Vármegyei évfordulónaptár

1921. július 1. 105 éve

Bécsben hunyt el dr. Zuckerkandl Ottó urológus, sebész. Győrben született 1861. december 28-án. Dr. Zuckerkandl Emil, bécsi orvosprofesszor öccse. 1884-ben szerzett orvosi diplomát a bécsi egyetemen. 1889-től Eduard Albert (1841-1900) sebész asszisztense, két évvel később a Bécsi Általános Kórházban dolgozott Leopold von Dittel (1815-1898) irányítása alatt. 1904-től a bécsi tudományegyetemen egyetemi docens, 1912-től egyetemi tanár. Sebészeti és urológiai könyveket, tanulmányokat írt. 1919-ben a Wiener Urológiai Társaság alapítója és első elnöke.

1736. július 2. 290 éve

Esztergomban született Vilt József r. k. pap, győri püspök. Alsóbb iskoláit Esztergomban, Nagyszombatban, hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmeaneum Papnevelő Intézetben végezte. 1761-es papszentelése után többek között Pesten káplán, 1776-ban pozsonyi kanonok és a nagyszombati konviktus igazgatója, 1799-től a főegyházmegye káptalani helynöke. 1800. szeptember 17-étől belgrádi és szemendrai püspök. 1806. június 6-án nevezte ki a király győri püspöknek. A napóleoni francia megszállás alatt Győrben maradt, a károk helyreállításához saját vagyonával is hozzájárult. Fertőrákoson hunyt el 1813. október 4-én.

1896. július 2. 130 éve

Győrben hunyt el Nogáll Károly apát, egyházi vezető. Győrben született 1816. április 20-án. Hittudományi tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte (1836-1840), 1840. július 20-án szentelték pappá. Egyházmegyei irodista Győrött, Deáky Zsigmond segédpüspök titkára (1841-1843), rövid ideig gróf Pálffy Ferenc nevelője. Környén plébános (1844-1858), a győri kisszeminárium igazgatója (1858-1867), a szentírástudományok tanára a hittudományi főiskolán (1857-1865), győri székesegyházi tiszteletbeli kanonok 1860-tól, kanonok 1864-től, püspöki helynök és pápóci prépost 1878-tól, ozerói választott püspök 1879-től.

1896. július 3. 130 éve

Győrben hunyt el báró Csávossy Leó (eredeti neve báró Gudenus Leó) sportújságíró. Nevét 1940-ben a báró Csávossy-család szeniorjának hozzájárulásával és miniszteri engedéllyel báró Csávossy Lászlóra változtatta. 1948 után a Cs. Leó nevet használta. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott és doktorátust szerzett. Később sportújságíró lett. 1945 után három évig álnéven lakott Budapesten, majd Nyugatra menekült. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és New Yorkban élt. 1953-tól 1955-ig a Nyugati Magyarság társszerkesztője. Azután az Amerikai Magyar Népszava és a clevelandi Szabadság munkatársa. 1966-ban visszatért Magyarországra.

1896. július 4. 130 éve

Kámban született Holenda Barnabás Gyula pap, gimnáziumi tanár, igazgató, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait a szombathelyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1914-ben lépett a bencés rendbe. Tanulmányait a pannonhalmi Szent Benedek-rendi Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán folytatta. 1919-ben szentelték pappá, majd Esztergomban, Győrben (1922-1923), Budapesten volt gimnáziumi tanár. 1924-től 1938-ig a pannonhalmi főiskolán tanított elméleti fizikát. 1932-től Győrött is tanított a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, 1938-tól 1948-ig ugyanitt igazgató. 1948-tól 1950-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója, 1950-től 1963-ig a Szent Benedek-rendház házfőnöke és a gimnázium igazgatója Győrben. Tagja volt a Katolikus Tanügyi Tanácsnak. Több cikke jelent meg a Pannonhalmi Szemlében, a Vigiliában, a Katholikus Szemlében. Matematika tankönyveket is írt többféle iskolatípus számára. Győrben hunyt el 1967. február 6-án. A győri bencés templom kriptájában nyugszik.

1921. július 4. 105 éve

Győrben született Szekeres László gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE) általános orvosi diplomát szerzett (1949), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1952), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1965). A Pécsi Tudományegyetem, illetve a POTE Gyógyszertani Intézetének egyetemi tanársegéde (1949-1952), adjunktusa (1952-1957), docense (1957-1967), a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Gyógyszertani Intézet intézetigazgató egyetemi tanára (1967-1991), a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet emeritusz professzora, közben az egyetem tudományos rektorhelyettese (1967-1978). Az ún. hirtelen szívhalál gyógyszeres megelőzésével foglalkozott, Magyarországon elsőként vizsgálta kísérletesen a szívizom anyagcseréjét és elektrofiziológiáját. Kutatásához kapcsolódóan szakkönyvei jelentek meg. A Magyar Farmakológiai Társaság elnöke (1991-1995), számos magyar és külföldi tudományos társaság tagja (pl. New York-i Tudományos Akadémiának 1978-tól). Többször jutalmazták kitüntetéssel (pl. Linné-érem /1964/, Issekutz Béla-díj /1984/, Pro Universitate-díj /2002/ stb.) Szegeden hunyt el 2012. január 9-én.

1921. július 4. 105 éve

Győrben született Varga Tibor hegedűművész, pedagógus, karmester. Elsőként hegedűkészítő apjának, majd a győri zeneiskolában Hermann Lászlónak a tanítványa. Hubay Jenő támogatásával a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gábriel Ferenc kitűnő zenepedagógus növendéke (1931-1938), később magánúton Flesch Károly tanítványa. A budapesti tudományegyetemen filozófiát tanult (1939-1943), egy évig orvosi tanulmányokat is folytatott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Iskola tanára (1945-től). 1947-ben Angliában telepedett le. A detmoldi (NSZK) zeneakadémia hegedűtanára (1949-től), ugyanitt megalapította a nevét viselő kamarazenekart (1954). 1956-tól a svájci Sionban élt, ahol létrehozta a Sioni Zeneakadémiát (1963), a Sioni Nemzetközi Fesztivált (1964), amelynek keretében megrendezik a Varga Tibor Nemzetközi Hegedűversenyt (1967). Világszerte koncertezett, a legkiválóbb zenekarokkal és karmesterekkel. Lemezfelvételeit a Columbia, a Deutsche Grammophon és az EMI Zeneműkiadó adta ki. 1974-ben létrehozott egy nevét viselő alapítványt, amely megjelentette a Tibor Varga CD Collection lemezsorozatot. Grimisuat-ban (Wallis, Svájc) hunyt el 2003. szeptember 4-én. A győri Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézete Varga Tibor nevét vette fel (2006).

1921. július 5. 105 éve

Devecserben hunyt el Pogány József (Pollák 1900-ig) főorvos. Felpécen született 1850-ben. Hazai tanulmányai befejezése után Bécsben szerzett orvosi diplomát 1873-ban. A Veszprém megyei Devecser orvosaként az ajka-csigervölgyi szénbánya dolgozóinak is gyógyítója lett. 1898 decemberében a főispán devecseri járási orvossá, 1902-ben főorvossá nevezte ki. 1897-től az izraelita iskolaszéknek, a Somlóvidéki Takarékpénztárnak elnöke volt. 1900-tól járási esküdt. 1901-től megyebizottsági tag, 1902-től a Korcsolyázó Egylet orvosa, 1904 januárjában a főispán tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. 1910-ben kinevezték a felépült devecseri Berta Kórház (első) igazgató főorvosává.

1796. július 6. 230 éve

Bécsben született Mayr Mihály festő, műgyűjtő. A császárvárosban díszletfestőként ismerték. Sok művészbarátja volt, így lett jelentős grafikai gyűjteménye. 1846-ban költözött Kismartonba, háza valóságos művészi központ volt. Bejárta Kismarton és Sopron környékét, sok tájképvázlatot készített, a Lajta szép erdeit ábrázolta, aprólékos, romantikus tájakat festett. Gyűjteménye, vázlatkönyvei, rajzai és vízfestményei vetették meg a Burgenlandi Tartományi Múzeum alapjait. Kismartonban hunyt el 1870. október 04-én.

1916. július 6. 110 éve

Bad Ischlben hunyt el bégavári Back Hermann gyáros. Prossuetr született 1824. április 1-jén. 1848-ban települt Győrbe 1874-ben megvásárolta Toma János 1845-ben alapított malmát. Először két malmot működtetett, az egyiket Szigetben, itt lett később piskótagyár, ezt adta el Koestlinnek. A nádorvárosi malmot a Hosszú utcában a legmodernebb eszközökkel szereltette fel. 1896-ban nemesi címet kapott. 1904. november 3-án Ferenc József „a közjóság terén szerzett érdemeiért” elismerésben részesítette. 1907. szeptember 9-én leégett a malom. 1908-ban Weisz Oszkár tervei alapján Hlatky-Schlichter Lajos építette fel. 1910. február 7-én hengermalmát családi részvénytársasággá alakította. Az üzlet vezetését Richards Richardra bízta, aki unokahúgát vette feleségül. 1914. március 12-én Győr szabad királyi város közgyűlése méltatta érdemeit. 1914. szeptember 10-én 50 ezer korona adományt tett a nehéz helyzetbe jutott iparosok támogatására, s az iparossegélyt is létrehozta. 1914-ben a nádorvárosi 16. számú utcát róla nevezték el.

1996. július 6. 30 éve

Győrben elhunyt id. Rácz Endre pedagógus, fotóművész. Csikvándon született 1912. február 21-én. Győr több általános iskolájában tanított. 1962-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. A Győri Fotóklub egyik alapítója, 1964-től 1966-ig elnöke, 1979-ig elnökhelyettese. Felvették a Nemzetközi Fotóművész Szövetségbe is. 1962-ben a Győri Műcsarnokban rendezett gyűjteményes tárlatot Markó Ödönnel és Z. Szabó Lászlóval. 1967 szeptemberében és 1979 decemberében önálló kiállítása volt a Győri Műcsarnokban. Nagy sikere volt a budapesti Fényes Adolf Teremben megrendezett, „Hazamegyek a falumba” című kiállításának 1978-ban. A győri köztemető X. sz. parcellájában nyugszik.

1871. július 8. 155 éve

Győrben született Kürti Nándor (1898-ig Künstlinger) tisztviselő. Gimnáziumba Budapesten járt, majd a kereskedelmit Bécsben végezte. 1891 és 1894 között a Magyar-Francia Biztosító Rt. dunaszerdahelyi főügynökségének vezetője. 1895 és 1908 között a Hazai Általános Biztosító Intézet győri, budapesti, szombathelyi, székesfehérvári, komáromi, végül miskolci fiókjában kezelő, levelező, könyvelő, ügyvezető. Szépirodalmi írásai jelentek meg különböző sajtóorgánumokban (pl. Borsodmegyei Lapok, Miskolci Napló stb.). Budapesten hunyt el 1907. július 9-én.

1921. július 11. 105 éve

Győrben hunyt el Pollák Henrik orvos. Vág községben született, 1863. augusztus 21-én. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1890-ben. A Szent Rókus Kórház segédorvosa, 1892 és 1906 között Nagymegyeren körorvos. 1908-tól Győrben élt, a Munkásbiztosító Pénztárnál, a Magyar Államvasutaknál, illetve a háború alatt a győri tartalékkórházban teljesített orvosi szolgálatot.

1936. július 12. 90 éve

Győrben hunyt el Vadász Norbert tanár, irodalomtörténész. Mosonban született 1880-ban. A gimnáziumot Magyaróvárott és Győrött végezte, a tanári oklevelet Budapesten szerezte. 1901-ben lépett be a premontrei rendbe, 1905-ben szentelték pappá. Ezután öt évig tanított Szombathelyen, Türjén és Keszthelyen. Később könyvtáros volt Csornán. Ezután 1914-től húsz éven át Szombathelyen, majd Keszthelyen tanított magyar irodalmat és német nyelvet. Írásaiban 19. századi irodalommal és Vas megye irodalmával foglalkozott.

1866. július 13. 160 éve

Győrben született Wennes Jenő polgármester. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Gőgimnáziumában érettségizett, majd a Győri Jogakadémián tanult. Tanácsos, főjegyző, alpolgármester is volt, 1906 végén választották meg Győr polgármesterének. Hivatali éveiben jelentős közműfejlesztések történtek, nagyarányú takarékosságot vezetett be. Győrben hunyt el 1915. április 27-én.

1886. július 13. 140 éve

Győrben született Petz Margit festőművész. Művészeti tanulmányait Münchenben, majd Párizsban végezte. Olaszországban és Belgiumban is járt tanulmányúton. 1912-ben Budapesten rendezett kiállítást közel 200 művéből. Ady Endre a Nyugatban dícsérte grafikáit. Német lapoknak dolgozott, rajz- és festőtanfolyam indításával is foglalkozott. Madárrajzaiból képeslapokat adott ki. 1943 után hunyt el, halálának pontos ideje nem ismert.

1936. július 14. 90 éve

Kazáron született Kiss Turay Gyula orvos. Középiskolai tanulmányait Salgótarjánban és Budapesten végezte. 1960-ban szerzett orvosi oklevelet Budapesten, ebben az évben került Győrbe. 1965-ben szülész-nőgyógyász képesítést szerzett, majd aneszteziológiai szakvizsgát tett. 1970-ben az onkológiai osztály vezetője, a megye onkológus főorvosa. 1977-ben onkoradiológiai szakorvosi képesítést szerzett. Megszervezett egy korszerű onkoradiológiai osztályt, amelynek vezető föorvosa lett 1986-ban Petz Aladár-emlékéremmel tüntették ki. Győrben hunyt el 1992. június 14-én.

1821. július 15. 205 éve

Pozsonyban elhunyt Ambschell Antal magyar jezsuita, később világi pap, fizikus, egyetemi tanár. Győrben született 1751. március 9-én. 1786-ban lépett a jezsuita rendbe, Bécsben lett a filozófia doktora. A rend eltörlése, 1773 után világi papként a laibachi líceumban fizikát és mechanikát, 1784 és 1803 között a bécsi egyetemen természettudományokat tanított. 1807. augusztus 10-től pozsonyi kanonok és plébános. 1809-ben lemondott a plébániáról. Matematikai és fizikai műveket írt.

1871. július 16. 155 éve

Pesten hunyt el Sauerwein Géza nyomdász, szerkesztő. Győrben született 1834 körül. Édesapja a győri „Sauerwein Géza nyomda és kiadó” (1859-1887) tulajdonosa volt. S. Géza több helyen dolgozott, mint nyomdász; ismételt külföldi utazásai után Pesten telepedett le és a fővárosi Neuer-féle nyomda ügyvezetője, a nyomdászok önképző-egyletének alapítója és hosszabb ideig elnöke volt. Az 1860-as években a nyomdász-társadalmi élet meghatározó alakja, úttörő előmozdítója volt. Mint küldött háromszor vett részt az általános nyomdászgyűléseken. A Typographia című szaklap szerkesztője volt 1870 és 1871 között.

1871. július 19. 155 éve

Győrben hunyt el Fábián István kanonok, egyházi író, nyelvész, műfordító, költő. Tamásiban (Sopron vármegye) született 1809. szeptember 2-án. Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte, 1833-ban szentelték pappá. Káplán Bogyoszlón, 1845-ben elnyerte a széplaki plébániát, ugyanakkor Esterházy Miklós herceg családjánál egy évig nevelő. 1869-ben székesegyházi kanonok, a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola igazgatója. A negyvenes évektől nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Főként a finn nyelvvel foglalkozott, lefordította a Kalevala nagyobb részét, ebből szemelvényeket közölt. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1996. július 20. 30 éve

Szekszárdon hunyt el Csanaky Artúr orvos, idegsebész, ideggyógyász. Ivánban született 1932. augusztus 26-án. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE) általános orvosi diplomát szerzett (1957), majd ideggyógyász (1962), idegsebész (1966) szakorvosi vizsgát tett. A POTE Élettani Intézetben externista, demonstrátor (1954-1957), a POTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka (1957-1962), tanársegéde (1962-1966), a Tolna Megyei Balassa János Kórház Ideggyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1966-1983), a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Ideggyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1983-1990), a bonni és freibergi egyetemi klinikák vendégkutatója (1963-1964). Jelentős eredményeket ért el a központi idegrendszer traumás sérülései elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata terén. A Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségi tagja (1972-1982).

1871. július 24. 155 éve

Bécsben született Lauer Richard gépészmérnök, igazgató, kormánytanácsos. 1928-ban kérte honosítását, amit 1930-ban megkapott. Alap- és középfokú iskoláit és a Technische Hochschulét szülővárosában végezte, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Mérnöki gyakorlatát a pilseni E. Skoda gépgyárban kezdte meg. Áthelyezték a Skoda Ágyúgyárba, ahol főmérnökké, csoportfőnökké, majd igazgatóhelyettessé léptették elő. A győri Magyar Ágyúgyár Rt. vezérigazgatója. Lakásokat építtetett az üzem közelében. A háborús összeomlás alatt a termelés megbénult, az 1919-es román megszállás alatt a gyárat leszerelték, és Romániába szállították. Később elektromos központ kiépítését kezdte meg az Országos Villamosművek Rt.-vel együttműködve. 1927-re nemcsak a város, de a környék áramellátását is biztosította. A Győri Ipartelepek Rt. alapítója. 1917-ben a Ferenc József-lovagrend középkeresztjével tüntették ki. Győrben hunyt el 1944. február 9-én. A győri Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.

1921. július 24. 105 éve

Győrben született Pálkövi Gyula újságíró, aranydiplomás gépészmérnök, sportvezető. A győri Evangélikus Elemi Népiskolába járt (1927-1932), a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumában érettségizett 1940-ben. A budapesti Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett 1951-ben. A Dunántúli Szabad Nép és a Győri Újság tudósítója 1946-tól 1949-ig. A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban osztályvezető, sportköri elnök 1950 és 1971 között. A győri REKARD Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál marketing vezető 1971-től 1988-ig, majd a REKARD Téti Gyáregységénél, a téti SOKORÓ Mezőgépnél működött 1990 és 1995 között. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének, valamint a Győri ETO-nak örökös tagja. A Győri ETO egyik legeredményesebb időszakában (1965-1971) a klub elnöke volt. Győrben hunyt el 2011. január 2-án, a nádorvárosi temetőben nyugszik.

1821. július 25. 205 éve

Győrben született Ebenhöch Ferenc kanonok, régész. Tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában és a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán végezte. Pappá szentelése után a gróf Szapáry családnál nevelő, majd győr-belvárosi segédlelkész volt. Főként az ifjúság lelkigondozásában tevékenykedett. 1851-ben koroncói plébános lett, buzgó lelkipásztori munka után 1874-ben győri kanonok. Gyűjtő- és régészeti munkássága Koroncón, Rómer Flóris példáján és barátságával indult. Esperesi tisztségében bővültek ilyen irányú lehetőségei. Növény-, pénz- és régészeti gyűjteménye a kor legkiválóbbjai közé számított. Régészeti tevékenysége a Rómer utáni időszakban, Méry Etel pályakezdése idején volt különösen jelentős. Gyűjtött anyagát folyamatosan juttatta el a Nemzeti Múzeumba. Rendezte a káptalan hiteleshelyi- és magánlevéltárát. A papnevelő intézetben régészeti-művészettörténeti képzést kezdeményezett. Munkatársa volt a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteknek. Gyűjteményei egy részét a győri bencés gimnáziumra és a Szent Orsolya-rend győri iskolájára, gazdag könyvtárát a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolára hagyta. Számos természettudományi cikket írt. Győrben hunyt el 1889. július 16-án.

1966. július 28. 60 éve

Győrben hunyt el Papp Kálmán r. k. pap, püspök. Sopronban született 1886. február 28-án. Tanulmányait szülővárosában és Győrben végezte, a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán tanult. 1908-ban szentelték pappá. Káplán volt Mosonban 1908-1912-ben, közben Frigyes főherceg családjánál nevelő. 1912 és 1920 között a Győri Magyar Királyi Áll. Révai Miklós Főreáliskola hittantanára. Tábori lelkész 1914 és 1918 között. Plébános Röjtökön 1920-tól 1925-ig, városplébános Sopronban 1925-től 1946-ig. Pápai prelátus 1933-tól. 1946. május 3-án nevezték ki győri püspöknek. Restauráltatta a győri székesegyházat, nagy ünnepet szervezett a győri kegykép 250 éves jubileumán.

1921. július 29. 105 éve

Budapesten született Darázs Károly orvos. A Werbőczy István Reálgimnáziumban érettségizett (1939). 1940-ben kezdte meg orvosi tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. Katonai szolgálat, majd anyagi okok miatt tanulmányait szüneteltette, 1949-ben diplomázott. 1949 decemberétől a János Kórház I. sz. belosztályán működött mint externista, 1950-től 1958-ig a kórház mellsebészeti osztályán segédorvos, majd alorvos. 1953-ban gümőkóros megbetegedésekből, 1960-ban tüdősebészetből szakorvosi vizsgát tett. 1958-tól 1961-ig a Szamuely Szanatóriumban dolgozott. 1961-ben kinevezték a Győr-Sopron megyei Tanács Kórháza újonnan alakuló tüdőosztályára vezető főorvosnak. 1961 augusztusában megbízást kapott a Tétre kihelyezett tüdőosztály főorvosi teendőinek ideiglenes ellátására. 1964-ben kapta meg végleges főorvosi kinevezését a győri kórházba. 1968-ban a tüdőosztályt megszüntették, tüdőgyógyászati profilú belosztállyá szervezték át. 1970-től a Megyei TBC Gondozó Intézet vezetésére kapott megbízatást, és megyei tüdőgyógyász szakorvosként működött 1983-ig, nyugdíjazásáig. 1984. január 1-jétől Kapuváron a tüdőgondozó intézetnél dolgozott. Háromszor kapta meg munkája elismeréséül a „Hűséggel a Nép Egészségért” kitüntetést. Győrben hunyt el 1987. április 15-én.

1921. július 29. 105 éve

Győrben született Vargha Gyula egyetemi tanár, orvos, radiológus. A Pázmány Péter Tudományegyetem tanult (1943-1945), a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) általános orvosi oklevelet szerzett (1951), sugaras eljárásokból szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1967), doktora (1978). Az Országos Mentőszolgálat mentőorvosa volt (1949-1951), a budapesti Uzsoki Belgyógyászati Osztályának segédorvosa (1951), Tatabányán körzeti orvos (1951-1953), a tatabányai kórház és rendelőintézet klinikai és rendelőintézeti orvosa (1953-1956), radiológus főorvosa (1956-1968), a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) Radiológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára (1968-1989), emeritusz professzora (1990-től). Tatabányán hunyt el 2003. október 21-én.

1911. július 30. 115 éve

Budapesten született Csengery (Dsida) Aladár színész. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Kolozsvárott, majd banktisztviselő lett. A színészetet Kolozsváron kezdte. 1944-ben Debrecenben játszott mint táncoskomikus, 1947-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Az 1948-49-es évadban szerepelt először Győrben. 1951-től a győri Kisfaludy Színház tagja volt haláláig, 1986. október 6-ig. Főként operettekben lépett fel, táncoskomikus és karakterszerepeket alakított.

1871. július 31. 155 éve

Eszterházán született Csatáry Elek alispán. A soproni evangélikus líceumban érettségizett (1891). A budapesti egyetem jogi fakultásán államtudományi vizsgát tett. Sopron vármegyében gyakornok, majd a nagymartoni járás szolgabírája. Esztergom- majd Zala vármegyében aljegyző. 1900-tól Moson vármegye aljegyzője, 1902-től magyaróvári járási szolgabíró, 1907-től nezsideri helyettes főszolgabíró, 1914-től vármegyei főjegyző és alispán-helyettes, 1919-től alispán. A vármegye területi épségének védelmében erős propagandát fejtett ki. A csonka vármegyék egyesítésekor nyugdíjaztatását kérte. 1924-től a nyugalmazott alispán társadalmi téren tevékenykedett. Vezető tagja volt a Széchenyi Kaszinónak, a Mosonmegyei Gazdasági Egyesületnek, a Polgári Lövészegyesületnek stb. A mosoni evangélikus egyházban világi elnök és egyházmegyei felügyelői tisztet töltött be, illetve a dunáninneni ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület törvényszéki bírája volt. Halálának pontos idejét nem ismerjük (1943 után).

1886. július 31. 140 éve

Bayreuthban hunyt el Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész, karmester. Doborján településen született 1811. október 22-én. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, 11 éves korában zongorajátékára már Beethoven is felfigyelt. Bécsben zeneelméletet tanult, többször járt hangverseny körúton, így Angliában, Franciaországban, Svájcban, Oroszországban és Portugáliában is fellépett. 1827-től egy ideig Párizsban telepedett le, itt ismerkedett meg Chopinn-nel és Berliozzal. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára, a negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett. Utolsó évtizedeit Róma, Budapest és Weimar között osztotta meg. Összesen körülbelül 1400 zeneművet komponált. Műveinek nagy része zongorára íródott. A 19. század zeneművészetének egyik vezéralakja, a szimfonikus programzene és a zongoramuzsika legnagyobb mestere volt.