Megyei évfordulónaptár

1885. augusztus 7. 135 éve
Győrszemerén született Fejes László kereskedő. A győri felső kereskedelmi iskolában érettségizett. Pályáját a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél kezdte, 1919-20-ban a győri fiók igazgatója. Ekkor önálló kereskedő lett Győrött. Elnöke lett a győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testületnek, alelnöke a győri kereskedelmi és iparkamarának. Az első világháborúban a fronton harcolt, késöbb tanulmányutakon járt Ausztriában, Lengyelországban és Németországban. Cikkei jelentek meg helyi lapokban. 1940 után hunyt el.
1885. augusztus 7. 135 éve
Győrben született Pogány Imréné, Weisz Irén, tanár. A helyi izraelita népiskolában, majd a polgári leányiskolában tanult. 1899-ben a győri tanítóképző intézet hallgatója lett, 1903-tól Budapesten vállalt tanári állást. 1907-től újra Győrben élt, 1917 végétől a Győri Munkások Gyermekbarát Egyesülésének választmányi tagja, 1918. november 3-án a Győri Nemzeti Tanács, majd november 5-én a Nők Tanácsának tagja. 1919. március 23-án a tanfelügyelőség és a főigazgatóság élére nevezték ki, a megyei művelődési osztály intézőbizottságának tagja lett. Más funkciókat is betöltött a Tanácsköztársaág ideje alatt, annak bukása után külföldre távozott. A háború után visszatért családjával Magyarországra. Budapesten hunyt el 1974. március 17-én.
1920. augusztus 7. 100 éve
Mosonszentmiklóson született Samodai József festőművész, grafikus restaurátor. Pandúr József templomrestaurálás során fedezte fel tehetségét, vele dolgozott 1941-ig. A háború után Borsa Antal iparművész oldalán képezte magát, akivel Maulbertsch mennyezetfreskóit restaurálta a győri székesegyházban. Művésze volt a rézkarcnak, fametszetnek, linómetszetnek és fadomborműveknek. A Győri Képzőművészeti Kör kiállításán olaj-, akvarell-, pasztell- és temperaképekkel vett részt. A szentmiklósi templomot, a győri városháza dísztermét önállóan restaurálta. A megyében közel harminc település templombelsőjét javította, vagy festette újra. 1980-ban önálló kiállítással szerepelt a Győri Műcsarnokban. Győrben hunyt el 1984. szeptember 18-án. 1985-ben a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban emlékkiállításon mutatták be képeit.
1795. augusztus 9. 225 éve
Dukán született Dukai Takách Judit költő. Fiatal lányként hosszabb időt töltött Sopronban, buzgón látogatta a kulturális eseményeket. A gyermekkorától verselő, fogékony lelkű fiatal lányra Kis János költő-püspök is felfigyelt, védőszárnyai alá vette és megismertette a líceumi Magyar Társaság tagjaival. Költői fejlődésére nagy hatással volt, hogy az Itáliából hazatérő Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós – Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor után – őt is felkereste otthonában. Legemlékezetesebb költői sikerét a keszthelyi Helikon ünnepségeken aratta. Festetics György rendezvényei a kor legrangosabb írótalálkozói voltak, s ezeken az ünnepségeken Judit volt a központ. Népszerűségét jelzi, hogy a dunántúli Berzsenyi és Kisfaludy, valamint a tiszántúli Kazinczy és Csokonai mellett az ő emlékezetére is fát ültettek a mecénás Festetics gróf parkjában. Az ünnepelt költőnő 1836. április 15-én Sopronban hunyt el tüdővészben. A ház falán, ahol soproni éveit töltötte, bronz emléktáblát helyeztek el.
1870. augusztus 10. 150 éve
Magyaróvárott született ürményi dr. Cselley Kálmán királyi közjegyző. Tanulmányait a magyaróvári algimnáziumban kezdte, majd a pozsonyi főimnáziumban folytatta, 1888-ban érettségizett. Budapesten szerezte meg a jogi diplomát 1895-ben, az ügyvédi oklevelet 1898-ban. Magyaróvárott kezdte az ügyvédi pályát. Kismartonban, később Magyaróváron királyi közjegyző-helyettes volt, ugyanitt 1907-ben már királyi közjegyző. Közismert és tekintélyes jogász volt. Magyaróvár társadalmi és kulturális fejlesztésén évtizedeken keresztül fáradozott. A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyesületnek 1910-től 1929-ig elnöke volt, utána pedig örökös díszelnöke. Működése alatt nyílt meg a magyaróvári múzeum épülete. A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöke volt. Pénztárnoka, majd elnöke volt a helyi Vörös Kereszt egyletnek, amiért II. osztályú díszjelvénnyel tüntették ki. Az önálló Moson megye megszűnéséig (1924) számos megyei bizottságnak tagja volt. Tagja lett az egyesített vármegyék törvényhatóságának, Magyaróvár város közgyűlésének. Az egyesített megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Számos további testület igazgatóságában tevékenykedett (pl. Mosonmegyei Gazdasági Egylet). A második tanácsrendszerben a műemlék értékű Fő utcai házukat államosították, majd az 1970-es években reneszánsz külsővel állították helyre, és ide került a Hansági Múzeum második épülete és kiállítása (1983). A ház ma is a Cselleyek nevét viseli. Cselley Kálmán Magyaróváron hunyt el 1939. január 6-án. A család tagjai a magyaróvári temetőben nyugszanak.
1920. augusztus 12. 100 éve
Királyhidán született Lénárth Elek karmester, zenekari kürtművész. A Debreceni Református Kollégiumban teológiát hallgatott, ezzel párhuzamosan a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és kürtművészetet tanult. 1945-től a Kádár Kata Népi Kollégium nevelő tanára, 1948-tól a Magyar Néphadsereg nevelő-, majd politikai tisztje, a kulturális alosztály vezetője. 1952 és 1957 között az Országos Filharmónia főtitkára. 1957-től 1983-ig a Népművelési Intézet főmunkatársa. 1970-től 1983-ig a dorogi Koncert Fúvó Zenekar karmestere volt, nemzetközi versenyeken is sikereket értek el. A Magyar Rádió "Zengjen a muzsika" műsorának szerkesztője 1957 és 1964 között. Számos fúvószenekari darabot, átiratot és hangszerelést írt. Budapesten hunyt el 1984. május 6-án.
1890. augusztus 13. 130 éve
Magyaróváron hunyt el Major Pál miniszteri tanácsos és országgyűlési képviselő, Moson vármegye alispánja. Mezőberényben született 1818. május 4-én. Középiskoláit Sopronban, az evangélikus líceumban végezte. A soproni magyar társaság egyik alapítója volt. A Győri Jogakadémia után elvégezte a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetet. A „Pesti Hírlap” Moson megyei levelezője volt és a főhercegi uradalom alkalmazottja. 1848-ban kinevezték a Moson megye árvaszéki gondnokának, e tisztséget később többször betöltötte. 1861-ben másod alispánná választották. 1865-1870 között Moson megye első alispánja. Ő volt Moson megye első magyar nyelvű monográfusa.
1935. augusztus 14. 85 éve
elhunyt Gold Ödön ügyvéd. Győrben született 1881. március 20-án. 1904-ben avatták doktorrá a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. A Győri Ügyvédi Kamara választmányi tagjává választották 1925-ben és 1930-ban. Alelnöke volt a szeszgyárnak, ügyésze a vagongyárnak, igazgatósági tagja az olajműveknek. A korabeli Győr közéletének ismert tagja volt.
1920. augusztus 17. 100 éve
Héderváron született Siska József mesterszakács. 1935-től 1939-ig tanuló Gundel Károlynál a Gellért Szállóban, 1939. szeptember-től 1945-ig ugyanott szakács. 1945-től 1953-ig a Mezőkémiánál, illetve a Sörszanatóriumban dolgozott. Konyhafőnök 1954 és 1955 között a Gundel Étteremben, 1955 és 1957 között a Royal Szállóban, majd ismét a Gundel Étteremben. 1958-ban szakács a Brüsszeli Világkiállításon. 1958 és 1959 között konyhafőnök a Gundel Étteremben, 1959-től 1960-ig a Palace Szállóban, 1960-től 1963-ig a Nemzeti Szálló Éttermében, 1963-tól 1975-ig a VII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat Hidegkonyha Éttermében. 1975-től rokkantnyugdíjas. Számos nemzetközi szakácsverseny résztvevője; aranyérmet nyert Frankfurtban 1960-ban, az angliai Torgclay-ban 1967-ben, Bécsben 1974-ben. Az Országos Szakácsművészeti Kiállításon 1960-ban II., 1970-ben I. helyezést ért el. 1974-ben Bécsben az „Oscar”-díjas csapat tagja. Budapesten hunyt el 1983. szeptember 6-án.
1995. augusztus 18. 25 éve
Szegeden elhunyt dr. Farkas Éva Edit fizikus. Sopronban született 1940. július 13-án. A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán (JATE TTK) szerzett kémia-fizika szakos oklevelet 1963-ban, doktorált 1968-ban. A fizikai tudomány kandidátusa lett 1994-ben. A JATE TTK Kísérleti Fizikai Tanszékén kezdett dolgozni: gyakornok (1963-1964), tanársegéd (1964-1972), egyetemi adjunktus (1972-1989), az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi adjunktusa (1989-1995), egyetemi docense (1995). Jelentős eredményeket ért el a bikromofor molekulákban lejátszódó energiatranszfer-folyamatok vizsgálata terén, meghatározó a tevékenysége a fluoreszcens napkoncentrátorok gazdaságos felhasználásával kapcsolatban.
1895. augusztus 20. 125 éve
Győrben született Zászlós István (1909-ig Gundl) szobrász. Győrött a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett 1915-ben. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Strófl Alajos, Radnai Béla és Bory Jenő növendéke. Tanulmányúton járt Itáliában, Bécsben, Münchenben. Budapesten tanított rajzot a bencés gimnáziumban, majd nyugdíjazásáig általános iskolákban tanított. Művészeti munkáival 1924-től szerepelt kiállításokon. Szobrot mintázott Petőfiről. Ezüst Szent Imre-szobrát zarándokok vitték XI. Pius pápának Rómába. 1926-ban Hunyadi-szobrával keltett figyelmet. Győrben Gárdonyi Géza bronz mellszobra, Rábapordányban, Kisbarátiban a hősi emlék, Esztergomban a Szent Imre-dombormű az ő munkája. A Győri Képzőművészeti társulat kiállításain 1939-ig szerepelt. Hagyatékának egy része a győri városi múzeum gyűjteményében található. Budapesten hunyt el 1976. szeptember 26-án. A győri karmelita templom kriptájában nyugszik.
1910. augusztus 20. 110 éve
Munkácson született Endrédy György festőművész. Családja az első világháború idején menekültként érkezett Győrbe. A helyi bencés gimnáziumba járt. Együtt tanult rajzolni Borsos Miklóssal, Illés Árpáddal, előbb Pandur Józseftől, majd Békéssy Leó rajziskolájában. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan, majd Glatz Oszkár növendéke volt. 1935-ben diplomázott. Évizedekig rajztanárként dolgozott Dunaföldváron, Munkácson, Sümegen, Esztergomban és Budapesten. 1938 és 1944 között Székesfehérváron, Komáromban, Kassán, Ungváron, Marosvásárhelyen közös kiállításokon mutatta be műveit. Győrött először 1930-1931-ben szerepelt műveivel, 1976-ban a Győri Műcsarnokban önálló kiállítása volt. Budapesten hunyt el 1988 márciusában.
1920. augusztus 20. 100 éve
Sopronban született Markó Ödön textilvegyész, fotóművész. Alsó- és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1947-ben került a textiliparba. Először Sopronban, majd a győri Richards Finomposztógyárban helyezkedett el. Üzemvezető, majd gyáregységvezető volt. A Richards Finomposztógyár fotószakkörében ismerkedett meg a fotózással 1958-ban. 1962-től a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Művészeti Alap tagja. 1964-től 1981-ig a Győri Fotóklub főtitkára. 1969-ben Artist Fiap-kitüntetést kapott. 1978-ban, a Győri Fotóklub 20 éves jubileumán Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Legrangosabb önálló tárlatai: Századunk (1968), Emberek és tájak (1972), Ecce Homo (Győri Műcsarnok, 1980), Életmű-kiállítás (Városi Könyvtár, 1982). Munkásságát Győr-Sopron Megyei Tanács Közművelődési Díjjal jutalmazták 1980-ban. 1984. május 14-én hunyt el, a győri köztemető XIX. parcellájában nyugszik.
1870. augusztus 23. 150 éve
Győrött született Zechmeister Jenő tanársegéd. 1895 szeptembertől 1896 július végéig tanársegéd volt a magyaróvári gazdasági akadémián, majd a sopronmegyei gazdasági egylet titkára. Kiadott műve: A bajor állami állatbiztosítás. Tanulmányúti jelentés (Sopron, 1899). Halálozási adatait nem ismerjük.
1945. augusztus 23. 75 éve
Pannonhalmán hunyt el Dobrovich Ágoston Ferenc bencés pap, bölcsészdoktor, igazgató-tanár. Balonyban született 1897. október 31-én. Belépett a bencés rendbe, 1918. április 7-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1921. május 16-án áldozópappá szentelték. Latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1921 és 1922 között gimnáziumi tanár Pannonhalmán, 1922 és 1923 között Esztergomban, 1923-tól 1933-ig Budapesten (itt 1924 és 1928 között házgondnok is). A pápai bencés gimnázium házfőnöke és igazgatója volt 1933 és 1939 között, csak igazgatója 1939 és 1944 között. 1940 és 1944 között házfőnök és Király Püspök Alapítvány igazgató Komáromban. Tankönyvet írt Világtörténet a gimnáziumok 5. osztálya számára (Bp., 1928. Szabó Dezső egy. tanárral), illetve újságcikkei jelentek meg. A pápai Jókai Kör alelnöke, majd elnöke. 1944-től – már betegen - Pannonhalmán tartózkodott haláláig.
1945. augusztus 23. 75 éve
Győrben született Timkovics László Pál filológus, könyvtáros. A magyarországi latin nyelvű egyházi (dominikánus, ágostonos) irodalom és filozófia problémáival foglalkozott. Anyaggyűjtése a budapesti egyetemi könyvtárba került. Budapesten hunyt el 1982. szeptember 7-én.
1635. augusztus 24. 385 éve
Győrben született Landovics István jezsuita egyházi író, tanár, ellenreformátor. 1652-ben lépett a rendbe. 1672-től Győrött, Sopronban és Nagyszombatban volt hitszónok, majd az erdélyi, moldvai és a morva fejedelemségben misszióban dolgozott. Nyomtatásban két halotti beszéde, majd Novus Succursus című prédikáció kötete jelent meg.
1920. augusztus 24. 100 éve
Mosonszentmiklóson született Rasztovits Ferenc teológus, karnagy, címzetes kanonok. Érettségi után a győri Szemináriumba jelentkezett. 1943. március 25-én szentelték pappá. Első állomáshelye a Rábaközben Egyed község 1944 és 1947 között. Fertőszentmiklóson 1947-től 1949-ig, majd Tatabánya-óvárosban káplán 1949-től 1953-ig. Mindegyik állomáshelyén kórusokat szervezett, összefogta a zenét szerető híveket. Közben elvégezte a Zeneakadémia orgonaművész- és karnagyképző szakát. Ezután karkáplán Győrött 1953-től 1957-ig, ahol a Székesegyház Palesztrina kórusának orgonistája és karnagya. 1957-től a soproni városplébánia karnagya. Előbb a Szentlélek- és Szent Mihály-templomok orgonistája, majd a nagy hírű Szent Mihály énekkar karnagya lett. Egyházi ünnepeken, rádiószerepléseken, kulturális eseményeken, külföldi fellépéseken dirigálta énekkarát. Zenész, énekes és kántor nemzedéket nevelt. 1974-től püspöki tanácsos, 1994-től címzetes kanonok. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a városért kifejtett kulturális és zenei tevékenységéért a „Pro Urbe 2000” emlékérmet adományozta számára. Sopronban hunyt el 2000. szeptember 21-én.
1945. augusztus 24. 75 éve
Győrben született Fehér Tibor élelmiszeripari mérnök, részvénytársaság vezérigazgató. 1963-ban a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Kertészeti Egyetemen diplomázott 1968-ban. 1968 és 1978 között művezető, majd üzemvezető a Győri Hűtőházban. 1978-tól 1990-ig a Badacsonyvidéki Pincegazdaság műszaki igazgatója, 1990-től a Kékkúti Ásványvíz Rt. elnök-igazgatója. 1994-ben tíz társával alapította meg az Ásványvíz Terméktanácsot, amely elnökévé választotta. A szervezet elnöke maradt akkor is, amikor az szövetséggé alakult, illetve az üdítőital szövetséggel egyesült (Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség). 2016. április 11-én elhunyt.
1885. augusztus 25. 135 éve
Sopronban született Bründl Károly hírlapíró, parlamenti gyorsirodai titkár. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban végezte, majd a budapesti műegyetem gépészmérnök hallgatója lett. 1906-tól hírlapíró lett, 1910-től a Pesti Hírlapnál dolgozott, a törvényszéki rovat szerkesztője. 1920-ban a nemzetgyűlés elnöke kinevezte gyorsirodai titkárnak. Budapesten hunyt el 1927. március 13-án. Sopronban temették el.
1915. augusztus 28. 105 éve
Hegyeshalomban született Cziráki Géza László bencés szerzetes, tanár. Középiskoláit a pápai bencéseknél végezte kiváló eredménnyel. 1936-ban a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára iratkozott be magyar–francia szakpárosítással. Egyidejűleg az Eötvös Collegium tagja is, ahol barátságot kötött Sőtér Istvánnal is. Betegségek, egészségi problémák miatt a papi pályáját viszonylag későn kezdhette meg. 1952-ben szentelték pappá. Bencés tanárként működött először Pannonhalmán 1966-ig, majd haláláig a győri bencés gimnáziumban. Behatóan foglalkozott Teilhard de Chardin francia antropológus és teológus életművével és a keresztényszociális tanításokkal is. Győrben hunyt el 1981. július 27-én. Emlékére gimnáziuma évente ad át alapítványi díjat a különösen kiváló irodalmi és nyelvi érdeklődést mutató tanítványoknak.
1720. augusztus 31. 300 éve
Sopronban elhunyt Gensel János Ádám orvos, természettudós. 1677. október 20-án született Sopronban. 1695-től Jénában teológiát, majd orvostudományt hallgatott. Orvosi tanulmányait befejezve olasz egyetemeket látogatott. 1703-ban Páduában bölcsész- és orvosdoktor lett. Visszatérve Vasvárott, majd Sopronban gyakorló, 1709-ben városi orvos, 1710-ben Vas- és Sopron vármegye főorvosa, Esterházy herceg udvari orvosa lett. Természettudományi és orvosi cikkei főleg az Observationes Naturae Curiosorumban jelentek meg. Botanikai érdekességű Neue Hungarische und Schlesische Plantation des vermeinten Indianischen Thees (Breslau, 1737) című dolgozata.
1885. augusztus 31. 135 éve
Sopronban hunyt el Martiny Frigyes polgármester, városkapitány, főbíró. Sopronban született 1801. december 25-én. Az evangélikus líceum diákja volt, s már fiatalon a város hivatalnoka. 1835 szeptemberétől belső tanácsos, 1842-től városkapitány, a reformkori országgyűlések egyik soproni követe. A Soproni Kaszinó Egyesület egyik megalapítója, 1846-tól 1848-ig a város polgármestere. 1848 májusától főbíró, 1848. júniustól a népképviseleti országgyűlés követe. 1849-ben a kormány kíséretében Debrecenben tartózkodott, közben Sopronban megfosztották tisztségétől. A szabadságharc bukása után visszavonult a közélettől, de a kulturális közéletben tovább tevékenykedett.
1970. augusztus 31. 50 éve
Győrben hunyt el Fekete Péter római katolikus pap. Bácsán született 1910. január 3-án. 1935. június 23-án szentelték pappá. Káplánként szolgált Nyúlon (1937), Kisbéren (1938), Halásziban (1940), Mosonban, majd Csepregen. Itt 1951-ben letartóztatták és államellenes összeesküvés vádjával 15 évre ítélték. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956-ban több pappal együtt közkegyelemben részesítette. 1956-tól Szakony, 1958-tól Fehértó plébánosa. Prédikációi jelentek meg az Evangélium című folyóiratban.
Frissítve: 2020.01.14