Megyei évfordulónaptár

1934. augusztus 2. 85 éve
Győrben hunyt el Jerfy Géza ügyvéd. Bordácspusztán született 1879. augusztus 4-én. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett oklevelet. Tíz évig gyakorló ügyvéd volt, majd az ügyvédi kamara titkára, később ügyésze lett. A Győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagja volt 25 évig. Munkájának elismeréseként a város törvényhatósági bizottsága 1911. január 1-jén Győr tiszti főügyészévé választotta. Győr közéletének egyik legismertebb szereplője volt.
1994. augusztus 3. 25 éve
Bad Wimpfenben (Németország) elhunyt Schusteritsch Jenő helytörténész. Sopronban született 1913-ban. A Petőfi téri Szent Imre Iskolába, majd a helyi bencés gimnáziumba járt, a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett. A soproni Idegenforgalmi Hivatalban működött 1941-ig, majd önkéntesként jelentkezett a frontra. Hadifogoly volt Bad Margentheimben, 1946-ban tért onnan haza. Több magyar-német lap munkatársaként dolgozott Stuttgartban és Münchenben, a magyar-német naptár egyik szerkesztője volt. Később áttelepedett Bad Wimpfenbe. 15 éven át vezette az általa alapított Ödenburger Heimatmuseumot, mely szülővárosa múltját hitelesen tárja fel a látogatóknak. 1964-ben jelent meg Ödenburger Heimatbuch című szép honismereti albuma.
1844. augusztus 5. 175 éve
Pesten hunyt el kecskeméti Csapó Dániel alispán, országgyűlési követ, mezőgazdasági szakíró. Győrben született 1778. március 21-én. Győri házuk a Rákóczi utca és a Széchenyi tér sarkán állt. Iskoláinak jó részét szülővárosában végezte. A felkelő sereg tisztjeként harcolt Napóleon ellen a kismegyeri csatában. Kilenc évig Tolna megye alispánja, két ízben országgyűlési követe. Tengelici földbirtokát mintagazdasággá fejlesztette. Nagy értékű tenyészállatokat vásárolt, kiváló vetőmagvakat termesztett és hozott külföldről. Szorgalmazta az ipari növények termesztését (dohány, kender). Példaértékű fásítást valósított meg a Duna menti homokos földjein. Szerepet vállalt az Állatmutogató Társaságban, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) létrehozásában (1835). Ez utóbbi alelnökeként a gazdák és a mezőgazdaság érdekeit szolgáló törvényeket kezdeményezett. Szakcikkei főként a Magyar Gazda és a Gazdasági Tudósítások című lapokban jelentek meg. A Gazdasági kistükör című könyv írója és szerkesztője volt, amely 3 év alatt hat kiadást, később újabbakat ért meg.
1994. augusztus 5. 25 éve
Miskolcon hunyt el Kunt Ernő festő, grafikus. Sopronban született 1920. január 26-án. 1943-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István és Varga Nándor Lajos volt. Előbb Ózdon telepedett le, majd 1960-tól a Miskolci Művésztelepen élt és dolgozott. Emil Nolde állt előtte követendő példaként. A képzőművészet valamennyi ágát sikeresen művelte, gazdag életművet hagyott maga után. Egyéni kiállítások keretében, rendszeresen bemutatta legfrissebb alkotásait. Színes fametszeteivel több ízben képviselte hazánkat nemzetközi kiállításokon. Művészetét rangos díjakkal ismerték el: Munkácsy-díj (1959, 1963), X. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíja (1968), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1985), Kondor Béla-díj (Miskolc város képzőművészeti nívódíja, 1993.).
1869. augusztus 7. 150 éve
Győrben született dr. Singer Emil orvos. Elemi és középiskolai tanulmányait Győrben végezte. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karán diplomázott 1895-ben. 1896-ban Kiskundorozsmára költözött és községi orvos lett. 1911-ben Győrben telepedett le, itt a kerületi munkásbiztosító pénztár, a Magyar Folyam Tengerhajózási Rt. és a Dunagőzhajózási Társaság orvosa. A vármegyénél többször is végzett körorvos-helyettesi munkát. 1914 és 1915 között Győrben katonai szolgálatot teljesített, 1916-ban Belgrádba helyezték át. 1918-ban került vissza Győrbe, 1920-ig magánorvosként működött. 1925. december 29-én hunyt el Győrben.
1944. augusztus 7. 75 éve
Káldon hősi halált halt nemes vitéz Molnár László hadnagy. Nagykőrösön született 1921. május 1-jén. Édesapja nemes vitéz Molnár Gyula ezredes volt. László méltó akart lenni apjához, a katonai felmenőkhöz. A soproni II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskola növendéke volt (1931-1939), majd Kassán tanult tovább a Horthy Miklós Repülőakadémián. 1942-ben avatták hadnaggyá. A vadásziskola elvégzése után a keleti frontra került, ahol sorra követték egymást sikeres bevetései. 1944. január 8-án négy ellenséges gépet lőtt le. Összesen 132 bevetésen vett részt és 25 légi győzelmet aratott. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi érmet már csak halála után adhatták át édesapjának.
1994. augusztus 7. 25 éve
Budaörsön hunyt el Török Endre mérnökgeológus. Téten született 1929. január 19-én. A Pápai Tanítóképzőben tanítói végzettséget (1947), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1953), az ELTE Természettudományi Karán geomorfológiából doktorált (1962), a műszaki tudomány kandidátusa (1985). Budapesten gimnáziumi nevelőtanár (1953-1957), az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Vásárhelyi Pál Kollégium igazgatója (1957-1959), az ÉKME és a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1959-1964), egyetemi adjunktusa (1964-1979), egyetemi docense (1979-1993). A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Kar főiskolai docense, a geológia-geotechnológia előadója (1968-1972). Ásvány-kőzettani, és kőzetgenetikai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepe volt a Budapest építéstervezéséhez kapcsolódó mérnökgeológiai térképezési munkákban, a Magyarország üdülőkörnyezetét érintő településfejlesztési mérnök-geológiai kutatásokban.
1869. augusztus 8. 150 éve
Zalaegerszegen született Hencz Ferenc kúriai bíró, a győri királyi törvényszék elnöke. A szombathelyi főgimnáziumban érettségizett, a budapesti tudományegyetemen jogtudományból államvizsgázott. 1895. szeptember 1-től joggyakornok, néhány hónap után aljegyző a zirci királyi járásbíróságnál. Budapesten bírói oklevelet szerzett, majd Tapolcára került királyi járásbírósági albírónak. Két és fél év múlva a győri királyi táblánál tanácsjegyző. Öt év múlva Veszprémben törvényszéki bíró, egy év múlva a szombathelyi királyi járásbíróság vezetője, öt év múlva a győri királyi táblának elnöki titkára. 1894 februárban a győri királyi törvényszék elnökévé nevezték ki. Az igazságszolgáltatás terén elért kiváló eredményei elismeréséül Magyarország kormányzója 1922-ben a kúriai bíró címmel ruházta fel. Budapesten hunyt el, 1935. december 1-jén. Szerettei, tisztelői a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle.
1919. augusztus 8. 100 éve
Pápán elhunyt Bognár Endre evangélikus lelkész. Felpécen született 1842. november 8-án. A gimnáziumot Győrben és Sopronban végezte (1856-1864), a teológiát előbb Sopronban (1864-1867), majd Bécsben hallgatta. Néhány hónapig vadosfai káplán, majd egy évig őrszigeti lelkész. Életének nagy részében Lovászpatonán teljesített lelkészi szolgálatot, 1918-ban történt nyugdíjazásáig. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzője volt. Huszonhat évig szerkesztette a Gyámintézet című időszaki közlönyt. 1880-tól évkönyveket adott ki az egyházközségéről, és az első évfolyamban közölte annak történetét is.
1864. augusztus 9. 155 éve
Mosonszentjánoson született Paár István római katolikus pap. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte 1885-től 1889-ig. 1889-ben szentelték fel. Ezután káplán Nezsiderben, kisegítő lelkész Rábapordányban, majd káplán Magyaróvárott 1892-93-ban. 1893 és 1902 között tanulmányi felügyelő és könyvtáros a győri papneveldében. 1897-től teológiai doktor. 1900-1902-ben a filozófia, 1902 és 1924 között a szentírástudományok tanára a győri szemináriumban. Győri székesegyházi kanonok 1923-tól. Pápai tiszteletbeli kamarás és egyházmegyei múzeumőr 1913-tól. 1937. január 31-én hunyt el Győrben.
1909. augusztus 10. 110 éve
Sopronban született Prőhle Jenő irodalomtörténész, pedagógus, könyvtáros. A soproni evangélikus líceum diákja volt 1919-től 1927-ig. A Páznmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán latin-görög szakon tanári diplomát szerzett. Az Eötvös Kollégium tagja volt. 1934-től helyettes, 1937-től rendes tanár a soproni líceumban. 1938-tól haláláig vezette a líceum könyvtárát. 1940-től katonai szolgálatban volt, Németországban angol hadifogságba esett. Hazatérése után 1947-ben megbízták a líceum vezetésével. Az 1950-es államosítás után angol-orosz nyelvtanárként dolgozott tovább. Helytörténeti kutatásai többek között a Soproni Szemlében jelentek meg, melynek 1980-ig a szerkesztőbizottsági tagja volt. Sopronban hunyt el 1986. május 31-én.
1914. augusztus 10. 105 éve
Magyaróváron született Cziffrik Lajos tehenész, az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozata. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári kórház előtt volt, amikor a tömeg Stefkó József határőrtisztet bántalmazta. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával elítélte, kegyelmi kérvényét elutasították. Győrben végezték ki 1958. január 15-én. Földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből a magyaróvári temetőbe vitték 1991 március 23-án.
1994. augusztus 11. 25 éve
Győrben elhunyt Tomaskovics Gyula okleveles textilmérnök. Mosonban született 1928. május 9-én. Iskoláit Győrött a textilipari szakiskolában, majd a Budapesti Műszaki Egyetem textilmérnöki szakán végezte. 1948-tól 1949-ig szövőmunkás, 1959-ig normás volt a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban. 1953-tól 1956-ig a termelési osztály vezetője, ezt követően négy évig munkaügyi osztályvezető volt. 1960-tól 1961-ig műszaki titkár, 1961-től műszaki főosztályvezető, 1966-tól a vállalat főmérnöke, 1979-től igazgató-helyettes, 1982-től 1988-ig, nyugdíjazásáig a Graboplast vezérigazgatója volt.
1994. augusztus 12. 25 éve
Győrben elhunyt dr. Patkós Imre orvos. Mezőtúron született 1916. április 22-én. 1942-től a győri Szent Háromság Kórházban szigorló orvos. 1943. szeptember 25-én a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. 1943. október 1-jén segédorvosként kezdett dolgozni. A második világháborúban nagy tapasztalatra tett szert a sebesültek ellátásában. 1947-ben szerzett sebészeti szakképesítést. 1950 és 1951 között balesetisebész-tanfolyamot végzett, ezután alakította ki a húszágyas baleseti sebészeti osztályt, amelynek vezetője lett. 1959-ben baleseti sebész szakorvosi képesítést szerzett. 1961-ben megyei szakfőorvos. Megszervezte a megye területén a baleseti betegellátást. 1965-ben Érdemes Orvos, 1973-ban Honvédelmi Érdeméremmel, ugyanebben az évben Petz Aladár-emlékéremmel, 1975-ben Pro Urbe Győr Emlékéremmel, 1984-ben a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. 1984-ben ment nyugdíjba, de még tíz évig dolgozott a megyei Rendelőintézetben. 1993-ban átvehette Aranydiplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A győri Traumatológus Vándorgyűlésen kitüntették a Magyar Traumatológus Társaság Emlékérmével (1993). A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.
1759. augusztus 13. 260 éve
Kismartonban hunyt el Hejnegger Péter ferences szerzetes. Kismartonban született, 1712-ben lépett a rendbe, 1714-ben miséspappá szentelték föl. 1726-tól theologiai lector volt, 1735-ben tartományi custos. 1738 és 1747 között tartományfőnök.
1794. augusztus 15. 225 éve
Győrben született alistáli és padányi Máttyus Nepomuk János táblabíró, író, királyi udvarnok. Császári királyi huszár főhadnagy esztei Ferdinánd főherceg 3. számú ezredében (1828-ban Pázmándon, Fehér vármegye), később kapitány és a lipcsei csatakereszt birtokosa; budakerületi első alkormánybiztos és táblabíró. A Magyar Sajtóban jelent meg cikke, az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa volt. Meghalt 1881. május 8-án Budapesten, 87 éves korában.
1969. augusztus 16. 50 éve
Győrben átadták a Révfalut és a Szigetet összekötő Vásárhelyi Pál-hidat (Kis Erzsébet-híd) a Dunán. Itt állt a tízlábú fahíd, melyet az 1945-ös lerobbantás után 1946-ben helyreállítottak, s végül az 1957-es jeges ár tette tönkre. Tervezők: Mányoki János – Pongrácz István – Vida László.
1869. augusztus 17. 150 éve
Győrben született Róna Lajos hírlapíró, lapszerkesztő. A győri Grosz Gusztáv-féle nyomdában inas (1882-1886), majd Budapesten betűszedő a Deutsch-féle, s más kisebb nyomdákban (1887-1888). 1891-ben a képviselőházban írnok. Ezután a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában tisztviselő, közben hírlapírói és kiadási kérdésekkel is foglalkozott. 1903. július 1-jén megvette a Mészárosok és Hentesek Lapja kiadói jogának háromnegyedét és a lapot Komáromi Sándorral együtt adta ki és szerkesztette. Szakirodalmi munkássága a közélelmezéshez kötődik. A Magyar Szakírók Egyesülete és a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége választmányi tagja volt.
1739. augusztus 18. 280 éve
Győrben született Angster Jeromos ferences szerzetes, pedagógus. 1756-ban vették fel a ferences rendbe. 1761-ben történt pappá szentelése után a bölcselet tanára lett. 1767-ben egyházi szónoknak Sopronba, majd Pestre s ismét Sopronba küldték. 1773-ban a szombathelyi gimnáziumban alkalmazták szónoklat- és költészettanárként. Később igazgató lett, ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Pozsonyban hunyt el 1781. május 29-én.
1819. augusztus 18. 200 éve
Pesten született dr. Konek Sándor egyházjogász. Pesten végezte iskoláit: gimnáziumot a piaristáknál (1834), bölcseletet (1836), majd jog- és államtudományokat (1839) tanult. Budán az udvari kamaránál volt fogalmazógyakornok. 1841–1842-ben ügyvédi és jogi doktori címet szerzett. A győri Királyi Kerületi Akadémián a statisztika és a bányajog rendes tanára 1845-től 1849-ig. Győrött írta és adta ki A statisztika elmélete című művét. Az önkényuralom bécsi kormányzata 1850-ben bezáratta az akadémiát, őt áthelyezték a pozsonyi Királyi Akadémiára. 1854-ben a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem statisztikaprofesszora, egy ideig az egyházjogi tanszéket is vezette. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1867-ben rendes tagja. 1861-ben az egyetem dékánja. 1868-ban királyi tanácsos, 1869-ben rektor. Balatonfüreden hunyt el 1882. augusztus 1-jén.
1919. augusztus 18. 100 éve
Román csapatok szállták meg Győr városát, az Ágyúgyár Rt. üzemét teljesen leszerelték, elszállították – megszűnt az üzem működése.
1919. augusztus 18. 100 éve
Nyúlon született Lendvai Mihály újságíró. A pécsi jezsuita gimnáziumban érettségizett, Budapesten és Kassán hallgatott teológiát. A második világháború alatt angol hadifogságba került, 1946 végén tért haza. A Győrmegyei Hírlap munkatársa lett. A győri színház az ő átdolgozásában vitte színre 1949-ben Csajkovszkij Diadalmas asszony című zenés játékát. 1950-ben a Vendéglátó Vállalat ellenőrzési osztályának vezetője, majd a Wilhelm Pick Vagon- és Gépgyárban dolgozott (1951-1954). A Magyar Írók Szövetsége győri írócsoportjának alapító tagja, titkára (1953-1955), a Patyolat Vállalat könyvelője (1955-1956), majd a Moziüzemi Vállalat igazgatója a letartóztatásáig. 1956-ban egyik alapítója a győri Petőfi Körnek. A Győri Nemzeti Tanács mellett működő Sajtó-és Tájékoztatási Iroda vezetője (1956). 1957-ben hazaárulás és összeesküvés vádjával letartóztatták. A kőbányai gyűjtőfogházban és a váci fegyházban dolgozott a fordítóirodán, 1962-ben szabadult. Ezután fizikai munkásként kapott állást, 1983-ban ment nyugdíjba. Nyúlon halt meg 1984. június 2-án.
1919. augusztus 18. 100 éve
Győrben született Jáki Zénó Imre bencés pap, gimnáziumi igazgató-tanár. 1937. augusztus 6-tól bencés szerzetes. 1943. június 20-án áldozópappá szentelték. A Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskolán matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1943–tól 1948-ig gimnáziumi tanár Kőszegen. 1948–tól 1950-ig segédlelkész Nagypösén, közben 1949-ben karnagy és kertgondnok Kőszegen. 1950–től 1951-ig segédlelkész Celldömölkön, lelkész-helyettes Kemenesszentpéteren. 1951–től 1955-ig gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő Pannonhalmán, 1955–től 1957-ig gimnáziumi tanár Győrött. 1957–től 1958-ig gimnáziumi tanár és igazgatóhelyettes Pannonhalmán. 1958 és 1963 között gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő Győrött. 1963–tól 1973-ig gimnáziumi tanár Pannonhalmán, 1973–tól 1977-ig gimnáziumi és diákotthoni igazgató Pannonhalmán. 1977–től 1982-ig gimnáziumi és diákotthoni igazgató Győrött. 1982–től 1985-ig alperjel és gimnáziumi tanár Pannonhalmán, 1985–től 1999-ig beteggondozó és intenciókezelő. 1999-től nyugalomba vonultan élt Pannonhalmán. Elhunyt 2013. március 31-én, 94 évesen.
1009. augusztus 23. 1010 éve
Szent István országgyűlést tartott Győrben. Ezen a napon itt írta alá a király a pécsi püspökség alapító levelét is.
1984. augusztus 24. 35 éve
Budapesten hunyt el Vörös Imre gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora. Győrben született 1903. szeptember 25-én. A budapesti Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki, 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen doktori oklevelet szerzett. 1926 és 1934 között a műegyetem több tanszékén volt tanársegéd, közben 1934-1939 között a MÁVAG konstruktőre, 1939-1940-ben adjunktus, 1940-től a budapesti műegyetem gépelemek tanszékén tanár, a tanszéket 1968-ig vezette. 1973-ban vonult nyugállományba. 1947 és 1949 között az Állami Műszaki Főiskola alapító igazgatója. A harmincas években több jelentős találmánya volt. Egyetemi professzorként a gépelemek mérési laboratóriumát fejlesztette ki, és a műanyag fogaskerekek számos elméleti és gyártási problémáját oldotta meg, tankönyvsorozatot írt. Számos hazai egyesületben, tudományos bizottságban, a magyar és a nemzetközi szabványosításban töltött be vezető tisztséget.
1869. augusztus 25. 150 éve
Budapesten elhunyt Menyhárd István építőmérnök. Vulkapordányban (Sopron vármegye) született 1902. szeptember 21-én. Apja, az erdélyi származású Menyhárd Béla a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. állomásfőnöke volt, Csornán, majd Sopronban teljesített szolgálatot. Menyhárd István Sopronban járt az elemibe, majd a reáliskolába. A budapesti Műegyetem általános mérnöki karán 1925-ben szerezte meg az oklevelet. Első munkája a soproni honvéd főreál kápolnája építésének vezetése volt (1927). 1929-ben költözött Budapestre. A Műegyetem Mechanikai Tanszékén vállalt állást, 1948-tól az Állami Mélyépítés-tudományi Intézetben dolgozott, 1957-től az Ipartervben, élete végén a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál működött. A vasbeton-héjszerkezetek fejlesztése terén életműve világviszonylatban is kimagasodik. Két jelentős műve: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési RT. kelenföldi autóbuszgarázsa és a székesfehérvári alumíniumkohó csarnokának terve.
1919. augusztus 26. 100 éve
Pozsonyban született Jankovich Nándor mérnök. Az elemi iskolát Horvátjárfalun végezte. 1940 és 1945 között a győri tüzérosztálynál szolgált, majd ezt amerikai fogság követte. 1946-tól a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban udvari segédmunkás, majd erőtelepi dolgozó, rövidesen műbőrüzemi gépkezelő. 1948-tól 1951-ig üzemi szakszervezeti elnök, 1952-től 1955-ig üzemvezető. Közben esti tagozaton elvégezte a textilipari technikumot. 1955 és 1957 között az expedíció üzemrész vezetője, majd a gyár igazgatója, 1972-től vezérigazgatója. 1966-ban megyei tanácstag lett, tevékenykedett a tervbizottságban és a megyei tanács ipari állandó bizottságában. 1967-ben befejezte tanulmányait a Felsőfokú Gépipari Technikum gépépítő tagozatán. 1974-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. A Munka Érdemrend arany fokozatával és Állami díjjal ismerték el tevékenységét 1970-ben. Győrben hunyt el 1985. december 18-án. A városi köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.
1844. augusztus 28. 175 éve
Kőszegen született Kiss Jenő ügyvéd. Középiskolai tanulmányait Kőszegen, Sopronban és Pápán, a jogot a pápai jogakadémián végezte. 1867. április 24-én bírói vizsgát tett Pozsonyban. 1867. május 10-én Győr vármegyei esküdt, 1869 végén szolgabíró. A következő évben ügyvédi vizsgát tett, ügyvédi irodát nyitott Győrött, a vármegye tiszteletbeli ügyészévé nevezték ki. 1885 és 1887 között Győr szabad királyi város alügyésze. Ezt követően ismét ügyvédi praxist folytatott. A Függetlenségi Párt jegyzője, a győri evangélikus egyházmegye ügyésze és jegyzője, a Győr városi és megyei tanítóegyletek ügyésze volt. Halálának ideje nem ismert.
1869. augusztus 28. 150 éve
Nagykanizsán született dr. Lugossy István Győri királyi törvényszéki orvos. Szülővárosában végezte a főgimnáziumot és érettségizett 1887-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1901-ben kapta meg orvosi diplomáját. Közben Bécsben, Berlinben és más német egyetemeken is részt vett hallgatóként, hosszabb tanulmányutat tett Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és a Balkán államaiban is, több külföldi idegen nyelvet elsajátított. Orvosi pályáját 1899-ben az újonnan megalakult budapesti mentőegyesületnél kezdte. 1901-ben a bábolnai állami ménesintézet orvosa lett, ahol tíz évig működött. 1911-ben került Győrbe, egy év múlva vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezték ki. A világháború alatt a győri tartalék hadikórház osztályfőorvosa volt. Több kitüntetéssel jutalmazták munkáját. Az Országos Orvosszövetség győri fiókjának alelnöke, a Győri Ének- és Zeneegylet választmányi tagja, a Győri Olvasóegyletnek, a Győri Képzőművészeti Társulatnak és számos más társadalmi egyesületnek tagja volt a városban. Orvosi szaklapokban és a helyi lapokban jelentek meg írásai, egészségtan témában előadásokat tartott. Győr és vidéke 1848-49-ben címmel történelmi tanulmányt is írt. Halálának idejét nem ismerjük.
1919. augusztus 28. 100 éve
Budapesten elhunyt báró németkeresztúri Dóczy Lajos (Dux Baruch néven 1872-ig, Dóczi néven 1900-ig) költő, drámaíró, műfordító. Sopronban született 1845. november 30-án. Bécsben jogot hallgatott, emellett dolgozott a Presse szerkesztőségében. 1865-ben a lap megbízásából Pesten volt tudósító. A magyarországi lapokban Deák politikáját támogató cikkeket írt. 1867-től miniszterelnökségi fogalmazó, majd 1871-től titkár. 1873-ban miniszteri tanácsosi, 1879-ben osztályfőnöki címet kapott. Hosszú ideig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyi sajtófőnöke volt. Bárói rangját 1900-ban kapta. 1887-től a Kisfaludy Társaság tagja. A korabeli magyar és német nyelvű lapokban számos verse és tanulmánya jelent meg. Első drámáját, Az utolsó próféta című tragédiát 1869-ben adták elő a Népszínházban. Színművei közül különösen a Csók című vígjáték (1874) aratott kiemelkedő sikert. Goethe és Schiller számos művét fordította magyarra, illetve magyar költők alkotásait, például Madách Az ember tragédiája című művét németre (Bp., 1891). 1902-től haláláig Budapesten élt.
1919. augusztus 28. 100 éve
Bécsben elhunyt lovag Kalmár Sándor tengerésztiszt, matematikus, világ körüli utazó. Sopronban született 1838. december 11-én. 1853-tól 1856-ig a trieszti tengerészeti akadémiát látogatta. Tengerészeti kadétként 1857-től 1859-ig részt vett a Novara-expedícióban, a fregattal 551 nap alatt körülhajózta a földet. 1860-ban Ferdinand Miksa főherceget kísérte Brazíliába az Elisabeth Yachton. 1861-től 1863-ig a tengerész növendékeknek matematikát tanított az Arethusa, Saida, Huszár és Venus hajókon. 1865-től megszakítással, 1874-től állandóan a matematika-geodéziai csoport tanára volt a császári és királyi katonai földrajzi intézetben. 1868 és 1870 között az adriai tengerpart térképészeti munkáit irányította. 1880-ban korvettkapitánynak nevezték ki, és megbízták a katonai földrajzi intézet vezetésével. 1895-ben a polai vízrajzi hivatal igazgatója lett. 1899-ben mint címzetes altengernagy vonult nyugdíjba.
1934. augusztus 29. 85 éve
Nagy-Baromban (Sopron megye) született Karall Lőrinc római katolikus alesperes, elemi iskolai igazgató, rábaközi főesperes. A győri püspöki egyházmegye növendékpapja, 1861. július 16-án szentelték fel. 1865-től győrújfalui, 1879-től pándorfi plébános, 1897-től győri kanonok A horvát iskolák használatára lefordította a közép kátét.
1869. augusztus 30. 150 éve
Pannonhalmán elhunyt Prux Xavér János bencés pap, főgimnáziumi tanár. Győrben született 1815. január 23-án. 1838. július 26-án szentelték áldozópappá. Főapáti szertartó volt Pannonhalmán (1838-1839), gimnáziumi tanár Sopronban (1841-1843), hitszónok (1841-1843), gimnáziumi tanár és hitszónok Győrött (1843-1861), 1861-től újoncképző Pannonhalmán.
1939. augusztus 30. 80 éve
Győrsövényházán született Szapudi András Író, költő, újságíró. Sopronban a Tanítóképző Intézetben tanult. A Győrben megjelenő Kisalföld munkatársa 1969-1971-ig, 1972 és 1976 között főmunkatársa. 1976-ban lett a Somogyi Néplap, majd a Somogyi Hírlap munkatársa, haláláig vezette a siófoki szerkesztőséget. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: kilenc kötete jelent meg, részben elbeszélésekkel, részben kisregényekkel. 1993-ban Hazánk címmel irodalmi, kulturális és közéleti folyóiratot kezdeményezett. Újságírói, alkotói tevékenységét Győr-Sopron megye irodalmi nívódíjjal (1968), Somogy megye művészeti díjával (1986) és Rózsa Ferenc-díjjal (1987) ismerték el. Siófokon hunyt el 2001. szeptember 18-án. Halála után szülőfalujában utcát neveztek el róla.
1809. augusztus 31. 210 éve
Napóleon francia császár Győr városába érkezett, szállása a Bezerédj-féle házban volt.
Frissítve: 2019.01.16