Megyei évfordulónaptár

1869. január 3. 150 éve
Győrött született Klotz Ignác prépost-plébános, író. A Hittudományi Főiskola elvégzése után, 1892-ben szentelték pappá. Nezsideren, Lébényszentmiklóson káplánoskodott. 1901-ben Vértesszőlős plébánosa és kerületi tanfelügyelő, 1916 és 1940 között Tata esperes-plébánosa. Újjászervezte a vértesszőlősi iskolát. Tatán harangokkal és szobrokkal gyarapította a katolikus nagytemplomot. Felújíttatta az orgonát és orgonahangversenyeket rendezett. A „Vértesekről” címen kiadta a Tatán és környékén összegyűjtött mondákat. 1934-ben préposttá, 1939-ben a komáromi főesperesség főespereshelyettesévé nevezték ki. Igen sok külföldi tanulmányutat tett. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, hittudományi és szépirodalmi műveket írt „Törzsök” álnév alatt. Mélyenszántó gondolatai, vallásfilozófiai fejtegetései általános feltűnést keltettek egyházi körökben és közmegbecsülést szereztek személyének. Az anyanyelvén kívül négy nyelven beszélt (franciául, németül, olaszul és szlovákul). Tatán hunyt el 1940-ben, sírja a Kömyei úti temetőben található.
1964. január 3. 55 éve
Budapesten hunyt el Grünwald Fülöp pedagógus, történész. Sopronban született 1887. augusztus 31-én. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1913-tól a pesti zsidó hitközség polgári iskolájában tanított. 1919-ben a zsidó fiúgimnáziumban tanár, majd 1948 után igazgató. 1959-től az Országos Rabbiképző Intézet történeti tanszékének vezetője. Harminc éven át igazgatója volt a Magyar Zsidó Múzeumnak. Történelmi tanulmányaiban a magyarországi zsidóság múltját tárta föl. A Magyar Zsidó Oklevéltárból – Scheiber Sándorral – négy kötetet rendezett sajtó alá.
1994. január 3. 25 éve
New Yorkban (USA) elhunyt Berczeller Richárd belgyógyász, író. Sopronban született 1902. február 4-én. A Horthy-rendszer idején családja Ausztriába költözött. A bécsi egyetemen doktorált 1926-ban. 1926 és 1930 között a bécsi Krankenhaus der Stadtban dolgozott, 1930 és 1938 között önállóan praktizált Burgenlandban. 1938 márciusában az "Anschluss" után letartóztatták, azzal a feltétellel engedték el, ha azonnal elhagyja az országot. Családjával előbb Párizsba menekült, majd Amerikába. New Yorkban különböző nyomornegyedek orvosaként tevékenykedett. Az American Friends of Austrian Labor elnöke volt. Az 1960-as években kezdett el írással foglalkozni, a The New Yorker irodalmi folyóiratban jelentek meg novellái, emlékiratai. 1965-ben kiadták egy önéletrajzi regényét is (London-New York, München). 1987 szeptemberében Nagymartonban (Mattersburg - Burgenland tartomány) emléktáblát helyeztek el annak a háznak a falán, ahol egykor az orvosi rendelője működött.
1659. január 4. 360 éve
Sopronban született Dobner Nándor (Ferdinánd) polgármester, naplóíró. Sopronban, majd 1677-től a jénai egyetemen bölcseletet tanult. 1679-ben tért vissza szülővárosába. 1689-től haláláig városi belső tanácsos volt. Háromszor választották meg egy-egy évre városbírónak, négy ízben polgármesternek. Személyes érdeme volt, hogy az Ocskay László által vezetett kuruc csapatok 1704-ben nem foglalták el Sopron városát. Sopron követeként az 1709-es és 1715-ös országgyűlésen is kiállt a protestánsok vallásszabadságáért. Értékes háromkötetes naplójában 1707 és 1730 között feljegyezte a város mindennapjait. Sopronban hunyt el 1730. február 12-én.
1809. január 4. 210 éve
Keszthelyen született Lippay Gáspár orvos. A győri jogakadémián tanult, majd Pesten és Bécsben volt orvostanhallgató. 1836-ban itt szerzett sebészdoktori diplomát. 1838-tól Győr vármegye tiszti főorvosa. 1839-től országos szemorvos volt, ebben a minőségben több vármegyében is dolgozott. 1848-ban udvarhű magatartása miatt eltávolították a pesti egyetem tanszékéről, 1849-ben visszahelyezték. Az oktatás mellett a pesti nőegylet által fenntartott szürkehályogosok kórházának vezetője volt. 1874-ben, nyugdíjba vonulásakor visszavonult családi birtokára, Gyirmótra, itt élt haláláig, 1895. február 11-ig.
1919. január 5. 100 éve
Győrben elhunyt Sörös Pongrác Pál bencés szerzetes, történész. Komáromban született 1873. augusztus 24-én. Gyermekéveit Győrött töltötte. Tanulmányait Komáromban kezdte, majd Esztergomban folytatta. 1890-ben lépett a bencés rendbe. Győrben érettségizett 1892-ben, majd a Szent Benedek-rendi Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán és a Szent Benedek-rendi Főapátsági Tanárképző Intézetben tanult. 1896-ban Budapesten szakvizsgázott történelemből és latin nyelvből. Tanári diplomáját 1898-ban szerezte meg. A pannonhalmi tanárképző intézetben újkori történelmet tanított (1899-1919). A tanítás mellett 1904-ben a rendi káptalan jegyzője, 1905 és 1912 között a Pannonhalmi Országos Levéltár munkatársa, 1906-tól levéltárőr, 1911-től könyvtárőr. A pannonhalmi Szent Benedek-rend történetének egyik szerzője. A Szent István Akadémia, a Magyar Történelmi és Budapesti Filológiai Társulat, 1909-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend kriptájában nyugszik.
1934. január 6. 85 éve
Győrben halt meg Farkas Mátyás győri polgármester. Győrben született 1867. november 1-jén. A Győri Királyi Jogakadémián szerzett diplomát. 1915-ben választották meg polgármesterré. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság alatt lemondatták. 1919 augusztusában foglalta el újra előbbi pozícióját. Beruházásokat pártoló tevékenysége stabilizálta a város gazdasági életét.
1939. január 6. 80 éve
Magyaróváron hunyt el Cselley Kálmán jogász, tisztviselő. Magyaróváron született 1870. augusztus 10-én. Tanulmányait Magyaróváron és Pozsonyban végezte. Jogi diplomát Budapesten szerzett. Mint ügyvédjelölt Magyaróvárott, helyettes közjegyzőként Kismartonban dolgozott, azután Magyaróváron közjegyző-helyettes lett. 1907-től volt a város közjegyzője. A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára, majd alelnöke, végül 1929-ig elnöke volt. Működése alatt nyílt meg az újonnan épített megyei múzeum első kiállítása (1913). A Mosonvárosi Takarékpénztár elnökévé választották. Pénztárnoka, majd elnöke volt a helyi Vörös Kereszt egyletnek, amiért II. osztályú díszjelvénnyel tüntették ki. Az önálló Moson megye megszűnéséig (1924) számos megyei bizottságnak is tagja volt. Tagja lett az egyesített vármegyék törvényhatóságának, Magyaróvár város közgyűlésének és a katolikus egyházközösség képviselőtestületének. Az egyesített megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Számos további testület igazgatóságában tevékenykedett
1944. január 6. 75 éve
Budapesten elhunyt zichi és vásonkeöi gróf Zichy János politikus, az MTA igazgató tagja (1925). Nagylángon (Fejér megye) született 1868. május 30-án. Jogot tanult, egyetemi tanulmányait Berlinben és Budapesten végezte, 1892-ben államtudományi doktor lett. 1893-ban Fejér vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1894-től a főrendiház tagja. 1896-tól 1918-ig országgyűlési képviselő. 1903-tól a Néppárt, 1923-tól a Keresztény Gazdasági Párt, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, végül az Egyesült Kereszténypárt elnöke, 1910. március 1-je és 1913. február 26. között, illetve 1918. május 8. és 1918. október 31. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Császári és királyi kamarás és 1908-tól valóságos belső és titkos tanácsos. Győr országgyűlési képviselője (1926-1931). Parlamenti és más közszereplésein igen nagy hangsúly esett a „királykérdés” megoldására; lankadatlan agitációjáért 1934-ben Habsburg Ottótól átvehette az Aranygyapjas rend lovagja címet. 76 évesen halt meg Budapesten, ünnepélyes búcsúztatása után szülőföldjén, Nagylángon helyezték örök nyugalomra.
1789. január 7. 230 éve
Győrben hunyt el Nagy István (Szerencsi) református lelkész, fordító. Szerencsen született 1728-ban. 1770-től Nagyenyeden teológiát tanult, majd Frankfurtban folytatta tanulmányait. 1780-tól a református egyház ágense Pozsonyban a helytartótanácsnál. A türelmi rendelet értelmében 1783 tavaszán Győrben 34 éves kényszerszünet után újra megkezdte működését a református egyház. Első lelkipásztora Szerencsi Nagy István volt, aki 1783 áprilisától 1789-ig szolgált itt. Lefordította és magyar vonatkozású jegyzetekkel kibővítette Andreas Mayer: Barátságos oktatás című könyvét. Bod Péter: Magyar Athenasát átdolgozta, kibővítette, de tervezett új kiadása nem jelent meg. Munkájával a magyar nyelv ápolását, a magyar könyvek gyűjtését és kiadását, a tudomány terjesztését szorgalmazta.
1909. január 8. 110 éve
Noszlopon született Csizmadia Károly református lelkész. Pápán a teológián lelkészi oklevelet szerzett. 1936-ban került Magyaróvárra, ahol a református gyülekezet újjászervezéséhez kezdett. 1940 és 1952 között az újrónafői református egyházközösség szervezője, lelki gondozója. Újrónafőn népfőiskolai tanfolyamot szervezett, segítségével két év alatt új iskolát építettek a faluban. Szorgalmazta Moson és Magyaróvár egyesülését. Mosonmagyaróváron népművészeti és képzőművészeti gyűjteményt hozott létre. Mosonmagyaróváron halt meg 1997. március 15-én.
1939. január 9. 80 éve
Székesfehérváron hunyt el Marosi Arnold Mihály ornitológos, gimnáziumi tanár, régész. Szilsárkányban született 1873. február 9-én. Középiskoláit Pápán, Győrött és Egerben végezte. 1889-ben Zircen lépett a ciszterci rendbe, 1896-ban pappá szentelték. 1890-től 1894-ig a budapesti tudomány- és a műegyetem hallgatója. 1898-ban természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Zircen apáti jegyző. Gimnáziumban tanított Székesfehérváron, Zircen, Baján és Pécsett. Pécsett megszervezte és vezette a városi múzeumot. 1910-ben Székesfehérváron a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum szervezője, melynek 1921-től igazgatója lett. Horváth Cézárral írott természetrajzi középiskolai tankönyvei évtizedekig használták.
1984. január 9. 35 éve
Budapesten halt meg Kenéz Ernő könyvtáros. Győrben született 1912. december 13-án. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, az Eötvös Kollégium tagja volt. 1939-ben doktorált francia irodalomtörténetből. Az Eötvös Kollégium nyelvtanára lett, az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárának munkatársa, majd az Akadémiai Könyvtár Szerzeményezési Osztályának vezetője. Döntő szerepe volt a megújuló Akadémiai Könyvtár állományának kialakításában.
1884. január 10. 135 éve
Hahóton született Kelemen Krizosztom bencés főapát. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, tanári oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1910-ben szentelték pappá, 1916-tól 1926-ig nyalkai plébános, majd Budapesten a bencés gimnáziumban tanított. 1928-1929-ben Győrben házfőnök, és a bencés gimnázium igazgatója. 1933-tól pannonhalmi főapát. Az ő irányításával épült a gimnázium és diákotthon. 1928-tól a Kisfaludy Irodalmi Kör tiszteletbeli tagja. 1950-ben hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban, Pitsburghben.
1984. január 10. 35 éve
Sopronban hunyt el Baumann Béla szobrász. Sopronban született 1904. április 23-án. Az Iparművészeti Iskolában, később a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Sopronban a Hild kőfaragó üzem vezetője, majd tulajdonosa lett. Gipszfigurákat, emlékszobrokat mintázott, a soproni Isteni Megváltó Leányai templomba szószéket és miseoltárt faragott. A Lővér fürdőbe korsós nőszobrot készített. Műveivel tárlatokon is szerepelt.
1984. január 12. 35 éve
Győrben halt meg Kiss Kálmán könyvkereskedő, antikvárius. Győrben született 1905. november 28-án. Tóth János győri könyvkereskedésében kezdett dolgozni, majd Sopronban, Szegeden és Baján volt könyvkereskedő. 1931-ben újra Győrben a Szent István Társulat kirendeltségéhez került. Az Állami Antikváriátus megszervezésekor a győri bolt megszervezője volt, itt dolgozott vezetőként 1966-ig.
1839. január 14. 180 éve
Csikvándon született Hencz Antal építész. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta. Az építészmérnöki diploma megszerzése után építési társas vállalkozást alapított Győrben. A cég rövidesen Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött át. Ő tervezte az első keszthelyi villát. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, a tulajdonosnak. Kapcsolatba került a környéken kutató Rómer Flórissal, több felmérést is készített számára pl. a tátikai várromról, a karmacsi középkori templomról. 1897-ben új épületet készített a keszthelyi Gazdasági Tanintézet számára. Cikkei jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben és a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében
1869. január 15. 150 éve
Kapuvárott született Biringer Tivadar moziigazgató. Vendéglátást tanult, néhány évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. 1912-ben megnyitotta Győr első állandó moziját, az Apolló moziszínházat, a Bisinger sétány 6. szám alatt. Győrben hunyt el 1918. szeptember 8-án. Halála után özvegye, Jankovits Mária és testvére, B. Károly vitte tovább a vállalkozást.
1884. január 20. 135 éve
Őribükkösdön született Weltler János iskolaigazgató. A felsőlövői reáliskola után a helyi tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Rajkán osztály- és kántortanítóként kezdett dolgozni. 1926-tól a győri evangélikus elemi iskola igazgatója lett. Az Országos Magyar Iskolaegyesület igazgatósági tagja volt. Pedagógiai munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Győrben hunyt el.
1944. január 20. 75 éve
Budapesten született Győrkös László népművelő, tanár. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd szerszámkészítő szakmát tanult. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán népművelés, valamint magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát 1979-ben. Az 1970-es évek elejétől a győri József Attila Művelődési Ház vezetőjeként dolgozott. Amatőr bábszínházat, irodalmi színpadot vezetett, szerkesztette a Győri Műsort, olvasótáborokat szervezett, és segítette több alkotócsoport (Alfa-csoport, Kassák Kör) létrejöttét. A Petőfi Sándor Ifjúsági és Művelődési Ház igazgatóhelyetteseként szervezte a Győri Zenei Nyár programjait, nemzetközi fesztiválokat, részt vett az ifjúsági diákcentrum kialakításában. A Megyei Pedagógiai Intézetben művelődéskutatóként dolgozott. Folyamatosan publikált (versek, prózák). Önálló kötete 1984-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. 1985 és 1995 között előbb a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Közművelődési, később a Magyar Irodalom Tanszékén tanított. 1996-ban Vitnyéd-Csermajorban az Ujhelyi Imre Tejipari Szakközépiskolában vállalt tanári állást. Közúti balesetben hunyt el Vitnyéd-Csermajorban 1997. szeptember 4-én. A győri Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.
1819. január 21. 200 éve
Völgyfalván született dr. Kruesz Krizosztom Károly bencés főapát. A középiskolát a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte. 1835. szeptember 16-án lépett a Szent Benedek-rendbe. Győrben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Pannonhalmán, a Szent Benedek-rendi Katholikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán szerzett bölcsészdoktori diplomát. Miután szerzetesi fogadalmat tett (1840), majd áldozópappá szentelték (1843), a rend pozsonyi gimnáziumában tanított. Nemsokára Győrben a rend belső tanintézetének természettani tanszékén tanár. 1848-ban Pozsonyban, majd Pannonhalmán a főapátsági líceumban természettantanár. Meteorológiai állomást létesített. 1862-ben a pozsonyi állami gimnázium igazgatója. 1865. szeptember 5-től főapát. Felújíttatta a pannonhalmi apátsági templomot (1875–1876). Korszerű gazdálkodással megkétszerezte a rend jövedelmét. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának, 1881-től valóságos belső titkos tanácsos. Pannonhalmán hunyt el 1885. január 11-én.
1894. január 22. 125 éve
Győrben hunyt el Pereszlényi János református lelkész, lapszerkesztő. Ipoly-Pásztón (Szlovákia) született 1831-ben. A győri református egyházkerület jegyzője. A református gyülekezet papja, a dunántúli egyházkerület jegyzője. Tagja a városi képviselő-testületnek. Felelős szerkesztője a Függetlenségi Párt lapjának, a Hazánknak: 1880. december 25-étől 1882. április 18-áig és 1885. november 8-ától 1889. április 7-éig.
1909. január 22. 110 éve
Győrben született Dobai Béla író, költő. Győrben a Felső Kereskedelmi Iskolában tanult. Újjászületés címmel 1939-ben jelentek meg válogatott versei, majd Népemnek című kötete 1943-ban. A Kovács Pál Közművelődési Társaság titkára volt. 1926 és 1956 között írt verseinek kéziratait a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár őrzi. Győrben halt meg 1986. január 16-án.
1909. január 22. 110 éve
Pozsonyban született Tóvári Tóth István festőművész. 1912-től élt Győrben. 1931-től 1935-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mestere Rudnay Gyula volt. 1939-től 1949-ig a győri vagongyár tisztviselője, 1949-től 1963-ig a Vagongyári Szabadiskola vezetője. Képeivel az 1960-as és 1970-es években lett népszerű, Európa számos nagyvárosában szerepelt kiállításokon. A Munkácsy-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje mellé 1993-ban Győr díszpolgára kitüntetésben részesült. 2004. július 6-án hunyt el Győrben.
1839. január 24. 180 éve
Győrben született Liezen-Mayer Sándor festőművész. Győrben a Alipartanodai Rajziskolkolában tanult, tanára Fruhmann Antal volt. 1855-től a bécsi képzőművészeti akadémiára járt, ahol főleg egyházi freskóművészettel foglalkozott. 1856-tól Münchenben tanult, 1862-től Piloty hatására történeti képeket festett. 1880 és 1883 között a stuttgarti akadémia igazgatója volt, majd visszatért Münchenbe, ahol a festőiskola történeti festészeti tanszékén tanított haláláig. Münchenben hunyt el 1898. február 19-én.
1869. január 24. 150 éve
Vágújhelyen (Szlovákia) született Perl Sándor szállítmányozási vállalkozó, városi képviselő. 1889-ben végezte el a budapesti kereskedelmi akadémiát, majd külföldi tanulmányutat tett, nagy szállítmányozási világcégeknél szerzett tapasztalatokat. 1896-ban visszatért Győrbe és az 1872-ben alapított Perl Dávid és Fia győri szállítmányozási és beraktározási vállalat cégtársa lett, majd atyja halála után Perl Ottóval együtt cégtulajdonos. A közjótékonyság terén is tevékeny volt, 1919 óta elnöke volt a győri zsidó szent egyletnek. 1928-től a városi törvényhatósági bizottságnak tagja. A holocaust áldozataként 1944-ben hunyt el.
1939. január 25. 80 éve
Magyróváron hunyt el Karkovány Ákos gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár. Tiszaroffon született 1875. március 8-án. Budapesten a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1897-ben, majd ugyanitt tanított. 1932-ben Magyaróvárra került, ahol a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Műszaki Tanszéke és a vele kapcsolatos Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetőjévé nevezték ki. Különös jelentőséget tulajdonított a gépvizsgálatoknak. Az állomáson kísérleteket végzett fagázzal üzemelő traktorokkal, magtisztító gépet szerkesztett, foglalkozott a biogáz-termelés kérdésével.
1869. január 27. 150 éve
Szent-Jakabon (Abaúj-Torna vármegye) született Scholtz Ödön, a Ferenc József-rend lovagja, evangélikus esperes. Középiskoláit Rozsnyón (Gömör megye) végezte és itt érettségizett 1887-ben. A soproni teológiai akadémián tanult, majd a hallei és berlini egyetemen folytatta tanulmányait. A lelkészi pályát Ágfalván kezdte kápláni minőségben, két év múlva már rendes lelkész. 1913-ban esperes lett. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának 1894 óta választott tagja. 1916-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki. Kiváló képzettségű egyházi férfi. Egyházirodalmi munkásságával külföldön is feltűnést keltett. Kiadta a Külmisszió című negyedéves folyóiratot 1896. július 30-tól 1897. novemberig mint az Evangélikus Szemle mellékletét, 1898-tól önálló füzetekben jelent meg. 1906-tól Missziói Lapok címen evangélikus bel- és külmissziói illusztrált havi folyóiratot jelentetett meg, illetve legalább harminc éven keresztül egy evangélikus naptárt. Sopronban hunyt el 1948-ban, sírja a Balfi úti evangélikus temetőben található.
1944. január 27. 75 éve
Sopronban született Hegedüs Árpád agrármérnök, szövetkezeti elnök. A középiskoláit Pápán és Zsámbékon végezte. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen diplomázott (1976). 1965-től 1972-ig a tapolcafői Kossuth Termelőszövetkezetben agrármérnök. 1973-tól 1991-ig a Kupi Egyenlőség Termelőszövetkezetben ágazatvezető. 1991-től a Tapolcafői Forrásfő Termelőszövetkezet főmérnöke, majd szövetkezeti elnök. Pápán hunyt el 2002. november 30-án.
1609. január 28. 410 éve
II. Mátyás szabadságlevelet adott Győr városának. E szabadalomlevél megerősítette a régebbi szabadalmat, a győri polgárokat kivette a királyi tisztviselők mindennemű hatósága alól, hogy a régebbi kiváltságaik értelmében egyedül a káptalannak, mint földesúrnak legyenek alávetve.
1889. január 28. 130 éve
Győrben született Finta Sándor tanító, író. Tanulmányait szülővárosában végezte, az újvárosi elemiben, majd a győri bencés gimnáziumban tanult. 1904 és 1906 közt végezte el a kir. katolikus tanítóképzőt. Pályáját 1908-ban a nagylózsi katolikus elemi iskolában kezdte tanítóként. 1909-től a győri Skultéty magániskolában tanított. 1913-tól Szombathelyen tanító, 1927-től igazgató. A Katolikus Tanítók Országos Szövetségének elnöke 1928-tól. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja 1920-tól. Versei, novellái riportjai, kritikái jelentek meg rendszeresen győri lapokban. Szombathelyen hunyt el 1950. augusztus 28-án.
1909. január 31. 110 éve
Győrben született Farádi László orvos. A bécsi és a pécsi egyetemen tanult. 1933 és 1938 között a pécsi egyetem belgyógyászati klinikáján díjas gyakornok. A II. világháború idején munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben deportálták. 1945-től a pécsi egyetemen dolgozott. 1950-től alezredesként a központi katonai kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa. 1951-től ezredesi rangban főbelgyógyász, 1957-től 1968-ig a néphadsereg egészségügyi csoportfőnöke, 1968-tól 1973-ig az egészségügyi miniszter első helyettese. A Honvédorvos c. folyóirat szerkesztője. Budapesten halt meg, 1993. május 20-án.
Frissítve: 2019.01.16