Megyei évfordulónaptár

1896. március 1. 125 éve
Zalaegerszegen hunyt el hrabovai Hrabovszky Flórián ügyvéd, törvényszéki bíró. Enesén született 1824-ben. 1849. februárban hadnagy a 44. honvédzászlóaljban (feltehetően előbb altiszt ugyanitt), júniusban Nagysándor József (1803-1849) tábornok 3. osztályú katonai érdemjelre terjesztette fel. Később főhadnagy az I. hadtestben, a világosi fegyverletételig. 1849. augusztus 25-én besorozzák az 54. gyalogezredhez. 1853. december 31-én leszerelik. 1867-ben a Zala megyei Honvédegylet tagja, ügyvéd, majd törvényszéki bíró Zalaegerszegen. Sírja Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben található.
1911. március 1. 110 éve
Győrben született Kéry Ilona. 1933-ban ment férjhez Borsos Miklós szobrászművészhez. 1947-ig Győrben laktak. Jelentős szerepe volt abban, hogy Borsos Miklós műveiből állandó kiállítás nyílhatott Győrben a Káptalandombon. Budapesten hunyt el 2001. december 22-én.
1961. március 5. 60 éve
Budapesten hunyt el Szerdahelyi Sándor újságíró, kritikus. Győrben született 1884. április 12-én. 1904-ben az Alkoholellenes Munkásszövetség egyik alapítója. 1906-tól 1920-ig a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. 1917-ben a Munkások Gyermekbarát Egyesület alapító főtitkára. 1919-ben a Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja. 1920-tól 1948-ig a Népszava szerkesztőbizottságának tagja, a kulturális, majd külpolitikai rovat vezetője, 1952-ben nyugdíjazták. Az Absztinens című folyóirat szerkesztője 1907-től 1910-ig, a Gyermekbarát című folyóirat kiadója 1924-től.
1896. március 6. 125 éve
Újpesten született Maróti Lajos gépészmérnök. Középiskolai tanulmányai után, 1915-ben elvitték katonának. A háború után elvégezte a Fővárosi Állami Felsőipariskolát, gépésztechnikusi képesítést szerzett. 1922-től dolgozott a Martos és Herz Motor- és Gépgyárban, közben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát. 1938-ban Győrbe költözött, és augusztus 1-jén belépett a győri Magyar Waggon- és Gépgyárba. Kezdetben a szerszámüzem vezetője volt, 1945-től a vagongyár főtechnológusa. Az 1950-es évek elejétől bekapcsolódott a dízel-motorok fejlesztésébe. 1949-ben egyik alapítója a Gépipari Tudományos Egyesület Győri Tagozatának. A dízel-forgattyústengely zömítő-sajtoló eljárással történő kidolgozásáért 1957-ben a Kossuth-díj harmadik fokozatával tüntették ki. Az 1950-es évek elejétől a Budapesti Műszaki Egyetem győri kihelyezett tagozatán gyártás­technológiát tanított. 1957-ben ment nyugdíjba. Győrben hunyt el 1974. július 31-én.
1861. március 10. 160 éve
Pápán született Nagy Gizella tanár. Elemi iskoláit Pápán, majd Győrött végezte. A szombathelyi tanítóképzőben szerzett oklevelet magyar nyelvtan, írástan, földrajz és történelem szakon. Szombathelyen kezdett tanítani, 1891-ben helyezték Győrbe a Leány Polgári Iskolához. 1902-től nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója. A Győrvidéki Tanítóegyesület elnöke, a Maria Dorotheum Egyesület alelnöke volt. Győrben hunyt el 1937. március 10-én.
1861. március 11. 160 éve
Balassagyarmaton született Mezey Gyula mezőgazdász. 1883-ban Budapesten szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1884-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia természetrajzi tanszékére nevezték ki tanársegédnek. Az oktatás mellett részt vett a vetőmagvizsgáló állomás kísérleteiben, 1889 és 1891 között elvégezte a gazdasági akadémiát. 1893-tól rendkívüli, 1896-tól rendes tanárként gazdasági állattant, éghajlattant, kertészetet, szőlészetet, méhészetet és baromfitenyésztést, később növénykórtant tanított. Áthelyezése után 1913-tól 1921-ig a Kassai Gazdasági Akadémia igazgatója. Korának kiemelkedő növénykórtani szakembere volt. Budapesten hunyt el 1922. június 26-án.
1911. március 12. 110 éve
Nagyszénáson született Peterdy György honvéd alezredes, gépész tervező. Pécsen, Budapesten és Békéscsabán végezte a gimnáziumot. Ezután a pécsi Zrínyi Akadémián, 1931-től 1933-ig a Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémián tanult. 1933-tól Sopronban, Győrben, Hajmáskéren szolgált. 1938-ban diplomázott a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1946-ban amerikai hadifogságból hazatérve nyugdíjazták. 1946-tól a Magyar Vagon és Gépgyárban segédmunkás, majd marós. 1951-től a Győri Tervező Irodában rajzoló. 1956-ban a forradalmi Sajtó és Tájékoztatási Hivatal vezetője. 1957-ben letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték. 1960. április 1-jén amnesztiával szabadult, majd több győri tervező irodában dolgozott. Írásai jelentek meg a Győr-Sopron megyei Hírlapban, később a Kisalföldben, de külső munkatársa volt a Győri Rádiónak is 1960-tól. 1989. március 12-én hunyt el Győrben.
1891. március 13. 130 éve
Tihanyban hunyt el Simon Zsigmond Antal akadémiai tanár, tihanyi apát. Sopronban született 1814. február 3-án. Középiskoláit is Sopronban végezte. 1829-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. 1833-ban, Győrben tanári képesítést szerzett. Pannonhalmán hittudományi tanulmányokat folytatott, s ezt befejezve 1837-ben pappá szentelték. Az 1838-1842-es években, Győrben gimnáziumi tanár, 1842-től 1850-ig hitszónok és hittantanár a Győri Akadémián. 1850-től ismét tanár az ottani gimnáziumban, majd 1851 és 1857 között igazgató. 1857-től 1865-ig Pannonhalmán perjel, 1865. december 26-ától haláláig tihanyi apát. A Veszprémi Egyházmegye és a főapátság szentszéki elnöke. Közreműlödésével Balatonfüreden 1866-ban elkészült a hidegfürdő épülete, 1875-ben felállították a meteorológiai állomást.
1896. március 13. 125 éve
Újmalomsok községben született Kovács Jenő földműves, nemzetgyűlési képviselő. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, többször kitüntették. A felesége által örökölt földön gazdálkodott, tekintélyes gazdaként fiatalon megválasztották szülőfalujában községi bírónak. 1937-től tagja a Független Kisgazda Pártnak, a helyi szervezet elnöke, a Győr vármegyei vezetőség tagja. 1945. június 24-én Győr megye képviselőjeként került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, a novemberi választásokon pótképviselő. Az ötvenes évek elején kuláklistára tették, sokat zaklatták. Dolgozott építőipari segédmunkásként, 1959 után tsz-tag. Malomsok községben elhunyt 1977. augusztus 25-én.
1921. március 18. 100 éve
Győrben hunyt el dr. Tauber Károly ügyvéd. Győrben született 1845. szeptember 6-án. A győrszigeti izraelita elemi iskola után a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett (1864). A pesti egyetemen szerzett jogi diplomát 1868-ban, ügyvédi diplomát 1869-ben. Győrben jogi tanácsadói és ügyvédi irodát nyitott 1875-ben. A gyárak, kereskedelmi cégek és pénzintézetek jogi ügyeinek intézésére specializálódott. Tagja volt a Függetlenségi és 1848-as Kossuth Párt győri szervezetének. 1891-ben törvényhatósági bizottsági tag lett. Csatlakozott a Választójogi Országos Szövetség kiáltványához, amely a demokratikus szavazati jogot tűzte zászlajára. 1916. szeptember 14-én a városi közgyűlésen Wennes Jenő polgármester köszöntötte Tauber Károlyt négy évtizedes ügyvédi és városi közgyűlési tevékenységéért. A kormány királyi tanácsosi címmel ismerte el munkásságát.
1936. március 19. 85 éve
Budapesten hunyt el Székely Salamon vegyészmérnök. Győrben született 1860. szeptember 28-án. 1884-ben a bécsi műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett, 1891-től Budapesten az Országos Chemiai Intézetben segédvegyész, 1905-ben fővegyész, 1917-től kísérletügyi igazgató, 1922-ben kísérletügyi főigazgatóként nyugdíjazták. Elsősorban a tej és tejtermékek termelési és vizsgálati kérdéseivel foglalkozott.
1336. március 20. 685 éve
Győrben hunyt el Csáki Móric domonkos szerzetes. A Csák nemzetség ugodi ágából származott, 1270 körül született. Szerzetesnek készült, családi kívánságra feleségül vette Aba Amadé lányát, de közös elhatározással mindketten kolostorba vonultak. Apósa bezáratta, szabadulása után Bolognába domonkos kolostorba ment. Három évvel később Győrbe jött, 32 évet éllt itt domonkos szerzetesként. A győri püspök temette el, sírjánál több csodát észleltek. 1494-ben boldoggá avatták. Sírja és ereklyéi az 1566-os győri tűzvészben pusztultak el. Boldog Móric legendája elsősorban Itáliában maradt fenn.
1871. március 20. 150 éve
Győrben született eöttevényi Eöttevényi Olivér (Nagy 1917-ig, névvariáns: Eöttevényi Nagy Olivér) ügyvéd, egyetemi tanár, főispán, jogi és politikai szakíró. A budapesti egyetemen szerzett jogi doktori oklevelet, majd ügyvédi vizsgát tett. Ügyvédi irodája Pozsonyban volt, ugyanakkor 1900 és 1903 között a pozsonyi jogakadémia helyettes tanára. 1903-tól az eperjesi, 1907 és 1917 között a kassai jogakadémián a közjog, politika és nemzetközi jog rendes tanára. 1904-től a budapesti egyetemen a nemzetközi magánjog magántanára. 1917-től 1918-ig Krassó-Szörény vármegye főispánja és a román-bánsági és a szerb-bánsági vagyonközösség kormánybiztosa. 1919-től Budapesten élt. 1922 és 1944 között a Magyar Külügyi Társaság igazgatója, később ügyvezető alelnöke. Külföldön számos előadást tartott nemzetközi jogi problémákról. A nemzetközi és összehasonlító jog, valamint a kisebbségi jog kérdéseivel foglalkozott. A Külügyi Könyvtár című sorozat társszerkesztője volt. Számos jogi kiadványa jelent meg. A Nemzetközi Diplomáciai Akadémia tagja (1930), a jeruzsálemi Szent János-rend lovagja. Budapesten hunyt el 1945. április 27-én.
1896. március 20. 125 éve
Bakonyszentivánon született Wesztergom Izidor tanító, iskolaigazgató. A balatonfüredi állami polgári fiúiskolába (1908-1912) járt, majd a sárospataki tanítóképző intézetben szerzett tanítói oklevelet (1916). Háborús katonai szolgálata után 1919-ben a lébényi római katolikus elemi iskolában helyezkedett el. A pápai Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézetben szerzett egyházi ének- és zeneképesítésről szóló bizonyítványt (1921). 1946 októberében nevezték ki az iskola igazgatójának, az iskolák államosításakor erről a tisztéről lemondott. 40 év tanítás után, 1959-ben nyugdíjba vonult. Lébényben hunyt el 1963. december 27-én.
1986. március 20. 35 éve
Kapuváron hunyt el Gáspárdy Sándor festőművész, megyei szakfelügyelő. Orsován született 1909. március 19-én. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt. 1933-ban rajztanári oklevelet szerzett. Elvégezte a jogi kart, azután Jászapátiban, Marosvásárhelyen, Budapesten, Győrött volt tanár. 1949-ben megyei általános tanfelügyelő lett. 1954-ben házassága révén telepedett le Sopronban. 1957-ben a soproni művészcsoport vezetője, a művészeti élet szervezője.
1886. március 22. 135 éve
Budapesten született Darányi Kálmán főispán, miniszterelnök. Államtudományi doktorátust szerzett a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen 1909-ben. 1920-tól Győr város és Győr vármegye kormánybiztosa, 1920-tól főispánja. 1923-ban Moson vármegye főispánja. 1924-től Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye és Győr város főispánja. 1927-ben Magyaróvárott lett országgyűlési képviselő. 1936. október 10-étől miniszterelnök. 1938. márciusában Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Nevéhez fűződik az úgynevezett első zsidótörvény bevezetése. Budapesten halt meg 1939. november 1-jén.
1911. március 22. 110 éve
Győrben hunyt el Varga János r. k. pap, tanár. Szakonyban született 1851. június 8-án. Fertőfehéregyházán és Sopronban káplán, 1876-tól 1882-ig lelki igazgató a Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézetben, 1889-1893-ban aligazgató, 1893-től 1902-ig igazgató a kisebb papneveldében. 1902-től 1906-ig igazgató a nagyobb papneveldében. Szerkesztője a Magyarországi Papi Imaegyesület Értesítőjének 1887-től 1893-ig, valamint a Borromaeus című hitszónoklati folyóiratnak 1890-től 1895-ig. Cikkeit elsősorban az Oedenburger Zeitung, a Sopron, a Győri Közlöny, a Népiskolai Lapok tették közzé.
1986. március 23. 35 éve
Győrben hunyt el Pernesz Gyula tanár, könyvtáros. Orosziban született 1920. március 8-án. Elemi és középiskoláit Győrött végezte, majd a szegedi Magyar Kir. Állami Polgári-iskolai Tanítóképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. 1947-ben Devecserben lett tanár, ahonnét Győrbe került. A városi tanácson népművelési osztályvezető, a megyei tanácson osztályvezető-helyettes. 1960. május 1-jén kinevezték a Kisfaludy Színház igazgatójának, majd 1964-től 1981-ig a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója volt. 1953-tól rendszeresen jelentek meg publikációi művelődéstörténeti és helytörténeti témákban.
1821. március 29. 200 éve
Kapuváron született Lumniczer Sándor sebész orvos, egyetemi tanár. 1843–tól 1845-ig a pesti egyetemen Balassa János tiszteletbeli tanársegéde, majd 1845–től 1847-ig Bécsben műtőnövendék. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1848-ban Pesten a tábori sebészet előadója, később törzsorvos volt Görgey mellett. 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. A szabadságharc bukása után Aradon internálták, lefokozták és büntetésből az osztrák hadseregbe helyezték betegápoló beosztásba. Később az államvasutaknál alkalmazták orvosként, majd a Rókus Kórház orvosa lett. Egyetemi pályafutása 1868-tól vált újra lehetővé, ekkor fogadták el magántanárnak, 1872-ben rendkívüli tanárnak, majd 1880-ban a II. sz. Sebészeti Klinika rendes professzora lett. Több magas kitüntetésben részesült, 1885-től a Főrendi Ház tagjává nevezték ki. Az igazgatása alatt levő II. sz. Sebészeti Klinikán vezették be először az antiszepszist Magyarországon. Budapesten hunyt el 1892. január 30-án. Kapuvárott utcát, gyógyszertárat és kórházat neveztek el róla.
1911. március 29. 110 éve
Budapesten hunyt el Bakody Tivadar orvos. Győrben született 1825. május 4-én. Középiskoláit szülővárosában végezte. Pesten bölcsészhallgató, majd Lipcsében bölcseletet és jogot tanult. 1848-49-ben Görgey Artúr főhadiszállásán szolgált. 1854-ben a bécsi egyetemen orvosi oklevelet szerzett, 1854-től 1861-ig Lembergben élt, a homeopátiás módszereket tanulmányozta. 1861-ben visszatért Pestre, a testnevelés iskolai oktatásának szorgalmazója, 1865-ben a Pesti Torna Egylet egyik létrehozója. 1873-tól 1905-ig a budapesti egyetemen a hasonszenvi különös kór- és gyógytan tanára, egyúttal a Szent Rókus Kórház és az általa alapított Bethesda Kórház főorvosa. Alapítója a magyarországi biológiai társulatnak és a biológiai orvosegyesületnek.
1921. március 29. 100 éve
Kispesten született Liptay György pap, akadémiai tanár, rektor. 1941-ben a Pázmáneum növendéke lett. 1945-ben pappá szentelték. Kállón káplán, majd teológiai doktor. 1946-ban Kiskunhalason hitoktató, majd a váci szeminárium prefektusa és tanára. 1947-ben püspöki szertartó, 1952-ben Egerben a szeminárium prefektusa és tanára. 1951-ben Soroksáron káplán. 1951 és 1961 között a budapesti Hittudományi Akadémia tanársegéde, majd Kispest-Munkástelepen és Vecséstelepen, 1965-ben Pesterzsébeten és Pestlőrincen kisegítő lelkész. 1968-ban Vácott egyházmegyei könyvtáros. 1969-ben Pestlőrinc-Miklóstelepen plébános. 1979(?)-től a bécsi Opus Mystici Corporis kiadó igazgatója. 1989-ben a Pázmáneum rektora. 1990-ben hazatért, a győri papi otthon lakója lett. Győrben hunyt el 2003. október 21-én.
1921. március 29. 100 éve
Győrben született Varga Erzsébet énektanár, karnagy, zenetanár. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett 1946-ban. Tanított a budapesti Erzsébet Nőiskolában (1945-1951), majd a XI. Kerületi Általános Iskolában, 1962-től a győri Zrínyi Ilona Gimnázium- és Óvónőképző Szakközépiskolában. A Győri Vagongyár Kórusának karnagya volt. Liszt Ferenc-díjat nyert 1971-ben, Győr Város Kisfaludy díját 1976-ban. Győrben hunyt el 1985. június 17-én.
1961. március 30. 60 éve
Budapesten hunyt el Andorka Rudolf (Rezső, 1927-ig Fleischhacker) katonatiszt, diplomata. Sopronban született 1891. november 8-án. 1911-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, majd vezérkari tanfolyamon vett részt. Az első világháborúba frontszolgálatot teljesített. 1919. május-júniusában Stromfeld Aurél segédtisztjeként részt vett a Vörös Hadsereg északi hadjáratában. 1919. augusztusában belépett Horthy Miklós nemzeti hadseregébe. 1921-ben a budapesti államtudományi egyetemen doktori oklevelet szerzett. Katonai attaséként diplomáciai szolgálatot látott el több helyen, így Prágában és Varsóban. 1934-től a Honvédelmi Minisztériumban vezető beosztásokban dolgozott. Náciellenes magatartása miatt a német megszállás után a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnét betegen tért haza. 1949-től koholt vádak miatt internálótáborba került, 1954-ben szabadult.
1866. március 31. 155 éve
Gyirmóton született Bedy Vince római katolikus pap, történész. Gimnáziumi tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, a teológiát a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1889-ben szentelték pappá. Győrszigetben káplán 1889-től 1892-ig, majd 1892-ben püspöki szertartóvá nevezték ki. 1894-től 1900-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet tanára, 1911-től 1914-ig a kis- és nagypapnevelő igazgatója. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, 1933-ban felsőházi tag lett. A győri székeskáptalan nagyprépostja 1933–tól 1938-ig. Egyházlátogatási teendői során alakult ki érdeklődése az egyháztörténet iránt, amely egyháztörténeti és helytörténeti művek sorát eredményezte. A Győri Szemle alapítója 1930-ban, haláláig társszerkesztője. A Győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja 1910-től, alelnöke 1924-től, társelnöke 1934-től. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat elnöke 1931-től. Győrben hunyt el 1938. december 29-én.
Frissítve: 2020.12.07