Nevezetes napok

A Szabadtűzi Lovagrend kezdeményezésére 2011-től minden év április utolsó szombatja a Szabadtűzi sütés-főzés Világnapja. A jeles nap célja, hogy szabadban, fa tűzénél vagy parazsán ételkészítést kedvelők felbecsülhetetlenül nagy számú hívét közös akcióra hívja.

2008-tól kezdődően április 2-át az ENSZ az Autizmus Világnapjává nyilvánította, ezzel próbálva ráirányítani a világ figyelmét az autista emberek problémáira. Az autista ember nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem észleli megfelelően a másik ember érzéseit.

1967 óta tartják világszerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. Megünneplésének célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

A "cigányság szent ünnepének" nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő "roma kultúra napját". A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.

1993-ban az Európai Szakszervezetek Szövetsége akciónappá nyilvánította április 2-át, amelyen a szociális feszültségeket, a munkanélküliség problémáit vitatják meg.

1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.

1971-ben, Londonban április 8-án tartották a cigányok első világkongresszusát, amelyen a világ számos országból érkezett küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át a nemzetközi „roma nappá” nyilvánították. A cigány zászló zöld (mező) és kék (égbolt) színű, közepén egy 16 küllős csakra kerék látható. A cigány himnusz szövegét 1969-ben Zarko Jovanovic írta, címe Djelem Djelem, a dal egy sokak által ismert szerb és cigány szerelmes dal. 1995-ben, Prágában az 5. Roma Világ Kongresszuson a különböző cigány szervezetek javaslatára az EurópaTanács hivatalos dokumentumaiban is a roma megnevezés szerepel. A roma megnevezés a rom szó többes számú alakja. Jelentése cigány ember cigány (romani) nyelven.

A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula (1849-1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. Célja, hogy a társadalom minden rétegét - az egyént is - bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmagukért.

1905. április 11-én született József Attila, és ennek emlékére 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik a Költészet Napját.

1997 óta április 11-én tartják világszerte a Parkinson-betegség Világnapját. Ugyanis 1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét.

A Magyar Országgyűlés 2012-ben, (86/2012. (XII.7.)OGY.határozat) dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere javaslatára április 12-ét a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapjává nyilvánította. A második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése. Az Országgyűlés határozatban rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról.

1961. április 12-én Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal.

Az ALA és az IFLA szervezetek kezdeményezésére a The Campaign for the World's Libraries keretében könyvtáros egyesületek világszerte programokat szerveznek, reklámkampányt folytatnak, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja.

április 17-e 1989 óta a Hemofília Világnapja, melyet azzal a céllal fogadott el a Hemofília Világszövetség, hogy felhívják a széles közvélemény figyelmét a vérzékeny betegek problémáira. Április 17-én született Frank Schnabel, a Hemofília Világszövetség (WFH) alapító elnöke, aki 1963-ban azért hozta létre a Hemofília Világszövetséget, hogy országokon átívelően képviselje a vérzékeny betegek ügyét, s mely mára mintegy 113 ország egyesületei által alkotott, az ENSZ által elismert befolyásos érdekvédelmi nemzetközi szövetségként működik.

Az UNESCO ICOMOS Szervezetének javaslatára nyilvánították április 18-át Nemzetközi Műemléki Nappá. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

A 7/2010. (II.19.) SZMM utasítás alapján minden évben április 21-én tartják, annak tiszteletére, hogy 1852. április 21-én nyitotta meg kapuit a Pesti Első Bölcsődei Egylet által létrehozott első bölcsőde Magyarországon, Pesten a Kalap utcában.

A Föld Napja környezetvédelmi akciónap. Társadalmi kezdeményezésre indult az Egyesült Államokból. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

1995-ben az UNESCO - katalán - javaslatra - a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a Szerzői Jogok napja is legyen - különös tekintettel az Internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cerventes is, de a katalánoknak ez a nap védőszentjük - Sárkányölő Szent György - napja. Így ott ezen napon emlékeznek meg a "rózsákról és a könyvekről", mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta. Ezért Barcelonában ez a nap a XIII. század óta a "szerelmesek ünnepe" is. (A spanyol kormány eredetileg Cervantes születésnapját készült a könyv napjává nyilvánítani, de október 7-e borongós őszt idézi, ezért a költő halálának napjára tették az ünnepet.

1957. április 28-án a franciaországi AIX-les Bois-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). Ennek alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük ezt a világnapot.

A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon a Rendőrség Napját.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amelyet először 2001. április 26-án ünnepeltünk meg.

1994. április 27-én ünnepelték meg először a Vakvezető Kutyák Világnapját. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.

Április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapjává nyilvánította. Világszerte évente több, mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetekben. E napon a földkerekség több mint 70 országában emlékeztek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről. A gyásznapról a világban 1996-ban emlékeztek meg először, míg Magyarországon 1997-ben.

A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére 1982-ben ünnepelték először abból az alkalomból, hogy 1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója.

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünneplik Magyarországon a Méhek Napját. A hazai szakemberek szerint a hazai mézfogyasztás rendkívül alacsony.