Megyei évfordulónaptár

1884. július 3. 135 éve
Eggenbergben (Ausztria) hunyt el Frankenburg Adolf író, szerkesztő, az MTA levelező tagja. Németkeresztúron (Sopron vármegye) született 1811. november 11-én. A keszthelyi Georgikonban tanult, majd Egerben hallgatott jogot. 1833-tól jurátus volt a pozsonyi egyetemen, itt talákozott Széchenyi Istvánnal, akitől Nagycenken kapott állást, majd Somogy vármegyében gazdálkodott. Később Pestre ment, ahol az irodalmi élettel ismerkedett. 1837-ben az akadémia írnoka, majd 1838-ban kincstári fogalmazógyakornok lett. Ez évben Kunoss Endrével szerkesztette a Természet című lapot. 1841-től a Kossuth Pesti Hírlapjának, 1843-tól Garay János Regélőjének munkatársa. A lapokban írt humoros fővárosi életképei közkedveltek voltak. 1843-ban Magyar Életképek címmel havi szépirodalmi folyóiratot indított, amelyet 1844-től hetilappá alakított át, és 1847-ig szerkesztett. Itt tömörítette a fiatal demokratikus írókat, köztük Petőfit és Jókait. 1847-ben visszavonulva a kancelláriánál tolmács lett Bécsben, ahol a magyar kormánnyal való kapcsolatai miatt 1848-ban bebörtönözték. 1849 januárjában kiszabadult s később a bécsi legfőbb törvényszék fogalmazója, majd 1865-ben az úrbéri legfőbb törvényszék bírája lett. Nyugalomba vonulása után Pesten 1866-1867-ben a Magyarország és Nagyvilág, 1867-1868-ban pedig az 1848 című hazafias politikai lapot szerkesztette. 1877-ben Sopronban telepedett le, ahol életre hívta az Irodalmi és Művészeti Kört, ezzel elősegítette a város magyarosodását. 1881-ben újból a fővárosba költözött.
1844. július 4. 175 éve
Sopronban született Printz Ferenc ügyvéd, polgármesterhelyettes. 1871-ben jogász végzettséget szerzett, és a város szolgálatába lépett. 1878-ban árvaszéki ülnöknek, 1883-ban tanácsosnak választották. 1888-ban első tanácsos és polgármesterhelyettes. A Városszépítő Egyesületnek röviddel a megalakulása után tagja volt, 1891 és 1912 között elnöke. Fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően Sopron 1899-ben szökőkúttal ékesített sétateret kapott. Szorgalmazta az idegenforgalom fellendítése érdekében a turista utak elkészültét. A Deák tér átalakítása, parkosítása, vízzel történő ellátása is nevéhez fűződik. 1904-től került sor a Várkerület, a Petőfi és az Ógabona tér fásítására. 1909-ben vitte sikerre munkatársaival a „Sopron virágváros” programját. Fáradhatatlanul dolgozott Sopron szebbé tételén. A Városszépítő Egyesület közgyűlése 1914-ben díszelnökké választotta. 1920-ban hunyt el szülővárosában. Halála után öt évvel, 1925. május 23-án avatták fel a nevéről elnevezett pihenőt.
1919. július 4. 100 éve
Sopronban elhunyt Szántó Róbert főhadnagy. Hidegségben született 1898-ban. Az elemi iskolát szülőfalujában, az al- és főreáliskolát Marosvásárhelyen illetve Kismartonban végezte, majd a Mödlingi Műszaki Akadémia növendéke volt. 1916 augusztusában hadnaggyá nevezték ki, novemberben már az olasz fronton volt. 1917-ben főhadnagy. A világháborúból számos kitüntetéssel tért haza (Signum Laudis, Károly Csapatkereszt). A kommunizmus kitörésekor 1919-ben Nagycenken komoly mozgolódás volt a kommunisták ellen. Szántó Róbert eleinte a mozgalom katonai intézőjeként, később a fehér arcvonal jobb szárnyának vezetőjeként szerepelt. A megtorlás során a rögtönítélő törvényszék golyó általi halálra ítélte, július 4-én a soproni temetőben végezték ki.
1869. július 6. 150 éve
Csáktornyán született dr. Schwarz Mór főrabbi. A Budapesti Ferenc József Rabbiképző Intézet főgimnáziumában érettségizett. A fővárosi tudományegyetemen filológia, filozófia és pedagógia szakra járt. Közben két és fél évet töltött a berlini egyetemen. 1893-ban filozófiából doktorált. 1895-ben rabbivá avatták. Az 1895-1896-os oktatási évben fővárosi középiskolákban hittantanár. 1896-ban a turóc-szentmártoni hitközség rabbijává választotta. 1898. szeptember 13-án avatták a győri hitközség főrabbijává. Győrben ő volt az első rabbi, aki mindig magyarul mondta a templomi beszédeit. Nevéhez fűződik a zsidó leányok konfirmálásának meghonosítása. Budapesten hunyt el 1934. augusztus 20-án. A győri izraelita sírkertben helyezték örök nyugalomra.
1969. július 6. 50 éve
Győrben hunyt el Bogcha-Novák Zoltán gyógyszerész. Hajdúhadházán született 1913. július 16-án. A középiskoláit Egerben és Debrecenben végezte, gyógyszerészi diplomáját 1935-ben szerezte a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1938-tól a 2. számú Komáromi Helyőrségi Kórház beosztott gyógyszerésze, majd vezetője volt századosi rangban. 1947-ben szerelt le. 1949-ben került az Országos Társadalombiztosító Intézet győri gyógyszertárába, majd az államosítás után a Gyógyszertári Központ szakfelügyelője (1953), 1956-ban megyei főgyógyszerész. A szigetközi árvíz alkalmával (1954) oltóállomást hozott létre. Az 1956-os forradalom idején ő irányította a Nyugatról küldött gyógyszer-, vér- és kötszeradományok szétosztását. A gyógyszerész- és asszisztens-továbbképzésben, a vöröskeresztes munkában aktívan részt vett. 1956-ban és 1959-ben ideiglenesen a Gyógyszertári Központ igazgatója. 1961–től 1968-ig a Galenusi (gyógyszerkészítő) Laboratórium vezetője. Titkára volt a Magyar Kémikusok Egyesületének. Győrben a Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.
1969. július 9. 50 éve
Budapesten elhunyt Dietz Károly ügyvéd, fővárosi rendőrfőkapitány. Sopronban született 1885. július 21-én. 1909-ben a budapesti egyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1909-től fővárosi államrendőrségi fogalmazó, 1917 és 1918 között az Országos Közélelmezési Hivatal nyomozóosztályának előadója. A polgári demokratikus forradalmat követően Budapest rendőrfőkapitánya volt, ő tartóztatta le Kun Bélát és társait. A Tanácsköztársaság elején mint a Vörös Őrség csoportvezetőjét ellenforradalmi szervezkedés miatt letartóztatták. A szakszervezeti kormány idején Budapest rendőrfőkapitányaként a rendőrség területén az 1919 előtti állapotokat állította vissza. A Friedrich-puccs lemondatta, ezután magánvállalatnál dolgozott, mint könyvelő. 1931-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. A Magyar Labdarúgó Szövetség szövetségi kapitánya volt 1934-től 1939-ig. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán, majd a mauthauseni koncentrációs táborban volt fogoly. 1945-től Budapesten ügyvéd, 1951-ben kitelepítették Bodrogkeresztúrra, 1953-ban tért vissza Budapestre.
1894. július 10. 125 éve
New Yorkban elhunyt Varga Andor (Varga, Andrew C.) jezsuita szerzetes, egyetemi tanár. Börcsön született 1917. március 28-án. 1935. július 30-án lépett a jezsuita rendbe. A teológiát Budapesten, Kassán és Szegeden végezte. Rómában a Gregorianán filozófiából doktorált. Párizsban, Louvain-ben is tanult. 1947-ben elhagyta Magyarországot, 1951-től Kanadában, 1955-től Amerikában élt. 1955-től 1966-ig a Fordham University (New York) filozófiatanára, 1966-tól 1971-ig a jezsuita rend asszisztens generálisa, 1971-től a New York-i John Le Farge és a John Courtney Muray Forum igazgatója. Erkölcsi témakörben jelentek meg kiadványai Rómában és New Yorkban.
1969. július 11. 50 éve
Budapesten elhunyt Paál Ferenc (névvariáns: Popper Ferenc) író, újságíró, lapszerkesztő. Győrben született 1904. július 20-án. Pályáját diákkorában a bécsi Keleti Akadémia hallgatójaként kezdte, különböző magyar emigráns újságokba írt cikkeket. A freudizmus hatása alatt írta Merengők című regényét (Bécs, 1925). Hamu alatt című regénye (Bécs, 1929) a bécsi magyar emigráció életéről szól. A harmincas években Csehszlovákiában élt, ahol előbb bécsi tudósítója, majd szerkesztője volt a pozsonyi Reggel című napilapnak (1928–1934), utóbb a Prágai Magyar Hírlapnak. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, elfogták és Mauthausenbe deportálták. Hazatérése után a Politika című hetilap társszerkesztője, a Kis Újság (1948–1950) és a Független Magyarország (1950–1952) főmunkatársa volt. 1952 és 1966 között a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője, később szerkesztőbizottsági tagja. 1966-tól haláláig az általa alapított Budapester Rundschau című német nyelvű hetilap főszerkesztője volt.
1869. július 13. 150 éve
Győrszigetben született dr. Antal János (1890-ig Singer János) fogorvos, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Győrben és Pozsonyban, orvosi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. 1893-ban avatták doktorrá. Főleg méregtani tanulmányokkal foglalkozott, ő állapította meg a foszformérgezés ellenszerét a kálium-hipermanganikumban. 1896 elején a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karának fogászati klinikáján dolgozott, majd 1898 áprilisától a Budai Irgalmas Rendi Kórház fogászati osztályának főorvosa. 1903-ban magántanárrá minősítették, 1912-ben udvari tanácsosi címet kapott. 1905-től a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke. A Magyar Fogorvosok Lapjának szerkesztője, a Pallas, majd a Révai lexikon munkatársa volt. Budapesten hunyt el 1945-ben. Mellszobra Budapesten, a Mária utcai Szájsebészeti Klinika lépcsőházában látható.
1919. július 14. 100 éve
Győrzámolyban született Csontos Gyula római katolikus plébános, műfordító. Kisgazda családból származott. Magyaróváron érettségizett. A teológiát Veszprémben kezdte, majd 1942-ben a svájci Fribourgban folytatta. 1943-ban szentelték pappá. Nemestördemicen, Káptalantótiban, Attalán és Veszprémben káplán, Kaposvárott hitoktató. 1948-tól a püspöki számvevőség irodáját vezette, 1953-ban főszámvevő. 1961-től plébános Paloznakon. Csopakon megépíttette a modern templomot. Paloznakon halt meg 1991. augusztus 26-án.
1944. július 15. 75 éve
Molodon-Druzlewiczban (Szovjetunió) elhunyt Nelky Lénárt huszárfőhadnagy. Sopronban született 1915. január 25-én. 1938-ban elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, 1939. október 1-jén tartalékos zászlóssá léptették elő. Lovas ágyús tanfolyamot abszolvált, majd 1940-től ténylegesítési próbaszolgálatot teljesített. 1940-ben átvették a honvédség hivatásos állományába, egyidejűleg hadnaggyá nevezték ki. Részese volt az erdélyi bevonulásnak és az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletnek. Az 1/I. huszárosztály lett az alakulata. 1942-ben alantostiszti tanfolyamon vett részt. 1942. október 1-től a szabadkai 2/II. huszárosztályban szolgált. 1943. augusztus 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1944. június 12-től a 2. huszárezred másodsegédtisztjeként a kelet hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. július 15-én a súlyos védelmi harcok során nyoma veszett (hősi halált halt).
1884. július 16. 135 éve
Göllén született Pitroff Pál költő, műfordító, író, irodalomtörténész, esztéta. A kolozsvári egyetemen szerzett diplomát 1907-ben. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola tanára volt 1907-1920-ban. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja 1908-tól, főtitkára 1913 és 1920 között, alelnöke 1920-21-ben volt. Utána Budapesten kultuszminisztériumi tisztviselő, majd gimnáziumi tanár lett. Ifjúsági műveket is írt, német költők műveit fordította. Szépirodalmi és ifjúsági műveit P. Pál Ödön néven adta ki. A XVIII-XIX. századi győri nyomdászat és művelődéstörténet jeles kutatója volt, összefoglaló műve e témában 1915-ben jelent meg. Budapesten hunyt el 1965. május 10-én.
1889. július 16. 130 éve
Győrben hunyt el Ebenhöch Ferenc római katolikus pap, régész. Győrben született 1821. július 25-én. Tanulmányait a győri bencés gimnáziumban, majd a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán végezte. Pappá szentelése után a Szapáry családnál nevelő, majd győr-belvárosi segédlelkész. 1851-ben koroncói, majd téti plébános, 1874-től győri kanonok. Régészeti munkásságát Rómer Flórissal együttműködve végezte, majd Méry Etellel folytatta. Gyűjtött anyagának egy részét a Nemzeti Múzeumba küldte, más részét a győri bencés gimnáziumra, a Szent Orsolya-rend győri iskolájára hagyta. Könyvtárát a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolának adta. Munkatársa volt a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteknek, számos természettudományi cikket írt.
1819. július 17. 200 éve
Győrben született Major István tüzér hadnagy, gabonakereskedő. 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett. Részt vett a Jellasics elleni győztes csatában, majd a schwechati ütközetben. A komáromi erődvárba vették fel honvédnek, a komáromi Csillagvár melletti ütközetben tüzér volt. Görgey a budavári győzelem után tűzmesterré léptette elő, később tüzér hadnagyként harcolt. A szabadságharc bukása utáni években ő lett a győri gabonanagykereskedők délvidéki megbízottja. Szanádon házat vásárolt, személyét közmegbecsülés övezte. 1877-ben Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották. 1886-ban tollba mondta lányának negyvennyolcas emlékeit. A jómódban élő Major családot 1889-ben kirabolták, s a megbízóitól gabonavásárlásra kapott pénz eltűnt. El kellett adnia házát, földjét és kertjét. Szanádon 1890. október 6-án öngyilkos lett.
1939. július 17. 80 éve
Budapesten hunyt el Gaár Vilmos jogász, politikus, táblabíró. Győrszigetben született 1862. május 6-án. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziuma után a győri Jogakadémián tanult, majd a budapesti Királyi Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1884-től Győrött, majd Sopronban volt ügyvédjelölt, 1893-ig Sopronban ügyvéd. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára. A Sopron című hetilapnak felelős szerkesztője, a Soproni Hírlap szerkesztője. 1895-től segédtitkár az Igazságügyi Minisztériumban. 1900-ban budapesti törvényszéki bíró, 1907-ben ítélőtáblai bíró, 1914-ben kúriai bíró. 1925-ben nyugdíjazták. Önálló kötetei mellett rendszeresen publikált jogi szaklapokban.
1734. július 18. 285 éve
Győrben született Csapó József orvos botanikus. A német államokban és Svájcban tanult. 1759-ben a baseli egyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1767-től haláláig Debrecen város főorvosa. Ő írta az első magyar gyermekorvostani könyvet. Összegyűjtötte a magyar növényeket. Lynné rendszere helyett H. Crantz rendszerét fogadta el. Debrecenben hunyt el 1799. május 21-én.
1934. július 18. 85 éve
Grazban hunyt el Storno Kálmán építész, id. Storno Ferenc fia. Sopronban született 1858. február 8-án. A bécsi akadémián F. Schmidt tanítványa volt. Restaurálta a soproni Szent Jakab-kápolnát. Arcképeket, csendéletet, tájképeket festett. Betegsége miatt korán megtört művészi pályája.
1944. július 75 éve
Auschwitzban elhunyt Pollák Miksa izraelita rabbi, vallás- és irodalomtörténész. Beled községben született 1868. március 8-án. A középiskolát Kőszegen a bencés algimnáziumban, a felsőbb osztályokat a Rabbiképző Intézet iskolájában járta Budapesten. 1891-től 1892-ig a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a Zsidó Tudományok Főiskolájára is járt. 1894-ben filológiából doktorált és elnyerte a rabbi oklevelet is. A soproni neológ hitközség rabbijává választotta, itt 50 éven át, 1944-ig működött. Irodalomtörténeti munkásságában magyar klasszikus írók bibliai ismereteit tanulmányozta. Helytörténeti jelentőségű művet is kiadott: A zsidók története Sopronban a legrégebbi időtől a mai napig (1894).
1944. július 20. 75 éve
Győrladaméron született Németh Jánosné (Sz.: Tóth Irén Erzsébet) alpolgármester. Gimnáziumi tanulmányai után 1962-től a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnál adminisztrátor. 1977-ben műszaki rajzolói továbbképző tanfolyamot végzett, 1979-ben pénzügyi ügyintézői vizsgát tett. 1981-ben építőipari kalkulátori képzettséget, 1985-ben felsőfokú építőipari árszakértői diplomát szerzett. Műszaki rajzoló, előkalkulátor, ügyviteli vezető, majd ár- és organizációs csoportvezető-helyettes. 1987 februárjától a Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalatnál főkalkulátor, majd főelőadó. 1987 áprilisában a Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. Önálló Árhatóság főelőadója. 1989 őszén kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben tagja lett a Kereszténydemokrata Néppártnak, a párt megyei titkárának és a városi elnökség tagjának választották. 1990 őszén az önkormányzati képviselő-testületbe a Kereszténydemokrata Néppárt városi listájáról került be. 1990. november 14-től alpolgármester. Tevékenysége a szociálpolitika, egészségügy, környezetvédelem területeire terjedt ki. Nagy szerepe volt a likócsi Segítőház, a kismegyeri szociális otthon és a Nádor étterem által akkoriban működtetett szociális étkeztetés megvalósításában. Győrben hunyt el 1993. augusztus 12-én.
1969. július 20. 50 éve
Megkezdte működését az ország egyik legrégebbi nyári alkotó telepe, a Győri Nyári Művésztelep. A Városi Tanács alapította azzal a céllal, hogy a dunántúli festőművészek és rajztanárok jelenlétükkel és műveikkel „színesebbé” tegyék a helyi képzőművészeti életet. Az évek folyamán nemzetközi szobrászati és iparművészeti alkotóteleppé fejlődött.
1984. július 22. 35 éve
Mentonban (Franciaország) hunyt el Gabányi-Grosz Andor biológus, történész. Magyaróváron született 1899. december 23-án. 1909 és 1914 között a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult. Egyetemi tanulmányait Magyarországon végezte, eredeti képzettsége állatbiológus volt. Kivándorolt Franciaországba, ahol a II. világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1972 óta nyugdíjasként élt Franciaországban, mint a francia irodalom és a magyar történelmi emlékek kutatója.
1944. július 23. 75 éve
Kőszegen hunyt el Heckenast Kálmán minisztériumi alkalmazott, pénzügyi igazgató. Sopronban született 1856-ban. Állami szolgálatát mint irodai segédtiszt kezdte 1875-ben. 1877-ben számtiszt lett a soproni pénzügyigazgatóságnál. 1880-tól pénzügyi fogalmazó Pécsett, 1883-tól pénzügyőri biztos, 1890-től I. osztályú pénzügyi titkár és pénzügyőri központi felügyelő, 1896-től cukorgyári főfelügyelő miniszteri titkári címmel és jelleggel, 1904-től osztálytanácsosi címet és jelleget nyert, 1907-től valóságos osztálytanácsos a Pénzügyminisztériumban. 1911-től 1917-ig minisztertanácsos és pécsi pénzügyigazgató. A háborús megszállás idején kitették lakásából, nyugdíjazták és elköltözött Körmendre, itt töltötte nyugdíjas éveit.
1909. július 24. 110 éve
Budapesten hunyt el Horváth Sándor kegyesrendi kormánytanácsos, királyi tankerületi főigazgató. Csepregen született 1844. május 2-án. A gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrött végezte. 1863-ban a győri papnevelő intézetben kezdte meg tanulmányait, innét lépett át 1867-ben a kegyesrendbe. Tanári oklevelet szerzett, Kolozsváron és Veszprémben tanított, 1886-tól a nyitrai gimnázium tanára, 1890-ben házfőnöki és hittudományi intézet igazgatója. Első megszervezője és igazgatója volt a Nyitra Vármegyei Múzeumnak.
1944. július 26. 75 éve
Budapesten elhunyt Krizmanits János (névvariáns: Krizmanich) sportoló, edző, magántisztviselő. Sopronban született 1880. december 6-án. Az 1912. évben a stockholmi olimpián II. helyezést elért tornászcsapat tagja. A Budapesti Torna Club (BTC) színeiben 1910-ben és 1914-ben országos egyéni tornászbajnokságot nyert és tagja volt klubja 1912-, 1913- és 1914-ben országos bajnokságot nyert tornászcsapatának, majd ő lett a klub művezetője. Szakcikkeket írt, edzője volt a tornász válogatott keretnek.
1984. július 30. 35 éve
Budapesten hunyt el Szőke Béla gordonkaművész. Győrben született 1910. december 30-án. Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében végezte 1937-ben, Friss Antal tanárnál. 1937 és 1948 között a Székesfővárosi Szimfonikus Zenekar, 1948-tól 1962-ig a Budapesti Hangversenyzenekar gordonkása nyugdíjazásáig, majd 1962-től 1981-ig kisegítő gordonkása az Állami Hangversenyzenekarnak. A zenekarral vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában.
1594. július 31. 425 éve
Szinán pasa vezetésével a százezres oszmán sereg körülzárta Győrt, és elűzte a császári hadsereget.
1919. július 31. 100 éve
Győrben született Földesi Lajos labdarúgó, sportvezető. Iskoláit Győrött és Budapesten végezte. Érettségi után Győrben a Magyar Államvasutaknál helyezkedett el, és nyugdíjazásáig ott dolgozott. Pályafutása során a Vasas ETO, a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) és a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapataiban futballozott. Edző volt a Győri Postás labdarúgócsapatánál, majd a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. Győrben hunyt el 1994. június 28-án. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.
Frissítve: 2019.01.16