Vármegyei évfordulónaptár

1910. július 1. 115 éve

Komáromban született Pető Kálmán ének- és zenetanár, karnagy. Győrött, az evangélikus iskolában tanult, Sopronban az evangélikus tanítóképző intézetben szerzett képesítést. Bakonyszombathelyen kántortanító, 1933-ban Győrbe került az evangélikus iskolába. A második világháborúban hadifogságba esett, 1948-ban tért haza. A Zrínyi Ilona Gimnázium énektanára, 1959-től a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben az ének-zene tanszék adjunktusa, utóbb tanára. Karnagya volt a tanítóképző, valamint a vagongyár kórusának.

1915. július 1. 110 éve

Győrben hunyt el Rapoch Frigyes ügyvéd. Veszprémben született 1854. március 9-én. A középiskolát és a Királyi Jogakadémiát Győrött végezte, 1884-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. Győr szabad Királyi város törvényhatósági bizottságának ügyésze, a győri Ügyvédi Kamaraválasztmányi tagja. Ügyésze volt a városi és a megyei takarékpénztárnak, igazgatósági tagja a Győri szeszgyár és Finomító Rt.-nek és a Légszszvilágítási Rt.-nek. A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. felügyelőbizottsági tagja.

1925. július 1. 100 éve

Sopronban született Miskolczi Margit zongoraművész-tanár. 1935 és 1950 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolában művészképző és zongora szakra járt (tanárai: Gaál Margit, Ditrói Csiby József, dr. Dániel Ernő, Wehner Tibor). 1949 és 1950 között a főiskolán orgonát is tanult Pécsi Sebestyénnél. 1948 és 1951 között a budapesti Zenei Gimnáziumban tanított, 1951 és 1980 között a Fővárosi Rudas László Közgazdasági Szakközépiskolában tanár és kórusvezető. Emellett koncertező művész, vendégszerepelt a Német Demokratikus Köztársaságban, Finnországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Munkája elismerését kitüntetései jelzik: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976), Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1980), Kodály Zoltán emlékérem (1983). Budapesten hunyt el 1995. június 16-án.

1935. július 1. 90 éve

Győrben hunyt el Kreszta Ferenc Jenő fűszerkereskedő. Győrben született 1875. szeptember 25-én. Iskoláit Győrben végezte, a kereskedést is helyben tanulta. 1903-ban nyitotta meg fűszerkereskedését, a később róla elnevezett "Kreszta-ház"-ban. Adományaival támogatta Győr városát.

1990. július 1. 35 éve

Miskolcon hunyt el Reinecker János festő. 1910. december 26-án Sopronban született. Sopronban a Széchenyi István Reáliskolában tanult. 1937-től 1941-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Bughardt Rezső tanítványa volt. 1946-tól 1972-ig Miskolcon tanított, de gyakran festett Sopronban, témáit a város utcái, Bánfalva tájai adták. 1976-ban önálló kiállítással mutatkozott be szülővárosában.

1915. július 2. 110 éve

Budapesten hunyt el Krámszky Lajos borvegyész. Győrben született 1862. augusztus 1-jén. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. Tanulmányait a bécsi műegyetem vegyészszakán folytatta, 1884-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. Budapesten az Állami Vegykísérleti Állomás alkalmazásába lépett. 1894-től az Országos Kémiai Intézetben mint fővegyész, rendszeres borvizsgálatokat végzett haláláig. 1892-ben önálló kötetben ismertette a dunántúli borvidékek és bortermő helyek borainak jellemzőit. Borászati tanfolyamokon előadásokat tartott. A magyar borok vegyelemzéseiről és vizsgálatairól szóló eredményeit a szaklapokban, elsősorban a Kísérletügyi Közleményekben tette közzé.

1865. július 5. 160 éve

Sopronban hunyt el Torkos Sándor tanár, nyelvész. 1833-ban született. Tanulmányainak elvégzése után a soproni váltótörvényszéknél iktató, majd az evangélikus főiskola jogtanára. Mint nyelvész számos tanulmányt tett közzé például a göcseji nyelvjárásról, a regölésről, a magyar-finn nyelvsajátosságokról.

1910. július 6. 115 éve

Nagycenken született Simon Atala zongoraművész. 1932-ben a budapesti Zeneakadémián zongoratanári, 1935-ben középisolai énektanári oklevelet szerzett. 1932-től 1937-ig Budapesten tanított, 1937-től a soproni zeneiskolában, 1953-ban a győri zeneművészeti szakiskolában tanított. Szólistaként, kamaramuzsikusként, zongorakísérőként és versenyek zsűritagjaként is rendszeresen szerepelt.

1940. július 6. 85 éve

Győrben hunyt el Kallós Henrik ügyvéd. Győrben született 1879. október 10-én. A Győri Neológ Izraelita Elemi Iskola után a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1898-ban. 1902-ben a Királyi Magyar Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1905-ben kapott ügyvédi oklevelet, és szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. 1910-től tagja a városi törvényhatósági bizottságnak. A Philantropia szabadkőművespáholy tagja. 1924-től a Győri Neológ Izraelita Hitközség Elöljáróságának tagja, 1928-tól a hitközség elnöke. 1930-tól az Országos Izraelita Hitközség XII. kerületének vezetője. Ugyanebben az évben a vallás-és közoktatási miniszter javaslatára a budapesti Ferenc József Rabbiképző Intézet vezérlő bizottságának tagja. Folyamatosan publikált. Írásai megtalálhatók a Zsidó Évkönyvben, az Egyenlőségben és a Győri Hírlapban. A második zsidótörvény alapján a törvényhatósági bizottság 1939. szeptember 27-én kizárta soraiból.

1890. július 7. 135 éve

Sopronban született Manninger Rezső állatorvos, mikrobiológus. Iskoláit szülővárosában végezte, az Evangélikus Líceumban érettségizett 1908-ban. Az Állatorvosi Főiskolára iratkozott be, ahol biokémiai tanulmányokat is folytatott. 1918-ban, neve alatt került forgalomba az általa előállított baromfikolera elleni oltóanyag. 1922-ben a Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara állategészségtan és állatjárványtan előadására kérte fel. 1923-ban az immunitástan nyilvános rendkívüli tanára lett az Állatorvosi Főiskolán. Az 1925-26-os tanévben az Élettani Intézetet vezette. 1928-tól kapott megbízást az Országos Állategészségügyi Intézet megszervezésére és igazgatói teendőinek ellátására, 1943-ig vezetője volt az intézménynek. Az 1947-48-as tanévben az Agrártudományi Egyetem rektora volt. 1952-től az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának lett tagja, amely utóbbi tisztséget 1963-ig viselte. 1953 és 1956 között az MTA Agrártudományos Osztály elnöke, később vezetőségi tagja haláláig. 1955-ben a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnökévé, végül örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1970. február 4-én hunyt el Budapesten.

1840. július 9. 185 éve

Sopronban született Angeli Henrik festő. Már gyermekkorában megmutatkozott tehetsége, emiatt a család 1851-52-ben Bécsbe költözött. Művészeti tanulmányait itt, majd a düsseldorfi akadámián végezte. Emanuel Leutze történeti festőnél tanult. 1859-ben állította ki első történeti tárgyú képét Pesten. Hollandiai és belgiumi tanulmányútja, müncheni és párizsi tartózkodása után Bécsben telepedett le, ahol külön iskolája volt az Akadémán. Bécsben hunyt el 1925. október 20-án.

1945. július 15. 80 éve

Sopronban elhunyt Gantner Antal helytörténész. Nagycenken született 1869. szeptember 6-án. A Casino Egyesület ruhatárosa volt. Az egyesület könyvtárát használva sokat olvasott, a könyvekből rendre kicédulázta a Sopronra vonatkozó információkat. A hírlapokból kivágta a város múltjáról szóló cikkeket, lefényképezte a régi házakat, utcarészleteket. Az 1910-es évektől kiadta krónikás naptárait, amelyek várostörténeti kronológiák voltak. 1921-ben lapot indított Képes Dunántúli Tárogató címmel. Értékes könyveket adott ki (Török-Tatár-Kuruc világ Nyugatmagyarországon és Bécs ostroma. Sopron, 1933 ; A régi Sopron. Sopron, 1936 ; A soproni színház és színészet története. Sopron, 1941.). Gantner Antal minden pénzét és szabadidejét a soproni múlt felkutatására és megörökítésére fordította.

1810. július 17. 215 éve

Bielitzben született Kolbenheyer Mór evangélikus lelkész és költő. Tanulmányait Késmárkon, Bécsben és Berlinben végezte. 1846-ban meghívásra érkezett Sopronba evangélikus lelkésznek. Az 1848-as forradalmat támogató verseket írt, ezért 1848 decemberében letartóztatták, 1849 tavaszán, szabadulása után is megfigyelés alatt tartották. Németre fordította többek között Arany Toldi-trilógiáját, Petőfi, Vörösmarty, Czuczor és Garay költeményeit. 1884. január 4-én hunyt el Sopronban.

1890. július 17. 135 éve

Aradon született Jordán János gyáros, jogász. 1907-ben a budapesti Felső Kereskedelmi Iskolában végzett, majd Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. A Királyi Magyar Tudományegyetemen tanult, majd felsőkereskedelmi tanár képesítést szerzett. A Magyar Leszámítoló Bank budapesti központjában dolgozott. A bank 1921-ben a malomsoki asztalosárugyárba helyezte át. 1922 júniusában a Győri Faipari és Faértékesítő Rt. igazgatója. Az üzemet 1931 januárjában a város és a Cardo Rt. vásárolta meg. Ekkor a Cardo Rt. helyettes ügyvezető igazgatója lett. 1939-ben megvásárolta a város és a Schaffer család részvényeit, így a Cardo Rt. a Jordán család tulajdonába került. Városi képviselő, tagja a Győri Lloyd Testületnek, a Magántisztviselők Egyesületének elnöke, a GYOSZ győri szervezetének elnökeként tagja volt a GYOSZ országos igazgatóságának. Az 1944. április 13-ai amerikai légitámadás szinte teljesen elpusztította a gyárat. Ekkor rövid időre Magyargencsre, 1946-ban Budapestre költözött. 1951 júniusától 1953 szeptemberéig kitelepítésben élt Jászalsószentgyörgyön. Budapestre visszatérve haláláig a Bútorértékesítő Vállalatnál dolgozott. 1957. május 20-án hunyt el Budapesten.

1865. július 18. 160 éve

Rajkán született Modrovich Gábor földbirtokos, festőművész. Münchenben tanult az 1890-es években, később Pozsonyban élt, részt vett a Pozsonyi Képzőművészeti Egylet kiállításain. Sokat dolgozott, főleg figurális műveket alkotott. 1892-től a Műcsarnok kiállításain is szerepelt. 1905-ben Magyaróváron telepedett le. A világháborúban tartalékos századosként a magyaróvári hadifoglyok munkáscsoportjának volt a parancsnoka. Sikeres és népszerű művésze volt a városnak. Tájképeket, csendéleteket, vadászképeket festett, valamint sok portrét is a helyi élet kiválóságairól. Több alkalommal állított ki Münchenben, Pozsonyban, Budapesten és Magyaróváron. 1918. november 6-án hunyt el Magyaróváron.

1845. július 20. 180 éve

Győrben született Hollós László főreáliskolai tanár, szerkesztő. A budai reáltanoda tanára volt. Sokáig működött a napisajtó rendszeres munkatársaként is; a Magyar Újság belső munkatársa volt, szerkesztette a győri Szabad Polgár című politikai hetilapot, és a szabadkőművesek lapját. Társadalmi cikkei és elbeszélései jelentek meg. Két kötetes szépirodalmi dolgozata Tollbokréta címen került kiadásra. Írt a szabadkőművesekről, a modern festőművészetről, és a magyar históriai festészetről. Korán, 31 évesen hunyt el Kiscellben, 1876. május 5-én.

1885. július 21. 140 éve

Sopronban született Dietz Károly rendőrtiszt, jogász. 1909-ben a budapesti egyetemen jogtudományi oklevelet szerzett. 1909-ben a budapesti államrendőrség szolgálatába lépett, 1917-1918-ban az Országos Közélelmezési Hivatal nyomozóosztályának előadója. 1918 novemberétól 1919 márciusáig Budapest rendőrfőkapitánya. Kun Béla letartóztatásáért a Tanácsköztársaság ideje alatt fogságban tartották. A jogi oklevél megszerzése után 1931-től Budapesten ügyvédi irodát tartott fenn. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták a sopronkőhidai fegyházba, majd a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től Budapesten ügyvéd, 1951-ben kitelepítették Bodrogkeresztúrra. Budapesten hunyt el 1969. július 9-én.

1955. július 21. 70 éve

Mosonmagyaróváron halt meg Kumpf Antal fotográfus. A cseh-morvaországi Zeidlerben született 1879. április 16-án. A céhes szakmát éppen csak kitanult legény egyéni módon választotta ki működési helyét: egy, a Monarchiát bemutató képeslap-gyűjtemény alapján esett a választása Magyaróvárra. 1899-ben már önállóan dolgozott és saját bélyegzővel látta el képeit. 1900. március elején kért működési engedélyt a magyaróvári városházán. Az első világháború után Magyaróvárra költözött Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Izabella von Croy-Dülmen főhercegné mint „udvari” fényképésznek adott megbízásokat 1919-1931 között a fotográfusnak. Megnősült, a hozománynak köszönhetően 1927-28-ban Rudolf Szadko akadémiai építésszel megtervezték a régi Pozsonyi úton - a későbbi Posta téren- a Kumpf-ház néven ismertté vált egyemeletes épületet. 1946-ban a jeles iparostól elvették házát. Vagyonától megfosztva még egy ideig benne lakhatott az odatelepített felvidéki festővel, Tallós Prohászka Istvánnal, de nehezen fértek meg egymással. Az idős embert a Magyar utcai úgynevezett Kiss (üveges) házba költöztették, majd teljes anyagi ellehetetlenülése után a Lázár utcai városi szegényházban gondozták haláláig. A távoli rokonságban álló magyaróvári Holzhammer-család temettette el a városi köztemetőben. Mosonmagyaróváron utca őrzi emlékét.

1995. július 23. 30 éve

Los Angeles-ben (USA ; California) elhunyt Csaplár András atléta, hosszútávfutó, szakíró. Mecséren született 1912. november 14-én. Szívós és küzdőképes futó tudása 1939-től 1941-ig egyéni bajnokságokban, országos rekordokban és világcsúcsokban bontakozott ki. 1939-ben megjavította a 10-15-20 ezer méteres és az egyórás futás országos rekordjait. Ugyanez évben 5000 méteren, 1940-ben mezei futásban, 1941-ben 10 000 méteren aratott bajnoki győzelmet. Kétszeres világcsúcstartó, 1939. augusztus 20-án 4x1500 méteres váltóban, majd 1941. október 26-án 20 kilométeres futásban állított fel új világcsúcsot. 1946-ban, 34 évesen maratoni futásban is megnyerte a magyar bajnokságot. Oslóban, Európa-bajnokságon bronzérmet nyert a tízezer méteres futásban. Ez volt a II. világháború után az első magyar érem. 1947-ben a Sportszemle, 1947 és 1948 között az Atlétika című folyóirat szerkesztője. Atlétikával foglalkozó szakkönyveket írt. 1941-ben a budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ott veterán bajnoki címet is szerzett. 83 éves korában hunyt el. 2012. június 23-án - végakaratát teljesítve - a mecséri temetőben helyezték örök nyugalomra.

1815. július 26. 210 éve

Szilsárkányban született Litschauer Lajos bányamérnök. A győri akadémián jogot tanult, 1844-től a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián, ahol 1844-ben bányamérnöki útlevelet szerzett. Különböző bányákban dolgozott, 1870-től a selmecbányai akadémián volt tanár. Közben több nyugati tanulmányutat tett. A magyar bányászati szaknyelv egyik megteremtője, az első bányaművelés tankönyv szerzője volt. Budapesten hunyt el 1885. április 2-án.

1895. július 26. 130 éve

Keszthelyen született Laky Vilmos László bencés szerzetes. 1918-tól 1928-ig Győrött a bencés gimnáziumban hittant, latin és görög nyelvet tanított, valamint a cserkészcsapat vezetője volt. 1919-től bekapcsolódott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSZ) és az Ébredő Magyarok Egyesületének munkájába. Részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, a soproni népszavazás szervezésében. 1920 márciusában Sopronban a Széchenyi téren 20-25 ezer embert esketett meg, hogy nem engedik Nyugat-Magyarországot elszakítani. 1932-től szatmári egyházmegyei pap. Győrben hunyt el 1936. június 11-én.

1860. július 27. 165 éve

Egyeden született Batthyány Lajos főispán. A középiskoláit Győrben a bencés gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, Berlinben és Párizsban. 1882-ben Ikervárra vonult vissza gazdálkodni. 1884-től 1892-ig Győr vármegye és Győr város főispánja. Zechmeister Károly városfejlesztő terveit támogatta. 1892-től 1896-ig Fiume kormányzója, és a fiumei tengerészeti hatóság elnöke. 1896-tól Győr, 1901-től Fiume, 1905-10-ben a bodajki választókerület országgyűlési képviselője. 1951-ben Budapestről kitelepítették, ez évben, december 27-én hunyt el Polgárdiban.

1910. július 28. 115 éve

Győrben született Szücs Miklós mérnök. A brünni műszaki egyetemen mérnöki oklevelet szerzett. A II. világháború idején Nagy-Britanniában részt vett a magyar antifasiszták szervezkedésében, 1945-ben hazatért. 1948-tól a budapesti műszaki főiskola igazgatója. 1949-ben trockizmus gyanújával letartóztatták. A vizsgálati fogságban testvérével együtt agyonverték. Budapesten halt meg 1950. november 21-én.

1920. július 29. 105 éve

Budapesten született dr. Szász János orvos. A budapesti Mátyás Király Gimnáziumban érettségizett (1938), a második világháborúban zászlósként szolgált. Budapesten a tudományegyetem orvostudományi karán diplomázott 1954-ben. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben kezdett dolgozni segédorvosként, majd pályázat útján a Dénesfai Betegotthon vezetését nyerte el. 1955-ben elmeorvosi szakvizsgát szerzett, 1957-től 1959-ig a Csornai Kórház igazgató főorvosa volt. 1959-től 1971-ig a Győr-Sopron Megyei Kórház igazgató-főorvosa volt. 1960-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig a II. számú Női Psychiátriai Osztály vezető főorvosaként működött. Nyugdíjazását követően 1982-től 1986-ig Dénesfán vezette a Psychiátriai Betegotthont. 1986-tól 1990-ig a győri kórház történetének megírásával foglalkozott. Győrben hunyt el 1990. május 10-én.

1945. július 29. 80 éve

Győrben elhunyt Szohurek Antal kanonok. Győrben született 1870. április 24-én. 1893. július 6-án szentelték pappá. Káplán 1893-tól 1894-ig Csepregen, 1894-től 1898-ig Győrszigetben. 1898-ban helyettes plébános, 1899-től 1914-ig plébános Győrszemerén. 1914 és 1939 között lelkipásztor Kisbéren, 1909-ben a téti esperesi kerület tanfelügyelője, majd esperese 1922-ben, a komáromi főesperesség főesperes-helyettese 1935-ben. Kormányfőtanácsos 1937-től, győri székesegyházi kanonok 1939-től. A győri székesegyház kanonoki kriptájában nyugszik.

1945. július 30. 80 éve

Győrben elhunyt Karsay Jolán tanár, iskolaigazgató. Győrben született 1852. január 12-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten, a polgári iskolai tanárképzőn tanult tovább, 1879-ben diplomázott. Az 1880/81-es tanévtől három évig Turócszentmártonban tanított. 1883. szeptember 1-jétől a győri Állami Polgári Leányiskola igazgatója volt. Több szak tanítására szerzett képesítést (magyar, történettudomány, francia és német nyelv, kézimunka). 1902. március 5-én öt évre megbízták a tanítóképző igazgatásával. 1912-ben felépült a Megyeház utca 43. számú kétemeletes új épület, következő évben a Schwarzenberg utca 11. szám alatti régi épületet rendezte be internátusnak. 1921. szeptember 1-jével ment nyugdíjba. Tanártársai egy alapítvány létesítésével őrizték meg emlékét.