Megyei évfordulónaptár

1935. szeptember 1. 85 éve
Sopronban született Kheim Jenő testnevelő tanár. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, majd Budapesten testnevelő tanári diplomát szerzett. Győrben tanított a Mayer Lajos Szakközépiskola tanáraként, tanítványaival jelentős sikereket ért el kézilabdabajnokságokon. 1963-tól 1969-ig az ETO női kézilabdacsapatának edzője. 1966-tól irányította Nyugat-Dunántúl ifjúsági-junior női kézilabda-válogatottját. 1970-től a GyESE NB II-es női kézilabdacsapatának edzője. Győrben hunyt el 1981. november 7-én.
1970. szeptember 1. 50 éve
Rábacsanakon elhunyt Domonkos János politikus, országgyűlési képviselő. Rábacsanakon született 1898. november 25-én. Hat elemit végzett. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, az olasz fronton hadifogságba esett. A Tanácsköztársaság alatt fellépett a proletárdiktatúra ellen (1919), elfogták, halálra ítélték, de sikerült megszöknie. A két világháború között 30 holdon gazdálkodott, a Független Kisgazda Párt és a Magyar Parasztszövetség tagja volt. 1947-től a Barankovics-féle Demokrata Néppárt tagja volt. Győr-Moson-Sopron választókerület országgyűlési képviselője 1947 és 1949 között. Az 1950-es években kuláklistára tették, földjeit államosították (1952), nyugdíjazásáig a helyi tsz-ben dolgozott állatgondozóként.
1910. szeptember 3. 110 éve
Rábakecölön született Soós Imre levéltáros, történész. 1929-ben a szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett. A pannonhalmi bencés kolostor könyvtárában segédkönyvtáros lett, közben Budapesten levéltár kezelői szakvizsgát tett. 1934-től 1940-ig Sopronban a megyei levéltárban levéltári díjnok. 1935-től Pécsett történelmet tanult, 1941-ben Kolozsvárott bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1941-től Heves megye levéltárnoka, 1950-től az Egri Állami Levéltár, 1959-től a Miskolci Állami Levéltár vezetője, 1969-től a Heves Megyei Levéltár igazgatója. Főként helytörténeti kérdésekkel, és a magyar katolikus egyház történetével foglalkozott. Egerben hunyt el 1997-ben.
1915. szeptember 3. 105 éve
Balatonfüreden hunyt el Vaszary Kolos Ferenc bíboros, esztegomi érsek. Keszthelyen született 1832. február 12-én. 1847. szeptember 15-étől, miután belépett a Szent Benedek-rendbe Pannonhalmán végezte a teológiai tanulmányait. Komáromban, Pápán és Esztergomban tanított. 1869-től a pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának igazgatója és házfőnöke. Az ő idején épült a győri főgimnáziumi épülete. 1885-ben pannonhalmi főapáttá választották meg. 1891-től esztergomi érsek és hercegprímás, 1893-tól bíboros. 1912 végén lemondott méltóságáról, ezután történeti kutatásokat folytatott.
1815. szeptember 4. 205 éve
Boldogasszonyban született Mosonyi Mihály zeneszerző. Eredeti neve Brand Mihály volt, amelyet 1859-ben változtatott Mosonyira. 1829-ben szülőfalujából Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt. Több hangszeren játszott, orgonált, nagybőgőzött, hegedült. 1833 és 1835 között Pozsonyban nyomdai szedőként, majd 1842-ig Rétfalun Pejachevich gróf családjánál zenetanárként és nevelőként dolgozott. 1842-től már Pesten élt, zenei körökben hamar elismerést vívott ki magának. 1844-ben egyszerre két művét is bemutatták. Az 1857-58-as esztendő döntő fordulatot hozott alkotóművészetében. Addig a német romantika útján haladt, ezután tudatosan az önálló nemzeti zenei stílus kifejlesztésére törekedett, nevét is ekkor magyarosította Mosonyira. Számos zenekari és kamaramű, zongorára és kórusra írt kompozíció fűződik a nevéhez. Nem csak kompozícióival, de írásaival is szolgálta a magyar zene ügyét, az 1860-as alapítású Zenészeti Lapok főmunkatársaként működött 1866-ig. 1868-ban a Pesti Zenekedvelők Egyletének karnagya volt. 1870. október 31-én halt meg Budapesten.
1910. szeptember 4. 110 éve
Győrben született Csizmadia Andor jogtörténész, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Királyi Tudományegyetemen jogi karán 1933-ban szerzett diplomát. Ezután Győr város aljegyzője, kullturális ügyekkel foglalkozó előadója. 1933. május 28-tól november 26-ig a Dunántúli Hírlapot szerkesztette. A városi közigazgatással és történettel kapcsolatos írásai a Győri Szemlében jelentek meg, amelynek felelős szerkesztője és kiadója volt 1940-ben. 1940-től 1944-ig Kolozsváron a polgármesteri hivatalban dolgozott. 1944-1945-ben, a nyilas uralom idején családjával együtt Péren tartózkodott. 1945-ben újjászervezte Győr-Révfalu közigazgatását. 1945-1946-ban a Népjóléti Minisztériumban dolgozott. 1947-től 1949-ig az általa megszervezett Szociográfiai Intézet igazgatója. 1949-től a budapesti egyetemen alkotmánytant tanított. 1958-tól a pécsi egyetem jogtörténeti tanszékén tanszékvezető, 1962-től 1964-ig dékánhelyettes, 1964-től 1968-ig dékán. 1980-ban nyugdíjazták. Fő kutatási területe a magyar közigazgatás- és alkotmány-történet, valamint a magyar állam és az egyházak 19-20. századi története. Budapesten hunyt el 1985. június 12-én.
1820. szeptember 6. 200 éve
Győrben született Magyar Mihály könyvkereskedő, újságíró, lapszerkesztő. Szülővárosában a reál- és rajziskolát végezte el. Sztankovits János győri püspök által adományozott ösztöndíj segítségével a felsőbb tanulmányait Pozsonyban végezte, gimnáziumba járt és könyvkereskedést tanult. Az 1840-es évek elején Ivanics Zsigmond pesti könyvkereskedésében volt segéd, majd az apósává lett Ivanics halála után, 1844-től átvette a könyvüzlet vezetését. Szerkesztette az Irodalmi Hirdetőt 1842-től 1845-ig Pesten, kiadta a Kalauz című szépirodalmi és ismeretterjesztő heti néplapot 1857. július 4-től, és szerkesztette 1859. január 9-től szeptember 24-ig, illetve ennek folytatását A Nép Ujságát (melynek 1859. október 2-től szintén kiadótulajdonosa volt) december 11-től 1860. június végéig Pesten. A kor kevés könyvárusainak egyike volt, aki szívén viselte a magyar irodalom és tudomány ügyét. Pesten halt meg 1860. szeptember 15-én.
1635. szeptember 7. 385 éve
Kismartonban született Esterházy Pál nádor, költő, zeneszerző. 1646-tól a jezsuiták grazi, majd nagyszombati intézetében tanult. 1652-től Sopron vármegye örökös főispánja, 1655-től pápai kapitány, 1663-1664-ben részt vett Zrínyi Miklós hadjáratában. 1681-ben a soproni országgyűlésen nádorrá választották. Harcolt 1683-ban Bécs védelmében, Buda 1684. évi sikertelen ostrománál, majd 1686. évi visszafoglalásánál. 1687-ben az országgyűlés az ő hatására mondott le az Aranybulla ellenállási záradékáról. 1702-től egyúttal Moson vármegye főispánja. Írt verseket, melyek a magyar barokk költészetében is számottevőek. 1711-ben megjelent egyházi kantátagyűjteménye a magyar zenetörténet egyik korai értékes emléke. Neves műpártoló és műgyűjtő volt. Kismartonban hunyt el 1713. március 26-án.
1910. szeptember 7. 110 éve
Győrben született Várszegi József atléta. A győri Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett. Budapesten a testnevelési főiskolán testnevelő tanári diplomát szerzett. 1932 és 1952 között hússzor nyert magyar bajnokságot gerelyhajításban. Negyvenkétszeres magyar válogatott, kétszeres főiskolai világbajnok. Az 1936-os berlini olimpia résztvevője, az 1948-as londoni olimpián 3. helyen végzett. A Vasas és a Honvéd dobóedzője. Budapesten hunyt el 1977. június 12-én.
1940. szeptember 7. 80 éve
Győrben született műfordító, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár. Osztovits Levente Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán diplomázott 1965-ben. 1965-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1973-tól az angolszász csoportjának főszerkesztője, 1988-tól igazgatója volt. 1965 és 1967 között és 1973 és 1977 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja lett. 1967–1973 között a kecskeméti Katona József Színház dramaturgja volt. 1972-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola drámatörténeti tanára, egyetemi docense volt. 1981 és 1984 között a debreceni Csokonai Színházban dolgozott. 1990-től színházelméleti tanszékvezető egyetemi tanár volt. Budapesten hunyt el 2006. június 16-án.
1885. szeptember 8. 135 éve
Oroszváron hunyt el Zichy-Ferráris Bódog főispán. Oroszváron született 1810. november 20-án. 1845-től 1848-ig Vas vármegye főispáni helytartója. Windischgrätz 1848. december 29-én kinevezte Győr megye és Moson megyék politikai biztosává. Vésztörvényszéket állított fel Győrött. Az 1860-as Októberi Diploma után kinevezték Győrbe főispánnak. 1861-ben lemondott, 1867. április 5-én az uralkodó ismét kinevezte Győr megyei főispánnak. A hivatalt 1868 márciusáig látta el.
1960. szeptember 9. 60 éve
Budapesten hunyt el Aistleitner József római katolikus lelkész, egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok doktora. 1883. május 2-án Sopronban született. Győrött és Bécsben végzett teológiát, ahol 1907-ben doktorátust szerzett. 1906-tól Tatán segédlelkész, 1908-tól a győri nagyszeminárium prefektusa, 1909-től a győri katolikus tanítóképzőben tanított. 1913-ban történet-földrajzszakos tanári oklevelet szerzett. 1925-től 1950-ig a budapesti egyetem hittudományi karán a keleti nyelvek tanára. Tudományos kutatásait főleg az ugariti sémi nyelvű feliratok témakörében végezte, amelyeknek értelmezésében, nyelvi és tárgyi magyarázatában nemzetközileg elismert tevékenységet folytatott. Ő készítette el az ugariti sémi feliratok első összefoglaló német fordítását. Maradandó értékűek a régi sémi személynevekre vonatkozó kutatásai, valamint szövegkritikai alapon készített bibliafordításai. Elkészítette a győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézet ősnyomtatványainak katalógusát.
1890. szeptember 11. 130 éve
Torpolyán született Lámfalussy Sándor erdőmérnök, egyetemi tanár. 1914-ben szerzett oklevelét a selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán. 1919-től Sopronban tanársegéd a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőhasználattani Tanszékén. 1922-ben az Esterházy uradalomba került. Lentiben, Csömödéren, Kaposváron és Sopronban dolgozott. Erdei vasutakat és fűrésztelepeket tervezett és épített, az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. 1939-1945 között az Esterházy erdőbirtokok igazgatója volt. 1945-1946-ban az Erdészeti Kutató Intézetben dolgozott. 1946-tól a Budapesti Műszaki Egyetem erdőhasználattani tanszékén előadó, 1948-tól egyetemi tanár, a soproni Erdőmérnöki Főiskola erdőhasználattani tanszékének vezetője 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig. Sopronban hunyt el 1975. augusztus 4-én.
1935. szeptember 12. 85 éve
Budapesten hunyt el Kohn Ignác mérnök. Győrben született 1864. február 17-én. A Győri Izraelita Hitközség Kossuth utcai iskolájában tanult 1874-ig. Középiskoláit Bécsben végezte, Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1893-ban átvette apjától a győri növényolajgyár vezetését. 1917-ben százezer koronát juttatott a hadiárvák és -özvegyek megsegítésére. A gyár 1911-ben a Wiener Bankvereinnel egyesült, részvénytársasággá alakult.
1745. szeptember 14. 275 éve
Heilingenkreuzban (Ausztria) elhunyt Martin Altomonte (Hohenberg) festő. Nápolyban született 1657. május 8-án. Rómában tanult a kor jeles dekoratőr festőitől: Bacicciótól és Carlo Marattitól. 1684-ben Sobieski János lengyel király udvari festője Varsóban. 1703-tól Bécsben alkotott. Az osztrák barokk egyik legtermékenyebb festője, Ausztria templomaiban sok oltárképe található. Arcképeket, rézkarcokat is készített. Tőle származnak a győri karmelita templom mellékoltárainak festményei, melyeket 1726-1727-ben készített. Élete végén a heiligenkreuzi kolostorba vonult vissza.
1940. szeptember 14. 80 éve
Győrben született Lázár Pál festőművész. Az általános iskolai éveket szülővárosában töltötte. 1954-től 1958-ig budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium diákja volt. Magyar Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, ahová politikai okokból származása miatt nem vették fel. Dolgozni kezdett, többek között kőműves is volt. A Szegedi Tanárképző Főiskola keretein belül működő Rajz Tanszéken folytatta tanulmányait 1959 és 1963 között, matematika-kémia-rajz szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1963-tól folyamatosan tanított, először általános- és középiskolákban. 1972-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán művészeti rajz, művészettörténet, és ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerzett. 1982-től adjunktusként, 1996-tól 2007-ig docensként a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz-és Művészettörténeti Tanszékén oktatott rajzolás-festést, tárgyábrázolást, anatómiát, színtant és ábrázoló geometriát. 1965-től szerepelt kiállításokon. 2000-től 2007-ig nyugdíjasként teljes munkaidőben oktatott tovább a tanszéken. 2007. július 3-án Szegeden hunyt el
1995. szeptember 14. 25 éve
Győrben elhunyt Ferenczi Gábor gépész- és villamosmérnök. 1907. január 4-én született Alsójára (Románia) községben. Iskoláit Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban végezte. A temesvári Magyar Királyi Műegyetemen diplomázott 1934-ben. A bukaresti Malaxa Műveknél tervezőmérnök 1934 és 1940 között. 1940 októberétől Magyarországon él, a Magyar Vagon-és Gépgyár munkatársa. Üzemvezető mérnök a kisvasút-és váltóosztályon (1945–1950), a vasúti jármű gyártmányszerkesztési osztály vezetője és kutatómérnöke (1950-1968). 1955-ben az Alumíniumipari Kutatóintézetnél dolgozott a vagongyár kiküldetésében: alumínium villamos motorkocsikat tervezett. 1952-ben a Gépelemek című tárgyat tanította a Budapesti Műszaki Egyetem győri gyártástechnológia tagozatán. 1950-től négy cikluson át a megyei tanács tagja, a műemlékvédelem és környezetgazdálkodás bizottságaiban dolgozott.
1860. szeptember 15. 160 éve
Pesten hunyt el Magyar Mihály könyvkereskedő. Győrben született 1820. szeptember 6-án. 1835-től könyvkereskedő-tanuló Pozsonyban. Az 1840-es évek elején Ivanics Zsigmond pesti könyvkereskedésében volt segéd, majd az apósává lett Ivanics halála után, 1844-től átvette a könyvüzlet vezetését. A kor azon kevés könyvárusainak egyike volt, aki szívén viselte a magyar irodalom és tudomány ügyét.
1920. szeptember 15. 100 éve
Győr vármegye és Győr város főispánjává nevezték ki Darányi Kálmánt (1886-1939).
1870. szeptember 17. 150 éve
Vése községben született Mészáros Sándor író, költő, esztéta, iskolaigazgató. 1898-ban szerezte meg magyar-történelem szakos diplomáját Budapesten. 1899 őszén került Sopronba, a Fáy András Felsőkereskedelmi Iskolába, ahol később az intézmény megbecsült igazgatója lett. 1906 és 1913 között a Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára, majd 1936-ig alelnöke volt. 1914-ben az ő javaslatára vette fel a kör Frankenburg Adolf nevét. A Frankenburg Irodalmi Kör valamennyi kiadványában szerepelt írásaival. Önálló kötetei is jelentek meg (Költemények, 1916 ; Az örökszép Róma, 1929 ; Az urna éneke, 1932). A 20. századi Sopron irodalmi életének egyik fő szervezője volt. Tragikus körülmények között, 1946. február 26-án hunyt el.
1840. szeptember 18. 180 éve
Pinnyén született Balics Antal teológus, író. 1870-ben Bécsben teológiai doktorátust szerzett. Zalka János megyés püspök meghívta a Győri Püspöki Papnevelő Intézetbe teológiai tanárnak, és kinevezte tanulmányi felügyelőnek. 1871–76 között a győri püspökség ügyésze, e minőségében a szegények ügyvédjeként is dolgozott. 1877-ben a Győri Királyi Jogakadémia tanára, egyben az akadémia hitszónoka. 1882-ben zsinati vizsgálónak és szentszéki ülnöknek nevezték ki. 1894-ben győri székesegyházi kanonok, 1897-ben pápai, majd locsmándi, 1898-ban mosoni, 1902-ben soproni esperes, 1903-ban Győrött székesegyházi főesperes. 1905-ben szentadalberti prépost, 1909-ben éneklő, 1917-ben olvasókanonok. Győrben hunyt el 1922. október 19-én.
1860. szeptember 18. 160 éve
Fogarason született Pentsy József tanár. 1897. szeptember 1-jén helyezték Győrbe a Leány Polgári Iskolába, ahol 1927-ig dolgozott. 1901-től tagja volt a szabadhegyi evangélikus iskola tantestületének. 1914 és 1917 között az I. sz. Fiú Polgári Iskolában is tanított. Érdemeket szerzett a magyar népi díszítőművészet felkutatásában és gyűjtésében. Győrben hunyt el 1930. április 2-án.
1935. szeptember 18. 85 éve
Győrben született Herczeg Lajos református teológiai hallgató. A forradalom alatt társával, Magócsi Istvánnal Budapesten sebesülteket mentett. Rájuk lőttek, Herczeg Lajos a helyszínen meghalt 1956. október 28-án, társa másnap. Emléküket emléktábla őrzi a Teológiai Akadémia falán.
1865. szeptember 20. 155 éve
Mosonban született Imrédy Béla orvos. A középiskolát Pozsonyban végezte, 1883 és 1888 között a budapesti egyetem orvosi karán szerzett oklevelet. 1888-ban a II. számú egyetemi belgyógyászati klinikán lett tanársegéd. 1896-ban a budapesti Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának főorvosává választották, a következő évben magántanári képesítést szerzett a hasűri szervek betegségeinek tanából. 1898-ban a Magyar Vöröskereszt Egyesület egészségügyi tanácsának tagja, az Erzsébet kórház laboratóriumának vezetője lett. 1912-ben a Vöröskereszt-kórház igazgatójává választották. Belgyógyászati témákról szóló írásai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Budapesten hunyt el 1921. szeptember 21-én.
1910. szeptember 20. 110 éve
Bécsben halt meg Kainz József német-osztrák színész. Mosonban született. A család 1857-től 1862-ig Mosonban élt, innen Brünnbe költözött. Bécsben járt színi iskolába. Tehetsége a meiningeni udvari társulatnál mutatkozott meg, ezután Münchenben játszott, majd Berlinben a Deutsches Theaterben és a Berliner Theaterben lépett fel. Pályája utolsó szakaszában a bécsi udvari színház elismert művésze volt.
1770. szeptember 22. 250 éve
Rábaszentandráson született Kis János evangélikus püspök, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A soproni líceumban tanult. 1790. március 20-án ötödmagával megalapította a Soproni Magyar Társaságot, az első magyar önképzőkört. 1791-től 1793-ig a göttingeni és a jénai egyetemen tanult. 1793-tól a győri evangélikus iskola professzora. 1796-ban pappá szentelték. Több dunántúli faluban volt lelkipásztor, majd 1808-tól Sopronban lelkész. Berzsenyi Dániel – egykori diáktársa - költői tehetségét felfedezte, elküldte verseit Kazinczynak. 1812-ben a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület szuperintendensévé választották. Példás egyházi működéséért 1821-ben Ferenc királytól nemességet kapott, rangos szépírói és tudományos tevékenységéért 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia, 1842-ben a Kisfaludy Társaság választotta rendes tagjává. Számtalan kisebb tanulmány mellett hetven önálló könyvet publikált. Halála előtt néhány nappal Sopron díszpolgárává választották. 1846. február 19-én hunyt el. Sopronban utcát neveztek el róla, hajdani lakóházán tiszteletére emléktáblát helyeztek el.
1845. szeptember 22. 175 éve
Hetyében született makkoshetyei Hetyey Sámuel római katolikus püspök, kanonok, a főrendiház tagja (1897-től). Esztergomban végezte a teológiát. 1870-ben szentelték pappá. A nagyszombati gimnáziumban, majd az esztergomi érseki líceumban tanított. Rövid ideig a bécsi Pázmáneum igazgatója volt. 1894-ben esztergomi kanonok, 1897-től pécsi püspök. Nagy összegű (100 000 forint) alapítványt tett Pécsett felállítandó katolikus egyetem céljaira. Karlsbadban (ma Karlovy Vary, Csehország) hunyt el 1903. szeptember 1-jén.
1920. szeptember 22. 100 éve
Zsira községben született debreczeni és rettegi Mézes Miklós gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő. Elemi iskolába szülőfalujában járt, majd Szombathelyen mezőgazdasági szakiskolát végzett. 1942-ben egyik kezdeményezője volt az egyházasfalui Széchenyi Népfőiskolának. 1942 és 1945 között katona. Leszerelése után belépett a Független Kisgazdapártba. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. 1947-ben belépett a Demokrata Néppártba és bekerült a parlamentbe, a kapuvári körzet országgyűlési képviselője volt. 1949-ben Nyugatra emigrált, előbb Ausztriába, majd Svájcba utazott, 1951-től Kanadában telepedett le. Sokféle foglalkozása volt, 1964-től nyugdíjazásáig pénz- és adóügyi szakértőként dolgozott. 1960 óta a Kanadai Magyarok Széchenyi Társaságának társelnöke, a Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósági tagja. A rendszerváltás idején bekapcsolódott a Demokrata Néppárt újjászervezésébe, a Kereszténydemokrata Néppárt megalakításába; az 1990-es, 1994-es kampányban a pártot anyagilag is támogatta. A KDNP Barankovics-emlékéremmel tüntette ki. A kalászba szökkenő vetés címmel 1991-ben visszaemlékező kötete jelent meg Budapesten. St. Catharinesben (Kanada) hunyt el 2019. március 17-én.
1945. szeptember 22. 75 éve
Focsaniban (Románia) hunyt el Pfannl Jenő hadmérnök, tüzérezredes, festőművész. 1880. április 5-én született Győrben. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett (1898). Bécsben a Katona-Technikai Akadémiát végezte el, 1902-től a budapesti 4. Honvéd Ágyús Tüzérezrednél hadnagy. 1914 és 1918 között az orosz, majd az olasz fronton szolgált, 1920-tól a győri tüzérosztály parancsnoka. 1922-ben nyugállományba ment. A Győri Automobil és Motor Club (GYAMC) és a Győri Vívó Club alapítója és elnöke, a Győri Aero Club társelnöke, a Csónakázó Egylet házelnöke, a PLE Veszprém és Győr vármegyei lovas-és agarászegylet választmányi tagja. 1929-ben a Győr Barátai Társaság elnökévé választották. 1941-ben „SAS” behívóval reaktiválták. A dunaszerdahelyi, majd a győrszentmártoni bevonulási központ parancsnokává nevezték ki. 1945-ben Mosonmagyaróvárott fogságba esett, Focsaniba vitték, ahol vérhasjárvány áldozata lett. Rajzai lovas, katonai témákban Zsanszy név alatt jelentek meg. A Hadtörténeti Múzeum őrzi az első világháborús kassai 39-es honvédhadosztály harcait, harctereit bemutató ceruza- és akvarellmunkáit két kötetben.
1870. szeptember 25. 150 éve
Rábapordányban született Gévay-Wolff Lajos (Wolff 1918-ig) alispán. Középiskoláit Győrött, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1891-ben lépett Sopron vármegye szolgálatába, 1897-ben a kismartoni járás főszolgabírája lett. 1920-ban alispánnak választották, így az egész Sopron vármegye utolsó, csonka Sopron megye első alispánja lett. Munkájának legjelentősebb eredményei: a megyei úthálózat nagyarányú kiépítése, a községek főútvonalakba való bekapcsolása, iskolán kívüli népnevelés széles körű megszervezése, községi népkönyvtárak létesítése, fejlesztése, a vármegye levéltárának újjáépítése. A vármegye szociális életét is tevékenyen alakította, az írni-olvasni tudó népréteg aránya országosan itt volt a legmagasabb. Számos társadalmi egyesület tagja volt. Munkáját a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel jutalmazták, a vármegye 40 községének lett díszpolgára. Sopronban hunyt el 1963-ban.
1920. szeptember 26. 100 éve
Magyaróváron született Hárs Ernő költő, műfordító, diplomata. 1938 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult. 1943-tól katona, 1945-től 1946-ig a Földművelésügyi Minisztérium segédelőadója volt. 1946-tól 30 évig a Külügyminisztérium gazdaságpolitikusa, majd a nemzetközi szervek főosztályának munkatársa. 1976 óta szabadfoglalkozású író. Halk szavú, a mindennapok világára figyelő lírikus, akit az emberi lét végső kérdései foglalkoztattak. Húsz saját kötete (versek, tanulmányok, szakkönyv) mellett gazdag műfordítói életművet hozott létre, főként német, olasz és portugál nyelvű alkotások magyarra átültetésével. Ezek sorából kiemelkedik két eposz: Torquato Tasso tollából A megszabadított Jeruzsálem, illetve Luís de Camoes műve, A Lusiadák, amelynek magyarra fordításáért a portugál államtól megkapta a Tengerész Henrik Érdemrend lovagkeresztjét. Több kötettel gazdagította a magyar gyermekvers-irodalmat is. 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1996-ban elnyerte a győri költészeti biennále fődíját és Radnóti-díjat vehetett át, 2003-ban Déry Tibor-díjjal jutalmazták, 2009-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2010-ben Hieronymus-díjat kapott műfordítói munkásságának elismeréseként, alkotói pályáját 2011-ben Stephanus-díjjal is jutalmazták. 2014. június 4-én hunyt el Budapesten.
1910. szeptember 27. 110 éve
Sopronban született Remete László evangélikus lelkész. A pécsi egyetem soproni evangélikus hittudományi karán teológiai oklevelet szerzett. 1938-tól Sátoraljaújhelyen, 1939-től Jolsván evangélikus lelkész. 1943-ban bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba, részt vett az üldözöttek mentésében. 1944. szeptemberétől a tanítványaiból alakult partizánosztag vezetője. 1944. decemberében a templomból hurcolta el a Gestapo, 60 társával együtt agyonlőtték Garamnémetfalván 1945. január 9-én.
1970. szeptember 27. 50 éve
Győrben elhunyt Bély Miklós orvos, nemzetközi sakkmester. Budapesten született 1913. augusztus 9-én. 1945-ben került Győrbe, mint községi orvos. 1951-től tisztiorvos, majd a város közegészségügyi felügyelője. Budapest középiskolai sakkbajnoka 1928-ban, az országos középiskolai bajnokság II. helyezettje 1929-ben, főiskolai bajnok 1934-ben, vidéki bajnok 1948-ban. 1950-től magyar mester, 1956-től nemzetközi mester. A moszkvai sakkolimpián 1956-ban a 2. helyen végzett magyar válogatott tagja. A Győrött rendezett vegyes mesterversenyek győztese 1963-ban és 1969-ben. A győri Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) első táblása és legjobb pontszerzője volt.
1790. szeptember 28. 230 éve
Bécsben hunyt el Esterházy Miklós herceg, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője. Bécsben született 1714. december 18-án. Részt vett az osztrák örökösödési és hétéves háborúban, aranygyapjas vitéz, a Mária Terézia Rend lovagja. 1762-től Sopron vármegye főispánja. A korábbi süttöri vadászlak helyére főúri pompájú, új rokokó kastélyt épített. A 126 szobás kastély, szomszédságában új falu született, Eszterháza amely ma Fertőd része. A kastély operaháza 1768-ban nyílt meg, a muzsikaház a következő évben, a bábszínház 1773-ban. Rendszeresen folytak itt színházi előadások hangversenyek, Joseph Haydn három évtizedig volt a herceg szolgálatában. Az "eszterházi vigasságok" európai hírnévre tettek szert.
1860. szeptember 28. 160 éve
Győrben született Székely Salamon vegyészmérnök. 1884-ben a bécsi műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett, 1891-től Budapesten az Országos Chemiai Intézetben segédvegyész, 1905-ben fővegyész, 1917-től kísérletügyi igazgató, 1922-ben kísérletügyi főigazgatóként nyugdíjazták. Elsősorban a tej és tejtermékek termelési és vizsgálati kérdéseivel foglalkozott.
1940. szeptember 28. 80 éve
Győrben hunyt el Breyer István r.k. püspök. A gimnáziumi és teológiai tanulmányait Budapesten végezte, az utóbbit a Magyar Királyi Tudományegyetem Hittudományi Karán. 1903-ban szentelték pappá. A fővárosban hitoktató, prímási szertartó, érseki titkár, hercegprímási irodaigazgató volt. 1915-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, miniszteri tanácsos, később helyettes államtitkár és a katolikus ügyosztály vezetője. 1917-ben kinevezték esztergomi prelátuskanonokká. 1928-ban az esztergomi Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzről nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézet rektorává nevezték ki. 1929-től trisipai címzetes püspök és az esztergomi érsek segédpüspöke. 1933. december 14-én győri megyés püspök. Beiktatása 1934. január 6-án volt. 1935-ben hívta össze az újabb kor egyetlen győri egyházmegyei zsinatát. Felelevenítette a kegykép kultuszát. Restauráltatta a székesegyházat, felújíttatta a szeminárium épületét. 1935-ben Győr szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott város közgyűlésének örökös tagjává választották. Utolsó lakhelye a Püspökvárban volt.
Frissítve: 2020.01.14