Megyei évfordulónaptár

1921. január 1. 100 éve
Csanádapácán született Pális Pál újságíró, a Magyar Rádió Győri Stúdiójának vezetője. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd szabómesterséget tanult. 1947-től újságíró a Friss Újságnál, majd a Magyar Rádió munkatársa lett 1951-től. 1952-ben a Győri Stúdió megszervezését bízták rá. Közben 1953-ban beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának levelező tagozatára. Az 1956-os forradalom- és szabadságharc idején a „Szabad Győri Rádió”, majd a „Szabad Petőfi Rádió, Győr” nevű győri stúdió vezetője volt. Egyetemi tanulmányai megszakadtak, amikor 1957-ben letartóztatták, a Győri Megyei Bíróság halálra, a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. 1961-ben amnesztiával szabadult. 1961 és 1966 között az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál terjesztőként dolgozott, 1966 és 1987 között a szobi vasútállomáson raktáros és ellenőr volt. Verőcemaroson hunyt el 1992. január 13-án.
1871. január 4. 150 éve
Genfben (Svájc) elhunyt Adler Vince zongoraművész, zeneszerző. Győrben született 1826. április 4-én. Adler György zeneszerző fia. Tanulmányait édesapjánál kezdte, majd Erkel Ferencnél folytatta. Az 1840-es évek második felétől Bécsben majd Párizsban élt. Az 1860-as években Párizs egyik elismert zongoraművésze. Kapcsolatban állt Wagnerrel, Bülow-val, Laloval, társaságuk nagy hatással volt rá. Hangversenykörutakat tett Európában. A turnék után 1865-től Genfben telepedett le, ahol hat évig, haláláig volt a konzervatórium tanára. Kompozíciói közül briliáns etűdjei és értékes zongoradarabjai nevezetesek.
1971. január 5. 50 éve
Győrben elhunyt Halmi József röntgenorvos. Budapesten született 1893. július 29-én. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1920. április 10-én avatták doktorrá (közben 1914-től 1918-ig csapatszolgálatot teljesített). 1920. áprilistól szeptemberig az Új Szent János Kórházban gyakornok. 1920. októbertől 1922 májusáig a budapesti III. sz. Belklinikán díjtalan gyakornok. 1922. május 22-étől 1925. augusztus 31-éig a debreceni gróf Tisza István Tudományegyetem Központi Röntgenintézetének tanársegédje. 1925. szeptember 1-jétől a győri Szentháromság Közkórház Röntgenintézetében főorvos. 1928. május 19-étől kinevezett osztályvezető-főorvos. Nevéhez fűződik a röntgenosztály megszervezése. 1952-ben politikai okból osztályvezetői megbízását visszavonták, de 1956 után visszahelyezték a röntgenosztály vezető főorvosi beosztásába. 1965-ben ment nyugdíjba.
1971. január 5. 50 éve
Győrben elhunyt Somogyi Antal katolikus pap, művészettörténész, egyetemi magántanár, szakíró. Abdán született 1892. április 25-én. Tanulmányait a bencés gimnáziumban kezdte, majd a bécsi Pazmaneumot elvégezte, 1915-ben pappá szentelték. Az első világháborúban rövid ideig katonapapként szolgált a fronton, majd nevelő a Jankovics-Bésán családnál. Ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Rómában. 1925-ben a győri papnevelde prefektusa. Teológiából doktorált a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, ezután magántanár ugyanitt. A második világháború végén Kisbéren plébános, ahonnét a visszavonuló katonai alakulatok magukkal hurcolták nyugat felé. Csallóközben megszökött, a győri kórház belgyógyászatára vették fel betegként. Apor püspök sebesülése és operációja után őt hívták a haldokló ágyához, ő adta fel a végső szentségeket. 1946 és 1952 között Mosonszolnokon plébános, majd három évig a győri szeminárium rektora, ezután kanonok és nagyprépost lett. Jelentős szakírói tevékenységet fejtett ki, a modern egyházi művészet harcosa. Tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak, ő fedezte fel és indította el pályáján Borsa Antal iparművész-szobrász-festőt, valamint Samodai József festőt.
1836. január 7. 185 éve
Győrben született Kautz Gusztáv jogász. A középiskoláit a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Gimnáziumában végezte, majd jogi tanulmányait a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1861-ben aljegyző Győrött, 1867-től Győr főjegyzője, a győri Kir. Jogakadémia helyettes tanára. 1869-ben egyetemi magántanár, 1870-ben rendkívüli, 1871-ben rendes tanár a győri akadémián. 1872-től 1892-ig a győri Kir. Jogakadémia igazgatója. 1867. május 2-ától 1869. januárig felelős szerkesztője a Győri Közlönynek. Elnöke a Kaszinónak, a Népkönyvtáregyletnek, a Polgári Leány és Fiúiskola gondnokságának. Tagja a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézet Igazgatótanácsának. 1896-ban megkapta a III. osztályú Vaskorona-rendet. 1898-ban „győri” előnévvel magyar nemességet kapott. 1907. november 23-án halt meg Győrben.
1911. január 7. 110 éve
Győrben hunyt el Kiss Sándor ügyvéd, lapszerkesztő. Téten született 1818-ban. Jogot végzett, 1842-ben ügyvéd lett a kőszegi királyi táblánál. Vas megyei nemzetőr 1848-ban, harcolt Budavár bevételénél. A csornai ütközetben megsebesült 1849. június 13-án. 1872. februártól 1874. novemberig tulajdonosként szerkesztette Győrben a Szabad Polgár című ellenzéki lapot.
1916. január 7. 105 éve
Győrben született Tihanyi Árpád (1922-ig Till) tanár. Középiskolai tanulmányait Győrben végezte, 1940-ben szerzett oklevelet a Nagykőrösi Tanítóképző Intézetben. Győrszemerén kezdett tanítani. Katona volt, 1946-ban tért haza a hadifogságból. 1956. október 25-én Győrben a tüntetésen elszavalta a Nemzeti dalt. Október 26-án Mosonmagyaróvárra ment, hogy a sortűz után segítsen a rendet fenntartani. 1956. október 27-én részt vett a pedagógusok vezetőségválasztó közgyűlésén. 1956 decemberében letartóztatták, a bíróság szervezkedés vezetése és hűtlenség vádjával halálra ítélte. 1957. december 31-én végezték ki. Sírja a győri köztemetőben található.
1961. január 7. 60 éve
Sopronban hunyt el Roth Gyula erdész, a mezőgazdasági tudományok doktora. Sopronban született 1873. szeptember 26-án. Szülővárosában az Evangélikus Líceumban érettségizett, majd a selmecbányai akadémián végzett 1896-ban. 1904-ben a selmecbányai erdészeti kísérleti állomáson dolgozott. Nagy érdeme volt abban, hogy az 1919-ben hontalanná vált selmecbányai akadémia Sopronba került. 1923-tól itt tanszékvezető, 1924-től egyidejűleg az erdészeti kutatóintézet irányítója. 1926-ban újraindította az Erdészeti Kísérletek című szaklapot. Erdőműveléssel kapcsolatos munkássága úttörő értékű volt mind a biológiai alapokra helyezett állományápolás, mind a természetes felújítás terén. Kutatásait a háromkötetes Erdőműveléstan című könyvben összegezte. 1932-ben elnöke, később örökös díszelnöke volt az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának, az IUFRO-nak.
1871. január 9. 150 éve
Nagyváradon hunyt el Nagy Lajos katonatiszt, várnagy, őrnagy. Rétalapon született 1809. augusztus 24-én. 1848. szeptembertől századkapitány a Hunyadi önkéntes csapat lovasságánál, majd az ebből alakult 13. Hunyadi huszárezredben. Ezrede 1. századával ősztől a feldunai hadtestben, 1849 januárjától a komáromi várőrségnél szolgál. A vár első ostroma idején több sikeres kitörés résztvevője illetve vezetője. 1849. július 25-től őrnagy, a 12. Nádor huszárezred újonnan alakult osztályának parancsnoka a tartalék hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert. Aradon 1849. december 6-án halálra, december 18-án 16 év várfogságra ítélik. 1855. április 5-én kegyelmet kap. 1867-ben Bihar megye várnagyává választják, a megyei Honvédegylet tagja.
1996. január 11. 25 éve
Seattle-ben (USA, Washington) hunyt el dr. Boba Imre történész, egyetemi tanár, újságíró. Győrben született 1919. október 23-án. Lengyelországban tanult 1929 és 1939 között. A balatonboglári lengyel gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult szlavisztikát, történelmet és finnugor nyelvészetet. 1946-ban szerezte meg az egyetemi abszolutóriumot, és Nagy-Britanniába menekült. 1946-tól Londonban élt, 1952-től 1956-ig a müncheni Szabad Európa Rádió rovatvezetője volt. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, 1956 és 1959 között a seattle-i Polish Research Centre kutató könyvtárosaként tevékenykedett. 1962-ben Seattle-ben a Washington Egyetemen doktorált. 1962-től a Washington Egyetemen tanársegéd, 1971 és 1989 között egyetemi tanár volt. A Dictionary of Political Sources társkiadója, a Slavic Review munkatársaként dolgozott.
1866. január 12. 155 éve
Dunapatajon született Újhelyi Imre mezőgazdász, állatorvos. Iskoláit Kalocsán kezdte, Szekszárdon folytatta, majd 1884-ben Baján érettségizett. 1884 őszén bekerült a magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Tanulmányait jeles és kitűnő eredménnyel végezte. Az akadémia elvégzése után a Károlyi grófok nagykárolyi birtokára ment, ahol gazdasági írnoki beosztást kapott. 1887-ben beiratkozott a budapesti Állatorvosi Tanintézetbe. Állatorvosi oklevelét 1889-ben kézhez kapta. Az óvári akadémia állatgyógyászati tanszékét 1893-ban véglegesítették, s oda segédtanárrá, majd 1896-ban rendkívüli, 1898-ban pedig rendes tanárrá nevezték ki. 1896-ban megszervezte a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületet. Kezdeményezésére létesült 1903-ban Magyaróváron a Tejkísérleti Állomás. Korának kimagasló agrártudósa és gyakorlati szervezője kiváló tanára is volt. Magyaróváron 1923. március 21-én bekövetkezett halála után mintafalujában, Levélen, a községháza falában állították fel mellszobrát.
1921. január 12. 100 éve
Lövőn született Boda Jenő geológus, egyetemi docens, tudományos tanácsadó. Győrben érettségizett 1939-ben, a Szegedi Tudományegyetemen folytatott tanulmányokat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) geológus oklevelet szerzett (1951), doktorált (1958), a földtudományok kandidátusa lett (1973). 1950-től 1951-ig az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének demonstrátora, 1951-ben gyakornoka, 1951 és 1956 között tanársegéde, 1965 és 1972 között egyetemi adjunktusa, majd egyetemi docense, egyetemi tanára. Közben az Állami Földtani Intézet tudományos munkatársa (1956-1965). A magyarországi felsőmiocén-kori szarmata emelet vizsgálatával foglalkozott, feldolgozta a korszak földtani és őslénytani emlékeit. Számos szakkönyve jelent meg. A Lexique Stratigraphique International munkatársa volt. Budapesten hunyt el 1990-ben.
1921. január 16. 100 éve
Pápán elhunyt Francsics Norbert Jakab apát, országgyűlési képviselő, gimnáziumi tanár. Győrben született 1848. december 3-án. Nádorvárosi polgári család sarja. 1873-tól 1885-ig tanár Győrött a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, majd házfőnök és igazgató. Igazgatói beosztása idején épült az új gimnázium. Vezetői évei során szerkesztette az iskola évkönyvét. Győr országgyűlési képviselője (1892-1896). 1896 és 1904 között a mai Dobó István Gimnázium főigazgatója. 1897-től a pestvidéki királyi tankerület főigazgatója, 1904-től haláláig bakonybéli apát.
1986. január 16. 35 éve
Győrben hunyt el Dobai Béla író, költő. Győrben született 1909. január 22-én. Szülővárosában a Felső Kereskedelmi Iskolában tanult. Újjászületés címmel 1939-ben jelentek meg válogatott versei, majd Népemnek című kötete 1943-ban. A Kovács Pál Közművelődési Társaság titkára volt. 1926 és 1956 között írt verseinek kéziratait a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár őrzi.
1846. január 18. 175 éve
Boldogasszonyon Moson vármegye született Veigelsberg Leó újságíró, közíró. Az első magyar zsidó értelmiségi nemzedék tagja. Ignotusnak, a Nyugat főszerkesztőjének apja. Iskoláit Nagykőrösön és Budán, az orvosi egyetemet Bécsben végezte. Hazatérve tanított Kecskeméten, majd újságírói tevékenységet folytatott: külföldi lapokba, főként a prágai Politik-ba küldött politikai és művészeti cikkeket. A kiegyezés után a Neuer Freier Lloyd és a Neues Pester Journal főmunkatársa. 1872-től a Pester Lloyd helyettes főszerkesztője, 1906-tól főszerkesztője volt. Vezércikkeiben a kiegyezés politikáját és a kormány intézkedéseit igyekezett igazolni a külföld előtt. A Budapesti Újságírók Egyesületének alelnöke. 1907. október 31-én Budapesten a Dorottya utca 14. szám alatti szerkesztői helyiségben főbe lőtte magát. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
1896. január 19. 125 éve
Beleden született Friedbauer Béla festőművész, szobrász. Kernstok Károly budapesti képzőművészeti szabadiskolájában tanult szobrászatot Vedres Márktól. Itt ismerkedett meg későbbi barátjával, Derkovits Gyulával. A kommunista mozgalom számára festett és rajzolt. A budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, ahonnan baloldali tevékenysége miatt eltanácsolták. A nyergesújfalui művésztelepet a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta. Olaszországba emigrált, ahol börtönbe zárták és kitoloncolták tevékenysége miatt. Bécsbe, Belgiumba, Párizsba ment, végül Berlinbe költözött. Művészetével az expresszionizmushoz kapcsolódott, szuggesztív erejű képekben fejezte ki együttérzését a társadalmi és anyagi gondokkal küszködő emberek iránt. Hitler hatalomra jutása után hazatért és Pápán telepedett le. A pápai utcák, családtagjai, közvetlen környezete jelennek meg képein. 1938 után rendszeresen jelentkezett műveivel az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) kiállításain. Művei hazai és külföldi tárlatokon voltak láthatóak. Halála előtt a győri Dunántúli Tárlaton szerepelt utoljára 1944-ben. Még ebben az évben munkaszolgálatosként Nagytéténybe került, majd gyalogmenetben Sopronba vitték. Itt halt meg 1945. február 28-án, végelgyengülésben.
1896. január 21. 125 éve
Bécsben hunyt el Karvasy Ágoston (1842-ig Karpf Ágoston) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, szakíró. Győrben született 1809. május 1-jén. Középiskoláig szülővárosában tanult. A pesti egyetemen szerzett ügyvédi diplomát. 1835-ben a nagyváradi Királyi Jogakadémián a polgári tudományok és a magyar váltójog tanára. 1838-tól a győri Királyi Kerületi Jogakadémián a váltójog és a politika rendes tanára. 1846-ban a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem tanára, de Győrött is folytatta munkáját. Több tanulmányt közölt a Magyar Akadémiai Értesítőben. 1848 márciusában fegyverbe szólította az akadémiai ifjúságot, az akadémista nemzetőrök parancsnoka. 1849-ben a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemre került. 1868-ban királyi tanácsosi címet kapott. Nyugalomba vonulását követően Bécsbe költözött.
1821. január 22. 200 éve
Kőhalom községben (Sopron vármegye) született Bertha János Krizosztom győri nagyprépost. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte, 1844-ben lépett a papi rendbe. Egy ideig a püspöki udvarban, majd a szemináriumi prefektusi állásban működött, káptalani karkáplánként dolgozott (1848-1849). 1849-ben a Kéthelyi Plébánián szolgált, ahol egyúttal alesperes is volt. 1873-ban kanonok, 1878-ban címzetes prépost lett. A káptalani rangsorban 1878-ban rábai, 1882-ben locsmándi, 1883-ban mosoni, 1885-ben soproni, 1886-ban székesegyházi főesperessé, 1890-ben szentadalberti préposttá, 1893-ban éneklőkanonokká, majd győri nagypréposttá nevezték ki. A teológiai főiskola tanulmányi ügyekért felelős prodirektora is volt. 1903-ban pápai prelátusi kitüntetésben részesült. A budapesti tudományos egyetem teológiai kara doktorának választotta. Kétszázezer korona vagyonát még életében a sopronkőhalmi apácazárda és polgári leányiskola alapítására ajánlotta fel. Győrben hunyt el 1905. január 27-én.
1821. január 22. 200 éve
Malomsok községben született Stetina Vince mérnök, földmérő, katonatiszt, hadnagy. S. Ferenc csehországi születésű uradalmi számvevő és Kállásch Anna fia. S. Lipót és Ferenc katonatisztek testvére. Tanulmányait Pesten és a bécsi műegyetemen végezte, a forradalom kitörése idején Győr megyében földmérő mérnökként dolgozott. A szabadságharcban önkéntes közhonvédként tűzmester, 1849. május 4-től hadnagy volt a feldunai hadsereg tüzérségénél. Világosnál tette le a fegyvert. Somlószőlősön telepedett le, mint középbirtokos gazdálkodott, Veszprém megye területén földmérőként dolgozott. Térképészeti munkái jelenleg is ismertek és használatosak. Somlószőlősön hunyt el 1915. január 12-én.
1886. január 22. 135 éve
Győrben hunyt el Winterl Antal római katolikus pap. Győrszigetben született 1814. október 21-én. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. 1847-ben győrszigeti, 1851-ben tatai plébános, 1864-től kanonok és győri városplébános, 1873-tól nagyprépost. 1872-ben megalapította Nádorvárosban a leányárvaházat, ez később elemi és polgári iskolával bővült.
1921. január 24. 100 éve
Pozsonyban hunyt el geronnay Kossow Jenő egyházi karnagy, jogász. Bécsben A. Brucknertől tanult zenét, 1883-ban jogból doktorált. Sopronban telepedett le, római katolikus templomok orgonistája. 1887-ben megalapította a soproni Zenekedvelők Egyesületét, mely 1889-ben beolvadt a Soproni Zeneegyesületbe, utóbbinak 1890 és 1909 között karnagya. 1909-től 1921-ig a pozsonyi Szent Márton-plébániatemplom zenekarának igazgató orgonistája. Sopronban hunyt el 1860-ban.
1921. január 24. 100 éve
Győrben hunyt el alsószalóki Szalóki Elek (Kriváni névvariáns) színházi rendező, drámaíró. Újverbászon (Bács-Bodrogh vm.) született 1862. december 26-án. A budapesti tudományegyetemen bölcseletet hallgatott. Egyetemi tanulmányai után színészi pályára lépett és a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja lett, Paulay Ede mellett rendezőnek készült. Ilyen minőségben 1886-tól 1887-ig Szegeden, 1887-től 1889-ig a Népszínházban, 1889 és 1890 között Nyitrán, 1890-től 1892-ig ismét Szegeden volt rendező. Szereplő színészként nem lépett a közönség elé. 1901-ben a Népszínházban még rendezett. 1906-tól Győrött a tankerületi főigazgatóságnál dolgozott jegyzői, írnoki beosztásban. Színművei fővárosi és vidéki színpadokon több ízben műsorra kerültek.
1971. január 24. 50 éve
Győrben elhunyt Udvaros István polgármester, politikus. Budafokon született 1893. december 27-én. 1929 szeptemberétől a Magyar Szociáldemokrata Párt győri pártszervezetének titkárává választották. Éveken át irányította Győrben a munkásmozgalmat, munkásotthont építtetett. Az 1930-as évektől határozottan fellépett a nyilasok, a zsidótörvények és a háború ellen. 1934-től törvényhatósági bizottsági tag. 1944 októberében a nyilasok rövid időre letartóztatták. 1945-ben az irányításával alakult újjá a szociáldemokrata pártszervezet. Győr törvényhatósági jogú város közgyűlése 1945. június 1-jén megválasztotta polgármesternek. 1947-től a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete egyre erőteljesebben támadta, a városfejlesztési terveit is akadályozta, ezért 1948. február 20-án lemondott. 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték, 1956 márciusában szabadult. A forradalom idején az SZDP újjáalakult győri szervezetének elnöke lett, novemberben megjelentette a hajdani pártlap, a Győri Munkás egyetlen számát. A győri köztemető XXI. parcellájában nyugszik. Győr város 1991-ben posztumusz díszpolgárává választotta.
1841. január 25. 180 éve
Győrben született Bálint Mihály gyáros, alapítványtevő. A Győri Szeszgyár Rt. egyik alapító tagja. 1904-ben egy új színház felépítéséhez 240 000 koronát adományozott a városnak, 1910-ben a Győri Evangélikus Szeretet Otthon építéséhez 60 000 koronát adott az egyháznak. Támogatta a városi iskolai oktatást, illetve a szegény tanulókat. Végrendeletében is a városi irodalmi- és művészeti élet támogatására, szegény sorsú diákok támogatására adományozott. Győrre hagyta a Czuczor utca 17. sz. ingatlanát. Győrben hunyt el 1921. február 25-én.
1946. január 26. 75 éve
Pécsen született dr. Schwartz János orvos. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott. A Kórbonctani Intézetnél helyezkedett el. 1975-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján működött. Főként a nőgyógyászati daganatok szűrése, izotópos, illetve radiológiai komplex kezelése foglalkoztatta. 1980-ban Győrbe, a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályára került, 1983-ban az onkológiai osztály vezetését bízták rá. Munkája eredményeként hazai viszonylatban az egyik legmodernebb onkoradiológiai osztály kezdte meg működését Győrben, amely Komárom, Veszprém és Fejér megye betegeit is ellátta. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1987-ben városunkban átadhatták a sugárterápiás központot. A Magyar Sugárterápiás Szakmai Kollégium tagjai közé választotta. Győrben hunyt el 1996. június 11-én.
1746. január 27. 275 éve
Téten hunyt el Tóth-Sipkovits János evangélikus szuperintendens. Szakonyban született 1673-ban. Sopronban és Besztercebányán tanult. Külföldön Lipcse és Halle egyetemein folytatta tanulmányait. 1702 és 1707 között nevelő volt. 1707-ben ordinálta Lipcsében Carpzow Ábrahám Benedek püspök. 1707-től rektor és diakónus Győrött. 1709 és 1714 között Pápán lelkész. Téten szolgál 1714 és 1746 között. 1710 és 1737 között konszeniora, 1737 és 1742 között szeniora (esperese) a győri egyházmegyének. 1736-ban III. Károly rendeletére újjászervezték az evangélikus egyházkerületet, a dunántúli egyházkerület 1742 februárjában első tényleg működő püspökévé választotta. A híres kuruc kapitány, Telekesi Török István és felesége fölött elmondott két gyászbeszéde megjelent nyomtatásban (1723, 1733).
1871. január 29. 150 éve
Szentmargitbányán (Sopron vármegye) született Gábriel Antal kanonok. 1895. október 8-án pappá szentelték, Nyergesújfalun káplán, 1897-ben Budapesten hitoktató, 1903-ban Romániában lelkész, 1904-től 1939-ig, nyugdíjazásáig Budapesten hitoktató, 1942-ben a fővárosi Szent Ferenc Kórház egyházi rektora. Vallási témában (katekizmus, vallástanlecke, hitvédelem stb.) számos kiadványa jelent meg Budapesten. Székesfehérváron hunyt el 1955. július 1-jén.
1921. január 29. 100 éve
Répcesarudon (Ausztria) született Blazovich Ágoston Ferenc rektorhelyettes, bencés szerzetes. A középiskoláit Kőszegen, Sopronban, Győrött, a tanárképzőt és teológiát Pannonhalmán végezte. 1911. június 29-én pappá szentelték. Pápán gimnáziumi tanár (1911-1915, 1919-1924), közben 1915-től 1916-ig házgondnok, 1916-tól 1918-ig tábori lelkész. 1921-től 1924-ig házfőnök és igazgató. 1924 és 1927 között Habsburg Ottó királyi herceg nevelője Lequettióban, 1927 és 1930 között IV. Károly exkirály gyermekei nevelésének tanulmányi felügyelője. 1931 és 1939 között Győrött gimnáziumi tanár és a rendes gyakorló tanárok vezetője, 1933-tól 1938-ig házfőnök is. 1938-tól 1944-ig a pannonhalmi főmonostor alperjele és a rend központi főkönyvtárnoka, szentszéki tanácsos, zsinati bíró. Bécsben hunyt el 2004. május 10-én.
1936. január 29. 85 éve
Győrben hunyt el Semmer Imre Lőrinc karmelita szerzetes. Püspök-Hatvanban született 1855. július 26-án. 1876-ban lépett be a karmelita rendbe, 1883-ban szentelték pappá. 1903-tól 1906-ig a győri zárda perjele, 1908-tól 1913-ig a győri kolostor alperjele. 1913-tól 1917-ig az önálló magyar karmelita rend tartományfőnöke, egyúttal budapesti zárdafőnök. 1917-től Győrben a zárda nesztora.
1966. január 29. 55 éve
Budapesten hunyt el Hevesy Iván újságíró, kritikus. Kapuváron született 1893. december 7-én. Apja polgári Hevesy János iskolai tanár. 1897-től tíz éven át a család Szegeden élt. Újpesten járt középiskolába, irodalomtanára Babits Mihály volt. Az egyetemen művészettörténetet tanult. 1917-től kezdve írásai jelentek meg a Ma, a Kékmadár és a Nyugat című folyóiratokban. 1920-as években a Nyugat, a Független Szemle, a Magyar Írás színikritikusa és filmkritikusa. 1922-ben Magyarországon a modern művészettel foglalkozó könyve jelent meg, 1925-ben publikálta első fontos könyvét a filmművészetről. 1947-től négy évig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1951-ben kényszer-nyugdíjazták, írásai 1957-ig nem jelentek meg. 1957 után a Fotó és a Filmvilág hasábjain rendszeresen publikált. Két jelentős fotótörténeti könyve jelent meg.
1921. január 30. 100 éve
Lébényben született Unger Mátyás történész, egyetemi tanár, a történelemtudomány kandidátusa (1972), a Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának elnöke (1962-1982), tankönyvíró. 1940-ben a soproni tanítóképző intézetben tanítói oklevelet szerzett. 1940 és 1952 között a csepeli tanonciskolában tanár, majd igazgató. Katonaság után történelem-magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1952), ezután a budapesti egyetemen tanársegéd (1952-1955), majd a budapesti Fáy András Gimnázium tanára (1955-1957). 1957 és 1963 között a Tankönyvkiadó felelős szerkesztője. 1963-től a budapesti egyetem középkori magyar történeti tanszékén adjunktus, 1969-től docens, 1980-tól haláláig egyetemi tanár. 1978 és 1984 között a bölcsészettudományi kar dékánhelyettese. Számos iskolai történelem tankönyvet és tanári segédkönyvet írt, forrásgyűjteményeket állított össze. Fontos szerepe volt a nemzetközi tankönyv-egyeztetési munkálatokban. Budapesten hunyt el 1985. november 5-én. A Magyar Történelmi Társulat Emlékérmével (posztumusz, 1991) díjazták tevékenységét.
1971. január 30. 50 éve
Budapesten hunyt el Jámbor Béla biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1958). Sopronban született 1917. január 13-án. A budapesti műszaki egyetem vegyészmérnöki karán szerzett oklevelet (1940). Közgazdasági mérnöki (1941), gazdasági szaktanári (1947) oklevelet is szerzett, közgazdaságtudományi (1946) és műszaki egyetemi (1949) doktorátust nyert. 1948-ig az Országos Chemiai Intézet vitamin-, majd paprikaosztályán vegyész, illetve osztályvezető. 1949 és 1950 között az Agrokémiai Kutató Intézet biokémiai osztályán, majd 1951-től 1952-ig a Magyar Tudományos Akadémia Elektronmikroszkóp Laboratóriumában tudományos kutató. 1952 és 1964 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényélettani Tanszékén docens, 1955-től 1956-ig tanszékvezető, 1964-től haláláig egyetemi tanár volt. Vitaminkutatással, a növényi nitrogén-anyagcsere vizsgálatával, a citosztatikus anyagok szerkezeti átalakulásával foglalkozott. Polarográfiás módszereket vezetett be és fejlesztett tovább. Főleg a tetrazóliumsók hatását és biológiai felhasználási lehetőségeiket kutatta. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban.
1821. január 31. 200 éve
Lajtaszentmiklóson született Strausz József zeneszerző. Már zsenge fiatal korától tanult zeneszerzési ismereteket zeneszerző édesapjától, majd zeneszerzéstanból külföldön diplomázott. Zeneszerzői működését herceg Esterházy zenekarában kezdte. Tanítói végzettséget is szerzett, és Németújhelyen, Lajtaszentmiklóson, Pápán, Csornán, Kismartonban, 1851-től Kőszegen működött, mint orgonista és főtanító. Zeneműveinek száma meghaladta a százat, ezek legtöbbje egyházi jellegű volt. Seyler Károly főszékesegyházi karnagy, zeneszerző nagy elismeréssel szólt alkotásairól, és ezek közül többet az esztergomi zenekarával elő is adtak. Halálozási adatait nem ismerjük.
Frissítve: 2020.12.07