Megyei évfordulónaptár

1959. április 1. 60 éve
Sopronban született Herbszt Zoltán költő. A soproni Széchenyi István Gimnáziumba járt, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem szakon folytatta tanulmányait. Első írásai a Soproni Füzetekben jelentek meg, de hamarosan országos ismertségre tett szert. Írt drámát, kisregényt és verset. Sokat ígérő pályáját 1981. június 20-án bekövetkezett halála szakította félbe.
1889. április 3. 130 éve
Magyaróváron született Götz Irén Júlia kémikus, egyetemi tanár, kémiai szakíró. A budapesti tudományegyetem kémia-, fizika-, matematika szakán szerzett doktorátust (1911). Egy évig Párizsban ösztöndíjas volt a Nobel-díjas Curie asszony intézetében. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után emigrált, 1920-tól Bukarestben Bölöni György társaságában a Bukaresti Hírlapot szerkesztette. 1922-től a kolozsvári Gyógyszerészeti Intézet adjunktusa, 1925-től előadótanár az orvosi karon. 1928 őszén családjával Berlinbe költözött. 1931-től Moszkvában a Nitrogén Kutató Intézet munkatársa, 1941-ben hamis vádak alapján meghurcolták, majd szabadlábra helyezték. 1923-ban a Román Akadémia francia nyelvű közlönyében jelent meg szakdolgozata a molekulák és ionok más anyag oldatában való diffúziójáról (G. P. Pamfillal közösen). 1926-tól G. szignóval rendszeres munkatársa a Korunk kultúrkrónikájának. 1941 végén tífuszban halt meg Ufában (Szovjetunio).
1914. április 3. 105 éve
Kisbéren hunyt el Árvay Sándor római katolikus plébános. Dunakilitin született 1863. február 3-án. Középiskoláit Magyaróvárott végezte a piarista gimnáziumban, teológiát Győrben hallgatott. 1888-ban áldozópappá szentelték. 1895-től először Széplakon, majd Ágfalván, később Mosonban volt káplán. 1896 és 1902 között Győrben a tanítóképző tanára. 1896-1902 között az egyházmegyei nyomda igazgatója és a „Dunántúli Hírlap” szerkesztője. 1901-1910 között lorettomi adminisztrátor, majd plébános Kisbéren. Versei 1891-ben a „Katholikus Szemlé”-ben és 1892-ben a „Magyar Szemlé”-ben jelentek meg.
1834. április 4. 185 éve
Kapi községben született Hanthó Lajos főreáliskolai igazgató. A győri bencés gimnáziumot végezte el, Sopronban bölcseletet tanult, természeti és jogi tanulmányokat folytatott Pesten. 1962-ben tanári vizsgát tett. Evangélikus iskolákban tanított Pesten, Sárszentlőrincen, Lőcsén. Itt az állami főreáliskola igazgatója lett. Tanított még Temesváron és Aradon is. Aradon hunyt el 1901. március 4-én.
1919. április 5. 100 éve
Megalakult a Győri Ady Endre Irodalmi Kör.
1919. április 7. 100 éve
Győrben született Neiger Róbert labdarúgó, sportvezető. Iskoláit Győrben végezte. 1935. október 1-jétől a Magyar Waggon-és Gépgyárban esztergályostanonc, esztergályos, majd 1943-tól műszaki tisztviselő. A hídüzem művezetőjeként részt vett a háborút követően a hidak újjáépítésében. A győri Vasas ETO NB I-es csapatának hosszú évekig tagja volt. 1941-ben meghívást kapott a Nyugati Labdarúgó Alszövetség válogatottjába. Később edző lett. A Vasas ETO labdarúgó-szakosztályának vezetője volt 1964-ig. 1975-ben Pro Urbe Győr Emlékéremmel díjazták. Győrben hunyt el 1983. október 16-án.
1869. április 8. 150 éve
Bécsben elhunyt báró Ottinger Ferenc lovassági tábornok. Sopronban született 1792-ben. Az 5. huszárezred hadnagyaként vett részt az 1814–1815-i napóleoni háborúkban. 1839-től 1846-ig az 1. sz. Császár-huszárezred parancsnoka, 1848-ban vezérőrnagyi rangban dandárparancsnok Budán. Visszautasította a Batthyány-kormányban felajánlott hadügyminiszteri tárcát. 1848. május – augusztusban a Jellasics ellen küldött dunántúli magyar csapatok vezére. Ekkor átszökött az ellenséghez és egy lovasosztály parancsnoka lett. A magyar hadsereggel szemben elért sikerei jutalmául altábornaggyá nevezték ki és báróságot kapott. A szabadságharc bukása után hadosztály-parancsnok, 1856 után testőrgárdafőhadnagy. 1866-ban nyugalomba vonult.
1884. április 12. 135 éve
Győrben született Szerdahelyi Sándor kritikus, újságíró. A budapesti egyetemről szocialista nézetei miatt kizárták. 1904-ben az Alkoholellenes Munkásszövetség egyik alapítója. 1906-tól 1920-ig a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének alapító főtitkára 1917-től. A proletárdiktatúra bukása után vizsgálati fogságba került. 1920-tól 1948-ig a Népszava szerkesztőbizottságának tagja, a kulturális, majd külpolitikai rovat szerkesztője. 1952-ben nyugdíjazták. Budapesten hunyt el 1961. március 5-én.
1884. április 13. 135 éve
Sopronban született Zwinz Károly Richárd bankigazgató, karmester. Banktisztviselőként állt munkába. Hegedülni és brácsázni tanult, de képzett basszushangjával vált ismertté Sopronban. 1899 óta volt tagja a Zeneegyesületnek, zenekarban és énekkarban is fellépett, de karmesteri mesterséget is tanult. Vezényletéhez több jelentős előadás fűződik. Később Budapesten és Magyaróváron folytatta karmesteri működését, majd Salzburgban, Rio de Janeiroban vezényelt. Münchenben halt meg 1968. augusztus 31-én.
1909. április 13. 110 éve
Magyaróváron hunyt el Cserháti Sándor mezőgazdász. Győrben született 1852. szeptember 14-én. Reáliskolai tanulmányait Győrött és Pozsonyban végezte. 1871 és 1873 között járt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe. Okleveles gazdaként Halléban és Lipcsében tanult. 23 évesen lett a gazdasági akadémia tanársegéde Magyaróváron. Három év után már rendes tanárrá nevezték ki, 1878-ban megbízták a kísérleti telep vezetésével. 1884-től a növénytermesztési tanszék professzora. A növénytermelés, a takarmányozás és főleg a műtrágyázás témakörében publikált. 1891-ben az ő vezetésével hozták létre az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást, melynek haláláig igazgatója volt. 1904-ben vonult nyugalomba, mint akadémiai tanár. A "Mezőgazdasági Szemle" egyik alapítója.
1944. április 13. 75 éve
Az első és legsúlyosabb légitámadás Győr ellen. 386 tonna bombát dobtak le. Elpusztult a repülőtér, a szeszgyár, gázgyár, waggongyár és repülőgépgyár, a Vas Gereben úti és a pataházi házak.
1994. április 13. 25 éve
Sopronban elhunyt Renner Kálmán éremművész. Sopronban született 1927. december 8-án ősi rézműves család sarjaként. A gépészmérnöki képesítés mellé megszerezte a rézműves mesterlevelet is. Reményi Józseftől sajátította el a mintázás mesterfogásait. Szívós önképzéssel küzdötte fel magát nemzetközileg ismert éremművésszé. 1959-ben vették fel a Művészeti Alapba, 1969-ben lett a Nemzetközi Művészettörténeti Szövetség (FIDEM) tagja, ez utóbbi kétévenkénti kiállításain rendszeresen részt vett. Első önálló kiállítása a soproni Festőteremben volt, 1968-ban. Szerepelt többek között Párizsban, Prágában, Kölnben, Helsinkiben, Krakkóban, Lisszabonban, Firenzében és Stockholmban. Karakteres érmeit 13 hazai és 42 külföldi múzeum őrzi. Megrendelésre készített domborműves köztéri táblákat, valamint emlék-, részvételi és díjérmeket is. 1973-ban Győr-Sopron megye nívódíjával jutalmazták, a Győr-Sopron Megye Művészeti díját két alkalommal is elnyerte (1977, 1979), az 1990. évi Soproni Őszi Tárlaton elnyerte a Perényi-díjat, 1991-ben ő lett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete „Az év legszebb érme” című pályázatának győztese. A Nemzetközi Éremszövetség tagja, és a soproni Országos Érembiennálé egyik életre hívója volt.
1939. április 15. 80 éve
Győrben hunyt el Mohl Adolf katolikus pap, néprajzkutató. Lövőn született 1855. február 25-én. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrött végezte. 1878. július 9-én szentelték pappá. Kismartonban volt káplán 6 évig. 1884 után Lorettomban, 1902-től Tatán volt plébános, majd alesperes. 1910-től tatai címzetes apát, 1916-ban a soproni társaskáptalan őrkanonokja. 1920-ban Sopronban a káptalani plébánia adminisztrátora. 1926-tól győri kanonok. 1931-től komáromi esperes, 1937-ben szentadalberti prépost, 1938-ban pápai prelátus. Helytörténeti monográfiáiban foglalkozott a népszokások kutatásával és a művészettörténeti emlékek számbavételével is. Kutatásaival nagyban hozzájárult a győri egyházmegye történetének feldolgozásához, de megírta például Kismarton, a lorettói kegyhely, a tatai plébánia és szülőfalujának, Lövőnek a történetét is. Soproni helytörténeti munkái közül a Szent György-plébánia rövid története a legjelentősebb. Fő művének a Győr egyházmegyei jeles papok című életrajzírást tekinthetjük.
1889. április 17. 130 éve
Pozsonyban hunyt el Rónay Jácint katolikus püspök, író, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Székesfehérváron született 1814. május 5-én. Iskoláit Székesfehérváron és Esztergomban végezte. 1831. október 31-én lépett be a Benedek-rendbe, Pannonhalmán. Novíciusi éveit Pannonhalmán (Szent-Mártonban) töltötte, majd Győrött és 1835-től Bakonybélben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Újabb négy évig pedig Pannonhalmán tanult hittudományokat. 1836. május 24-én tett fogadalmat. 1841-ben bölcsész doktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen és 1840-től a bencések Győri Líceumban tanította a rendi növendékeket bölcsészeti tanokra egészen 1848-ig. 1848-ban belépett a győri nemzetőrségbe, tábori papként. 1848. április 1-jén Győrött, a Fő téren (ma Széchenyi tér) Lukács Sándor forradalomra felhívó beszéde után elmondta a pesti nemzetőrök imáját. A szabadságharc bukása után 16 évet töltött emigrációban. Rudolf főherceg nevelője volt, később 1876-tól Mária Valéria főhercegnő nevelője. 1867-től 1871-ig Győr vármegye péri választókerületének országgyűlési képviselője.
1969. április 18. 50 éve
Sopronban elhunyt Magyar Pál botanikus, erdőmérnök, egyetemi tanár. Cegléden született 1895. március 27-én. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolára járt. 1915-ben bevonult katonának, 1918-ban tért haza, főiskolai tanulmányait Selmecbányán, majd Sopronban folytatta, 1920-ban szerezte meg a mérnöki oklevelet. Először az Országos Faértékesítő Hivatalnál kapott állást, 1921-től a Földtani Intézetben, 1922-től a budapesti erdőfelügyelőségnél dolgozott. Közben tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetében. 1924-ben életre hívta a Püspökladányi Szikkísérleti Telepet. 1927-ben Sopronba helyezték az Erdészeti Kutatóintézethez tudományos kutatónak, majd 1938-ban főerdőmérnöknek nevezték ki. 1935-ben a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1941-ben erdőtanácsos, kinevezték az Erdészeti Kutatóintézet vezetőjévé. 1947-től a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi tanár, 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet Erdőtelepítési Osztályán, majd Soproni Kísérleti Állomásán dolgozott nyugdíjazásáig. 1952-ben megkapta a „biológiai tudományok doktora” címet. 1964-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozták részére. Nyugdíjba vonulása után neki ítélték a Bedő Albert Emlékérmet. Halála után lett posztumusz Sopron város díszpolgára.
1789. április 20. 230 éve
Mosonszentjánoson született Adler György zeneszerző, karnagy. Győrben a győri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. 1827-ban Budára költözött, a Mátyás-templom zenésze lett, 1838-tól haláláig karnagya. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től a Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara- és zongoraművet, férfikórus művet írt. Adél leányát Erkel Ferenc vette feleségül. Fia, Vince zongoraművész és zeneszerző Párizsban és Genfben. Budán hunyt el 1862. március 29-én.
1919. április 23. 100 éve
Temesváron született Gaál Lajos főiskolai tanár. Elemi iskolába Csornán járt, középiskolai tanulmányait hat évig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, két évig a soproni Szent Asztrik Gimnáziumban végezte. Elvégezte a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, 1942-ben testnevelő tanári oklevelet szerzett. 1946-tól Győrött testnevelő tanár és sportvezető. Tanított a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, a tanítóképző intézetben és a MüM 400-as számú Ipari Tanuló Intézetben. Első osztályú tornász, kosár- és kézilabdaedző volt. Győrött több válogatott atléta edzőjeként és a kézilabdaélet megindítójaként vált ismertté. Rendszeresen publikált a Győri Munkás sportrovatában. 1960-tól 1967-ig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelő tanára. 1967-től 1980-ig, nyugalomba vonulásáig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.
1989. április 23. 30 éve
Budapesten hunyt el Groó Gyula evangélikus lelkész. Győrben született 1913. április 18-án. A középiskolát a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte 1923 és 1931 között, teológiát tanult Sopronban a Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetemen. 1935-ben lelkésszé avatták. Győrött segédlelkész 1936-tól 1938-ig, egyházkerületi missziói lelkész 1938-39-ben, vallásoktató lelkész 1939 és 1949 között. Budapesten egyetemes főtitkár 1949-től 1952-ig, majd segédlelkész Szentendrén 1952-től 1955-ig. 1956. december 1-jétől az Evangélikus Sajtóosztály vezetője, 1959-től az 1984-ben történt nyugalomba vonulásáig a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia gyakorlati teológiai tanszékének tanára. 1976-ról egyháza képviselője a Lutheránus Világszövetséggel együttműködő Egyház és Zsidóság bizottságban.
1859. április 24. 160 éve
Győrben született Tóth Gyula vegyész. Budapesten végezte műegyetemi tanulmányait. Bécsben 1881-ben szerzett vegyészi oklevelet. 1882-től Budapesten az állami vegykísérleti állomáson lett vegyész, majd 1895-ben a Kémiai Intézet fővegyésze, később aligazgatója. Főleg analitikai és agrokémiai kérdésekkel foglalkozott. Kutatómunkát végzett a dohány-, élelmiszer- és ivóvíz vizsgálat terén is. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg.
1934. április 25. 85 éve
Sopronban született Hiller István erdőmérnök, könyvtáros. 1955-től 1957-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalat soproni fiókjában volt gyakornok, 1957-től 1966-ig a soproni egyetem könyvtárának tudományos munkatársa, 1967-től 1976-ig a soproni egyetem központi könyvtárának igazgatója, 1977-től 1992-ig főigazgatója. 1992-től haláláig a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Könyvtárának igazgatója volt. Főként erdészeti könyvtárüggyel és helytörténettel foglalkozott. A Soproni Szemle szerkesztőbizottságának munkatársa volt. Győrben halt meg 1993. november 11-én.
1859. április 29. 160 éve
Érsekújváron született Zoltvány Irén irodalomtörténész. 1875-ben belépett a bencés rendbe. Teológiát tanult, majd a budapesti egyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1882-től a pannonhalmi tanárképző főiskola tanára, 1910-től 1921-ig igazgatója. 1921-től bakonybéli apát. Számos irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmánya jelent meg. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzi bevezetéssel látta el Czuczor Gergely összes verseit. Balatonfüreden hunyt el 1938. február 12-én.
1889. április 29. 130 éve
Sopronban hunyt el Altdörfer Keresztély zeneszerző, orgonista, karnagy. Württenbergben született 1825. június 16-án. 1847-1887 között evangélista egyházi orgonista, karnagy. A soproni Dalfüzér férfikar alapítója és karnagya. Főként férfikarokat komponált és evangélikus korálokat harmonizált. Egyik legjelentősebb munkája a dunántúli evangélikus egyházkerület korálkönyvének szerkesztése volt 1873-ban.
1944. április 29. 75 éve
Budapesten elhunyt Komjáthy Ernő református lelkész. Győrszemerén született 1879. április 18-án. Az elemit Adorjánházán, a gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte. Két évig Adorjánházán apja mellett segédlelkész. 1903-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1903 és 1928 között az amerikai Bridgeportban lelkész, 1928 és 1929 között árvaatya a ligonieri Református Árvaházban, 1929-től South Norwalk és Stamford beszolgáló lelkésze. 1910-től a New York-i Református Híradó főmunkatársa. 1934-ben visszatért Magyarországra.
1969. április 30. 50 éve
Megjelent a város új lapja, a Győr. Felelős szerkesztők: Cseresznyák István (1969-1972), Szabó Zsigmond (1972-1974), Gárdonyi Béla (1974-1975). Kiadta: a Győr-Sopron megyei Lapkiadó Vállalat. Először havonta, 1972. január 10-től 1975. július 28-ig kéthetente jelent meg.
Frissítve: 2019.01.16