Megyei évfordulónaptár

1839. szeptember 1. 180 éve
Bakonybélben halt meg Guzmics Izidor író, bencés szerzetes. Jánosfán született 1786. április 7-én. 1805-ben lépett be a bencés rendbe, Pannonhalmán és Győrben tanult teológiát. 1809-től a győri bencés gimnázium tanára, 1815-től 1832-ig a pannonhalmi főiskolán a dogmatika tanára. Részt vett a Magyar Tudós Társaság alapításának előkészületeiben. 1832-től bakonybéli apát. Kazinczy Ferenc jóbarátja, a nyelvújító törekvések támogatója. Pannonhalma egyik névadója. Több ókori görög szerző műveiből fordított magyarra.
1909. szeptember 1. 110 éve
Magyaróváron született Dallos Ferenc római katolikus lelkész, teológiai író. 1932-ben szentelték pappá, ezután bői, majd csornai káplán volt. 1936-ban Győrbe került, ahol gyárvárosi hitoktató és belvárosi káplánként működött. 1950-től Kanadában élt, 1959 és 1976 között az Amerikai Egyesült Államokban, Ringewoodban működött. Itt hunyt el 1989. október 10-én.
1919. szeptember 1. 100 éve
Győrben az 1846-ban indított zeneoktatást az Ének- és Zeneegylet újjászervezte. Hermann László (1890-1966) hegedűművész volt az igazgató 1945-ig.
1809. szeptember 2. 210 éve
Tamásiban született Fábián István római katolikus pap, nyelvész. Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte, 1833-ban szentelték fel. Kápláni minőségben először Bogyoszlón, majd 1845-től Széplakon működött, ugyanakkor Herceg Esterházy Miklós gyermekeinek nevelője is volt egy évig. 1848 után volt süttöri plébános, 1869-ben székesegyházi kanonok lett, a győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója. Nyelvészeti kérdésekkel az 1840-es évektől foglalkozott. Lefordította a Kalevala nagyobb részét, ebből részeket közölt. 1858-tól az MTA levelező tagja.
1819. szeptember 3. 200 éve
Sopronban született Wilfing József festőművész. A bécsi akadémián tanult, ahol az antik rajzosztályt és a történelmi festészet osztályát látogatta. Heiligenkreutzban sajátította el az üvegfestészet technikáját. Sopronban az 1847. évi iparkiállításon mutatkozott be arcképeivel. 1848-ban Bem vezérlete alatt harcolt, aki vitézségéért ezredesi rangra emelte. 1851-ben végleg Sopronban telepedett le. 1852 és 1870 között a bencés gimnáziumban tanított, 1870 és 1873 között a katolikus tanítóképző rajztanára volt. Főként portrékat és szentképeket festett. Simor János győri püspök a fertőrákosi kastélyában üvegfestő-műhelyt létesített, melynek vezetésével Wilfing mestert bízta meg. A győri székesegyház restaurálásakor Wilfing készítette el a Héderváry-kápolna négy gótikus ablakának üvegfestményeit. Sopronban a Szent Mihály- és a Szent Anna Orsolyita templom üvegfestményeit is ő alkotta. 1870-ben a budapesti Képzőművészeti Társulat országos kiállításán is szerepelt munkáival. Sopronban hunyt el 1879. március 16-án.
1969. szeptember 4. 50 éve
Lundban (Svédország) elhunyt Riesz Marcell matematikus. Győrben született 1886. november 16-án. 1904-ben a győri főreáliskolában érettségizett. Az egyetemet Budapesten, Göttingenben és Párizsban végezte, 1908-ban doktorált. 1911-ben Mittag-Leffler meghívására Stockholmban telepedett le, az ottani egyetemen volt főiskolai docens. 1926-ban meghívták a Lundi Egyetem egyik matematikai tanszékére professzornak, ahol 1952-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. 1952 és 1962 között vendégprofesszorként működött az egyesült államokbeli Maryland, Chicago és más városok egyetemein. Visszatérve, haláláig a lundi egyetemen adott elő. Három témakörben, a trigonometrikus sorok, a hatványsorok, és a Dirichlet-sorok vizsgálatában ért el jelentős nemzetközi elismertséget. Nemzetközi hírű matematikus iskolát alapított. Több külföldi akadémiának volt a tagja és néhány egyetemnek a díszdoktora.
1909. szeptember 6. 110 éve
Győrben született Réti János (Rozsovics) sportoló, sportvezető. Győrben járt polgári iskolába, majd bőrdíszművesnek tanult. 1932-től kisiparos Győrött. Atletizált, hosszútávfutó volt, 1927-től a GYAC futballistája, ezenkívül asztaliteniszezett. 1934-től 1944-ig a GYAC háznagya. Győrben hunyt el 1990. november 10-én.
1919. szeptember 6. 100 éve
Sopronban született dr. Ladó László okleveles közgazda (1948), a közgazdaságtudomány kandidátusa (1957), a közlekedéstudomány doktora (1969). A Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtani Tanszékén egyetemi tanár (1971), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetés és Szervezéstudományi Bizottságának alelnöke, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) elnökségi tagja, az MTA Rendszertechnikai Bizottságának, az Ipari Minisztérium Szervezési és Számítástechnikai Bizottságának, az Országos Vezetőképző Központ Tudományos Tanácsának tagja. Több mint kétszáz tudományos publikációja jelent meg (külföldön is). Szervezési és vállalati gazdaságtan tárgykörébe tartozó munkái tudományos iskolát teremtettek. Számos szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Munkásságát kitüntetésekkel ismerték el: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1943), a Vitézi Rend tagja (1992), Dr. Bartók Nagy András Életműdíj (2005). Budapesten hunyt el 2007. október 25-én.
1944. szeptember 6. 75 éve
Kissikátorban meghalt Szőnyi Márton vadászrepülő, katonatiszt. Győrben született 1918. december 5-én. A második világháborúban repülőhadnagyként szovjet hadifogságba esett. A fogolytáborban bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba és partizániskolára jelentkezett. 1944 őszén ejtőernyős csoportjával a Bükk-hegységben ért földet, hetekig tartó kapcsolatkeresés és bujkálás után a csendőrök elfogták és agyonlőtték.
1694. szeptember 7. 325 éve
Zólyomban (Szlovákia) született Szászky Tomka János rektor. Besztercebányán, Győrött (1711-1714) és Pozsonyban (1714-1719) Bél Mátyás líceumában végezte tanulmányait. 1719 és 1721 között a jénai egyetemet látogatta. Hazatérve Győrött az evangélikus iskolában 1721-től konrektorként, 1724-től rektorként működött. 1732-ben Pozsonyba hívták, ahol előbb konrektor, majd 1747-től rektor volt. Jelentős és bátor döntése következtében 1734-ben bevezették Magyarország történelmének oktatását a gimnáziumban. Magyar önképzőkört is alapított. Kiemelkedő értékű a történelem és földrajz területén kifejtett szakirodalmi munkássága. Pozsonyban hunyt el 1762. augusztus 26-án.
1884. szeptember 7. 135 éve
Sopronban született Pintér László plébános, politikus, felsőházi tag. A győri hittudományi főiskolát és az Erzsébet Tudományegyetem jogi karát is elvégezte. 1907-ben szentelték pappá, Győrben konviktusi káplán, 1911-től káptalani karkáplán és hitoktató, 1912-ben székesegyházi hitszónok. 1913-tól 1939-ig plébános Rajkán, esperes, a máltai lovagrend tiszteletbeli káplánja, tartalékos tábori lelkész. Nevéhez fűződik a rajkai templom műemléki rekonstrukciójának megvalósítása. 1920 után megszervezte a Moson megyei kisgazdapártot. 1922 és 1939 között különféle háztisztségeket betöltve két cikluson keresztül volt egységpárti programmal képviselője a zurányi választókerületnek. Képviselőként főleg a szociális és a nemzetiségi kérdések szakértőjének számított. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben a Felsőház örökös tagjává nevezte ki, ekkor Budapestre költözött. Tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. Szerkesztője volt a "Der Heideboden" című megyei német nemzetiségi lapnak, alapító kiadója és felelős szerkesztője a "Kath. Kirchenblatt", és állandó belső munkatársa a "Neues Politisches Volksblatt" című lapoknak. Szegeden halt meg 1958. március 1-jén.
1894. szeptember 7. 125 éve
Nyúlhegyen született dr. med. Baál Károly igazgató főorvos, miniszteri tanácsos. Diplomáját 1918-ban szerezte Budapesten. Közben katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le, mint 80 százalékos hadirokkant. Az 1919-es kommün alatt Bécsbe menekült. A rend helyreállását követően egy ideig a budapesti Szent István és Szent László kórházakban működött. 1929-ben megalapította a Hűvösvölgyi Gyermekszanatóriumot, melynek igazgató főorvosa volt. 1937 májusában az intézmény elköltözött a Béla király út 18. szám alá, és alapítója Svábhegyi Szanatórium névre keresztelte át. 1946-ban dr. Baált kinevezték a Népjóléti Minisztérium miniszteri tanácsosává. Budapesten hunyt el 1947. szeptember 17-én, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
1909. szeptember 7. 110 éve
Győrben született I'só István Vince mezőgazda, tudományos kutató. Elemi és középiskoláit Győrben végezte, 1933-ban Budapesten mezőgazdasági oklevelet szerzett. 1938-ban Magyaróvárra került, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomásra. Ebben az időben a zab, a napraforgó termesztésével kapcsolatban jelentette meg kutatásait, ezen kívül a szántóföldi kísérletezés módszertanával foglalkozott. 1951-ben Martonvásárra, a Növénytermesztési Kutató Intézetbe került. Számos szakmai publikáció fűződik nevéhez. 1982-ben hunyt el Martonvásáron.
1889. szeptember 8. 130 éve
Sopronban született Ágoston Ernő festő, grafikus. Középiskoláit a soproni állami főreál iskolában végezte, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. 1914-től a soproni Laehne-féle magángimnázium rajztanára volt. Élete végéig soproni lakos maradt, tevékenyen részt vett a város művészeti és közéletében, vezette a helyi képzőművészeti kört. 1924-ben elnyerte az állami grafikai nagydíjat, 1926-ban a székesfőváros díját. A kópházi búcsújáró templom freskója, a brennbergi stációk, a megyeházi levéltár üvegablakai jelzik sokoldalú tehetségét. Sopronnal kapcsolatos rajzait és karcait a város Liszt Ferenc Múzeuma őrzi. Sopronban hunyt el 1957. augusztus 27-én.
1834. szeptember 9. 185 éve
Tuttendorfban (Szászország) született Ulbricht Richárd bölcseleti doktor, gazdasági akadémiai tanár, vegyész. Magyaróváron volt rendes tanár 1869 októberétől 1884. szeptember 30-ig, nyugdíjazásáig. 1873-ban ő lett a vegykísérleti állomás első igazgatója. Amikor a magyar lett a kizárólagos oktatási nyelv, Poroszországba ment, ahol 1897-ben a vegykísérleti állomás vezetője volt Dahmeban. 1907. február 10-én hunyt el Loschwitz-ban.
1869. szeptember 11. 150 éve
Győrben született Murányi Ernő (1881-ig Pick Ernő) ügyvéd. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén, Esztergomban és Budapesten, a jogot a budapesti egyetemen végezte. 1885-ben gyorsírástanári, 1892-ben ügyvédi oklevelet nyert, Budapesten dolgozott. Ismeretterjesztő és jogi szakcikkei jelentek meg különböző időszaki kiadványokban. Budapesten hunyt el 1939-ben.
1894. szeptember 11. 125 éve
Győrött született Danneberg Olga (Weisz Samuné) pedagógus, nőegyleti elnök. A Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában érettségizett 1912-ben. A bécsi Osztrák Pedagógiai Intézetben 1915-ben oktatástörténetből diplomázott. Az első világháború alatti hadirokkant, hadiárvasegélyezési akciók fáradhatatlan szervezője volt. A Győri Izraelita Nőegylet társelnökeként mindent elkövetett, hogy a Kossuth utca 24. telkén álló Menház és Tápintézet működéséhez szükséges anyagi támogatást megkapja. 1926-tól a Győri Izraelita Nőegylet elnökeként szorgalmazta, hogy a Vázsonyi Vilmosné kezdeményezésére szerveződött, szegényeket támogató uzsonnaakció Győrben is sikeres legyen. 1944 júniusban deportálták, az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.
1894. szeptember 11. 125 éve
Kisjenőben (Románia) született péceli Péczely Sándor, a „Hangya” győri kirendeltségének főnöke. Erdélyi nemesi család sarja. Az aradvárosi kereskedelmi akadémián végzett 1911-ben. Az Aradi Első Takarékpénztár tisztviselője volt. Az első világháborúban tartalékos hadnagyként részt vett. Többszörös háborús kitüntetésben részesült. 1919-ben a „Hangya” Központ szolgálatába lépett, 1926-ban a győri kirendeltség főnökévé nevezték ki. A Győr-Moson-Sopron-Komárom vármegyék hatalmas szövetkezeti hálózatának kereskedelmi ügyeit irányította és részt vett azoknak a falvaknak a gazdasági és kulturális fejlesztésének munkájában, ahol „Hangya” szövetkezetek működtek. Halálának idejét nem ismerjük.
1944. szeptember 11. 75 éve
Győrságon született Balogh Mihály üzemmérnök, polgármester, helytörténész. Általános iskolát Győrságon, a középiskolát Győrben, a Jedlik Ányos Gépipari Technikumban (1968-1972) végezte, illetve honismereti szakkörvezetői tanfolyamon vett részt (1984, Győr). Dolgozott a győri Szerszámgépgyárban (1958-1964), a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál (1964-1971), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban (1971-1980). A Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanács V.B. tanácselnöke 1980 és 1990 között, Győrság polgármestere 1994-től 2002-ig. Honismereti szakkört hozott létre Győrságon. Helytörténettel, a szőlészet-borászat történetével, néprajzzal foglalkozott. 2011 májusában hunyt el.
1844. szeptember 13. 175 éve
Gönyűn született Tóth Ince Károly szerzetes-tanár. 1869. augusztus 6-án szentelték pappá. 1869 és 1870 között hitszónok Pannonhalmán. A pápai gimnázium tanára (1870–1875) és első történetírója. 1875 és 1882 között Esztergomban gimnáziumi tanár. 1882 és 1902 között Nyalkán lelkész. 1902-től 1903-ig másodszámvevő Pannonhalmán. 1903 és 1906 között alperjel és házgondnok Zalaapátiban. 1906 és 1907 között pince- és kertfelügyelő Tihanyban. 1907 és 1925 között lelkész illetve házgondnok Bakonybélben. Bakonybélben hunyt el 1925. november 19-én.
1959. szeptember 14. 60 éve
Megnyílt Győr első állami felsőoktatási intézménye: a Felsőfokú Tanítóképző Intézet.
1864. szeptember 15. 155 éve
Magyaróváron született Haecker Valentin zoológus, egyetemi tanár. Természettudományokat, elsősorban botanikát és zoológiát tanult. 1889-ben a tübingeni egyetemen szerzett doktori címet. Doktori értekezését a madártollak színéről írta. 1892-től a freiburgi egyetemen az állattani és az összehasonlító anatómiai tanszékén tanított. 1900-ban a stuttgarti technikai főiskolára került, emellett előadásokat tartott a helyi állatorvosi főiskolán és a hohenheimi mezőgazdasági főiskolán is. Pályája 1909-től a hallei egyetemen teljesedett ki, ahol a mélytengeri sugárállatkáktól az állati és emberi tulajdonságok öröklődéséig sok mindennel foglalkozott. Halléban hunyt el 1927. december 19-én.
1914. szeptember 15. 105 éve
Csorváson hunyt el. Nuricsán József vegyész. Szamosújváron született 1860. szeptember 15-én. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. 1883-ban szerzett Budapesten vegyész oklevelet. 1894-től a földművelési minisztériumban dolgozott. 1903-ban kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kémia tanszékének élére, egyben a vegykísérleti állomás vezetője is volt. A Széchenyi Kör elnökévé választották. 1913-ban áthelyezték Budapestre. Pályája során tudományos érdeklődése a gyógyvizek összetételének vizsgálatára, a szénsavgyártásra, a földgáz világítási hasznosításra, a hulladékhasznosításra is kiterjedt.
1919. szeptember 17. 100 éve
Rákospalotán született Békés Ferenc sportvezető. A családja 1921-ben költözött Győrbe. Iskolai tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Gyermekkorában a Nádorvárosi Futball Klubban játszott, később a Budapesti Postás Sport Egyesületben és a Budapesti Vasutas Sport Clubban (BVSC). 1945-ben tért vissza Győrbe, és igazolt a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapatához. 1953-tól sportvezetőként dolgozott tovább. Egyesületi elnökként sok éven át irányította a MÁVDAC-ot. A MÁV győri csomópontjának személyzeti osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. Győrben hunyt el 1995. október 15-én. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.
1969. szeptember 18. 50 éve
Győrben elhunyt Schmuck Paskál Antal tanár, bencés szerzetes. Hegykőn született 1901. július 28-án. 1927 és 1948 között Győrött tanár, 1948 és 1950 között szórványlelkész volt. 1934-től 1944-ig a szabadegyetem igazgatója, a Katolikus Kör választmányi tagja, a Városi Népművelési Bizottság és a Városi Kultúrház felügyelő bizottságának tagja volt. A szabadegyetemen főleg néprajzi előadásokat tartott.
1984. szeptember 18. 35 éve
Győrben halt meg Samodai József festőművész, grafikus restaurátor. 1920. augusztus 7-én született Mosonszentmiklóson. Pandúr József templomrestaurálás során fedezte fel tehetségét, vele dolgozott 1941-ig. A háború után Borsa Antal iparművész oldalán képezte magát, akivel Maulbertsch mennyezetfreskóit restaurálta a győri székesegyházban. Művésze volt a rézkarcnak, fametszetnek, linómetszetnek és fadomborműveknek. A szentmiklósi templomot, a győri városháza dísztermét önállóan restaurálta. A megyében közel harminc település templombelsőjét javította, vagy festette újra. 1980-ban önálló kiállítással szerepelt a Győri Műcsarnokban.
1794. szeptember 19. 225 éve
Veszprémben született Haubner Máté evangélikus lelkész, püspök, egyházi író. Alsóbb iskoláit szülővárosában és Győrben, a középiskolát a soproni líceumban, egyetemi tanulmányait Jénában végezte. Néhány év nevelőtanári működés után a dunántúli egyházkerület szalónaki gyülekezetének lelkésze lett. 1829-ben Győrött lelkész, majd egyházkerületi egyházi főjegyző, illetve 1846-ban, Kis János utódaként, szuperintendens. Az 1848-1849-es események során egyházkerülete lelkészeihez és tanítóihoz intézett pásztori levelében hazafias meggyőződésének adott hangot. A szabadságharc leverése után várfogságra ítélték. Szabadulása után hivatalába nem helyezték vissza, Sopronba került, ahol visszavonultan élt. 1856-ban a nagygeresdi gyülekezet lelkésze lett. 1860 és 1865 között újra püspökként működött Győrött. Miután visszavonult, Rezső fiánál élt Sopronban, itt halt meg 1880. szeptember 12-én.
1984. szeptember 20. 35 éve
Budapesten hunyt el Babos Zoltán vállalatvezető, miniszterhelyettes. Bőnyrétalapon született 1920. február 15-én. A mosonmagyaróvári Grüneberg fogkefegyárban dolgozott, majd a gyár államosítása után, 1949-ben annak igazgatója lett. 1952 és 1977 között az Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Időközben, 1964-ben a BME-n vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1967-től nyugalomba vonulásáig, 1974-ig az Élelmezésipari Tervező Vállalat vezérigazgatója. 1958 és 1981 között a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnöki tisztét is betöltötte.
1894. szeptember 21. 125 éve
Pécsen született Péchy Blanka (Greiner Blanka) színésznő. 1914-ben végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Először a Vígszínházhoz szerződött. 1916-tól a Magyar Színház, 1927-től a Belvárosi Színház tagja. 1928 és 1934 között Bécsben Max Reinhardt szerződtette a Josefstädter Theaterhez. 1935-ben hazatért, s a főváros szinte valamennyi drámai színházában szerepelt. 1959-ben Érdemes Művész lett. 1960-ban a "Szép magyar beszéd" jutalmazására létrehozta a Kazinczy-díj Alapítványt, Kazinczy-díj, Kazinczy-érem, Kazinczy-jelvény, valamint a beszédművelő köröket illető Kazinczy-jutalom formájában. 1966-tól kezdeményezésére rendezik évente Győrben a középiskolások "Szép Magyar Beszéd" versenyét, melynek jutalma a Kazinczy-érem. A Kossuth Rádióban 1976-tól nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, melyet haláláig vezetett. 1979 márciusában Győr város díszpolgárává választották. Budapesten hunyt el 1988. július 6-án. A Kerepesi temetőben nyugszik. 1989. szeptember 23-án "A legjelentősebb győriek" sorozat keretében Péchy Blanka-emlékülést tartottak a győri múzeumban, a Kazinczy Ferenc Gimnázium szervezésében.
1919. szeptember 22. 100 éve
Győrben született Kapuváry Jenő Emil Elemér gépészmérnök, sportrepülő. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumba járt, itt érettségizett. A Műegyetemen szerzett diplomát 1942-ben. Tagja volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek. 1940-ben ezüstkoszorús repülő. 1941-ben az egyetemi sportrepülő egyesület alelnöke, 1942-ben műszaki vezetője. A második világháborúban a magyar légierő mérnöktisztje. 1948. május 1-től a Magyar Vagon-és Gépgyár munkatársa, 1949-től a vagongyári repülőgéptervező-építő munkaközösség tagja. Egyik tervezője a Győr–1 visszacsörlő szerkezetének, illetve a Győr–2 könnyűfém-építésű vitorlázó gépnek. Harmadmagával részt vett a Motor-Pilis (Győr–3) előkészítésében. A Pattantyús műszaki brigád tagjaként a 130 LE-s dízelmotor forgattyús tengelygyártásban bevezetett zömítősajtoló technológia kifejlesztéséért, valamint számos technológiai feladat közös kidolgozásáért a Kossuth-díj harmadik fokozatát kapta meg (1957). 1969 és 1976 között a Rába Magyar Vagon-és Gépgyár motorfejlesztési főmérnöke, 1977 és 1979 között műszaki igazgatóhelyettes. 1969-ben elnyerte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Győrben hunyt el 1995. október 30-án.
1819. szeptember 24. 200 éve
Győrben született Karvasy Kálmán (Karpf Kálmán) ügyvéd. Tanulmányait Győrben, majd Pozsonyban végezte. Pozsonyban egy ideig joggyakornok. Tagja volt az országgyűlési ifjúságnak, írója az Országgyűlési Tudósításoknak. 1840. december 12-én kapott ügyvédi oklevelet. 1846-ban Richter Antallal, Wurda Alajossal és Ecker Jánossal megalapította a Győri Férfi Dalegyletet, amelyből később kialakult a Győri Ének- és Zeneegylet. A forradalomban 1848-ban polgári biztosként vett részt. Lukács Sándor városbírónak nevezte ki. A világosi fegyverletétel után ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, melyet hónapokkal később Karner Antal püspök közbenjárására folytathatott újra. 1856 és 1878 között az Első Győri Takarékpénztár ügyésze. 1872-től 1900-ig a belvárost képviselte a városi közgyűlésben. A Győri Ének-és Zeneegylet igazgatója 1861 és 1866 között, 1867-től 1871-ig elnöke. Kiválóan játszott hegedűn és gordonkán. Egyik elindítója volt a győri házimuzsikálásnak. Kautz Gusztávval közösen írta a Fehér Ipoly által szerkesztett várostörténeti monográfia Zenészet című fejezetét. 1875. április 25-én, az akkor alakuló Szabadelvű Párt elnöke lett, Nagy Endrével együtt. Győrben hunyt el 1904. december 5-én.
1884. szeptember 24. 135 éve
Budapesten hunyt el Pompéry János író, lapszerkesztő. 1838-ban Eperjesen elvégezte a jogakadémiát. 1842-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben másfél évig gr. Esterházy Károly Győr megyei főispánnál nevelői állást vállalt. 1847-ben marcaltői ügyvéd lett, ekkor nemességet kapott. Ebben az időben már részt vett a Győr megyei liberálisok mozgalmaiban. A márciusi forradalom idején az ellenzéki liberális csoport egyik reprezentánsa volt Győrött. Már nemzetőrként a Dráva mellől küldte levelét a Hazánknak, melyben élesen bírálta a népfelkelés elől elhúzódó győri nemzetőröket. Ezután Pestre került, a Belügyminisztériumban szolgálta a forradalom ügyét. 1849-ben a jászkunsági kerületben országgyűlési képviselőnek választották. A forradalom leverése után Bécsben húzódott meg, 1853-tól a Pesti Napló munkatársa. 1861-ben megalapította a Magyarország című lapot, s ettől kezdve az ország egyik legtekintélyesebb publicistája volt. 1859-ben az MTA levelező tagja lett.
1894. szeptember 25. 125 éve
Selmecbányán született Faller Jenő bányamérnök, történész, muzeológus. A Bányászati Akadémián szerezte meg bányamérnöki oklevelét (1921). Salgótarjánban, Dorogon, majd Nagynémetegyházán dolgozott. 1929-ben Várpalotán lett üzemvezető. Bányászati újításokat vezetett be, nevéhez fűződik Magyarország első szkipaknájának üzembe helyezése, a torkrétozás bevezetése és az első vájárképző tanfolyamok beindítása. Várpalota után Bánfalvára nevezték ki bányaigazgatónak. Az Észak-magyarországi szénbányákban ő vezette be elsőként a frontfejtést. A nyilas uralom idején állásából elbocsátották. Az államosítások idején miniszteri biztos volt. 1948-tól 1949-ig Várpalotán vezérigazgató. 1950-ben kinevezték a soproni egyetem Bányaművelési Tanszékének docensévé. Az 1951-ben megnyílt Központi Bányászati Múzeum alapjait fáradságos munkával ő hozta létre. A Bányászati és Kohászati Lapokban több mint kétszáz tanulmányt publikált. A Nehézipari Műszaki Egyetem 1960-ban doktorává fogadta. Számos kitüntetéssel ismerték el érdemeit. Sopronban hunyt el 1966. december 23-án.
1989. szeptember 25. 30 éve
Sopronban hunyt el Mollay János műemlékvédő, gazdasági szakember. Sopronban született 1911. június 20-án. 1930-ban kezdte szolgálatát Sopron városánál, ahol öt évvel később nevezték ki díjnoknak. 1944. decemberében vonult be, az amerikai fogságból 1946-ban tért haza. Pénzügyi területen folytatta munkáját. 1957-től nyugdíjazásáig az Erdészeti és Faipari Egyetem gazdasági főigazgatója. Sopron város műemlékvédelmét 1949-től szorgalmazta. Kezdeményezésére alakult meg Sopronban - az országban elsőként a Műemléki Bizottság. Felújíttatta az egyetem botanikus kertjét, felállíttatta az egykori főiskola 13 professzorának mellszobrát.
1994. szeptember 25. 25 éve
Győrben elhunyt Ungár Kálmán lakatosmester, hitközségi elnök. Győrben született 1904. február 28-án. A Győri Izraelita Hitközség elemi iskolájába járt. 1916-tól három évig fémmegmunkálást tanult, 1920 májusában tette le a mestervizsgát. 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol elveszítette családját. 1945 tavaszán tért vissza szülővárosába. Lakatosműhelyével részt vállalt a helyreállítási munkákban. 1953. május 29-én megválasztották a Győri Izraelita Hitközség elnökévé.
1869. szeptember 27. 150 éve
Győrben született Hetvényi Lajos evangélikus tanár. A középiskolát a magyaróvári piarista gimnáziumban és a pozsonyi evangélikus líceumban, a teológiát Sopronban és Jénában végezte. 1893. szeptember 23-án avatták lelkésszé. A soproni gimnáziumban 1896-ban helyettes, 1897-től haláláig rendes vallástanár lett. Ő alakította meg a Soproni Evangélikus Líceumi Diákszövetséget. Számos vallási témájú szakkönyvet írt, illetve cikkeket egyházi lapokba. Sopronban hunyt el 1926. december 16-án.
1894. szeptember 28. 125 éve
Győrben született dr. Misley Károly orvos, belgyógyász. Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1919-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi fakultásán diplomázott. A Gyáli úti Szent László fertőzőbeteg kórházban kezdett dolgozni, majd a Szent István Kórház belgyógyászatára került. A budapesti Baar-Madas Református Leánygimnázium és Nevelőintézetben óraadó egészségtanár és iskolaorvos volt 1924-től. A harmincas évektől a Magán Alkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) doktora. Magyarország egyik ismert versenyvívója, számos győzelem, egyéni és kard csapatverseny fűződik nevéhez. 1926-ban ő nyerte meg a Hungária VC országos kizárásos kardvívó versenyét. 1928-ban a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) főtitkára. A Magyar Vívószövetség vezetőségének tagja volt. Tisztiorvosi és iskolaorvosi képesítést is szerzett. A világháborúból mint tartalékos orvos főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: Arany Érdemkereszt a kardokkal, II. osztályú Ezüst, Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen jubileumi (50) Arany díszoklevelet kapott. 1968-ban, 74 éves korában ment nyugdíjba. Budapesten hunyt el 1978-ban, 84 évesen. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
1919. szeptember 28. 100 éve
Megalakult a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat. Első elnöke Benes Pál (1867-1932) festőművész, gyáros volt.
1994. szeptember 28. 25 éve
Budapesten elhunyt márkcsemernyey dr. Váczy Péter György történész, műgyűjtő. Ruttkában (Szlovákia) született 1904. március 17-én. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált 1928-ban magyar művelődéstörténetből, bölcsészetből és történelmi segédtudományokból. 1937 és 1940 között az egyetemen magántanár, 1940-től 1942-ig a kolozsvári egyetemen tanított, majd visszatért a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol nyugdíjazásáig, 1968-ig tanított. Az 1930-as években kezdett műgyűjtéssel foglalkozni. Értékes gyűjteményét 1992-ben átvette Győr városa. A Magyar Ispita (Rákóczi u. 6.) ad otthont a gyűjteményből rendezett állandó kiállításnak, amely a győri múzeum Váczy Péter-gyűjteménye néven ismert.
1594. szeptember 29. 425 éve
Győr vára magára maradt az oszmánokkal szemben, Hardeck Ferdinánd főkapitány a szabad elvonulás fejében feladta Győrt.
1859. szeptember 29. 160 éve
Ebergőcön született Nagy Mihály plébános. 1883-ban pappá szentelték. Szárazvámon, Sopronnyéken plébános. 1914-ben a kismartonhegyi és kismartonváraljai Szt István király prépostság prépostja. 1917-től püspöki helynök és iskolai felügyelő Kismartonban. Külföldi szónokoktól fordított egy gyűjteményt. Felsőkismartonhegyen hunyt el 1924. augusztus 27-én.
Frissítve: 2019.01.16