Vármegyei évfordulónaptár

1823. január 1. 200 éve

Kiskőrösön született Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. 1839-1840 telén a soproni kaszárnyában katonáskodott. (Ma ezen a helyen a költő nevét viselő iskola áll.) Szabadidejében diákbarátai társaságában igényesen szórakozott, színházba járt, használta a líceumi Magyar Társaság könyvtárát, a Német Társaság bibliotékáját. Kevés, de meghatározó időt töltött a városban, innen vitte magával a zsarnokság gyűlöletét, s határozta el, hogy nevet szerez magának. Köztér, szobor és három emléktábla hirdeti Petőfi Sopronban időzésének emlékét. Petőfi 1849. július 31-én hunyt el.

1948. január 1. 75 éve

Cikolaszigeten született Énekes Emőke sportoló, röplabdázó. Középiskolai tanulmányai után, 1966-ban a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia Atlétikai Clubban kezdett el játszani. 1968-ban a Nehézipari Minisztérium Sportegyesülete igazolta le. 1978 és 1984 között a Vasas Izzó illetve a Tungsram SC játékosa volt. Tizenegy magyar bajnoki aranyérmet szerzett 1969 és 1983 között. Klubjaiban egy BEK (Bajnokcsapatok Európa-kupája) és két KEK (Kupagyőztesek Európa-kupája) győzelem részese volt. Tagja volt az olimpiai játékokon 1972-ben az ötödik és 1980-ban a negyedik, a világbajnokságokon 1970-ben a negyedik és 1974-ben a hatodik, valamint az Európa Bajnokságokon 1979-ben a negyedik és 1983-ban a bronzérmes helyezést elért magyar csapatnak. 115-szörös válogatott játékos volt, aki elsősorban a támadó- és a sáncjátékban jeleskedett. Budapesten hunyt el 1987. május 20-án.

1993. január 1. 30 éve

kezdte meg működését a Győri Textilművek Rt. jogutóda, az Uniontext Textilipari Kft.

1713. január 2. 310 éve

Győrben született Eberhardt Antal szobrász. Az 1740-es évektől Óbudán és Budán dolgozott, 1750 körül Budán telepedett le, 1756-ban szerzett polgárjogot. A nagykovácsi plébániatemplom főoltára, három mellékoltára és szószéke, valamint az óbudai plébániatemplom homlokzati szobrai is az ő alkotásai. Több budai templomot díszítő szobor faragója. Budán hunyt el 1768. augusztus 7-én.

1858. január 2. 165 éve

Mosonban született Kainz József német-osztrák színész. A család 1857-től 1862-ig Mosonban élt, innen Brünnbe távozott. Bécsben járt színi iskolába. Tehetsége a meiningeni udvari társulatnál mutatkozott meg, ezután Münchenben játszott, majd Berlinben a Deutsches Theaterben és a Berliner Theaterben lépett fel. Pályája utolsó szakaszában a bécsi udvari színház elismert művésze volt. Bécsben halt meg 1910. szeptember 20-án.

1908. január 2. 115 éve

Győrben született Erdélyi Mihály orvos, radiológus. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait a Magyar Kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1932-ben szerzett oklevelet, 1936-ban sebész, majd radiológus szakorvosi vizsgát tett. Magyarországon elsőként foglalkozott röntgen-rétegvizsgálattal, elsők között alkalmazott enkefalográfiát, agyi angiográfiát, angiokardiográfiát. A szív- és tüdőbetegségek modern radiológiai vizsgálatának úttörője. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanáraként oktatott 1978-ig, nyugdíjazásáig, 1990-ig tudományos tanácsadó. Az orvostudomány kandidátusa (1953), doktora (1989). Budapesten halt meg 1990. április 5-én.

1858. január 6. 165 éve

Kapuváron született Edvi Illés Aladár gépészmérnök, technikatörténeti író. A soproni Evangélikus Gimnáziumban kezdte tanulmányait, műegyetemi tanulmányait Budapesten, Münchenben, majd Aachenben folytatta. Az oklevél megszerzése után a Ganz és Társa budapesti gépgyárában lett szerkesztő mérnök, az állami ipariskola fém-vasipari szakosztályában tanított. 1902-től a Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője, itt közel húsz évig dolgozott. 1916-tól a budapesti műegyetemen a bányászati- és iparstatisztika című tárgy magántanára. 27 könyve és 78 tanulmánya jelent meg. Budapesten halt meg 1927. április 24-én.

1868. január 6. 155 éve

Sopronban született sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Miklós római katolikus püspök. A Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolára járt. 1890-ben Sopronban szentelték pappá. Előbb káplán Kismartonban, 1892-ben megkapta a jáki apátságot. Miután megszerezte a kánonjogi doktorátust, 1898-ban kinevezték a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézet rektorává, illetve egy ideig esztergomi kanonok volt. 1901-től győri püspök. A székesegyházat a Műemlékek Országos Bizottságának irányításával tataroztatta és helyreállíttatta. Ő építette a mai új szemináriumot cellarendszeres beosztással. Rákócziánum néven középiskolai fiúinternátust létesített, az Apátúrházban a tanítójelöltek diákotthonát szervezte meg. 1911-ben nagyváradi püspök lett. Budapesten hunyt el 1923. december 1-jén. Az általa alapított orosházi plébánia templomában helyezték örök nyugalomra.

1893. január 6. 130 éve

Perjámoson (Románia) született Endresz György pilóta. Tábori pilótaként vett részt az első világháborúban, a győri 19-es háziezred repülő főhadnagya volt. A román megszállás idején a győr-szabadhegyi repülőtér gépeit Szombathelyre menekítette. A háború után a Magyar Aeroexpress légi közlekedési vállalat (1923–1924), majd a német Junkers-művek pilótája. Később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztjeként dolgozott 1924 és 1930 között. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti óceánátrepülési bizottság 1930-ban vezérpilótának kérte fel. A Justice for Hungary elnevezésű repülőgéppel 1931. július 16-án Harbour Graceből leszállás nélkül Bicskéig repült navigátorával, Magyar Sándorral együtt. 1932. május 21-én Bitai Gyula navigátorral Rómába repült, közben a littoriai repülőtéren a gép lezuhant. 1948-ig Győrött utcanév őrizte emlékét.

1918. január 6. 105 éve

Téten született Kozma László iskolaigazgató-tanár. 1938-ban a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben tanítói, 1962-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika–fizika szakán tanári oklevelet szerzett. 1938 és 1939 között Felpécen, Szákon, Mogyoródon, Tényőn kisegítő helyettes tanító. Munkássága jelentős részben a Veszprém megyei Herendhez kötődik. 1967-től 1978-ig Herenden iskolaigazgató. Szervezte, vezette Herenden a Kertbarát Kört (1971-1988). Elnöke a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának (1988-1998). 1989-től vezette a Községi Krónikát, gyűjtötte a Herenddel kapcsolatos újságcikkeket, dokumentumokat. 1990-től volt tagja, elnöke a községi Választási Bizottságnak. Kutatási területei: Herend és környéke szövetkezetei, ill. Herend legújabb kori története, a herendi iskola története. Herend Díszpolgára (1998). 2008. május 20-án hunyt el, Herend község temetőjében nyugszik.

1838. január 7. 185 éve

Győrött született Győry Vilmos evangélikus lelkész, író. Iskoláit is szülővárosában kezdte, de Pesten érettségizett. 1856-tól 1860-ig a pesti református akadémián, 1860-61-ben a berlini egyetemen tanult. 1862-től 1876-ig Orosházán, 1876-tól haláláig Budapesten volt lelkész. Egyházi szónokként nagy hírnevet szerzett. A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője. Balladákat és verseket is írt, de műveinél jelentősebbek műfordításai. Szépirodalmi műveket fordított angolból, franciából, svédből, de legtöbbet spanyolból. Az MTA 1872-ben levelező tagjává választotta. Budapesten hunyt el 1885. április 4-én.

1883. január 7. 140 éve

Győrben a jegesár elöntötte Révfalut, majd Szigetet. A lakók a belvárosba menekültek.

1883. január 8. 140 éve

Győrasszonyfán született Jakubovich Emil paleográfus, nyelvész, történész. Középiskoláit 1902-ben fejezte be a győri bencés gimnáziumban, majd beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára, de inkább a történeti segédtudományokkal foglalkozott. 1905-től Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődje) tisztviselője, 1923-tól a kézirattár, 1927-től a levéltári osztály vezetője. 1931-től a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára igazgatója, 1934-től a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár diplomatikai osztályának igazgatója. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki, gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. Felfedezte a székely rovásírás 15. századi ábécéjét. Budapesten halt meg 1935. december 27-én.

1983. január 9. 40 éve

Veszprémben halt meg Pfeiffer János történész, levéltáros, r. k. pap, prépostkanonok, tanfelügyelő. Sopronban született 1897. február 14-én. 1913-1915 között a veszprémi papnevelő intézetben, 1915-1916-ban Rómában, 1916-1919-ben az innsbrucki egyetemen filozófiát tanult, 1919-ben ugyanitt filozófiai doktori oklevelet, 1923-ban Rómában teológiai doktori oklevelet szerzett. Babócsán segédlelkész lett. 1924-től püspöki udvari pap és levéltáros, 1927-től szentszéki jegyző, 1930-tól püspöki tanácsos, 1931-től az egyházmegyei műemlékek bizottságának titkára és előadója. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából című sorozat alapító szerkesztője.

1898. január 14. 125 éve

Győrszentmártonban született dr. Komondy Pál orvos. A középiskolát a pápai Szent Mór Gimnáziumban végezte. Az első világháborúban súlyosan megsebesült, hadnagyként szerelt le. Debrecenben, a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult. 1923-ban az egyetem szemészeti klinikáján gyakornok, később tanársegéd, majd a győri Szentháromság Közkórház szemészeti főorvosa. 1928-ban megszervezte a szemészeti osztályt, korszerű műtéti feltételeket alakított ki. Működése alatt megszűnt Észak-Dunántúlon az egyik súlyos szembetegség, a trachoma. A műtéti szövődmények alacsony száma elismerést váltott ki a szakmában. 1965 decemberéig nyugdíjasként dolgozott. Győrben hunyt el 1968. április 14-én.

1923. január 14. 100 éve

Beretke községben (Szlovákia) született Hegedűs András irodalomtörténész, tanár. Iskolai tanulmányait a sajógömöri polgári iskolában, majd a rimaszombati gimnáziumban végezte, a debreceni egyetemen 1950-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. A szarvasi tanítóképzőben kezdett el tanítani 1950 nyarán, 1953 szeptemberében igazgatója lett az intézménynek. 1954 és 1958 között a kőszegi tanítóképzőt vezette, utána egy évig a Győr-Sopron megyei Tanács Művelődésügyi Osztályán a középiskolai ügyek előadója volt. 1959 és 1965 között a Győri Tanítóképző Intézetben vezető tanár, 1965-től 1968-ig a bajai Tanítóképző igazgatója. Közben a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében 1960-tól kutatómunkát is végzett. 1968. augusztus 1-jétől a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar irodalom tanszékének volt a vezetője, mint főiskolai tanár. 1969. augusztus 1-jétől haláláig – a tanszék vezetése mellett – a Tanárképző Főiskola főigazgatója. Mint pedagógiai író, szerkesztő, nevelő és mint közéleti ember egyaránt országosan ismert, népszerű volt. Szerkesztője volt a Jövendő című ifjúsági lapnak, majd főszerkesztője a Kincskereső című irodalmi, művészeti kulturális folyóiratnak. Győri működése idején a hallgatókból falujáró kutató-csoportot szervezett. Szegeden hunyt el 1975. február 15-én.

1958. január 14. 65 éve

Győrben halt meg Wagner Mihály prépost, kanonok. Selegden született 1877. október 3-án. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult. Felszentelése után káplán, 1909-től 1921-ig Győrött nagyszemináriumi lelki igazgató. Később Csornán plébános. 1937-től győri székesegyházi kanonok, 1940-től címzetes mórichidai prépost. 1911-től 1922-ig Győrben az Eucharisztikus Értesítő szerkesztője volt. 1938-tól a Győregyházmegyei Alap Nyomda igazgatója. Káptalani helynökként 1946. április 6. és június 2. között a győri egyházmegye vezetője.

1773. január 15. 250 éve

Pesten hunyt el Conti Lipót Antal (névvariáns: Conti Leopoldo Antonio) kőfaragómester. Sopronban született 1708. december 17-én. Pietro Antonio C. fia. 1734-től pesti polgár. Dolgozott a pesti klarissza zárdán, az Invalidus-ház, a tabáni Szent Katalin-templom díszítésén. 1735 és 1742 közötti munkája a pesti pálos (2009-től egyetemi) templom főoltárának Mária születése-szoborcsoportja és valószínűleg a szószékének figurális díszei is. Kecskeméten Szentháromság szobra áll (1742). Hálából a kolerajárvány túléléséért 1739 és 1740 között feleségével, Drenker Máriával kápolnát építtetett Kőbányán (Bp., X. ker. Kápolna u. 3.), melynek szobordíszeit maga faragta.

1923. január 15. 100 éve

Magyaróváron hunyt el Czéh Lajos nyomdász. Magyaróváron született 1849. március 29-én. Czéh Sándor magyaróvári nyomdász és polgármester fia. A szülői házból hozott szakmát Budapesten és Németországban tökéletesítette tovább. Felesége a magyaróvári Günther Irma volt, sógora pedig Günther Adolf, az első magyaróvári mozi megnyitója. Egy ideig Sándor bátyja győri nyomdájában is dolgozott. 1880-ban tért vissza végleg Magyaróvárra, ahol 1883-ban vette át elhunyt apja neves nyomdáját. A Czéh Sándor-féle könyvnyomda az ő idejében is magas színvonalon működött. 1910-ben erősödő szembaja miatt a nyomda eladását határozta el és a Mosonvármegye Könyvnyomdája vette át a vállalatot. Társadalmi funkciókat is ellátott a városnál, a takarékpénztárnál és egyesületekben.

1958. január 15. 65 éve

Győrben végezték ki Földes Gábor színészt, rendezőt. Budapesten született 1923. május 31-én. Keszthelyen a premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Országos Magyar Színművészeti Akadémia hallgatója volt, rendező szakon. A győri Kisfaludy Színházhoz szerződött, ahol színész, rendező, majd főrendező volt. 1953-ban csatlakozott a Nagy Imre-féle reformpolitikához, 1956. október 23-án megalakították a győri Petőfi Kört. Az 1956. október 26-án megalakult Győri Nemzeti Tanács Értelmiségi Bizottságának elnöke. Mosonmagyaróváron, az államvédelmi laktanyánál a vérontás ellen szólalt fel. Október 27-én a rádió politikai műsorainak ellenőrzésével bízták meg. 1957. áprilisban letartóztatták, június 10-én halálra ítélték, szervezkedés vezetése és gyilkosság vádja miatt. Másodfokon a gyilkosság vádja alól felmentették, az ítéletet helybenhagyták, kivégezték. 1991. október 3-án Győr díszpolgárává választották.

1958. január 15. 65 éve

Győrben végezték ki Weintráger László segédmunkást. Magyaróváron született 1928. július 4-én. Fodrászsegéd volt, majd 1950-től 1955-ig rendőrként dolgozott, 1955-től pedig a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban. 1956. október 26-án részt vett a mosonmagyaróvári tüntetésen. Másnap a kórház előtt volt, amikor a népharag végzett Stefkó József határőr tiszttel. 1957. februárban letartóztatták. A bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával ítélte el, a kivégzést végrehajtották. Földi maradványait a sopronkőhidai rabkertből áthelyezve 1991. március 23-án helyezték végső nyughelyére, a magyaróvári temetőben.

1898. január 17. 125 éve

Nagysitkén született Gőcze Géza polgármester. Gyermek volt, amikor szüleivel Győrbe került 1906-ban. Az elemi iskola után munkát kellett vállalnia. A proletárdiktatúra idején a Győr városi Munkástanács tagja, majd a 19. kisalföldi gyalogezred egyik zászlóaljának politikai megbízottjaként harcolt az északi fronton. A diktatúra bukását követően Siófokra internálták, ahonnan néhány hónap után szabadult. 1927-től az MSZDP (Magyar Szociáldemokrata Párt) tagja lett. A negyvenes években kitanulta a kőműves szakmát. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, előbb kerületi titkár, majd a Gráb-gyárban üzemi titkár lett. 1948. október 29-én nevezték ki Győr polgármesterének. Átmeneti személynek szánták, december 29-én leváltották és helyettes polgármester lett. A tanácsok megalakulásakor az SZTK (Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja) győri igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese lett, majd 1954-ben a Fehérnemű KTSZ (Kisipari Termelőszövetkezet) elnökévé választották, 1957-ben nyugdíjba ment. Idős korában a munkásmozgalom történetének feltárásában tevékenykedett. Győrben hunyt el 1968. december 11-én.

1708. január 18. 315 éve

Nemescsón halt meg Ács Mihály (Aachs, Aács, id.) evangélikus egyházi író. Kemenesszentmártonban született 1631. július 9-én. Wittenbergben, Tübingenben tanult, valószínűleg Vittnyédy István pártfogoltjaként. 1669-től Győrött rektor, 1671-ben az ellenreformáció miatt elhagyta a várost. 1673-tól lelkész volt Farádon, Nemescsón és Devecserben. 1706-tól kemenesaljai esperes. Működése mindkét kuruc mozgalommal összefonódik. Egyik szerkesztője, részben szerzője a Zengedező mennyei kar (Lőcse, 1696) című népszerű evangélikus énekgyűjteménynek.

1808. január 18. 215 éve

Győrben született Karpf Antal orvos, egyetemi tanár. Apja a Győr-újvárosi kórház igazgatója, sebész főorvos. A győri bencés gimnázium után a pesti egyetemen bölcseletet és orvostudományt hallgatott. A második évtől Bécsben tanult, itt szerzett orvosdoktori, majd sebész oklevelet. A győri újvárosi kórházban kezdett dolgozni, szakértelme az 1831-es kolerajárvány idején is megmutatkozott. 1832-ben Győr vármegye főorvosa lett, majd 1835-ben Vas vármegye másodorvosa. Az innsbrucki egyetemre hívták, patológiát és terápiát tanított. Fiatalon megbetegedett, hazajött szülővárosába, Győrben hunyt el 1836. május 6-án.

1958. január 18. 65 éve

Győrben végezték ki Cziffrik Lajos tehenészt. Magyaróváron született 1914. augusztus 10-én. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári kórház előtt volt, amikor a tömeg Stefkó József határőrtisztet bántalmazta. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával elítélte, kegyelmi kérvényét elutasították, kivégezték. Földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből a magyaróvári temetőbe vitték 1991. március 23-án.

1623. január 20. 400 éve

Leibiczben született Serpilius János jogtudós, Sopron bírája és országgyűlési követe. Alsóbb tanulmányait Késmárkon Rozsnyón és Sárospatakon folytatta. A jogi egyetemet Königsbergben végezte, Elbingenben ügyvédi joggyakorlatot folytatott. Lőcsén volt az öt szabad királyi város jogtanácsosa, Szepes vármegye iktatta be a nemesek sorába. Meghívták Sopronba jegyzőnek, 1660-ban költözött a városba. Előbb városi jegyző, majd belső tanácsos, végül városbíró lett. Az 1662-es pozsonyi országgyűlés idején, mint Sopron követe jelentős szerepet játszott a sérelmi bizottságban. Ő szerkesztette a királyhoz felterjesztett legfontosabb emlékiratot, melyben a protestánsok sérelmeit igyekezett orvosolni. Az 1681-es országgyűlés eseményeiről a kor nyelvén, latinul részletes naplót vezetett, amely az egyetemes magyar történet szempontjából is jelentős írás. 1686. december 4-én halt meg.

1808. január 20. 215 éve

Vanyolán született Vajda Péter költő, prózaíró, pedagógus és természettudós. Jobbágyszülők gyermeke, 1819-től 1826-ig a soproni evangélikus líceum neveltje. Ekkor alakult ki irodalmi érdeklődése, nagy hatással volt rá tanára, Magda Pál. 1826-tól 1828-ig a győri királyi akadémián tanult, 1828-tól a pesti egyetemen orvostanhallgató, de orvosi oklevelet nem szerzett. 1831-től jelentek meg írásai Uzdi Péter néven. 1833-1834-ben a lipcsei egyetemen természettudományokat tanult. 1834-től rész vett az Athenaeum szerkesztésében. Felvilágosult plebejus gondolkodó, a népnevelés gondolatának felvetője. Az irodalomban ő írta az első prózaverseket. A Kisfaludy Társaság tagja (1840). A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1841-1843). Szarvason halt meg 1846. február 10-én.

1923. január 20. 100 éve

Magyaróváron született Vas Zoltán építész. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1941-ben kezdte meg tanulmányait, 1944-ben azonban az evakuáló egyetemmel Németországba, majd amerikai hadifogságba került, s csak 1947-ben sikerült diplomát szereznie. Tervezői munkáját különböző magán tervező irodákban kezdte, 1948-tól a Középülettervező Vállalatnál folytatta. 1963 és 1983 között az Általános Épülettervező Vállalat tervezője, később műteremvezető. 1983-ban innen vonult nyugdíjba. 1969-ben Ybl-díjjal tüntették ki. Tehetsége, műszaki érzéke, lelkiismerete messze az átlag fölé emelte. Életművén a skandináv építészet hatása követhető nyomon. Budapesten hunyt el 1986. május 1-jén.

1973. január 21. 50 éve

Martonvásáron hunyt el Krammer Jenő pedagógus, író, kritikus, irodalomtörténész. Kismartonban született 1900. június 16-án. A szegedi Dugonics Társaság titkára (1941-1944). 1923-ban az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen bölcsészdoktori és német-francia szakos tanári oklevelet szerzett. 1913-tól 1926-ig a prágai egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott. Érsekújvárott gimnáziumokban tanított 1939-ig. Részt vett a Sarló-mozgalomban. Irodalmi és pedagógiai cikkeket írt. Maradandó könyve A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága (Bp., 1935). 1939-ben Szegedre helyezték. A II. világháború végén visszakerült Érsekújvárra, majd áttelepült Budapestre. Itt először a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd a Tankönyvkiadó szerkesztőségében dolgozott (1950-ig). Az Idegen Nyelvek Főiskoláján a német tanszék vezetője (1950), majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára volt a német tanszéken 1959-től, 1962 és 1964 között tanszékvezető tanár. 1972-ben nyugdíjba vonult. Írt nyelvkönyveket; jelentősek az irodalomtörténeti tanulmányai.

1748. január 22. 275 éve

Felpécen született szeniczei Bárány Pál evangélikus prédikátor,  B. János superintendens fia. Felpécen kezdte tanulmányait, amit 1760-tól Pozsonyban folytatott. 1770. május 2-án Lipcsében, május 28-án Halléban iratkozott be az egyetemre. Két év elteltével tért vissza, s 1772 decemberében Várpalotára, 1778-ban Varsádra választották lelkésznek. 1796-ban alesperese, 1798-ban főesperese lett a tolna-baranya-somogyi egyházmegyének. Meghalt 1806. november 20-án Varsádon.

1943. január 22. 80 éve

Budapesten hunyt el Peidl Gyula nyomdász, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, szerkesztő. Ravazdon született 1873. április 4-én. A Franklin Társulat nyomdájában lett betűszedő segéd. Külföldi tapasztalatszerzése (Ausztria, Svájc, Németország) után a nyomdászok egyik vezetője, 1904-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) egyik alapítója, majd 1908-ban titkára. 1900-tól 1918-ig a Typographia, emellett 1909-től a Szövetkezeti Értesítő című heti szaklap szerkesztője. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatója és elnökségi tagja. 1909-től a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja, 1919 január 19-től március 21-ig a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. A Tanácsköztársaság létrejötte után lemondott. 1919 végétől 1921 novemberig Bécsben és Radegundban élt. Hazatérte után a Nyomdász Szakszervezet és az ÁFOSZ elnöke, a pártvezetőség tagja, 1922-től 1931-ig országgyűlési képviselő volt.

1873. január 24. 150 éve

Mosonban született Nusser József római katolikus pap. 1885 és 1889 között a magyaróvári piarista gimnáziumba járt, majd ezt követően a győri bencésekhez. 1893-tól a győri papi szeminárium hallgatója volt. 1897. július 6-án Győrben szentelték pappá. Első miséjét szülőhelyén, Mosonban tartotta. Rajkán és Nezsideren káplánként szolgált. 1907-ben került a levéli plébániára. 1914-től Halászi plébánosa volt. Jelentős szerepet játszott Halászi gazdasági és közéletében is. Vezetője volt a helyi hitelszövetkezetnek és a tejszövetkezetnek. Budapesten halt meg, 1934. március 6-án, de a szülőhelyén, Mosonban temették el.

1883. január 24. 140 éve

Csepregen született Bognár Cecil Pál bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár. 1899-ben belépett a bencés rendbe, 1900-1906-ban a pannonhalmi bencés tanárképző intézetben és a hittudományi főiskolán tanult. A rend több gimnáziumában tanított, 1926-1927-ben Pápán, 1927-től 1929-ig Győrött. 1937-től egyetemi tanár volt Pécsett, majd Szegeden. 1926-1927-ben a győri szabadegyetem igazgatója, 1928-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. Már győri évei alatt tagja lett a Szent István Akadémiának és az Aquinoi Szent Tamás Társaságnak. Az MTA Filozófiai Bizottság meghívott tagja (1928-1945), a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság gyermekpszichológiai szakosztályának elnöke (1931-1936), ügyvezető elnöke (1936-1938). Győrben halt meg 1967. június 28-án.

1933. január 24. 90 éve

Győrben halt meg Rábl Jenő gyógyszerész. Mosonban született 1872. április 5-én. Gyógyszerészeti oklevelet szerzett Budapesten. Első gyógyszertára Bruck-Újfaluban volt (jelenleg Ausztriához tartozik). Később a győri "Városi" gyógyszertár tulajdonosa, amely a családé maradt 1950-ig, az államosításig.

1868. január 25. 155 éve

Baldócon született Sefcsik Ferenc (Schercsik) levéltáros, könyvtáros. Teológiát végzett az egri Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben, ezután a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem filozófiai fakultásán tanult. 1897-ben Budapesten levéltárosi szakvizsgát tett. Bars vármegye főlevéltárosa lett. 1898. július 14-től 1933-ig Győr szabad királyi város főlevéltárosa. Neki köszönhető a levéltár és a könyvtár állományának különválasztása és így a városi könyvtár megalapítása. A város múltjára vonatkozó kutatásokat is folytatott. Történelmi írásai helyi lapokban (pl. Győri Híradó), illetve a Budapesti Hírlapban jelentek meg, Győr város leírása című tanulmánya a Magyarország városai és vármegyéi című monográfiában kapott helyet. A Kisfaludy Irodalmi Kör tagja és a Katholikus Kör titkára volt. 1933. július 1-jén vonult nyugdíjba. 1934. május 3-án hunyt el Győrben.

1873. január 25. 150 éve

Sopronban született Nagelreiter Alajos kanonok. A gimnáziumot Sopronban végezte. Székesfehérvári egyházmesterként 1893. október 27-től Rómában a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke. 1899. október 28-án pappá szentelték, a teológia doktora. 1900. július 7-én hazatért, Dunaadonyban, 1903-tól Székesfehérvárott káplán. 1908-tól győri egyházmester lett, Magyaróváron káplán, 1910-től a győri kisszeminárium spirituálisa, 1917 és 1934 között a szeminárium dogmatika tanára. Közben 1920-tól 1930-ig a győri királyi törvényszék fogházának lelkésze, az iparostanonc iskolában 1912 és 1924 között hitoktató, 1914-től a Győri Oltáregylet ügyvivő igazgatója, 1924-ben az egyházmegyei könyvtár gondnoka, 1924-től néhány hónapig Győr-Nádorvárosban, 1926 nyarán három hónapig Győr-Szigetben adminisztrátor, 1934-től székesegyházi kanonok, 1939-től győrhegyi prépost. Egyházi vonatkozású tanulmányain kívül sok elbeszélése jelent meg különböző lapokban, folyóiratokban. Önálló művei: A győzedelmes pápaság (Győr, 1913),  A boldog házasság. (Győr, 1936). Győrben hunyt el 1943. október 1-jén.

1893. január 25. 130 éve

Szomódon született Nagy Sándor (Toldi) református lelkész, diszkoszvető. A Dunántúli Református Egyházkerület Főgimnáziumában Pápán érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az iskolai diszkoszvető bajnokságot. Később országos bajnok. Nemzetközi sikereket ért el ebben a sportágban, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, 1924-ig versenyszerűen sportolt. Teológiai tanulmányait Pápán végezte, hitoktató lelkész lett. Ipolypásztón, Pócson, Szőnyben, Neszmélyen és Tatabányán szolgált. 1922-ben a győri református egyházközség vallásoktató lelkésznek választotta meg. 1943-ban választották meg lelkésznek, de állását csak 1944. január 23-án foglalhatta el. 1953. november 30-án vonult nyugdíjba. Budapesten hunyt el 1955. január 2-án.

1868. január 26. 155 éve

Bécsben hunyt el Vas Gereben (Radákovics József) ügyvéd, író. Fürgedpusztán született 1823. április 7-én. 1843-tól a Győri Királyi Tudomány-Akadémia hallgatója. Tüntetést szervezett a Vaterland című német lap ellen. Vas Gereben álnéven Két Garasos Tár, Fürgedi Jenő írói néven Csarnok címmel kéziratos lapot adott ki. Tanulmányai befejezése után Sopronban, majd Pesten joggyakornok. 1848 és 1849 között Arany Jánossal együtt szerkesztette a Nép Barátja című lapot. Epikai műveiben a reformkorral foglalkozott. Népies stílus, szatirikus hangvétel, anekdotázás és sok humor jellemezte írásait. 1885-ben Bécsből a budapesti Kerepesi temetőbe szállították át földi maradványait.

1943. január 28. 80 éve

Voronyezs környékén hunyt el Köberl Sándor orvos. Győrött született 1914. február 5-én. Szülővárosában érettségizett 1931-ben, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán diplomázott 1938-ban. 1936. október 15-től a győri kórházban dolgozott mint szigorlóorvos. 1936. december 1-től 1939. január 24-ig mentőorvos. A győri Szentháromság Közkórházhoz 1939. január 15-én vették fel kisegítő orvosnak, ez év március 1-jétől segédorvos, 1942. március 1-jén alorvos lett. 1939. január 15-től a belosztályon dolgozott. 1939. november 15-től katonai szolgálatban állt 1940. október 2-ig. Később újra háborús szolgálatot kellett teljesítenie. A voronyezsi harcokban tűnt el.

1908. január 29. 115 éve

Sopronban született Piri Kálmán festő. 1926-tól 1927-ig a budapesti iparművészeti iskolába járt. 1927-től 1931-ig a budapesti képzőművészeti főiskola növendéke, mestere Glatz Oszkár volt. Sopronban élt 1931-től 1935-ig, nagy nélkülözések között. Ekkor Budapestre költözött. 1938-ban a Honvédelmi Minisztériumba került rajzolónak. 1944-től 1947-ig hadifogoly volt. 1949-től a Dekorációs Vállalatnál dolgozott. Munkássága a realista hagyományok szerves folytatása. Fő témái a kisvárosi élet csendes polgári milliői. Kiegyensúlyozott, harmonikus kompozícióit enyhe nosztalgia hatja át. Ábrázolásmódja és színvilága finom, mértéktartó. Ismertek, jelentősek az 1960-as években készített enteriőrjei, tájképei. Egyéni kiállítása volt Budapesten, a Műcsarnokban (1949); Zalaegerszegen (1977). Budapesten halt meg 1983. február 14-én. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a zalaegerszegi múzeum őrzi.

1913. január 29. 110 éve

Nagylózson született Csertő Sándor, a Hittani Kongregáció főügyésze. A gimnáziumot a soproni bencéseknél, a teológiát esztergomi egyházmegyésként Innsbruckban végezte. 1938-ban szentelték pappá. 1948-ban Rómába ment és az Aquinói Szent Tamás Egyetemen jogot tanult. 1953-tól a Hittani Kongregáció levéltárosa, majd irodafőnöke, 1969-től főügyésze. 1980-tól a Szent Péter Bazilika protonotárius kanonokja. Rómában halt meg 1982. augusztus 26-án.

1858. január 30. 165 éve

Győrben született Veöreös Dezső (Szentgyörgyvölgyi Kovách) honvéd százados, hadbíró. Segédszerkesztője volt a Bécsi Magyar Ujságnak (1882-1883-ban), dolgozott rövid ideig a Magyar Ujságnak, 1883-tól 1886-ig a Pesti Naplónál, ahol szépirodalmi tárcákat írt. Fordított, és maga is írt regényt 1885-ben névtelenül. A Fővárosi Lapokban és vidéki hírlapokban is jelentek meg írásai. Álnevei és jegyei: Vörös ördög, King of heart, Sz. V. D., K. V. D. és V. D. Győrben halt meg 1898. július 4-én.

1923. január 30. 100 éve

Győrben hunyt el Thost Emil katonakarmester. Sopronban született 1875-ben. Iskoláit szülővárosában végezte. 1897-ben jött Győrbe, a 26. honvéd gyalogezred zenekarát vezette. A Wesselényi utca 13. sz. alatt lakott. A városban közkedvelt volt a vasárnapi sétatéri térzenéje. Az ismert klasszikusok mellett saját kompozícióit is előadta. Komponálás közben érte a halál. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.

1938. január 30. 85 éve

Sopronban hunyt el Payr Sándor evangélikus lelkész, egyetemi tanár, egyháztörténész. Pápán született 1861. február 25-én. Szülővárosában érettségizett, majd teológiai tanulmányokat folytatott Sopronban és Bázelben. 1886-ban avatták lelkésszé. Rövid ideig Győrött, Sárváron és Ondódon volt segédlelkész. 1899-től megválasztották a soproni teológiai akadémia rendes tanárává. A Sopronba helyezett Erzsébet Tudományegyetem hittudományi karán egyetemi tanár 1923-tól 1930-ig, egyháztörténetet adott elő. 1929-ben a debreceni egyetem tiszteletbeli doktorává avatta.

1923. január 31. 100 éve

Sopronban született Sosztarich András festőművész, vitorlázó. A soproni Széchenyi István Reálgimnáziumban Janesitz Henrik, és a Munkácsy Mihály-díjas soproni Horváth József művésztanároktól kapott alkotói indíttatást. Elnyerte a Seemann Kálmán Alapítvány díját. Győrben részt vett a Cziráki Lajos festőművész által vezetett képzőművész kör munkájában, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Bardon Alfréd rajz tanszékén folytatott tanulmányokat. Tagja volt az Alpok Képzőművészeti Körnek és a Soproni Képzőművészeti Társaságnak. Munkáival számos tárlaton szerepelt itthon és külföldön is. Alkotásai természethű tájképek, csendéletek, de kedvelte a portrét, zsánerképet is, melyek grafikával, akvarellel, pasztellel, illetve olajjal készültek. Több, mint ötven éven át volt a magyar modellező sport elhivatott személyisége. Jelentős szerepet játszott a soproni rádióirányítású vitorlás hajómodell sport megszületésében. Sportdiplomáciai munkásságának köszönhetően 1992-ben a Fertő-tavon került megrendezésre a VI. Naviga Világbajnokság. Munkája elismeréseként 1995-ben Sopron Sportjáért kitüntetésben részesült, majd Győr-Moson-Sopron Megye Sportjáért Bauer Rudolf díjat kapott. Ő írta meg a soproni sportrepülés történetét. Aktív tagja volt a Soproni Városszépítő Egyesületnek. Évtizedeken keresztül dolgozott a fertői vitorlás sportért. 1971-ben készítette a Fertő tó Vitorlás és Üdülőtelep első tervét, majd 1978-ban ennek újabb változatát. A mai vízitelep e tervek szerint épült meg. Sopronban hunyt el 2015. május 1-jén.