Megyei évfordulónaptár

1697. január 1. 325 éve
Zágrábban született jerebicsi Stehenich János Mihály (névvariáns: Stehenics) országgyűlési követ, római katolikus püspök. A nyelveket, klasszikus műveltséget Győrött, a filozófiát Budán, a teológiát mint győregyházmegyei növendék a bécsi Pázmáneumban tanulta. 1719-ben pappá szentelték. Plébános Lövőn (1720-1725) és Szanyban (1725-1726). Veszprémi őrkanonok (1726-1733). 1728-ban a káptalan követe a pozsonyi országgyűlésen, ahol megvédte a káptalan somogyi tizedeit a pannonhalmi főapátsággal szemben. 1733-tól győri székesegyházi kanonok. Káptalani tisztségei: mosoni főesperes (1736-1743), olvasókanonok (1743-1746), éneklőkanonok (1746-1747), győri nagyprépost (1747-1769), s mint ilyen a bácsai nemesszék örökös elnöke. Püspöki helynök (1742-1753). A Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézet prefektusa egy ideig. Egyéb címei: ildai apát 1734-től, knini felszentelt püspök 1744-től. Számos beszéde nyomtatásban is fennmaradt. Győrben hunyt el 1769. február 17-én. A bakonyszombathelyi templom keresztelőkápolnájában nyugszik.
1922. január 1. 100 éve
Sopronban született Kiss Béla vegyészmérnök, egyetemi tanár. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Osztályán végzett (1944), a kémiai tudományok kandidátusa (1975). A Ferrocyan Külkereskedelmi Vállalat műszaki előadója (1943-1944). Harcolt a második világháborúban, szovjet hadifogságban is volt (1944-1948). A háború után a Felten és Guilleaume Kábelgyár, illetve a Magyar Kábelművek üzemmérnöke, laboratóriumvezető kutatómérnöke (1949-1956), majd a Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet Feldolgozástechnikai Osztályának tudományos munkatársa (1956-1963), a Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának főmunkatársa (1963-1982). Az ún. műanyagpor-bevonási technológia magyarországi bevezetője, a Korrózióvédelem című könyvsorozat szerkesztője volt. Budapesten hunyt el 1993. szeptember 17-én.
1932. január 1. 90 éve
Budapesten halt meg Hegyi Gyula főispán. Nezsiderben született 1871. december 5-én. A gimnáziumot Magyaróváron és Győrben, a jogi egyetemet Pozsonyban és Budapesten végezte el. Sopronban kezdte gyakornokságát, 1901-től Nezsiderben ügyvéd. 1904-től Magyaróváron 14 évig főügyész. Megszervezte a Gyermekvédő Ligát, árvaházat létesített, újjászervezte a Moson vármegyei Tűzoltószövetséget. 1917-ben főispánná nevezték ki. Felesége segítségével megszervezte a háborús hadikonyha intézményét. Károlyi Mihály teljhatalmú kormánybiztosnak nevezte ki. A balratolódás miatt benyújtotta lemondását, amit Károlyi Mihály nem fogadott el. Végül 1919 februárjában mondott le. A konszolidáció után a főhercegi uradalom jogtanácsosaként működött.
1997. január 1. 25 éve
Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése létrehozta a Győr Városi Televízió Kht.-t, melynek igazgatója Erős Péter lett. (Ezt megelőzően 1996. december 31. hatállyal megszüntette a Győri Városi Televíziót, mint intézményt.)
1822. január 2. 200 éve
Győr-Újvárosban született felsőpulyai Kozma Imre ügyvéd, polgármester. A Győri Királyi Tudomány-Akadémia hallgatója. 1848-ban a nemzetőrtoborzások aktív szónoka. Windisch-Grätz győri bevonulásakor letartóztatták. Haynau katonái a karmeliták rendházában kialakított börtönbe zárták. Néhány hónapos rabság után kiszabadult és emigrált. Londonban a Kossuthhoz hű Pulszky-csoporthoz csatlakozott. 1850 végén hazatért, de nem végezhetett ügyvédi munkát. Kossuth 1851-es kütahyai alkotmánytervét 1860-ban magyarra fordította, és megjelentette magánkiadásban A magyar nemzet szebb jövője címmel. 1861. március 7-én országgyűlési képviselővé választották. Az 1865-ös választáson alulmaradt Kautz Gyulával szemben. 1867-től 1872-ig, nyugalomba vonulásáig Győr polgármestere volt. Ezután közel harminc évig tanácsnokként szolgálta a várost. A Függetlenségi és 48-as Párt győri elnöke volt. 1907. április 20-án hunyt el Győrben.
1872. január 2. 150 éve
Kőszegen született Kárpáti Sándor zenetanár, zeneszerző, karvezető. A soproni evangélikus tanítóképzőben végzett (1890), majd Budapesten megszerezte a nyelvszakos polgári iskolai tanári oklevelet, 1895-ben zenei szakon a tanítóképző intézetit is. Orosházán, Kőszegen tanár a polgáriban, majd 1905-től a soproni tanítóképzőben zenét, magyart és németet tanított. 1919 szeptemberétől igazgató-helyettes. Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művéből készült színdarabhoz Kárpáti szerezte a zenét. A székesfővárosi zenekar bemutatta Budapesten a Föltámadás című szimfonikus költeményét. Tevékenyen részt vett Sopron zenei és irodalmi életében. Száznál több kórusművét széles körben énekelték. Zongorakísérő, karvezető és a Dalosszövetség szervezője volt. Sopronban hunyt el 1939. február 26-án.
1922. január 2. 100 éve
Köpcsényben (Ausztria) született ifj. Gárdonyi Géza (1897-ig Ziegler) tanár, újságíró (az író G. Géza unokája). Az Új Vetés című ifjúsági hetilap főszerkesztője 1945-ben. A Mosonmagyaróvári Barátság című szociáldemokrata hetilap felelős szerkesztője 1947. június 14. és 1948. március 20. között. Tanítói, majd magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1949 és 1957 között Győrszentmártonban, majd Győrben tanított. 1957-től 1966-ig a városi tanács művelődési osztályának vezetője. 1962-ben indította útjára a Hogyan? című pedagógiai folyóiratot. 1966-tól 1969-ig a Kazinczy Ferenc Állami Általános Gimnázium és Szakközépiskola tanára. 1969-ben megbízást kapott a Megyei Pályaválasztási Intézet megszervezésére, nyugdíjazásáig (1983) vezette az intézetet. Nyugdíjas éveiben a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat lapjának, az Építőnek egyik szerkesztője. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) titkára, városi úttörővezető, a Tudományos Ismerettetjesztő Társulat (TIT) előadója. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Bizottságának. A megyei és szakterületéhez tartozó országos folyóiratokban rendszeresen publikált. Megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Győrben hunyt el 1987. augusztus 2-án.
1992. január 2. 30 éve
Amerikában hunyt el Cher, Frank J. újságíró. Koroncón született 1899. június 28-án. A William Penn Journal szerkesztője, a William Penn egyesület pittsburghi vezetője volt, 1933-tól 1936-ig a clevelandi magyar színház igazgatójaként működött.
1747. január 3. 275 éve
Bezenyén született Laáb Gáspár mérnök. A magyaróvári piarista gimnáziumban tanult, a szenci Collegium Oeconomicumban szerzett mérnöki oklevelet (1769). 1770-től Moson vármegye tisztviselője. 1777. december 2-án nevezték ki Moson megye első mérnökének, ő vezette a Mosoni-Duna árvízvédelmi munkáit, s megkezdte a Hanság lecsapolását, és a Fertő szabályozását. Sáros megyében az Eperjesről a Dukla-hágón átvezető út munkálatait irányította. 1790. március 23-án Moson megye közgyűlése a megye földmérőjévé és adószedőjévé választotta. Fontosnak tartotta a rendszeres árvízvédelmet és az állandó figyelő szolgálatot. Munkássága a Fertő tóra is kiterjedt, 1808-ban Védeny és Nezsider között az árvizek levezetésére csatornát épített, 1812-ben az északkeleti partszakaszt erősítette meg terméskövekkel. Az egész Hanságot átszelő csatorna megépítését javasolta. Az ő irányításával épült Bősárkánynál 1795 és 1799 között az úgynevezett Hegedűs-féle csatorna, s 1799 és 1813 között tervei szerint készültek el a megyei főcsatorna és a lecsapoló csatornák. Jelentős szerepe volt abban, hogy a XIX. század első felében kiépült a Hanság csatornarendszere, és úttörő szerepet játszott az egységes szigetközi árvízvédelmi vonal megvalósításában is. Már 1790-ben felmérte a Királyhida környékén az osztrák-magyar határon húzódó Lajtát, 1817-ben újabb 29 térképet készített. Laáb 1822-ben nyugdíjba vonult, érdemeiért táblabírónak nevezték ki, s haláláig bezenyei birtokán gazdálkodott. Alkalmazott megoldásai meghaladták a kor hazai színvonalát. Bezenyén hunyt el 1834. február 5-én.
1872. január 3. 150 éve
Lébényszentmiklóson született Both Ferenc filozófus, piarista szerzetestanár. A magyaróvári piaristáknál kezdett kisgimnáziumot, a győri bencéseknél folytatta, az utolsó két évet Kecskeméten végezte el (1891-1892). 1889-ben lépett a piarista rendbe. Teológiai stúdiumait Nyitrán kezdte és Kolozsváron fejezte be. A kolozsvári tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1894). Vácon, Temesváron, Kolozsváron és Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1896 és 1898 között a kolozsvári egyetemen tanár, 1899 és 1900 között Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1911 és 1921 között Temesváron rektor és igazgató, 1922-től 1925-ig ugyanitt romániai helyettes provinciális (tartományfőnök). A trianoni határrendezés után a romániai rendtartomány főnöke lett, 1926-1928 között  Rómában a generális asszisztense, 1929-től 1932-ig ismét Temesváron tanár. Nyugdíjasként 1932 és 1937 között a magyaróvári rendházban élt. Iskolai értesítőkben, folyóiratokban jelentek meg munkái. Magyaróváron hunyt el 1937. december 3-án. Sírja abban a mosonszentmiklósi temetőben található, amelynek kápolnáját ő és családja építtette.
1897. január 3. 125 éve
Kőszegen született Karner Károly egyetemi tanár, evangélikus lelkész, szakíró, műfordító, teológus. Szülőhelyén érettségizett 1915-ben. Ezután a Soproni Evangélikus Teológiai Akadémiára járt 1919-ig, amikor lelkésszé szentelték. Lipcsében tanult teológiát, bölcsészetet (1920-1921), 1923-ban teológia szakos tanári diplomát szerzett, ugyanitt 1926-ban letette a teológiai licenciátusi vizsgát is. Közben 1925-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen megszerezte teológiai doktori fokozatát, 1927-ben pedig magántanári képesítést szerzett az újszövetségi írásmagyarázat és segédtudományai területén. Ezután segédlelkész Felsőlövőn, Sopronban és Ágfalván (1919-1920), Pécsett hitoktató (1921-1924), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karának helyettes tanára (1924-1929), nyilvános rendkívüli (1929-1932), nyilvános rendes tanára (1932-1950), a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia nyilvános rendes tanára (1950-1952), egyetemi tanára (1952-1958). Nyugdíjazása után Sopronba költözött, ahol irodalommal foglalkozott egészen haláláig. 1934 és 1944 között a Keresztyén Igazság című evangélikus folyóirat alapító felelős szerkesztője volt. Számos teológiai művet írt magyar és német nyelven, amelyet szakmai körökben nagyra értékeltek. Tagja volt a Protestáns Irodalmi Társaságnak, a Luther Társaságnak, a Filozófiai Társaságnak és a Filológiai Társaságnak. Sopronban hunyt el 1984. október 25-én.
1932. január 3. 90 éve
Győrben született Magassy Sándor evangélikus lelkész, egyháztörténész. Sopronban járt iskolába, az Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd az Evangélikus Teológiai Akadémián szerzett diplomát 1955-ben. Gyülekezeti lelkész Tárnokrétiben (1956 és 1966 között), Takácsiban (1966 és 1971 között), Marcalgergelyiben (1971 és 1974 között), Nagysimonyiban (1974 és 1987 között). 1987 áprilisától Bakonyszombathelyen szolgált nyugdíjazásáig, 1992-ig. 1986-tól a Teológiai Tudományos Társaság tagja. A budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia győri kihelyezett tagozatának előadója. Alapító tagja az Ordass Lajos Baráti Körnek, tagja a Keresztény Igazság szerkesztőbizottságának. Alapító tagja és egy ideig titkára a Fraternitás Evangélikus Lelkész Egyesületnek. Budapesten halt meg 2003. február 10-én.
1987. január 3. 35 éve
Pannonhalmán hunyt el Virágh Teofil István Richárd bencés szerzetes, tanár, könyvtáros. Devecserben született 1892. november 15-én. 1911-ben lépett be a rendbe, 1916-ban szentelték fel. Latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Győrött gyakorló tanár, Győrszentivánon hitoktató volt. 1929-től Győrött gimnáziumi tanár, 1933-tól igazgató. 1938-tól Budapesten a Katolikus Főigazgatóság igazgatója, 1940-től a Budapest-vidéki tankerület főigazgatója. 1949-től Pannonhalmán főkönyvtáros.
1957. január 5. 65 éve
Budapesten halt meg Merényi Rudolf festő, grafikus. Nezsiderben született 1893. július 19-én. A Képzőművészeti Akadémián Zemplényi Tivadar, majd Réti István növendéke volt. Nagybányán is dolgozott. A Nemzeti Szalonban 1914-től, a Műcsarnokban 1917-től állított ki. 1925-ben a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. Főleg női aktokat festett.
1822. január 6. 200 éve
Győrben született Csazenszky Jozefa (asszonyneve: Richter Antalné) operaénekes, énektanár. 1842-ben férjhez ment Richter Antalhoz, a győri székesegyház karnagyához. 1852-ben a család Hamburgban élt, Jozefa az operaházban énekelt. János fiát négyéves korától zenére (zongora) tanította. Férje halála után Bécsbe költözött, fiát beadta a Löwenburg konviktusba. Rövid ideig Pesten énektanár, majd különböző európai városokban – Lipcse, Szentpétervár, Augsburg, Basel, Zürich, Moszkva – énekesként lépett fel. Legfőbb sikereit mint Fidelio, Donna Anna, a Tannhäuser Erzsébetje, Valentin, Agáta aratta. Összesen 64 szerepet tudott. 1857-ben Bécsben, a Tannhäuser első bécsi előadásakor ő énekelte Vénusz szerepét. 1865-ben Bécsben telepedett le, és énektanárként működött. 1868-ban rövid ideig a müncheni zenei konzervatóriumban tanított. Bécsben hunyt el 1892. október 19-én.
1917. január 6. 105 éve
Hegyeshalmon született Cziráki Lajos festőművész. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1944-ben diplomázott. Két alkalommal nyert római ösztöndíjat. A Képzőművészeti Főiskolával párhuzamosan tanári oklevelet is szerzett. 1959-től Győrben tanított a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. Társszerzőként főiskolai jegyzeteket írt és illusztrált. 1968-tól a győri Révai Miklós Gimnázium tanára. Tagja volt a Magyar Képzőművészeti Alapnak, a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Szövetségének, valamint a Mednyánszky Társaságnak. A képzőművészet szinte valamennyi műfajában dolgozott. Táblaképei megtalálhatók neves magángyűjtőknél, illetve több intézményben, mint pl. a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Szent Benedek-rend képgyűjteménye (Pannonhalma), Magyar Nemzeti Galéria (Bp.). Szakmai díjai: Baló Ede festészeti díj, Szinnyei Társaság Nemes Marcell-díja, Munkácsy-díj, Kormos István-díj, "In memoriam '56" országos festészeti I. díj, 1993-ban Győr díszpolgárává választották, Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet kapott 1997-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki 1999-ben. Elhunyt 2003. június 1-jén Győrben.
1997. január 6. 25 éve
A győri Veres Péter Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola a névadója száz éves születésnapja tiszteletére kopjafát állított az iskola kertjében. Az alkotást Molnár József fafaragó készítette.
1862. január 9. 160 éve
Kisgörbőn hunyt el Bezerédj Ignác, Győr megye első alispánja. 1783.július 19-én Győrben született. Apja Bezerédj Ignác hétszemélynök, akinek idejében 1812-ben szerezte meg a család Ménfőt. Iskoláit Győrött végezte, Pesten és Veszprémben gyakorolta a jogot. 1806-ban Zala megyében lett második aljegyző, illetve szolgabíró. 1809-ben a felkelt Zala megyei nemesi sereg második lovaskapitánya volt. 1816-ban Győr megyében lett előbb főszolgabíró, majd 1823-ban másodalispán, végül 1828-tól 1842-ig első alispán, ekkor udvari tanácsosnak nevezték ki. Az 1825-27-es és az 1830-as országgyűlésen ő képviselte Győr megyét. 1835-ben Frumann Antal által készített emlékplakettet adtak ki az arcképével.
1872. január 9. 150 éve
Hőbe Károly teologiai doktor, katolikus esperes-plébános elhunyt. Győrszemerén született 1808. május 1-jén. A pápai református líceumban elvégezte a teológiát, azután Pécsre ment. Katolikus hitre tért és a növendék papok közé lépett, a katolikus teológiát 1836. augusztus 7-én Pesten végezte. Pécsett tanulmányi felügyelőnek és teológiai helyettes tanárnak nevezték ki. 1840. november 7-én ugyanott rektorhelyettes. 1847. januártól Vaszaron plébános. 1847. november 21-től Magyar-Hertelenden plébános és 1865. január 28-tól a gödri egyházkerület alesperese.
1887. január 9. 135 éve
Győrben született Reich Ernő feltaláló, gépészmérnök. Oklevelét a Budapesti Műegyetemen szerezte. 1911-ben az Engel Károly cég kötelékébe lépett, melyet 1948-ra - elsősorban találmányaival - kisüzemből ezer munkást foglalkoztató elektrotechnikai és finommechanikai műszergyárrá fejlesztett. Ebből az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára, később a Villamos Berendezések és Készülékek Gyárának egyik részlege fejlődött ki. Rövid ideig másodállásban dolgozott a Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában. 1951-től a Villamos Forgó-géptervező Irodában, majd 1954-től a Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalatnál dolgozott. 1957-ben nyugalomba vonult. Műszerekre, kisgépekre, szerelési anyagokra vonatkozó belföldi szabadalmainak száma meghaladta a százat, a külföldieké közel nyolcvan volt. Legismertebb, és külföldön is elterjedt találmánya 1926-ból az úgynevezett Reich-fogó néven ismert villamossági mérőműszer, mellyel váltakozó áramok feszültsége, áramerőssége, teljesítménye és teljesítménytényezője vezetékbontás nélkül mérhető. A Reich-fogó szabadalmát a Siemens és a General Electric világcégek is megvették. Budapesten hunyt el 1965. október 5-én.
1922. január 9. 100 éve
Győrzámolyban született Sághy Vilmos közgazdász, miniszter, címzetes egyetemi tanár. Mezőgazdasági munkás volt (1942-1943), majd harcolt a világháborúban, 1948-ban tért haza. A budapesti Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet (1950). 1950-től Budapesten a Sertésforgalmi Vállalat főosztályvezetője, a Gazdasági és Műszaki Akadémia adjunktusa, egyúttal a Magyar Dolgozók Pártjának bizottsági titkára. 1953-tól a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége (MDP KV) államgazdasági osztályának munkatársa. 1954 és 1957 között a begyűjtési miniszter első helyettese, 1957 és 1963 között élelmezésügyi miniszterhelyettes, közben 1962-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott. 1963-tól az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1967-től a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1970 és 1973 között a belkereskedelmi miniszter első helyettese, 1973-tól belkereskedelmi minisztériumi államtitkár, 1976 és 1982 között Lázár György kormányában belkereskedelmi miniszter. 1982-ben nyugdíjazták. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke (1978-1982), a Magyarországi Eszperantó Szövetség, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöke volt. Kitüntetése: MATUR-díj (1997). Budapesten hunyt el 1999. augusztus 15-én.
1932. január 10. 90 éve
Kapuváron született Szabó György író, szerkesztő. Középiskoláit Pannonhalmán, majd Budapesten végezte. 1954-ben az ELTE-n olasz-könyvtár szakos diplomát szerzett. 1956 és 1965 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa. 1965 és 1975 között az Új Írás rovatvezetője. 1975-től 1985-ig a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum főmunkatársa, 1985-től 1992-ig a Magyar Nemzet főmunkatársa, kulturális rovatvezetője. 1993-tól a Népszabadság főmunkatársa. Budapesten halt meg 2005. július 1-jén.
1787. január 11. 235 éve
Lőcsén született Raab Keresztély ötvös. Győrben 1810-ben nyert állampolgárságot. 1820-tól 1828-ig, majd 1836-tól 1855-ig a győri ötvöscéh első céhmestere. 1844-ben adományt tett a létesítendő református főiskola javára. Munkái közül asztali edényei, fogadalmi tárgyai ismertek. Ezek a Xántus János Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a győri székesegyházban találhatók. Győrben hunyt el 1864. február 3-án.
1947. január 11. 75 éve
Győrben hunyt el Halász Ignác (1904-ig Leichner) iskolaigazgató. Győrben született 1881-ben. Tanulmányait szülővárosának reáliskolájában és a tanítóképzőben végezte. A budapesti állami tanítóképzőben 1902-ben szerzett oklevelet. Később Jénában Rhein egyetemi előadásait hallgatta, majd beutazta szinte egész Európát, a modern iskola fejlődését tanulmányozta. Tanítói pályáját Jászapátiban kezdte. A Budapesti Napló munkatársaként élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, majd 1904-ben Budapest Székesfőváros szolgálatába lépett, 1912-ben megválasztották igazgatónak. 1920-ban nyugdíjazták, majd 1927-ben reaktiválták, innentől 1940-ig működött. Több tankönyvet szerkesztett. Társadalmi tevékenységét a Józsefváros egyik legrégibb és legelőkelőbb egyesületében fejtette ki, mint az egyesület háznagya. Választmányi tagja volt az Eötvös-alapnak. A budapesti Magyar Betegsegélyző és Templom-Egylet elnöke volt.
1772. január 13. 250 éve
Kőszegen született Gamauf Teofil evangélikus lelkész, egyháztörténész, helytörténetíró. A soproni Evangélikus Líceumban tanult (1792-1796), a göttingeni (régiesen: göttingai) egyetem elvégzése után Pozsonyban nevelő, majd 1798-től a gálosi gyülekezet lelkésze. 1803 és 1841 között a soproni evangélikus gyülekezet lelkipásztora. Kis János szuperintendens munkatársa és atyai jó barátja volt. Forrásgyűjtőként és történetíróként egyaránt élen járt, Ribiny János mellett az egyik legkiválóbb egyháztörténészünk volt. Az Ersch- és Gruber-féle enciklopédia magyar egyháztörténeti adatait és a legtöbb megye statisztikai leírását ő készítette. Öt kötetes „Geschichte der evangelischen Kirche Oedenburgs” című fő műve nem jelent meg nyomtatásban. Sopron város XV-XVI. századi helytörténetét kutatók számára nagy segítséget jelent az Akadémia Kézirattárában található 35 kötetes kézirat gyűjteménye. Nagy műveltségű, jeles hitszónok volt. Sopronban hunyt el 1841. február 14-én.
1917. január 13. 105 éve
Sopronban született Jámbor Béla biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1958). A budapesti műszaki egyetem vegyészmérnöki karán szerzett oklevelet (1940). Közgazdasági mérnöki (1941), gazdasági szaktanári (1947) oklevelet is szerzett, közgazdaságtudományi (1946) és műszaki egyetemi (1949) doktorátust nyert. 1948-ig az Országos Chemiai Intézet vitamin-, majd paprikaosztályán vegyész, ill. osztályvezető. 1949–től 1950-ig az Agrokémiai Kutató Intézet biokémiai osztályán, majd 1951–től 1952-ig a Magyar Tudományos Akadémia Elektronmikroszkóp Laboratóriumában tudományos kutató. 1952–től 1964-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényélettani Tanszékén docens, 1955–től 1956-ig tanszékvezető, 1964-től haláláig egyetemi tanár volt. Vitaminkutatással, a növényi nitrogén-anyagcsere vizsgálatával, a citosztatikus anyagok szerkezeti átalakulásával foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el. Polarográfiás módszereket vezetett be és fejlesztett tovább. Főleg a tetrazóliumsók hatását és biológiai felhasználási lehetőségeiket kutatta. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. 1971. január 30-án hunyt el Budapesten.
1972. január 13. 50 éve
Győrben hunyt el Radó Tibor gyógypedagógus, iskolaigazgató. Győrben született 1924. április 15-én. Az elemi iskolát és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetet szülővárosában végezte, majd a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult (1943-1946). 1947 februárjában kezdte meg Győrben a gyógypedagógiai iskola szervezését. 1948-ban kinevezték az Állami Gyógypedagógiai Iskola igazgatójának. 1950-től osztályozás helyett sajátos értékelési rendszert dolgozott ki. Az országban elsőként bevezette a diákok egész napos foglalkoztatását. 1950-ben a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült. 1953-ban rövid ideig az Oktatásügyi Minisztérium Gyógypedagógiai Ügyosztályának vezetője. Győrbe visszatérve olyan újszerű iskolatípust dolgozott ki, ami a későbbi „foglalkoztató tagozat” elődjének tekinthető. 1956. október 1-jétől Halmi Dénessel együtt a Gyermeknevelési Tanácsadó vezetője. Ebben az évben Győrben - az országban elsőként - megindult a logopédiai oktatás az Állami Gyógypedagógiai Iskolában, melynek vezetője Radó Tibor volt. A Siketnémák Győri Szövetségének elnökeként és jeltolmácsként is tevékenykedett, e területen végzett munkájáért 1966-ban Cházár András-emlékéremmel tüntették ki. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik. A róla elnevezett iskolában a tiszteletére emléktáblát helyeztek el.
1992. január 13. 30 éve
Verőcemaroson (Pest megye) hunyt el Pális Pál újságíró. 1921. január 1-jén született Csanádapácán (Békés m.). 1939-től 1946-ig szabómesterséget tanult. 1946-tól a Goldberger Rt.-nél fonodai munkás. 1947-től újságíró a Friss Újságnál, majd a Magyar Rádió munkatársa 1951-től. 1952-ben a győri stúdió megszervezésével bízták meg. A Magyar Rádió Győri Stúdiójának vezetője volt 1953-tól 1957-ig. 1953-tól letartóztatásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező hallgatója volt magyar nyelv és irodalom szakon. 1956. október 26-ától november 3-áig a „Szabad Győr Rádió”, majd a „Szabad Petőfi Rádió, Győr” néven jelentkező stúdió vezetője. 1957. július 5-én előzetes letartóztatásba került. Ügyében a Győri Megyei Bíróság halálos ítéletet hozott, amit a Legfelsőbb Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatott. 1961. március 31-én amnesztiával szabadult. 1966-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál terjesztőként dolgozott, majd 1966-tól 1987-ig a szobi vasútállomáson volt állásban, mint raktáros és ellenőr.
1862. január 14. 160 éve
Nagykárolyban született Fetser Antal római katolikus püspök. Tanulmányait a nagykárolyi piaristáknál kezdte. A nagyváradi papnevelő intézetben és a budapesti központi papnevelő intézetben végezte teológiai tanulmányait, 1885-ben szentelték pappá, ezután Nagyváradon dolgozott különféle beosztásokban. 1911-ben a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével tüntették ki. 1914 decemberétől lett győri püspök. Saját költségén szanyi birtokán hadikórházat létesített, amit később árvaházzá alakított át. Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot. Támogatásával épült a gyárvárosi templom. Nevéhez fűződik a kórházi lelkészség megszervezése. 1933. október 6-án hunyt el Győrben.
1897. január 15. 125 éve
Rábabogyoszlón született Vajda Vilmos bőnyi nagybérlő, képviselő-testületi tag. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, majd a pozsonyi kereskedelmi akadémia hallgatója volt, tanulmányait a mödlingi gazdasági főiskolán végezte. Részt vett az I. világháborúban, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül több kitüntetést kapott. Gazdasági pályáját 1919-ben kezdte, mint gazdasági gyakornok Farkas György tízezer holdas birtokán. Időközben részt vett a csornai ellenforradalom megszervezésében. Annak leverése után Szamuelly hóhérai elől Bécsbe menekült, onnan hamis útlevéllel Szegedre ment, ahol belépett a nemzeti hadseregbe és csak annak Budapestre való bevonulása után szerelt le, dicsérő elismeréssel. Visszatérve a polgári életbe, Mautner Henrik horvátkimlei 4000 holdas uradalmának intézője lett. Öt év múlva a peremartoni Nagy Boriska-féle ezerholdas birtokot vette bérbe. 1923-ban Schmidl H. János győri csokoládégyáros leányát vette feleségül. Kiváló mintagazda volt, tehenészete az egyesített vármegye legelső helyén állt. Tevékeny részt vesz minden hazafias, kulturális és jótékony célú társadalmi mozgalomban. Tagja volt Bőny képviselő-testületének, a helyi Polgári Lövészegyletnek és számos más egyesületnek.
1922. január 15. 100 éve
Győrött megnyílt az első „műjégpálya”, nagy havazás, katonazenekar előadása mellett a volt városi tornakertben, az Andrássy úton. Gyerekek és felnőttek szép számban vettek részt a megnyitón, a gondozott jégpálya elbűvölte a korcsolyázás kedvelőit. Az Erzsébetligeti Sportpálya Bizottság működtette a jégpályát, hetente kétszer katonazenével is szórakoztatta a korcsolyázókat. Sajnos nem volt hosszú életű ez a lehetőség. Mivel a technika a jég hűtésére korántsem volt tökéletes, február 22-én kénytelenek voltak bezárni.
1842. január 17. 180 éve
Csécsényben született Nagy Antal r. k. pap, apát, székesegyházi kanonok, főesperes. A középiskolát és a teológiát Győrött végezte. Pappá szentelték 1866. július 20-án. Több helyen való káplánkodás után 1869-től plébános Felső-Gallán, 1876-tól Ó-Szőnyben. 1891-ben egyházmegyei zsinati vizsgáló, 1892-ben szentszéki ülnök és a Szent István Társulat irodalmi és tudományos osztályának tagja. 1898-ban kanonok, 1905-ben címzetes sümegi prépost lett. Számos költeménye, elbeszélése, cikke, értekezése jelent meg a Győri Közlönyben, Tanodai Lapokban, Katholikus Néplapban, Idők Tanujában. Több önálló kötetét is kiadták, pl. Szívhangok (Győr, 1865.), Az iskolamester leánya (ford., Pest, 1874), Hitelemzés példákban I. köt. (Pest, 1876), II. köt. (Komárom, 1881.), III. köt. (Komárom, 1886.), Nagyböjti szentbeszéd (Győr, 1990). Sajtó alá rendezte a nagyszabású, 3 kötetes Katholikus hitoktatók kézikönyvét. A Győri Kisebb Papnevelde "Reménysugár" című kéziratos hetilapjának szerkesztője, 1896-tól 1904-ig a Borromaeus egyház-szónoklati folyóirat szerkesztője és kiadója volt. 1906. március 24-én hunyt el Győrben.
1907. január 19. 115 éve
Sopronban született Winkler Oszkár építész. Tanulmányait a BME Építészeti Osztályán végezte, majd Berlinben volt vendéghallgató. Budapesten és Sopronban több épület fűződik nevéhez, például a Károly kilátó és az egyetem matematikai pavilonja. 1948-ban Győrben és Sopronban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodákat. 1948-tól 1950-ig a Magasépítő Tervező Intézet győri irodáját, majd soproni irodáját vezette 1956-ig. 1957-től 1965-ig a Győri Tervező Vállalat főépítésze volt, a győri építészek terveinek bírálója és tanácsadója. 1960-ban munkatársaival Sopron általános rendezési tervét készítette el. 1948-tól 1975-ig a BME Sopronban működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az Építéstani Tanszéket vezette, 1964 és 1969 között a Faipari Kar dékánja. 1963-tól a műszaki tudományok kandidátusa. Grafikus, akvarellista. Szakmai publikációja jelentős.
1917. január 19. 105 éve
Stachyban (Csehország) született Maros Rudolf (1941-ig Maresch) zeneszerző. A család 1919-ben települt Bécsből Győrbe. A Győri II. sz. Magyar Királyi Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolában kezdte tanulmányait. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói és kántori oklevelet 1937-ben. Itt kezdett el zenét tanulni. A Győri Ének- és Zeneegylet Zeneiskolájában Hermann Lászlónál tökéletesítette hegedű- és brácsatudását. Belépett a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarába. 1937 szeptemberétől a budapesti Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Siklós Albert (zeneszerzés), Temesváry János (brácsa) növendéke. 1939-től 1942-ig a Székesfővárosi Zenekar brácsása. A Pécsi Városi Zeneiskola tanára és igazgatója 1942-től 1949-ig. 1949-től 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított fúvós kamarazenét és 20. századi zeneszerzést. 1971-től 1972-ig Berlinben élt a Zeneakadémia ösztöndíjasaként. Korai műveit a magyar népzene és Kodály Zoltán hatása jellemzi. Első sikereit kórusokkal, népdal feldolgozásokkal aratta. Az Állami Népi Együttes számára komponált Ecseri lakodalmas több mint ezer előadást ért meg. Kiemelkedő zenekari hangszíntanulmánya az Eufoniák című sorozat (1963-1965). Háromszor tüntették ki Erkel-díjjal (1954, 1955, 1957). Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1980), posztumusz Bartók-Pásztory-díjas (1991). 1982. augusztus 3-án hunyt el Budapesten. Maros Rudolf emlékére 1993. február 15-én a Győri Filharmonikus Zenekar Győrött koncertet adott.
1972. január 19. 50 éve
Győrben hunyt el magyarbéli Jankó Gyula gyógyszerész. Zsáka községben született 1903. július 15-én. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1926-ban. Tizennégy éven át a zsákai gyógyszertár vezetője. 1943-ban megvette Győrben az újvárosi Arany Sas gyógyszertárat. Az államosítás után Nagybácsára került vezetőnek, majd a győri OTI (Országos Társadalom Biztosítási Intézet)-gyógyszertár beosztott gyógyszerésze. Alelnöke volt a Győri Gyógyszerész Egyesületnek, tagja az Országos Gyógyszerész Egyesület tanügyi bizottságának. Családtörténeti kutatásokat folytatott, publikált a Magyar Családtörténeti Szemlében. A győri köztemető XVIII. parcellájában nyugszik.
1972. január 50 éve
Fertőrákoson hunyt el Lakner Károly (névvariáns: Járosy) főjegyző. Mosonban született 1892-ben. Az elemit szülőhelyén, a középiskolát Magyaróváron végezte. 1910-től a Ludovika Akadémián tanult, 1913-ban avatták tisztté. Szolgált az első világháborúban, a hadifogságból 1920-ban szabadult, 1923-ban tartalékos századosként – kérelmére – szolgálaton kívüli viszonyba helyezték. Szombathelyen jegyzői tanfolyamot végzett, ezután adóügyi jegyző Noszlopon, rövid ideig segédjegyző, 1926-tól Ajkán főjegyző. Nevéhez fűződik az emeletes községháza felépítése, a közvilágítás megoldása és fejlesztése, járdák építése. Az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) helyi fiókjának elnöke volt és tagja a Hangya igazgatóságának. 1935. július 1-jével Balatonalmádiban választották főjegyzővé. Kitűnő szervező, itt is építtet (Szabadság Kilátó, Hősök Emlékműve stb.), tataroztat, felújít. Elnöke lett a helyi dalárdának és tűzoltó egyesületnek, alelnöke az Iparoskörnek. 1945 márciusában családjával Bajorországba menekült, ahonnan 1948-ban tértek haza Mosonmagyaróvárra. Az 1950-es évek végétől nyugdíjazásáig a Hansági Állami Gazdaság üzemgazdásza volt.
1707. január 20. 315 éve
Bécsben halt meg Kollonich Lipót esztergomi érsek. Komáromban született 1631. október 26-án. Bécsben végezte tanulmányait, majd belépett a máltai lovagrendbe. 1651-ben Candiánál harcolt a törökök ellen. 1666-tól nyitrai, 1670-től bécsújhelyi, 1685-től győri püspök, 1691-től kalocsai, 1695-től esztergomi érsek. 1671 és 1684 között a Magyar Kamara, 1692 és 1694 között a bécsi Udvari Kamara elnöke. 1695-től haláláig az esztergomi érsekséggel együtt járó magyar királyi főkancellár. Az ellenreformáció irányítója, szorgalmazta a török uralom alól felszabadult Magyarország németesítésére készített kormányzati tervek kidolgozását.
1972. január 20. 50 éve
Gerencsér Miklós (1932-): Isten városa című két részes drámájának volt az ősbemutatója a Kisfaludy Színházban, melyet a „700 éves Győr” pályázatra írt, s nyert meg.
1892. január 21. 130 éve
Győrben hunyt el Steiner Márton győri kanonok, egresi apát és pápai főesperes, szentszéki ülnök, papnevelőintézeti püspöki biztos, a Ferencz József-rend lovagja. 1828. február 28-án született Fehéregyházán. Áldozó-pap lett 1851. április 1-jén, ezután plébános volt Magyaróváron 32 évig. 1867-ben apát, 1890-ben győri kanonok lett. Cikkeket írt a Mosonmegyei Lapokba. Egyházi beszéde, melyet a feketeerdői községben újonnan épült templom felszentelése alkalmából mondott, önálló kötetben megjelent Magyaróváron 1863-ban.
1897. január 21. 125 éve
Sopronban született Niemetz József György hírlapíró. A soproni állami főreáliskolában tanult, majd Budapesten a IX. kerületi felsőkereskedelmi iskolában. 1920. február 21-én foglalta el állomáshelyét Mosonban. Magyaróváron a Der Heideboden hetilap felelős szerkesztője volt. Halálának idejét nem ismerjük.
1722. január 22. 300 éve
Krencsen született Ribiny János evangélikus lelkész, gimnáziumi rektor, a magyar nyelvművelés korai úttörője. Tízéves korában került Nemeskérre a földesúr fiaival, a szlovák anyanyelvű fiú itt tanulta meg a magyar nyelvet. Tanult Selmeczbányán, Késmárkon és 1740-től Pozsonyban, ahol Bél Mátyás fiai mellett lett házitanító. 1744-ben a jénai egyetemre iratkozott be, hazatérve 1747-től a soproni evangélikus gimnázium rektora lett. Egy évtizedig vezette az iskolát. Teológiai viták miatt 1758-ban Lőcsére költözött. Lőcséről Pozsonyba hívták, ahol még közel harminc évig működött, mint esperes-lelkész és a líceum tanára. Pozsonyban hunyt el 1788. augusztus 6-án.
1872. január 22. 150 éve
Pesten elhunyt Fábri Pál gimnázium igazgató, jogász, író, költő. 1790-ben Győrben született, Fábri Pál evangélikus lelkész fia. Már 17 éves korában a losonci gimnáziumban a retorikai osztályban tanított; de ezt az állását csakhamar feladva, külföldi egyetemeket látogatott (pl. göttingeni), ahol bölcseletet, klasszikus filozófiát tanult. Hazájába visszatérve, Sopronban meghívták a bölcseleti tanszékre, de ő a Géczy-családnál lett nevelő és közben a jogtudományokban képezte magát. 1807 és 1808 között a soproni Magyar Társaság tagja volt. 1825-ben a pesti ágostai hitvallású evangélikus hitközség hívta meg a humaniórák tanárának, egyúttal megbízták a gimnázium és az összes ágostai hitvallású evangélikus egyházi tanintézet vezetésével; ebben a feladatkörben működött 1837-ig, ekkor kilépett hivatalából. 1862 és 1865 között a pesti ágostai hitvallású evangélikus magyar község felügyelője volt. A Szépliteratúrai Ajándékban (1821) van egy költeménye, a Közhasznú Esmeretek Tárának munkatársa volt; a történeti cikkeket és az írókról készített életrajzokat írta. Végrendeletében 12.000 forinttal növelte az evangélikus egyház vagyonát.
1947. január 22. 75 éve
Mosonmagyaróváron született Kiss József Mihály agrármérnök, növénynemesítő, egyetemi docens. A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett (1969), mezőgazdasági genetikus szakmérnöki oklevelet szerzett (1975), a biológiai tudományok kandidátusa (1981). A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) Tritikáló Csoport tudományos segédmunkatársa (1969-1975), tudományos munkatársa (1975-1982), tudományos főmunkatársa (1982-1992), majd a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Növénynemesítési Tanszékének egyetemi docense (1992-től). Kutatási területe a búza-rozs hibridek (tritikálé fajták) nemesítése, a búzahibridek keresztezhetőségének vizsgálata volt. Mexikói és kecskeméti tritikálék keresztezésével új, hidegtűrő, magas termőképességű fajtákat állított elő. 2018. február 19-én hunyt el.
1922. január 23. 100 éve
Lipcsében hunyt el Nikisch Artúr hegedűművész, karmester, operaigazgató, zeneszerző. Lébényszentmiklóson született 1855. október 12-én. A bécsi konzervatóriumban Joseph Hellmesberger és Otto Desoff tanítványaként hegedűt és zeneszerzést tanult (1866-1873). 1874-től a bécsi udvari operaház hegedűse, játszott Liszt, Verdi, Wagner, Rubinstein és Brahms keze alatt. 1878-tól Lipcsében a városi színház karvezetője és másod-, 1879-től első karmestere. 1889-től a Bostoni Szimfonikus Zenekart dirigálta (USA) és több helyen volt vendégkarmester. 1893 és 1895 között a budapesti Operaház igazgatója és első karmestere volt, működése alatt föllendült az operaélet, magas színvonalú Mozart és Wagner előadásokat tartottak, ekkor látogatott Budapestre Leoncavallo és Puccini. 1895-től a lipcsei Gewandhaus Zenekar karnagya, emellett élete végéig a Berlini Filharmonikusok Zenekarának vezetője. 1897-től a hamburgi filharmonikus koncertek vezetője. 1902-től 1907-ig Lipcsében a konzervatórium tanára, 1905 és 1906 között operai karnagy és színházi direktor. 1904-től 1914-ig a Londoni Szimfonikus Zenekar karmestere. Hangversenykörútjai során az Amerikai Egyesült Államok és Európa szinte valamennyi nagyvárosában fellépett. Korának egyik legjelentősebb karmestere volt, főként a romantikus német és orosz zeneszerzők műveit tolmácsolta kiválóan (Wagner, Schumann, Bruckner, Brahms, Csajkovszkij), illetve Liszt műveit. Sokat tett a kortárs zenei alkotók népszerűsítéséért (Mahler, R. Strauss). Választékos színérzék, rendkívüli elegancia jellemezte karmesteri művészetét. Zenekari műveket, kamaraműveket és dalokat komponált.
1897. január 25. 125 éve
Győrben hunyt el ikvai Pfeiffer László földbirtokos, a győri gőzhajótársaság elnöke, sertéskereskedő. Sopronban született 1844. november 27-én. Iskoláit szülővárosában végezte. Győrben telepedett le, lakásuk a Városház tér 10-ben volt. 1888. július 5-én nyert címeres nemeslevelet az ikvai előnévvel I. Ferencz József királytól. A Pfeiffer-családnak Ikván (Sopron megye) és Várkony (Pozsony megye) községekben voltak birtokai. László, mint a győri gőzhajózási társaság elnöke, takarékpénztári igazgató és földbirtokos, az ipar és kereskedelem terén szerzett érdemeiért kapta a nemességet. Győrben az ipari hizlalás, feldolgozás és export megszervezése fűződik nevéhez. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.
1997. január 26. 25 éve
Győrben hunyt el Halmos László zeneszerző, karnagy, zenetanár. Nagyváradon született 1909. november 10-én. A győri bencéseknél érettségizett, majd a budapesti Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán egyházkarnagyi és zenetanári diplomát, valamint zeneszerzői és karmesteri abszolutóriumot szerzett 1931-ben. Ez év augusztus 1-jétől a győri székesegyház karnagya, tanított a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán, és a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában is. 1946 és 1953 között a győri állami zenekonzervatórium tanára. 1956-tól a győri Révai Gimnázium, majd a mosonmagyaróvári Kossuth Gimnázium tanára. 1977-től vonult nyugdíjba. Megalakította a Palestrina Kórust (1931), a Szent Gergely férfikórust, később az Iparos Dalkört, a Pacsirta gyermekkart és különböző munkáskórusokat. 1934-ben Bárdos Lajos a Magyar Rádióban bemutatta Te Deumát, két év múlva Barbár miséje aratott nagy sikert Frankfurtban. Komponált oratóriumokat, kantátákat, miséket, motettákat és kórusműveket, magyar és világirodalmi költők verseit zenésítette meg. Elismerésre méltó a népdalgyűjtési és népdalfeldolgozási munkássága, jelentős a Győr megyei és szigetközi gyűjtése. Kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1992). János Pál pápa külön áldása, a Szent Szilveszter Pápai Lovagrend tagjává avatták (1989), Győr város díszpolgára (1994). A győri köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.
1897. január 27. 125 éve
Edvén született Gacs János pápai kamarás, püspöki tanácsos, országgyűlési képviselő, a soproni Szent Imre Kollégium igazgatója. A középiskolát a soproni Bencés Gimnáziumban végezte el. Részt vett a világháborúban (kitüntetései: II. oszt. ezüst vitézi érem, Károly csapatkereszt), majd papi pályára lépett. Teológiai tanulmányait az esztergomi és szombathelyi teológián végezte. Mint pap a szombathelyi püspöki udvarban, majd a pesti Szent Imre Kollégiumban működött. 1939-ben megválasztották országgyűlési képviselőnek, a Teleki Pál vezette „Parlamenti őrs” tagja volt, emellett a soproni Szent Imre Kollégium igazgatója. Az ifjúság nevelése terén szerzett érdemeiért pápai kamarássá és püspöki tanácsossá nevezték ki. 1925 óta mint cserkésztiszt tevékenykedett a magyar cserkészetben, az ifjúság nevelésében. A gödöllői cserkész dzsemborin a vezérkari főnök helyettese volt. Kiváló pedagógus volt, értékes cikkei jelentek meg ifjúsági és pedagógiai folyóiratokban. Szombathelyen hunyt el 1956. november 6-án.
1867. január 28. 155 éve
Csornán született Soós Géza mezőgazda. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Berg Gusztáv Sopron vármegyei veszkényi, majd kapuvári uradalmának intézője, illetve főintézője volt. 1910-től a rábapordányi bérletén gazdálkodott. 1920-ban a hercegi Esterházy-hitbizomány jószágkormányzója lett. Kapuvárott húsfeldolgozó üzemet létesített. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatósági választmányi tagja, a Sopron-megyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt. 1930. január 5-én hunyt el Kapuváron.
1917. január 28. 105 éve
Győrben hunyt el Kisfaludy Tóbiás Vince bencés szerzetes. 1847. július 20-án született Szigligeten. A rend több gimnáziumában tanított, 1877–től 1903-ig Győrött, közben 1898–tól 1899-ig házfőnök és igazgató. 1906-tól, nyugalomba vonulásától Győrött élt. Szerkesztette a Gross Gusztáv kiadásában megjelent Magyar Ifjúsági Könyvtár 1–26. kötetét 1880-tól. Sírját 1935-ben a belvárosi temetőből a köztemető XII. sz. parcellájába helyezték át.
1907. január 29. 115 éve
Sopronban halt meg id. Storno Ferenc festő, építész, restaurátor. Kismartonban született 1821. február 20-án. 1840-től 1842-ig a müncheni képzőművészeti akadémián, majd két évig a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1845-től Sopronban élt, festészettel, építész-restaurátori munkákkal, régészettel és műgyűjtéssel foglalkozott. Az 1873. évi világkiállításon tájképeivel szerepelt. Rajongott a gótikáért, számos középkori templomot restaurált. Az MTA megbízásából számos felvételt készített magyar műemlékekről. Oltárképei, freskói szerte az országban megtalálhatók. Gazdag műgyűjteménye Sopron egyik nevezetessége.
1917. január 29. 105 éve
Győrben született Szücs Jenő (Bomba) labdarúgó, szakosztályvezető. A Győri Kereskedelmi Iskolába járt, majd a textilgyárban és a vasútnál dolgozott. 1934-től a MÁVDAC-ban futballozott, majd a MÁVDAC labdarúgószakosztály vezetője és az egyesület támogatója. Az 1950-es években játékvezető, az 1960-as években játékvezetői ellenőr, az 1950-es évek közepétől önálló vendéglős, később szövőipari kisiparos. Győr városában népszerű és köztiszteletnek örvendő személyiség volt. 1985. szeptember 14-én hunyt el Győrben. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.
1992. január 29. 30 éve
Budapesten hunyt el Farkas Vilmos nyelvész. Tápon született 1929. április 22-én. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalmi Karán magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett 1952-ben, a nyelvészeti tudományok kandidátusa 1966-ban, doktora 1984-ben. 1952-től 1960-ig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Magyar Nyelvészeti Osztályának tudományos segédmunkatársa, 1960-tól 1966-ig tudományos munkatársa, 1966-tól 1989-ig tudományos főmunkatársa. 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének megbízott előadója, címzetes egyetemi tanára. 1989-ben nyugdíjazták. Tudományos pályafutásának elején nyelvműveléssel, leíró magyar nyelvtannal, dialektológiával foglalkozott. Részt vett a nyelvatlasz, az etimológiai szótár és a tájszótár munkálataiban. Érdeklődése az etimológia felé fordult, elsősorban a magyar nyelv görög, latin és keleti elemeit vizsgálta, valamint feldolgozta a magyar nyelv indián eredetű nemzetközi szavait. Munkásságát Akadémiai Díjjal jutalmazták (1962, 1978).
1892. január 30. 130 éve
Budapesten hunyt el Lumniczer Sándor sebész, egyetemi tanár. Kapuváron született 1821. március 29-én. 1843–tól 1845-ig a pesti egyetemen Balassa János tiszteletbeli tanársegéde, majd 1845–től 1847-ig Bécsben műtőnövendék. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1848-ban Pesten a tábori sebészet előadója, később törzsorvos volt Görgey mellett. 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. A szabadságharc bukása után Aradon internálták, lefokozták és büntetésből az osztrák hadseregbe helyezték betegápoló beosztásba. Később az államvasutaknál alkalmazták orvosként, majd a Rókus Kórház orvosa lett. Egyetemi pályafutása 1868-tól vált újra lehetővé, ekkor fogadták el magántanárnak, 1872-ben rendkívüli tanárnak, majd 1880-ban a II. sz. Sebészeti Klinika rendes professzora lett. Több magas kitüntetésben részesült, 1885-től a Főrendi Ház tagjává nevezték ki. Az igazgatása alatt levő II. sz. Sebészeti Klinikán vezették be először az antiszepszist Magyarországon. Kapuvárott utcát, gyógyszertárat és kórházat neveztek el róla.
1987. január 30. 35 éve
Győrben hunyt el Vályi Hugó Gusztáv bencés szerzetes, tanár. Budapesten született 1908. január 22-én. Középiskolai tanulmányait a kőbányai Szent László gimnáziumban végezte, majd 1927-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika-fizika szakon. 1931-ben lépett be a bencésekhez, 1935-ben szentelték fel áldozópappá. 1938-ban Kőszegre került tanárnak, majd 1943 és 1945 között tanár és diákotthoni rektor Pannonhalmán. 1945-ben lett az újonnan létesített csepeli gimnázium igazgatója 1948-ig, az államosításig. 1951 és 1958 között lelkész Csornán. 1958-ban újra Pannonhalmára ment, ahol gimnáziumi és diákotthoni igazgató lett 1962-ig. Ekkor került vissza Győrbe tanárnak, s itt ment nyugdíjba 1978-ban. Egészen haláláig a győri bencés templomban végzett kiterjedt lelkipásztori munkát.
1587. január 31. 435 éve
Bécsben hunyt el Draskovich György bíboros, győri püspök. Bilina várában (Horvátország) született 1515. február 5-én. Krakkó, Bécs, majd Bologna és Róma egyetemein tanult. 1539-ben misés pappá szentelték. Nagyváradi kanonok, aradi, majd jászói, illetve pozsonyi prépost. 1557 és 1560 között alkancellár, I. Ferdinánd király titkára, gyóntatója. 1558-ban pécsi püspök lett, 1563-ban zágrábi püspök, négy évvel később horvát és dalmát bán. 1551-ben vitairata jelent meg Kálvin János ellen. 1573-ban kalocsai érsek, e mellett 1578 és 1587 között főkancellár is, 1585-től haláláig királyi helytartó. 1585-ben bíborossá nevezte ki a pápa. Győri püspök lett 1578 áprilisától, ezzel egyben haláláig Győr vármegye főispánja is volt. A győri székesegyházban temették el.
1937. január 31. 85 éve
Győrben hunyt el Paár István római katolikus pap. Mosonszentjánoson született 1864. augusztus 9-én. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte 1885-től 1889-ig. 1889-ben szentelték fel. Ezután káplán Nezsiderben, kisegítő lelkész Rábapordányban, majd káplán Magyaróvárott 1892-93-ban. 1893 és 1902 között tanulmányi felügyelő és könyvtáros a győri papneveldében. 1897-től teológiai doktor. 1900-1902-ben a filozófia, 1902 és 1924 között a szentírástudományok tanára a győri szemináriumban. Győri székesegyházi kanonok 1923-tól. Pápai tiszteletbeli kamarás és egyházmegyei múzeumőr 1913-tól.
1997. január 31. 25 éve
Győrben hunyt el Kutsera István sportoló, birkózó. Győrben született 1939. július 1-jén. 1957-ben érettségizett Győrött az Állami Révai Miklós Általános Gimnáziumban. 1958-ban felvették a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan 1961-ben kimaradt. 1987-ig az AGROKER Vállalatnál osztályvezető. 1954-től 1962-ig a Győri Vasas Birkózó Szakosztályának tagja. 1957-ben országos ifjúsági bajnokságot nyert szabadfogásban és kötöttfogásban. 1962-től a Győri Dózsa első osztályú birkózója, tagja a válogatott keretnek. 1964-ben olimpiai kerettag. A győri birkózósport egyik nagy egyénisége. A győri köztemető VIII. parcellájában nyugszik.
Frissítve: 2022.09.08