Megyei évfordulónaptár

1783. január 1. 235 éve

Öttevényen született Hunkár Antal politikus. Veszprém megye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen. Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztos, majd a kegyelmi szék bírája. Horváth Mihály történetíróval együtt az 1849. évi áprilisi Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője. A szabadságharc leverése után külföldre menekült. Hazatérése után 1861-től a zirci választókerület országgyűlési képviselője. Szolgagyőrben halt meg 1862. december 16-án.

1993. január 1. 25 éve

kezdte meg működését a Győri Textilművek Rt. jogutóda, az Uniontext Textilipari Kft.

1713. január 2. 305 éve

Győrben született Eberhardt Antal szobrász. Az 1740-es évektől Óbudán és Budán dolgozott, 1750 körül Budán telepedett le, 1756-ban szerzett polgárjogot. A nagykovácsi plébániatemplom főoltára, három mellékoltára és szószéke, valamint az óbudai plébániatemplom homlokzati szobrai is az ő alkotásai. Több budai templomot díszítő szobor faragója. Budán hunyt el 1768. augusztus 7-én.

1858. január 2. 160 éve

Mosonban született Kainz József német-osztrák színész. A család 1857-től 1862-ig Mosonban élt, innen Brünnbe távozott. Bécsben járt színi iskolába. Tehetsége a meiningeni udvari társulatnál mutatkozott meg, ezután Münchenben játszott, majd Berlinben a Deutsches Theaterben és a Berliner Theaterben lépett fel. Pályája utolsó szakaszában a bécsi udvari színház elismert művésze volt. Bécsben halt meg 1910. szeptember 20-án.

1908. január 2. 110 éve

Győrben született Erdélyi Mihály orvos, radiológus. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait a Magyar Kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1932-ben szerzett oklevelet, 1936-ban sebész, majd radiológus szakorvosi vizsgát tett. Magyarországon elsőként foglalkozott röntgen-rétegvizsgálattal, elsők között alkalmazott enkefalográfiát, agyi angiográfiát, angiokardiográfiát. A szív- és tüdőbetegségek modern radiológiai vizsgálatának úttörője. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanáraként oktatott 1978-ig, nyugdíjazásáig, 1990-ig tudományos tanácsadó. Az orvostudomány kandidátusa (1953), doktora (1989). Budapesten halt meg 1990. április 5-én.

1858. január 6. 160 éve

Kapuváron született Edvi Illés Aladár gépészmérnök, technikatörténeti író. A soproni Evangélikus Gimnáziumban kezdte tanulmányait, műegyetemi tanulmányait Budapesten, Münchenben, majd Aachenben folytatta. Az oklevél megszerzése után a Ganz és Társa budapesti gépgyárában lett szerkesztő mérnök, az állami ipariskola fém-vasipari szakosztályában tanított. 1902-től a Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője, itt közel húsz évig dolgozott. 1916-tól a budapesti műegyetemen a bányászati- és iparstatisztika című tárgy magántanára. 27 könyve és 78 tanulmánya jelent meg. Budapesten halt meg 1927. április 24-én.

1868. január 6. 150 éve

Sopronban született sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Miklós római katolikus püspök. A Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolára járt. 1890-ben Sopronban szentelték pappá. Előbb káplán Kismartonban, 1892-ben megkapta a jáki apátságot. Miután megszerezte a kánonjogi doktorátust, 1898-ban kinevezték a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézet rektorává, illetve egy ideig esztergomi kanonok volt. 1901-től győri püspök. A székesegyházat a Műemlékek Országos Bizottságának irányításával tataroztatta és helyreállíttatta. Ő építette a mai új szemináriumot cellarendszeres beosztással. Rákócziánum néven középiskolai fiúinternátust létesített, az Apátúrházban a tanítójelöltek diákotthonát szervezte meg. 1911-ben nagyváradi püspök lett. Budapesten hunyt el 1923. december 1-jén. Az általa alapított orosházi plébánia templomában helyezték örök nyugalomra.

1893. január 6. 125 éve

Perjámoson (Románia) született Endresz György pilóta. Tábori pilótaként vett részt az első világháborúban, a győri 19-es háziezred repülő főhadnagya volt. A román megszállás idején a győr-szabadhegyi repülőtér gépeit Szombathelyre menekítette. A háború után a Magyar Aeroexpress légi közlekedési vállalat (1923–1924), majd a német Junkers-művek pilótája. Később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztjeként dolgozott 1924 és 1930 között. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti óceánátrepülési bizottság 1930-ban vezérpilótának kérte fel. A Justice for Hungary elnevezésű repülőgéppel 1931. július 16-án Harbour Graceből leszállás nélkül Bicskéig repült navigátorával, Magyar Sándorral együtt. 1932. május 21-én Bitai Gyula navigátorral Rómába repült, közben a littoriai repülőtéren a gép lezuhant. 1948-ig Győrött utcanév őrizte emlékét.

1918. január 6. 100 éve

Téten született Kozma László iskolaigazgató-tanár. 1938-ban a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben tanítói, 1962-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika–fizika szakán tanári oklevelet szerzett. 1938 és 1939 között Felpécen, Szákon, Mogyoródon, Tényőn kisegítő helyettes tanító. Munkássága jelentős részben a Veszprém megyei Herendhez kötődik. 1967-től 1978-ig Herenden iskolaigazgató. Szervezte, vezette Herenden a Kertbarát Kört (1971-1988). Elnöke a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának (1988-1998). 1989-től vezette a Községi Krónikát, gyűjtötte a Herenddel kapcsolatos újságcikkeket, dokumentumokat. 1990-től volt tagja, elnöke a községi Választási Bizottságnak. Kutatási területei: Herend és környéke szövetkezetei, ill. Herend legújabb kori története, a herendi iskola története. Herend Díszpolgára (1998). 2008. május 20-án hunyt el, Herend község temetőjében nyugszik.

1838. január 7. 180 éve

Győrött született Győry Vilmos evangélikus lelkész, író. Iskoláit is szülővárosában kezdte, de Pesten érettségizett. 1856-tól 1860-ig a pesti református akadémián, 1860-61-ben a berlini egyetemen tanult. 1862-től 1876-ig Orosházán, 1876-tól haláláig Budapesten volt lelkész. Egyházi szónokként nagy hírnevet szerzett. A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője. Balladákat és verseket is írt, de műveinél jelentősebbek műfordításai. Szépirodalmi műveket fordított angolból, franciából, svédből, de legtöbbet spanyolból. Az MTA 1872-ben levelező tagjává választotta. Budapesten hunyt el 1885. április 4-én.

1883. január 7. 135 éve

Győrben a jegesár elöntötte Révfalut, majd Szigetet. A lakók a belvárosba menekültek.

1883. január 8. 135 éve

Győrasszonyfán született Jakubovich Emil paleográfus, nyelvész, történész. Középiskoláit 1902-ben fejezte be a győri bencés gimnáziumban, majd beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára, de inkább a történeti segédtudományokkal foglalkozott. 1905-től Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődje) tisztviselője, 1923-tól a kézirattár, 1927-től a levéltári osztály vezetője. 1931-től a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára igazgatója, 1934-től a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár diplomatikai osztályának igazgatója. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki, gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. Felfedezte a székely rovásírás 15. századi ábécéjét. Budapesten halt meg 1935. december 27-én.

1983. január 9. 35 éve

Veszprémben halt meg Pfeiffer János történész, levéltáros, r. k. pap, prépostkanonok, tanfelügyelő. Sopronban született 1897. február 14-én. 1913-1915 között a veszprémi papnevelő intézetben, 1915-1916-ban Rómában, 1916-1919-ben az innsbrucki egyetemen filozófiát tanult, 1919-ben ugyanitt filozófiai doktori oklevelet, 1923-ban Rómában teológiai doktori oklevelet szerzett. Babócsán segédlelkész lett. 1924-től püspöki udvari pap és levéltáros, 1927-től szentszéki jegyző, 1930-tól püspöki tanácsos, 1931-től az egyházmegyei műemlékek bizottságának titkára és előadója. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából című sorozat alapító szerkesztője.

1958. január 14. 60 éve

Győrben halt meg Wagner Mihály prépost, kanonok. Selegden született 1877. október 3-án. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult. Felszentelése után káplán, 1909-től 1921-ig Győrött nagyszemináriumi lelki igazgató. Később Csornán plébános. 1937-től győri székesegyházi kanonok, 1940-től címzetes mórichidai prépost. 1911-től 1922-ig Győrben az Eucharisztikus Értesítő szerkesztője volt. 1938-tól a Győregyházmegyei Alap Nyomda igazgatója. Káptalani helynökként 1946. április 6. és június 2. között a győri egyházmegye vezetője.

1958. január 15. 60 éve

Győrben végezték ki Földes Gábor színészt, rendezőt. Budapesten született 1923. május 31-én. Keszthelyen a premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Országos Magyar Színművészeti Akadémia hallgatója volt, rendező szakon. A győri Kisfaludy Színházhoz szerződött, ahol színész, rendező, majd főrendező volt. 1953-ban csatlakozott a Nagy Imre-féle reformpolitikához, 1956. október 23-án megalakították a győri Petőfi Kört. Az 1956. október 26-án megalakult Győri Nemzeti Tanács Értelmiségi Bizottságának elnöke. Mosonmagyaróváron, az államvédelmi laktanyánál a vérontás ellen szólalt fel. Október 27-én a rádió politikai műsorainak ellenőrzésével bízták meg. 1957. áprilisban letartóztatták, június 10-én halálra ítélték, szervezkedés vezetése és gyilkosság vádja miatt. Másodfokon a gyilkosság vádja alól felmentették, az ítéletet helybenhagyták, kivégezték. 1991. október 3-án Győr díszpolgárává választották.

1958. január 15. 60 éve

Győrben végezték ki Weintráger László segédmunkást. Magyaróváron született 1928. július 4-én. Fodrászsegéd volt, majd 1950-től 1955-ig rendőrként dolgozott, 1955-től pedig a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban. 1956. október 26-án részt vett a mosonmagyaróvári tüntetésen. Másnap a kórház előtt volt, amikor a népharag végzett Stefkó József határőr tiszttel. 1957. februárban letartóztatták. A bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával ítélte el, a kivégzést végrehajtották. Földi maradványait a sopronkőhidai rabkertből áthelyezve 1991. március 23-án helyezték végső nyughelyére, a magyaróvári temetőben.

1708. január 18. 310 éve

Nemescsón halt meg Ács Mihály (Aachs, Aács, id.) evangélikus egyházi író. Kemenesszentmártonban született 1631. július 9-én. Wittenbergben, Tübingenben tanult, valószínűleg Vittnyédy István pártfogoltjaként. 1669-től Győrött rektor, 1671-ben az ellenreformáció miatt elhagyta a várost. 1673-tól lelkész volt Farádon, Nemescsón és Devecserben. 1706-tól kemenesaljai esperes. Működése mindkét kuruc mozgalommal összefonódik. Egyik szerkesztője, részben szerzője a Zengedező mennyei kar (Lőcse, 1696) című népszerű evangélikus énekgyűjteménynek.

1808. január 18. 210 éve

Győrben született Karpf Antal orvos, egyetemi tanár. Apja a Győr-újvárosi kórház igazgatója, sebész főorvos. A győri bencés gimnázium után a pesti egyetemen bölcseletet és orvostudományt hallgatott. A második évtől Bécsben tanult, itt szerzett orvosdoktori, majd sebész oklevelet. A győri újvárosi kórházban kezdett dolgozni, szakértelme az 1831-es kolerajárvány idején is megmutatkozott. 1832-ben Győr vármegye főorvosa lett, majd 1835-ben Vas vármegye másodorvosa. Az innsbrucki egyetemre hívták, patológiát és terápiát tanított. Fiatalon megbetegedett, hazajött szülővárosába, Győrben hunyt el 1836. május 6-án.

1958. január 18. 60 éve

Győrben végezték ki Cziffrik Lajos tehenészt. Magyaróváron született 1914. augusztus 10-én. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári kórház előtt volt, amikor a tömeg Stefkó József határőrtisztet bántalmazta. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával elítélte, kegyelmi kérvényét elutasították, kivégezték. Földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből a magyaróvári temetőbe vitték 1991. március 23-án.

1808. január 20. 210 éve

Vanyolán született Vajda Péter költő, prózaíró, pedagógus és természettudós. Jobbágyszülők gyermeke, 1819-től 1826-ig a soproni evangélikus líceum neveltje. Ekkor alakult ki irodalmi érdeklődése, nagy hatással volt rá tanára, Magda Pál. 1826-tól 1828-ig a győri királyi akadémián tanult, 1828-tól a pesti egyetemen orvostanhallgató, de orvosi oklevelet nem szerzett. 1831-től jelentek meg írásai Uzdi Péter néven. 1833-1834-ben a lipcsei egyetemen természettudományokat tanult. 1834-től rész vett az Athenaeum szerkesztésében. Felvilágosult plebejus gondolkodó, a népnevelés gondolatának felvetője. Az irodalomban ő írta az első prózaverseket. A Kisfaludy Társaság tagja (1840). A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1841-1843). Szarvason halt meg 1846. február 10-én.

1943. január 22. 75 éve

Budapesten hunyt el Peidl Gyula nyomdász, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, szerkesztő. Ravazdon született 1873. április 4-én. A Franklin Társulat nyomdájában lett betűszedő segéd. Külföldi tapasztalatszerzése (Ausztria, Svájc, Németország) után a nyomdászok egyik vezetője, 1904-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) egyik alapítója, majd 1908-ban titkára. 1900-tól 1918-ig a Typographia, emellett 1909-től a Szövetkezeti Értesítő című heti szaklap szerkesztője. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatója és elnökségi tagja. 1909-től a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja, 1919 január 19-től március 21-ig a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. A Tanácsköztársaság létrejötte után lemondott. 1919 végétől 1921 novemberig Bécsben és Radegundban élt. Hazatérte után a Nyomdász Szakszervezet és az ÁFOSZ elnöke, a pártvezetőség tagja, 1922-től 1931-ig országgyűlési képviselő volt.

1883. január 24. 135 éve

Csepregen született Bognár Cecil Pál bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár. 1899-ben belépett a bencés rendbe, 1900-1906-ban a pannonhalmi bencés tanárképző intézetben és a hittudományi főiskolán tanult. A rend több gimnáziumában tanított, 1926-1927-ben Pápán, 1927-től 1929-ig Győrött. 1937-től egyetemi tanár volt Pécsett, majd Szegeden. 1926-1927-ben a győri szabadegyetem igazgatója, 1928-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. Már győri évei alatt tagja lett a Szent István Akadémiának és az Aquinoi Szent Tamás Társaságnak. Az MTA Filozófiai Bizottság meghívott tagja (1928-1945), a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság gyermekpszichológiai szakosztályának elnöke (1931-1936), ügyvezető elnöke (1936-1938). Győrben halt meg 1967. június 28-án.

1933. január 24. 85 éve

Győrben halt meg Rábl Jenő gyógyszerész. Mosonban született 1872. április 5-én. Gyógyszerészeti oklevelet szerzett Budapesten. Első gyógyszertára Bruck-Újfaluban volt (jelenleg Ausztriához tartozik). Később a győri "Városi" gyógyszertár tulajdonosa, amely a családé maradt 1950-ig, az államosításig.

1868. január 25. 150 éve

Baldócon született Sefcsik Ferenc (Schercsik) levéltáros, könyvtáros. Teológiát végzett az egri Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben, ezután a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem filozófiai fakultásán tanult. 1897-ben Budapesten levéltárosi szakvizsgát tett. Bars vármegye főlevéltárosa lett. 1898. július 14-től 1933-ig Győr szabad királyi város főlevéltárosa. Neki köszönhető a levéltár és a könyvtár állományának különválasztása és így a városi könyvtár megalapítása. A város múltjára vonatkozó kutatásokat is folytatott. Történelmi írásai helyi lapokban (pl. Győri Híradó), illetve a Budapesti Hírlapban jelentek meg, Győr város leírása című tanulmánya a Magyarország városai és vármegyéi című monográfiában kapott helyet. A Kisfaludy Irodalmi Kör tagja és a Katholikus Kör titkára volt. 1933. július 1-jén vonult nyugdíjba. 1934. május 3-án hunyt el Győrben.

1893. január 25. 125 éve

Szomódon született Nagy Sándor (Toldi) református lelkész, diszkoszvető. A Dunántúli Református Egyházkerület Főgimnáziumában Pápán érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az iskolai diszkoszvető bajnokságot. Később országos bajnok. Nemzetközi sikereket ért el ebben a sportágban, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, 1924-ig versenyszerűen sportolt. Teológiai tanulmányait Pápán végezte, hitoktató lelkész lett. Ipolypásztón, Pócson, Szőnyben, Neszmélyen és Tatabányán szolgált. 1922-ben a győri református egyházközség vallásoktató lelkésznek választotta meg. 1943-ban választották meg lelkésznek, de állását csak 1944. január 23-án foglalhatta el. 1953. november 30-án vonult nyugdíjba. Budapesten hunyt el 1955. január 2-án.

1868. január 26. 150 éve

Bécsben hunyt el Vas Gereben (Radákovics József) ügyvéd, író. Fürgedpusztán született 1823. április 7-én. 1843-tól a Győri Királyi Tudomány-Akadémia hallgatója. Tüntetést szervezett a Vaterland című német lap ellen. Vas Gereben álnéven Két Garasos Tár, Fürgedi Jenő írói néven Csarnok címmel kéziratos lapot adott ki. Tanulmányai befejezése után Sopronban, majd Pesten joggyakornok. 1848 és 1849 között Arany Jánossal együtt szerkesztette a Nép Barátja című lapot. Epikai műveiben a reformkorral foglalkozott. Népies stílus, szatirikus hangvétel, anekdotázás és sok humor jellemezte írásait. 1885-ben Bécsből a budapesti Kerepesi temetőbe szállították át földi maradványait.

1943. január 28. 75 éve

Voronyezs környékén hunyt el Köberl Sándor orvos. Győrött született 1914. február 5-én. Szülővárosában érettségizett 1931-ben, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán diplomázott 1938-ban. 1936. október 15-től a győri kórházban dolgozott mint szigorlóorvos. 1936. december 1-től 1939. január 24-ig mentőorvos. A győri Szentháromság Közkórházhoz 1939. január 15-én vették fel kisegítő orvosnak, ez év március 1-jétől segédorvos, 1942. március 1-jén alorvos lett. 1939. január 15-től a belosztályon dolgozott. 1939. november 15-től katonai szolgálatban állt 1940. október 2-ig. Később újra háborús szolgálatot kellett teljesítenie. A voronyezsi harcokban tűnt el.

1908. január 29. 110 éve

Sopronban született Piri Kálmán festő. 1926-tól 1927-ig a budapesti iparművészeti iskolába járt. 1927-től 1931-ig a budapesti képzőművészeti főiskola növendéke, mestere Glatz Oszkár volt. Sopronban élt 1931-től 1935-ig, nagy nélkülözések között. Ekkor Budapestre költözött. 1938-ban a Honvédelmi Minisztériumba került rajzolónak. 1944-től 1947-ig hadifogoly volt. 1949-től a Dekorációs Vállalatnál dolgozott. Munkássága a realista hagyományok szerves folytatása. Fő témái a kisvárosi élet csendes polgári milliői. Kiegyensúlyozott, harmonikus kompozícióit enyhe nosztalgia hatja át. Ábrázolásmódja és színvilága finom, mértéktartó. Ismertek, jelentősek az 1960-as években készített enteriőrjei, tájképei. Egyéni kiállítása volt Budapesten, a Műcsarnokban (1949); Zalaegerszegen (1977). Budapesten halt meg 1983. február 14-én. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a zalaegerszegi múzeum őrzi.

1913. január 29. 105 éve

Nagylózson született Csertő Sándor, a Hittani Kongregáció főügyésze. A gimnáziumot a soproni bencéseknél, a teológiát esztergomi egyházmegyésként Innsbruckban végezte. 1938-ban szentelték pappá. 1948-ban Rómába ment és az Aquinói Szent Tamás Egyetemen jogot tanult. 1953-tól a Hittani Kongregáció levéltárosa, majd irodafőnöke, 1969-től főügyésze. 1980-tól a Szent Péter Bazilika protonotárius kanonokja. Rómában halt meg 1982. augusztus 26-án.

1858. január 30. 160 éve

Győrben született Veöreös Dezső (Szentgyörgyvölgyi Kovách) honvéd százados, hadbíró. Segédszerkesztője volt a Bécsi Magyar Ujságnak (1882-1883-ban), dolgozott rövid ideig a Magyar Ujságnak, 1883-tól 1886-ig a Pesti Naplónál, ahol szépirodalmi tárcákat írt. Fordított, és maga is írt regényt 1885-ben névtelenül. A Fővárosi Lapokban és vidéki hírlapokban is jelentek meg írásai. Álnevei és jegyei: Vörös ördög, King of heart, Sz. V. D., K. V. D. és V. D. Győrben halt meg 1898. július 4-én.

1938. január 30. 80 éve

Sopronban hunyt el Payr Sándor evangélikus lelkész, egyetemi tanár, egyháztörténész. Pápán született 1861. február 25-én. Szülővárosában érettségizett, majd teológiai tanulmányokat folytatott Sopronban és Bázelben. 1886-ban avatták lelkésszé. Rövid ideig Győrött, Sárváron és Ondódon volt segédlelkész. 1899-től megválasztották a soproni teológiai akadémia rendes tanárává. A Sopronba helyezett Erzsébet Tudományegyetem hittudományi karán egyetemi tanár 1923-tól 1930-ig, egyháztörténetet adott elő. 1929-ben a debreceni egyetem tiszteletbeli doktorává avatta.