Megyei évfordulónaptár

1961. október 3. 60 éve
Kalocsán hunyt el Grősz József érsek. Féltoronyban született 1887. december 9-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. 1911-ben felszentelték, segédlelkész Farádon és Oroszváron. 1914-től győri püspöki levéltáros, 1921-ben püspöki titkár, 1924-ben irodaigazgató. 1928-ban segédpüspök Győrben, 1930-ban kanonok. Megszervezte az egyházmegyei Actio Catholicát. 1936-ban szombathelyi apostoli adminisztrátor, 1939-ben szombathelyi püspök, 1943-ban kalocsai érsek. 1945-ben, majd Mindszenty József letartóztatása után, 1949-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. 1951-ben letartóztatták, elítélték. 1956 májusában szabadult, visszatért Kalocsára, ismét a Püspöki Kar elnöke lett.
1986. október 4. 35 éve
Kecskeméten hunyt el Kiss István irodalomtörténész. Győrben született 1907. július 30-án. Az Eötvös-kollégium tagjaként szerzett tanári diplomát. 1930-tól Kecskeméten tanított. 1967-ben nyugalomba vonult. Mátyási Józsefről és Petőfi kecskeméti kapcsolatairól jelentetett meg tanulmányokat.
1986. október 5. 35 éve
Sydney-ben hunyt el Orbán Dezső festő. Győrben született 1884. november 26-án. A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1905-1906-ban szerepelt először a budapesti műcsarnok, majd a Nemzeti Szalon kiállításain. 1906-ban Párizsban megismerkedett a kor jelentős művészeivel. 1907-ben visszatért Budapestre, 1909-ben műtermében alakult meg a Keresők Társasága, mely 1911-től Nyolcak néven vált ismertté. A Balkán-háborúk és az I. világháború idején katonatisztként szolgált. Első önálló tárlata 1917-ben volt, melyet több követett. Nyugat-európai tanulmányutakat tett, 1939-ben családjával Ausztráliába emigrált. 1943-ban állított ki először itt, 1964-ben látogatott először haza Magyarországra. 100. születésnapján a Magyar Nemzeti Galériában állított ki. Képeit jórészt a Szombathelyi Képtár őrzi, de a győri Xántus János Múzeumban is találhatók munkái.
1986. október 6. 35 éve
Győrben hunyt el Csengery (Dsida) Aladár színész. Budapesten született 1911. július 30-án. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Kolozsvárott, majd banktisztviselő lett. A színészetet Kolozsváron kezdte. 1944-ben Debrecenben játszott mint táncoskomikus, 1947-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Az 1948-49-es évadban szerepelt először Győrben. 1951-től a győri Kisfaludy Színház tagja volt haláláig. Főként operettekben lépett fel, táncoskomikus és karakterszerepeket alakított.
1896. október 7. 125 éve
Marosvásárhelyen született Perényi Kálmán (eredeti neve Peischl Kálmán) festő. A Széchenyi Reálgimnáziumban érettségizett, már középiskolásként díjat nyert egy csendéletével. Sopronban Seemann Kálmántól tanulta a festészetet. A háború, hadifogság után Bécsben folytatott festői tanulmányokat (1925-1926). Évekig külföldön tartózkodott (Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Olaszország), a festészetéből élt, közben jelentős kiállításokat rendezett Milánóban, Barcelónában. 1942-ben Sopronban telepedett le. A Soproni Képzőművészeti Kör kiállításain szerepelt. Tolmácsként, vezető dekoratőrként dolgozott. Kitűnő akvarellista volt, a természet, a táj meghitt ábrázolója. Halála előtt közhasznú művészeti alapítványt tett. Sopronban hunyt el 1985. május 22-én. Emlékére Munczy Lenke 1986-ban díjat alapított.
1871. október 8. 150 éve
Bucsányon hunyt el csömöri és zayugróczi gróf (1830-tól), báró Zay Károly császári és királyi kamarás, nádorjelölt, főrend, országgyűlési képviselő, egyházi felügyelő. Sopronban született 1797. február 12-én. Zay Imre gróf insurgens alezredes és báró Calisch Mária fia, Zay Albert apja. Az 1825. évi országgyűléstől a főrendi ellenzék egyik vezető tagja, Széchenyi támogatója volt. 1844-ben szembekerült Széchenyivel a zsidó emancipáció kérdésében. Ő már ekkor a zsidók állampolgári jogainak elismerése mellett szállt síkra. Eszméit hírlapi cikkekben, röpiratokban népszerűsítette. A Dunán inneni kerületi tábla bírája. 1840-től az evangélikus egyház főfelügyelője, az evangélikus szlovákok elmagyarosítására törekedett. Igen nagy tekintélye volt az országgyűlés előtt, az 1847-i nádorválasztáskor a négy jelölt egyike volt.
1896. október 8. 125 éve
Sopronban született vitéz Vendel Miklós (Vendl 1942/1943-ig) bányamérnök, geológus, egyetemi magántanár, muzeológus, erdőmérnök, akadémikus, Kossuth-díjas (1951). A gimnáziumot Sopronban és a budapesti II. kerületi reáliskolában, az egyetemet az Eötvös Kollégium tagjaként végezte. 1919-ben kémia-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett, 1920-ban kőzettanból doktorált. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt. 1919-ben az egyetemi ásványtani intézet gyakornoka, 1920-tól ugyanitt tanársegéd, szeptember 1-től adjunktus. 1923-tól a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola rendkívüli tanára s az ásvány- és földtani tanszék vezetője. 1925-ben a budapesti egyetem bölcsészettudományi kara a kőzettan című tárgykör magántanárává képesítette. 1926-tól főiskolai rendes tanár. 1927 és 1928 valamint 1930 és 1932 között a bánya- és erdőmérnöki osztály dékánja. 1934-ben műegyetemi nyilvános rendes tanár, 1938 és 1939 között a műegyetem Bánya–Kohó- és Erdőmérnöki Karának dékánja. 1941-től 1959-ig, a kar Miskolcra költöztetéséig a földtan-tereptan tanszék vezetője. Sopronban csoportvezető főmérnök, majd 1972-ig, nyugdíjazásáig a Bányászati Kutató Intézet petrográfiai osztályvezetője, azután haláláig szaktanácsadója. 1967 és 1970 között a Központi Bányászati Múzeum igazgatója. Pro Urbe Sopron (1971), Sopron város díszpolgára (1977). Budapesten hunyt el 1977. február 7-én.
1916. október 8. 105 éve
Győrben halt meg Vajda Emil irodalomtörténész, publicista, zenei író. Nagyszebenben született 1858. június 18-án. 1876-ban érettségizett Kolozsvárott a piarista főgimnáziumban. Kolozsváron zenekart alapított, tanári és tornatanítói oklevelet szerzett. 1897-ben helyeztette magát a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolába, ahol haláláig tanított. Magyar nyelv és irodalom, ének-zene és tornatanár volt, zenekart alapított. A Győri Ének- és Zeneegyletnek 1898-ban tiszteletbeli, 1899-ben rendes karnagya. 1897-től a győri kereskedelmi leányiskolában a gyorsírás tanára, a felső kereskedelmi akadémián tornatanító volt. Az 1901 júniusában kiadott Magyar Lant című ének és zeneközlöny alapító szerkesztője. Még ebben az évben a zeneegylet igazgatójává választották. A győri labdarúgás meghonosítója. A Győri Torna Egylet társalapítója, elnöke. A győri Révai Önképzőkör tanárelnöke. Esztétikai, irodalomtörténeti, történeti és zenei kérdésekkel foglalkozott.
1946. október 9. 75 éve
Győrben hunyt el Prikoszovich Endre kanonok, tanár. Fülesen született (Sopron vármegye), 1888. november 9-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett (1906), majd a Győri Püspöki Hittudományi Főiskolán tanult. 1911. június 29-én szentelték pappá. 1911-től hitoktató a győr-gyárvárosi elemi iskolában és az orsolyita apácák leányiskolájában, valamint a győri árvaház tanulmányi felügyelője. 1920. július 19-én kinevezték a győri Középiskolai Katholikus Fiúinternátus igazgatójává. 1914 és 1944 között hittant és mennyiségtant tanított a győri felsőkereskedelmi fiúiskolában. 1929. december 24-től szentszéki bíró, emellett főjegyzője a győri katolikus autonómia testületének. Székesegyházi tiszteletbeli kanonok 1943 decemberétől, majd székesegyházi kanonok 1946-tól. 1914 és 1919 között kiadója és laptulajdonosa a Nase Novine című horvát nyelvű lapnak. Munkatársa volt az Összetartás című lapnak is. Horvát nyelven kiadta Pokorny Emánuel Kis Bibla című könyvét. A győri székesegyház kriptájában nyugszik.
1946. október 10. 75 éve
Nagybaconban (Románia) született Bardocz Barna szobrász, ötvös. Művészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, majd a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult (1969-1975), ahol Engelsz és Pölöskei József, Illés Gyula, Hunyadi László voltak a mesterei. 1978-ban költözött Győrbe. Részt vett a Milánói Iparművészeti Biennálén (1975), a Pannónia Triennálén (1986), önálló kiállítása volt a Kisfaludy Színházban (1986) és az Apor iskolában (1993). Fémmel, fával, kővel dolgozott és szobrokat, ötvös- és fémtárgyakat, köztük ékszereket készített. Jelentősebb munkája az Opera Étterem (Bp.) felirata, emblémája és a Corso Étterem cégére, a győri Széchenyi István Egyetem rektori lánca és jogara. Győri alkotásai még a Kodály- és Ady emlékmű, a káptalandombi vendégház fémmunkái, Kováts Adél portréja a Kisfaludy Színház Galériájában. Az 1990-es években főleg szakrális jellegű művek, kapuk, cégérek, egyéb murális munkák készítésével foglalkozott. A csipkeszövés mintáit is tanulmányozta és variációgazdag ékszerekké adaptálta az ősi textiltechnikát. Tehetséges munkáit díjakkal ismerték el: Milánói Iparművészeti Biennálé nagydíja (1975); Országos Nívódíj (1982, 1984); Társadalmi Munkáért Arany fokozat (1986); Megyei Művészeti Díj (1987); In memoriam 1956, országos pályázat különdíj (Győr, 1999). Győrben hunyt el 2008. június 1-jén. A nagybaconi temetőben nyugszik.
1686. október 11. 335 éve
Magyaróváron született Raab István költő, pedagógus, jezsuita szerzetes. (Szinnyei József szerint Győrben született 1686. október 12-én.) Győrben tanult, ahol 1703-ban belépett a jezsuita rendbe. 1710-ben Nagyszombatban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1710-től 1714-ig a győri, a pozsonyi és a nagyszombati gimnáziumban tanított. 1714-től 1718-ig a bécsi egyetemen teológiát tanult, emellett a Pazmaneumban tanulmányi felügyelő. Ezután Nagyszombatban, Egerben és Budán tanított. 1724-től római magyar gyóntató, a rendi generális titkárságán működött. 1730-ban visszatért Magyarországra és a rendi tartományfőnök tanácsosa lett. 1735-től a pozsonyi kollégium rektora, 1737-től a bécsi Pázmáneum igazgatója, 1744-től a budai papnevelő igazgatója. Budán halt meg 1757. október 24-én.
1921. október 11. 100 éve
Győrben született dr. Czoboly Zoltán gyermekorvos, cserkészvezető. Édesapja jogi doktor volt és járásbíróként dolgozott Győrben. A nagykanizsai piarista gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen doktorált 1944-ben. Pályáját az egyetem Szülészeti Klinikáján kezdte, majd rövid győri sebészeti gyakorlat után 1945-től 1947 júniusáig mint hadifogoly tábororvosként dolgozott az Uralon túli Karpinszkban. Hazatérve segédorvos volt a Bajai Kórház Gyermekosztályán 1947-ben. Gyermekorvosi és laboratóriumi szakvizsgát tett. Alorvosként a gyermekorvosi munka mellett a kórház laboratóriumában és kórbonctanán is dolgozott. 1956-tól 1965-ig Bácsalmáson körzeti orvos, közben a Mozgó Szakorvosi Szolgálatot is ellátta. 1965-től 1967-ig a kalocsai véradó állomás főorvosa. 1967-től körzeti gyermekorvos Baján. A bölcsődei és iskolaorvosi teendőket is ellátta. 1984-ben főorvosként ment nyugdíjba. Rendszeresen tartott továbbképző előadásokat. A bajai cserkészet alapítója. Létrehozott egy cserkész vízitelepet, melyet később róla neveztek el. Budapesten hunyt el 2010. szeptember 3-án.
1871. október 13. 150 éve
Obermaidlingben /Alsó-Ausztria/ született Agatsin Gyula bencés tanár, igazgató, házfőnök. 1896. június 29-én szentelték pappá. 1896-tól 1901-ig gimnáziumi tanár Sopronban. 1901-től 1908-ig gimnáziumi tanár és könyvtáros Esztergomban, 1908-től 1913-ig csak tanár. 1913–tól 1914-ig a Pannonhalmi Szent Benedek-rend győri Főgimnáziumának igazgatója és a rendház házfőnöke volt (ebben az időszakban az iskolai évkönyv szerkesztője). Tankönyv és szakcikkek szerzője. Szombathelyen hunyt el 1930. május 7-én.
1921. október 14. 100 éve
Mácsán született Domokos János szerkesztő, műfordító. Aradon járt iskolába, majd Győrben érettségizett 1941-ben. Ezután a győri Vagyongyárban tisztviselő 1944-ig. Egyik alapítója (1942) és vezetője volt a József Attila Körnek. A német megszállás után háborúellenes röpcédulákat terjesztett, szabotázsakciókat szervezett Győrben. A felszabadulás után a Nemzeti Paraszpárt Győr-Moson vármegyei szervezője, később titkára, a földosztás kormánybiztosa. A Győri Szabad szó című lap főszerkesztője volt. 1947 novemberétől Debrecenben élt. 1948-ban belépett a kommunista pártba, szeptembertől 1949 júliusáig Debrecen és Hajdú vármegye főispánja volt. 1949-től a Népművelési Minisztérium Irodalmi Főosztályát vezette. 1951-ben pártfegyelmivel leváltották. A Szépirodalmi Kiadó lektora (1951-1954), 1954-től az Új Magyar Kiadó /1956-tól Európai Kiadó/ főszerkesztője, irodalmi vezetője (1956-1964), 1965-től haláláig igazgatója. Az ő nevéhez fűződik a Világirodalom Klasszikusai, a Modern Könyvtár és a Milliók Könyve című sorozatok elindítása. Román írók műveiből fordított. Budapesten hunyt el 1987. július 23-án.
1936. október 17. 85 éve
Budapesten hunyt el Éltes Mátyás (1903-ig Ellenbach) gyógypedagógus. Győrszentivánon született 1873. február 26-án. Középiskolai tanulmányait Győrött és Linzben végezte. A győri tanítóképző intézetben 1891-ben tanítói oklevelet, majd a budapesti gyógypedagógiai tanárképző főiskolán gyógypedagógiai tanári diplomát szerzett. 1902-től 1916-ig a budapesti állami kisegítő iskola igazgatójaként dolgozott, majd a budapesti gyógypedagógiai tanárképző főiskola tanára, később igazgatója 1916-tól 1933-ig. Pedagógiai és gyógypedagógiai szaklapok munkatársa és szerkesztője. 1992 óta nevével jelzett díjjal ismerik el a kiemelekedő munkájú pedagógusokat.
1986. október 17. 35 éve
Győrben hunyt el Szabó József evangélikus püspök. Alsómesteriben született 1902. április 2-án. Sopronban az evangélikus líceumban érettségizett, majd a Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Ev. Hittudományi Karán folytatta tanulmányait. 1927-ben Győrött segédlelkész, majd hitoktató lelkész. 1932 és 1948 között szerkesztette Győrött a Harangszó című evangélikus hetilapot, valamint az Evangélikus Naptár évkönyvét. 1948-ban a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspöke lett, négy év után lemondatták, lelkészként szolgált tovább. Több évtizedig kutatta Madách Imrét. 1973-ban, Győrbe költözése után Madách-gyűjteményét, ,a Xántus János Múzeumnak adományozta.
1891. október 18. 130 éve
Bálványoson született Szabady Béla római katolikus pap, történész. 1914-ben szentelték pappá. Kisegítő lelkész Bogyoszlón és Babóton. 1918-tól Győrött a kisebb papnevelő tanulmányi felügyelője, 1920-tól 1946-ig a Révai Miklós Főreáliskola, illetve Gimnázium hittanára. 1922-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták. 1928-tól 1946-ig a női kereskedelmi iskola hittanára is. 1923-tól a győri Kisfaludy Irodalmi Társa tagja. Történeti munkái jórészt Győrrel és Győregyházmegyével kapcsolatosak. Győrben hunyt el 1946. november 18-án.
1921. október 18. 100 éve
Veszkényben született id. Eperjes Károly tanító, polgármester. Középiskolába a győri Bencés Gimnáziumba, a Kapuvári Polgári Iskolába járt. A tanítóképzőt Esztergomban kezdte, és Győrben fejezte be (1943). Felvidéken, Léva mellett egy majori osztatlan iskolában kezdett tanítani. Katonai szolgálata után a veszkényi iskolában helyettesített, majd 1946-ban a hegykői iskolához helyezték át. 1950-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskolán számtan-fizika-kémia-rajz szakon diplomázott. 1954-től az általános iskola igazgatóhelyettese lett. Közéleti tevékenységei: a helyi labdarúgócsapat edzője, a kultúrház igazgatója és a színdarabok rendezője, 1956-ban a Forradalmi Nemzeti Bizottság helyi elnöke volt. A forradalom leverése után vezető beosztásaitól megfosztották, 1962-től került vissza pedagógusként a hegykői iskolába, 1981-ben vonult nyugdíjba. 1990-ben Hegykő polgármesterének választották. Kitüntették a Hegykő Községért Díjjal (2000). Hegykőn hunyt el 2006. október 29-én.
1821. október 19. 200 éve
Székesfehérváron hunyt el felsőbüki Nagy Boldizsár római katolikus kanonok. Sopronban született 1738. február 14-én. Szülővárosában a jezsuiták gimnáziumában tanult. Kassán tanult bölcseletet, Nagyszombatban teológiát. 1766-tól Komáromban, Sopronban és Nagyszombatban klasszikus ókori műveltséget, latin nyelvet és irodalmat tanított. 1769-től a nagyszombati királyi nevelőintézetben bölcseleti és matematikai tantárgyakat oktatott; utóbb áthelyezték az egyetemhez, ahol doktori fokozatot nyert és a rend feloszlatásáig (1773) a mennyiségtant tanította. Pályázat útján elnyerte a győri akadémia bölcseleti tanszékét. 1777-ben Mária Terézia királynő kinevezte székesfehérvári kanonokká.
1871. október 20. 150 éve
Lajtafaluban született gróf O'Donell Roderich katonatiszt, dragonyos kapitány, császári és királyi kamarás. Középiskoláit Kalksburgban végezte, 1889 és 1990 között az 5. császári és királyi dragonyosezredben szolgált. Hivatásos hadnagy a 6. császári és királyi dragonyosezredben, 1903-től kapitány nyugdíjazásáig. Veresegyházi szőlőbirtokán gazdálkodott, Erdőkertesen is volt birtoka. Az I. világháború során Galíciában és Szerbiában, majd Budapesten teljesített szolgálatot. Az Országos Szőlősgazdák Egyesületének, a Magyar Meta Psychikai Tudományos Társaságnak választmányi tagja volt. Budapesten hunyt el 1946-ban, a Farkasréti temetőben nyugszik.
1921. október 20. 100 éve
Budapesten hunyt el Barlai Béla (Neuherz Béla 1904-ig) kohómérnök, főiskolai tanár. Mosonszolnokon született 1870. október 2-án. Középiskolába a győri bencés főgimnáziumba, a váci piarista gimnáziumba és a kecskeméti római katolikus gimnáziumba járt. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián diplomázott 1896-ban. A kolozsvári egyetemen vegyészeti doktorátust szerzett 1902-ben. 1896-tól a Hernádvölgyi Magyar Vasipari Rt. korompai hengerműben, 1898-tól a kudrisi állami vasgyárban volt mérnök. 1901-től a Selmecbányai Bányászati Főiskola vaskohászati tanszékének helyettes vezetője, 1903-tól adjunktus, 1904-től rendkívüli tanár, 1905-től 1919-ig nyilvános rendes tanár, 1912 és 1914 között a főiskola rektora. Az intézmény vaskohászati kísérleti laboratóriumának létrehozása a nevéhez fűződik. Jelentős munkát végzett a hazai kohómérnökképzés, illetve bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése terén. Számos vaskohászati és oktatásügyi tanulmánya (főleg a Bányászati és Kohászati Lapokban) és több önálló munkája jelent meg. Sírja Budapesten a X. kerületi Új Köztemetőben van.
1936. október 20. 85 éve
Pannonhalmán hunyt el Jakab Ferenc r. k. pap, tanítóképző intézeti igazgató. Győrben született 1870. március 27-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1888-ban. A Győri Püspöki Hittudományi Főiskolán tanult, 1892-ben szentelték pappá. Nádorvárosi lelkészként kezdte, majd az újvárosi plébániára került. 1896-tól a Győri Kir. Kat. Tanítóképző Intézetben magyar irodalmat, nyelvtant, történelmet és alkotmánytant tanított. 1912-től az intézet igazgatóhelyettese, 1915-től 1935-ig igazgatója. Tagja volt a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek és a Magyar Történelmi Társulatnak.
1686. október 21. 335 éve
Sopronban született Deccard János Kristóf botanikus. A soproni evangélikus líceumban végezte teológiai tanulmányait. 1707-ben a wittenbergi egyetemen tanult. 1712-től a soproni evangélikus líceum rektora, a jenai tudós társaság tagjává választották, 1740-ben nyugdíjazták. Haláláig Sopronban élt, főként botanikával foglalkozott. Sopron környékének flóráját feldolgozó, alapműnek számító munkájában 1098 növényt mutat be. Sopronban hunyt el 1764. március 19-én.
1811. október 22. 210 éve
Doborján településen született Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész, karmester. Korán megmutatkozott a zenei tehetsége, 11 éves korában zongorajátékára már Beethoven is felfigyelt. Bécsben zeneelméletet tanult, többször járt hangversenykörúton, így Angliában, Franciaországban, Svájcban, Oroszországban és Portugáliában is fellépett. 1827-től egy ideig Párizsban telepedett le, itt ismerkedett meg Chopinn-nel és Berliozzal. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett, a negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere. Utolsó évtizedeit Róma, Budapest és Weimar között osztotta meg. Összesen körülbelül 1400 zeneművet komponált. Műveinek nagy része zongorára íródott. A 19. század zeneművészetének egyik vezéralakja, a szimfonikus programzene és a zongoramuzsika legnagyobb mestere volt. Bayreuthban hunyt el 1886. július 31-én.
1866. október 24. 155 éve
Sopronban született Széchényi Bertalan nagybirtokos, politikus. Középiskoláit Pozsonyban végezte, s a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányai után a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett oklevelet. A király 1893-ban nevezte ki a Főrendiház tagjává, amelynek 1901-1912-ig jegyzője, azután a Felsőháznak 1935-ig alelnöke és 1935-től elnöke volt. Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke 1922-1925 között, annak tiszteleti tagja 1940-től. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igazgató- tanácsának, tiszteletbeli tanácstagja a Magyar Nemzeti Múzeumnak és elnöke a Széchenyi Tudományos Társaságnak. Valóságos belső titkos tanácsos 1916-ban, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettje 1931-ben.
1921. október 25. 100 éve
Győrben született Zuber Titusz festőművész, alkalmazott grafikus. Fiatalon, festők műhelyében ismerkedett a festészettel. Tanult festeni Pandúr Józseftől, Gallé Tibortól, Kássa Gábortól. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tagja volt, 1940-től szerepelt a kiállításaikon. A megyei tárlatokon rendszeresen részt vett. A felszabadulási kiállítások pályázatain öt alkalommal nyert festészeti díjat (1969 és 1974 között). Egy ideig a Mezőgép ösztöndíjasa volt. Önálló tárlatot rendezett Csornán, Kapuváron, Jánossomorján, Győrött (1973, 1975). Munkásságának zömét expresszív tájképek, könnyed hatású vízfestmények alkották, de intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikával is. Plakát- és meghívó tervei, címlapjai hosszú ideig meghatározták a megyei kulturális propaganda karakterét. 1958 és 1973 között a Győr-Sopron Megyei Tanács Művelődési Osztályának népművelési csoportvezetője, majd a Gárdonyi Géza Általános Iskola rajztanára volt nyugdíjazásáig (1982). Győrben hunyt el 1990. december 20-án. Képei magántulajdonban és a győri városi múzeumban találhatók.
1796. október 28. 225 éve
Szerdahelyen (Sopron vármegye) született Bezerédj István (Bezerédi) országgyűlési képviselő, reformpolitikus, selyemhernyó-tenyésztő. B. Amália írónő férje. Jogi tanulmányok után Tolna vármegyébe, Hidjára költözött, ahol a liberális reformellenzék egyik megszervezője volt. Az 1830. koronázási és 1832–1836., 1839-1840, 1843-1844. évi országgyűlésen Tolna megye képviselőjeként vett részt. Az első nemes földesúr, aki 1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött; az elsők egyike, aki 1844 után önként adófizetést vállalt. 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. Emberbaráti tevékenysége során Hidján kisdedóvót, a selyemhernyótenyésztés fellendítése érdekében szederegyletet stb. alapított. 1848-1849-ben országgyűlési követ, Debrecenben a mérsékelt liberálisokkal, a béke híveivel tartott, 1850. augusztus 5-én halálra ítélték, de kegyelmet kapott. 1856. március 6-án hunyt el Hidja-pusztán.
1911. október 28. 110 éve
Magyaróváron született Legány Zoltán építész. Középiskoláit Budapesten végezte, 1938-ban építészmérnöki diplomát szerzett. Diplomamunkája a vízivárosi evangélikus templom terve volt. 1938-tól 1944-ig magánirodában dolgozott építészként. A háború idején repülőtereket tervezett, 1946-ban részt vett a budai vár helyreállításában. 1949-ben a Magasépítési Tervező Intézetben kezdett dolgozni. 1950-ben alapító tagja volt az Általános Épülettervező Intézetnek, ahol 10 évig dolgozott. 1960-tól az akkor alakuló Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetbe helyezték át, 1974-ben vezető tervezőként vonult nyugdíjba. 1989-ben 80 akvarelljéből és 27 karikatúrájából gyűjteményes kiállítást rendeztek a Magyar Építőművészek Szövetségében. Budapesten hunyt el 1993-ban.
1871. október 29. 150 éve
Fülesen született Prőhle Vilmos orientalista, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait a soproni líceumban végezte Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1895-ben bölcsészeti doktorátust szerzett török nyelv és irodalomból. 1899-től 1919-ig a nyíregyházi evangélikus gimnázium tanára, 1908-tól a kolozsvári egyetemen a török-tatár nyelvek magántanára. 1919-től a debreceni egyetemen a török nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára, 1923-tól 1943-ig a budapesti egyetemen a kelet-ázsiai nyelvek nyilvános rendes tanára, közben helyettes is az arab filológiai tanszéken. Az első nemzetgyűlésben 1920-tól 1922-ig debreceni képviselő. Szélsőjobboldali politikus, az Etelközi Szövetségnek, az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik vezetője, a turanista eszme híve és hirdetője. Tanulmányutakat tett többször Törökországban és Oroszországban (Baskírföldön, Karacsájban), valamint Japánban. A baskír, karacsáj és balkár nyelvekből jelentős anyagot gyűjtött. A kínai és a japán nyelv és irodalom hazai tanulmányozásának úttörője. Berchtesgaden-ben (Németország) hunyt el 1946. október 2-án.
1986. október 29. 35 éve
Győrben hunyt el Lakatos Albert gyárigazgató. Pátrohán született 1901. augusztus 10-én. 1916-tól a budapesti Röck-gyárban géplakatos inas, 1919-től szakmunkás. 1919-ben vörös katonaként harcolt, 1923-tól 1925-ig az MSZMP tagja. 1925-ben Bécsben a KMP szemináriumám vett részt, hazatérése után illegális pártszervező. Pesten gyárakban dolgozott, 1937-től 1945-ig ellenzéki szakszervezeti vezető. 1945-1946-ban a Mátravidéki Erőmű kormánybiztosa. 1948 végétől a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgató-helyettese, 1950-től nyugdíjazásáig, 1963-ig vezérigazgatója.
1771. október 30. 250 éve
Győrben hunyt el Miskolczi Ferenc (Miskóltzi névvariáns) orvos, sebész, városi tanácsos. Győrben született 1697. február 21-én. Győr város orvosa és hosszú ideig tanácsnoka volt. Erhardt Norr sebészeti könyvét lefordította és latin szótárral egészítette ki. Munkája az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv, ami a borbélymesterek vizsgájának anyagát tartalmazza kérdések és feleletek formájában. Több fejezete, különösen embriológiai része biológiai szempontból is figyelemre méltó.
Frissítve: 2020.12.07