Vármegyei évfordulónaptár

1854. március 1. 170 éve

Győrben született Petz Lajos orvos. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet. 1881-ig Budapesten dolgozott a Rókus Kórház Sebészeti Klinikáján. 1881-től alorvos Győrött, 1884. december 25-étől városi főorvos és a Szentháromság Közkórház igazgatója nyugdíjazásáig, 1922-ig. Az ő nevéhez fűződik az új kórház építésének irányítása, amelyet 1895-ben adtak át. Orvosi publikációi mellett kutatómunkát folytatott Győr zenei életének múltjáról és jelenéről, amelynek eredményeit könyv alakban is megjelentette. Győrben hunyt el 1932. június 21-én.

1939. március 1. 85 éve

Ikrényben hunyt el Szodtfridt József főispán. Csongrádpusztán született 1860. március 1-jén. Jogi képzettséget a Győri Királyi Jogakadémián szerzett 1882-ben. Győrött telepedett le, árvaszéki jegyző, közigazgatási aljegyző, árvaszéki ülnök volt, majd 1890. októberétől főszolgabíró. 1910-től a Nemzeti Munkapárt Győr városi vezetőségi tagja. 1912 novemberétől a vármegye és a város főispánja. 1917 után visszavonult a politikától, Ikrény-Dózsamajorban gazdálkodálkodott.

1964. március 1. 60 éve

Sopronban hunyt el Bakoss László mezőgazdász, szakíró. Tetétlenben született 1889. május 30-án. A gazdasági akadémiát Kassán végezte, ahol előbb gyakornok, 1916-tól tanársegéd, utóbb adjunktus, 1921-től a debreceni akadémia rendkívüli tanára, 1927-től a keszthelyi, 1934–46-ban a magyaróvári gazdasági akadémián rendes tanár. Baromfitenyésztési kérdésekkel foglalkozó számos tanulmánya a szaklapokban jelent meg.

1809. március 2. 215 éve

Felsőőrön halt meg Szalay Gábor piarista szerzetes, tanár. Magyaróváron született 1755. október 8-án. 1781-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1775-től 1777-ig Veszprémben. 1778-tól egy évig Magyaróváron tanított, majd Vácon és Nyitrán hallgatott teológiát és filozófiát. 1784-től Kecskeméten a költészettan tanára volt, 1785-től 1790-ig szintén Magyaróváron tanított szintézist és alsó grammatikát. 1791-től Tatán, Kőszegen és Németújváron tanított, majd 1795-től a szombathelyi püspökségben működött.

1939. március 2. 85 éve

Budapesten hunyt el Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató. Zsejkepusztán született 1879. február 2-án. Tanulmányait a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1904-től asszisztensi állásban dolgozott a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson. Itt kezdett el foglalkozni a búza- és lisztminőség vizsgálatával. Közel két évtizedig dolgozott Magyaróváron, ahol lisztvizsgáló műszert szerkesztett. 1924-ben kinevezték Budapesten az Országos Kémiai Intézet kísérletügyi igazgatójának. Az általa kidolgozott listvizsgáló módszer és farinográf az egész világon elterjedt. 1928-tól egszervezte a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, melynek első igazgatója lett. Nevéhez kötődik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is.

1944. március 2. 80 éve

Budapesten elhunyt Ranschburg Gusztáv antikvárius. Győrben született 1866. július 30-án. Érettségi után Bécsben tanult a Gilhofer–Ranschburg antikváriumban. 1895-ben Budapesten, a Ferenciek terén megnyitotta antikvár könyvkereskedését. Főként magyar könyvritkaságokat, tudományos és bibliofil könyveket kínált. A megnyitás évében kiadta az antikvárium első katalógusát (az utolsó, a 166. 1946-ban jelent meg). Katalógusaiban közölte az üzletben megtalálható magyar történeti forrásmunkák és tanulmányok jegyzékét, illetve az 1920-as évektől kezdve a nemzetközi könyvanyagot is. Ezek a katalógusok az antikvárius szakma alapművei lettek. Kiadói tevékenységet is folytatott (a Budai Krónika első hasonmás kiadása 1900-ban). 1927-től a Magyar Könyvkereskedők Egylete budapesti könyvkereskedői szakosztályának elnöke volt.

1894. március 3. 130 éve

Bakonybélben elhunyt Abday Asztrik Sándor gimnáziumi tanár, bencés pap, költő. Győrben született 1842. február 13-án. Pannonhalmán végezte a gimnáziumot, a bencés rendbe lépett 1859. szeptember 8-án. A pesti hittudományi egyetemen tanult. 1866. október 5-én pappá szentelték. Első papi működését Kajáron kezdte meg. 1866-tól 1868-ig mint hitszónok a pannonhalmi székesegyházban működött, egyúttal mint tanár, rendtársait oktatta. 1868-ban az esztergomi főgimnáziumba került. 1872-ben Győrben tanár hét éven át. A párizsi világkiállítás alkalmával Franciaországba ment, majd Londonba. 1879-től 1880-ig Pannonhalmán tanár. 1885 szeptemberben a kőszegi gimnázium igazgatója lett. 1887-től a komáromi gimnáziumban tanár. 1891 és 1893 között Pápán tanított, majd végleg nyugalomba vonult Bakonybélbe. Prédikációkat közölt az Isten Igéje című folyóiratban. Költeményei 1873 és 1883 között a Győri Közlönyben jelentek meg álnév alatt.

1924. március 3. 100 éve

született Budapesten Iróffy Kázmér újságíró. Rajkán végezte az elemi iskoláit, a győri Gzuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1942-ben. 1946-ban a budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen latin és történelemtanári oklevelet szerzett. A Győri Munkásnál újságíró. Tagja volt az SZDP-nek. A Magyar Vagon- és Gépgyár lapját, a Rábát szerkesztette 1949-ig. Támadások miatt Heves megyébe megy, Egerben lapszerkesztő. 1953-tól újra Győrben él. 1963-tól 1980-ig szerkeszti a Győri Textil Művek Aranypille című üzemi lapját. A gyár női kézilabdacsapatának szervezője. Győrben hunyt el 1987. október 27-én.

1894. március 4. 130 éve

Sopronban született Ferenczy Viktor György bencés pap, gimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a győri bencéseknél érettségizett. 1910-ben lépett a bencés rendbe, Pannonhalmán végezte a teológiai és tanárképző főiskolát. 1917-ben szentelték fel, haláláig a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanára volt. A tanítás mellett didaktikai, szakirodalmi írásokat közölt. Munkatársa lett a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapoknak. A bencés gimnázium évkönyveiben is jelentek meg tanulmányai. Jedlik-kutatásait összegező könyvéért (Jedlik Ányos István élete és alkotásai. Győr, 1936) a város Szent László-éremmel tüntette ki 1943-ban. Győrben hunyt el 1943. november 30-án. A győri köztemetőben, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend kriptájában nyugszik. Jedlikről szóló monográfiáját 2000-ben a győri bencés gimnázium újból kiadta.

1894. március 5. 130 éve

Sopronban született Micsey Józsa énekesnő (drámai szoprán), zenetanár. Bécsben a Zenei és Előadóművészeti Akadémián (Akademie für Musik und darstellende Kunst) diplomázott. 1918-ban Zádor Dezső igazgató a budapesti Magyar Királyi Operaházhoz szerződtette. Az évad befejezését követően - férje indítványára - elhagyta a színpadot. Mint dal- és oratóriuménekesnő számos hangversenyen lépett nagy sikerrel a közönség elé, és énekpedagógiai munkásságával is elismerést szerzett. Budapesten halt meg 1976 márciusában.

2009. március 7. 15 éve

hunyt el Madridban (Spanyolország) Jáki Szaniszló László (Jaki, Stanley L.) bencés szerzetes, fizikus, tudományfilozófus, teológus. Győrben született 1924. augusztus 17-én. A noviciátust 1942. augusztus 6-án kezdte meg, pappá 1948. június 27-én Assisiben szentelték. Tanulmányait 1943-ban a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán kezdte Pannonhalmán, 1947-57 között a római Szent Anzelm Egyetemen, majd a Fordham University-n (New York) tanult. Teológiából és bölcsészetből Rómában, fizikából a Fordham University-n doktorált. Tanított több teológiai karon és Princetonon. 1965-től a Seton Hall-i Egyetemen kapott először előadói, majd professzori kinevezést. Előadássorozatokat tartott Edinburgh-ban, Oxfordban és a Yale Egyetemen, de a világ több más egyetemén volt meghívott előadó az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. Munkássága legfőképpen a tudomány és a keresztény hit összeegyeztethetőségének vizsgálatára irányult. Kiemelkedő teológiai és természettudományos kutatásaiért számos elismerésben részesült. 1970-ben Lecomte du Nouy-díjjal, 1987-ben Templeton-díjjal tüntették ki. A Pápai Tudományos Akadémiának tiszteletbeli tagja, számos más tudományos társaságnak tagja volt, több egyetem díszdoktori címet adományozott neki. 1997-ben Széchenyi-díjat kapott, 2000-ben Győr díszpolgára lett. Angol nyelven számos cikket és több mint negyven könyvet írt, melyek közül sok magyar fordításban is megjelent. Súlyos betegsége és halála is egy előadóútján érte.

1849. március 8. 175 éve

született Gyulafehérváron Panajott Sándor csendőrtiszt. Középiskoláit Kolozsváron végezte, majd 1866-ban a bécsi kadétiskolában tanult, ahonnan 1871-ben hadapródként került ki. A bábolnai állami méneskarhoz került szolgálatra. Öt évvel később elvégezte a bécsi lovagló tanári intézetet, ezután a budapesti katonai altisztképző iskola parancsnokává nevezték ki. 1881-ben a szerveződő csendőrség szolgálatába állt. 1882-ben Szegeden csendőrtiszti szakvizsgát tett, s ez évben a nagyváradi csendőrszárny parancsnoka lett századosi rangban. 1904 és 1908 között vezérőrnagyi rangban a csendőrség felügyelője volt. 1907-ben az uralkodó szamosfalvi előnévvel nemesi rangra emelte. Pozsonyban, majd Bécsben, 1919-től Magyaróváron élt. Itt aktívan részt vett a kulturális, sport- és közéletben (kaszinó, múzeumegyesület, Polgári Lövészegylet, Magyaróvári Atlétikai és Football Club stb.), s néhány évig a város képviselő-testületének is tagja volt. Megszervezte az egész országban az őrsparancsnokságokat, a tiszti könyvtárakat, szorgalmazására épült föl Budapesten a nagy csendőrlaktanya. Kiváló katonai és csendőrségi szakíró volt, a csendőrségi szakirodalom megteremtője Magyarországon. Magyaróváron hunyt el 1933. október 31-én, itt temették el, síremléke ma is áll az óvári temetőben.

1919. március 8. 105 éve

hunyt el Győrben Hilbert Ferenc sertéskereskedő. Győrben született 1849. május 3-án. Középiskoláit Győrött végezte, érettségi után mészárosmesterséget tanult. 1872-ben önálló üzletet nyitott, amit 1893-ban feladott, és csak sertéskereskedéssel foglalkozott. Jelentős vagyonra tett szert. 1913-ban építtette a ma Teleki László utca 46. szám alatt álló Hilbert-házat, ami a győri szecesszió kiemelkedő szépségű alkotása, fontos városképi értéke van. Az épületet igényes képzőművészeti alkotásokkal, kovácsoltvas elemekkel díszítették. Tervezője a győri születésű műépítész Mocsányi Károly (1867–1920) volt. A győri köztemető V. parcellájában nyugszik. Fehér márvány síremlékét Horváth Adorján készítette 1928-ban.

1944. március 10. 80 éve

Tényőn született Gergely Jenő történész, tanszékvezető egyetemi tanár, történetíró, lexikográfus. Általános iskolába Tényőn járt, Győrben érettségizett a Révai Miklós Gimnáziumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott magyar-történelem szakon (1962-1967). 1967-től az egyetemen kapott tanári állást. 1992-től egyetemi tanár, 1995-től 2009 júniusáig tanszékvezető egyetemi tanár. A történelemtudomány kandidátusa (1974), doktora (1991). Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem, egyháztörténet. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának. A katolikus egyház Magyarországon 1919-1944 című munkájáért 1998-ban Akadémiai Díjban részesült. Budapesten hunyt el 2009. december 10-én.

1949. március 10. 75 éve

hunyt el Párizsban Meller Simon művészettörténész. Győrben született 1875. december 26-án. Diplomáját a Királyi Magyar Tudományegyetemen szerezte. Az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum munkatársa (1910–1924). A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanárnak nevezték ki, ezért később emigrálnia kellett. 1924-től többnyire külföldön élt. A Szinyei Merse Pál Társaság alapító tagja volt, később a Gresham-körhöz csatlakozott. A Magyar Művészet szakírója, Ferenczy István-, Szinyei Merse Pál-, Michelangelo-, Goya-monográfiát írt.

1964. március 10. 60 éve

Budapesten hunyt el Dallos Sándor író. Győrszentmártonban született 1901. október 31-én. Iskoláit Győrött végezte. 1925-től Budapesten újságíró. Többek között a Magyarország, az Új Magyarország és a Magyar Nemzet munkatársa. 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár irodalmi konzultánsa. A 30-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. Munkácsy Mihályról szóló kétkötetes életrajza Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.

1819. március 11. 205 éve

Győrben született bezerédi Bezerédy Lajos József vezérkari főnök, honvéd ezredes. Édesapja, Bezerédj Ignác (1783-1862), Győr megye első alispánja. A tullni utásziskolában tanult (1835-1838), majd hadfi a 9. gyalogezrednél, 1839-től nemesi testőr, 1844-től főhadnagy a 6. vértesezredben. 1848. július 7-től százados a 8. (pécsi) honvédzászlóaljban. Részt vett a délvidéki harcokban, októbertől Perczel Mór drávai hadtestének vezérkaránál szolgált. 1849. február 1-től őrnagy, hadosztály vezérkari tiszt a Központi Mozgó Seregnél, illetve a II. hadtestben. A tavaszi hadjárat idején a VII. hadtestnél, illetve április 12-től a Feldunai hadsereg központi vezérkaránál tevékenykedett. Júniustól a III. hadtest (Leiningen tábornok) vezérkari főnöke, július 6-tól alezredes. A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálra ítélték (1849. november 29.), melyet azonban 16 év várfogságra változtattak (december 12.). 1852. július 23-án kegyelmet kapott (Munkácsról szabadult). Később a Zala megyei Kisgörbő községben gazdálkodott. A Zala megyei Honvédegylet elnöke volt. Bécsben hunyt el 1868. április 10-én.

1874. március 11. 150 éve

született Győrben felpéczi Pápay Béla nagyiparos. Az asztalosmesterséget atyja mellett tanulta. Hosszabb időt töltött Párizsban. 1907-ben a győri Bástya utcában nyitotta meg műhelyét. Később a Schwarzenberg utcában ötven alkalmazottat foglalkoztató üzemet alapított. Külföldi kiállításokon is megjelent – Párizs, Milánó –, több kitüntetést, elismerő oklevelet és három aranyérmet kapott. Keze munkáját dicséri a győri városháza ma is működő forgóajtaja, a Szent Imre-templom asztalosmunkái, az Általános Takarékpénztár berendezése és forgóajtaja, a Royal kávéház díszes főbejárata, számos iskola és középület famunkái. Ipartestületi elöljáró és szakosztályi elnök volt, Győr Szabad Királyi Város Törvényhatósági Bizottságának póttagjává választották, alapító tagja a Győri Iparosok Csónakázó Egyesületének. Győrben hunyt el 1941. július 22-én. A győri köztemető IV. parcellájában nyugszik.

1899. március 11. 125 éve

született Sopronban dr. Radó Polikárp bencés szerzetes, tanár. 1923–1924-ben segédlelkész Győrszentivánon, 1933–1935-ben lelkész Ménfőcsanakon, 1935–1937-ben tanár Győrött. A Kisfaludy Irodalmi Kör tagja 1935-től, szabadegyetemi előadó 1935–1936-ban, 1950-től a dogmatika egyetemi tanára. Hittudományi és hittankönyveket írt. Szerkesztette a Teológiát, a Vigiliát, munkatársa az Új Embernek. 1974. november 21-én hunyt el Győrben.

1924. március 11. 100 éve

született Szentesen Péter Pál (Péter Pál Ernő) orvos, balneológus, reumatológus. Gyermekkorában a hegedű vonzotta, 1942-ben mégis a szegedi egyetem orvosi karára iratkozott be, hogy elkerülje a frontszolgálatot. 1949-ben a Zeneakadémián Waldbeuer Imre növendékeként végzett hegedű szakon. Ugyanakkor tehetséges rajzoló is volt, karikatúráit a család múzeumaként szolgáló szentesi házukban állították ki. 1950-ben befejezte orvosi tanulmányait, s munkába állt a szentesi kórház laboratóriumában. Később reuma szakorvosként sokat foglalkoztatta a termálvíz terápiás alkalmazásának lehetősége. Az 1960-as évek elején Győrbe költözött a család. Mosonmagyaróváron a kórházi labor vezetője lett, de reumatológusként praktizált Csornán, Kapuváron és Mosonmagyaróváron is. A mosonmagyaróvári kórház ideiglenes, kísérleti gyógyfürdő osztályán az 1960-as évek második felében az ő kísérletei alapján lett elismert, minősített gyógyvíz a Lucsony utcai hévízkút vize, amely az egészségügyi miniszter engedélye alapján az első gyógyvíz volt a megyében. Az egykori tisztasági fürdő Kossuth Lajos utcai épületében folytak a nőgyógyászati kezelések, ivókúra-kísérletek, idült légúti megbetegedések aeroszolos gyógykezelése és a reumatológiai kezelések. A konyhasós-bikarbonátos gyógyvizek inhalációs, illetve ivókúra formájában történő alkalmazását később a győri és a kapuvári gyógyfürdőkben is bevezették. Dr. Péter Pálnak nagy szerepe volt abban, hogy Szentesen a szülői ház a Koszta József Múzeum egyik kiállítóhelye lett Péter Pál Polgárház néven. Győrben hunyt el 2012. január 30-án. Péter Pál búcsúztatása Győrben volt, majd Szentesen a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

2014. március 11. 10 éve

hunyt el Győrben Szűcs Jenő sebész, sportorvos. Győrben született 1944. november 23-án. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte orvosi diplomáját. 1960-ban az Egyetértés Torna Osztályban (ETO) kézilabdázott, aztán kosárlabdázott. Orvos diplomája megszerzése után a győri kórház baleseti sebészetén dolgozott, de a sport életének fontos része maradt. 24 évig működött az ETO-nál, több győri klubot is segített, tudását, tapasztalatait a győri női kosarasoknál és a korábban NB II-es Dunántúli Atlétikai Clubnál (DAC) is kamatoztatta. Utoljára a Rába ETO futsalcsapat és a Gyirmót FC együttesének szolgálatában állt, mint sportorvos. A sportegészségügy területén végzett önzetlen, elhivatott munkásságát Győr önkormányzata 2013-ban Szent László Éremmel jutalmazta, illetve ebben az évben a bajnok győri futsalcsapat sportorvosaként Pro Urbe kitüntetést is átvehetett.

1854. március 13. 170 éve

született Csepregen Horváth Bálint József bencés pap, főgimnáziumi tanár. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte, 1871-ben lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiai, a budapesti tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1878-ban pappá szentelték. Kőszegen, Esztergomban, 1888-89-ben Győrött gimnáziumi tanár, 1889-től 1896-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1889-től 1893-ig levéltáros is. 1901-től Füssön lelkész. Itt halt meg 1909. február 24-én.

1884. március 13. 140 éve

Sopronban született Izsák Gyula rovargyűjtő, mezőgazdasági szakíró. Felsőbb tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte, majd gazdálkodott, biztosítási felügyelő volt Magyaróváron. Az első világháborúból főhadnagyként szerelt le. Három évig orosz fogságban volt, ahonnét 2000 példányt meghaladó lepke- és rovargyűjteménnyel tért haza, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. 1927-ben a Felsőház újjászervezésekor kinevezték terembiztosnak, 1944-ben is felsőháznagyként szolgált. Mezőgazdasági szakcikkeket írt.

1814. március 14. 210 éve

Győrben született Karsay Sándor evangélikus püspök. Sopronban végezte el az evangélikus líceumot és az Ágostai Hitvallású Evangélikus Theológiai Akadémiát. 1834-től egy évig a bécsi protestáns teológiai intézetben tanult. 1839-től Téten lelkész. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület aljegyzője 1847-ben, főjegyzője 1863-ban. 1866-ban püspökké választották. 1858-tól 1866-ig esperese a győri egyházmegyének. Szolgálata idején megalapították a Szegény és Árva Intézetet. 1884-ben királyi tanácsosi címet kapott. Győrben hunyt el 1902. június 4-én.

1919. március 14. 105 éve

Sopronban elhunyt dr. Thirring Lajos kereskedelmi jogász, kúriai tanácselnök. Sopronban született 1850. április 27-én. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte. Jogi tanulmányokat a budapesti és bécsi egyetemen folytatott. 1875-től Budapesten kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1887-ben a szombathelyi törvényszékhez bírónak nevezték ki. 1889-ben ítélőtáblai kisegítő bíró Budapesten, 1891-ben Győrött működött, 1892-ben budapesti ítélőtáblai bíró lett. 1895-ben a Kúriához, 1897-ben az igazságügyi minisztériumba helyezték. 1902-ben kúriai bíró, 1913-ban kúriai tanácselnök. Az igazságügyi minisztériumban a polgári törvénykönyv előkészítésében és a kereskedelmi törvény reformjában tevékenyen részt vett; mindkét szakmában elsőrendű szaktekintély volt. Sok magas kitüntetésben részesült, a magyar jogászvilág egyik legkiválóbb egyéniségeként tartották számon. Élete utolsó éveit szülővárosában, Sopronban töltötte.

1989. március 15. 35 éve

Győrben hunyt el Peterdy György honvéd alezredes, gépész tervező. Nagyszénáson született 1911. március 12-én. Pécsen, Budapesten és Békéscsabán végezte a gimnáziumot. Ezután a pécsi Zrínyi Akadémián, 1931-től 1933-ig a Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémián tanult. 1933-tól Sopronban, Győrben, Hajmáskéren szolgált. 1938-ban diplomázott a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1946-ban amerikai hadifogságból hazatérve nyugdíjazták. 1946-tól a Magyar Vagon és Gépgyárban segédmunkás, majd marós. 1951-től a Győri Tervező Irodában rajzoló. 1956-ban a forradalmi Sajtó és Tájékoztatási Hivatal vezetője. 1957-ben letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték. 1960. április 1-jén amnesztiával szabadult, majd több győri tervező irodában dolgozott. Írásai jelentek meg a Győr-Sopron megyei Hírlapban, később a Kisalföldben, de külső munkatársa volt a Győri Rádiónak is 1960-tól.

1879. március 16. 145 éve

hunyt el Sopronban Wilfing József festőművész. Sopronban született 1819. szeptember 3-án. A bécsi akadémián tanult, ahol az antik rajzosztályt és a történelmi festészet osztályát látogatta. Heiligenkreutzban sajátította el az üvegfestészet technikáját. Sopronban az 1847. évi iparkiállításon mutatkozott be arcképeivel. 1848-ban Bem vezérlete alatt harcolt, aki vitézségéért ezredesi rangra emelte. 1851-ben végleg Sopronban telepedett le. 1852 és 1870 között a bencés gimnáziumban tanított, 1870 és 1873 között a katolikus tanítóképző rajztanára volt. Főként portrékat és szentképeket festett. Simor János győri püspök a fertőrákosi kastélyában üvegfestő-műhelyt létesített, melynek vezetésével Wilfing mestert bízta meg. A győri székesegyház restaurálásakor Wilfing készítette el a Héderváry-kápolna négy gótikus ablakának üvegfestményeit. Sopronban a Szent Mihály- és a Szent Anna Orsolyita templom üvegfestményeit is ő alkotta. 1870-ben a budapesti Képzőművészeti Társulat országos kiállításán is szerepelt munkáival.

1904. március 17. 120 éve

született Ruttkán (Szlovákia) márkcsemernyey dr. Váczy Péter György történész, műgyűjtő. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált 1928-ban magyar művelődéstörténetből, bölcsészetből és történelmi segédtudományokból. 1937 és 1940 között az egyetemen magántanár, 1940-től 1942-ig a kolozsvári egyetemen tanított, majd visszatért a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol nyugdíjazásáig, 1968-ig tanított. Az 1930-as években kezdett műgyűjtéssel foglalkozni. Értékes gyűjteményét 1992-ben átvette Győr városa. 1994. szeptember 28-án hunyt el Budapesten. A Magyar Ispita (Rákóczi u. 6.) ad otthont a gyűjteményből rendezett állandó kiállításnak, amely a győri múzeum Váczy Péter-gyűjteménye néven ismert.

1959. március 17. 65 éve

Sopronban hunyt el Bokor Rezső erdőmérnök, erdész-talajbiológus. Sopronban született 1898. május 30-án. Erdőmérnöki oklevelét 1924-ben szülővárosában szerezte. 1935-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán egyetemi tanár. 1947-től az Erdészeti Kutató Intézet vezetője. 1949-től a Budapesten megalakult Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, 1953-tól az intézet talajbiológiai laboratóriumának vezetője. Az intézet 1958-ban Sopronba tette át székhelyét. Foglalkozott a fásításra kerülő alföldi, szikes és homokos talajok mikrobiológiai kutatásával, fizikokémiai megjavításuk után a biológiai javítás módszerének kidolgozásával.

1974. március 17. 50 éve

hunyt el Budapesten Pogány Imréné (sz. Weisz Irén) tanár. Győrben született 1885. augusztus 7-én. A helyi izraelita népiskolában, majd a polgári leányiskolában tanult. 1899-ben a győri tanítóképző intézet hallgatója lett, 1903-tól Budapesten vállalt tanári állást. 1907-től újra Győrben élt, 1917 végétől a Győri Munkások Gyermekbarát Egyesülésének választmányi tagja, 1918. november 3-án a Győri Nemzeti Tanács, majd november 5-én a Nők Tanácsának tagja. 1919. március 23-án a tanfelügyelőség és a főigazgatóság élére nevezték ki, a megyei művelődési osztály intézőbizottságának tagja lett. Más funkciókat is betöltött a Tanácsköztársaág ideje alatt, annak bukása után külföldre távozott. A háború után visszatért családjával Magyarországra.

1889. március 18. 135 éve

Nagyváradon hunyt el Rómer Flóris Ferenc bencés szerzetes, régész, művészettörténész. Pozsonyban született 1815. április 12-én. 1834-től Pannonhalmán a bencés főiskolán tanult teológiát. 1838-ban felszentelték, 1939-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1939-től a győri bencés gimnáziumban magyart, latint, természetrajzot tanított. Az 1848-1849-es szabadságharcban nemzetőr, majd utásztiszt. 1849-ben nyolcévi várfogságra ítélték. 1854-ben szabadult, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba. Tervszerű fejlesztési programjának köszönhetően 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánították. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot, Magyarország első történelmi szakfolyóiratát. A Dunántúli Történetkedvelők Társaságának fő szervezője. 1861-ben ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. 1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője.

1894. március 18. 130 éve

Győrben hunyt el Pfannl Károly gabonakereskedő, festőművész. Trumauban (Ausztria) született 1851-ben. Apja gabonakereskedő, majd a Duna Gőzhajózási Társaság elnöke. Katonai szolgálata után Mosonyban dolgozott, majd édesapja üzlettársa lett Győrött, akinek halála után önállóan vezette a gabonaüzletet. A nyolcvanas években felhagyott az üzleti élettel. Budapesten festészetet tanult Mesterházy Kálmánnál, majd tanulmányait Münchenben folytatta. Életképeket és tájképeket festett. Olajfestményeit barátainak, ismerőseinek ajándékozta.

1934. március 18. 90 éve

Edvén született Kolozsváry Ernő gimnáziumi tanár, polgármester. Pápán járt gimnáziumba, az ELTE-n kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett. A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára volt 33 éven át. Műgyűjtői tevékenységét 1960-ban feleségével együtt kezdte. Jelentős gyűjteményt hozott létre, melynek törzsanyagát a hatvanas, hetvenes évek képei képezik. Több kiállításon mutatták be az 1945 utáni művészet egyik legjelentősebb gyűjteményét, könyv is megjelent róla. 1990-től négy évig Győr polgármestere volt. Vágon hunyt el 1999. június 7-én.

1939. március 18. 85 éve

Londonban hunyt el Gestetner Dávid, a sokszorosító gép feltalálója. Csornán született 1854. március 20-án. Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott mészárosinasként. 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni, ahol iratokat kellett másolnia. Gestetner 1880-ban érkezett Londonba, itt kapott szabadalmat első találmányára a kerekes tollra. Ez a találmány lett a stencilgép elődje. 1906-ban Londonban létrehozta a stencilgépek, festékek, hengerek és a kerekes toll gyártására szakosodott üzemét. Az 1930-as évekre a gyára területe elérte a 11 hektárt, fénykorában pedig 6000 embert is foglalkoztatott.

1989. március 18. 35 éve

hunyt el Győrben dr. Korein Sándor orvos, sebész. Győrben született 1899. május 17-én Az elemi és középiskolát Győrben végezte. A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1922-ben végzett, majd Bécsben dolgozott. 1923-ban tért vissza Győrbe, és a Király utca 20. számú házában nyitott rendelőt. 1924-ben az Árpád úti Csillag Szanatórium belgyógyászati főorvosa és általános konzíliumi tanácsadója. Az ún. szegények és idős egyedülállók otthonának önkéntes orvosa. A holokauszt során elvesztette feleségét és kislányát. 1945 tavaszán a deportálást túlélő betegeket ingyen gyógykezelte.

1764. március 19. 260 éve

Sopronban hunyt el Deccard János Kristóf botanikus. Sopronban született 1686. október 21-én. A soproni evangélikus líceumban végezte teológiai tanulmányait. 1707-ben a wittenbergi egyetemen tanult. 1712-től a soproni evangélikus líceum rektora, 1738-ban a jenai tudós társaság tagjává választották. Leleplező értekezést írt a magyarhoni evangélikus tanítók állapotáról. 1740-ben nyugdíjazták. Haláláig Sopronban élt, főként botanikával foglalkozott. Sopron környékének flóráját feldolgozó, alapműnek számító munkájában 1098 növényt mutatott be.

1849. március 19. 175 éve

született Magyarkeresztúron, az akkori Tótkeresztúron Baditz Ottó festőművész. Ottó és ikertestvére, Lajos a soproni líceumba, majd a pápai a református kollégiumba jártak, utána a pozsonyi jogakadémián tanultak tovább. A jogakadémia mellett feltételesen járhatott 2 évig a bécsi akadémiára. Szülei meggyőzése után Münchenbe ment, 1872-től állami ösztöndíjat kapott. Tanítómestere Dietz Wilhelm volt. 1879-ben aratta első nagy sikerét Münchenben az Elítélve c. képével; az akadémiai kiállításon bronzérmet kapott, 1881-ben Párizsban aranymedáliát nyert a Falurossza képével. Hubay Jenő zeneszerző megzenésített Petőfi dalaihoz rajzot mellékelt, a kor legjobb festőivel együtt szerepelt. 1885-ben a Műcsarnokban Munkácsy, Lotz, Benczúr mellett állíthatta ki az Angyalcsináló című munkáját. 1887 körül nősült meg, hozományként a Győr megyei Téten kapott kis birtokot. 1890-ben Pestre költöztek, a legkeresettebb gyermekarckép festők egyike volt. Lederer Sándor európai hírű műgyűjtő pártfogójává szegődött. A Műcsarnok kiállításán Ferenc József megvette a Búcsú című képet, de az igazi hírnevet 1896-ban a millenáris kiállítás hozta meg számára, a Gyermek álma című óriási képpel, amelyet az állam vásárolt meg, és letétként a két világháború között a soproni múzeumban volt kiállítva. 1917-ben visszatért Magyarkeresztúrra, itt hunyt el 1936. április 21-én. Szülőfaluja posztumusz díszpolgári címet adományozott neki 2000-ben.

1849. március 19. 175 éve

született Magyarkeresztúron, az akkori Tótkeresztúron szentkirályszabadjai Baditz Lajos közjegyző, királyi tanácsos, kamarai elnök, református főgondnok. Lajos és ikertestvére, Ottó a soproni líceumba, majd a pápai a református kollégiumba jártak, utána a pozsonyi jogakadémián tanultak tovább. 1875-ben Csornára nevezték ki közjegyzőnek, majd székhelyét Kapuvárra helyezték át. 1904-1920 között a Szombathelyi Közjegyzői Kamara elnöke volt. Közjegyzői állásáról 1922-ben lemondott, hogy a menekült közjegyzők kinevezéshez juthassanak. 1906-ban királyi tanácsosi címmel tüntették ki. Jogi szakíróként megírta a Polgári Törvénykönyv tervezetének bírálata, az Öröklési jog a polgári törvénykönyv javaslatából, valamint a 25 év a kiráyi közjegyzők és a szombathelyi közjegyzői kamara életéből című monográfiáit. Szilsárkányban hunyt el 1932. május 20-án. Családi sírboltja a szilsárkányi temetőben található.

1899. március 19. 125 éve

hunyt el Budapesten dr. Krisztinkovich Antal ügyvéd, vízügyi szakíró. Muthon született 1827. október 10-én. Tanulmányait Székesfehérváron és Győrött végezte. 1840-es években irodalmi lapokba írt. 1848-ban szerzett ügyvédi oklevelet. Beállt Kossuth csapatába, 1848. augusztus 16-án hadnagy a Győr megyei 2. zászlóaljnál, 1849. július 18-án főhadnagy a 18. Attila huszárezrednél. Világosnál huszárkapitányként tette le a fegyvert. A fogságból megszökött, bujdosni kényszerült. Utóbb birtokot vásárolt Somogy vármegyében, ahol hosszabb időre letelepedett. Kaposváron ügyvédi irodát nyitott, a megyei törvényszék ülnöke volt. 1879-ben Győr vármegye főszámvevőjévé választották, 11 évig dolgozott a megyeházán. 1890-ben Budapestre költözött, 1891. január 1-jén megalapította a Vízügyi és Hajózási Közlönyt, melynek nyolc esztendeig szerkesztőtulajdonosa, vízügyi szakírója.

1909. március 19. 115 éve

Orsován született Gáspárdy Sándor festőművész, megyei szakfelügyelő. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt. 1933-ban rajztanári oklevelet szerzett. Elvégezte a jogi kart, azután Jászapátiban, Marosvásárhelyen, Budapesten, Győrött volt tanár. 1949-ben megyei általános tanfelügyelő lett. 1954-ben házassága révén telepedett le Sopronban. 1957-ben a soproni művészcsoport vezetője, a művészeti élet szervezője. Kapuváron hunyt el 1986. március 20-án.

1944. március 19. 80 éve

A német hadsereg megszállta Magyarországot. Ezen a napon Győr város főútján katonákkal megrakva gördültek át egymás után a német tehergépkocsik, oldalkocsis motorkerékpárok.

1944. március 19. 80 éve

Pápán hunyt el Horváth István tanítóképző-intézeti tanár, polgári iskolai igazgató. Győrben született 1877-ben. A győri katolikus tanítóképzőben szerezte meg a tanítói diplomát, majd 5 évig tanítóskodott. 1912-ben felvették az Apponyi Kollégiumba, ahol polgári iskolai tanári képesítést nyert. Közben Kőszegen, Törökbecsén és Zólyomban tanított. 1916-tól 1919-ig a zilahi állami tanítóképző tanára volt. 1919-ben kitoloncolták Romániából, egy évig az esztergomi érseki, 1920-tól 1924-ig a pápai állami tanítóképzőben tanított. 1924-ben magánpolgári iskolát nyitott Pápán, melyet még abban az évben átvett a katolikus egyházközség. Igazgatóként felvirágoztatta az iskolát. 1937-ben nyugdíjba ment, 1944-ig Pápán a város légoltalmi ügyeit intézte.

1974. március 19. 50 éve

hunyt el Győrben dr. Osztovics László ügyvéd. Győrben született 1897. június 30-án. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogászdiplomát, majd Mosonban, később Magyaróvárott folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1937-től 1946-ig vármegyei főügyész. A világháború után testvérével együtt egyéni ügyvédként dolgozott, 1955-től a Győri 2. számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként. 1956. október 27-én munkaközössége részéről őt delegálták az értelmiségi tanácsba. November 2-tól a Győri Ügyvédi Kamara Ideiglenes Forradalmi Bizottmányának tagjaként irányította a köztestület működését. Az ügyében később eljáró Szolnoki Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága emiatt egy évre felfüggesztette hivatása gyakorlásától. 1958-ban foglalkozásától végleg eltiltották. A győri múzeumban segédmunkásként dolgozott, német és francia nyelvtudását is hasznosítva.

1774. március 20. 250 éve

született Ajkán Lakos János tragédiaíró, a Hunyadi László szomorújáték szerzője és rendezője, a soproni Magyar Társaság vezetője. Elemi iskolái végeztével 1792-től 1793-ig Sopronban tanult. Később Pozsonyban folytatta tanulmányait, majd katona volt. Legnagyobb sikerét 1792 márciusában aratta a soproni színház deszkáin. Lakos János tekinthető a soproni magyar nyelvű színjátszás megteremtőjének. Eszéken hunyt el 1843. június 28-án

1784. március 20. 240 éve

Fülesen született Rozenich Lukács (Jakab) bölcseleti doktor, bencés pap, tanár. 1803-ban lépett a rendbe. Tanulmányait Győrben, a teológiát Pannonhalmán végezte. 1808-ban pappá szentelték, lelkész volt 1808-tól 1810-ig Aszófőn, 1810-től 1811-ig Kis-Cellben. Hitszónok 1811-1812-ben Pannonhalmán, 1812-től 1817-ig Győrben a rendi gimnáziumban a bölcselet, valamint az egyetemes és magyar történelem tanára. 1817-től 1830-ig ugyanazon tantárgyak tanára a pozsonyi akadémián. 1830-tól szentiváni plébános, ahol 1835. július 28-án halt meg.

1819. március 20. 205 éve

Beziben született domanoveczei és lestinczi Zmeskál József ügyvéd, honvédszázados, főrangú uradalmi jogigazgató. Katonai nevelőintézetben tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott, és ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban Győrben nemzetőr lett. 1849. január 30-án a dunántúli nemzetőrökből alakult 70. honvédzászlóalj századosa. Világos után a komáromi várőrségnél szolgált a vár feladásáig. Menlevél birtokában elkerülte a felelősségre vonást, de hosszú ideig visszavonultan élt. Egy idő után gróf Viczay-Hédervári Héder uradalmi jogtanácsosa lett. A Győri Olvasóegylet aktív tagja volt. Az 1850-es években Győrött ügyvédi irodát nyitott; a város és a megye falvainak keresett, nagyra értékelt ügyvédje volt. Hétezer forintnyi vagyonát a budapesti Magyar Tudományos Akadémiára, a Magyar Nemzeti Múzeumra, a Nemzeti Színházra, Győrött a zeneegyletre, az evangélikus iskolára és az evangélikus gyülekezet szegényeire hagyta. Győrben hunyt el 1863. február 1-jén.

1854. március 20. 170 éve

született Csornán Gestetner Dávid, a sokszorosító gép feltalálója. Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott mészárosinasként. 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni, ahol iratokat kellett másolnia. Gestetner 1880-ban érkezett Londonba, itt kapott szabadalmat első találmányára a kerekes tollra. Ez a találmány lett a stencilgép elődje. 1906-ban Londonban létrehozta a stencilgépek, festékek, hengerek és a kerekes toll gyártására szakosodott üzemét. Az 1930-as évekre a gyára területe elérte a 11 hektárt, fénykorában pedig 6000 embert is foglalkoztatott. Londonban hunyt el 1939. március 18-án

1934. március 20. 90 éve

Budapesten halt meg Simkó József festőművész, országgyűlési képviselő, művészeti író. Győrben született 1860. május 1-jén, ahol az állami főreáliskolát végezte el. 1878-tól 1884-ig az országos magyar királyi rajztanár-képzőnek volt a növendéke, ahol középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. 1884-től 1888-ig tanárkodott, közben előszeretettel foglalkozott az iparművészettel és a festészettel, melyben Székely Bertalan volt a mestere. 1884-ben állami ösztöndíjjal külföldre ment. 1889-ben tért haza, ez év szeptemberétől 1906-ig mint tanár működött Budapesten. 1906-ban függetlenségi és 48-as programmal képviselővé választották.

1944. március 20. 80 éve

hunyt el Budapesten hosszas betegség után Zászlós Márta (1909-ig Gundl Márta) zeneszerző, zenetanár. Győrben született 1894. június 9-én. A budapesti Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolán diplomázott 1914-ben zenetanári és középiskolai énektanári szakon. Előbb a fővárosban tanított, majd 1940-től a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában óraadóként éneket és zeneelméletet oktatott. Irodalmi, zeneszerzői és előadói tevékenységet is folytatott. Zeneszerzőként elsősorban dalokat és egyházzenei darabokat komponált. Tagja volt a Pátria Klubnak, a Baross Női Tábornak, a Budapesti Nemzeti Kultúregyesületnek, a Győri Irodalmi Társaságnak, a Kovács Pál Társaságnak. Győrben, az újvárosi temetőben temették el, majd hamvait a karmelita templom altemplomába helyezték át.

1919. március 21. 105 éve

Kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Győri Direktórium augusztus 2-ig állt fenn, székhelye a Liszt Ferenc utca 13. szám alatt volt.

1874. március 22. 150 éve

Győrszigetben született Dsida Szaléz Ottó gimnáziumi igazgató, tanár. Középiskolai tanulmányait Kaposváron kezdte, Trencsénben folytatta, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri főgimnáziumában érettségizett 1890-ben, Lippay-díjas tanulóként. Főiskolai tanulmányait Pannonhalmán kezdte, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett természettudomány-fizika és matematika szakon középiskolai tanári diplomát (1896). 1895-től 1896-ig a gróf Széchenyi családnál nevelőtanár, majd a szentgotthárdi Állami Főgimnáziumban helyettes tanár (1896-1897), a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola rendes tanára (1897-1906), a budapesti VII. kerületi főgimnázium tanára (1906-1907), a kaposvári főgimnázium igazgatótanára (1907-1911). Ezután a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban tanügyi referensi feladatra kérték fel. 1917 szeptemberétől a győri főreáliskola igazgatója, és a győri tankerület királyi főigazgatója. 1932. július 1-jétől nyugdíjba ment. Még ebben az évben nyugati kerületi felügyelővé nevezték ki. A Katholikus Kör elnöke, a Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke, az Actio Catholica országos alelnöke, a Foederatio Emericana győri nagypriorja, a Sigmund Laudis tulajdonosa volt. Mosonmagyaróváron hunyt el 1946. május 8-án. Győrött a köztemetőben, családi kriptában nyugszik.

1899. március 22. 125 éve

hunyt el Hencz Antal építész. Csikvándon született 1839. január 14-én. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta. Az építészmérnöki diploma megszerzése után építési társas vállalkozást alapított Győrben. A cég rövidesen Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött át. Ő tervezte az első keszthelyi villát. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, a tulajdonosnak. Kapcsolatba került a környéken kutató Rómer Flórissal, több felmérést is készített számára pl. a tátikai várromról, a karmacsi középkori templomról. 1897-ben új épületet készített a keszthelyi Gazdasági Tanintézet számára. Cikkei jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben és a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében.

1919. március 22. 105 éve

Győrben született Guba Ferenc biofizikus, biokémikus, egyetemi tanár. Elemi és középiskoláit Aradon végezte, a Baross Gábor Reáliskolában érettségizett 1938-ban. A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1942–től 1945-ig a Horthy Miklós Tudományegyetem Vegytani Intézetében, 1945–től 1968-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézetében, majd Szegeden az Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetében dolgozott. 1968 és 1989 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezetője, 1971–től 1978-ig dékánja. 1978–tól 1984-ig tudományos rektorhelyettes. 1954-ben a biológiai tudományok kandidátusa, 1967-ben a biológiai tudományok doktora. 1985–től 1992-ig a University of Cincinatti Medical Center konzultációs professzora. Kutatási területe a biológiai makromolekulák izolálhatósága, szerkezeti és katalitikus tulajdonságai és a fehérjék fiziológiai funkciókban betöltött szerepének vizsgálata volt. A Magyar Elektronmikroszkópos Egyesület elnöke (1954–1968). A Magyar Biokémiai Társaság elnöke (1971 –1981), a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke (1981–1989). 1969-ben Kuspér József-emlékérmet, 1980-ban Jancsó Miklós-emlékérmet kapott. Szegeden hunyt el 2000. június 15-én.

1939. március 23. 85 éve

Győrben hunyt el Czingraber Lajos plébános, őrkanonok. Szanyban született 1847. augusztus 14-én. Középiskoláit Szombathelyen, Kőszegen és Győrben végezte. 1872-es felszentelése után Feketeváros plébánosa, utána 1873-1881 között segédlelkész Magyaróváron. 1881-től miklóshalmi plébános, itt újjáépítette a község római katolikus templomát, zárdát, leányiskolát és óvodát létesített. 1907-től 1918-ig volt Moson község plébánosa, 1918-tól győri kanonok és belvárosi plébános, alesperes. 1926-tól mosoni főesperes.

1894. március 24. 130 éve

Sopronban hunyt el Fend János asztalos. Sopronban született 1811. szeptember 19-én. A soproni Szent Mihály-templom művészi asztalosmunkáit, valamint a soproni "Oroszlán" gyógyszertár neoreneszánsz berendezését készítette.

1934. március 24. 90 éve

Győrben hunyt el Öveges Kálmán tanító. Téten született 1863. szeptember 28-án. Tanítói oklevelét a Győri Királyi Tanítóképzőn szerezte. Csanakfalun, Öttevényen, Téten tanított 1889-ig, majd a győrszigeti iskola, a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola, a Győr-újvárosi I. fokú Iparostanonc Iskola rajztanára, később a tanítóképző gyakorlóiskolájának vezetője. 1902-ben kiadta a Győregyházmegyei Katolikus Tanügy című folyóiratot. 1918-ban a Katholikus Tanítók Országos Szövetségének elnökévé választották.

1984. március 24. 40 éve

hunyt el Sopronban Bayer Lipót soproni nyomdász. 1899. január 21-én született Sopronban. Elemi iskoláinak elvégzése után könyvkötőtanuló volt a Schwartz-könyvkereskedésben, nyomdában segédként, ill. a Röttig-Romwalter nyomdában könyvkötőként dolgozott. Polába vonultatták be 1917-ben. Megjárta Albániát és a hegyi tüzéreknél harcolt. Az első világháború után a bécsi Schrötter-céghez került, majd a Piri és Székely majd 1922-től végleges állást kapott a Röttig-Romwalter nyomdánál. 1932-ben három társával (Linka József, May Rudolf, Geracsek Henrik) tíz évre bérbe vették a Röttig-Romwalter nyomdát. Továbbra is megjelentették az “Oedenburger Zeitung”-ot, a gazdapolgárok német nyelvű napilapját, melynek később Bayer Lipót lett a felelős kiadója. Itt nyomtatták az első Soproni Szemlét 1937. május 15-én. A nyomda színvonalas tevékenységének köszönhetően a soproni kiadványok országosan is ismertek lettek. Bayerék a város íróinak, költőinek indulását, műveik megjelenését is segítették. A második világháború alatt a nyomda épülete többször is megsérült, újabb helyre költözött, 1949 decemberében államosították. Bayer Lipót a Nyomda NV-nál dolgozott tovább, majd létrehozta a Soproni Tűgyár dobozüzemét. Nyugdíjas évei alatt részletesen foglalkozott szakkönyvei feldolgozásával, megóvásával.

1839. március 25. 185 éve

Sopronban halt meg Doslern Miklós Ödön bencés áldozópap, tanár. Győrött született 1758. szeptember 27-én. A gimnázium végeztével a bencés rendbe lépett, 1782-ben szentelték fel misés pappá. 1802-től 1807-ig gimnáziumi tanár volt Sopronban, 1807-től 1809-ig Nagyszombatban, 1809 és 1815 között igazgató ugyanott. 1815-től 1817-ig prior Pannonhalmán, 1817-től 1826-ig a pozsonyi rendház és a gimnázium igazgatója, 1826-tól 1827-ig a soproni gimnázium igazgatója, 1827-től 1839-ig spiritualis ugyanott.

1909. március 27. 115 éve

Budapesten halt meg Kautz Gyula közgazdász, jogtudós. Győrben született 1829. november 5-én. Szülővárosában a bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. 1851-től Pozsonyban, majd 1853-tól Nagyváradon tanított politikai ökonómiát és osztrák pénzügyi jogot. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője. 1883-ban az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója lett, 1893-tól ugyanott főkormányzó. A Pesti Tudományegyetemen 1872-1873-ban a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben rektor volt. 1904 és 1907 között az MTA alelnöke.

1924. március 27. 100 éve

született Magyaróváron dr. Kovács K. Zoltán mezőgazdász, politikus, újságíró. Az elemi és a középiskolát szülővárosában végezte. 1942-ben érettségizett a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban, ahol aktívan részt vett a cserkészmozgalomban. Tanulmányait a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián folytatta, ahol 1946-ban szerzett oklevelet. 1946-ban belépett a Nemzeti Parasztpártba (NPP) és a Parasztszövetséghez is csatlakozott. Hamarosan kilépett a pártból, mivel nem értett egyet az NPP vezetőinek kommunistabarát politikájával. A továbbiakban a kereszténydemokrata-keresztényszocialista irányzatú Demokra Néppártban (DNP) politizált. 1947-ben a DNP, a legerősebb ellenzéki párt képviselőjelöltjeként bejutott az országgyűlésbe. A DNP sorsa, felszámolása következtében Kovács K. Zoltánnak emigrálnia kellett: 1949 februárjában átlépte a magyar-osztrák határt. Ausztriában majd Bajorországban telepedett le és több társával hozzáláttak a magyar kereszténydemokrata mozgalom újjászervezéséhez. 1951-1986 között a Münchenben, a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa volt: mezőgazdasági és belpolitikai témájú műsorokat készített Zoltán Károly álnéven. Több magyar emigráns szervezetnek is a tagja volt: Magyar Nemzeti Bizottmány, Pax Romana. 1989-ben bekapcsolódott a hazai kereszténydemokrata mozgalom ujjászervezésébe, de mindig a háttérben maradt, a magyar kereszténydemokraták új nemzedékének kiművelését tekintette hivatásának. Pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1991-ben Barankovics-emlékéremel ismerte el életútját, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. 1993-ban 44 év emigrációja után feleségével együtt hazatelepedett. Szülővárosával is szoros kapcsolatban állt, segítette munkájában hajdani képviselőjelölt-társát Cséfalvay Gyulát (1919-1998), aki 1990-1994 között KDNP-és országgyűlési képviselő volt. 2002. október 26-án ő volt Mosonmagyaróváron a Gyász-téri megemlékezés szónoka, 2006 szeptemberében pedig átvette a helyi egyetemen, a gazdasági akadémia jogutódján gyémántdiplomáját. Budapesten hunyt el 2008. március 6-án.

1934. március 27. 90 éve

Győrben hunyt el Bánki Zoltán orvos. Győrben született 1873. december 12-én. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Orvosi oklevelét 1897-ben Budapesten szerezte. 1901-ig Budapesten volt gyakornok. 1901-ben telepedett le Győrben, szülész- nőgyógyászként dolgozott. A Szentháromság Közkórházhoz tartozó Bábaképző Intézet oktatója volt. Az első világháború alatt Pozsonyban, olasz, erdélyi és orosz harctereken katonaorvosként dolgozott. Érdemei elismeréséül Győr szabad királyi város tiszteletbeli főorvosává nevezték ki.

1949. március 28. 75 éve

hunyt el Budapesten Schmidt Mihály állatidomár. Oroszváron született 1874-ben. Felesége Pitcardi (Piccardi) Rózsa ugyancsak állatidomár és artista volt. Cirkuszi pályáját állatidomárként kezdte, később Első Magyar Rollos Cirkusz néven utazó cirkuszt szervezett. 1918-tól Budapesten az egykori Barokaldi-cirkusz, majd rövid ideig a Royal Orfeum igazgatója volt.

1969. március 28. 55 éve

Megnyílt Győrben a Bajcsy-Zsilinszky úton a Képcsarnok.

1849. március 29. 175 éve

született Magyaróváron Czéh Lajos nyomdász. Czéh Sándor magyaróvári nyomdász és polgármester fia. A szülői házból hozott szakmát Budapesten és Németországban tökéletesítette tovább. Felesége a magyaróvári Günther Irma volt, sógora pedig Günther Adolf, az első magyaróvári mozi megnyitója. Házasságából egy lánya született. Egy ideig Sándor bátyja győri nyomdájában is dolgozott. 1880-ban tért vissza végleg Magyaróvárra, ahol 1883-ban vette át elhunyt apja neves nyomdáját. A Czéh Sándor-féle könyvnyomda az ő idejében is magas színvonalon működött. 1910-ben erősödő szembaja miatt a nyomda eladását határozta el és a Mosonvármegye Könyvnyomdája vette át a vállalatot. Magyaróváron hunyt el 1923. január 15-én.

1859. március 29. 165 éve

Nagycenken született Kugler Alajos városi főlevéltáros. Középiskoláit Sopronban végezte, növendékpap volt Győrött. A budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1866-ban polgáriskolai tanári, 1888-ban levéltárnoki képesítést szerzett. 1898-ban Sopronban a múzeumba kapott kinevezést. Levéltárnokként számos cikke jelent meg helyi lapokban és szakfolyóiratokban. 1909-ben jelent meg a soproni színészetről írt munkája. Sopronban hunyt el 1916. június 1-jén.

1894. március 29. 130 éve

Sopronban született Berecz Dezső író. Érettségi után jogot hallgatott, majd három évig az 51-es tüzérezredben szolgált. Hazatérve sikerrel végezte el a jogot, 1925-ben megszerezte a bírói és ügyvédi diplomát is. Apja soproni ügyvédi irodájában helyezkedett el. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkárává választották 1925-ben, 1936-tól alelnöke, 1943-tól elnöke a körnek. A Civitas Fidelissima almanachja számára megírta Sopron a magyar irodalomban című tanulmányát (1925), a Soproni Helikon című antológiában közzétette a Frankenburg Irodalmi Kör történetét (1927), s legjobb novelláit kötetben is kiadta (Párbaj, 1928). Két évtizeden át ő volt a Soproni Hírlap állandó irodalom- és filmkritikusa, zenei és képzőművészeti szemleírója. Színdarabokat, kisregényt is írt. 1946 tavaszán a Soproni Irodalmi Társaság elnökévé választották. A Társaság feloszlatása után visszavonult a közélettől, ügyvédi munkáját végezte. 74 évesen vonult nyugdíjba. Élete alkonyán a soproni magyar színjátszás történetével foglalkozott. Sopronban hunyt el 1985. június 30-án.

1734. március 30. 290 éve

Győrben született Falussy Zsigmond festőművész. A késő barokkból a klasszicizmusba átvezető korszak egyik legelső magyar festője. Feltehetőleg Bécsben tanult, majd az 1760-as évek elején Debrecenben élt. 1764-ben a szegedi Alsóvárosi templom sekrestyeszekrényének ajtajára 12 olajképet festett a templom védőszentjeiről. 1765-ből maradt fent legkorábbi női arcképe, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz. Az 1770-es években Székesfehérváron működött, majd Pesten dolgozott, elsősorban arcképfestőként. Ő festette Kazinczy Ferenc portréját 1777-ben. Bécsben három rézmetszete jelent meg. 1798-ban Győrött tevékenykedett, képeit a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi. Halálának pontos ideje nem ismert.

1924. március 30. 100 éve

született Budapesten dr. Kiss Ákos gépészmérnök. 1949-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki Egyetemen. Ezt követően a győri Szerszámgépgyárban egyedi szerszámtervező. 1961-ben főkonstruktőr. 1966-ban gépipari-gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1976-tól a Magyar Vagon-és Gépgyár célgép-főkonstruktőre. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetem Győri Tagozatán. Csavaripari gépek, automata gyártósorok, nyomdai berendezések, aggregátorok tervezésében és gyártás-előkészítésében vett részt. Hosszú időn át a Gépipari Tudományos Egyesület célgép központi szakosztályának elnöke. 1984-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával, 1985-ben (Teravagimov Mártonnal megosztva) Állami Díjjal tüntették ki. Győrben hunyt el 1985. április 25-én.

1884. március 31. 140 éve

Csornán született Somogyi Gyula író, színmű- és hangjátékíró, újságíró. A soproni gimnáziumban érettségizett, 1903-tól Budapesten joghallgató. 1920-tól 1928-ig Berlinben sajtóattasé, majd tudósító. Hazatérése után a budapesti Bethlen téri Színpad igazgatója volt. Színpadi műveit a Nemzeti Színház és a Vígszínház mutatta be. A Magyar Rádió hangjátékait és a világirodalom klasszikusainak műveiből készült feldolgozásait sugározta. Budapesten halt meg 1958. május 2-án.

1919. március 31. 105 éve

Sopronban született Kálmán Etelka táncosnő, balettmester, pedagógus. Brada Edénél kezdte tanulmányait, majd Brada Rezső és Nádasi Ferenc növendéke lett. 1935 és 1971 között az Operaház tagja, 1943-tól magántáncosa, 1962 és 1971 között a balettegyüttes titkára. 1950 és 1955 között az operaházi balettegyüttes mestere, az Állami Balett Intézet tanára 1955-től haláláig. Budapesten hunyt el 1984. június 16-án.

1999. március 31. 25 éve

hunyt el Győrben Mézes Lajos tanár. Budapesten született 1937. augusztus 12-én. A budapesti Kulich Gyula Ruha-és Cipőipari Technikum után az ELTE BTK-n szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát. 1961-től az Állami Révai Miklós Általános Gimnázium tanára. 1964-től nevelési igazgatóhelyettes. 1965. július 1-jétől a Győr-Sopron megyei Pedagógus Szakszervezet megyei titkára. Kérésére 1966. szeptember 1-jétől korábbi állásába helyezték vissza. A tanítás mellett 17 évig a magyar nyelv megyei szakfelügyelőjeként tevékenykedett. Tankönyvírással is megbízták, a megye magyartanárainak komplex gyakorlati szemináriumát vezette. 1998. március 11-én vonult nyugdíjba. 1974-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1980-ban Kiváló Pedagógus, 1996-ban Győr Oktatásügyéért-díj, 1998-ban Péterfy Sándor-díj elismerésben részesült.