Megyei évfordulónaptár

1971. június 2. 50 éve
Budapesten hunyt el Winter Ernő vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja (l. 1951, r. 1956), Kossuth-díjas (1950, 1953), a magyar híradástechnikai és vákuumtechnikai ipar és kutatás kimagasló képviselője. Győrben született 1897. március 15-én. Szülővárosának reáliskolájában érettségizett. A budapesti József Műegyetemen diplomázott. 1920 és 1924 között a vegyiparban működött kutatóvegyészként. 1925-ben került az Egyesült Izzóhoz, ahol rövid megszakítással [1928–1929-ben a nijmegeni (Hollandia) Glendor Izzólámpagyár mérnöke volt] 1950-ig dolgozott és jelentős találmányai születtek. 1962-ben az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, az elektronfizikai osztály vezetője. Alkotásai közül kimagaslanak a bárium elektroncsövek, melyek a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben versenyképesek voltak. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet munkatársa lett. Munkatársaival kidolgozta az ún. készlet-katódokat, melyekkel hatalmas áramimpulzusok emittálása vált lehetővé, s több speciális feladat megoldására is alkalmasak. Az MTA Híradástechnikai Bizottságában végzett jelentős munkát. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) alapító tagja. Új kutató gárdát nevelt fel. Közel száz találmánya, szabadalma volt.
1996. június 2. 25 éve
Los Angeles-ben (USA, California) hunyt el Altmann János (névvariánsai: Alton John, Altmann Johann, Aldan János) filmrendező, operatőr. Sopronban, egy kastélyban született 1901. október 5-én. Édesapja amerikai volt. 18 évesen New York-ba ment egy nagybátyjához. A Los Angeles-i Paramount Stúdió laboratóriumában kezdett dolgozni, majd a Metro-Goldwyn-Mayer céghez került, ahol hamarosan operatőr lett. Néhány évre Franciaországba költözött egyik filmje háttereinek fényképezéséhez, majd a Paramount Pictures Joinville Studios kamerájának osztályát vezette. 1932-ben Argentínába költözött, ahol megtervezte az ország első hangfilmstúdióját és sok spanyol filmet készített. 1939-től visszatért Hollywoodba. A II. világháború idején kapitányi rangja volt az Egyesült Államok Signal Corps-ban. Szakkönyve Painting with Light címmel jelent meg (1948, 1995). A mozgóképiparban elért hatalmas műszaki fejlődés ellenére a tartalom nagy része ma is releváns. Operatőri munkáját az Egy amerikai Párizsban című első színesfilmjének képeiért 1951-ben Oscar-díjjal jutalmazták, bár fekete-fehér munkái még jelentősebbek. Mann rendezővel készített közös műveik a fekete film örökérvényű alkotásai közé tartoznak. Alton fényképezte a klasszikus korszak leghíresebb filmjeit.
1921. június 3. 100 éve
Pinnyéden született Sárosi Lajos tanító, iskolaigazgató. A Győri Királyi Katholikus Tanítóképzőbe járt, 1941-ben kapta meg tanítói oklevelét. Mosonszentmiklóson kezdett tanítani, a háborús katonai szolgálat után ide tért vissza, 1949-ben az általános iskola igazgatója lett. 1955/56-os tanévben Dunakilitire helyezték, ehelyett Lébényben vállalt állást, ahol igazgatóhelyettes volt. 1962-ben visszahelyezték Mosonszentmiklósra, ahol 1964-től 1981-ig, nyugdíjazásáig ismét iskolaigazgatóként működött. A település az ő kezdeményezésének köszönheti első köztéri szobrát. Mosonszentmiklós Egyesített Sportegyesületének játékosa, később edzője, szakosztályvezetője, elnöke volt. A Nagyközségi Közös Tanács (Lébénymiklós) elnökhelyettese (1980-1981), a Hazafias Népfront titkára, majd elnöke, a Pedagógusok Szakszervezete Járási Bizottságának elnöke, a Mosonszentmiklósi Hegyközség „Szőlő- gyümölcstermesztő szakcsoport” elnöke volt. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1954). Mosonszentmiklóson hunyt el 1994. január 24-én. 1995-ben felesége, Sárosi Lajosné és a helyi iskola közösen létrehozták a Sárosi Lajos Alapítványt. Mosonszentmiklós Díszpolgára (posztumusz, 2008).
1946. június 4. 75 éve
Győrben hunyt el Csermák Gusztáv kelmefestő és vegytisztító, gyáriparos. Holicson (Nyitra vm.) született 1877. július 8-án. Poprádon kék- és kelmefestő mesterséget tanult, ezután Olmützben és a Nürnberg melletti Fürthben dolgozott segédként. Stuttgartban és Bécsben a gépi vegytisztítás újdonságaival ismerkedett. Győrben először a Romanek cégnél helyezkedett el, majd 1903-ban üzletet nyitott a Kazinczy utcában. Üzlete profiljának a kelme- és kékfestés mellett a vegytisztítást választotta. A cégnél 1911-től bevezették a folttisztítást, 1924-ben rátértek a szőrme- és műszálak festésére, majd új eljárással megkezdték a bőráruk festését. Telephelyük Révfalun volt, 1933-ban a cég már saját vízművel rendelkezett. Az üzem 1938-tól gyárnak számított, a tulajdonos gyáriparos lett. Fióküzletei nyíltak Pápán, Kapuváron, Sopronban, Celldömölkön, Dunaszerdahelyen és még sok más városban, melyek egészen a háború végéig működtek. 1931-ben városi tanácstaggá választották. Gyárát 1946-ban két fia: ifjabb Cs. Gusztáv és Cs. Zoltán vette át, melyet az 1949. december 29-i államosításig vezettek. A győri köztemetőben családi kriptában nyugszik.
1921. június 5. 100 éve
Körmenden hunyt el németújvári gróf Batthyány Ödön zeneszerző. Köpcsényben (Moson vármegye) született 1900. július 3-án. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) hercegnek, a szegények orvosának legidősebb fia. Zongoraművésznek készült, zeneszerző is volt. Egyetlen fennmaradt kompozíciója az Ave Maria, melyet édesapja jelentetett meg nyomtatásban. Ebben a formában található Körmenden a Batthyány Kastélymúzeumban. Fiatalon, 1921. június 5-én halt meg egy későn felismert vakbélgyulladás következtében. Németújváron (németül: Güssing, Ausztria) a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
1896. június 8. 125 éve
Budapesten elhunyt enyedi Jankó Mihály jogász, polgármester, királyi tanácsos, zeneszerző. Gyömörén született 1818. szeptember 27-én. 1837-ben Pesten a királyi tábla hites jegyzője. 1838-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben a tóközi járás szolgabírája. Részt vett a szabadságharcban, 1849. május elején Győr polgármestere lett, az osztrák sereg bevonulásával menekülnie kellett. A szabadságharc után Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1853-tól 1855-ig gróf Esterházy Miklós tatai birtokának jószágigazgatója. Királyi tanácsosi címet kapott. Nyugdíjba vonulása után tiszteletből elvállalta a szatmári püspökség uradalmának igazgatását. Már az 1930-as évek második felében tagja a Pestbudai Hangászegyesületnek. Az 1844. szeptember 13-án a pesti Nemzeti Színházban bemutatott, dr. Kovács Pál Nemesek hadnagya című drámájához kísérőzenét írt. Győrött a Férfi Dalegylet műsorán szerepelt Kölcsey Hymnusának Jankó-féle megzenésítése. Szerzője az ún. Füredi emléknek, a „Képeddel alszom el” kezdetű népszerű dalnak. A városi színházban is dolgozott, 1848-ban egy ideig igazgatóként vezette.
1946. június 9. 75 éve
Budapesten született Tihanyi László fotóművész, grafikus. Eredetileg grafikusként dolgozott, de 1970-től egyre többet fotózott. 1977-től tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Győrben élt. Érdekelték a társadalmi problémák. Grafikáin, rajzain, szimbolikus jelentésű fotómontázsain kívül elsősorban szociofotókat készített. Európa jónéhány országát bejárva az alapvető emberi problémákat figyelte meg, elsősorban szociofotói tették ismertté nevét. Sok kiállításon részt vett, ahol díjakat is nyert (pl. „Kulich Gyula” Országos Fotókiállítás, Békéscsaba - I. díj /1973/; Képes Újság Fesztivál, Országos fotópályázat – I. díj /1978/; The Royal Photograph Soc, London – aranyérem /1979/ stb.). Győr városa Pro Urbe díjjal /1977/ ismerte el érdemeit. Pályája fiatalon, 42 éves korában, 1988. június 12-én bekövetkezett váratlan halála miatt félbeszakadt.
1936. június 11. 85 éve
Győrben hunyt el Laky Vilmos László bencés szerzetes. Keszthelyen született 1895. július 26-án. 1918-tól 1928-ig Győrött a bencés gimnáziumban hittant, latin és görög nyelvet tanított, valamint a cserkészcsapat vezetője volt. 1919-től bekapcsolódott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Ébredő Magyarok Egyesületének munkájába. Részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, a soproni népszavazás szervezésében. 1920 márciusában Sopronban a Széchenyi téren 20-25 ezer embert esketett meg, hogy nem engedik Nyugat-Magyarországot elszakítani. 1932-től szatmári egyházmegyei pap.
1986. június 12. 35 éve
Győrben hunyt el Kovács Imre labdarúgóedző. Győrben született 1917. november 25-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult, de záróvizsgát nem tett. Futballozott a Sas FC-ben, majd a Győri Vasas ETO NB I-es csapatának játékosa volt. Többször volt labdarúgó válogatott, majd a ETO NB I-escsapatának, az 1960-as években a MÁVDAC csapatának edzője. 1963-ban felkérték a B válogatott szakmai irányítására.
1871. június 13. 150 éve
Pápán született Kovács Zoltán tanár, matematikus, csillagász. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári diplomát. Eötvös Loránd tanítványaként egy évig az ógyallai csillagvizsgálóban dolgozott. Tanári pályáját a székesfehérvári főreáliskolában kezdte, 1896-ban került a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolába. Vezette a gyorsírókört és az ifjúsági csónakázóegyletet. Tankönyveket írt, a felnőttek számára közművelődési előadásokat tartott. Szorosabb szellemi közege a Philantropia szabadkőművespáholy volt, itt merült fel egy diákotthon terve, amely meg is valósult, 1910 szeptemberében nyílt meg a vezetésével. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, és a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Győrben hunyt el 1912. augusztus 14-én. A győrszigeti izraelita temetőben nyugszik.
1521. június 15. 500 éve
Esztergomban hunyt el Bakócz Tamás győri római katolikus püspök, esztergomi érsek, bíboros. Erdődön született 1442 körül. Szatmárnémetiben a domonkosoknál tanult, Krakkóban filozófiából doktorált (1464), majd a bonni, firenzei, bécsi és paduai egyetemeken folytatta a tanulmányait. 1474-ben Mátyás bizalmasai közt a kancellárián titkári feladatokat látott el, II. Ulászló idején a kancellária vezetője volt. 1486-tól 1494-ig győri püspök. II. Ulászló uralkodása idején a „második király” jelzőt is kiérdemelte. 1493-tól egri püspök, 1497. december 20-tól esztergomi érsek és Magyarország prímása. 1493 és 1499 között koronaőr, VI. Sándor pápa 1500-ban bíborossá, II. Gyula pápa 1507-ben Konstantinápoly pátriárkájává nevezte ki. II. Ulászló halála után Bornemissza Jánossal, Brandenburgi György őrgróffal a 10 éves II. Lajos nagykorúságáig együtt kormányozta az országot. Később fokozatosan visszavonult. Kiváló humanista tudós és mecénás volt. A győri székesegyházat egy ezüst fonállal gazdagon kivarrott, vörös bársony kárpittal gazdagította. Az általa épített és róla elnevezett bazilika-kápolnában helyezték örök nyugalomra.
1896. június 15. 125 éve
Sopronban született Kerpel Jenő író, költő, újságíró. Tanulmányait a budapesti, a bécsi és a New York-i (Columbia) egyetemen végezte. Ügyvédi és irodalmi jogképviseleti irodája volt Budapesten. A Pester Lloyd külpolitikai vezércikkírója volt. 1930-ban Platon genfi lakomája címmel bemutatták a Belvárosi Színházban a nyugati világ kritikáját nyújtó egyfelvonásos játékát. Az 1940-es évek végén Bécsbe költözött. Magyar költői antológiát jelentetett meg Balassitól századunkig. Bécsi letelepedését követően Claude d'Acy néven publikált, előzőleg Magyarországon Aba Ádám néven is adott ki költeményeket. 1946-ban 11 verseskötete, egyfelvonásosa és naplója jelent meg Budapesten, 1958 és 1967 között hat verseskötete, magyar költők fordítása, utánköltése és egy triptichonja Bécs-Stuttgart megjelenési jelzéssel. Műveinek jelentős részét németül írta. Bécsben hunyt el 1977. december 20-án.
1861. június 19. 160 éve
Győrben született Gerő Gyula honvéd százados, hadbíró. A gimnáziumot és a jogot is Győrben végezte. 1883-84-ben önkéntes honvéd Budapesten, azután tartalékos hadnagynak nevezték ki és visszatért Győrbe. 1886. májusában belépett a honvéd hadbírósághoz, ahol 1888-tól főhadnagyi, 1892-től századosi rangban hadbíró. 1886-tól a Ludovika Katonai Akadémián jogi ismereteket tanított. Munkatársa volt a győri Hazánknak és a Győri Lapoknak, 1882-ben Szávay Gyulával alapította a Garabonciás Diákot. Írt még a Bolond Istókba, a Magyarország és a Nagyvilágba s a Győri Közlönybe. Budapesten hunyt el 1940. november 11-én.
1966. június 19. 55 éve
Székesfehérváron hunyt el Hermann László zenetanár, hegedűművész. Székesfehérváron született 1890. június 26-án. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia elvégzése után, 1909-től a Vecsey-vonósnégyes brácsásaként koncertező művész. 1910 és 1913 között a szatmárnémeti, 1914-től 1919-ig a székesfehérvári zeneiskola igazgatója. 1919-től 1945-ig a győri zeneiskola igazgatója. 1922-től a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarának karmestere, de továbbra is hangversenyezett, és a kamaramuzsikát is népszerűsítette. A Győri Trió (Hermann László, Helényi Gyula, Szanyi Irma) 1932 és 1940 között a helyi fellépések mellett rendszeres szerepelt a rádióban. Az 1940 januári Bartók-búcsúkoncert szervezője volt. Az Országos Zenepedagógiai Egyesület igazgatósági, a Szegedi Filharmónia örökös, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. 1945-ben feleségével együtt visszatért Székesfehérvárra.
1911. június 20. 110 éve
Sopronban született Mollay János műemlékvédő, gazdasági szakember. 1930-ban kezdte szolgálatát Sopron városánál, ahol csak öt évvel később nevezték ki díjnoknak. 1944. decemberében vonult be, amerikai fogságból 1946-ban tért haza. Pénzügyi területen folytatta munkáját. 1957-től nyugdíjazásáig az Erdészeti és Faipari Egyetem gazdasági főigazgatója. Sopron város műemlékvédelmét 1949-től szorgalmazta. Kezdeményezésére alakult meg Sopronban - az országban elsőként a Műemléki Bizottság. Felújíttatta az egyetem botanikus kertjét, felállíttatta az egykori főiskola 13 professzorának mellszobrát. Sopronban hunyt el 1989. szeptember 25-én.
1871. június 22. 150 éve
Pesten hunyt el edvi Edvi Illés Pál evangélikus lelkész, publicista, egyházi-, tanügyi író, költő, mezőgazdász, a MTA levelező tagja. Rétiben született 1793. június 29-én. Réti László orvos bátyja. Magyarországon és külföldön végzett tanulmányai után több előkelő családnál nevelő volt, majd 1815-től 1817-ig a jenai egyetemen tanult. Először segédlelkész Rétiben, azután segesdi, 1823 és 1831 között vanyolai lelkész. Vanyoláról Dömölkre ment, tíz év múlva pedig a kemenesaljai egyházmegye esperese. 1845-től 1852-ig a pápai evangélikus esperesi kerület esperese. 1863-ban megvakult, lemondott hivataláról és Pestre költözött. 1835-től az MTA levelező tagja. Egyházi vonatkozású és nevelő jellegű munkáin kívül számos verse, prózai dolgozata maradt fenn. Szorgalmazta a népdalok, népszokások, néphagyományok gyűjtését. Kéziratban maradt a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt négy kötet Dömölki krónika. Vanyolán az evangélikus templomban tábla őrzi emlékét.
1971. június 22. 50 éve
Kolozsváron (Románia) hunyt el Maksay Albert író, költő, műfordító, református lelkész, teológiatanár. Sopronban született 1897. június 7-én. Kolozsváron a Református Kollégiumban érettségizett (1915). A kolozsvári Református Teológián 1922-ben diplomázott. Egy évig püspöki titkár, majd az USA több teológiáján keleti nyelvészettel foglalkozott (1923-1925), közben a pennsylvaniai szénbányatelep magyar munkási közt lelkész. Louisville-ben teológiai baccalaureatusi fokozatot (1924), a Westend Theological Seminaryban magisteri címet szerzett (1925). Kolozsvárott teológiai magántanárrá képesítették (1926), a debreceni tudományegyetemen doktorrá avatták (1948). Helyettes tanár (1926-1928), majd 1959-ig, nyugdíjazásáig nyilvános rendes tanár a kolozsvári református teológia újszövetségi tanszékén. Részt vett a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Theológiai Intézet megszervezésében (1949), annak első rektora s a református tagozat dékánja volt. A kolozsvári Erdélyi Szemle (1928-1944), a Református Szemle, a Pásztortűz (1921-1944), az Erdélyi Helikon (1928-1944) folyóirat munkatársa és irodalmi csoportjának tagja. Szerkesztette a Református család című lapot. Számos költeménye, műfordítása, elbeszélése, irodalmi, képzőművészeti tanulmánya jelent meg. A Károli Gáspár Irodalmi Társaság főtitkára. 1946-tól tagja volt a Romániai Magyar Írók Szövetségének.
1996. június 22. 25 éve
San Jose-ban (Kalifornia, USA) elhunyt Baráti György (George Baráti) gordonkaművész, zeneszerző, karmester. Győrben született 1913. április 3-án. A győri zeneiskolában tanult, a fővárosi Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben tanári, 1938-ban művész diplomát szerzett. A Budapesti Hangversenyzenekar tagja (1933-1936), a Budapesti Szimfonikus Zenekar és a városi Operaház első csellistája volt (1936-1938). 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A Westminsteri Kórusfőiskolán és a Princetoni Egyetemen zeneszerzést tanult. Az egyetem vonószenekarában együtt muzsikált Albert Einstennel. Az amerikai Princetonban alapító tagja volt a Pro Ideale vonósnégyesnek, tanított a Princeton és a New Yersey College-okban. Később a San Francisco Symphony Orchestra csellistája lett. A Barati Chamber Orchestra alapító karmestere és zeneigazgatója (1948-1952). Zeneszerzőként is sikeres volt, finom stílusú zenét komponált, a modern európai hagyomány szerint. 1950 és 1968 között a Honolului Szimfonikus Zenekar és Opera zeneigazgatója. Ebben az időben kezdődött nemzetközi karmesteri karrierje is (öt kontinens mintegy 85 zenekarát vezényelte). A Montalvo Művészeti Központ ügyvezető igazgatója és a Villa Montalvo Chamber Orchestra karmestere Saratogában (1968-1978). A Santa Cruz Megyei Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója (1971-1980). A Baráti Együttes (Barati Ensemble) zeneigazgatója (1989-1992). Több mint 50 szimfonikus művet, versenyművet és kamarazenei darabot írt. Díjazásai: Naumburg Díj (1959), Ditson Díj (1962), Guggenheim ösztöndíj (1965, 1966). 1991-ben a Californiai Egyetemen, a Santa Cruzi Könyvtárban (Santa Cruz Library) megnyitották a Baráti György Archívumot (George Barati Archive).
1896. június 23. 125 éve
Győrszigetben született Szilágyi József újságíró. Vélhetően a II. világháború idején távozott külföldre, előbb Franciaországban, majd 1976-tól Svájcban élt. A Francia Rádió magyar osztályának főmunkatársa, a Kis Újság svájci tudósítója. A II. világháború alatt a svájci amerikai követség sajtóreferense. 1945-ben a párizsi Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság egyik alapítója és titkára, majd az Union Européen magyarországi megbízottja. Elnyerte a francia Becsületrendet. Lausanne-ban (Svájc) hunyt el 1987-ben.
1921. június 23. 100 éve
Brennbergbányán született Buda Ernő gyémántdiplomás bányamérnök, az olajipar nemzetközileg is elismert magyar szaktekintélye. Elemi iskoláit szülőhelyén, a középiskolát Sopronban végezte. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán 1943-ban bányamérnöki oklevelet szerzett. Dolgozni kutatófúrási mérnökgyakornokként kezdett. A háború után Lovásziban, a nagylengyeli olajmező feltárásán és alföldi kutatásokon dolgozott. Az 1956-os forradalom után koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönből két év után szabadult. Megteremtette hazánkban az olaj- és gázkitörés-elhárítás és az olajipari tűzoltás szervezetét, részese volt itthon, valamint külföldön is kútelfojtási munkáknak. A Gazdasági és Műszaki Akadémia tanszékvezetője, külföldi intézmények meghívott előadója volt. Szakmai és hagyományőrző témákban számos publikációja jelent meg. Kutatta, gyűjtötte a magyarországi olajbányászat történetét. Érdemeiért megkapta a Köztársasági Éremrend Középkeresztjét, Péch Antal-emlékérmet (1981), Eötvös Loránd-díjat (1994), Zala megye és Nagykanizsa díszpolgárának választotta, átvehette a város Pro Urbe-díját is. Nyugállományban is a rá jellemző kivételes energiával dolgozott, 2005. február 8-án hunyt el, Nagykanizsán.
1836. június 25. 185 éve
Lajtafalun született Batthyány József főrendiházi tag, herceg, orvos, az MTA tagja. Középiskoláit magántanulóként végezte. 1859-ben jogi diplomát szerzett. 1865-ben Moson megye tiszteletbeli főjegyzője, 1872-ben a megye főispánja. Elnöke volt a Mosonmegyei Lövészegyletnek, védnöke a Magyaróvári Nőegyletnek. Az 1873-as kolerajárvány idején nagy áldozatkészséget mutatott. Lemondott főispánságáról, egy ideig visszavonult. Később Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja volt 1881-ig. Ezután birtokainak igazgatásával foglalkozott. Gleichenbergben hunyt el 1897. augusztus 24-én.
1921. június 25. 100 éve
Déván született Hegedűs Ernő építészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1945-ben. 1949 és 1950 között a Magasépítési Tervező Intézet (MATI) építésze, 1950-től a Győri Tervező Vállalat, 1953-tól a Lakóterv igazgatója. 1955-től az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztályának vezetője volt, majd visszatért Győrbe. 1957-től újra a Győri Tervező Vállalat igazgatója, 1962-től a Típustervező Iroda vezetője. A tipizálás, az építésiparosítás, a korszerű építőipari technológiák meghonosítása területén jelentős irányítási és szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Az ő tervei alapján készült a révfalui 8 tantermes általános iskola, illetve a Bem téri 14 tantermes középiskola. A révfalui iskoláért és a vidéki tervező szervezet fejlesztéséért 1963-ban Ybl-díjat kapott. 1979-ben Eötvös-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1990-ben.
1846. június 29. 175 éve
Boldogasszonyban (Moson vármegye) született Cserhalmy József tanár, igazgató, piarista pap, házfőnök, természettudós. Gimnáziumokban tanított Tatán, Sátoraljaújhelyen, Léván, Budapesten, Debrecenben házfőnök volt. 1888-ban Kecskeméten a rendi növendékek tartományi felügyelője és a gimnázium történelem tanára. Több földrajzi, történelmi és irodalomtörténeti írása látott napvilágot iskolai értesítőkben. Debrecenben hunyt el 1899. február 15-én.
1971. június 29. 50 éve
Pannonhalmán elhunyt Szalay Semjén László bencés szerzetes, középiskolai tanár, bölcsész. Győrszentmártonban született 1898. január 20-án. A rend gimnáziumai közül tanított Kőszegen (1921-1923), Pápán (1923-1929 és 1944-48), Esztergomban (1948-1950), majd az államosítás után a mosonmagyaróvári állami gimnáziumban (1950-1953), illetve a máriakálnoki általános iskolában (1953-1962). 1962 és 1971 között nyugdíjasként győrszentmártoni rokonainál lakott.
1971. június 30. 50 éve
Budapesten hunyt el Mátrai János tanár, szerzetes. Győrszentivánon született 1877. március 5-én. A főgimnázium első négy osztályát Magyaróváron, a következő hármat Veszprémben végezte. 1896-ban Vácon lépett be a rendbe, utolsó gimnáziumi éveit 1897-1898-ban Kecskeméten végezte el. Kolozsvári egyetemi bölcsészettudományi és teológiai tanulmányok után 1901-től 1902-ig Magyaróváron tanított. 1916-ban már provinciális, a nyitrai rendház főnöke és a gimnázium igazgatója. A csehszlovák megszállást követően budapesti, nyitrai és ismét budapesti gimnáziumi tanári évek után 1929 és 1934 között volt igazgatója a magyaróvári piarista középiskolának. 1930-tól Magyaróváron házfőnök. Közéleti tevékenységét főként a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet és múzeumának szervezésében fejtette ki. Magyaróvári működésének elismeréséül a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet tiszteletbeli elnökének választotta. 1936-tól kezdődően Budapesten élt és dolgozott, mint a rendház pénztárkezelője. 1948-tól a piarista iskolák múzeumának felügyelője, majd igazgatója. Nyugdíjas éveit is itt töltötte 1962-től haláláig. Végakaratának megfelelően szülőfaluja temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Frissítve: 2020.12.07