Megyei évfordulónaptár

1784. május 1. 235 éve
Sopronban halt meg Asbóth Gottfried János. Sopronban született 1735. november 10-én. Tanulmányait szülőföldjén végezte, ugyanezen iskolában 1758-ban tanárnak nevezték ki. 1760-ban Tübingenbe ment egyetemre, két évig teológiát tanult, majd visszatért Sopronba, ahol 1764-től 1766-ig tanította a retorikát, mint conrector. Innen Nemescsóra hívták meg lelkésznek, 1783-ban Kőszegre, majd Sopronba ugyancsak lelkésznek.
1809. május 1. 210 éve
Győrben született Karvasy Ágoston, jogász, közgazdász, egyetemi tanár. 1830-ban ügyvédi, 1832-ben jogi doktori oklevelet szerzett és Pesten ügyvédként kezdte pályáját. 1835-ben a nagyváradi jogakadémiára a politikai tudományok és a magyar váltójog tanszékére nevezték ki. 1838-ban a győri jogakadémiára helyezték át, ahol 1848-ig működött. 1848-ban az akadémista nemzetőrök parancsnoka volt. Az MTA levelező tagja lett 1846-ban. Elsőként adta elő magyar nyelven a politikai tudomány tárgyat, ő írta az első magyar nyelvű közgazdaságtani és jogi tankönyvet. 1849-től 1868-ig a pesti egyetemen tanár. Bécsben halt meg 1896. január 21-én.
1919. május 1. 100 éve
Komáromban elhunyt Mayer Lajos gépészmérnök. Budapesten született 1889-ben. A vagongyárban dolgozott. 1917-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által kezdeményezett választójogi blokk intézőbizottságának, 1918 januárjában a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Ősszel csatlakozott a forradalomhoz. A gyárak államosítása után az „üzemek szocializálásának megbízottja”, majd mint a munkástanács intézőbizottságának tagja, az ipari termelés biztosa. Szervezője és vezetője volt annak a vagongyári munkásokból álló egységnek, amely 1919. május 1-jén megkísérelte a cseh csapatoktól megszállt Komárom elfoglalását. Győr-Révfaluban utcát neveztek el róla.
1994. május 3. 25 éve
Budapesten elhunyt Frank Melanie agrobiológus, hidrobiológus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1952). Sopronban született 1901. augusztus 28-án. A selmecbányai felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. Munkássága alapján 1941-ben a Földművelésügyi Minisztérium főiskolai képesítését kapta. 1949-től a Mezőgazdasági Tudományos Központ kísérletügyi főadjunktusa és a Szarvasi Kísérleti Telep szakfelügyelője, 1950-től az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet alapító vezetője. 1952-től 1957-ig az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet és Kísérleti Gazdaság igazgatója, 1957-ben nyugdíjba ment. 1957-től a gödöllői agrártudományi egyetem tudományos tanácsadója, címzetes egyetemi tanára. A magyarországi növény- és talajélettani kutatások nemzetközi hírű, iskolateremtő egyénisége. Nevéhez fűződik a rizst megtámadó ún. brusone betegség felismerése és a betegség elleni hatékony védekezés megszervezése.
1839. május 4. 180 éve
Magyaróváron született Czéh Sándor, ifj. nyomdász, újságíró. Czéh Sándor magyaróvári nyomdász fia. Tanulmányait Somorján és Pozsonyban végezte, nyomdász szakmát apja műhelyében tanulta. Bécsben és Pesten dolgozott, majd 1867-ben Győrött nyitott nyomdát. Számos lap készült nyomdájában, így a „Figyelő”, „Raaber Lloyd”, „Győri Lapok” és a „Hazánk”. Magyarországon és külföldi kiállításokon számos kitüntetést kapott. Győrben hunyt el 1880. április 14-én.
1909. május 5. 110 éve
Budapesten született Radnóti Miklós költő, műfordító. Családi kérésre Csehországban kereskedelmi végzettséget szerzett. 1930-ban megjelent első verseskötete. 1930-ban a szegedi egyetemen magyar-francia szakon kezdte meg tanulmányait, egyik alapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Szegeden újabb két kötete jelent meg. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1935-ben tanári oklevelet szerzett. Sorra jelentek meg versei, műfordításai. 1940 szeptemberétől munkaszolgálatos volt, 1943-ban baráti közbenjárásra felmentették a szolgálat alól. 1944. május 20-tól ismét munkaszolgálatos lett. A szerbiai Bor melletti német felügyelet alatti lágerben is verseket írt. 1944. szeptember 17-én indították utolsó útjára a halálmenetet Veszprém-Győr irányba, Mosonmagyaróvár felé. 1944. november 9-én Abdán a legyengült költőt tömegsírba lőtték. Jelenleg szobor jelzi ezt a helyet. A feltárt tömegsírból kabátja zsebéből került elő a Bori notesz, benne többek között az Erőltetett menet című verssel.
1984. május 6. 35 éve
Budapesten hunyt el Lénárth Elek karmester, zenekari kürtművész. Királyhidán (Moson megye) született 1920. augusztus 12-én. A Debreceni Református Kollégiumban teológiát hallgatott, ezzel párhuzamosan a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és kürtművészetet tanult. 1945-től a Kádár Kata Népi Kollégium nevelő tanára, 1948-tól a Magyar Néphadsereg nevelő-, majd politikai tisztje, a kulturális alosztály vezetője. 1952 és 1957 között az Országos Filharmónia főtitkára. 1957-től 1983-ig a Népművelési Intézet főmunkatársa. 1970-től 1983-ig a dorogi Koncert Fúvó Zenekar karmestere volt, nemzetközi versenyeken is sikereket értek el. A Magyar Rádió "Zengjen a muzsika" műsorának szerkesztője 1957 és 1964 között. Számos fúvószenekari darabot, átiratot és hangszerelést írt.
1984. május 7. 35 éve
Budapesten halt meg Pozsgai Vilmos vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Rábapordányban született 1918. április 6-án. 1950-ig fizikai munkásként dolgozott. 1953-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1953 és 1957 között a Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézetében, 1957-58-ban a Távközlési Kutató Intézetben dolgozott. 1958 és 1962 között a moszkvai Színesfém Intézet aspiránsa. 1962-től a Fémipari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1965 és 1974 között a Tisztafém Laboratórium vezetője, emellett 1968-69-ben az Elektrometallurgiai Laboratórium irányítója. 1974-től 1977-ig, nyugállományba vonulásáig a Fémkohászati Osztály Színesfém Laboratóriumának vezetője volt. Híradástechnikai vegyi anyagok kísérleti és ipari gyártásával foglalkozott. Fő szakmai tevékenységét a félvezető ipar számára nélkülözhetetlen nagytisztaságú fémek előállításának kidolgozása képezte. A hazai tisztafémgyártás egyik megalapozója.
1994. május 7. 25 éve
Győrben elhunyt Turóczi Mária festőművész. Jászberényben született 1907. augusztus 7-én. A Győri Magyar Királyi Állami Leánygimnáziumban tanult. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1929-ben végzett. 1936-ban a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanári diplomát szerzett. 1929-től a Magyar Állami Elemi Tanítónőképzőben, majd a Győri Állami Tanítóképző Intézetben tanított 1959-ig. 1960 és 1965 között a Kazinczy Ferenc Állami Általános Gimnázium és Szakközépiskolában rajzot tanított. 1948-tól színelméleti kutatásokat végzett, tapasztalatait könyvben foglalta össze, nemzetközi konferenciákon ismertette. Győrött festményeivel több kiállításon szerepelt. 1971-ben Székely Bertalan-éremmel tüntették ki. A győri köztemető XX. parcellájában nyugszik.
1869. május 8. 150 éve
Pécsen született Zoltán Vilmos író, újságíró. A középiskolát a pécsi cisztercita főgimnáziumban végezte. 1893-ban költözött Győrbe, a Győri Közlöny munkatársa, egy ideig felelős szerkesztője volt. Szerkesztette a Győri Hírlapot (1894-1895) és az Egyetemes Könyvtár című kiadványsorozatot. Hat nyelvet sajátított el (latin, görög, német, francia, olasz, angol). Levéltárosi végzettséget szerzett Budapesten, és 1894-ben gróf Laszberg Rudolf főispán kinevezte Győr vármegye levéltárosának. Győri tartózkodása idején (1893-1906) a győri színházban nagy sikerrel játszották írásait (Szabina című történelmi színmű, Darnay család című dráma). 1906-ban a fővárosba költözött, ahol a Magyarország Vármegyéi és Városai című nagyszabású kiadói-szellemi vállalkozás munkatársa lett. A Győr vármegye című kötet Győr városról szóló fejezetét ő írta. Budapesten hunyt el 1929. június 5-én.
1964. május 8. 55 éve
Budapesten halt meg Fazék Gyula bányamérnök. 1883. augusztus 2-án Felpécen született. 1907-ben szerzett oklevelet Selmecbányán. 1908-tól 1911-ig ugyanitt tanársegéd. 1912-től Nagybányán a Magyarhoni Ércbánya Rt. műszaki vezetője. 1933-tól a Ganz-gyár, 1941-től a Magyar Nemzeti Bank műszaki tanácsadója, 1948-ban nyugdíjazták. Pályája elején részt vett az erdélyi földgázkutatásokban.
1944. május 9. 75 éve
Szanyban elhunyt Csikvándi Ernő (1897-ig Lerner Ernő) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Győrben született 1878-ban. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, a magyaróvári Magyar Királyi Felsőbb Gazdasági Tanintézetben szerzett oklevelet. Családi birtokán kezdett gazdálkodni, győri és veszprémi bérleteket váltott, s mintagazdaságot alapított. Gyakorlati tapasztalatait szakcikkekben publikálta. Bevonult katonának, Przemyslben fogságba esett, ahonnan két év múlva szabadult. 1919-ben a Tanácsköztársaság intézkedései ellen agitált, ezért börtönbüntetést kapott. A Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulásakor alelnökké, a Győrmegyei Földművelők Egyesületének ügyvezető elnökévé választották. Az 1931–36-os országgyűlésben a győrszentmártoni kerületben a sokorópátkai Szabó Istvánnal szemben vállalta a jelöltséget. Az első választás eredménytelen lett, a pótválasztáson képviselővé választották.
1839. május 10. 180 éve
Hamburgban született Kühne Ede gépgyáros, műszaki szakember. 1862-től Ogyesszába ment, hogy mezőgazdasági gépek készítésében jártasságot szerezzen. Ugyanebben az esztendőben Mosonban telepedett le, itt hamarosan a Pabst-Krauss műhely irányítását bízták rá. 1864-ben társtulajdonossal megvásárolta a céget, majd 1869-ben egyedüli tulajdonos lett annak. Szakértelme révén üzemét a század végére az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyárává fejlesztette. 1866-ban eredményesen szerepelt saját gyártmányaival a bécsi, 1874-ben a budapesti kiállításon. Ugyanebben az évben vásárolta meg az üres mosoni főhercegi cukorgyárat. Tagja volt Moson megye Törvényhatósági Bizottságának, alapítója a Mosoni Társaskörnek, a Mosonvárosi Takarékpénztárnak és a Mosoni Tűzoltó Egyletnek. Mosonban hunyt el 1903. december 12-én.
1814. május 13. 205 éve
Székesfehérváron született Rónay Jácint katolikus püspök, író, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Iskoláit Székesfehérváron és Esztergomban végezte. 1831. október 31-én lépett be a Benedek-rendbe Pannonhalmán. Novíciusi éveit Pannonhalmán (Szent-Mártonban) töltötte, majd Győrött és 1835-től Bakonybélben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Újabb négy évig pedig Pannonhalmán tanult hittudományokat. 1836. május 24-én tett fogadalmat. 1841-ben bölcsész doktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen és 1840-től a bencések Győri Líceumban tanította a rendi növendékeket bölcsészeti tanokra egészen 1848-ig. 1848-ban belépett a győri nemzetőrségbe, tábori papként. 1848. április 1-jén Győrött, a Fő téren (ma Széchenyi tér) Lukács Sándor forradalomra felhívó beszéde után elmondta a pesti nemzetőrök imáját. A szabadságharc bukása után 16 évet töltött emigrációban. Rudolf főherceg nevelője volt, később 1876-tól Mária Valéria főhercegnő nevelője. 1867-től 1871-ig Győr vármegye péri választókerületének országgyűlési képviselője. Pozsonyban hunyt el 1889. ápr. 17-én.
1969. május 13. 50 éve
Veszprémben hunyt el Kiss Ignác matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár. Sopronban született 1900. október 7-én. A Bányászati és Erdészeti Főiskola kohómérnöki szakán diplomázott (1924). Az 1926–1927. tanévben, majd 1928 és 1929 nyári féléveiben alkalmazott matematika tárgykörben Berlinben A. Einstein és M. Planck tanítványa volt. 1927-től a főiskola matematikai tanszékén tanársegéd, majd 1933-tól adjunktus. 1949-től egyetemi docens, 1954-től tanszékvezető, 1962–től 1968-ig, nyugdíjazásáig egyetemi tanár. Matematikai szakterülete mellett a felsőfokú oktatási intézmények tudománytörténeti vonatkozásaival is behatóan foglalkozott. Szakreferense volt a Zentralblatt für Matematik und ihre Grenzgebiete című szakfolyóiratnak. Kutatásainak szintézisét Emlékbeszéd a Matematikai Tanszék megalapításának 200. évfordulóján című munkájában foglalta össze.
1864. május 14. 155 éve
Győrben született Kuncz Jenő alispán, jogász. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A győri Királyi Jogakadémián tanult, Budapesten avatták jogi doktorrá. 1887-től Győr, majd három év múlva Győr vármegye aljegyzője. 1919-1926-ig alispán. 1903-1906-ig a Győri Hírlap főszerkesztője, 1908-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja, első főtitkára, alelnöke, 1920-tól elnöke. Szépiradalommal is foglalkozott, drámákat írt. Győrben hunyt el, 1940. december 13.
1889. május 14. 130 éve
Győrben született Zechmeister László magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Édesapja Zechmeister Károly Győr városának polgármestere volt. A középiskolában tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte el. Itt tagja lett a gimnázium önképzőkörének, amelynek alelnöke volt 1904 és 1905 között. Egyetemi tanulmányait Svájcban, Zürichben végezte el, 1912-ben vegyészmérnöki, 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. Pályáját a berlini kémiai intézetben kezdte 1912 és 1914 között. Háborús szolgálatból és hadifogságból 1919-ben tért haza Magyarországra. 1919-től 1921-ig a Chinoin gyógyszergyár laboratóriumát. 1922-től Pécsett az Erzsébet Tudományegyetemen egyetemi tanára, itt 1940-ig a Kémiai Intézet igazgatóprofesszora. 1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1940-től rendes, 1948 és 1949 között tiszteletbeli tagja. 1972. február 28-án hunyt el az USA-ban, Pasadenában, ahol korábban, 1940-től 1959-ig vendég professzorként dolgozott. A Cholnoky Lászlóval közösen végzett kutatásaik nemzetközi hírt szerzett számukra. A szerves kémia területén elsők között vezették be és alkalmazták a kromatográfiás módszert a szerves anyagok kémiai elválasztására.
1964. május 14. 55 éve
Budapesten hunyt el Valló István jogász, helyettes polgármester. Kolozsváron született 1892. március 22-én. 1912-ben Győrbe került, a Győri Hírlap munkatársa lett. Miután elvégezte a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemet, 1915-ben Győr város szolgálatába állt, a Művelődési Ügyosztály vezetője lett. A Győri Szemle folyóirat alapítója, felelős szerkesztője volt. 1930-tól tagja lett a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek, annak titkára, főtitkára, 1938-ban társelnöke volt. 1940-től Győr helyettes polgármestereként működött. A Magyar Amatőr Fényképészek győri csoportjának elnöki feladatait is ellátta. 1945-ben nyugdíjazták, 1946-ban megfosztották nyugdíjától. Ezután a Budapesti Műegyetemen tanított, ekkor írta meg Borbíró Virgillel a "Győr városépítéstörténete" című könyvet.
1984. május 14. 35 éve
Győrben hunyt el Markó Ödön textilvegyész, fotóművész. Sopronban született 1920. augusztus 20-án. Alsó és középiskoláit Sopronban végezte, 1947-től a textiliparban dolgozott. A győri Richards Finomposztógyár fotószakkörében került kapcsolatba a fotózással. 1962-től a Magyar Fotószövetség tagja. 1964-től 1981-ig a Győri Fotóklub főtitkára. Több önálló tárlata volt, 1980-ban megkapta a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács Közművelődési Díját.
1909. május 15. 110 éve
Nagylózson született Hajdú-Németh Lajos földműves, politikus. Kisparaszti családból származott, 1935-ben lépett be a kisgazdapártba, 1939-ben az országgyűlési választásokon szerepelt. Részt vett a Nemzeti Parasztpárt (NPP) létrehozásában. 1940-ben a KALOT Sopron megyei egyik szervezője. 1941-től a Magyar Parasztszövetség Sopron megyei elnöke. A II. világháború után először a Keresztény Demokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, 1945-ben a párt országos vezetőségének tagja lett, majd átlépett a Független Kisgazdapártba. 1945. áprilisától a kisgazdapárt Sopron megyei szervezetének elnöke. 1947-ben elhagyta az országot, távollétében kizárták a pártból és 1947-ben megfosztották állampolgárságától is. 1956 októberében a Magyar Keresztény Népmozgalom megbízásából hazatért Magyarországra, de 1956 végén visszatért az Amerikai Egyesült Államokba.
1964. május 17. 55 éve
Rómában hunyt el Szelényi Imre Rudolf római katolikus pap, tanár. Győrszentivánon született. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1926-ban belépett a minorita rendbe. Teológiát, filozófiát és jogot végzett Páduában és Rómában. Velencében 1931. február 2-án ünnepélyes fogadalmat tett, május 31-én pappá szentelték, 1932-ben hazatért. 1932 és 1935 között az egri Szent Antal és Szent Imre Kollégiumok igazgatója. 1933-ban a minoriták hitszónoka és missziós atyja, 1935-ben rendtartományi titkár, a miskolci Szent Ferenc Kollégium vezetője. 1936-ban Szegeden részt vett a KALOT alapításában. 1938-ban tábori lelkész Miskolcon, a tábori lelkészek kiképzésének vezetője. 1941 nyarától a Keleti fronton szolgált. 1945 februárjában részt vett a drezdai bombázás áldozatainak mentési munkálataiban. 1950-52-ben misszionárius Caracasban, Puerto Ricóban, Dominikában, Haitiben, Jamaicában és Kubában. 1946-1950 között a löveni főiskola tanára. 1952-től Cranbyben (Massachusetts, USA) a teológiai szeminárium igazgatója. 1960-1964-ben az Ellicot City-i (Maryland, USA) teológiai akadémia tanára. A sumér-magyar rokonság kérdésének egyik első kutatója volt
1909. május 19. 110 éve
Győrben hunyt el Reinel Vilmos orvos. Bricben, Csehországban született. Középiskoláit szülőhelyén, egyetemi tanulmányait a bécsi Josephinumban végezte. Katonaorvosi szolgálatát Debrecenben kezdte, majd Bukovinában, Szatmárnémetiben, Kassán dolgozott. 1900 novemberében Győrbe jött, ahol 1905-től főtörzsorvossá nevezték ki, egyúttal a komáromi helyőrségi kórház parancsnoka lett.
1989. május 20. 30 éve
Győrben hunyt el Galgóczi Erzsébet író. Ménfőcsanakon született 1930. augusztus 27-én. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a Nádorvárosi Polgári Leányiskolában tanult 1941 és 1945 között. 1949-ben a Győri Magyar Kir. Állami Tanítóképzőben végzett. 1949 decemberétől a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban dolgozott esztergályosként. Első irodalmi díját 1950-ben kapta novellájáért. 1950 és 1955 között a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatója filmíró, majd dramaturgia szakon. Első elbeszéléskötete 1953-ban jelent meg. A főiskola után két évig újságíró, majd dramaturg, 1959-től szabadfoglalkozású író. 1962-ben, 1969-ben és 1976-ban is József Attila-díjat kapott. A 70-es években már sikeres író, témáit gyakran merítette szülőfalujából. Színházi darabjait sikerrel játszották, többek közt Győrben is. 1980-1985-ig Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője. Írásait 30 nyelvre fordították, számos művéből készült film, tévéjáték, rádiójáték. Győr-Ménfőcsanakon temették el, a Bezerédj-kastélyban tiszteletére emlékszobát rendeztek be.
1934. május 21. 85 éve
1934. május 21-én hunyt el Raidl Sándor festőművész, grafikus. Sopronban született. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Rajztanárként tevékenykedett Brassóban. Kiállításokon gyakran szerepelt 1922-től akvarelljeivel. Művei a Magyar Történelmi Képtárban, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében láthatók.
1994. május 21. 25 éve
Klier Nelly (névvariáns: Failoni Nelly) balettáncosnő, impresszárió elhunyt. Sopronban született 1911-ben. Klier Márkus soproni ékszerész lánya. Bécsben Dubois mesternél kezdett táncolni tanulni. 1929 és 1939 között a budapesti Operaház táncosnője. Első kiugró sikerét a Gioconda című opera táncbetétjében aratta. Miután férjhez ment Sergio Failoni karmesterhez, megszakította pályáját. Később fiatal külföldi zene- és énekművészek magyarországi menedzselésével foglalkozott (Sztravinszkijtől Mario del Monacóig számos zenei nagyság az ő közvetítésével jutott el hazánkba). 1956-ban az Olasz Lovagrend keresztjét kapta. Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.
1884. május 22. 135 éve
Esztergomban hunyt el Ferenczy Jakab (Zsigmond) irodalomtörténész. Péren született 1811. február 26-án. 1828-ban belépett a Benedek-rendbe. 1830-31-ben Győrben bölcseleti osztályt végzett, 1832-től 1836-ig Pannonhalmán filozófiát és teológiát tanult. 1836-ban pappá szentelték, Pannonhalmán hitszónok. 1840-től a pozsonyi akadémián a magyar nyelv tanára, 1850-től a győri gimnáziumban tanított, 1852-től 1873-ig esztergomi gimnáziumi igazgató és házfőnök.
1884. május 23. 135 éve
Győrben született Szabó Miklós klasszika-filológus. 1902-től az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, ahol 1906-ban bölcsészdoktori, 1907-ben görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1906-tól a pápai református főgimnáziumban tanított, 1911-től Budapesten az Eötvös Kollégiumban a klasszika-filológia vezető tanára, 1928-tól kollégiumi aligazgató, 1935-től 1945-ig igazgató. 1945-től a budapesti középiskolai tanárképző intézetben tanított 1947-es nyugdíjazásáig. Budapesten hunyt el 1960. március 25-én.
1784. május 24. 235 éve
Győrött született Reisinger János orvos-sebészdoktor, egyetemi tanár. A pesti egyetemen 1806-ban orvosdoktori oklevelet szerzett. Ezután Szegeden telepedett le mint gyakorló orvos. Még ugyanazon évben a pesti egyetem orvosi karán a természetrajzi tanszékre adjunktussá nevezték ki. 1809-ben a fölkelő nemzeti sereg törzsorvosa. 1810-től 1848-ig az állattan és ásványtan tanára a pesti egyetemen, 1825-26-ban az egyetem rektora volt. 1840 szeptemberében királyi tanácsosi címet kapott. Pesten halt meg 1852. február 12-én.
1884. május 28. 135 éve
Győrben, a Lloyd nagytermében tartották a Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság alakuló közgyűlését.
1914. május 28. 105 éve
Győrben született Orbán László Emil római katolikus paptanár. A teológia első két évét Győrött, a filozófiai és további teológiai tanulmányait Rómában a Pápai Szent Gergely Egyetemen végezte, itt szentelték pappá. A Győri Püspöki Hittudományi Főiskola dogmatika tanára 1940-től 1952-ig, magántanár a Pázmány Péter Egyetemen 1946-ban. Az Evangélium című lap szerkesztője. Írásai egyházi lapokban jelentek meg. Győrben hunyt el 1957. április 2-án.
1819. május 29. 200 éve
Sopronban született Kalmár György (József) honvéd alezredes, hadbíró. Jogot végzett. 1841-től hadbíró gyakornok. 1846-tól főhadnagy, 1848. január 28-tól hadbíró százados a 2. Hannover huszárezredben. 1848 októberében ezredével csatlakozott a honvédsereghez. 1849. február 16-tól őrnagy, a katonai feltörvényszék elnöke Debrecenben. Ebben a beosztásában június 27-től alezredes Pesten, júliustól Szegeden, végül Aradon. A világosi fegyverletétel után hadbírósági vizsgálat folyt ellene, de a császári hadbíróság felmentette (1850), és visszavették a hadseregbe. 1875-ben hadbíró ezredesként vonult nyugalomba. Lovagi címet kapott 1877-ben Neuhitzingben, 1893-tól Bécsben élt.
1859. május 29. 160 éve
Győrben született Ehler Antal gabonakereskedő. Tanulmányait követően 3 évig Franciaországban gabonakereskedő cégnél szerzett gyakorlatot. 1883-tól apja gabonakereskedő vállalkozásában állt munkába, majd apja halála után vezette a céget. 1899-től a Városi Áruraktár Rt. ügyvezető igazgatója. A város törvényhatósági bizottságának, a győri I. Takarékpénztár Rt. felügyelőbizottságának, valamint a Lloyd társaság igazgatási választmányának tagja.
Frissítve: 2019.01.16