Megyei évfordulónaptár

1921. szeptember 2. 100 éve
Győrszentmártonban született Wilheim Ferenc gordonkaművész, tanár. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ahol a mestere Friss Antal volt) szerezte meg a művészi diplomát 1957-ben. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja lett, majd az együttes szólamvezetője volt több mint három évtizeden keresztül, nyugalomba vonulásáig. A zenekari munka mellett tanított is, az 1950-es években a Székesfehérvári Állami Zeneiskola, 1957-től a Fővárosi Zeneiskola Szervezet 1. számú körzeti iskola, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként számos kiváló növendéket indított el a gordonkaművészi pályán. Kitüntetése: Lehel György-díj (1999). Életének 83. évében, 2004. december 29-én hunyt el Budapesten.
1871. szeptember 3. 150 éve
Nagylózson született Tóth János pap, lapkiadó. Középiskoláit Sopronban és Győrött, a teológiát 1893-ban Győrött végezte, 1897-ben pappá szentelték. Nagyigmándon, 1898-ban Bokodon, 1898-tól 1905-ig Várgesztesen kihelyezett káplán, 1900-ban adminisztrátor, 1905-ben Sopronban a Szent György templomban, 1907-ben Lókon és Fertőmeggyesen káplán, 1909-től plébános, 1923 és 1927 között adminisztrátor Ágfalván. 1936-ban nyugdíjazták. 1948-tól Sopronban nyugdíjas. Írásai jelentek meg (többek között) az Alkotmány, Dunántúli Hírlap, Egyházi Közlemények, Győregyházmegyei Tanügy, Új Lap, Soproni Napló című kiadványokban. A Lourdes képes havi hitbuzgalmi folyóirat (1912-1919, 1923-1947) és az Új Élet (később Soproni Hírlap) főszerkesztője és kiadója (1918-1922). Győrben hunyt el 1963. október 26-án.
1846. szeptember 8. 175 éve
Győrben született dr. Rössler István jogakadémiai tanár. A doktori diploma elnyerése (1872) után győri jogtanár lett. Győri tartózkodása alatt az 1872/73 tanévben a Pesti Hírlapban a női kérdésről, a Győri Közlönyben iparunkról és egyéb tárgyakról írt cikkeket. 1874-ben a nagyszebeni királyi jogakadémiára nyert nyilvános rendkívüli tanári kinevezést; a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. A magyar királyi kassai gazdasági tanintézetben is tanított. 1874. október 1-től egyszersmind a kassai jogakadémiai könyvtár őre volt. Meghalt 1895. december 29-én Kassán.
1896. szeptember 8. 125 éve
Budapesten hunyt el Molnár Vid Bertalan szerzetes. Szentivánon született 1813. április 14-én. Tizenkilenc évesen a kapucinus rend jelöltje lett Móron. 1839-ben szentel­ték pappá. Harmincévesen ünnepi szónok Tatán, 1848-ban magyar szónok Bécsben. Harmincnyolc éves korától 25 éven át tábori lelkész. 1853-ban ezredkáplán Velencében, 1854-ben Piacenzában. Negyvenéves korától szülőfalujának patrónusa. Katonai jövedelmét nagyrészt alapítványokra fordította. Ezek egyikéből valósult meg a plébánián elhelyezett községi könyvtár. Számos alapítványt hozott létre, ezek között a legfontosabb örök alapítvány (25 000 Ft), amit a Vaszary Kolos pannonhalmi főapát által építtetett gyermekóvó és leányiskola fenntartására, az apácák ellátására adott. Később támogatta a fiúiskolát is. 1861-ben imakönyvet írt a katonák számára, amit Montavában adtak ki, ahol ekkor címzetes kanonok volt. Hatvanévesen visszatért szerzetesrendjébe. Szentivánon temették el. A Váci Mihály nevét viselő iskola régi szárnyán márványtábla őrzi a nevét.
1946. szeptember 8. 75 éve
Szentendrén hunyt el hédervári gróf Khuen-Héderváry Sándor diplomata, meghatalmazott miniszter, császári és udvari kamarás. Héderváron született 1881. június 16-án. Khuen-Héderváry Károly fia. Bukarestben, Madridban, Londonban és Berlinben teljesített szolgálatot, 1918-ban II. osztályú követségi tanácsosként a külügyminisztérium sajtóosztályára helyezték. 1920-tól I. osztályú követségi tanácsosi rangban a politikai osztály vezetője. 1925-től a külügyminisztérium állandó helyettese rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri rangban. 1934-től 1941-ig párizsi követ. Ő volt a külügyi szolgálat megszervezője. 1941. júliusától nyugállományba helyezték. 1946. szeptember 8-án látták utoljára élve. Holttestét Szentendre mellett a Dunában találták meg.
1866. szeptember 9. 155 éve
Pesten hunyt el Czuczor Gergely bencés pap, tanár, nyelvtudós, költő. 1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (későbbi rendi nevén Ányossal) együtt. 1818-tól 1820-ig Győrött volt rendi növendék. 1824-től 1828-ig a Pannonhalmi szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának tanára, 1828-29-ben a rendi növendékek tanára. Az Ausburgi ütközet című eposzával lett ismert az irodalmi életben. Pesti és pannonhalmi tartózkodása után 1838-tól 1845-ig ismét Győrött tanított. Az MTA tagjaként egy nagy szótár szerkesztését bízták rá. 1848-ban írt Riadó című verséért 6 év várfogságra ítélték. Ezt követően haláláig csak nyelvészettel foglalkozott. A győri bencés gimnázium 1921-ben vette fel nevét.
1886. szeptember 11. 135 éve
Győrben született Molnár Mária református diakonissza, az első református külmisszionárius. 1927-ben avatták fel misszionáriusnak, 1928-tól az Új-Guineától északkeletre levő Admiralitás szigetcsoport Manusz nevű szigetén teljesített missziós szolgálatot, gyógyított és tanított a pápuák között. 1943-ban a japánok agyonlőtték.
1921. szeptember 12. 100 éve
Vizsláson született Krascsenics Lajos pilóta. Középiskola után a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap motoroskiképző iskoláját végezte el. 1941 őszétől tanult a szombathelyi repülővezető iskolában. 1942-ben aranysasos pilóta lett Börgöndön, 1943-tól ugyanott oktató. A német megszálláskor egységével Pápára települt. 1944-ben a századát Veszprémbe helyezték. Messerschmitt 109-es vadászrepülőként 97 bevetésen vett részt, számos légi harcot vívott. 1945 tavaszán a tullni repülőtérre telepítették, amerikai fogságba került, 1945 októberében tért haza. 1948-ban Győrben sportrepülést oktatott, majd Szentesre helyezték, ahol a repülőiskola parancsnoka lett. 1949-ben a győri repülőiskola parancsnokává nevezték ki. Több jegyzetet és tankönyvet írt a sportrepülést elsajátítók számára. 1950 júniusában kinevezését visszavonták, állásából felmentették, a repüléstől eltiltották. Az Északnyugat-magyarországi Üzemélelmezési Vállalatnál helyezkedett el. 1956 után a lébényi tsz főkönyvelője 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig. Háborús, repülős élményeit két könyvben örökítette meg. Kitüntetései: Tűzkereszt, Bronz Vitézségi-Érem, Nagy Ezüst, Vaskereszt. Győrben hunyt el 2001. augusztus 6-án.
1896. szeptember 15. 125 éve
Sopronban született Steiner Antal, Steiner Rezső (1854-1945) festő fia. Kezdetben édesapjától tanulta a mesterség fogásait. Varrólány című rajzával az önképzőkör kiállításán első díjat nyert. Járt Bécsben, Münchenben restaurátor műhelyben dolgozott, közben elsajátította a miniatúrafestést. Sokoldalú festő volt, készített arcképet, történelmi kompozíciót, életképet, restaurált és másolt. Az ötvenes évek megyei pályázatain szocreál képeivel (Vasöntödében ; A szabotáló leleplezése stb.) többször is első díjat nyert. Elkészítette a soproni pályaudvar freskóját. Meghonosította Sopronban a miniatűr arcképet. Soproni, bécsi, müncheni, budapesti és győri kiállításokon szerepelt. Sopronban hunyt el 1966. április 16-án.
1921. szeptember 16. 100 éve
Tényőn született Győrvári János színész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett (1946). Vidéki társulatoknál játszott, az Állami Déryné (1951-1957), az egri Gárdonyi Géza (1957-1959), a Békés Megyei Jókai (1959-1960), a Miskolci Nemzeti Színház tagja (1960-1986), majd újra az egri Gárdonyi Géza Színházban szerepelt (1986-tól). Klasszikus és modern darabok fő- majd epizódszerepeit alakította. Előadóesteket tartott Arany János, Petőfi Sándor, József Attila és Radnóti Miklós műveiből. Egerben hunyt el 2008. augusztus 5-én.
1896. szeptember 17. 125 éve
Kapuváron született Pátzay Pál szobrász, művészpedagógus, Kossuth-díjas (1950, 1965), kiváló művész (1952). A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult (1912-1914), majd önképzés útján művelte magát. 1927-ben párizsi tanulmányutat tett. 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. Alkotásaiért többször díjat nyert (pl. Ferenc József jubileumi díj (1931), a párizsi világkiállítás nagydíja, Greguss-érem (1941). 1945-től a művészeti élet egyik fontos meghatározó személyisége, irányítója lett. 1945 és 1970 között a Képzőművészeti Főiskola professzora volt. Művei minden jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Számos művészeti tanulmányt publikált. 1976-ban megrendezték az életmű-kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában, negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat. Budapesten hunyt el 1979. szeptember 14-én.
1836. szeptember 20. 185 éve
Győrben született Horváth János gépészmérnök. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az Óbudai Hajógyár gépészeti osztályán lett gyakornok. 1853-tól a zürichi egyetemen tanult, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Nagy-Britanniában tett tanulmányútja után 1855-től Vidats István pesti gépgyárában mérnök, ahol elkészítette az első magyar gőzcséplőgépet. Később önállóan gazdasági gépeket és berendezéseket készített. 1865-től Jászkíséren saját gőzmalmot épített. 1876-tól Pesten vezette Fehér Miklós gépgyárát. 1879 után egészségi problémái miatt kizárólag szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. A Gépipar című lap alapító szerkesztője. Budapesten hunyt el 1901 után.
1936. szeptember 20. 85 éve
Magyaróváron hunyt el Gróf Béla mezőgazdász. A Győri Állami Főreáliskolában végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben a debreceni gazdasági akadémián gazda, 1911-ben Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1909-től a debreceni, 1912-től a kolozsvári gazdasági akadémia növénytani tanszékén tanársegéd, rendkívüli tanár. 1927-ben helyezték Magyaróvárra, itt a növény- és állattani tanszék vezetője, illetve a botanikus kert kezelője lett. Elsősorban a növényvédelem kérdéseivel foglalkozott, felhívta a figyelmet az állati kártevőkre és az ellenük történő védekezésre. Nevéhez fűződik néhány, a növényvédelemhez kapcsolódó találmány. 1928-tól a Cukorrépa, 1930-tól Mezőgazdaság és a Kertészet folyóiratok alapító szerkesztője.
1791. szeptember 21. 230 éve
Bécsben született Széchenyi István államférfi. Gyermekkorát a család cenki birtokán és soproni palotájában töltötte. 1809-ben 18 évesen, a nemesi felkelés főhadnagyaként részt vett a győri ütközetben. Nyugat-európai tapasztalatai hatására egész élete elméleti és gyakorlati munkájával az elmaradott magyar közlekedés és gazdaság fejlődését szorgalmazta. Felajánlásával megalapozta a Magyar Tudományos Akadémia fellállítását. Sopron város díszpolgárává választották 1835-ben. Sopronnal szoros kapcsolatot tartott fenn működése során. 1845-ben mint a helytartótanács közlekedési bizotságának elnöke, rendbehozatta a Győr-Sopron közötti utakat, és közvetlen postakocsi járatot indíttatott a két város között. Neki köszönhető a Sopron-Bécsújhelyi Vasút létesítése. Győr főterét 1860-ban, halálának évében nevezték el róla. Döblingben hunyt el 1860. április 8-án.
1871. szeptember 21. 150 éve
Győrben hunyt el Wolf József zeneszerző, karnagy. Olmützben született (Csehország) 1817-ben. Richter Antal halála után került a győri székesegyházi együttes élére 1854-ben. Élete végéig karnagya maradt, és kompozícióival is gazdagította a repertoárt. 1867-ben Zalka János püspök beiktatása alkalmából F-dúr misét komponált és adott elő zenei kísérettel. 1869-ben a pápa jubileumára a pápai himnuszt zenésítette meg. A Győri Ének- és Zeneegylet megalapításában is jelentős szerepet játszott. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképzőben is tanított.
1971. szeptember 21. 50 éve
Győrben elhunyt Jánossy János fényképész. Kolozsnémán született 1884. október 28-án. A trianoni döntés után telepedett le Győrben. 1922 augusztusában a Széchenyi tér és az Apátúr utca sarkán fényképész szalont nyitott Krummer Gézával. 1922-ben vándorfényképész működési engedélyt kapott. 1925 és 1931 között a Baross Gábor utca 29. szám alatt dolgozott. Foglalkozott képeslapok készítésével és kiadásával. Munkáját 1931-től a Széchenyi téri műteremben folytatta. 1940-ben az ipartestület szakosztályi elnökévé választották. 1951-ben, a Győri Fényképész Kisipari Szövetkezet létrejöttekor idős korára való tekintettel önálló maradhatott. A győri köztemető XXVIII. parcellájában nyugszik.
1986. szeptember 21. 35 éve
Budapesten hunyt el Gritsch János földmérő szakember. 1911. december 11-én született Győrben. A gazdasági életben tevékenykedett 1941-ig, ekkor kezdett fölmérőként dolgozni. 1947-től két évtizeden át, 1973. évi nyugdíjazásáig az országhatár helyreállítási geodéziai munkálataiban dolgozott, illetve ennek műszaki előírásait alakította ki. A Központi Államhatárügyi Szolgálat vezetője volt.
1896. szeptember 22. 125 éve
Hamburgban (Németország) elhunyt Klafsky Katalin operaénekesnő (drámai szoprán). Mosonszentjánoson született 1855. szeptember 19-én. Pályáját kóristaként kezdte Bécsben, 1875-ben Salzburgban, 1876-ban Lipcsében lépett fel kisebb szerepekben, közben német énekmestereknél (Rebling, Geisler) képezte a hangját. 1876-tól a lipcsei Stadttheater társulat tagja volt. Nemzetközi sikerei 1879-ben kezdődtek. 1882-től Angelo Neumann „Nibelung” társulatában énekelt, 1886-tól haláláig a hamburgi Operaház ünnepelt művésze volt. Többször vendégszerepelt Angliában, Amerikában és Oroszországban.
1921. szeptember 22. 100 éve
Sopronban született Hauszner Ernő okleveles kohómérnök, címzetes főiskolai docens. A „Rákosi Mátyás” Nehézipari Műszaki Egyetemen (ma: Soproni Egyetem) szerzett kohómérnöki diplomát (1952). A Duna Vasműnél nagy szilárdságú acélok, zárványszegény acélok fejlesztésével, acélok dezoxidálásával, folyamatos öntésével kapcsolatos kutatásokat folytatott. Közben a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai Karon óraadó tanár (anyagismeret). A vasmű kutatóintézetének munkatársaként konferenciák rendszeres előadója volt. Szakcikkei jelentek meg magyar és idegen nyelven. Angol és francia tanulmányúton járt. A vaskohászati kézikönyv és négy szabadalom társszerzője, illetve anyagszerkezettan témában főiskolai jegyzetet készített. A Dunai Vasmű osztályvezetőjeként Eötvös Loránd Díjban (1978) és Állami Díjban részesült (1980), a vasmű Metallurgiai Főosztályának vezetőjeként ment nyugdíjba. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjaként nyerte el a Sóltz Vilmos-emlékmérmet (1991). Dunaújvárosban hunyt el 2006. március 21-én.
1996. szeptember 24. 25 éve
Budapesten hunyt el Vági Ferenc közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1958), doktora (1973). Osliban (Sopron vármegye) született 1926. március 28-án. A budapesti közgazdaságtudományi egyetem szerzett diplomát (1950). Az egyetemen tanársegéd, majd adjunktus (1950-1955), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa (1955-1961). A budapesti közgazdaságtudományi egyetem agrárközgazdaságtani tanszékén tanszékvezető docens (1961-1962), 1963-tól tanszékvezető egyetemi tanár, majd a kereskedelmi kar dékánja (1965-1968). A Gazdálkodás című szaklap szerkesztőbizottsági tagja (1985-1990). Az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága agrárközgazdasági szakosztályának elnöke volt. 1990-től nyugdíjba ment. Számos díjjal értékelték munkáját: Akadémiai Díj (1965), megosztott; Széchenyi-emlékérem (közgazdaság) (1965); Akadémiai Díj (1970), megosztott; Tessedik Sámuel-emlékérem (agrár) (1976).
1996. szeptember 25. 25 éve
Győrben hunyt el dr. Láng László Alajos belgyógyász orvos. Győrben született 1926. december 4-én. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1951-ben. Nyugdíjba vonulásáig a Győr-Sopron megyei Kórház I. számú belgyógyászati osztályán működött. 1955-ben szakvizsgázott belgyógyászatból. 1958-ban adjunktus, 1960-tól osztályvezető főorvos, 1972-ben szakfőorvos. Az általa vezetett osztályon kialakított progresszív betegellátási gyakorlat elterjedt az egész megyében. Vezetésével létrejött 1974-ben a kardiológiai szubintenzív őrző, 1978-ban gasztroenterológiai labor és gondozó, 1980-ban nephrologiai részleg és gondozó, valamint műveseállomás, 1988-ban ultrahang-diagnosztikai labor kezdhette meg működését. 1975-től az Orvostovábbképző Intézet megbízásából regionális szinten megszervezte és vezette a belgyógyász szakorvosok posztgraduális továbbképzését. A győri köztemető XXXII/A parcellájában nyugszik.
1921. szeptember 26. 100 éve
Lajoskomáromban született Ferenczi József pedagógus. Az elemi és polgári iskolát Pesten végezte, tanítói diplomát a Jászberényi Tanítóképzőben szerzett (1941). 1949-től kántortanítóként, majd 1950-től tanítóként dolgozott Sarródon. A pécsi Tanárképző Főiskolán rajztanári diplomát szerzett. 1972-ben előbb Agyagosszergénybe, majd Fertődre került rajztanárnak. Kapuváron és Fertőszéplakon óraadó tanárként működött. 1962 és 1993 között a kultúrház és könyvtár vezetője volt Sarródon. Az 1960-as évektől kezdett intenzíven rajzolni, festeni. Impresszionista stílusban alkotott, fő területei az akvarell és a karikatúra volt, több pedagógus kiállításon szerepelt (Győr, Sopron). 1973-tól képzőművészeti szakkört irányított Fertődön. Tagja majd vezetője volt a Kapuvári Képzőművészeti Körnek. 1992-ben feleségével megalapította a Sarródi Alkotó- és Művésztábort. Kapuváron hunyt el 1993. július 8-án. A tábor tovább folytatódott, özvegye majd lánya szervezésében, „Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor” néven. Képeit svájci, német, spanyol, amerikai és hazai gyűjtők őrzik.
1871. szeptember 27. 150 éve
Sopronban született fertőszentmiklósi vitéz Artner Kálmán katonatiszt, altábornagy. A Ludovika Akadémián végzett. A soproni 18., a nyitrai 14. honvéd gyalogezredeknél, segédtisztként a nyitrai 74. honvéd gyalogdandár parancsnokságán szolgált (1889-1902), a Ludovika Akadémia tanára volt (1902-1908). Ismét csapatszolgálatot teljesített a pécsi 19., a székesfehérvári 17., a szabadkai 6., a szegedi 5. honvéd gyalogezredeknél, a budapesti 30. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnokaként vonult a szerb harctérre (1908-1914). A Szurmay-csoporthoz tartozó 128. dandár megbízott parancsnoka (1915). Harcolt az orosz és román harctéren (1916-1918). 1918 szeptember és december között budapesti katonai kerületparancsnok, 1919 januárban nyugdíjazták. A Tanácsköztársaság idején Bécsbe menekült, 1919 őszén Budapest karhatalmi parancsnoka. 1921 szeptemberében tábornokká nevezték ki, 1922-ben a Honvédelmi Minisztérium Elnökségén szolgált, 1924-ben altábornaggyá nevezték ki, 1925-ben nyugállományba helyezték. A Tiszti és Tisztviselői Társasház Építő Szövetkezet elnökeként létrehozta a budai Horthy-telepet, ahol 130 öröklakást építettek. Budapesten hunyt el 1928. december 4-én.
1986. szeptember 27. 35 éve
Győrben hunyt e Alexy Miklós orvos, belgyógyász. Győrben született 1929. november 23-án. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1960-ban került a Győr-Sopron megyei Kórházba. Belgyógyász szakvizsgájának megszerzése után a IV-es számú belgyógyászati osztály vezető főorvosának nevezték ki. Haematológiai részleget szervezett. Több szakirányú cikk mellett két tankönyvet írt egészségügyi szakdolgozók számára.
1886. szeptember 29. 135 éve
Mosonban született Kühne Lóránt gépgyáros, országgyűlési képviselő. Középiskoláit Budapesten végezte, egyetemi éveit Lipcsében, Berlinben és Heidelbergben töltötte. Ott szerzett közgazdasági doktorátust. Disszertációja Magyarország gabonakereskedelmének történetéről írta. Bátyja halála után, 1912-ben ő lett Magyaróváron a Kühne R.t. ügyvezető igazgatója. Az első világháborúban három évig tüzértiszt volt. 1935-ben a képviselőházba jutott, a magyaróvári választókerület képviselőjeként az egységes kormánypártot támogatta. Zongorajátékával többször fellépett Mosonban és Magyaróváron is. A második világháború után a gyárát államosították, mindenét elveszítve a fővárosban élt haláláig, 1963. november 31-ig.
1936. szeptember 29. 85 éve
Mosonban született Lenzsér Imre építész. Lenzsér István kőműves-vállalkozó fia. Mosonban végezte elemi iskoláit, majd Győrben járt Építőipari technikumban, 1955-ben szerzett építésztechnikusi minősítést. Ezzel párhuzamosan elvégezte a zenei konzervatóriumot hegedű tanszakon. Mosonmagyaróváron építési beruházóként dolgozott, magántervezéssel foglalkozott. Számos egyházi és műemléki épület helyreállításának építésze volt, ezért a munkáiért 1995-ben Kós Károly díjat kapott. Mosonmagyaróvár több díjjal ismerte el el tevékenységét. Mosonmagyaróváron hunyt el 1998. november 20.
Frissítve: 2020.12.07