Nevezetes napok

A világ takarékpénztárai 1924-ben tartott kongresszusán hozott határozat alapján minden év utolsó munkanapján tartják októberben.

1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a Takarítási Világnapot, amelynek célja a világméretű takarítás. Jelszava: "Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon. " Az akció Ausztráliából indult el, ahol 1985-től szerveznek országos nagytakarítási napot.

A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére 1982-ben ünnepelték először abból az alkalomból, hogy 1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója.

1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt.

A korábbi távközlési a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére, az ENSZ döntése értelmében 2006 óta a távközlés és az információs társadalom világnapja.

Március 25-e a Tehetség Napja Magyarországon. A Tehetséges Magyarországért Alapítvány március 25-ére, Bartók Béla 125. születésnapjára emlékezve hirdette meg a „Tehetség Napját”.

Megtartásáról 1996-ban határozott az ENSZ-közgyűlés arra emlékezve, hogy 1996. november 21-én tartották első alkalommal New Yorkban, az ENSZ központjában a Televíziós Világfórumot. A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét.

Az ENSZ 1987. évi határozata alapján minden év október második szerdája a Természeti Katasztrófák Világnapja. A világszervezet dokumentuma azt ajánlja a világ kormányainak, hogy ösztönözzék az olyan intézkedéseket és szakmai segítségnyújtási programokat, amelyek a természeti katasztrófák becslésével, előrejelzésével, megakadályozásával és enyhítésével foglalkoznak.

Az IRF (Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség) skóciai világkongresszusa fogadta el, hogy az alapítás 2007. évi 15. évfordulója alkalmából minden év július 31-ét a természetvédelmi őrök világnapjává nyilvánítja. .

Az Európai Parlament a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott az emléknap megtartásáról.

1957. április 28-án a franciaországi AIX-les Bois-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). Ennek alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük ezt a világnapot.

A Térinformatikai Világnap célja, hogy a térinformatikát és térképészetet megismertesse a fiatalabb korosztállyal.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1999-ben október második szerdáját a természeti katasztrófák áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Romániában 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.

A 2008 júniusában, Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek. Végül magyar-lengyel-litván kezdeményezésre, az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011. júniusi luxembourgi tanácskozásukon fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot, és egyben az 1939-ben Moszkvában megkötött Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját, augusztus 23-át, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapjává nyilvánították. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezet erősítéséért.

Az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ az 1993. évi 48/126-os számú határozattal - az 1995-ös évet a tolerancia évének nyilvánította, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. 1995. november 16-án az UNESCO tagállamai elfogadták a tolerancia elveiről szóló nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos akciótervet. A tolerancia nemzetközi napja ebből az eseményből nőtt ki, mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit. Az ENSZ Közgyűlés az 1996. december 12-i 51/95-ös számú határozattal hivatalosan is felszólította a tagállamokat, hogy november 16-án tartsanak tolerancia napot.

Március 24-e a Tuberkulózis Világnapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében. Ezen a napon világszerte újból felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire. A baktériumok az utazások és a migráció nyomán hatalmas erővel tértek vissza a gazdag országokba is és ezúttal minden társadalmi rétegben nagyjából egyforma erővel támadnak. Tbc-ben évente kétmillió ember hal meg a világon. Az 1998-ban több különböző szervezet által alapított "Megálljt a tbc-nek!" nevű nemzetközi társaság becslése szerint közel 10 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy öt év alatt teljesen felszámolják ezt a betegséget a világon. 2001. október 24-én a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet Wahingtonban útjára indította a tuberkolózis elleni "világprogramját".

Az UNESCO 2001-ben éppen november 3-án határozott arról, hogy "az új évszázadtól legyen minden év egy napja a tudomány világnapja", s első ünnepe 2002. november 10-én legyen.

A WHO hirdetette meg 2008-ban. A világnap célja az, hogy felhívják a lakosság figyelmét a higiéniás körülmények fontosságára a betegség megelőzéséhez, valamint az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy bővítsék a meglévő gyógymódokat, új diagnosztikai és kezelési eszközöket, melyekkel hatékonyan kezelhetik ezt a gyermekeket sújtó betegséget.

Európai Újraélesztési Társaság kezdeményezésére 2013 óta tartják meg az európai újraélesztési napot.

Magyarországon az egységes, centrálisan felépített, a bíróságtól független és az igazságügy-miniszter főfelügyelete alá helyezett államügyészséget az 1871. június 10-én kihirdetett, 1871. évi XXXIII. törvény hozta létre.1991-ben, a törvény kihirdetésének 120. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kezdeményezte, hogy június 10-e legyen a Magyar Köztársaság ügyészségének ünnepnapja 1992 óta ezen a napon adják át az ügyészi szervezet legmagasabb szakmai elismerését, a Kozma Sándor-díjat. 2005. november 23-án az Országgyűlés az ügyészségi törvény módosításában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

1961. április 12-én Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal.

Az ENSZ Közgyűlése az október 4-10. közötti időszakot Űrkutatási Világhétté (World Space Week) nyilvánította. Az erre vonatkozó javaslat az ENSZ 1999. július 19-31. között Bécsben tartott UNISPACE III űrkutatási világkonferenciáján merült fel, az elképzelést a UNISPACE III végén elfogadott ún. Bécsi Nyilatkozat (Vienna Declaration) tartalmazza. Az ajánlást az ENSZ Közgyűlés 4. Bizottsága november 25-i ülésén támogatta, így került a Közgyűlés elé, amelynek 1999. december 6-i ülésén a tagországok a javaslatot, egyhangúlag elfogadták. Az Űrkutatási Világhét az ENSZ hasonló, tematikus világnapjai és világhetei sorában az 50. Az Űrkutatási Világhét két fontos évfordulóra emlékeztet. 1957. október 4-én állították Föld körüli pályára a Szputnyik 1-et, a Föld első mesterséges holdját. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét az űrkorszak. Kevésbé ismert, hogy csaknem pontosan tíz évvel később, 1967. október 10-én lépett hatályba a világűr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítő nemzetközi szerződés, az ENSZ által kidolgozott öt jelentős űrkutatási szerződés közül az első és legfontosabb, a világűrjog alapokmányát képező, 1967. január 27-én aláírt Alapelvszerződés (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket). Az Alapelvszerződéshez eddig a világ 93 országa csatlakozott, Magyarország az 1967. évi 41. törvényerejű rendelettel. E két fontos eseménynek állított emléket az ENSZ a mostani határozattal. Az Űrkutatási Világhét célja, hogy a fenti időszakban évről évre az egész világ közvéleményének figyelme az űrtevékenységre irányuljon. Az ENSZ egyre mélyebben tudatosítani kívánja a döntéshozókban és az egész társadalomban az űrkutatás, az űrtudományok és az űrtechnológia hasznát és rohamosan szélesedő alkalmazási lehetőségeit. Az Űrkutatási Világhétről évről évre különféle rendezvényekkel több hazai intézmény is megemlékezik Magyar Űrkutatási Iroda, Magyar Asztronautikai Társaság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat stb.) A programok nemzetközi koordinálását a Spaceweek International Association (www.spaceweek.org) végzi, munkájáról rendszeresen beszámol az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS).

1994. április 27-én ünnepelték meg először a Vakvezető Kutyák Világnapját. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.

A Közép- és kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) 2005-ben kezdeményezte minden év februárjának első csütörtökén, mert a legtöbb választásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményt ezen a napon írták alá. A világnappal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a szabadválasztás joga, amit az emberek a világ minden részén szeretnének gyakorolni.

Szent Valentin emlékére nevenapján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a II. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt II. Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod." Így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése.

1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a vasutasnapot a kormány határozata alapján.

A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól legyen november 27-e a Véradók Napja Magyarországon. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

A Véradók Világnapját június 14-én ünnepeljük a WHO, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Véradók Szervezeteinek Szövetsége, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára. Ezen a napon született az osztrák származású amerikai Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0-vércsoportot. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára olyan időben, amikor a világ lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes vér. A WHO rámutatott arra, hogy az egészséges vérrel történő, kielégítő szintű ellátás elengedhetetlen feltétele a betegségek megelőzésének és lényegi eleme a hatékony egészségügyi ellátási rendszernek. A szervezet felmérései szerint 178 országból csupán 39-ben számíthatnak arra, hogy a szükséges vértartalékot teljes mértékben az egészséges véradóktól szerezhetik be.

Március második csütörtökén tartják a Vese Világnapját a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete kezdeményezésére.

1993. december 21-én New Yorkban az ENSZ -közgyűlés határozatban hirdette meg a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét, amely 1994. december 10-én vette kezdetét. A határozat kimondta, hogy az évtized keretében évente megtartják az (őslakos) bennszülött népek nemzetközi napját. E nap megünneplését augusztus 9-ére tűzték ki, arra emlékezvén, hogy 1982. augusztus 9-én ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja. Az őslakosok világnapját első ízben 1995-ben tartották meg.

1961-ben ezen a napon hirdette meg J. F. Kennedy amerikai elnök azt a programot, amelynek célja az ember Holdra juttatása volt. Az első ember, az amerikai Neil Armstrong 1969. július 21-én lépett a Holdra.

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára 116-ra emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer.

1989 óta minden évben október 5-én rendezik meg a Wallenberg-napot. Ez a nap Raoul Wallenberg (1912-1947?) svéd diplomatáról kapta a nevét. Ő arról nevezetes, hogy a II. világháború alatt magyar zsidók ezreit mentette meg a biztos haláltól.

2001-ben ezen a napon indult útjára a wikialapú Wikipédia-projekt. A Wikipédia-napot évek óta online és offline is ünneplik.

1982-ben tartották először Franciaországban. Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg.

Az Unesco határozata alapján 1975 óta ünnepeljük október 1-jén.