Megyei évfordulónaptár

1854. március 1. 165 éve
Győrben született Petz Lajos orvos. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet. 1881-ig Budapesten dolgozott a Rókus Kórház Sebészeti Klinikáján. 1881-től alorvos Győrött, 1884. december 25-étől városi főorvos és a Szentháromság Közkórház igazgatója nyugdíjazásáig, 1922-ig. Az ő nevéhez fűződik az új kórház építésének irányítása, amelyet 1895-ben adtak át. Orvosi publikációi mellett kutatómunkát folytatott Győr zenei életének múltjáról és jelenéről, amelynek eredményeit könyv alakban is megjelentette. Győrben hunyt el 1932. június 21-én.
1939. március 1. 80 éve
Ikrényben hunyt el Szodtfridt József főispán. Csongrádpusztán született 1860. március 1-jén. Jogi képzettséget a Győri Királyi Jogakadémián szerzett 1882-ben. Győrött telepedett le, árvaszéki jegyző, közigazgatási aljegyző, árvaszéki ülnök volt, majd 1890. októberétől főszolgabíró. 1910-től a Nemzeti Munkapárt Győr városi vezetőségi tagja. 1912 novemberétől a vármegye és a város főispánja. 1917 után visszavonult a politikától, Ikrény-Dózsamajorban gazdálkodálkodott.
1964. március 1. 55 éve
Sopronban hunyt el Bakoss László mezőgazdász, szakíró. Tetétlenben született 1889. május 30-án. A gazdasági akadémiát Kassán végezte, ahol előbb gyakornok, 1916-tól tanársegéd, utóbb adjunktus, 1921-től a debreceni akadémia rendkívüli tanára, 1927-től a keszthelyi, 1934–46-ban a magyaróvári gazdasági akadémián rendes tanár. Baromfitenyésztési kérdésekkel foglalkozó számos tanulmánya a szaklapokban jelent meg.
1809. március 2. 210 éve
Felsőőrön halt meg Szalay Gábor piarista szerzetes, tanár. Magyaróváron született 1755. október 8-án. 1781-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1775-től 1777-ig Veszprémben. 1778-tól egy évig Magyaróváron tanított, majd Vácon és Nyitrán hallgatott teológiát és filozófiát. 1784-től Kecskeméten a költészettan tanára volt, 1785-től 1790-ig szintén Magyaróváron tanított szintézist és alsó grammatikát. 1791-től Tatán, Kőszegen és Németújváron tanított, majd 1795-től a szombathelyi püspökségben működött.
1939. március 2. 80 éve
Budapesten hunyt el Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató. Zsejkepusztán született 1879. február 2-án. Tanulmányait a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1904-től asszisztensi állásban dolgozott a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson. Itt kezdett el foglalkozni a búza- és lisztminőség vizsgálatával. Közel két évtizedig dolgozott Magyaróváron, ahol lisztvizsgáló műszert szerkesztett. 1924-ben kinevezték Budapesten az Országos Kémiai Intézet kísérletügyi igazgatójának. Az általa kidolgozott listvizsgáló módszer és farinográf az egész világon elterjedt. 1928-tól egszervezte a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, melynek első igazgatója lett. Nevéhez kötődik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is.
1944. március 2. 75 éve
Budapesten elhunyt Ranschburg Gusztáv antikvárius. Győrben született 1866. július 30-án. Érettségi után Bécsben tanult a Gilhofer–Ranschburg antikváriumban. 1895-ben Budapesten, a Ferenciek terén megnyitotta antikvár könyvkereskedését. Főként magyar könyvritkaságokat, tudományos és bibliofil könyveket kínált. A megnyitás évében kiadta az antikvárium első katalógusát (az utolsó, a 166. 1946-ban jelent meg). Katalógusaiban közölte az üzletben megtalálható magyar történeti forrásmunkák és tanulmányok jegyzékét, illetve az 1920-as évektől kezdve a nemzetközi könyvanyagot is. Ezek a katalógusok az antikvárius szakma alapművei lettek. Kiadói tevékenységet is folytatott (a Budai Krónika első hasonmás kiadása 1900-ban). 1927-től a Magyar Könyvkereskedők Egylete budapesti könyvkereskedői szakosztályának elnöke volt.
1894. március 3. 125 éve
Bakonybélben elhunyt Abday Asztrik Sándor gimnáziumi tanár, bencés pap, költő. Győrben született 1842. február 13-án. Pannonhalmán végezte a gimnáziumot, a bencés rendbe lépett 1859. szeptember 8-án. A pesti hittudományi egyetemen tanult. 1866. október 5-én pappá szentelték. Első papi működését Kajáron kezdte meg. 1866-tól 1868-ig mint hitszónok a pannonhalmi székesegyházban működött, egyúttal mint tanár, rendtársait oktatta. 1868-ban az esztergomi főgimnáziumba került. 1872-ben Győrben tanár hét éven át. A párizsi világkiállítás alkalmával Franciaországba ment, majd Londonba. 1879-től 1880-ig Pannonhalmán tanár. 1885 szeptemberben a kőszegi gimnázium igazgatója lett. 1887-től a komáromi gimnáziumban tanár. 1891 és 1893 között Pápán tanított, majd végleg nyugalomba vonult Bakonybélbe. Prédikációkat közölt az Isten Igéje című folyóiratban. Költeményei 1873 és 1883 között a Győri Közlönyben jelentek meg álnév alatt.
1894. március 4. 125 éve
Sopronban született Ferenczy Viktor György bencés pap, gimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a győri bencéseknél érettségizett. 1910-ben lépett a bencés rendbe, Pannonhalmán végezte a teológiai és tanárképző főiskolát. 1917-ben szentelték fel, haláláig a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanára volt. A tanítás mellett didaktikai, szakirodalmi írásokat közölt. Munkatársa lett a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapoknak. A bencés gimnázium évkönyveiben is jelentek meg tanulmányai. Jedlik-kutatásait összegező könyvéért (Jedlik Ányos István élete és alkotásai. Győr, 1936) a város Szent László-éremmel tüntette ki 1943-ban. Győrben hunyt el 1943. november 30-án. A győri köztemetőben, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend kriptájában nyugszik. Jedlikről szóló monográfiáját 2000-ben a győri bencés gimnázium újból kiadta.
1894. március 5. 125 éve
Sopronban született Micsey Józsa énekesnő (drámai szoprán), zenetanár. Bécsben a Zenei és Előadóművészeti Akadémián (Akademie für Musik und darstellende Kunst) diplomázott. 1918-ban Zádor Dezső igazgató a budapesti Magyar Királyi Operaházhoz szerződtette. Az évad befejezését követően - férje indítványára - elhagyta a színpadot. Mint dal- és oratóriuménekesnő számos hangversenyen lépett nagy sikerrel a közönség elé, és énekpedagógiai munkásságával is elismerést szerzett. Budapesten halt meg 1976 márciusában.
1944. március 10. 75 éve
Tényőn született Gergely Jenő történész, tanszékvezető egyetemi tanár, történetíró, lexikográfus. Általános iskolába Tényőn járt, Győrben érettségizett a Révai Miklós Gimnáziumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott magyar-történelem szakon (1962-1967). 1967-től az egyetemen kapott tanári állást. 1992-től egyetemi tanár, 1995-től 2009 júniusáig tanszékvezető egyetemi tanár. A történelemtudomány kandidátusa (1974), doktora (1991). Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem, egyháztörténet. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának. A katolikus egyház Magyarországon 1919-1944 című munkájáért 1998-ban Akadémiai Díjban részesült. Budapesten hunyt el 2009. december 10-én.
1964. március 10. 55 éve
Budapesten hunyt el Dallos Sándor író. Győrszentmártonban született 1901. október 31-én. Iskoláit Győrött végezte. 1925-től Budapesten újságíró. Többek között a Magyarország, az Új Magyarország és a Magyar Nemzet munkatársa. 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár irodalmi konzultánsa. A 30-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. Munkácsy Mihályról szóló kétkötetes életrajza Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.
1819. március 11. 200 éve
Győrben született bezerédi Bezerédy Lajos József vezérkari főnök, honvéd ezredes. Édesapja, Bezerédj Ignác (1783-1862), Győr megye első alispánja. A tullni utásziskolában tanult (1835-1838), majd hadfi a 9. gyalogezrednél, 1839-től nemesi testőr, 1844-től főhadnagy a 6. vértesezredben. 1848. július 7-től százados a 8. (pécsi) honvédzászlóaljban. Részt vett a délvidéki harcokban, októbertől Perczel Mór drávai hadtestének vezérkaránál szolgált. 1849. február 1-től őrnagy, hadosztály vezérkari tiszt a Központi Mozgó Seregnél, illetve a II. hadtestben. A tavaszi hadjárat idején a VII. hadtestnél, illetve április 12-től a Feldunai hadsereg központi vezérkaránál tevékenykedett. Júniustól a III. hadtest (Leiningen tábornok) vezérkari főnöke, július 6-tól alezredes. A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálra ítélték (1849. nov. 29.), melyet azonban 16 év várfogságra változtattak (dec. 12.). 1852. július 23-án kegyelmet kapott (Munkácsról szabadult). Később a Zala megyei Kisgörbő községben gazdálkodott. A Zala megyei Honvédegylet elnöke volt. Bécsben hunyt el 1868. április 10-én.
1884. március 13. 135 éve
Sopronban született Izsák Gyula rovargyűjtő, mezőgazdasági szakíró. Felsőbb tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte, majd gazdálkodott, biztosítási felügyelő volt Magyaróváron. Az első világháborúból főhadnagyként szerelt le. Három évig orosz fogságban volt, ahonnét 2000 példányt meghaladó lepke- és rovargyűjteménnyel tért haza, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. 1927-ben a Felsőház újjászervezésekor kinevezték terembiztosnak, 1944-ben is felsőháznagyként szolgált. Mezőgazdasági szakcikkeket írt.
1814. március 14. 205 éve
Győrben született Karsay Sándor evangélikus püspök. Sopronban végezte el az evangélikus líceumot és az Ágostai Hitvallású Evangélikus Theológiai Akadémiát. 1834-től egy évig a bécsi protestáns teológiai intézetben tanult. 1839-től Téten lelkész. A Dunántúli Evangélikus Evangélikus Egyházkerület aljegyzője 1847-ben, főjegyzője 1863-ban. 1866-ban püspökké választották. 1858-tól 1866-ban esperese a győri egyházmegyének. Szolgálata idején megalapították a Szegény és Árva Intézetet. 1884-ben királyi tanácsosi címet kapott. Győrben hunyt el 1902. június 4-én.
1919. március 14. 100 éve
Sopronban elhunyt dr. Thirring Lajos kereskedelmi jogász, kúriai tanácselnök. Sopronban született 1950. április 27-én. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte. Jogi tanulmányokat a budapesti és bécsi egyetemen folytatott. 1875-től Budapesten kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1887-ben a szombathelyi törvényszékhez bírónak nevezték ki. 1889-ben ítélőtáblai kisegítő bíró Budapesten, 1891-ben Győrött működött, 1892-ben budapesti ítélőtáblai bíró lett. 1895-ben a Kúriához, 1897-ben az igazságügyi minisztériumba helyezték. 1902-ben kúriai bíró, 1913-ban kúriai tanácselnök. Az igazságügyi minisztériumban a polgári törvénykönyv előkészítésében és a kereskedelmi törvény reformjában tevékenyen részt vett; mindkét szakmában elsőrendű szaktekintély volt. Sok magas kitüntetésben részesült, a magyar jogászvilág egyik legkiválóbb egyéniségeként tartották számon. Élete utolsó éveit szülővárosában, Sopronban töltötte.
1989. március 15. 30 éve
Győrben hunyt el Peterdy György honvéd alezredes, gépész tervező. Nagyszénáson született 1911. március 12-én. Pécsen, Budapesten és Békéscsabán végezte a gimnáziumot. Ezután a pécsi Zrínyi Akadémián, 1931-től 1933-ig a Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémián tanult. 1933-tól Sopronban, Győrben, Hajmáskéren szolgált. 1938-ban diplomázott a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1946-ban amerikai hadifogságból hazatérve nyugdíjazták. 1946-tól a Magyar Vagon és Gépgyárban segédmunkás, majd marós. 1951-től a Győri Tervező Irodában rajzoló. 1956-ban a forradalmi Sajtó és Tájékoztatási Hivatal vezetője. 1957-ben letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték. 1960. április 1-jén amnesztiával szabadult, majd több győri tervező irodában dolgozott. Írásai jelentek meg a Győr-Sopron megyei Hírlapban, később a Kisalföldben, de külső munkatársa volt a Győri Rádiónak is 1960-tól.
1959. március 17. 60 éve
Sopronban hunyt el Bokor Rezső erdőmérnök, erdész-talajbiológus. Sopronban született 1898. május 30-án. Erdőmérnöki oklevelét 1924-ben szülővárosában szerezte. 1935-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán egyetemi tanár. 1947-től az Erdészeti Kutató Intézet vezetője. 1949-től a Budapesten megalakult Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, 1953-tól az intézet talajbiológiai laboratóriumának vezetője. Az intézet 1958-ban Sopronba tette át székhelyét. Foglalkozott a fásításra kerülő alföldi, szikes és homokos talajok mikrobiológiai kutatásával, fizikokémiai megjavításuk után a biológiai javítás módszerének kidolgozásával.
1889. március 18. 130 éve
Nagyváradon hunyt el Rómer Flóris Ferenc bencés szerzetes, régész, művészettörténész. Pozsonyban született 1815. április 12-én. 1834-től Pannonhalmán a bencés főiskolán tanult teológiát. 1838-ban felszentelték, 1939-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1939-től a győri bencés gimnáziumban magyart, latint, természetrajzot tanított. Az 1848-1849-es szabadságharcban nemzetőr, majd utásztiszt. 1849-ben nyolcévi várfogságra ítélték. 1854-ben szabadult, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba. Tervszerű fejlesztési programjának köszönhetően 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánították. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot, Magyarország első történelmi szakfolyóiratát. A Dunántúli Történetkedvelők Társaságának fő szervezője. 1861-ben ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. 1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője.
1894. március 18. 125 éve
Győrben hunyt el Pfannl Károly gabonakereskedő, festőművész. Trumauban (Ausztria) született 1851-ben. Apja gabonakereskedő, majd a Duna Gőzhajózási Társaság elnöke. Katonai szolgálata után Mosonyban dolgozott, majd édesapja üzlettársa lett Győrött, akinek halála után önállóan vezette a gabonaüzletet. A nyolcvanas években felhagyott az üzleti élettel. Budapesten festészetet tanult Mesterházy Kálmánnál, majd tanulmányait Münchenben folytatta. Életképeket és tájképeket festett. Olajfestményeit barátainak, ismerőseinek ajándékozta.
1934. március 18. 85 éve
Edvén született Kolozsváry Ernő gimnáziumi tanár, polgármester. Pápán járt gimnáziumba, az ELTE-n kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett. A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára volt 33 éven át. Műgyűjtői tevékenységét 1960-ban feleségével együtt kezdte. Jelentős gyűjteményt hozott létre, melynek törzsanyagát a hatvanas, hetvenes évek képei képezik. Több kiállításon mutatták be az 1945 utáni művészet egyik legjelentősebb gyűjteményét, könyv is megjelent róla. 1990-től négy évig Győr polgármestere volt. Vágon hunyt el 1999. június 7-én.
1939. március 18. 80 éve
Londonban hunyt el Gestetner Dávid, a sokszorosító gép feltalálója. Csornán született 1854. március 18-án. Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott mészárosinasként. 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni, ahol iratokat kellett másolnia. Gestetner 1880-ban érkezett Londonba, itt kapott szabadalmat első találmányára a kerekes tollra. Ez a találmány lett a stencilgép elődje. 1906-ban Londonban létrehozta a stencilgépek, festékek, hengerek és a kerekes toll gyártására szakosodott üzemét. Az 1930-as évekre a gyára területe elérte a 11 hektárt, fénykorában pedig 6000 embert is foglalkoztatott.
1764. március 19. 255 éve
Sopronban hunyt el Deccard János Kristóf botanikus. Sopronban született 1686. október 21-én. A soproni evangélikus líceumban végezte teológiai tanulmányait. 1707-ben a wittenbergi egyetemen tanult. 1712-től a soproni evangélikus líceum rektora, 1738-ban a jenai tudós társaság tagjává választották. Leleplező értekezést írt a magyarhoni evangélikus tanítók állapotáról. 1740-ben nyugdíjazták. Haláláig Sopronban élt, főként botanikával foglalkozott. Sopron környékének flóráját feldolgozó, alapműnek számító munkájában 1098 növényt mutatott be.
1909. március 19. 110 éve
Orsován született Gáspárdy Sándor festőművész, megyei szakfelügyelő. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt. 1933-ban rajztanári oklevelet szerzett. Elvégezte a jogi kart, azután Jászapátiban, Marosvásárhelyen, Budapesten, Győrött volt tanár. 1949-ben megyei általános tanfelügyelő lett. 1954-ben házassága révén telepedett le Sopronban. 1957-ben a soproni művészcsoport vezetője, a művészeti élet szervezője. Kapuváron hunyt el 1986. március 20-án.
1944. március 19. 75 éve
A német hadsereg megszállta Magyarországot. Ezen a napon Győr város főútján katonákkal megrakva gördültek át egymás után a német tehergépkocsik, oldalkocsis motorkerékpárok.
1944. március 19. 75 éve
Pápán hunyt el Horváth István tanítóképző-intézeti tanár, polgári iskolai igazgató. Győrben született 1877-ben. A győri katolikus tanítóképzőben szerezte meg a tanítói diplomát, majd 5 évig tanítóskodott. 1912-ben felvették az Apponyi Kollégiumba, ahol polgári iskolai tanári képesítést nyert. Közben Kőszegen, Törökbecsén és Zólyomban tanított. 1916-tól 1919-ig a zilahi állami tanítóképző tanára volt. 1919-ben kitoloncolták Romániából, egy évig az esztergomi érseki, 1920-tól 1924-ig a pápai állami tanítóképzőben tanított. 1924-ben magánpolgári iskolát nyitott Pápán, melyet még abban az évben átvett a katolikus egyházközség. Igazgatóként felvirágoztatta az iskolát. 1937-ben nyugdíjba ment, 1944-ig Pápán a város légoltalmi ügyeit intézte.
1784. március 20. 235 éve
Fülesen született Rozenich Lukács (Jakab) bölcseleti doktor, bencés pap, tanár. 1803-ban lépett a rendbe. Tanulmányait Győrben, a teológiát Pannonhalmán végezte. 1808-ban pappá szentelték, lelkész volt 1808-tól 1810-ig Aszófőn, 1810-től 1811-ig Kis-Cellben. Hitszónok 1811-1812-ben Pannonhalmán, 1812-től 1817-ig Győrben a rendi gimnáziumban a bölcselet, valamint az egyetemes és magyar történelem tanára. 1817-től 1830-ig ugyanazon tantárgyak tanára a pozsonyi akadémián. 1830-tól szentiváni plébános, ahol 1835. július 28-án halt meg.
1819. március 20. 200 éve
Beziben született domanoveczei és lestinczi Zmeskál József ügyvéd, honvédszázados, főrangú uradalmi jogigazgató. Katonai nevelőintézetben tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott, és ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban Győrben nemzetőr lett. 1849. január 30-án a dunántúli nemzetőrökből alakult 70. honvédzászlóalj századosa. Világos után a komáromi várőrségnél szolgált a vár feladásáig. Menlevél birtokában elkerülte a felelősségre vonást, de hosszú ideig visszavonultan élt. Egy idő után gróf Viczay-Hédervári Héder uradalmi jogtanácsosa lett. A Győri Olvasóegylet aktív tagja volt. Az 1850-es években Győrött ügyvédi irodát nyitott; a város és a megye falvainak keresett, nagyra értékelt ügyvédje volt. Hétezer forintnyi vagyonát a budapesti Magyar Tudományos Akadémiára, a Magyar Nemzeti Múzeumra, a Nemzeti Színházra, Győrött a zeneegyletre, az evangélikus iskolára és az evangélikus gyülekezet szegényeire hagyta. Győrben hunyt el 1863. február 1-jén.
1934. március 20. 85 éve
Budapesten halt meg Simkó József festőművész, országgyűlési képviselő, művészeti író. Győrben született 1860. május 1-jén, ahol az állami főreáliskolát végezte el. 1878-tól 1884-ig az országos magyar királyi rajztanár-képzőnek volt a növendéke, ahol középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. 1884-től 1888-ig tanárkodott, közben előszeretettel foglalkozott az iparművészettel és a festészettel, melyben Székely Bertalan volt a mestere. 1884-ben állami ösztöndíjjal külföldre ment. 1889-ben tért haza, ez év szeptemberétől 1906-ig mint tanár működött Budapesten. 1906-ban függetlenségi és 48-as programmal képviselővé választották.
1919. március 21. 100 éve
Kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Győri Direktórium augusztus 2-ig állt fenn, székhelye a Liszt Ferenc utca 13. szám alatt volt.
1919. március 22. 100 éve
Győrben született Guba Ferenc biofizikus, biokémikus, egyetemi tanár. A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1942–től 1945-ig a Horthy Miklós Tudományegyetem Vegytani Intézetében, 1945–től 1968-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézetében, majd Szegeden az Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetében dolgozott. 1968 és 1989 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezetője, 1971–től 1978-ig dékánja. 1978–tól 1984-ig tudományos rektorhelyettes. 1954-ben a biológiai tudományok kandidátusa, 1967-ben a biológiai tudományok doktora. 1985–től 1992-ig a University of Cincinatti Medical Center konzultációs professzora. Kutatási területe a biológiai makromolekulák izolálhatósága, szerkezeti és katalitikus tulajdonságai és a fehérjék fiziológiai funkciókban betöltött szerepének vizsgálata volt. A Magyar Elektronmikroszkópos Egyesület elnöke (1954–1968). A Magyar Biokémiai Társaság elnöke (1971 –1981), a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke (1981–1989). 1969-ben Kuspér József-emlékérmet, 1980-ban Jancsó Miklós-emlékérmet kapott. Szegeden hunyt el 2000. június 15-én.
1939. március 23. 80 éve
Győrben hunyt el Czingraber Lajos plébános, őrkanonok. Szanyban született 1847. augusztus 14-én. Középiskoláit Szombathelyen, Kőszegen és Győrben végezte. 1872-es felszentelése után Feketeváros plébánosa, utána 1873-1881 között segédlelkész Magyaróváron. 1881-től miklóshalmi plébános, itt újjáépítette a község római katolikus templomát, zárdát, leányiskolát és óvodát létesített. 1907-től 1918-ig volt Moson község plébánosa, 1918-tól győri kanonok és belvárosi plébános, alesperes. 1926-tól mosoni főesperes.
1894. március 24. 125 éve
Sopronban hunyt el Fend János asztalos. Sopronban született 1811. szeptember 19-én. A soproni Szent Mihály-templom művészi asztalosmunkáit, valamint a soproni "Oroszlán" gyógyszertár neoreneszánsz berendezését készítette.
1934. március 24. 85 éve
Győrben hunyt el Öveges Kálmán tanító. Téten született 1863. szeptember 28-án. Tanítói oklevelét a Győri Királyi Tanítóképzőn szerezte. Csanakfalun, Öttevényen, Téten tanított 1889-ig, majd a győrszigeti iskola, a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola, a Győr-újvárosi I. fokú Iparostanonc Iskola rajztanára, később a tanítóképző gyakorlóiskolájának vezetője. 1902-ben kiadta a Győregyházmegyei Katolikus Tanügy című folyóiratot. 1918-ban a Katholikus Tanítók Országos Szövetségének elnökévé választották.
1839. március 25. 180 éve
Sopronban halt meg Doslern Miklós Ödön bencés áldozópap, tanár. Győrött született 1758. szeptember 27-én. A gimnázium végeztével a bencés rendbe lépett, 1782-ben szentelték fel misés pappá. 1802-től 1807-ig gimnáziumi tanár volt Sopronban, 1807-től 1809-ig Nagyszombatban, 1809 és 1815 között igazgató ugyanott. 1815-től 1817-ig prior Pannonhalmán, 1817-től 1826-ig a pozsonyi rendház és a gimnázium igazgatója, 1826-tól 1827-ig a soproni gimnázium igazgatója, 1827-től 1839-ig spiritualis ugyanott.
1909. március 27. 110 éve
Budapesten halt meg Kautz Gyula közgazdász, jogtudós. Győrben született 1829. november 5-én. Szülővárosában a bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. 1851-től Pozsonyban, majd 1853-tól Nagyváradon tanított politikai ökonómiát és osztrák pénzügyi jogot. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője. 1883-ban az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója lett, 1893-tól ugyanott főkormányzó. A Pesti Tudományegyetemen 1872-1873-ban a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben rektor volt. 1904 és 1907 között az MTA alelnöke.
1934. március 27. 85 éve
Győrben hunyt el Bánki Zoltán orvos. Győrben született 1873. december 12-én. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Orvosi oklevelét 1897-ben Budapesten szerezte. 1901-ig Budapesten volt gyakornok. 1901-ben telepedett le Győrben, szülész- nőgyógyászként dolgozott. A Szentháromság Közkórházhoz tartozó Bábaképző Intézet oktatója volt. Az első világháború alatt Pozsonyban, olasz, erdélyi és orosz harctereken katonaorvosként dolgozott. Érdemei elismeréséül Győr szabad királyi város tiszteletbeli főorvosává nevezték ki.
1969. március 28. 50 éve
Megnyílt Győrben a Bajcsy-Zsilinszky úton a Képcsarnok.
1859. március 29. 160 éve
Nagycenken született Kugler Alajos városi főlevéltáros. Középiskoláit Sopronban végezte, növendékpap volt Győrött. A budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1866-ban polgáriskolai tanári, 1888-ban levéltárnoki képesítést szerzett. 1898-ban Sopronban a múzeumba kapott kinevezést. Levéltárnokként számos cikke jelent meg helyi lapokban és szakfolyóiratokban. 1909-ben jelent meg a soproni színészetről írt munkája.
1894. március 29. 125 éve
Sopronban született Berecz Dezső író. Érettségi után jogot hallgatott, majd három évig az 51-es tüzérezredben szolgált. Hazatérve sikerrel végezte el a jogot, 1925-ben megszerezte a bírói és ügyvédi diplomát is. Apja soproni ügyvédi irodájában helyezkedett el. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkárává választották 1925-ben, 1936-tól alelnöke, 1943-tól elnöke a körnek. A Civitas Fidelissima almanachja számára megírta Sopron a magyar irodalomban című tanulmányát (1925), a Soproni Helikon című antológiában közzétette a Frankenburg Irodalmi Kör történetét (1927), s legjobb novelláit kötetben is kiadta (Párbaj, 1928). Két évtizeden át ő volt a Soproni Hírlap állandó irodalom- és filmkritikusa, zenei és képzőművészeti szemleírója. Színdarabokat, kisregényt is írt. 1946 tavaszán a Soproni Irodalmi Társaság elnökévé választották. A Társaság feloszlatása után visszavonult a közélettől, ügyvédi munkáját végezte. 74 évesen vonult nyugdíjba. Élete alkonyán a soproni magyar színjátszás történetével foglalkozott. Sopronban hunyt el 1985. június 30-án.
1734. március 30. 285 éve
Győrben született Falussy Zsigmond festőművész. A késő barokkból a klasszicizmusba átvezető korszak egyik legelső magyar festője. Feltehetőleg Bécsben tanult, majd az 1760-as évek elején Debrecenben élt. 1764-ben a szegedi Alsóvárosi templom sekrestyeszekrényének ajtajára 12 olajképet festett a templom védőszentjeiről. 1765-ből maradt fent legkorábbi női arcképe, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz. Az 1770-es években Székesfehérváron működött, majd Pesten dolgozott, elsősorban arcképfestőként. Ő festette Kazinczy Ferenc portréját 1777-ben. Bécsben három rézmetszete jelent meg. 1798-ban Győrött tevékenykedett, képeit a Xántus János Múzeum őrzi. Halálának pontos ideje nem ismert.
1884. március 31. 135 éve
Csornán született Somogyi Gyula író, színmű- és hangjátékíró, újságíró. A soproni gimnáziumban érettségizett, 1903-tól Budapesten joghallgató. 1920-tól 1928-ig Berlinben sajtóattasé, majd tudósító. Hazatérése után a budapesti Bethlen téri Színpad igazgatója volt. Színpadi műveit a Nemzeti Színház és a Vígszínház mutatta be. A Magyar Rádió hangjátékait és a világirodalom klasszikusainak műveiből készült feldolgozásait sugározta. Budapesten halt meg 1958. május 2-án.
1919. március 31. 100 éve
Sopronban született Kálmán Etelka táncosnő, balettmester, pedagógus. Brada Edénél kezdte tanulmányait, majd Brada Rezső és Nádasi Ferenc növendéke lett. 1935 és 1971 között az Operaház tagja, 1943-tól magántáncosa, 1962 és 1971 között a balettegyüttes titkára. 1950 és 1955 között az operaházi balettegyüttes mestere, az Állami Balett Intézet tanára 1955-től haláláig. Budapesten hunyt el 1984. június 16-án.
Frissítve: 2019.01.16