Vármegyei évfordulónaptár

1934. augusztus 2. 90 éve

Győrben hunyt el Jerfy Géza ügyvéd. Bordácspusztán született 1879. augusztus 4-én. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett oklevelet. Tíz évig gyakorló ügyvéd volt, majd az ügyvédi kamara titkára, később ügyésze lett. A Győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagja volt 25 évig. Munkájának elismeréseként a város törvényhatósági bizottsága 1911. január 1-jén Győr tiszti főügyészévé választotta. Győr közéletének egyik legismertebb szereplője volt.

1994. augusztus 3. 30 éve

Bad Wimpfenben (Németország) elhunyt Schusteritsch Jenő helytörténész. Sopronban született 1913-ban. A Petőfi téri Szent Imre Iskolába, majd a helyi bencés gimnáziumba járt, a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett. A soproni Idegenforgalmi Hivatalban működött 1941-ig, majd önkéntesként jelentkezett a frontra. Hadifogoly volt Bad Margentheimben, 1946-ban tért onnan haza. Több magyar-német lap munkatársaként dolgozott Stuttgartban és Münchenben, a magyar-német naptár egyik szerkesztője volt. Később áttelepedett Bad Wimpfenbe. 15 éven át vezette az általa alapított Ödenburger Heimatmuseumot, mely szülővárosa múltját hitelesen tárja fel a látogatóknak. 1964-ben jelent meg Ödenburger Heimatbuch című szép honismereti albuma.

1879. augusztus 4. 145 éve

született Győrben Szilágyi Mihály Dózsa római katolikus egyházi író, a premontrei rendi szerzetes, hitszónok, tanár, igazgató. Teológiai és orvosi tanulmányait Budapesten, Genfben és Londonban végezte. 1902-ben szentelték pappá. A budapesti Moravcsik Klinikán és az élettani intézetben agybiológiai kutatásokat is folytatott. 1903–23 között tanár a nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban, majd tanulmányúton volt Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Hazatérve, 1925-től a Katolikus Népszövetség igazgatója. 1929–30-ban újabb tanulmányutakra küldik az Amerikai Egyesült Államokba, Franciaországba, majd újra Németországba és Ausztriába. 1931–33 között a premontreiek házfőnöke, 1933–37 között alperjel Nagyváradon. 1937-től a premontrei rend romániai tartományfőnöke. 1940-ben munkássága elismeréséül megkapja a Corvin-koszorút. 1944–48 között a Premontrei Főgimnázium igazgatója, majd tanára, iskolája államosítása után pasztorációs tevékenységet folytatott. Nagyváradon hunyt el 1949. október 23-án.

1844. augusztus 5. 180 éve

Pesten hunyt el kecskeméti Csapó Dániel alispán, országgyűlési követ, mezőgazdasági szakíró. Győrben született 1778. március 21-én. Győri házuk a Rákóczi utca és a Széchenyi tér sarkán állt. Iskoláinak jó részét szülővárosában végezte. A felkelő sereg tisztjeként harcolt Napóleon ellen a kismegyeri csatában. Kilenc évig Tolna megye alispánja, két ízben országgyűlési követe. Tengelici földbirtokát mintagazdasággá fejlesztette. Nagy értékű tenyészállatokat vásárolt, kiváló vetőmagvakat termesztett és hozott külföldről. Szorgalmazta az ipari növények termesztését (dohány, kender). Példaértékű fásítást valósított meg a Duna menti homokos földjein. Szerepet vállalt az Állatmutogató Társaságban, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) létrehozásában (1835). Ez utóbbi alelnökeként a gazdák és a mezőgazdaság érdekeit szolgáló törvényeket kezdeményezett. Szakcikkei főként a Magyar Gazda és a Gazdasági Tudósítások című lapokban jelentek meg. A Gazdasági kistükör című könyv írója és szerkesztője volt, amely 3 év alatt hat kiadást, később újabbakat ért meg.

1994. augusztus 5. 30 éve

Miskolcon hunyt el Kunt Ernő festő, grafikus. Sopronban született 1920. január 26-án. 1943-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István és Varga Nándor Lajos volt. Előbb Ózdon telepedett le, majd 1960-tól a Miskolci Művésztelepen élt és dolgozott. Emil Nolde állt előtte követendő példaként. A képzőművészet valamennyi ágát sikeresen művelte, gazdag életművet hagyott maga után. Egyéni kiállítások keretében, rendszeresen bemutatta legfrissebb alkotásait. Színes fametszeteivel több ízben képviselte hazánkat nemzetközi kiállításokon. Művészetét rangos díjakkal ismerték el: Munkácsy-díj (1959, 1963), X. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíja (1968), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1985), Kondor Béla-díj (Miskolc város képzőművészeti nívódíja, 1993.).

1999. augusztus 6. 25 éve

hunyt el Budapesten dr. Marton János gyárigazgató, országgyűlési képviselő. Mosonban született 1925. január 8-án. A Magyar Királyi Állami Jedlik Ányos Gépipari és Textilipari Szakiskolában szakvizsgázott 1943-ban, az Ipari Középiskolában érettségizett 1952-ben. A győri Gráb és Fiainál dolgozott 1943-tól 1957-ig. Ezt követően a Győri Fonoda (később Textilipari Vállalat) igazgatója nyugdíjazásáig, 1977-ig. 1978-ban doktorált az MSZMP Politikai Főiskolán. Fiatal korában az óvári MTE, majd a győri DAC labdarúgója. 1957-től a Győr­Sopron megyei ifjúsági válogatott labdarúgócsapatának kapitánya volt. 1959-től Győrött tanácstag, 1967-től 1985-ig országgyűlési képviselő. Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata 1969, Munka Érdemrend arany fokozata 1975, Eötvös-díj 1978.

1869. augusztus 7. 155 éve

Győrben született dr. Singer Emil orvos. Elemi és középiskolai tanulmányait Győrben végezte. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karán diplomázott 1895-ben. 1896-ban Kiskundorozsmára költözött és községi orvos lett. 1911-ben Győrben telepedett le, itt a kerületi munkásbiztosító pénztár, a Magyar Folyam Tengerhajózási Rt. és a Dunagőzhajózási Társaság orvosa. A vármegyénél többször is végzett körorvos-helyettesi munkát. 1914 és 1915 között Győrben katonai szolgálatot teljesített, 1916-ban Belgrádba helyezték át. 1918-ban került vissza Győrbe, 1920-ig magánorvosként működött. 1925. december 29-én hunyt el Győrben.

1944. augusztus 7. 80 éve

Káldon hősi halált halt nemes vitéz Molnár László hadnagy. Nagykőrösön született 1921. május 1-jén. Édesapja nemes vitéz Molnár Gyula ezredes volt. László méltó akart lenni apjához, a katonai felmenőkhöz. A soproni II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskola növendéke volt (1931-1939), majd Kassán tanult tovább a Horthy Miklós Repülőakadémián. 1942-ben avatták hadnaggyá. A vadásziskola elvégzése után a keleti frontra került, ahol sorra követték egymást sikeres bevetései. 1944. január 8-án négy ellenséges gépet lőtt le. Összesen 132 bevetésen vett részt és 25 légi győzelmet aratott. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi érmet már csak halála után adhatták át édesapjának.

1994. augusztus 7. 30 éve

Budaörsön hunyt el Török Endre mérnökgeológus. Téten született 1929. január 19-én. A Pápai Tanítóképzőben tanítói végzettséget (1947), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1953), az ELTE Természettudományi Karán geomorfológiából doktorált (1962), a műszaki tudomány kandidátusa (1985). Budapesten gimnáziumi nevelőtanár (1953-1957), az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Vásárhelyi Pál Kollégium igazgatója (1957-1959), az ÉKME és a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1959-1964), egyetemi adjunktusa (1964-1979), egyetemi docense (1979-1993). A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Kar főiskolai docense, a geológia-geotechnológia előadója (1968-1972). Ásvány-kőzettani, és kőzetgenetikai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepe volt a Budapest építéstervezéséhez kapcsolódó mérnökgeológiai térképezési munkákban, a Magyarország üdülőkörnyezetét érintő településfejlesztési mérnök-geológiai kutatásokban.

1849. augusztus 8. 175 éve

hunyt el Pozsonyban Dussil Illés Jakab bencés pap, akadémiai igazgató, bölcsészdoktor. Nagycenken született 1796. november 23-án Áldozó pappá szentelték 1822. október 26-án. Pozsonyban 1822 és 1823 között, Győrben 1823 és 1824 között, Esztergomban 1824 és 1829 között, Sopronban 1829 és 1832 között gimnáziumi tanár. Győrben a rendi növendékek tanára 1832 és 1840 között. Pozsonyban akadémiai tanár 1845 és 1849 között, akadémiai igazgató 1845-től haláláig.

1849. augusztus 8. 175 éve

hunyt el Tihanyban Farkas Vince György bencés szerzetes, középiskolai tanár, igazgató. Söjtörben született 1784. február 22-én. Tanított Sopronban, Győrben és Pozsonyban. 1821-23-ig gimnázium igazgató és házfőnök volt Pápán, majd 1823-27-ig házfőnök és gimnázium igazgató Pozsonyban. 1831-38-ig lelkész Pannonhalmán, 1838-49-ig perjel Tihanyban

1869. augusztus 8. 155 éve

Zalaegerszegen született Hencz Ferenc kúriai bíró, a győri királyi törvényszék elnöke. A szombathelyi főgimnáziumban érettségizett, a budapesti tudományegyetemen jogtudományból államvizsgázott. 1895. szeptember 1-től joggyakornok, néhány hónap után aljegyző a zirci királyi járásbíróságnál. Budapesten bírói oklevelet szerzett, majd Tapolcára került királyi járásbírósági albírónak. Két és fél év múlva a győri királyi táblánál tanácsjegyző. Öt év múlva Veszprémben törvényszéki bíró, egy év múlva a szombathelyi királyi járásbíróság vezetője, öt év múlva a győri királyi táblának elnöki titkára. 1894 februárban a győri királyi törvényszék elnökévé nevezték ki. Az igazságszolgáltatás terén elért kiváló eredményei elismeréséül Magyarország kormányzója 1922-ben a kúriai bíró címmel ruházta fel. Budapesten hunyt el, 1935. december 1-jén. Szerettei, tisztelői a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle.

1919. augusztus 8. 105 éve

Pápán elhunyt Bognár Endre evangélikus lelkész. Felpécen született 1842. november 8-án. A gimnáziumot Győrben és Sopronban végezte (1856-1864), a teológiát előbb Sopronban (1864-1867), majd Bécsben hallgatta. Néhány hónapig vadosfai káplán, majd egy évig őrszigeti lelkész. Életének nagy részében Lovászpatonán teljesített lelkészi szolgálatot, 1918-ban történt nyugdíjazásáig. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzője volt. Huszonhat évig szerkesztette a Gyámintézet című időszaki közlönyt. 1880-tól évkönyveket adott ki az egyházközségéről, és az első évfolyamban közölte annak történetét is.

1864. augusztus 9. 160 éve

Mosonszentjánoson született Paár István római katolikus pap. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte 1885-től 1889-ig. 1889-ben szentelték fel. Ezután káplán Nezsiderben, kisegítő lelkész Rábapordányban, majd káplán Magyaróvárott 1892-93-ban. 1893 és 1902 között tanulmányi felügyelő és könyvtáros a győri papneveldében. 1897-től teológiai doktor. 1900-1902-ben a filozófia, 1902 és 1924 között a szentírástudományok tanára a győri szemináriumban. Győri székesegyházi kanonok 1923-tól. Pápai tiszteletbeli kamarás és egyházmegyei múzeumőr 1913-tól. 1937. január 31-én hunyt el Győrben.

1909. augusztus 10. 115 éve

Sopronban született Prőhle Jenő irodalomtörténész, pedagógus, könyvtáros. A soproni evangélikus líceum diákja volt 1919-től 1927-ig. A Páznmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán latin-görög szakon tanári diplomát szerzett. Az Eötvös Kollégium tagja volt. 1934-től helyettes, 1937-től rendes tanár a soproni líceumban. 1938-tól haláláig vezette a líceum könyvtárát. 1940-től katonai szolgálatban volt, Németországban angol hadifogságba esett. Hazatérése után 1947-ben megbízták a líceum vezetésével. Az 1950-es államosítás után angol-orosz nyelvtanárként dolgozott tovább. Helytörténeti kutatásai többek között a Soproni Szemlében jelentek meg, melynek 1980-ig a szerkesztőbizottsági tagja volt. Sopronban hunyt el 1986. május 31-én.

1914. augusztus 10. 110 éve

Magyaróváron született Cziffrik Lajos tehenész, az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozata. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári kórház előtt volt, amikor a tömeg Stefkó József határőrtisztet bántalmazta. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával elítélte, kegyelmi kérvényét elutasították. Győrben végezték ki 1958. január 15-én. Földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből a magyaróvári temetőbe vitték 1991 március 23-án.

1994. augusztus 11. 30 éve

Győrben elhunyt Tomaskovics Gyula okleveles textilmérnök. Mosonban született 1928. május 9-én. Iskoláit Győrött a textilipari szakiskolában, majd a Budapesti Műszaki Egyetem textilmérnöki szakán végezte. 1948-tól 1949-ig szövőmunkás, 1959-ig normás volt a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban. 1953-tól 1956-ig a termelési osztály vezetője, ezt követően négy évig munkaügyi osztályvezető volt. 1960-tól 1961-ig műszaki titkár, 1961-től műszaki főosztályvezető, 1966-tól a vállalat főmérnöke, 1979-től igazgató-helyettes, 1982-től 1988-ig, nyugdíjazásáig a Graboplast vezérigazgatója volt.

1994. augusztus 12. 30 éve

Győrben elhunyt dr. Patkós Imre orvos. Mezőtúron született 1916. április 22-én. 1942-től a győri Szent Háromság Kórházban szigorló orvos. 1943. szeptember 25-én a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. 1943. október 1-jén segédorvosként kezdett dolgozni. A második világháborúban nagy tapasztalatra tett szert a sebesültek ellátásában. 1947-ben szerzett sebészeti szakképesítést. 1950 és 1951 között balesetisebész-tanfolyamot végzett, ezután alakította ki a húszágyas baleseti sebészeti osztályt, amelynek vezetője lett. 1959-ben baleseti sebész szakorvosi képesítést szerzett. 1961-ben megyei szakfőorvos. Megszervezte a megye területén a baleseti betegellátást. 1965-ben Érdemes Orvos, 1973-ban Honvédelmi Érdeméremmel, ugyanebben az évben Petz Aladár-emlékéremmel, 1975-ben Pro Urbe Győr Emlékéremmel, 1984-ben a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. 1984-ben ment nyugdíjba, de még tíz évig dolgozott a megyei Rendelőintézetben. 1993-ban átvehette Aranydiplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A győri Traumatológus Vándorgyűlésen kitüntették a Magyar Traumatológus Társaság Emlékérmével (1993). A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.

1759. augusztus 13. 265 éve

Kismartonban hunyt el Hejnegger Péter ferences szerzetes. Kismartonban született, 1712-ben lépett a rendbe, 1714-ben miséspappá szentelték föl. 1726-tól theologiai lector volt, 1735-ben tartományi custos. 1738 és 1747 között tartományfőnök.

1794. augusztus 15. 230 éve

Győrben született alistáli és padányi Máttyus Nepomuk János táblabíró, író, királyi udvarnok. Császári királyi huszár főhadnagy esztei Ferdinánd főherceg 3. számú ezredében (1828-ban Pázmándon, Fehér vármegye), később kapitány és a lipcsei csatakereszt birtokosa; budakerületi első alkormánybiztos és táblabíró. A Magyar Sajtóban jelent meg cikke, az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa volt. Meghalt 1881. május 8-án Budapesten, 87 éves korában.

1999. augusztus 15. 25 éve

Budapesten hunyt el Sághy Vilmos közgazdász, miniszter, címzetes egyetemi tanár. Győrzámolyban született 1922. január 9-én. Mezőgazdasági munkás volt (1942-1943), majd harcolt a világháborúban, 1948-ban tért haza. A budapesti Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet (1950). 1950-től Budapesten a Sertésforgalmi Vállalat főosztályvezetője, a Gazdasági és Műszaki Akadémia adjunktusa, egyúttal a Magyar Dolgozók Pártjának bizottsági titkára. 1953-tól a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége (MDP KV) államgazdasági osztályának munkatársa. 1954 és 1957 között a begyűjtési miniszter első helyettese, 1957 és 1963 között élelmezésügyi miniszterhelyettes, közben 1962-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott. 1963-tól az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1967-től a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1970 és 1973 között a belkereskedelmi miniszter első helyettese, 1973-tól belkereskedelmi minisztériumi államtitkár, 1976 és 1982 között Lázár György kormányában belkereskedelmi miniszter. 1982-ben nyugdíjazták. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke (1978-1982), a Magyarországi Eszperantó Szövetség, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöke volt. Kitüntetése: MATUR-díj (1997).

1969. augusztus 16. 55 éve

Győrben átadták a Révfalut és a Szigetet összekötő Vásárhelyi Pál-hidat (Kis Erzsébet-híd) a Dunán. Itt állt korábban a tízlábú fahíd, melyet az 1945-ös lerobbantás után 1946-ben helyreállítottak, s végül az 1957-es jeges ár tette tönkre. Tervezők: Mányoki János – Pongrácz István – Vida László.

1869. augusztus 17. 155 éve

Győrben született Róna Lajos hírlapíró, lapszerkesztő. A győri Grosz Gusztáv-féle nyomdában inas (1882-1886), majd Budapesten betűszedő a Deutsch-féle, s más kisebb nyomdákban (1887-1888). 1891-ben a képviselőházban írnok. Ezután a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában tisztviselő, közben hírlapírói és kiadási kérdésekkel is foglalkozott. 1903. július 1-jén megvette a Mészárosok és Hentesek Lapja kiadói jogának háromnegyedét és a lapot Komáromi Sándorral együtt adta ki és szerkesztette. Szakirodalmi munkássága a közélelmezéshez kötődik. A Magyar Szakírók Egyesülete és a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége választmányi tagja volt.

1924. augusztus 17. 100 éve

született Győrben Jáki Szaniszló László (Jaki, Stanley L.) bencés szerzetes, fizikus, tudományfilozófus, teológus. A noviciátust 1942. augusztus 6-án kezdte meg, pappá 1948. június 27-én Assisiben szentelték. Tanulmányait 1943-ban a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán kezdte Pannonhalmán, 1947-57 között a római Szent Anzelm Egyetemen, majd a Fordham University-n (New York) tanult. Teológiából és bölcsészetből Rómában, fizikából a Fordham University-n doktorált. Tanított több teológiai karon és Princetonon. 1965-től a Seton Hall-i Egyetemen kapott először előadói, majd professzori kinevezést. Előadássorozatokat tartott Edinburgh-ban, Oxfordban és a Yale Egyetemen, de a világ több más egyetemén volt meghívott előadó az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. Munkássága legfőképpen a tudomány és a keresztény hit összeegyeztethetőségének vizsgálatára irányult. Kiemelkedő teológiai és természettudományos kutatásaiért számos elismerésben részesült. 1970-ben Lecomte du Nouy-díjjal, 1987-ben Templeton-díjjal tüntették ki. A Pápai Tudományos Akadémiának tiszteletbeli tagja, számos más tudományos társaságnak tagja volt, több egyetem díszdoktori címet adományozott neki. 1997-ben Széchenyi-díjat kapott, 2000-ben Győr díszpolgára lett. Angol nyelven számos cikket és több mint negyven könyvet írt, melyek közül sok magyar fordításban is megjelent. Súlyos betegsége és halála is egy előadóútján érte Spanyolországban, Madridban 2009. április 7-én

1739. augusztus 18. 285 éve

Győrben született Angster Jeromos ferences szerzetes, pedagógus. 1756-ban vették fel a ferences rendbe. 1761-ben történt pappá szentelése után a bölcselet tanára lett. 1767-ben egyházi szónoknak Sopronba, majd Pestre s ismét Sopronba küldték. 1773-ban a szombathelyi gimnáziumban alkalmazták szónoklat- és költészettanárként. Később igazgató lett, ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Pozsonyban hunyt el 1781. május 29-én.

1819. augusztus 18. 205 éve

Pesten született dr. Konek Sándor egyházjogász. Pesten végezte iskoláit: gimnáziumot a piaristáknál (1834), bölcseletet (1836), majd jog- és államtudományokat (1839) tanult. Budán az udvari kamaránál volt fogalmazógyakornok. 1841–1842-ben ügyvédi és jogi doktori címet szerzett. A győri Királyi Kerületi Akadémián a statisztika és a bányajog rendes tanára 1845-től 1849-ig. Győrött írta és adta ki A statisztika elmélete című művét. Az önkényuralom bécsi kormányzata 1850-ben bezáratta az akadémiát, őt áthelyezték a pozsonyi Királyi Akadémiára. 1854-ben a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem statisztikaprofesszora, egy ideig az egyházjogi tanszéket is vezette. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1867-ben rendes tagja. 1861-ben az egyetem dékánja. 1868-ban királyi tanácsos, 1869-ben rektor. Balatonfüreden hunyt el 1882. augusztus 1-jén.

1919. augusztus 18. 105 éve

Román csapatok szállták meg Győr városát, az Ágyúgyár Rt. üzemét teljesen leszerelték, elszállították – megszűnt az üzem működése.

1919. augusztus 18. 105 éve

Nyúlon született Lendvai Mihály újságíró. A pécsi jezsuita gimnáziumban érettségizett, Budapesten és Kassán hallgatott teológiát. A második világháború alatt angol hadifogságba került, 1946 végén tért haza. A Győrmegyei Hírlap munkatársa lett. A győri színház az ő átdolgozásában vitte színre 1949-ben Csajkovszkij Diadalmas asszony című zenés játékát. 1950-ben a Vendéglátó Vállalat ellenőrzési osztályának vezetője, majd a Wilhelm Pick Vagon- és Gépgyárban dolgozott (1951-1954). A Magyar Írók Szövetsége győri írócsoportjának alapító tagja, titkára (1953-1955), a Patyolat Vállalat könyvelője (1955-1956), majd a Moziüzemi Vállalat igazgatója a letartóztatásáig. 1956-ban egyik alapítója a győri Petőfi Körnek. A Győri Nemzeti Tanács mellett működő Sajtó-és Tájékoztatási Iroda vezetője (1956). 1957-ben hazaárulás és összeesküvés vádjával letartóztatták. A kőbányai gyűjtőfogházban és a váci fegyházban dolgozott a fordítóirodán, 1962-ben szabadult. Ezután fizikai munkásként kapott állást, 1983-ban ment nyugdíjba. Nyúlon halt meg 1984. június 2-án.

1919. augusztus 18. 105 éve

Győrben született Jáki Zénó Imre bencés pap, gimnáziumi igazgató-tanár. 1937. augusztus 6-tól bencés szerzetes. 1943. június 20-án áldozópappá szentelték. A Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskolán matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1943–tól 1948-ig gimnáziumi tanár Kőszegen. 1948–tól 1950-ig segédlelkész Nagypösén, közben 1949-ben karnagy és kertgondnok Kőszegen. 1950–től 1951-ig segédlelkész Celldömölkön, lelkész-helyettes Kemenesszentpéteren. 1951–től 1955-ig gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő Pannonhalmán, 1955–től 1957-ig gimnáziumi tanár Győrött. 1957–től 1958-ig gimnáziumi tanár és igazgatóhelyettes Pannonhalmán. 1958 és 1963 között gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő Győrött. 1963–tól 1973-ig gimnáziumi tanár Pannonhalmán, 1973–tól 1977-ig gimnáziumi és diákotthoni igazgató Pannonhalmán. 1977–től 1982-ig gimnáziumi és diákotthoni igazgató Győrött. 1982–től 1985-ig alperjel és gimnáziumi tanár Pannonhalmán, 1985–től 1999-ig beteggondozó és intenciókezelő. 1999-től nyugalomba vonultan élt Pannonhalmán. Elhunyt 2013. március 31-én, 94 évesen.

1924. augusztus 20. 100 éve

született Abádszalókon Dudás István határőrtiszt. Budapesten rendőrtiszt-helyettesi iskolát végzett, ezután 1950-ben Kiskunhalasra került. 1952-ben tiszti iskolán, majd Moszkvában parancsnokképző iskolán folytatta tanulmányait, ezután  Mosonmagyaróvárra helyezték, ahol a határőr laktanya parancsnoka lett.1956. október 26-án délelőtt mintegy 1000-1500 főnyi békés tömeg tüntetett a laktanya előtt, akikre golyószóróból, géppuskából és kézifegyverekből két sorozatot lőttek ki és kézgránátokat hajítottak közéjük. Különböző források szerint 50-104-126 fő volt a halálos áldozatok száma, s 78-200 a sebesülteké. Dudás százados a vérengzést követően Rajkánál elhagyta az országot. 1957 márciusában szűnt meg a felfüggesztése, ekkor Orosházára, majd 1960 októberében Kiskunhalasra helyezték, ahol 1965-től a határőrség kerületi parancsnoka lett. 1979. augusztus 30-án alezredesi rangban innen ment nyugdíjba. Először 1989-ben indított vizsgálatot Dudás ellen a határőrség országos parancsnoka, de erre nem ment el. 1992-ben a Győri Katonai Ügyészség arra hivatkozva tagadta meg a nyomozást ellene, hogy az emberölés bűntette 15 év után elévül. Ezt a határozatot a Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybíróság állásfoglalása nyomán megsemmisítette arra hivatkozva, hogy az emberiség elleni bűncselekmény nem évül el. 1994-ben hallgatták ki először gyanúsítottként, 1994. november 2-ára készült el a vádirat. 1995 februárjában a bíróság bizonyítottság hiányában megszüntető határozatot hozott, amelyet 1996 decemberében a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezett, és a Győri Katonai Ügyészséget új eljárásra, pótnyomozásra utasította. A Győr–Moson–Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa 1999. szeptember 9-én kezdte meg a sortűz-pert Budapesten a Fővárosi Bíróság épületében. 2001 júniusában a katonai bíróság kimondta, hogy Dudás nem szervezte meg megfelelően a laktanya védelmét és nem győződött meg a tömeg szándékáról. Ez vezetett az ötven halálos áldozatot és kétszáznál több sebesültet követelő sortűzre, amelyért Dudást emberiség elleni bűntett vádjával első fokon 3 évi fegyházra és 5 év közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság. A büntetés végrehajtását azonban az 1993. évi közkegyelem kizárta, így a katonai ügyész súlyosbításért fellebbezett. Mivel Dudás az eljárás vége előtt 2002. június 11-én Kiskunhalas meghalt, végül nem született jogerős ítélet a sortűz-perben, s a vádlottak közreműködése hiányában a teljes igazságra sem derült fény.

1924. augusztus 20. 100 éve

született Lajosmizsén dr. Kéri József ügyész. Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvostudományi Karára iratkozott be. 1943-ban a Györffy Kollégium tagja. 1945-ben földosztó biztos, 1945 őszétől a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait. Részt vett a MADISZ mozgalomban, később a NÉKOSZ szervező instruktora, a jogászkollégium igazgatója. 1949-ben a büntetőjogi tanszéken tanársegéd, majd a Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa és párttitkára. 1953 januárjától a Minisztertanácsnál Kiss Károly miniszterelnökhelyettes személyi titkára. Nagy Imre első miniszterelnöksége idején a miniszterelnökség párttitkára és az adminisztrációs csoport vezetője. 1955 májusában leváltották, Győrbe helyezték megyei főügyésznek. Az 1956-os forradalom alatt Győrött részt vett a Petőfi Kör szervezésében. 1956. október 26-án megválasztották az ügyészség forradalmi bizottságába, tagja a győri Nemzeti Tanácsnak. Szigethy Attilával megszervezték a munkásból, rendőrből, katonából álló járőrszolgálatot. Támogatta a vagongyári munkástanácsot. Szót emelt Földes Gábor letartóztatása miatt. 1956. november 4-én, bár nem lépett be a pártba, megválasztották az MSZMP végrehajtó bizottságába. 1957. február 27-től március 27-ig, majd augusztus 9-től előzetes letartóztatásban volt. A Budapesti Fővárosi Bíróság 7 év szabadságvesztésre ítélte. 1961. április 1-jén szabadult. 1963-ban Budapesten részt vett a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet megszervezésében, ahol igazgatóhelyettes 1976-ig. Kezdeményezésére alapította az intézet a Szervezés és Vezetés c. havonta megjelenő szaklapot, melynek 1967-től szerkesztőbizottsági tagja, 1974-től 1984-ig főszerkesztője. 1972-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa. Nyugdíjazása után az Országos Vezetési Központ osztályvezetője. Budapesten hunyt el 1985. december 3-án.

1934. augusztus 20. 90 éve

hunyt el Budapesten dr. Schwarz Mór főrabbi. Csáktornyán született 1869. július 6-án. A Budapesti Ferenc József Rabbiképző Intézet főgimnáziumában érettségizett. A fővárosi tudományegyetemen filológia, filozófia és pedagógia szakra járt. Közben két és fél évet töltött a berlini egyetemen. 1893-ban filozófiából doktorált. 1895-ben rabbivá avatták. Az 1895-1896-os oktatási évben fővárosi középiskolákban hittantanár. 1896-ban a turóc-szentmártoni hitközség rabbijává választotta. 1898. szeptember 13-án avatták a győri hitközség főrabbijává. Győrben ő volt az első rabbi, aki mindig magyarul mondta a templomi beszédeit. Nevéhez fűződik a zsidó leányok konfirmálásának meghonosítása. A győri izraelita sírkertben helyezték örök nyugalomra.

1999. augusztus 22. 25 éve

hunyt el Győrben Szaló Tibor kézilabdázó, edző. Győrben született 1952. szeptember 6–án. A Radnóti Miklós Általános Iskola után a Révai Miklós Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolában tanult 1967–1971 között. Testnevelő tanári diplomáját a budapesti Testnevelési Főiskolán szerezte meg 1976-ban. Játékos a Rába Vasas ETO-ban 1968–1971-ig, a budapesti Testnevelési Főiskola együttesében 1971–1977-ig és a Vasasban 1977–1980-ig. Ifi, junior és felnőtt válogatott volt. A Vasasban edző 1980-ban, majd az ETO SI-ben 1980–1987-ig, és ezzel egy időben az ETO felnőtt csapatánál 1981–1986-ig Joósz Attila vezetőedző asszisztenseként segédkezett. Emellett a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában 1980–1985 között testnevelő tanár. 1986–1989-ig a Rába ETO szakmai vezetője, irányítása alatt először ezüstérmes (1987-ben), majd a következő két esztendőben (1988, 1989) a bajnoki címet szerezte meg a felnőtt férficsapat. 1989–1991-ig Katarban dolgozott, az Al Arabi Sports Club-nál, 1991–1993-ig az ETO vezetőedzője. 1991–1996-ig az ETO menedzsere. 1996–1999-ig a Komlói Bányász Sport Klub férfi kézilabdacsapat vezetőedzője. Háromszoros bajnok és MNK-győztes, IHF-kupagyőztes. A győri köztemető urnafalában nyugszik.

2009. augusztus 22. 15 éve

hunyt el Mosonmagyaróváron László László agrármérnök. Kókán született 1924. július 13-án. Az elemi iskola elvégzése után Budapesten a Báró Kemény Zsigmond Reálgimnáziumban érettségizett. Agrármérnöki diplomáját 1948-ban szerezte a Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztályán. Gazdasági szaktanári képesítését 1958-ban Gödöllőn, öntözőgazdálkodási szakmérnöki diplomáját 1966-ban ugyanitt, növénytermesztési rendszer szakmérnöki diplomáját 1977-ben Mosonmagyaróváron szerezte. 1970-ben A zöldlucerna szársértéses betakarításának technológiája című disszertációjával egyetemi doktori címet nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Rövid ideig telepvezető agronómusként dolgozott (Tiszasüly), de már fiatalon a tanári hivatást választotta. 1950-től Kalocsán, majd Mosonmagyaróváron (Mezőgazdasági Technikum 1951-1955), illetve Csornán (1955-1963) gazdasági tanár. 1963-ban került a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára, ahol a Termelésfejlesztési Osztályon tudományos munkatárs, majd 1965-től nyugdíjazásáig a Géptani Tanszéken ugyancsak tudományos munkatársi beosztásban tevékenykedett (1963-1984). Főbb kutatási területei: az öntözéses növénytermesztés gépei és berendezései; szársértési vizsgálatok a zöldlucerna betakarítása során; forrólevegős gyorsszárító berendezések üzemeltetése; új nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek fejlesztése és szántóföldi vizsgálata. Közreműködött az egyetemi hallgatók géptan című tantárgyának elméleti és gyakorlati oktatásában. Részt vett a Gépipari Tudományos Egyesület, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a „Mosonvármegye” című havi lap szerkesztőségének munkájában. 1966-tól mezőgazdasági területen igazságügyi szakértőként tevékenykedett. Pályafutása alatt több száz írása jelent meg a legkülönbözőbb szaklapokban és újságokban. Szakmai díjai, kitüntetései: A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1961),TIT Aranykoszorús Jelvény (1979, 1982), a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1984), Műszaki Irodalmi Díj (GTE, 1993), Egyetemi Emlékérem (2004).Földi maradványait 2009. augusztus 27-én a magyaróvári temetőben helyezték örök nyugalomra.

1009. augusztus 23. 1015 éve

Szent István országgyűlést tartott Győrben. Ezen a napon itt írta alá a király a pécsi püspökség alapító levelét is.

1874. augusztus 24. 150 éve

Budapesten született Malasits Géza országgyűlési képviselő. Szülővárosában elemi és lakatos ipari iskolát végzett, majd több európai országban megfordult (Belgium, Hollandia, Spanyolország, Anglia stb.). Budapesten 1903-ban belépett a Vasmunkások Országos Szövetségébe. E szakszervezet országos titkára lett 1905-ben. Győrrel 1924-ben került kapcsolatba. Indult az akkori időközi országgyűlési választások egyik mandátumáért. Az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) színeiben képviselő lett, választási sikerét folyamatosan megismételte. Kritikusai is elismerték képviselői erényeit. Az utolsó Horhy-korszakbeli választásokon, 1939-ben, a szélsőjobboldali megerősödés idején is megtartotta győri képviselői mandátumát. Az MSZDP parlamenti frakciójában a törvénykezési bizottság tagja volt. Magyarország német megszállása idején Németországba deportálták. Visszatérve, 1945. november 4-től élete végéig ismét országgyűlési képviselő volt. A Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett. Budapesten hunyt el 1948. november 9-én

1874. augusztus 24. 150 éve

Győrben rendezték az Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését augusztus 24 és augusztus 30. között.

1984. augusztus 24. 40 éve

Budapesten hunyt el Vörös Imre gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora. Győrben született 1903. szeptember 25-én. A budapesti Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki, 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen doktori oklevelet szerzett. 1926 és 1934 között a műegyetem több tanszékén volt tanársegéd, közben 1934-1939 között a MÁVAG konstruktőre, 1939-1940-ben adjunktus, 1940-től a budapesti műegyetem gépelemek tanszékén tanár, a tanszéket 1968-ig vezette. 1973-ban vonult nyugállományba. 1947 és 1949 között az Állami Műszaki Főiskola alapító igazgatója. A harmincas években több jelentős találmánya volt. Egyetemi professzorként a gépelemek mérési laboratóriumát fejlesztette ki, és a műanyag fogaskerekek számos elméleti és gyártási problémáját oldotta meg, tankönyvsorozatot írt. Számos hazai egyesületben, tudományos bizottságban, a magyar és a nemzetközi szabványosításban töltött be vezető tisztséget.

1849. augusztus 25. 175 éve

hunyt el Temesváron Murmann Sámuel nemzetőrnagy, a soproni nemzetőrség főparancsnoka. Sopronban született 1817. június 3-án. 1830-től 1932-ig az Evangélikus Líceumban nevelkedett, majd a bécsi műszaki főiskolán tanult. 1835-ben katonának állt, vonzotta a lovastiszti pálya. 1836-tól a 2. hannoveri huszárezredben szolgált, ahol hadnagyi, majd 1846-tól főhadnagyi rangra emelkedett. 1848. január 15-én saját kérésére ideiglenesen nyugállományba helyezték. 1848. március 18-án Sopronban is megalakult a nemzetőrség. 1848. július 9-én Murmann Sámuel főparancsnok helyettes lett, majd szeptember 20-tól a soproni nemzetőr zászlóalj parancsnoka. A lövői vereséget követő zűrzavaros főtisztválasztás után, 1848. november 4-én Murmann lemondott parancsnoki tisztéről. 1848. november 13-tól már Arad megye és Arad város kinevezett nemzetőrnagya volt. Részt vett a vár ostromában. Kitűnt vitézségével a bánáti harcokban, ahol a vesztett temesvári csata után - 1849. augusztus 25-én - osztrák fogságba esett. Haynau még aznap kivégeztette.

1969. augusztus 25. 55 éve

Budapesten elhunyt Menyhárd István építőmérnök. Vulkapordányban (Sopron vármegye) született 1902. szeptember 21-én. Apja, az erdélyi származású Menyhárd Béla a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. állomásfőnöke volt, Csornán, majd Sopronban teljesített szolgálatot. Menyhárd István Sopronban járt az elemibe, majd a reáliskolába. A budapesti Műegyetem általános mérnöki karán 1925-ben szerezte meg az oklevelet. Első munkája a soproni honvéd főreál kápolnája építésének vezetése volt (1927). 1929-ben költözött Budapestre. A Műegyetem Mechanikai Tanszékén vállalt állást, 1948-tól az Állami Mélyépítés-tudományi Intézetben dolgozott, 1957-től az Ipartervben, élete végén a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál működött. A vasbeton-héjszerkezetek fejlesztése terén életműve világviszonylatban is kimagasodik. Két jelentős műve: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési RT. kelenföldi autóbuszgarázsa és a székesfehérvári alumíniumkohó csarnokának terve.

1919. augusztus 26. 105 éve

Pozsonyban született Jankovich Nándor mérnök. Az elemi iskolát Horvátjárfalun végezte. 1940 és 1945 között a győri tüzérosztálynál szolgált, majd ezt amerikai fogság követte. 1946-tól a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban udvari segédmunkás, majd erőtelepi dolgozó, rövidesen műbőrüzemi gépkezelő. 1948-tól 1951-ig üzemi szakszervezeti elnök, 1952-től 1955-ig üzemvezető. Közben esti tagozaton elvégezte a textilipari technikumot. 1955 és 1957 között az expedíció üzemrész vezetője, majd a gyár igazgatója, 1972-től vezérigazgatója. 1966-ban megyei tanácstag lett, tevékenykedett a tervbizottságban és a megyei tanács ipari állandó bizottságában. 1967-ben befejezte tanulmányait a Felsőfokú Gépipari Technikum gépépítő tagozatán. 1974-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. A Munka Érdemrend arany fokozatával és Állami díjjal ismerték el tevékenységét 1970-ben. Győrben hunyt el 1985. december 18-án. A városi köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.

1924. augusztus 27. 100 éve

hunyt el Felsőkismartonhegyen Nagy Mihály plébános. Ebergőcön született 1859. szeptember 29-én. 1883-ban pappá szentelték. Szárazvámon, Sopronnyéken plébános. 1914-ben a kismartonhegyi és kismartonváraljai Szt István király prépostság prépostja. 1917-től püspöki helynök és iskolai felügyelő Kismartonban. Külföldi szónokoktól fordított egy gyűjteményt.

1844. augusztus 28. 180 éve

Kőszegen született Kiss Jenő ügyvéd. Középiskolai tanulmányait Kőszegen, Sopronban és Pápán, a jogot a pápai jogakadémián végezte. 1867. április 24-én bírói vizsgát tett Pozsonyban. 1867. május 10-én Győr vármegyei esküdt, 1869 végén szolgabíró. A következő évben ügyvédi vizsgát tett, ügyvédi irodát nyitott Győrött, a vármegye tiszteletbeli ügyészévé nevezték ki. 1885 és 1887 között Győr szabad királyi város alügyésze. Ezt követően ismét ügyvédi praxist folytatott. A Függetlenségi Párt jegyzője, a győri evangélikus egyházmegye ügyésze és jegyzője, a Győr városi és megyei tanítóegyletek ügyésze volt. Halálának ideje nem ismert.

1869. augusztus 28. 155 éve

Nagykanizsán született dr. Lugossy István Győri királyi törvényszéki orvos. Szülővárosában végezte a főgimnáziumot és érettségizett 1887-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1901-ben kapta meg orvosi diplomáját. Közben Bécsben, Berlinben és más német egyetemeken is részt vett hallgatóként, hosszabb tanulmányutat tett Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és a Balkán államaiban is, több külföldi idegen nyelvet elsajátított. Orvosi pályáját 1899-ben az újonnan megalakult budapesti mentőegyesületnél kezdte. 1901-ben a bábolnai állami ménesintézet orvosa lett, ahol tíz évig működött. 1911-ben került Győrbe, egy év múlva vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezték ki. A világháború alatt a győri tartalék hadikórház osztályfőorvosa volt. Több kitüntetéssel jutalmazták munkáját. Az Országos Orvosszövetség győri fiókjának alelnöke, a Győri Ének- és Zeneegylet választmányi tagja, a Győri Olvasóegyletnek, a Győri Képzőművészeti Társulatnak és számos más társadalmi egyesületnek tagja volt a városban. Orvosi szaklapokban és a helyi lapokban jelentek meg írásai, egészségtan témában előadásokat tartott. Győr és vidéke 1848-49-ben címmel történelmi tanulmányt is írt. Halálának idejét nem ismerjük.

1919. augusztus 28. 105 éve

Budapesten elhunyt báró németkeresztúri Dóczy Lajos (Dux Baruch néven 1872-ig, Dóczi néven 1900-ig) költő, drámaíró, műfordító. Sopronban született 1845. november 30-án. Bécsben jogot hallgatott, emellett dolgozott a Presse szerkesztőségében. 1865-ben a lap megbízásából Pesten volt tudósító. A magyarországi lapokban Deák politikáját támogató cikkeket írt. 1867-től miniszterelnökségi fogalmazó, majd 1871-től titkár. 1873-ban miniszteri tanácsosi, 1879-ben osztályfőnöki címet kapott. Hosszú ideig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyi sajtófőnöke volt. Bárói rangját 1900-ban kapta. 1887-től a Kisfaludy Társaság tagja. A korabeli magyar és német nyelvű lapokban számos verse és tanulmánya jelent meg. Első drámáját, Az utolsó próféta című tragédiát 1869-ben adták elő a Népszínházban. Színművei közül különösen a Csók című vígjáték (1874) aratott kiemelkedő sikert. Goethe és Schiller számos művét fordította magyarra, illetve magyar költők alkotásait, például Madách Az ember tragédiája című művét németre (Bp., 1891). 1902-től haláláig Budapesten élt.

1919. augusztus 28. 105 éve

Bécsben elhunyt lovag Kalmár Sándor tengerésztiszt, matematikus, világ körüli utazó. Sopronban született 1838. december 11-én. 1853-tól 1856-ig a trieszti tengerészeti akadémiát látogatta. Tengerészeti kadétként 1857-től 1859-ig részt vett a Novara-expedícióban, a fregattal 551 nap alatt körülhajózta a földet. 1860-ban Ferdinand Miksa főherceget kísérte Brazíliába az Elisabeth Yachton. 1861-től 1863-ig a tengerész növendékeknek matematikát tanított az Arethusa, Saida, Huszár és Venus hajókon. 1865-től megszakítással, 1874-től állandóan a matematika-geodéziai csoport tanára volt a császári és királyi katonai földrajzi intézetben. 1868 és 1870 között az adriai tengerpart térképészeti munkáit irányította. 1880-ban korvettkapitánynak nevezték ki, és megbízták a katonai földrajzi intézet vezetésével. 1895-ben a polai vízrajzi hivatal igazgatója lett. 1899-ben mint címzetes altengernagy vonult nyugdíjba.

1934. augusztus 29. 90 éve

Nagy-Baromban (Sopron megye) született Karall Lőrinc római katolikus alesperes, elemi iskolai igazgató, rábaközi főesperes. A győri püspöki egyházmegye növendékpapja, 1861. július 16-án szentelték fel. 1865-től győrújfalui, 1879-től pándorfi plébános, 1897-től győri kanonok. A horvát iskolák használatára lefordította a közép kátét.

1869. augusztus 30. 155 éve

Pannonhalmán elhunyt Prux Xavér János bencés pap, főgimnáziumi tanár. Győrben született 1815. január 23-án. 1838. július 26-án szentelték áldozópappá. Főapáti szertartó volt Pannonhalmán (1838-1839), gimnáziumi tanár Sopronban (1841-1843), hitszónok (1841-1843), gimnáziumi tanár és hitszónok Győrött (1843-1861), 1861-től újoncképző Pannonhalmán.

1939. augusztus 30. 85 éve

Győrsövényházán született Szapudi András író, költő, újságíró. Sopronban a Tanítóképző Intézetben tanult. A Győrben megjelenő Kisalföld munkatársa 1969-1971-ig, 1972 és 1976 között főmunkatársa. 1976-ban lett a Somogyi Néplap, majd a Somogyi Hírlap munkatársa, haláláig vezette a siófoki szerkesztőséget. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: kilenc kötete jelent meg, részben elbeszélésekkel, részben kisregényekkel. 1993-ban Hazánk címmel irodalmi, kulturális és közéleti folyóiratot kezdeményezett. Újságírói, alkotói tevékenységét Győr-Sopron megye irodalmi nívódíjjal (1968), Somogy megye művészeti díjával (1986) és Rózsa Ferenc-díjjal (1987) ismerték el. Siófokon hunyt el 2001. szeptember 18-án. Halála után szülőfalujában utcát neveztek el róla.

1809. augusztus 31. 215 éve

Napóleon francia császár Győr városába érkezett, szállása a Bezerédj-féle házban volt.

1874. augusztus 31. 150 éve

született Budapesten Fehér Amadé jogász, tisztviselő. 1894-1896 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt, ezt követően jogot tanult a budapesti egyetemen. 1903-ban közigazgatási gyakornokként került vissza Moson vármegyébe. Egy ideig  Nezsideren, majd Magyaróváron, a főszolgabíróságon dolgozott. Az első világháborúba honvéd huszárhadnagyként vonult be, huszárkapitányként tért vissza és kiérdemelte a Signum Laudis kitüntetést is. 1921. július 27-én mint tiszteletbeli főszolgabírót, betegség miatt nyugdíjazták. Visszatérve Budapestre német juhászkutyák tenyésztésébe kezdett, majd 1927 tavaszán Budafokon megnyitotta a „Majestic” nevet viselő kutyaszállodát, idomítótelepet és tenyészállomást. Anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot követett el Budapesten 1927. december 5-én.