Nevezetes napok

A Magyar Királyi Haditechnikai Intézet megalakulásának tiszteletére tartják. 1930. március elején alakult meg. 1994. március 1-jén rendezték meg első ízben.

1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte. Az 1954-ben történt tragikus események emlékére 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot tartanak március 1-jén.

Március 1-jén van az International hug a librarian day, magyarul az Ölelj meg egy könyvtárost nemzetközi világnap.

A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg az a kormányzati elképzelés, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Napját. Az Országgyűlés 2001 tavaszán iktatta törvénybe az ünnepnapot.

A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve a Polgári Védelem Világnapjának megrendezéséről a 20. évfordulón, 1992-ben határoztak. Az akkori felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. Az azóta tartott világnapon világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek.

Az Ima Nemzetközi Világnapja a legtöbb egyház számára különleges ünnep. Eredete 1870-re nyúlik vissza. Felekezetektől függetlenül, ekkor mindenhol programokat, miséket tartanak, vagy hosszabb elvonulásra mennek a hívek, hogy az egész nap során átadhassák magukat az imádkozás folyamatának.

A Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júliusában.

A nőmozgalom számos irányzata közül a szocialista eszméket követő asszonyok kezdeményezésére alakult ki a nőnap. Koppenhágában az 1910-ben rendezett II. Nemzetközi Munkásnő Kongresszuson megszavazták az ünnep életre hívását. Az ötlet az Amerikai Egyesült Államokból származott, majd elterjedt Európában is. A kongresszuson nem állapítottak meg konkrét dátumot. Jelenleg március 8-án ünnepeljük, de a vélemények eltérnek abban a kérdésben, hogy az időpont minek és kinek köszönhető. Az egyik magyarázat szerint az ünnep amerikai eredetű, a dátum az amerikai munkásnők sztrájkjaihoz kapcsolódik. A másik oldal a cári Oroszországban történt eseményeket tekinti mérvadónak: a szentpétervári nők 1917. február 23-án, a Gergely-naptár szerint március 8-án tömegtüntetést tartottak. A nőnap azonban más nyomdokokon haladt a két országban. Az Egyesült Államokban a kezdeményezés a húszas években fokozatosan elhalt és csak a hatvanas években éledt újjá. Ezzel szemben a Szovjetunióban 1921-től az egyik legfontosabb ünneppé nőtte ki magát, 1965-től pedig munkaszüneti nap. A Szovjetunió szétesése után született tizenöt ország közül csak Észtország, Lettország és Litvánia törölte ki a naptárából a kommunista örökségnek számító napot. Az ENSZ az 1975-ös évet a nők nemzetközi évének nyilvánította, két évvel később pedig határozatot hozott arról, hogy a tagállamok minden évben tetszőleges időpontban rendezzenek nőnapot. A szervezet a legelterjedtebb dátumot, március 8-át választotta, de ezt nem tette kötelező érvényűnek. A nemzetközi nőnap elnevezést azonban nem vette át, hanem átkeresztelte a nők jogainak és a nemzetközi béke ENSZ napjának. Magyarországon az első nőnapi próbálkozás 1913-ban történt. Az első nagyobb szabású nőnapot 1914-ben szervezték Budapesten és közel harminc vidéki városban. Korabeli szóhasználatban nem nőnapot, hanem nők napját rendeztek. A nemzetközi nőnap szószerkezet a Rákosi-diktatúra idején nyerte el ma használatos formáját. 1948 óta ünnepeljük március 8-án. A Kádár-rendszerben az ünnep vesztett valamelyest állami jellegéből, a vállalatok és a szakszervezetek ünnepi naptárában továbbra is szerepelt, de nem lett munkaszüneti nap. A rendszerváltás után a nőnap veszített jelentőségéből. Sokak számára a nőnap a nemkívánatos ünnepek közé tartozik, mások őrzik a virágajándékozás formalitását, túlmutató megújulás azonban nem tudott végbemenni.

Az Európai Parlament a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott az emléknap megtartásáról.

A Gátellenes Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a természetben történő beavatkozások milyen súlyos következményekkel járnak. A mozgalom 1997-ben indult, a gáttal veszélyeztetett emberek első nemzetközi találkozója március 14-én volt.

A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám.Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják néhol március 14-én (3-14) 1:59 perckor. Minden évben rendezvényekkel, vetélkedőkkel,konferenciákkal ünneplik a számot.Amerikában pitét (angolul pie), pizzát esznek, pina colada koktélt isznak, és Albert Einsteinre is emlékeznek, aki 1879-ben ezen a napon született.

Március 15-én tartják meg a Fogyasztóvédelmi Világnapot annak emlékére, hogy John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak köszönhetően került nemzetközileg elismerésre a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete által az a tény, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Az évek folyamán ezeknek a jogoknak száma nyolcra szaporodott, alapját képezve a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, valamint Magyarországon az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkájának. Fogyasztó Védelmi Világnap Március 15. A fogyasztóvédelmi jogok a következők: Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog. A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga. A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga. A kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszólás joga. A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog. A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep, és ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

A Magyar Sajtó Napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét: a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt.

Március második csütörtökén tartják a Vese Világnapját a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete kezdeményezésére.

Az Alvás Világnapját 2008 óta a világ több pontján megrendezik. Az ötlet az Egyesült Államokból indult és idén több mint 50 országban megtartják ezt a napot, köztük hazánkban is. Célja, hogy az életminőség szempontjából felhívjuk a figyelmet az alvás fontosságára. Az Alvás napja a napéjegyenlőséget megelőző pénteken van.

A március 19-i ünnepnap eredete, egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, ugyanis ezen a napon indultak tovább a vándor cigányok a téli szálláshelyükről.

Az ENSZ Közgyűlése március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította. A nap ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik.

A Down-szindróma Világnapját első alkalommal 2006-ban tartották Svájcban. Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től tartanak nagyszabású ünnepséget a Víg Színházban. Az ENSZ közgyűlésének harmadik bizottsága 2011. november 10-én tartott plenáris ülésén elfogadta, hogy 2012. március 21. a Down-szindróma Világnapja legyen.

1966-ban jelölte ki az ENSZ március 21-edikét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ezen a napon arra próbáljuk meg ráirányítani a figyelmet, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik azoknak a köréből, akik hozzáférhetnek a mindannyiunkat megillető kulturális és anyagi javakhoz. Az Antirasszista Világnap ezeknek a folyamatoknak a megállítására törekszik: a kultúrák egymás mellett élésének szükség-és törvényszerűségét hirdeti, elősegíti egymás jobb megismerését és elfogadását, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.

Március 21-én ünneplik a Költészet Világnapját. Bevezetését a marokkói kormányzat kezdeményezte 1998-ban, amikor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) intézett levélben javasolta egy nemzetközi költészeti nap kijelölését. A végrehajtó tanács ajánlása alapján 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a Költészet Világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. A fő cél az, hogy a költői kifejezés módok révén támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek, hogy azok saját közösségükön belül hangjukat hallathassák.

A Planetáris Tudat Világnapja hagyományt teremtve ünnepli a globális tudatosságot, azt az eszmeiséget, hogy az ember felismeri és átérzi: az emberiség egységes. Az emberiség közös felelősségtudatának erősítését célul tűző Budapest Klub Alapítvány 2001. március 21-én először rendezte meg a Planetáris Tudat Világnapja fesztivált Magyarországon. Külföldön úgynevezett napfelkelte-fesztiválokat rendeznek a tavaszi napéjegyenlőség napján. A fesztivál Új-Zélandon kezdődik, ahol a Nap először kel fel, és Szamoa szigetén fejeződik be.

1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Ennek emlékére 1999 óta március 22-én tartják a Magyar Fordítók és Tolmácsolók Napját.

A lengyelek és magyarok közötti sok évszázados szoros barátság szellemében, 2007. március 12-én a magyar Országgyűlés, majd március 16-án a lengyel szejm március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság napjává nyilvánította. A Parlament ezzel megerősítette azt a régebbi civil kezdeményezést, amelynek eredményeként egy évvel korábban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet.

Az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a Meteorológiai Világnap megünneplését, s azt azóta minden évben március 23-án tartják. Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet társadalmi jellegű volt, az utódaként 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik. Globális észlelő hálózata, az Időjárási Világszolgálat (WWW). A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a világnapi ünnepségen adják át a Schenzl Guidó-díjakat és a Pro Meteorológia emlékplakettet.

Március 24-e a Tuberkulózis Világnapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében. Ezen a napon világszerte újból felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire. A baktériumok az utazások és a migráció nyomán hatalmas erővel tértek vissza a gazdag országokba is és ezúttal minden társadalmi rétegben nagyjából egyforma erővel támadnak. Tbc-ben évente kétmillió ember hal meg a világon. Az 1998-ban több különböző szervezet által alapított "Megálljt a tbc-nek!" nevű nemzetközi társaság becslése szerint közel 10 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy öt év alatt teljesen felszámolják ezt a betegséget a világon. 2001. október 24-én a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet Wahingtonban útjára indította a tuberkolózis elleni "világprogramját".

Március 25-e a Tehetség Napja Magyarországon. A Tehetséges Magyarországért Alapítvány március 25-ére, Bartók Béla 125. születésnapjára emlékezve hirdette meg a „Tehetség Napját”.

A Dokumentumszabadság Világnapja olyan alulról jövő kezdeményezés, amely a szabad dokumentum-formátumok és nyílt szabványok terjesztését tűzte ki célul. A dokumentumszabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon hozhat létre, küldhet, menthet el elektronikus dokumentumokat anélkül, hogy egy adott cég saját tulajdonú szoftverjét kellene használnia. Dokumentumszabadság Világnapja kezdeményezés vezető ereje az ODF Alliance nevű szövetség, amely az XML alapú, 2007. óta ISO szabvány (ISO/IEC DS 26300), Open Document Format elnevezésű szabványt igyekszik népszerűsíteni. Az ODF formátum kompatibilis minden nyílt szabvánnyal és használata garancia lehet a jövőnkre és szabadságjogaink gyakorlására. Az Európai Közösség 2010-től irányelvben szabályozza, hogy a közbeszerzési eljárásokon csak olyan termékekkel lehet indulni, amelyek megfelelnek a nyílt szabványoknak. Március 26. és a Dokumentumszabadság Világnapja egyben alkalom arra, hogy bejelentsük az ODFA magyarországi szervezetének a megalakulását és tájékoztassuk közvéleményt céljainkról.

1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén 40 ország küldötte határozata alapján tartjuk 1962 óta annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt Párizsban az ott működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen a napon köszöntik a színészeket. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A Színházi Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.