Megyei évfordulónaptár

1909. október 1. 110 éve
Sopronban született Kárpáti Zoltán növényföldrajz- és rendszertankutató, dendrológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán doktorált 1932-ben. Természetrajz-kémia tanári oklevelet szerzett 1933-ban. 1933-tól 1936-ig a budapesti tudományegyetem növényrendszertani és növényföldrajzi intézetében gyakornok, 1936-tól 1949-ig Budapesten a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet mikroszkópiai osztályán volt vegyész. 1950-től az Agrártudományi Egyetem kertészeti karán, illetve a későbbi Kertészeti Főiskolán tanszékvezető 1971-ig. Működése alatt megszervezte a Növénytani Tanszék munkáját, és létrehozta a soroksári botanikus kertet. Jelentős tevékenységet fejtett ki a flórakutatás, növényrendszertan és a dendrológia terén. Sopron és környékéhez florisztikai-növényföldrajzi kutatások kapcsolják. Számos szakközleménye jelent meg, szakmai kiadványok sorát szerkesztette.
1789. október 2. 230 éve
A Vas megyei Gércén született Borgátai Szabó József műkedvelő őstörténész, romantikus nyelvész. A soproni evagélikus líceumban tanult, a Magyar Társaság tagja volt, majd ugyanott lett a líceum tanára. 1817-1818-ban Göttingenben Kőrösi Csoma Sándor tanulótársa volt. Irodalmi és tudománytörténeti értéke elsősorban Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos feljegyzéseinek van, akinek pártfogását kérte Széchenyi Istvántól is. 1829-ben Sopronban rábízták a tanítóképző tanfolyam vezetését, melyet 1853-ig ellátott. Ez a tanfolyam volt az 1858-ban megalapított tanítóképző intézet csírája. Minden könyve Sopronban jelent meg, cikkei jórészt a Tudományos Gyűjteményben. Művei legtöbbször a magyar nyelvvel foglalkoztak, de inkább történeti szempontból. Sopronban hunyt el 1885. június 8-án..
1869. október 2. 150 éve
Mosonban született Kühne Károly gépgyáros. Iskoláit is itt kezdte és a fővárosban folytatta. Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet, melyet a budapesti műegyetem honosított. 1895-ben apja, Kühne Ede (1839-1903) cégtársa lett a gyárában. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a gyár a századforduló körül meg tudott újulni és apja halála után is virágzott. Moson megyében a törvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gépészeti szakosztályának, a Gyáriparosok Országos Egyesületének és a Gyáriparosok és Vasművek Országos Egyesületének vezetőségének is tagja volt. 1905-ben a Szabadelvű Párt színeiben indult helyben a választásokon. A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöke és kereskedelmi tanácsos volt. Mosonban hunyt el 1912. október 15-én.
1959. október 2. 60 éve
Győrben hunyt el Harsányi Lajos katolikus pap, író, költő. Nagyigmándon születtt 1883. szeptember 29-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a győri papnevelő intézetben teológiát tanult. 1907-ben pappá szentelték. Nevelő volt Széchenyi Emil családjánál Balatonföldváron és Vajszkán, 1908-tól rövid ideig Rábacsanakon és Szanyban káplán, Eszterházán Esterházy Miklós családjánál nevelő. 1910-től Győrött székesegyházi hitszónok és káptalandombi lelkész. 1912-től 1920-ig a Dunántúli Hírlap szerkesztője. 1920-tól rábapatonai plébános, 1921-től szentszéki tanácsos, 1939-től a győri székeskáptalan javadalmas kanonoka és komáromi főesperes. 1917-ben Sík Sándorral megbízást kapott a katolikus népénekkincs szövegjavítására. Harsányi Lajost elsősorban a modern vallásos költészet jeles képviselőjeként tartják számon. Regényei a magyar szentek életét dolgozták fel, a maguk korában ismertek voltak. 1938-tól megszűnéséig, 1950-ig a győri Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke volt.
1989. október 3. 30 éve
Bogyoszlón hunyt el Kiss Ernő népművész, fafaragó. Bogyoszlón született 1898-ben. Paraszti életmód mellett kezdet autodidakta módon fafaragással foglalkozni, 30 éves elmúlt, amikor első elismerés érte a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara országos kiállításán. 1957-ben az országban először megkapta a "Népművészet Mestere" kitüntetést. Alkotásai eljutottak a brüsszeli világkiállításra, Moszkvába és Amerikába is. 60 évesen szakított a falusi témákkal, a magyar történelem nagy eseményei felé fordult. Monumentális faliképein örökítette meg a magyar múlt mérdfölköveit, tragikus csatáit. Legmonumentálisabb alkotása a Honfglalás, melyen több száz alakot faragott meg.
1909. október 4. 110 éve
Orosházán született Jankó József mezőgazdász, közgazdász. Középiskoláit Orosházán végezte, mezőgazdász oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karának mezőgazdasági osztályán. A Műegyetem mezőgazdasági osztályán az üzemtani tanszéken dolgozott. Ezután a Földművelési Minisztériumba, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, majd a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára került. Itt 1957 és 1973 között az üzemtani tanszék vezetője volt. Számos önálló könyvet, jegyzetet és szakcikket írt. Az MTA tagja volt. 1992. augusztus 23-án hunyt el Budapesten.
1819. október 7. 200 éve
Győrben született Szodfried Ferdinánd Nándor honvéd alezredes. A tullni utásztiszti iskolát végezte el. 1843-tól főhadnagy, 1846-tól a tullni utásziskola tanára. 1848-ban átállt a magyar honvédekhez. A bánáti hadtest utászkari parancsnoka. 1848. október 16-tól őrnagy a honvéd utászkarban, az 1. utászzászlóalj parancsnoka. A szabadságharc bukása után Aradon négyévi várfogságra ítélték. 1842-ben kegyelmet kapott, 1848-ban emigrált. 1869-ben hazatért. A Rába-szabályozási Társulat főmérnöke lett. Győrben hunyt el 1881. január 30-án.
1909. október 7. 110 éve
Sopronban született Neuwirth János erdőmérnök. A műszaki egyetem soproni erdőmérnöki karán szerzett oklevelet 1936-ban. 1936-1937-ben Sopronban, Felsősegesden, 1937-ben Ordas községben, 1939-től 1943-ig a bustyaházai erdőigazgatóságnál dolgozott. 1945-től 1957-ig a Zalaegerszegi Erdőigazgatóságon működött. 1951-től az Erdőigazgatósági Egyesülés főmérnöke s egyben az erdőművelési osztály vezetője lett. 1957-től az Erdőmérnöki Főiskola erdőműveléstani tanszékén docens, 1958-tól tanszékvezető. 1959-től Sárvárott, majd 1972-ig, nyugdíjazásáig Sopronban a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságban tevékenykedett. Publikációi a douglaszfenyő, az akác és a gyorsan növő fafajok Zala megyei alkalmazhatóságával foglalkoztak. Részt vett az országos erdőtopológiai irányelvek kidolgozásában 1962-ben, és a Sopron környéki erdőgazdasági tájak felújítási-telepítési irányelveinek kimunkálásában. Sopronban hunyt el 1975. november 12-én.
1994. október 7. 25 éve
Sopronban hunyt el Szőke Gyula kanonok, főesperes. Sopronban született 1916. október 4-én. 1940-ben a győri egyházmegye papjává szentelték, a világháború idején lelkész, hadifogságba került, volt káplán, hittanár, plébános, tiszteletbeli főesperes, székesegyházi kanonok. 1944 őszén kezdte el Szent László király életművének kutatását. A tartalmilag igényes, színes képanyaggal bővelkedő ismeretterjesztő kötet 1993-ban készült el. Első plébánosi helye a levéli Szent László-templom volt, 1973 és 1989 között a mosonmagyaróvári Szent László téri templomban szolgált, majd a győri székesegyház kanonokja lett. Egymillió forintos alapítványt kezdeményezett a mosonmagyaróvári Szent László-szobor felállítására. Mosonmagyaróvár Pro Urbe díjasa. Halálakor a győri székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.
1894. október 11. 125 éve
Sopronban hunyt el Bruckner Gottlieb gazdapolgár, nemzetőr, krónikaíró. Sopronban született 1818. december 13-án. A 19. századi Sopron krónikásainak legjelentősebb alakja. Családja Szászországból származott el Sopronba. Egyszerű, vallásos nevelést kapott, az elemi iskolának csak két osztályát végezte el. A család szőlőjében kitanulta a gazdapolgár minden feladatát. Szabadidejében sokat olvasott, következetesen művelte magát. Kölcsönkérte és lemásolta a régi krónikákat, 1840-től maga is hozzálátott a családi krónika megírásához. 1848-ban káplárként szolgált a nemzetőrségben. Különösen érdekesek krónikájában a forradalom időszakára vonatkozó feljegyzései. Az 1887-ben alakult Soproni Gazdapolgárok Dalegyesületének egyik alapító tagja és a testület első alelnöke volt. Évtizedekig szolgált mint a város köztörvényhatósági bizottságának megbecsült tagja. A hazaszeretéről közismert Bruckner naplója hű tükre a 19. századi Sopron legfontosabb eseményeinek. Minden témához hozzáfűzte a saját véleményét is. Halála után családtagjai még két évtizeden át, egészen 1913-ig vezették a krónikát. A német nyelvű kézirat eredetijét a család, annak fénymásolatát a soproni levéltár őrzi.
1894. október 12. 125 éve
Magyaróváron született schlessingi dr. Sax Imre fogorvos. Régi győri nemesi családból származik. Elődei hosszú időn át vezető tagjai voltak a győri evangélikus egyháznak. Középiskolai tanulmányait Magyaróvárott kezdte, Pozsonyban folytatta, ahol 1913-ban érettségizett. A budapesti tudományegyetemen tanult, az első világháború idején ez félbemaradt. A háború után a bécsi egyetemre járt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg az orvosi diplomát 1921-ben. Egy év múlva Budapesten elvégezte a fogászati kurzust és rendelőt nyitott Magyaróváron. Tevékeny részt vett a város társadalmi életében is.
1884. október 13. 135 éve
Sopronban született Steinhofer Károly könyvkereskedő. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, azután a könyvkereskedői pályára lépett. Tanuló éveit Szentgotthárdon Wellisch Béla könyvkereskedésében töltötte. Aradon, Kassán és Budapesten működött.
1939. október 15. 80 éve
Székesfehérváron született Felsmann Tibor textilművész. Általános és középiskolába Zalaegerszegen járt. 1968-ban végzett az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakán. 1969-ben Mosonmagyaróvárra költözött, s a Magyaróvári Kötöttárugyárban lett gyártmánytervező, itt 1975-ig dolgozott, majd majd haláláig a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanára volt. Textil alkotásaiban a hagyományos gobelin technika mellett, a síkból kilépve, új térbeli kompozíciókat hozott létre. 1981-től rendszeresen részt vett a megyei pályázatokon és a Kisalföldi Tárlatokon. Alapító tagja az 1992-ben létrehozott Mosonmagyaróvári Alkotók Közösségének (MAK). 1995.szeptember 29-én hunyt el Mosonmagyaróváron.
1884. október 18. 135 éve
Vágon született Németh Imre tanítónőképzői igazgató. Középiskoláit Sopronban, Esztergomban és Nagyszombatban, a teológiát és bölcseletet a budapesti tudományegyetemen végezte. 1908-ban Budapesten gimnáziumban latin-történelem tanár és internátusi elöljáró, 1916-tól 1919-ig a nagyszombati érseki gimnázium tanára, ekkor visszakerült Budapestre. 1920-tól 1944-ig Kőszegen a domonkos apácák tanítóképzője és a polgári leányiskola igazgatója. 1924-ben titkos kamarás. Írásai a Nagyszombati Hetilapban, a Katholikus Nevelésben, a Magyar Kultúra, a Zászlónk és más folyóiratokban jelentek meg. Egyházi témájú művei is ismertek. Kőszegen hunyt el 1948. december 15-én.
1969. október 19. 50 éve
Pannonhalmán hunyt el Mihályi Jenő Ernő bencés szerzetes, gimnáziumi tanár. Mihályiban született 1887. november 16-án. A középiskoláit a kőszegi és a soproni bencés gimnáziumban végezte. Teológiát tanult Pannonhalmán, magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, művészettörténetből doktorált. 1910-ben szentelték pappá. Sopronban tanár 1910 és 1919 között, 1912-től 1913-ig hitszónok és 1918-tól 1919-ig házgondnok is. Kiváló művészettörténész volt, aki kiadványokban mutatta be a soproni gótika és a barokk művészet fennmaradt emlékeit. Éveken át főtitkára volt a Soproni Régészeti Társaságnak. 1919-től 1940-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1930-tól 1943-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztője, 1938-ig a rend levéltárosa. 1949 és 1952 között mint kisegítő lelkész működött Bakonybélen. 1950-től vonult nyugdíjba. Művészettörténeti munkái zömében Sopronnal, Pannonhalmával kapcsolatosak.
1859. október 20. 160 éve
Győrben született Ernyei Károly hírlapíró. (1881-ig Ernst). 1879 óta foglalkozott hírlapírással. Ismeretterjesztő vegyes cikkeket írt a Győri Lapokba 1879-ben, és a Függetlenség című újságba 1880-tól 1883-ig, elbeszéléseket a Magyarország és a Nagyvilágba, a győri Hazánkba 1880-tól 1885-ig, a Budapesti Hírlapba 1881-ben. Írt regényt és színműveket is. Álnevei: Ceruza, E-i K-ly, E., Ek., E-i K. és -n-r-. Valószínűleg 1885 végén vagy 1886 elején hunyt el.
1909. október 21. 110 éve
Győrben született Schmidt Ferenc jogász. 1920-tól 1928-ig Győrött a bencés gimnáziumban tanult. A pécsi Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán doktorrá avatták 1932-ben. Győrben volt joggyakornok, 1941-től 1945-ig karpaszományos tüzér Kassán, majd hadifogoly Ausztriában. 1955-1956-ban ügyész Győrött. 1957-től 1965-ig Debrecenben vállalati jogtanácsos, 1965-től a győri Graboplast jogtanácsosa, 1983-tól haláláig ugyanitt a vállalat jogsegélyszolgálatának vezetője. A Győri Katolikus Autonómia elnöke, 1982-tól haláláig a Győri Bencés Diákszövetség újjászervezője. Győrött hunyt el 1991. november 7-én.
1944. október 21. 75 éve
Tiszavárkonyban elhunyt Révész István evangélikus lelkész, egyházművész. Beziben született 1915. április 3-án. A pécsi egyetem soproni evangélikus hittudományi karán (1933-1937), majd Berlinben hallgatott teológiát (1937-1938). Berlinben állami ösztöndíjjal az ókeresztény művészeteket tanulmányozta. Foglalkozott a templomépítés elvi és gyakorlati kérdéseivel. Professzorainak, barátainak ex libriseket, Nagytarcsának oltárképet, Győrnek és Kelenföldnek oltárterítőt tervezett. Magyarországon elsőként foglalkozott tudományos alapon a protestáns templombelső történetével. 1937-ben Budapesten szentelték lelkésszé. Előbb a galgagyörki (1937-1943), a budapest-kőbányai, a gyulai, a budapest-kelenföldi, a budapest-fasori, majd a budapest-budavári evangélikus gyülekezetben segédlelkész. 1943. szeptembertől tábori lelkész, 1944. március 29-től frontszolgálatot teljesített. A szovjet csapatokkal vívott tiszai harcok során esett el.
1919. október 23. 100 éve
Győrben született dr. Boba Imre történész, egyetemi tanár, újságíró. Lengyelországban tanult 1929 és 1939 között. A balatonboglári lengyel gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult szlavisztikát, történelmet és finnugor nyelvészetet. 1946-ban szerezte meg az egyetemi abszolutóriumot, és Nagy-Britanniába menekült. 1946-tól Londonban élt, 1952-től 1956-ig a müncheni Szabad Európa Rádió rovatvezetője volt. 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, 1956 és1959 között a seattlei Polish Research Centre kutató könyvtárosaként tevékenykedett. 1962-ben Seattle-ben a Washington Egyetemen doktorált. 1962-től a Washington Egyetemen tanársegéd, 1971 és 1989 között egyetemi tanár volt. A Dictionary of Political Sources társkiadója, a Slavic Review munkatársaként dolgozott. Seattle-ben (USA, Washington) hunyt el, 1996. január 11-én.
1984. október 23. 35 éve
Budapesten hunyt el Pődör László műfordító, kiadó, szerkesztő. Csornán született 1911. február 5-én. 1929-től Eötvös-kollégista. Tanulmányainak egy részét a párizsi École Normale Supérieure-ben végezte. 1934-ben a budapesti egyetemen magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, ezután Miskolcon tanított. A II. világháború alatt tagja és egyik szervezője a miskolci náciellenes partizáncsoportnak. 1945 után a Külügyminisztériumban dolgozott, majd követségi tanácsos Rómában. Az ötvenes évek elején internálótáborba került. 1955-től a Corvina Kiadónál volt szerkesztő. A francia irodalom és nyelv kiemelkedő specialistája, nagy szerepe volt Magyarországnak a külfölddel való megismertetésében.
1894. október 24. 125 éve
Agyagfalván (Románia, Udvarhelymegye) született Farkas Imre műszaki tanácsos, Győr szabad királyi város mérnöki hivatalának vezetője. A székelyudvarhelyi állami főreáliskolában érettségizett 1913-ban. A budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1920-ban. Részt vett tartalékos főhadnagyként az első világháborúban, számos kitüntetést kapott. Közhivatali pályáját 1920-ban kezdte mérnökként a miskolci államépítészeti hivatalnál. 1923. január 1-jétől Szekszárd város főmérnöke. 1927. augusztus 1-től Győr szabad királyi város mérnöki hivatalának vezetője, műszaki tanácsosa. Számos győri társadalmi egyesület és intézmény tagja volt (pl. Győri Rotary Club).
1914. október 24. 105 éve
Ivangorodban, Lengyelországban hunyt el Röszler Károly ifj., mezőgazdász, szakíró. Apanagyfalun született 1881. február 2-án. 1901-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően a Cserháti Sándor vezetése alatt álló Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársa lett. Búzával és cukorrépával folytatott növénytermelési és műtrágyázási kísérleteket. 1910-ben a Kísérleti Állomás aradi kirendeltségének vezetőjének nevezték ki. Innen vonult be az I. világháborúba, a harctéren esett el. 1909-től szerkesztette a Mezőgazdasági Szemlét. Főleg az alföldi szikes talajok javításával és öntözésével foglalkozott. Számos cikke jelent meg, többek között a „Kísérletügyi Közlemények”-ben és a „Mezőgazdasági Szemlé”-ben.
1984. október 25. 35 éve
Sopronban hunyt el Karner Károly evangélikus lelkész, egyetemi tanár. Kőszegen született 1897. január 3-án. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Sopronban és Lipcsében végezte. 1919-ben felszentelték, ezután Felsőlövőn, Sopronban, Ágfalván volt segédlelkész, majd Pécsre került hitoktatónak. 1923-tól 1950-ig adott elő a soproni Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi Karán. 1950-1959-ig Budapesten az evangélikus teológiai akadémián tanított. Tudományos munkásságában egyháztörténeti írásai, bibliafordításai, statisztikai egyházi munkái jelentősek.
1884. október 26. 135 éve
Pannonhalmán hunyt el Sztachovics Remig Alajos bencés áldozópap és tanár. Szent-Györgyön (Pozsonymegye) született 1812. április 13-án. 1830-ban lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán végezte teológiai tanulmányait, 1838-ban pappá szentelték, ettől fogva a soproni gimnázium tanára volt 1842-ig, 1842-től 1844-ig a dömölki apátság hitszónoka, 1844-től 1852-ig tanár Nagyszombatban, 1852-től 1856-ig Kőszegen, 1856-tól 1861-ig Sopronban, 1861-től 1867-ig Győrben. 1867-től 1870-ig a főapátság dékánja és pannonhalmi könyvtárnoka. Ezidő alatt gyűjtötte be Mosonszentjánosról, Mosonszentpéterről, Mosonszolnokról a fellelhető német kéziratos könyvecskéket. Gyűjtötte a Moson megyei németség, a heidebauerek mindennapi szokásait, szellemi hagyatékát. 1870-1871-ben a lázi plébánia adminisztrátora, majd a pannonhalmi levéltár igazgatója.
1894. október 27. 125 éve
Héderváron született Möller Károly építész, szakíró. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Külföldi tanulmányút után apja műtermében dolgozott s részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Önállóan bérházakat tervezett, utóbb építőanyagok és szerkezetek kutatásával és ismertetésével foglalkozott. Az Építési Zsebkönyv szerkesztője volt. Budapesten halt meg 1945. február 3-án.
1909. október 27. 110 éve
Pannonhalmán hunyt el Fehér Ipoly Kálmán bencés szerzetes, tanár. Visken született 1842. április 11-én. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte, 1858-ban belépett a bencés rendbe. 1865-ben áldozópappá szentelték, 1864 és 1874 között Pannonhalmán a bencés tanárképző tanára, 1874-től 1882-ig igazgató Esztergomban, 1882-től 1892-ig tankerületi főigazgató Szegeden. 1892-től pannonhalmi főapát. Matematika-, fizika-, kémia tankönyveket írt. 1874-ben jelent meg szerkesztésében a Győr megye és város egyetemes leírása című monográfiája.
1844. október 28. 175 éve
Sümegen elhunyt kisfaludi Kisfaludy Sándor költő, író. Sümegen született 1772. szeptember 27-én. A Győri Katolikus Főgimnáziumot 1783 és 1788 között végezte el. Már ekkor írt verseket, és zenét tanult. 1788-tól 1791-ig a pozsonyi Királyi Jogakadémia hallgatója. Téten, atyja mellett joggyakornok. 1792-ben katona, később az udvari testőrség tagja (1793–1796). 1796-ban eltávolították a testőrségtől, Milánóba küldték a franciák ellen hadakozni, ahol fogságba esett. 1799-ben leszerelt. 1801-ben jelent meg névtelenül a Himfy szerelmei első részeként a Kesergő szerelem című dalgyűjteménye. 1807-ben jelent meg a Himfy szerelmei második része, a Boldog szerelem című versciklus. József nádor felkérésére megírta a nemesi felkelés történetét, de szemlélete miatt ez a munkája életében nem jelenhetett meg. A nyelvújítási harcban Kazinczyval szemben a dunántúli (győri, téti, pannonhalmi) írókhoz csatlakozott. 1820-ban Marczibányi-díjban részesült, később a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. Pártolta a magyar színjátszást, jelentős szerepe volt abban, hogy 1831-ben megnyílhatott Balatonfüreden a színház. A Kisfaludy utca 24. számú ház homlokzatán emléktáblát állítottak tiszteletére 1926-ban.
1909. október 28. 110 éve
Budapesten hunyt el Szüry Dénes író, fordító. Rétalapon született 1849. július 2-án. 1867-től a győri jogakadémián, 1868-tól a pesti egyetemen jogot tanult. 1870-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó gyakornok. 1876-tól a protestánsok, zsidók és görög keletiek egyházi ügyeit intézte, e minőségben 1879-ben a karlócai szerb egyházi kongresszuson a királyi biztos titkára. 1892-től miniszteri tanácsos, 1894-ben nyugdíjazták. Tevékenyen részt vett Budapesten a művészeti és irodalmi életben. Irodalmi munkásságát 1874-ben kezdte. Folyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg írásai.
1869. október 29. 150 éve
Győrben született Zechmeister Jenő gépészmérnök. A Magyar Királyi József Műegyetemen diplomázott 1891-ben. 1893-tól 1929-ben történő nyugdíjazásáig a MÁV alkalmazásában állt. Több technológiai újítást vezetett be a kocsiszerkesztési osztályon (pl. meghonosította a vasútikocsi-gyártásban a sajtolást). Legismertebb találmánya az 1913-ban szabadalmaztatott csapágy, amit a későbbiekben a MÁV szabványos vasúti kocsijaiban használtak. Legeredetibb találmánya a hossztengellyel párhuzamosan alkalmazott lemezes himbarugóval ellátott forgóváz, melyet róla neveztek el, s aminek szerkezeti elemeit később felhasználták az ún. görlitzi rendszerű forgóváznál is. Ugyancsak szabadalma volt – Rónai Gyula társfeltalálóval – a MÁV-nál és egyéb vasutaknál alkalmazott szögemeltyűs ütközőrendszer. Budapesten hunyt el 1942. június 28-án.
1964. október 31. 55 éve
Budapesten hunyt el Rázsó Imre , ifj. gépészmérnök, mezőgazda, műszaki egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait 1914-1918 között a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1927-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen. Ez után az Első Magyar Gazdasági Gépgyár tervezője, 1929-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia géptani tanszékén tanársegéd. 1937-ben Smith Jeremiás-ösztöndíjjal egyéves tanulmányutat tett az USA-ban és Kanadában. Visszatérve 1938-ban a Hofherr-Schrantz Gyár alkalmazásába lépett. 1945-ben megszervezte és vezette a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési ügyosztályát. 1946-ban az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági géptani tanszékének vezetője, 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszékének előadója, 1950-től tanára. Emellett 1949-1956-ig a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője. 1949-től az MTA tagja.
Frissítve: 2019.01.16