Megyei évfordulónaptár

1895. január 1. 125 éve

Győrben hunyt el Ranschburg Salamon rabbi. Luze (Csehország) településen született 1816. április 26-án. Régi rabbicsaládból származott. Édesapja, Ranschburg Sámuel hitbuzgalmi tanodájában kezdte a tanulást, majd Jenikában Kornfeld Áron héber hittudományi főiskolájában folytatta. 1839 és 1842 között az ausztriai nikolasdorfi R. Trebits Nacum intézetében tanult. A prágai egyetemen pedagógiát, filozófiát, jogot és teológiát tanult, 1855-ben diplomázott, ekkor kapott rabbi oklevelet is. 1857-ben a csehországi Petschauban élő zsidó közösség rabbija. 1860-tól Győrben lett hitéleti vezető. Bár kivételesen magas héber és világi tudását mindenki elismerte, mivel a magyar nyelvű hitszónoklati feladatainak nem tudott megfelelni, 1887-ben a magyarul szépen szónokló dr. Fischer Gyulát választották meg főrabbinak, ő pedig haláláig helyettes maradt és hitoktató. Ranschburg Salamon a győri zsinagóga építtetője, a zsinagógában elhelyezett alapítótábla őrzi emlékét.

1915. január 2. 105 éve

Bécsben hunyt el Goldmark Károly magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus. Keszthelyen született 1830. május 18-án. Szegény kántor család gyermeke volt, zenei tanulmányait édesapja egyik énekes kollégájánál kezdte, aki hegedűjátékra oktatta, majd a zenetanulást Sopronban és Bécsben folytatta. Bátyja 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, és Goldmark Károly is a szabadságharc katonája lett. A megtorlás idején Sopron színházi zenekarában húzódott meg. Ezután Győrben is működött zenészként, majd Bécsben és Pesten élt. 1865-ben mutatták be Sakuntala című nyitányát, amely meghozta neki a várva várt nemzetközi sikert. 1875-ben Bécsben volt A Sába királynő című operájának bemutatója, amely a század egyik legnagyobb közönségsikere lett Európa-szerte.

1970. január 2. 50 éve

Nagylózs községben elhunyt dr. Drobni Lajos ügyvéd. Győrben született 1885. október 26-án. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1903-ban. 1907-ben Budapesten jogi doktorátust szerzett. 1912-ben ügyvédi vizsgát tett, és irodát nyitott Győrött. Harcolt az első világháborúban, 1918-ban szerelt le. 1919 után a Győri Ügyvédi Kamara titkára, az 1920-as években a városi törvényhatósági bizottság tagja. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége győri csoportjának, a Győr-nádorvárosi Levente Egyesület, a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat, a Győri Aero Club, a Győri Ház- és Telektulajdonosok Gazdasági Egyesület, az Országos Frontharcos Szövetség győri főcsoportjának elnöke volt. Tagja volt a Győri Olvasó Egyesületnek és a Győri Csónakázó Egyesületnek. 1935-ben pártonkívüliként parlamenti képviselői mandátumot szerzett. 1956 után kivándorolt Argentínába, ahonnan 1962-ben tért vissza szülővárosába. Élete utolsó éveit a Nagylózsi Szociális Otthonban töltötte.

1860. január 3. 160 éve

Sopronban született Altdörfer Viktor orgonista, zeneszerző, zongoraművész. Bécsi és lipcsei konzervatóriumi tanulmányai után 1887-től Sopronban az evangélikus egyház orgonistája, karigazgató és zenetanár. Zongoraművészként számos hangversenyt adott a városban. Sopronban hunyt el 1940. március 4-én.

1870. január 3. 150 éve

Győrben született Ranschburg Pál egyetemi tanár, elme- és ideggyógyász pszichológus. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1888-ban. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet. Pályafutásának kezdetén a budapesti elmeklinikán működött. 1899-ben Magyarországon elsőként megalapította a kísérleti, kutató pszichológiai kutatóintézetet. Ebből a tudományos műhelyből jött létre a Gyógypedagógia és Pszichológia Magyar Királyi Laboratóriuma. 1906-ban egyetemi tanári címet kapott, 1908-ban rendkívüli tanár. 1916-tól az Apponyi Poliklinika ideggyógyászati főorvosa. 1924-től az egészségügy királyi főtanácsosa. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, melynek három évig elnöke volt. Budapesten hunyt el 1945. január 12-én.

1910. január 3. 110 éve

Bácsán született Fekete Péter katolikus plébános. 1935-ben szentelték pappá, Nyúlon, 1938-ban Halásziban, 1940-ben Mosonban, majd Csepregen működött. Utóbbi helyen 1951-ben letartóztatták államellenes összesküvés vádjával, 15 év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban közkegyelemben részesült. 1956-ban Szakony, 1958-ban Fehértó plébánosa lett. Győrben hunyt el 1970. augusztus 31-én.

1920. január 3. 100 éve

Kálózon született Majer Antal egyetemi tanár, erdőmérnök. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett; erdőmérnöki oklevelét 1944-ben szerezte meg, 1960-ban védte meg kandidátusi disszertációját. 1961-ben került Sopronba. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszékén előbb docens, később tanszékvezető egyetemi tanár, közben rektorhelyettes (1962-1965). Jelentős a tudományos munkássága (több száz szakcikk, nyolc önálló kötet). Művei közül kiemelkedik a nívódíjjal kitüntetett Magyarország erdőtársulásai (1968), A Bakony tiszafása (1981) és a Fenyves a Bakonyalján (1988). Majer Antal professzor 1974-ben nyerte el az akadémiai doktori fokozatot. Több kitüntetéssel ismerték el munkásságát: Vadas Jenő Emlékérem (1968), Bedő Albert Emlékérem (1973), Pro Natura díj (1978), Eötvös-díj (1982), Pro Urbe Sopron emlékérem (1983), a Munka Érdemrend arany fokozata (1984), Pro Silva Hungariae díj (1994). Az Erdészeti és Faipari Egyetem díszdoktora. 76 évesen hunyt el, 1995. december 29-én Szombathelyen.

1915. január 4. 105 éve

hunyt el Rodiczky Jenő mezőgazdász. Az arad megyei Mácsán született 1844. február 13-án. Tanulmányait Pesten a kegyesrendi elemi főtanodában kezdte, majd a Pestvárosi Reáltanodában folytatta. A pesti egyetemen tanult, 1860-ban a műegyetemen folytatott tanulmányokat. 1869-től a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben segédtanár, közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, általános és különleges növénytermesztést tanított, s az intézet botanikus kertjében kísérleteket végzett. 1873-tól a gazdasági tanintézet, utóbb akadémia rendes tanára, ekkor nemzetgazdaságtant és növénytermesztést tanított. 1883-ban a Kassai Gazdasági Tanintézet igazgatójává, 1892-ben a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályára nevezték ki. 1898-1910 között az ő tervei szerint felállított, Európában is egyedülálló Országos Gyapjúminősítő Intézet igazgatója. Nagy része volt a magyar gazdasági tanintézetek oktatási rendszerének kialakításában. Elsőnek hívta fel a figyelmet a szántóföldi kísérletezés fontosságára. A juhtenyésztés és gyapjúismeret nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Agrártörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

1870. január 5. 150 éve

Győrben született Zsitvay János festőművész, restaurátor, rajztanár. A budapesti Mintarajziskolában szerzett oklevelet a 19. század végén. Selmecbányán élt, 1895 és 1918 között a selmecbányai királyi katolikus főgimnáziumban rajzot tanított. Portrékat készített és a környék tájait festette. Drevenyák Xavér Ferenc és Joseph Russegger kamaragrófokról készített festményei a Selmeci Bányamúzeumban láthatók. A bolgár király felkérésére - annak képtárába - több portrét készített. A Coburgok szentantali családi képtárát hosszú időn át gondozta és restaurálta. Számos rajzot készített Kmety András botanikus, katolikus pap számára régészeti és természettani gyűjteményének alapján. Selmecbányán hunyt el 1918. október 15-én.

1845. január 8. 175 éve

Sopronban született Fényi Gyula jezsuita pap, tanár, csillagász. A soproni bencés gimnáziumban érettségizett 1864-ben. Ezután belépett a jezsuita rendbe. A Nagyszombati Egyetemen tanult klasszikus filológiát, retorikát, filozófiát. 1871-ben Kalocsán kezdett tanítani, itt vette fel az eredeti Finck családnév helyett a Fényi nevet. 1874-től 1878-ig az Innsbrucki Egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott. 1877-ben szentelték pappá. A gyakorlati csillagászatot a kalocsai Haynald Obszervatóriumban sajátította el Braun Károly igazgató asszisztenseként 1880 és 1882 között. Később Fényi az Obszervatórium leghíresebb vezetője lett (1885-1913), világraszóló eredményeket ért el a Nap-kutatások terén, az addigi téves nézetek egész sorát korrigálta. Kutatási eredményeit a kalocsai csillagvizsgáló évkönyveiben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) folyóirataiban és több külföldi szaklapban tette közzé. 1916-ban a MTA levelező tagja lett, több külföldi tudományos társaság, akadémia is tagjává választotta. Munkássága elismeréséül a Nemzetközi Csillagászati Unió a Hold egyik lávacsatornáját Fényi kráternek nevezte el. Sopronban a szülői ház homlokzatán emléktábla őrzi nevét, Kalocsán mellszobra van. 1927. december 21-én hunyt el Kalocsán.

1920. január 9. 100 éve

Sopronban született dr. h. c. Kiss János evangélikus lelkész. A líceum elvégzése után a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Soproni Evangélikus Hittudományi Karán szerzett lelkészi oklevelet 1942-ben, majd a szülővárosában rövid ideig vallástanító lelkész volt. 1943-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán teológiát tanult, a háború miatt nem sikerült lediplomáznia, de a kutatómunkát folytatta. 2002-ben az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszdoktorává avatta. Tapolcán, majd 1953-tól Kapolcson lelkész. Lelkészi munkája mellett főkönyvelőként is dolgozott a szomszéd falu termelőszövetkezetében. Részt vett a Művészetek Völgye rendezvénysorozat komolyzenei programjainak szervezésében. A falu képviselő-testülete díszpolgári címmel tüntette ki. 2005-ben hunyt el, január 27-én helyezték végső nyugalomra a kapolcsi evangélikus temetőben.

1945. január 9. 75 éve

Garamnémetfalván elhunyt Remete László evangélikus lelkész. Sopronban született 1910. szeptember 27-én. Pécsett és szülővárosában végezte a teológiát. 1938-ban Sátoraljaújhelyen, majd 1939-től Jolsván volt evangélikus lelkész és hitoktató. Különösen az ifjúság körében közismert volt humánus és demokratikus gondolkodásáról. 1943-ban bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba és mint annak egyik helybeli szervezője tevékenykedett. Részt vett a fegyveres felkelésben is, a „Nálepka” szlovák partizáncsoport parancsnoka volt. 1944 végén a Gestapo elfogta és a németlipcsei mészégetőnél agyonlőtték.

1920. január 10. 100 éve

Győrben a Vashonvéd szobrát újra a Bisinger sétányon helyezték el, ahonnan a Kommün alatt szállították el. Eredetileg 1916-ban állították fel a Nacsa Illés által készített faszobrot a sétányon. Jótékonysági szándékkal vásárolt vaslemezekkel borították be felületét, melyet a Győri Hadi Gyűjtő Iroda árusított. Az 1920-ban visszakerült szobor 1934-ig állt a Bisinger sétányon, amikor is az Országzászló-emlékművet állították a helyére.

1885. január 11. 135 éve

Sopronban hunyt el Kruesz Krizosztom Károly bencés főapát, az MTA tiszteletbeli tagja. Völgyfalván (Sopron megye) született 1819. január 21-én. A győri bencés gimnáziumban tanult, 1835-ben lépett be a bencés rendbe. Bölcsészeti tanulmányait Győrött végezte, az 1840-es években Győrött természettant tanított. 1865-től pannonhalmi főapát. Működése idején tanárképzőt szervezett, felújíttatta a pannonhalmi apátsági templomot. Korszerű gazdálkodással megkétszerezte a rend jövedelmét.

1945. január 12. 75 éve

Budapesten hunyt el Ranschburg Pál egyetemi tanár, elme- és ideggyógyász pszichológus. Győrben született 1870. január 3-án. Budapesten szerzett orvosi oklevelet. Pályafutásának kezdetén a budapesti elmeklinikán működött. 1899-ben megalapította az első pszichofizikai laboratóriumot, 1915-től a poliklinika főorvosa. 1909-ben magántanár, 1918-ban címzetes rendkívüli tanár a budapesti egyetemen. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, melynek három évig elnöke volt. Számos mérőeljárást és készüléket dolgozott ki a szellemi működés vizsgálatára. Jelentősek az asszociációval és az emlékezettel kapcsolatos vizsgálatai. Az elmebeli tévedések mechanizmusának magyarázatára felállította az ún. gátlási tételt. Tanulmányokat írt a gyermeki intelligenciáról, az olvasás, írás gyermekkori zavarairól.

1895. január 15. 125 éve

Tömörkény községben született Lengyel József /eredeti neve: Lőwy/ gépészmérnök. 1913-ban érettségizett, a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett diplomát (1919). A keleti fronton az acélszerkezetű hidak felújításával, megerősítésével foglalkozó alakulathoz került. 1921. március 12-étől a győri Magyar Waggon- és Gépgyár hídosztályának műszaki dolgozója, később a hídgyáregység főmérnöke, majd vezetője lett. Az ő nevéhez fűződik a korszerűsített nagyméretű gömbtartály. 1933-ban vezetésével tervezték a Rábán átívelő Hosszú (Petőfi-) hidat, amely Európa első – 50 méter nyílás feletti – hegesztett acélhídja. A második világháború utáni tevékenységének kiemelkedő alkotása a Szabadszállás területén létesült alumíniumhíd. Az 1960-as esztendők konstrukciói közé tartozik a folyók közepén lévő, pilléren forgó, a hajózást lehetővé tevő híd. Az egyiptomi Nílus felett is sok ilyen, a Rába-gyár készítette híd található. Az általa konstruált kikötői portáldaru ugyancsak sok országban működik. Győrben hunyt el 1979. október 5-én.

1920. január 15. 100 éve

Mosonszentjános községben született dr. Strecker Ottó főorvos, kórházi főigazgató. 1939-ben Győrben érettségizett a Bencés Gimnáziumban. 1944-ben orvosi oklevelet szerzett a Budapesti Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi évei alatt két félévet hallgatott a jénai, a berlini és müncheni egyetemen. Körzeti orvos 1944-től 1950-ig Mosonszentjános községben. 1945-ben ellátta a magyar, a német és a Vörös Hadsereg sebesültjeit. Munkája elismeréseként a Szovjet Parancsnokságtól Vöröskeresztes félhold kitüntetést kapott. A háború után Mosonszentjánoson első üzemorvos, MÁV pályaorvos, határőrségi orvos. 1950-től a mosonmagyaróvári tüdőgyógyászaton működött. 1955-ben a győri Honvéd Kórház parancsnok-helyettese, 1956-ban parancsnoka. A forradalom alatt megőrizte az intézmény kórház jellegét, ellátta a mosonmagyaróvári sortűz áldozatait. 1957-től 1959-ig a Győri Katonakórház reumatológiai osztályának vezető főorvosa. 1959. június 15-től kinevezték a Hévízi Állami Gyógyfürdő-kórház igazgatójának. A Magyar Reumatológiai Társaság alelnöke, a Balneológiai Társaság elnökhelyettese, a Nemzetközi Iszap Kongresszus Orvos szekciójának elnöke. Kitüntetései: Kiváló Orvos (1964), Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1968), a Haza Szolgálatáért Érdemérem Arany fokozata (1969). Hévízen hunyt el 1989. augusztus 25-én.

1945. január 16. 75 éve

Budapesten elhunyt gederéczi Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész, igazgató, a MTA l. tagja. Sopronban született 1882. június 9-én. Az Evangélikus Líceumban tanult (1892-1900), a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg természetrajz-vegytan szakos tanári diplomáját (1900-1905). 1918-ban magántanári képesítést szerzett tudománytörténetből. Az Erzsébet Nőiskola tanárképző intézetében a botanika tanszék vezetője volt (1919-1929). A Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgató-őre, 1936-tól igazgatója, 1941-től főigazgatója. 1935-ben nevezték ki egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá. 1925-től élete végéig főtitkára volt a Természettudományi Társaságnak, a Növénytani Szakosztálynak több ízben elnöke, később jegyzője. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Jelentős a szakirodalmi munkássága (cikk, tanulmány, könyv). Szerkesztette a Botanikai Közlemények, a Természettudományi Közlemény és a Természettudományi Társulat Évkönyvét, és az 1934-ben megjelent Természettudományi Lexikont. A Soproni Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt (1937-1944). Buda ostromakor a szovjet bombázások áldozata lett.

1945. január 16. 75 éve

Mosonszentmiklóson hunyt el Szapudi-Laendler István festő. Budapesten született 1899. december 20-án. Szülővárosában a Királyi József Műegyetemen építésznek tanult (1918-1920), de művészi ambícióinak engedve 1921-en a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott át. 1924-ben műtermet nyitott. Tanulmányutakat tett külföldön (Ausztria, Csehország, Németország, Belgium, Párizs). 1930-ban Győrsövényházára, majd 1940-ben Alsószapudpusztára költözött. Kiállított a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, Győrött a Képzőművészeti Társulat kollektív tárlatán, rendszeresen bemutatkozott Sopronban és más nagyobb városokban is. 1936-ban a Berzsenyi Társaság Téli Tárlatán aranyérmet nyert. Tagja volt a Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Győrött műtermet tartott fenn. 1944-ben volt az utolsó kiállítása a győri I. Dunántúli Tárlaton. A nyilasok elhurcolták és megölték. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban 1981-ben emlékkiállítással tisztelegtek előtte.

1945. január 18. 75 éve

Budapesten elhunyt Arany Dániel matematikus, tanár. Pesten született 1863. július 11-én. Tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában kezdte. A budapesti tudományegyetemen matematika tanári diplomát szerzett. 1888-tól a Győri Magyar Királyi Főreáliskolában tanított. Itt indította el 1893-ban a Középiskolai Matematikai Lapokat. 1896-ban Budapestre költözött, a lap szerkesztését Rátz Lászlónak adta át. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáért nyugdíjazták. A két világháború között biztosítási matematikusként dolgozott. Tudományos munkásságában a valószínűség-számítási kérdések, a játékelméleti problémák és a Simson-egyenes témája foglalkoztatta. A determináns elmélet figyelemre méltó eredményt köszönhetett neki. Biztosítási matematikával is foglalkozott. Az ő nevét viseli a gimnáziumok I–II. osztályai számára évente megrendezett országos matematikaverseny. Több középiskolai tankönyv szerzője. 1944-ben származása miatt feleségével együtt a gettóba kellett költöznie. Budapesten, 1945-ben az ostrom idején vesztették életüket. Arany Dániel sírja Budapesten a zsinagóga (VIII. ker., Dohány u. 2.) templomkertjében található.

1885. január 19. 135 éve

Csanakfalun hunyt el Bády Izidor János bencés szerzetes. Szentgyörgymezőn született 1820. december 27-én. 1846-tól Pápán tanár, 1857-1858-ban a győri bencés főgimnáziumban magyart és latint tanított. 1860 és 1863 között Győrszentmártonban, 1863-tól haláláig Csanakfalun volt plébános. A magyarosítás lelkes híve volt.

1895. január 19. 125 éve

Fertőendréden született Endrédy Vendel Kálmán (Hadarits 1939-ig) apát, gimnáziumi tanár. Középiskoláit Sopronban és Győrött végezte. A budapesti egyetem hittudományi karán diplomázott 1920-ban matematika-fizika szakon. Közben 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, 1919-ben pappá szentelték. A rend budai gimnáziumában matematika- és fizikatanár (1920-1939). Sárközy Pállal és Lovas Ambróval átdolgozta Mérey Gyula mennyiségtani tankönyveit (Mennyiségtan tankönyvek sorozat, Bp., 1939). 1938 és 1939 között gimnáziumi igazgató és házfőnök is volt. 1939-ben a magyarországi ciszterciek Zircen megválasztották apátjuknak. 1950-ben a rend feloszlatása után letartóztatták, majd 1951-ben a Grósz József kalocsai érsek ellen indított konstrukciós perben hamis vádakkal 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 1956. november 1-jén szabadult, majd fél évre ismét börtönbe került. 1957-től élete hátralévő részét Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában töltötte. Pannonhalmán hunyt el 1981. december 29-én. Zircen az apátsági templomba temették.

1915. január 19. 105 éve

Budapesten hunyt el Kosutány Tamás mezőgazdász, agrokémikus. Nyírlugoson született 1848. március 8-án. 1867-ben végzett a szatmárnémeti főgimnáziumban, majd kitüntetéssel végezte a keszthelyi Georgikont. A pesti egyetemen vegyészetet hallgatott. 1870-ben állami ösztöndíjjal a hallei egyetemre ment mezőgazdasági kémiát tanulni. 1871-től a magyaróvári tanintézetben segédtanár, 1874-ben rendes tanár lett. 33 évig, 1903-ig, dolgozott itt. A magyar agrokémia úttörő alakja volt. Könyvei mellett, amelyeket, több nyelvre is lefordítottak, több száz cikke jelent meg a szaksajtóban. A Magyaróvári Széchenyi Kör elnökévé is megválasztották. 1904-ben a fővárosi Országos Kémiai Intézet és Központi Kísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki, közben tanított a műegyetemen. A mezőgazdasági kémia technológiáját ő dolgozta ki elsőként hazánkban. 1883-ban ő alapította a „Mezőgazdasági Szemle” című neves folyóiratot, amelyet Magyaróváron 1904-ig szerkesztettek Cserháti Sándorral.

1810. január 20. 210 éve

Nyíregyházán született Király József Pál evangélikus lelkész, tanár, költő. 1853-ban Sopronban átvette a gimnázium igazgatását. A soproni evangélikus tanítóképző egyik szervezője, nyugat-európai gyűjtéssel segítette annak létrehozását, a megalakult intézménynek 1869-ben igazgatója lett. Kötetei alkalmi verseket tartalmaznak, úti és életrajzi jegyzetei az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában találhatók. Kismartonban hunyt el 1887. április 26-án.

1970. január 20. 50 éve

Győrben az Arany János utcában megnyílt az Arrabona Áruház. (A budapesti Középülettervező Intézet tervezte.)

1970. január 21. 50 éve

Sopronban elhunyt Boronkai Pál főmérnök. 1897. március 16-án született Sopronban. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1921). Negyven éven keresztül látta el Sopron város mérnöki, majd főmérnöki tisztét. Irányította a közművesítés fejlesztését és a város rendezésének munkáját. Ezzel kapcsolatos tanulmányai főleg a Soproni Szemle hasábjain jelentek meg. 1945 után vezette a város újjáépítését, melynek műszaki tapasztalatait 1960-ban foglalta össze. Megszervezte a város altalaj-viszonyainak feltárását (hossz- és keresztmetszeti szelvényekben). Kidolgozta a város árvízvédelmi feladatainak megoldását. Részt vett a Fertő-táj regionális tervének kidolgozásában is. A Soproni Városszépítő Egyesület alelnöke volt. 1968-ban megírta A soproni közművesítés története című nagy munkáját. A soproni közművesítés-városfejlesztés terén végzett munkásságának elismeréséül a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

1860. január 23. 160 éve

Pinkafőn (Sopron megye) született Hatvan Ferenc tanár, a Dunántúli Turista Egyesület megalapítója. 1887-ben került Sopronba a felső kereskedelmi akadémia tanáraként. 1903-ban alapította meg a helyi turista egyesületet. Sopron környékén több turista létesítmény létrehozója, kilátó tornyot, turista házat épített, turista utakat látott el jelzésekkel. Kapcsolatot teremtett az osztrák turista egyesületekkel. A Magyar Turista Szövetség társelnöke volt 1914 és 1928 között. 1929. január 16-án halt meg Sopronban.

1995. január 23. 25 éve

Győrben hunyt el Rácz Sándor mérnök. Győrben született 1926. április 4-én. A József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1949-ben. A Magyar Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el. Az ötvenes években a Budapesti Műszaki Egyetemen dízelmotor szakmérnök oklevelet kapott. 1957-ben a Pattantyús műszaki brigád tagjaként ötödmagával megkapta a Kossuth-díj harmadik fokozatát a dízel-forgattyústengely zömítő-sajtoló eljárással történő kidolgozásáért. 1964 és 1969 között a MAN-dízelmotor-vásárlási tárgyalásokat vezette. 1973-tól 1976-ig műszaki tanácsadó, 1976 és 1977 között a motor gyáregység főosztályvezetője, 1979. szeptember 25-ig a gyár motorfőkonstruktőre volt. 1980. március 3-án egészségügyi problémák miatt nyugdíjazták.

1995. január 25. 25 éve

Szabó Miklóst (1931-), a Győri Leánykar alapító karnagyát Életmű-díjban részesítette a Magyar Előadóművészek Szövetsége. 1968 és 1991 között 13 hanglemeze jelent meg.

1890. január 26. 130 éve

született Désaknán Varga Lajos zoológus, hidrobiológus. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett 1912-ben, majd bölcsészdoktori oklevelet 1914-ben. A hidrobiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett 1930-ban. Az I. világháborúban harcolt 1914–től 1917-ig, leszerelése után a soproni honvéd főreáliskola tanára, majd igazgató-tanára 1917–től 1944-ig. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a hidrobiológia magántanára 1930–tól 1940-ig. Az MTA Talajbiológiai Kutatólaboratóriuma soproni kirendeltségvezetője, majd a soproni Erdőmérnöki Főiskola Termőhelyismereti Tanszék tudományos munkatársa 1957-től 1963-ig. Hidrobiológiával, helmintológiával foglalkozott, a vizek és talajok kerekesférgeinek nemzetközileg is elismert kutatóprofesszora. Alapvető jelentőségűek a Balaton és a Fertő tó mikroszkopikus állatvilágára vonatkozó megállapításai. 160 új fajt fedezett fel. Sopronban hunyt el 1963. május 10-én.

1920. január 26. 100 éve

Sopronban született Kunt Ernő festő, grafikus. 1943-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István és Varga Nándor Lajos volt. Előbb Ózdon telepedett le, majd 1960-tól a Miskolci Művésztelepen élt és dolgozott. Emil Nolde állt előtte követendő példaként. A képzőművészet valamennyi ágát sikeresen művelte, gazdag életművet hagyott maga után. Egyéni kiállítások keretében rendszeresen bemutatta legfrissebb alkotásait. Színes fametszeteivel több ízben képviselte hazánkat nemzetközi kiállításokon. Művészetét rangos díjakkal ismerték el: Munkácsy-díj (1959, 1963), X. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíja (1968), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1985), Kondor Béla-díj (Miskolc város képzőművészeti nívódíja, 1993.). Miskolcon hunyt el 1994. augusztus 5-én.

1865. január 27. 155 éve

Móron született Erényi Károly őrkanonok, politikus. Székesfehérváron, majd Győrben járt középiskolába. Győrött, 1888-ban szentelték pappá. 1890-től magyaróvári segédlelkész és hitelemző káplán. 1897-ben Németjárfalun, 1901-től Mosonszentpéteren plébános. A Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egylet és a gazdasági egyesületek alelnöke. 1908-tól 1924-ig 25 éven keresztül Mosonszolnok község plébánosa volt. Iskolaalapító, templommegújító, temetőkápolna-építő munkássága révén vívott ki tiszteletet a településen. A trianon után a Revíziós Liga tagja, a Moson vármegye visszaállításáért folyó politikai küzdelemnek élharcosa. 1936-tól a Magyar Élet Pártjának megyei elnöke volt. 1929-ben lett címzetes kanonok és kormányfőtanácsos, 1934-től valóságos, 1938-tól győri őrkanonok. Mosonszolnokon hunyt el 1943. február 13-án.

1885. január 27. 135 éve

Győrben hunyt el Mersich József ügyvéd. Egy ideig Győr város törvényhatóságának tagja. A Győri Közlöny főmunkatársa volt 1869-től, ez év októberétől felelős szerkesztője 1883 végéig.

1895. január 27. 125 éve

Kapuváron született dr. báró Berg Miksa főispán-kormánybiztos, országgyűlési képviselő, földbirtokos. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Sopronban végezte. Elsőéves jogász volt, amikor a világháborúba bevonult, repülősként is szolgált, tartalékos huszárfőhadnagyként szerelt le. Vitézségéért többször kitüntették. Tanulmányait a háború alatt is folytatta, 1918-ban a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Ezután Sopron vármegye közigazgatási gyakornoka, később aljegyzője. A kommunizmus alatt ellenforradalmi tevékenységet folytatott, letartóztatták, több hónapig börtönben volt. 1920-tól Moson vármegye főispán-kormánybiztosává nevezték ki. Nagy érdeme volt abban, hogy a nyugat-magyarországi népszavazás alkalmával a nemzetiségi vidékek kiálltak magyarságuk mellett. Később Abony községben telepedett le, egy időre visszavonult a politikai élettől. A Független Kisgazdapárt megalakítása után a párt egyik vezetője, 1935-től az abonyi választókerület képviselője, a kisgazdapárt egyik legharcosabb egyénisége, az ellenzék vitarendezője volt. 1939-től földbirtokán gazdálkodott. Több megyei település így Moson, Bezenye, Lébény és Pomogy is díszpolgárává választotta. 1960. május 17-én hunyt el Grazban (Ausztria).

1945. január 27. 75 éve

Budapesten elhunyt norvalli Konek Frigyes kémikus, műegyetemi tanár. Győrben született 1867. szeptember 17-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. 1893-tól 1895-ig a grazi egyetemen tanársegéd. 1896-ban a budapesti egyetemen organikus kémiából magántanári képesítést nyert. 1908-ban egyetemi nyilvános rendkívüli tanár, majd mint fővegyészt kinevezték az Országos Kémiai Intézet Technológiai Osztályának vezetőjévé (1906-1919), később kísérletügyi igazgatóvá. Tudományos munkássága a mezőgazdasági és a szintetikus szerves kémia területére terjedt ki. Tanulmányait a bel- és külföldi szakfolyóiratokban tette közzé.

1990. január 27. 30 éve

Budapesten hunyt el Borsos Miklós grafikus, szobrász. Nagyszeben született 1906. augusztus 13. Először 1916-ban jött a családja Győrbe, majd 1922-1947-ig élt ebben a városban. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol művészeti tanulmányokat folytatott. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1929-ben felvették az Országos Magyar Kir. Képzőművészeti Főiskolára. 1932-től főként kőszobrászattal és éremművészettel foglalkozott. 1946-tól 1960-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Műveinek jelentős részét Győr városának adományozta, amiből 1979. novemberében állandó kiállítás nyílt.

1910. január 28. 110 éve

Budapesten hunyt el Zechmeister Károly polgármester, ügyvéd. Győrben született 1852. május 21-én. 1888-ban lett Győr polgármestere. Győr fontos közlekedési helyzetét kihasználva a várost ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Iparpártoló tevékenysége, nagyszabású városrendezési tervei Győr hosszútávú fejlődését határozták meg. Az ő idejében épült a jelenlegi városháza is. Működése éveiben számos oktatási intézményt létesítettek.

1945. január 30. 75 éve

Berlinben (Németország) elhunyt Haberlandt Gottlieb magyar származású osztrák botanikus, egyetemi oktató. Magyaróváron született 1854. november 28-án. Édesapja Haberlandt Frigyes gazdasági író, főiskolai tanár. H. Gottlieb a bécsi egyetemen tanult, ahol 1876-ban doktorált. Ezután Simon Schwendenernél dolgozott a tübingeni egyetemen. 1888-tól a gráci egyetemen tanított botanikát, majd 1910-től a berlini egyetemen. A fiziológiai növényanatómia fejlesztése terén nagy érdemei vannak. Trópusi utazásai kapcsán a trópikus növények élettanával és anatómiájával foglalkozott. A növényi hormonkutatás megalapítója.

1995. január 30. 25 éve

Sopronban hunyt el Friedrich Károly fotóművész, filmoperatőr. Sopronban született 1906. augusztus 4-én. A Széchenyi István reálgimnáziumban érettségizett 1924-ben. A jog elvégzése után mozigépkezelő képesítést szerzett és 1930-ban a Városi Mozi vezetője lett. Három egymást követő évben is elnyerte a Metro–Goldwin–Mayer reklámverseny fődíját. Kétnyelvű Mozi Újságot szerkesztett. Filmszínházában rendszeresen vetítette saját készítésű soproni híradóit, megörökítve a város jeles napjait. A Soproni Mozi államosítása után elbocsátották, a hirdetővállalatnál volt üzletkötő és plakátragasztó. Később a Városi Tanács idegenforgalmi főelőadója lett, újra bekapcsolódott a város kulturális életébe. Sopron örök értékeit 2430 /vetített diaképekkel kísért/ előadáson mutatta be. Szülővárosa az érdemeit 1970-ben Pro Urbe díjjal ismerte el, 1986-ban Sopron díszpolgárává választották. Bad Wimpfen testvérváros a legrangosabb kitüntetésével, az „Aranygyűrű”-vel díjazta.

1945. január 31. 75 éve

Buchenwaldban elhunyt Pap Károly író. Sopronban született 1897. szeptember 24-én. Apja Pollák Miksa irodalomtörténész, a város rabbija volt. Pap Károly részt vett az I. világháborúban. Mint hadnagy a Vörös Hadseregben is szolgált, s egy ideig Murakeresztúr városparancsnoka volt. 1919-ben letartóztatták, másfél évig volt börtönben. Apja kitagadta. 1923-ban Bécsbe emigrált. 1925-ben visszatért Budapestre, ahol alkalmi munkákból élt. Írói kibontakozását Szép Ernő, Mikes Lajos és Osvát Ernő segítették. Műveit főként a messianisztikus vallásosság és a zsidóság identitáskeresése jellemezte. 1926-ban az Est-lapok és a Nyugat munkatársa lett. 1932-ben kiadott „Megszabadítottál a haláltól” című novellafüzére kiemelkedő sikert aratott, Móricz világirodalmi rangú műnek nevezte. 1936-ban Baumgarten-díjra jelölték, díjazását azonban a hatóságok megakadályozták. 1944. május 23-án behívták munkaszolgálatra, november 2-án a buchenwaldi koncentrációs táborba vitték. 1945. január 30-án szerepelt utoljára az élők nyilvántartásában.

1960. január 31. 60 éve

Budapesten hunyt el Nagy Izabella énekesnő. Győrben született 1896. július 17-én. Énektanulmányait Noseda Károlynál és Rékai Nándornál végezte. 1921-1922-ben Budapesten a Vígszínházban játszott, 1922-től 1924-ig az Operaház magánénekese. 1925-től a Nemzeti Színház tagja. Az 1930-as évek végén Amszterdamban, Berlinben és Rómában vendégszerepelt.

1995. január 31. 25 éve

Győrben hunyt el Joanovits István festőművész. Győrben született 1912. november 23-án. Az I. sz. Polgári Fiúiskola után címfestőnek tanult. A Magyar Waggon- és Gépgyárban dolgozott nyugdíjas koráig. A gyár Szabadiskolájában Tóvári Tóth István korrigálta munkáit, de fejlődésében az önképzés dominált. 1958-ban rendezte első egyéni kiállítását, önálló kiállítást mutatott be Budapesten, Győrött, Sopronban, Kapuváron, Szolnokon, Mosonmagyaróváron. Szerepeltek munkái a megyei művészek külföldi bemutatkozásain Erfurtban, Nyitrán, Komáromban. 1988-ban a Győri Műcsarnokban volt retrospektív tárlata. 1990-ben a Szent István Hotelben (Szentistvánpuszta) állandó kiállítása nyílt. Több üzem támogatta ösztöndíjjal. Kisebb tanulmányutakat tett Bécsbe, Párizsba, Bázelbe. Díjazásai: Megyei Tanács Képzőművészeti Díja (1967), Győr-Sopron Megye Művészeti Díja (1969), Győr Város Művészetéért (1992). Művei a győri városi múzeumban és magántulajdonban találhatók. 1995-ben a Városi Művészeti Múzeumban rendeztek kisebb emlékkiállítást legjobb műveiből. A győri köztemető VIII. parcellájában nyugszik.