Vármegyei évfordulónaptár

1676. augusztus 1. 350 éve

Héderváron született Amade Antal báró, magyar költő, Amade László költő apja, a barokk nemesi irodalom képviselője. 1688 és 1696 között a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult. Pozsony megye táblabírája és királyi tanácsos, aranysarkantyús vitéz. 1702. április 1-jén megházasodott, feleségül vette Simonchich-Horváth Mária Rozália bárónőt. A Rákóczi-szabadságharc idején visszavonultan élt Győrben. Istenes verseit kis kéziratos füzetbe szerkesztve Sajghó Benedek pannonhalmi főapátnak ajánlotta 1736-ban. Felbáron hunyt el 1737. április 8-án.

1886. augusztus 2. 140 éve

Győrben született Alexay András katonatiszt. 1913-ban szerzett katonai pilotaigazolványt Bécsújhelyen. 1915 tavaszán az 5. repülőszázad kötelékében orosz hadifogolytáborba került, ahonnan 1918-ban tért haza. 1919-ben a székely 7. repülőszázad parancsnokaként román fogságba került. 1921. októberben ő készítette elő és bonyolította le IV. Károly repülőgépen történő visszatérését. A második királypuccs összeomlása után az USA-ba távozott, itt halt meg 1933. február 21-én.

1966. augusztus 2. 60 éve

Tejfaluszigeten hunyt el Csiba Lajos ornitológus, vadász, néprajzkutató. A csallóközi Tejfalun született 1901. július 27-én. Elvégezte a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát, majd birtokain kezdett gazdálkodni. Szabad idejében vadászattal, a természet megfigyelésével foglalkozott. A második világháborút követően a Benes-dekrétum hatására Magyarországra, Tejfaluszigetre költözött, szerény körülmények között élt. Legendás trófea- és madártojás-gyűjteményét elvitte a világháború. Amit később gyűjtött, 141 madárfaj mintegy 2600 tojása, annak sorsáról nem sokat tudni. A Csallóköz és Szigetköz néprajzával is foglalkozott. Kéziratban feldolgozta Felső-Csallóköz és Szigetköz hiedelemvilágát, babonáit, népszokásait, valamint gyűjtötte a meséket és mondákat is.

1996. augusztus 2. 30 éve

Fertőszéplakon elhunyt Balogh János pedagógus. 1914. június 22-én született Rábacsanakon. Mélyszegénységből önerőből küzdötte fel magát. Munka mellett végezte előbb a Kereskedelmi Akadémia I-II. osztályát, majd Pesten az Állami Tanítóképzőben diplomázott 1949-ben. Fertőszéplakon kezdte a tanítói pályát. 1951 őszétől tagiskola vezető, majd az alsó tagozat igazgatója lett. A faluban és a téglagyárban színjátszó-, kertészeti-, állattenyésztési-, zenei- és fotózási szakcsoportokat szervezett, az idősek részére ezüstkalászos tanfolyamokat, Szabad Föld Téli Estéket. A tűzoltóegyesületi tevékenység is a munkájához tartozott. Két gyakorlókertet létesített az iskolában. Kezdeményezése, szervezése eredményeként épült meg a faluban a kultúrotthon (1955), melynek igazgatójává választották. Az iskolai és kulturális munkája elismeréseként Miniszteri Dicséretet, „Szocialista Kultúráért” kitüntetést (1956), „Társadalmi munkáért” érem ezüst fokozatát (1961), „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója” címet (1974), a „Társadalmi munkáért” arany fokozatát (1975) nyerte el.

1996. augusztus 2. 30 éve

Tatabányán hunyt el Endrédy Zoltán Sándor pap, plébános, költő. Répceszemerén született 1912. január 21-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tanult. Győrött szentelték pappá 1937. június 30-án. Mosonszentmiklóson, 1938-ban Himodon, 1939-ben Egyeden káplán, 1940-ben Bánhidán hitoktató, 1942-ben Ácson adminisztrátor, majd káplán és hitoktató a soproni városplébánián. Plébánosi, hitoktatói tevékenysége mellett verseket írt, folyóiratokban publikált, verses kötetei jelentek meg. 1948-ban Boldogasszony Sopron felett címmel könyve jelent meg, melyben számba vette Sopron közel hetven Mária-emlékét. 1948-ban 10 év börtönre ítélték, mert átsegítette a határon a letartóztatás elől menekülő Mihalovics Zsigmond kanonokot, az Actio Catholica vezetőjét. A buda-déli, majd a kistarcsai internálótábor rabja. 1951. februárban Beresztóczy Miklós közbenjárására szabadult, visszatérhetett Sopronba. 1952-től 1987-ig Környén plébános, majd esperes. 1957. június 26-án a forradalom napjaiban tanúsított magatartása miatt újra letartóztatták és 6 hónapra ítélték. A környei temetőben nyugszik.

1846. augusztus 4. 180 éve

Sopronban született Bobleter Ignác plébános, esperes. A soproni Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnáziumba járt, majd tanulmányait a győri nagyobb papnevelőintézetben folytatta. 1868-ban misés pap lett, ezután magyaróvári káplán, majd zurányi, később mosonszolnoki plébános. 1903-tól Moson-Szolnok kerületi esperese. Cikkeket írt a Magyar Állam napilapba. Főképp közgazdasági kérdésekkel foglalkozott és számos oktató előadást tartott Moson vármegye községeiben a helyes gazdálkodásról. Tagja volt Moson vármegye törvényhatósági bizottságának, ahol elsősorban oktatásügyi kérdésekben volt szakavatott, sikeres a működése. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja volt. Önálló műve is megjelent: "Izabella főherczegnő pártfogása alatt álló magyar-óvári Hildegardeum ismertetése a mosonmegyei közművelődési törekvések szempontjából" (Budapest, 1887. - magyar és német nyelvű kiadásban). Mosonszolnokon hunyt el 1908. február 22-én.

1921. augusztus 5. 105 éve

Ágfalván született Hartner Mihály geofizikus, mérnök. A Műszaki Egyetem soproni földmérőmérnöki karán szerzett geofizikus mérnöki oklevelet (1953). Ezután az egyetem geofizikai tanszékének tanársegédje, majd adjunktusa. Az oktatói munka mellett szakterülete elsősorban a tellurikus kutatás volt. A tellurikus mérések szakértőjeként részt vett a Kínában folyó geofizikai kutatásokban (1956-1959). Kínából hazatérve újra az egyetemi oktatásban tevékenykedett. 1974-től a Magyar Állami Földtani Intézet Nyugat-magyarországi Területi Földtani Szolgálatánál dolgozott. A kínai Barátság Emlékérem (1959), a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója (1974) kitüntetés odaítélésével ismerték el szakmai tevékenységét. Sopronban hunyt el 1979. április 27-én.

1971. augusztus 6. 55 éve

Győrben hunyt el Kollár Gedeon József bencés szerzetes, főiskolai oktató. Bácsán született 1898. március 22-én. Pappá szentelték 1922. június 29-én. Pápán gimnáziumi tanár 1922 és 1925 között. Budapesten egyetemi hallgató 1925 és 1926 között, a Pannonhalmi tanárképző főiskola tanára 1926 és 1965 között. A győrmegyei népművelési bizottságnak aktív tagja volt. 1965-től nyugállományban Pannonhalmán élt.

1921. augusztus 7. 105 éve

Győrben hunyt el Mayr Gyula (Mayer Gyula) órás. 1849-ben született. 1875-ben Badenben tanulta az órásmesterséget. Egy híressé vált világórát tervezett 1910-ben, ami egy év alatt készült el. A különös alkotás egy időben 65 város zónaidejét mutatta külön-külön működő kis óraszerkezeten, amit egy központi meghajtóval kapcsolt össze. A torinói világkiállítás díjnyertes alkotása lett. A győri köztemetőben nyugszik.

1936. augusztus 7. 90 éve

Győrben született Máté Mária kórházi alkalmazott, 1956-os mártír. Győrben a Zrínyi utcai kórházban dolgozott. 1956. október 25-én a győri börtönnél egy elhagyott ÁVH-s teherkocsiról fegyvereket osztott a tömegnek, amikor lelőtték. Ezen a helyen emléktábla és kopjafa őrzi emlékét.

1871. augusztus 8. 155 éve

Győrben született Angyal Emil költő, szolgabíró, árvaszéki elnök, kormányfőtanácsos. Angyal Armand testvéröccse. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Budapesten és Kolozsváron végezte (1889-1992). Ezután Győr város közigazgatási gyakornoka (1892-1893), joggyakornok a győri járásbíróságon (1893-1895), szolgabíró Győrszentmártonban (1895), vármegyei aljegyző (1904), árvaszéki elnökhelyettes (1906), a Győr-Moson-Pozsony ideiglenesen egyesített vármegyék árvaszéki elnöke (1923), kormányfőtanácsos lett 1931-ben. Elnöke volt a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) Győri Főosztályának. A győri hírlapok szépirodalmi munkatársa. 1893-tól kezdve rövid ideig a Győri Független Újság szerkesztője volt. Írt verseket, tárcákat és cikkeket különböző lapokba. Szép- és szakirodalmi /gyámügy/ témájú művei megjelentek önállóan is. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja. Egyik kéziratos színműve dicséretet nyert az Akadémia Koczán-pályázatán. Elhunytának idejét nem ismerjük.

1911. augusztus 8. 115 éve

Sopronban született Gráf László vegyész. 1934-ben a budapesti egyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári, 1937-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1935-től 1938-ig a budapesti egyetem általános kémiai intézetében, 1938-tól 1940-ig a növényélettani intézetében tanársegéd. 1940-től a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.-nél laborvezető. 1961-től Budapesten az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt laboratóriumi főosztályának főmérnöke. 1951-től haláláig a miskolci egyetemen kémiát tanított. 1967-től a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatási Laboratórium vegyészeti főosztályának vezetője. Főként gázkromatográfiás vizsgálatokkal, kőolaj- és öblítőiszap kutatásokkal, korrózióvédelemmel, a radiokémia és a kőzetfizika kérdéseivel foglalkozott.

1986. augusztus 8. 40 éve

Győrben hunyt el Nógrádi László (1945-ig Neubart) textilvegyész. 1915. május 23-án született Győrben. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában érettségizett 1933-ban. A Linum-Taussing Sámuel és Fiai Lenfonó- és Szövőipari Rt.-ben már gyakornokként tartós fehérítésre alkalmas technológiát javasolt. Ösztöndíjasként a Brünni Textilipari Főiskola hallgatója. 1937-ben textilvegyészmérnöki diplomát szerzett. Munkaszolgálatra kötelezték, 1944-ben családját deportálták. Hegyeshalomban szabadult, visszatért szülővárosába. A kikészítő és a laboratórium vezetője lett, a Műszaki és Természettudományi Egyesület győri csoportjának elnöke, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület titkára. 1955. novemberétől nyugdíjazásáig a Győri Lenszövő főmérnöke. Szabadalmai közül kiemelkedik a lángnak ellenálló és a kopásálló munkaruhaszövet. A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület díszelnöke volt.

1996. augusztus 8. 30 éve

Budapesten hunyt el Gábori Miklós régész, történész, múzeumigazgató, egyetemi tanár, a történelemtudomány kandidátusa (1960), doktora (1972). Kapuváron született 1925. december 3-án. A budapesti egyetemen embertan-ősrégészet szakra járt, 1949-ben muzeológus diplomát, 1958-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1949-től Budapesten a Természettudományi Múzeum őslénytárában, 1950-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályán gyakornok, 1950-től a veszprémi múzeumban segédmuzeológus, 1951-től 1955-ig a váci Trefort Ágoston Múzeum muzeológusa, majd igazgatója. 1955-től a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztályának tudományos munkatársa, végül osztályvezető régész-muzeológusa 1985-ig, nyugdíjazásáig. 1980-tól a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán címzetes egyetemi tanár. Közép-Európa, a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia őskorának nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Ő határozta meg a magyarországi gravetti kultúrát, fontos eredményeket ért el a Kárpát-medence közép- és késő paleolitikus kultúráinak kutatásában.

1986. augusztus 9. 40 éve

Győrben hunyt el Fügh Rezső festőművész. Győrött született 1925. március 14-én. A budapesti Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát, majd 1967-ben az ELTE pedagógiai szakát végezte el. 1959 és 1986 között a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára, később az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola docense. Rajzot, művészettörténetet tanított, rajzstúdiót vezetett, bakapcsolódott a Győri Művésztelep munkájába. Művészeti alkotásaiban a kisplasztika és az éremkészítés dominált.

1811. augusztus 11. 215 éve

Lőcsén született Lumnitzer Károly orvos. Orvosi diplomáját Pesten a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Gyakorló orvosként néhány évig a Bókay-féle Szegénygyermek Kórházban dolgozott. Győrött 1848-ban telepedett le. 1856-tól 1884-ig városi tiszti főorvos és kórházigazgató főorvos. Az 1866. évi kolerajárvány idején tanúsított helytállását az Egészségügyi Minisztérium köszönő leirattal méltányolta. 1884. december 24-én hunyt el Győrött.

1886. augusztus 13. 140 éve

Győrben hunyt el Kovács Pál orvos, író, szerkesztő. Dégen született 1808. július 1-jén. 1827-től 1833-ig a pesti egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Megismerkedett a pesti írókkal, Kisfaludy Károly írói csoportjával. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező, 1839-ben rendes tagja lett, de az utóbbiról lemondott. 1835-ben telepedett le Győrben, orvosként a homeopata gyógymód lelkes híve volt. Sokat tett a város kulturális életének fellendítéséért. Részt vett a Győri Olvasó Egylet megalakításában. A Kisfaludy Társaság tagjává választották 1838-ban. 1845-ben egyik alapító kezdeményezője a Győri Magyar Színházegyletnek. 1847-ben Győrött átvette a német nyelvű Vaterland című lap szerkesztését, melyet 1847-48-ban Hazánk címmel magyarul jelentetett meg. Lapja munkatársául Petőfit és Arany Jánost is megnyerte. 1862-től 1867-ig elnöke volt a Győri Ének- és Zeneegyletnek. Derűs hangú elbeszélései, színművei és versei a korabeli lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. Már életében városában és országosan is köztiszteletben állt, 1936-ban Győrben Kovács Pál Társaságot alapítottak tisztelői.

1891. augusztus 13. 135 éve

Sopronban született Vattay Antal katonatiszt. A bécsújhelyi katonai akadémián avatták hadnaggyá 1912. augusztus 18-án, majd a nyíregyházi cs. és Királyi 14. huszárezredhez vezényelték, melynek kötelékében végigharcolta az első világháborút. Hazatérte után vezérkari és csapatszolgálatot is ellátott, 1937-től 1939-ig a szegedi 5. vegyesdandár vezérkari főnöke volt. 1941 januárjától dandárparancsnok, részt vett a Szovjetunió elleni hadjárat első szakaszában. 1942 őszén hazatért, és átvette az 1. lovashadosztály parancsnokságát. 1944 márciusában mozgósította csapatait a németek ellen, de felettesei leállították intézkedéseit. Ezután Varsó környékén harcolt egységeivel, de német nyomásra leváltották. Augusztus végén a kormányzó főhadsegéde lett. A kiugrási kísérlet után, mivel Horthy bizalmasának számított, - a németek őrízetbe vették, később átadták a nyilasoknak, akik lefokozták, és bíróság elé akarták állítani, de a tárgyalásra már nem került sor. Egy éves amerikai fogság után 1946-ban tért haza. Nyugdíjazása után 1950-ben a kommunisták letartóztatták. Koholt vádak alapján 10 évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelemből szabadlábra helyezték. 1966. november 22-én Budapesten hunt el. Rehabilitációja 2001. június 25-én történt meg.

1896. augusztus 13. 130 éve

Darufalván született Csatkai Endre művészettörténész, múzeumigazgató, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1952). A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanult. Bécsben művészettörténettel, színháztörténettel és levéltári kutatásokkal foglalkozott. 1922-ben visszatért Magyarországra és Sopronban telepedett le. 1925 és 1938 között Kismartonban élt, Wolf Sándor magángyűjteményét és könyvtárát kezelte. Megbízást kapott az osztrák műemléki topográfia 24. kötetének megírására, amely Kismartont és környékét ölelte fel. 1932-ben Kismartonban Haydn-kiállítást rendezett, 1936-ban Liszt-kiállítást és mindkettőhöz katalógust állított össze. 1938-ban visszaköltözött Sopronba. Művészettörténeti cikkeket, tanulmányokat írt. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. 1945 és 1963 között a vezetésével újjáépített soproni múzeum igazgatója. 1963-ban nyugdíjazták. 1952-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Főbizottságának tagja volt. 1955-től haláláig szerkesztette a Soproni Szemlét. Hagyatékának nagy része, könyvtára a soproni Liszt Ferenc Múzeumba került. 1953-ban - szerzőtársaival együtt - elkészítette a Sopron és környéke műemlékei című kötetet, amelyért Kossuth-díjjal tüntették ki (1954). 1963-ban Ipolyi Arnold-éremmel (MRMT) díjazták. Sopronban hunyt el 1970. március 12-én.

1971. augusztus 13. 55 éve

Győrben elhunyt Barna Ferenc orvos. Győrben született 1915. augusztus 7-én. A Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát (1942). A szentesi kórházban kezdte meg a munkát gyakorló orvosként, 1950-től Győrött, a megyei kórházban az idegelme osztályon működött. 1955-ben szakvizsgázott, 1960-tól a dénesfai betegotthon igazgató-főorvosa. A Szent Imre templom altemplomában nyugszik.

1996. augusztus 19. 30 éve

Oberpullendorf városában (Ausztria) elhunyt Gyenge Imre református lelkész, festő. Győrben született 1925. december 28-án. A győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a pápai Református Főiskola Teológiai Akadémiáján végzett (1950). A debreceni Református Hittudományi Akadémiát is elvégezte (1990). 1953-tól református lelkész Felsőőrön (Oberwart; Ausztria). 1968 és 1986 között országos szuperintendáns, harminc éven át szervezte az Internationale Konferenz Reformierter Pfarrer Europa-t. A Magyar Népcsoporttanács tagja, a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör elnöke. A Kolozsvári Egyetemi Fokú Teológiai Akadémia díszdoktora. Autodidaktaként rajzolással, festéssel is foglalkozott. Figurális vásznaival közös kiállításokon szerepelt

1821. augusztus 21. 205 éve

Pápán született Prépost István nevelő, hírlapíró, szerkesztő. Szülőhelyén elvégezte a református főiskolát, majd a keszthelyi Georgikonban közgazdaságtanra járt. Székesfehérváron volt nevelő, amikor kitört az 1848-as forradalom. A városi hatóság hadtoborzással bízta meg, amelyet olyan sikeresen teljesített, hogy hamarosan az országos nemzetőrségi tanács tanácsosa lett. A szabadságharc leverése után hetekig bujdosott. Később Győrben nevelő volt, így ismerkedett meg Xántus János édesanyjával, akinél olvasta Xántus Amerikából írt leveleit. 1858-ban megjelentette a Xántus János levelei Éjszakamerikából című kötetet. 1858-tól 1859-ig a Győri Közlöny, majd a Napkelet és a Délibáb munkatársa. 1860-ban indította a Debreczeni Közlöny című társadalmi lapot, de különböző perekbe bonyolódott és elhagyta a várost. Pozsonyban elvégezte a jogakadémiát, bírói vizsgát tett. A sok megpróbáltatás kikezdte az egészségét, és 1867. július 9-én Pesten meghalt.

1891. augusztus 21. 135 éve

Győrszigetben született Brantl Lajos római katolikus pap. Középiskolát és teológiát a győri bencés főgimnáziumban, és a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán végezte. 1914-ben szentelték pappá. 1914-től 1919-ig a győri Rákócziánumban prefektus. 1915-ben a megyében elsőként állított hősi emlékművet Babóton. 1919-től gyárvárosi lelkipásztor volt. Nevéhez kapcsolódik a gyárvárosi Jézus Szíve-templom és plébániaépület felépítése, melyet 1927. október 31-én szentelték fel. 1933. október 30-án iktatta be a püspök gyárvárosi plébánosnak. 1941. március 10-én püspöki tanácsos lett, 1943-ban a kormányzó királyi kormányfőtanácsosnak, 1944. június 1-jén a pápa kanonokká nevezte ki. 1947-ig az Actio Catholica megyei igazgatója. Rendszeresen publikált az Evangélium című hitéleti lapban. Győrben halt meg 1955. október 13-án.

1821. augusztus 22. 205 éve

Kissitkén (Vas vármegye) született Tóth István országgyűlési képviselő, római katolikus kanonok. A gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen, Kőszegen, Győrött folytatta, a teológiát Győrben végezte. 1846-ban pappá szentelték. Császáron, 1847-ben Győrött a Belvárosban káplán, 1849. január 21-től április 3-ig álhírek terjesztésének vádjával a császáriak Pozsonyban fogva tartották. Tatán káplán, 1851-től gönyűi plébános. 1886-tól győri kanonok, 1875-től országgyűlési képviselő. Gönyűn 1877-ben iskolát építtetett. 1884-ben őfelsége a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntette ki. Több közlést és vezércikket írt Dunaparti álnévvel az Idők Tanujába és a Magyar Államba; egyházi beszédei a Pázmány Füzetekben és Borromaeusban jelentek meg. Győrben hunyt el 1894. június 2-án.

1721. augusztus 23. 305 éve

Regensburgban hunyt el herceg Keresztély Ágost győri római katolikus püspök. Moritzburgban (Németország) született 1666. október 09-én. Móric szász herceg fia. Fiatalon harcolt a török ellen, szász csapatokkal részt vett Buda visszafoglalásában is. Ezután papi pályára lépett, Németország több városában szolgált. 1696-ban 30 évesen lett győri püspök. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere, gyakran járt külföldi követségben, gondosan látta el egyházkormányzati teendőit. 1698-ban bíboros, 1707-ben esztergomi érsek lett, de továbbra is kormányozta a győri egyházmegyét. 1714-től III. Károly őt és utódait a prímási székben - birodalmi hercegi címmel ruházta fel. Utolsó éveit visszavonultan, a máriavölgyi zárdában töltötte. Pozsonyban, a Szent Márton templom sírboltjában nyugszik. A Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható egyik aranygyűrűje, kora barokk aranyozott monstranciája és smaragd mellkeresztje.

1996. augusztus 23. 30 éve

Győrben elhunyt Bánóczy Zoltán gyógyszerész. Balmazújvárosban született 1916. május 4-én. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszerészmester Karán diplomázott 1939-ben. Pályáját Kálban kezdte, majd 1944-től - egy év megszakítással (Székesfehérvár, 1957) - nyugdíjazásáig Győrött gyógyszertárvezető. A háború után felállította a kifosztott és tönkretett nádorvárosi patikát, majd 1948-tól tulajdonosa lett a Széchenyi téri Megváltó gyógyszertárnak. 1956-ban tagja volt a Gyógyszertári Központ munkástanácsának.

1946. augusztus 25. 80 éve

Budapesten hunyt el Kormos Tivadar Balkán-kutató, barlangkutató, geológus, paleontológus. Győrben született 1881. november 10-én. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen jogi, majd biológiai és földtani tanulmányokat folytatott. 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1908-tól 1919-ig a Földtani Intézet geológusa. Tagja az első magyar Adria-kutató expedíciónak 1913-ban, a Balkán-kutatónak 1917 és 1918 között. Kis-Ázsiában, Görögországban és Szerbiában végzett kutatásokat. A Tanácsköztársaság melletti állásfoglalása miatt 1922-ben felfüggesztették állásából. Magántisztviselőként dolgozott. Az 1930-as években a Magyar Kőszénbányák és a Magyar Alumíniumipari Rt. geológusa lett. Kezdetben az őskori csiga- és kagylóféléket tanulmányozta, majd az ősemlősmaradványokat, ősemberleleteket kutatta.

1986. augusztus 25. 40 éve

Budakeszin hunyt el Bangha Ernő vezérőrnagy. Bácsán született 1904. október 25-én. Győrött a bencés gimnáziumban érettségizett, majd felvették a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára. 1928-tól főhadnagy különböző gyalogezredeknél, 1938. június 1-jétől a Magyar Királyi Testőrség beosztott tisztje. 1942 októbere és 1943 januárja közt a Don kanyarban a 32/1. gyalogoszászlóalj parancsnoka. 1943 augusztusától testőr őrnagy. 1944. október 15-16-án részt vett a budai vár védelmében, valamint a katonai ellenállásban. 1945-46-ban a parlamenti őrség helyettes parancsnoka. Később a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1948-ban nyugdíjazták. 1991-ben a köztársasági elnök posztumusz vezérőrnaggyá léptette elő.

1796. augusztus 26. 230 éve

Farádon született Kiss Sámuel (névvariáns: Nemes-apáti Kiss) lelkész, kritikus, költő, esperes, újságíró. A teológiát Bécsben végezte, 1827-től Szilsárkányban volt evangélikus lelkész. Baráti viszonyban állt a század első negyedében élt nevezetes írókkal, közöttük az Aurora-kör tagjaival. Számos irodalmilag is nevezetes levelet hagyott hátra; a Kazinczytól kapott levelek közül néhányat közölt a Vasárnapi Ujságban (1860). Az Aurora-pörben Bajzáékat támogatta. Meghalt 65 évesen, 1861. október 16-án Szilsárkányban.

1891. augusztus 26. 135 éve

Illaván született Pattantyús-Ábrahám Imre kohómérnök, egyetemi tanár, gyárigazgató. Felsőfokú tanulmányait Selmecbányán a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolán végezte. A Kassai Állami Felső Iskolában oktatott, majd Sopronban a Selmecbányáról áttelepített főiskolán. 1941. június 17-étől a győri Magyar Vagon- Gépgyár igazgatója, 1948. október 1-jétől 1951. szeptember 22-ig vezérigazgatója. 1951-től a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános géptani tanszékének vezetője, 1952-től az egyetem kohó- és bányamérnöki karának dékánja. Budapesten hunyt el 1956. január 30-án

1946. augusztus 28. 80 éve

Nagymaroson hunyt el Monsberger Ferenc esperes-plébános. Tormafalun született 1884. december 3-án. Középiskoláját Sopronban és Esztergomban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1909-ben pappá szentelték. Ezután káplán Püspökiben, 1910-ben Budaörsön, 1913-ban előbb adminisztrátor, majd 1914-től Visegrádon, 1917-től Nagymaroson plébános. 1929 októberétől a Nagymarosi Espereskerület espereshelyettese és az elemi iskolák felügyelője, 1942-től esperes. A nagymarosi Szatmári Irgalmas Nővérek rendes gyóntatója volt.

1861. augusztus 29. 165 éve

Zentán született Szávay Gyula költő, író. Középiskolai tanulmányait Szegeden kezdte, majd a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett. 1881 és 1885 között a Győri Királyi Jogakadémián tanult. Győrben töltötte közigazgatási gyakorlatát is, ezután rendőrfogalmazó, alkapitány, községbíró, aljegyző és tiszteletbeli főjegyző. 1890-ben alapítója a győri Kereskedelmi és Iparkamarának, annak titkára 1902-ig. Alapítója és szerkesztője a Garabonciás élclapnak 1882-től 1887-ig, szerkesztője a Győri Híradónak, alapítója a Győri Hírlap című politikai napilapnak. Monográfiát írt Győr történetéről, emellett verseskötetei, drámája és tanulmányai jelentek meg. Budapesten hunyt el 1935. május 2-án.

1946. augusztus 31. 80 éve

Győrben született Schöck Ottó zenész, zeneszerző, hangszerelő. Középiskolai tanulmányait a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban végezte (1961-1964). A Metro együttesben működött 1965 és 1970 között (basszusgitár, orgona, zongora, komponista, hangszerelő). A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat részére 7 szólista nagylemezét összeállította, hangszerelte, zeneileg rendezte. A Magyar Rádió külső munkatársa volt. Megalapította a Schöck együttest, azonban ezzel a formációval már nem ért el jelentős sikereket. Zenekarával játszott Ausztriában és Svájcban, Norvégiában és Svédországban is. Megközelítően 200 táncdal szerzője, készített TV musicalt, színházi kísérőzenét stb. Dalokat írt többek között Zalatnay Saroltának, Szűcs Judithnak, Szécsi Pálnak, Korda Györgynek, Koncz Zsuzsának és Zoránnak. Kitüntetései: Magyar Ifjúság (Ezüstgitár, 1967., Gyűrű, 1969), Táncdalfesztivál (nagydíj, 1971). 1999. június 16-án hunyt el, az Óbudai temetőben nyugszik (20. parcella, 1. sor, 359. sír)

1986. augusztus 31. 40 éve

Győrben hunyt el Rátz Imre Gyula orvos. Győrben született 1928. február 28-án. A győri evangélikus iskola után a győri bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1944-ben besorozták katonának, Németországba vitték. 1946-ban tudott leérettségizni, ezután Budapesten szerzett orvosi diplomát 1952-ben. Ebben az évben kezdett el dolgozni a győri Zrínyi utcai kórház belgyógyászatán. 1956-ban belgyógyász szakvizsgát tett. 1956 októberében a kórházban megalakult munkástanács tagja volt, ezért 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára internálták. Hazatérése után 1957 szeptemberétől körzeti orvos, 1964-től rendelőintézeti belgyógyász szakorvos.