Megyei évfordulónaptár

1870. október 2. 150 éve
Mosonszolnokon született Barlai Béla (Neuherz Béla 1904-ig) kohómérnök, főbányatanácsos, főiskolai tanár. 1890 és 1894 között végezte erdészeti, majd kohászati tanulmányait Selmecbányán, 1896-ban kohómérnöki oklevelet szerzett. A kolozsvári egyetemen tett vegyészeti doktorátust 1902-ben. Gyakorlati tevékenységét a Hernádvölgyi Magyar Vasipari Rt. korompai hengerművében kezdte. 1901-től a Selmecbányai Bányászati Főiskola vaskohászati tanszékének helyettes vezetője, 1904-től rendkívüli, 1905-től 1919-ig nyilvános rendes tanára. Ő szervezte meg a főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriumát. Jelentős munkát végzett a hazai kohómérnökképzés, ill. bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése terén. Már 1919-ben javasolta a főiskola Miskolcra helyezését. Számos vaskohászati és oktatásügyi tanulmánya (főleg a Bányászati és Kohászati Lapokban) és több önálló munkája jelent meg. Budapesten hunyt el 1921. október 20-án.
1970. október 4. 50 éve
Budapesten elhunyt dr. báró Csávossy László író, újságíró, ügyvéd. Győrben született 1896. július 3-án. Jogi doktorátust szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1932). Eredeti nevét, a Gudenus Leó Ágoston Mária Ignác de Loyolát 1940. június 8-án változtatta Csávossy Lászlóra. Sportújságíró volt. A Nemzeti Sport Bizottság tagja, az Országos Magyar Sajtókamara sportújságírói alosztályának elnöke volt. (Mindkét tisztségéről lemondva 1943 januárjában ösztöndíjjal egy éves tanulmányútra Németországba utazott.) Szerkesztette a Sportévkönyv 1942–43 című kiadványt, tagja volt a Magyarországi Sportegyesületek története (Budapest, 1942.) című könyv szerkesztőbizottságának. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. 1945-től 1950-ig Ausztriában, majd az USA-ban élt. Az Amerikai Magyar Népszava tudósítója volt, regénye és novelláskötete is jelent meg New York-ban. Amerikában a munkásságáért arany Árpád-éremmel tüntették ki (1964). 1966-ban visszaköltözött Magyarországra.
1820. október 7. 200 éve
Bochdonitsban (Csehország) született Köppl Ferenc zenész. Az 1830-as években jött Győrbe. Eleinte magánzenészként működött, majd a székesegyházi együttes tagja. 1844-ben a Polgári Vadászzászlóalj együttesének karnagya, egy ideig a színházi zenekar vezetője. Sok szerzeménye volt, részben a korabeli dalárdastílusnak megfelelő népies műdalcsokrokat, feldolgozásokat készített a városi férfikarok számára. Győrben hunyt el 1897. december 31-én. Művei kéziratban maradtak fenn.
1860. október 8. 160 éve
Győrben született Kenessey Kálmán hajóskapitány, miniszteri tanácsos. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1883-ban Bécsben hajós kapitányi oklevelet szerzett, 1888 közepéig mint kapitány a Dunagőzhajózási Társaságnál volt alkalmazásban. 1890-ben a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőséghez főfelügyelővé nevezték ki. 1892-ben a Párizsban megtartott nemzetközi hajózási kongresszuson a kereskedelmi képviseletben vett részt. Magyar és német szaklapokban több hajózási cikke jelent meg. Közreműködött az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című kötet, és a Magyarország megyéi és városai monográfiák írásában. Budapesten hunyt el 1915. október 28-án.
1910. október 10. 110 éve
Kürtön született Danczi Villebald József bencés, nyelvész. 1931-ben lépett a bencés rendbe, 1936-ban szentelték pappá. 1940-ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Később a prágai és a pozsonyi egyetemen képezte magát. 1941-ben Budapesten magyar és szláv nyelvészetből doktorált. A pannonhalmi Szent Benedek-rendi gimnázium tanára 1947-ig, 1948-ban házgondnok és főiskolai tanár. 1951-től Győrött állami iskolákban az orosz nyelvet tanította. 1963-ban a győri bencés gimnázium igazgatója és egyben győri házfőnök tíz éven át. Győrben hunyt el 1977. december 21-én.
1920. október 11. 100 éve
Budapesten hunyt el Szaák Lujza (Melha Kálmánné, 1891-től Horváth Józsefné) tanítónő, írónő. Gyarmaton született 1855. június 4-én. Győrben az orsolyitáknál tanult. A tanítóképzőt Budapesten végezte, 1874-től tanítónő, de 1884-ben betegsége miatt kénytelen volt visszalépni pályájáról. Tagja volt számos közhasznú és közművelődési egyletnek és társulatnak. Kiváló tevékenységet fejtett ki a népnevelők budapesti egyesülete körében, melynek buzgó tisztviselője volt. Felolvasónőként is dolgozott a fővárosban és vidéken. Elbeszéléseket írt, azonkívül irodalomtörténeti és pedagógiai tárgyú cikkei jelentek meg a fővárosi és vidéki lapokban.
1945. október 12. 75 éve
Állami Konzervatórium indítását engedélyezték. A Győri Ének- és Zeneegylet a teljes vagyonát átadta az új induló intézménynek.
1795. október 14. 225 éve
Győrben hunyt el Gömöry Dávid (Gömöri) orvos. Rozsnyón (Szlovákia) született 1708. május 5-én. Csetneken, 1720-tól Késmárkon, Sopronban, majd Pozsonyban, 1729-től ismét Késmárkon tanult. 1731-től 1733-ig a jenai egyetem hallgatója. Orvosi diplomája megszerzése után előbb Rozsnyón, majd 1734-től haláláig Győrött folytatott orvosi gyakorlatot. A magyar nyelvű orvosi irodalom egyik úttörője. Alkímiával is foglalkozott. A pestisről való orvosi tanátslás című könyve (Győr, 1739) a kor jelentős orvosi felvilágosító szakirodalma.
1810. október 14. 210 éve
Puszta-Somorján született Somogyi József honvéd százados. A gimnáziumot Győrben végezte. 1829-ben beállt a Habsburg hadseregbe. 1846-ban hadnagy, 1848 decemberében főhadnagy. 1849-ben átállt Bem vezette magyar csapatokhoz, ahol februárban századossá léptették elő. Részt vett Erdély felszabadításában. Aradon a császári hadbíróság tíz évre ítélte, 1852-ben kegyelemmel szabadult. Esztergomban telepedett le, a kiegyezés után a megye várnagyi címmel tüntette ki.
1895. október 15. 125 éve
Kismartonban született Wossinszky Kázmér festőművész. Ősi lengyel nemesi család sarja volt. Édesapja, Wossinszky József a kismartoni Királyi Katonai Főiskola igazgatója volt. Kázmér Budapesten a Rákócziáneumban érettségizett. A Képzőművészeti Akadémián tanult, 1921-ben hazatért Balfra. Balf és a Fertő tó életének kerete és művészetének ihletője volt. 1924-ben már mint érett művész állított ki a Műcsarnokban. Szerepelt a Nemzeti Szalonban, a Soproni Képzőművészeti Körben, a Liszt Ferenc Múzeumban. Győrött és Kismartonban közös kiállítások résztvevője volt. Könnyed ecsetkezelésű, virtuóz impresszionista képeit a Fertő tavi halász-vadászat, a falu világának élete ihlette meg, de biblikus témák is foglalkoztatták. A soproni Szent György-dómban freskója látható, illetve Ákos Ernővel közösen készítette a kópházi, a balfi és a sopronhorpácsi templomok faliképeit. Wossinszky Kázmér 1967. október 24-én halt meg a soproni kórházban.
1995. október 15. 25 éve
Győrben elhunyt Békés Ferenc sportvezető. Rákospalotán született 1919. szeptember 17-én. A családja 1921-ben költözött Győrbe. Iskolai tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Gyermekkorában a Nádorvárosi Futball Klubban játszott, később a Budapesti Postás Sport Egyesületben és a Budapesti Vasutas Sport Clubban (BVSC). 1945-ben tért vissza Győrbe, és igazolt a Magyar Államvasutak Dunántúli Atlétikai Club (MÁVDAC) csapatához. 1953-tól sportvezetőként dolgozott tovább. Egyesületi elnökként sok éven át irányította a MÁVDAC-ot. A MÁV győri csomópontjának személyzeti osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik.
1895. október 17. 125 éve
Máramarosszigeten született dr. Székely Jenő városi tanácsnok, polgármester-helyettes. Szülőhelyének piarista főgimnáziumában érettségizett 1913-ban. Jogot tanult a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. A világháborúban harcolt, tartalékos hadnagyként szerelt le. Folytatta jogi tanulmányait, 1921-ben doktorált. A soproni határrendőrségnél kezdett dolgozni 1918 decemberében felügyelői rangban. 1922-ben a szombathelyi rendőrkerülethez került, ahol fogalmazói minőségben dolgozott, majd Magyaróvárra helyezték át. 1925-ben Magyaróvár képviselőtestülete városi tanácsnokká választotta, illetve polgármester-helyettes volt. Támogatta a magyaróvári társadalmi, kulturális és jótékony célú egyesületeket. A helyi lapokban számos várospolitikai, társadalmi és jogi témájú cikke és tanulmánya jelent meg. Halálának idejét nem ismerjük.
1920. október 18. 100 éve
Kámonban született Pintér István tanár, sportújságíró. A tanítóképző elvégzése után 1941-ben Leléden kezdte tanítói működését. 1945-ben került Győrbe, és a Győr-Sopron-Komárom megyék Pedagógus Szakszervezetének titkára lett. 1949-ben a Gorkij Általános Iskolában beosztott nevelő, 1950-től az Állami Általános Iskola, 1951-ben a Kossuth utcai Általános Iskola igazgatója. 1958-tól nyugdíjazásáig (1980) a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója. A Hogyan? című megyei pedagógiai lapnak társszerkesztője (1968-1973), felelős szerkesztője (1965-1968, 1972-1982). Több újság külső munkatársa, a Dunántúli Szabad Nép belső munkatársa volt. 1960-tól a Kisalföld című napilap sportrovatának vezetője. Székesfehérváron hunyt el 1990 októberében.
1945. október 20. 75 éve
Budapesten hunyt el csepreghi Horváth János ügyvéd, újságíró, szövetkezeti vezető. Csepregen született 1853. március 1-jén. 1873-tól a bécsi majd a budapesti egyetemen jogot tanult. 1881-ben Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1882-ben megalapította a monori hitelszövetkezetet. Főként iparfejlesztési, ipari-közigazgatási, jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó cikkeket írt különböző szaklapokba. 1893-tól az Iparügyek szerkesztője. 1905-ben kezdeményezte az Ipartestületek Országos Szövetségének megalakítását. 1900-tól az Országos Központi Hitelszövetkezet ipari osztályának vezetője, 1906-tól aligazgatója, 1914-től igazgatója, majd ügyvezető igazgatója. 1914-ben nemesi rangra emelték. Felsőházi póttag. A gazdák szövetkezeti szervezkedését, gabonaraktár-, tej- és gyümölcsértékesítő szövetkezetek alakítását, a szövetkezetek központba tömörítését szorgalmazta.
1885. október 25. 135 éve
Győrben született Drobni Lajos ügyvéd. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, 1907-ben Győrött jogi doktorátust szerzett, 1912-ben ügyvédi vizsgát tett, és irodát nyitott Győrben. Harcolt az első világháborúban, megsebesült, 1918-ban Győrben szerelt le. 1919-ben a Győri Ügyvédi Kamara titkára lett. 1920-ban a városi törvényhatósági bizottság tagja. Számos győri egyesület tagja, ismert közéleti ember. 1935-ben pártonkívüliként parlamenti képviselői mandátumot szerzett, 1937-ben az Egyesült Keresztény Párthoz csatlakozott. 1956-ban kivándorolt Amerikába. 1962-ben hazatért, élete utolsó éveit Nagylózson töltötte. Itt halt meg 1970. január 2-án.
1995. október 25. 25 éve
Budapesten elhunyt Cseh Viktória színésznő. Győrben született 1938. augusztus 26-án. A Győri Állami Általános Kazinczy Ferenc Leányimnáziumban érettségizett. A győri Kisfaludy Színházban 1957-ben lépett először színpadra, és már ebben az évadban minden darabban szerepet kapott. Az 1961/62-es évadban már a Déryné Színház tagja. Főként operettekben és zenés darabokban tűnt fel táncos színészi képességével. 1971-ben a Vidám Színpadhoz szerződött.
1870. október 28. 150 éve
Dunakilitiben született boldog németujvári herceg Batthyány-Strattmann László szemorvos, sebész, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bécsben gazdasági, bölcsészeti és orvostudományi tanulmányokat folytatott, 1900-ban avatták orvosdoktorrá. 1902-ben körmendi kastélyában 24 ágyas jól felszerelt kórházat rendezett be. A mélyen vallásos orvos a szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté. Elsősorban sebészeti és szemészeti műtéteket hajtott végre. Irodalmi közleményeit évi jelentésekben tette közzé. Hercegi rangját 1915-ben örökölte. 1899-től főrendiházi, 1927-től felsőházi tag. 1916-ban belépett a ferences harmadrendbe. Bécsben hunyt el 1931. január 22-én. 1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, melyet az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda. 2002-ben Magyar Örökség Díjjal értékelték Batthyány-Strattmann László munkásságát. A bécsi és szombathelyi egyházmegye boldoggá avatásért folyamodott, II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatta.
1970. október 29. 50 éve
Győrben elhunyt Rosta Lajos vendéglős, sportvezető. Győrben született 1901. július 2-án. Édesapja, Rosta István a Nádor Szállót működtette, 1914-ben megnyitotta a "Jó Pásztorhoz" nevű beszálló vendéglőjét (Kossuth u. 40.). R. Lajos a Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett 1920-ban, majd a bécsi vendéglátó- és szállodaipari főiskolán tanult, 1940-ben vendéglős mesterlevelet szerzett. 1927-től gabonával, takarmány kis- és nagykereskedelemmel foglalkozott, egyben katonai szállító volt. Édesapja halála után átvette a vendéglő irányítását. A háborús évek alatt címzetes századosi rangban a győri hadikórház parancsnoka. 1919-től a II. kerületi Football Club alapítója és labdarúgója, 1929-től futballbíró, a Győri Atlétikai Club (GYAC) választmányi tagja, szakosztályi kapitány, 1933-tól szakosztályi igazgató, majd a Nyugati Labdarúgó Alszövetség intézőbizottsági tagja. Támogatója a GYAC-pálya építésének és az 1930-1931. évi korszerűsítésének. 1932-ben a klub vándorserlegére az ő neve került. A GYAC-ot a belügyminiszter politikai okokból 1946-ben feloszlatta. 1949-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Rosta Lajost letartóztatta, bebörtönözték. 1950-ben szabadult, a vendéglős szakmába nem térhetett vissza.
1710. október 30. 310 éve
Győrben született Torkos József evangélikus lelkész. Iskoláit Győrött, Pozsonyban, Breslauban és 1732-től 1736-ig Wittenbergben végezte. Nemcsak teológiát tanult, de orvosi tanulmányokat is folytatott. 1736-ban magisteri fokozatot szerzett. Győrött konrektor, majd rektor 1737-től 1749-ig, ugyanakkor gyülekezeti lelkész. 1749-ben, mivel Győrött megszűnt a nyilvános evangélikus vallásgyakorlás, Sopronba ment, ahol 1784-ig szolgált. 1765-től 1773-ig seniora volt a soproni felső egyházmegyének. Foglalkozott a teológián túl matematikával, fizikával, csillagászattal, történelemmel, régészettel. Sopronban hunyt el 1791. február 10-én.
1995. október 30. 25 éve
Győrben elhunyt Kapuváry Jenő Emil Elemér gépészmérnök, sportrepülő. Győrben született 1919. szeptember 22-én. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett, a műegyetemen 1942-ben diplomázott. Egyetemista korától tagja a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek. 1940-ben ezüstkoszorús repülő. 1941-ben az egyetemi sportrepülő egyesület alelnöke, 1942-ben műszaki vezetője. A második világháború idején a magyar légierő mérnöktisztje. 1948. május 1-jén lépett be a Magyar Vagon-és Gépgyárba. Egy évre rá már a vagongyári repülőgéptervező-építő munkaközösség tagja. Egyik tervezője a Győr–1 visszacsörlő szerkezetének, illetve a Győr–2 könnyűfém-építésű vitorlázó gépnek. Harmadmagával részt vett a Motor-Pilis (Győr–3) előkészítésében. 1957-ben a Pattantyús műszaki brigád tagjaként a 130 LE-s dízelmotor forgattyús tengelygyártásban bevezetett zömítősajtoló technológia kifejlesztéséért, valamint számos technológiai feladat közös kidolgozásáért a Kossuth-díj harmadik fokozatát kapta meg (1957). 1969. január 1-jétől 1976. július 1-jéig a Rába Magyar Vagon-és Gépgyár motorfejlesztési főmérnöke, 1977. szeptember 28-ától 1979. szeptember 25-éig műszaki igazgatóhelyettes. 1969-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát.
1870. október 31. 150 éve
Pesten elhunyt Mosonyi Mihály zongoratanár, zeneszerző, zenekritikus, zenekari igazgató, szakíró. Eredeti neve Brand Mihály volt, amelyet 1859-ben változtatott Mosonyira. Boldogasszony faluban (Moson vármegye) született 1815. szeptember 2-án. 1829-ben szülőfalujából Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt. Több hangszeren játszott, orgonált, nagybőgőzött, hegedült. Pozsonyban tanítóképzőt végzett, módszeres zenei nevelésben nem részesült. 1835 és 1842 között a gróf Pejacsevich család házi zongoramestere volt, ekkoriban kezdett komponálással is foglalkozni. 1842-ben Pestre költözött, 1843-ban nyilvános koncerten mutatták be egyik zenekari nyitányát. 1856-ban kötött ismeretséget Liszttel, aki maga is nagyra értékelte ezt a barátságot. 1857-1858 döntő fordulatot hozott alkotóművészetében, a német romantikáról tudatosan váltott az önálló nemzeti zenei stílus továbbfejlesztésére. Másodalkotói periódusának legfőbb állomása a Szép Ilonka című opera, melynek bemutatója Fekete Mihály szövegével 1861. december 19-én volt a Nemzeti Színházban. 1868-tól 1869-ig a pesti Zenekedvelők Egyletének karnagya. Erkel mellett a 19. századi magyar zene kiemelkedő képviselője volt. Mint zenei író és kritikus (1860 és 1868 között a Zenészeti Lapok egyik főmunkatársa volt) ugyancsak sokat tett a hazai zenekultúra felvirágoztatásáért.
Frissítve: 2020.01.14