Vármegyei évfordulónaptár

1846. április 1. 180 éve

Sopronban született Labach Bertold Sándor bencés pap, főiskolai tanár. Sopronban és Pannonhalmán végezte a gimnáziumot, közben 1863-ban belépett a rendbe, 1866-ban Győrött érettségizett. 1870-ben pappá szentelték, 1870-től a pannonhalmi líceum klasszika filológia tanára, 1878-tól könyvtárőr is, 1881-től újoncmester, a rendszabályok és rendi történelem tanára, 1895-től perjel és könyvtáros, 1897 és 1899 között házgondnok is, 1901-től lelkiatya és könyvtáros. Celldömölkön hunyt el 1905. december 7-én.

1921. április 1. 105 éve

Mosonszentjánoson született Gruidl József tanár, igazgató. Mosonmagyaróváron a Piarista Gimnáziumban érettségizett (1936), majd a kőszegi tanítóképzőben szerzett oklevelet 1941-ben. Nagykovácsiban kezdett tanítani, 1947-től Mosonszentjánoson tanított. 1957-ben a Pécsi Állami Főiskolán német nyelvtanári oklevelet szerzett. A mosonszentjánosi általános iskolában német szakkört, fotószakkört vezetett, ifjúsági énekkart szervezett, melyet hosszú évekig vezényelt, 1955-ben egy pedagógusokból álló felnőtt kórust is létrehozott. 1949-től igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1972-től haláláig az iskola igazgatója volt. Igazgatása alatt sporttelepet hozott létre, oktatóterem, gyakorlókert létesült, iskolai és óvodai étkezést biztosító konyhát alakítottak ki, valamint tornatermet öltözővel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Győr-Sopron Megyei Szervezetének 1975-től aktív résztvevője volt. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1969). Jánossomorján hunyt el 1978-ban.

1946. április 1. 80 éve

Budapesten hunyt el Manninger János fényképész, filmrendező, forgatókönyvíró. Magyaróváron született 1901. szeptember 12-én. A Hunnia Filmgyár fényképésze volt. Szakmai tanulmányutat tett Berlinben. Készített itt Beinliche Angelegenheit címmel egy kisfilmet (maga írta, rendezte és fényképezte), melyet 1928-ban mutattak be. A filmben egyedi módon egy nap eseményeit kizárólag lábak és kezek fotografálásával érzékeltette. Rövid ideig Londonban újságíró volt, aztán hazatért, hogy Kétszer kettő című filmjét elkészítse. Művészi elképzelései zavartalan megvalósítása érdekében a filmet maga írta, rendezte, fényképezte és saját vállalkozásában készítette el. 1944-ben a film vetítését nem engedélyezték. Átdolgozta alkotását és új szereplőkkel készítette el a filmet 1945-ben. Ez a film az avantgarde filmművészet késői magyarországi hajtása volt, csak a szakemberek fogadták elismeréssel. A csalódott, anyagilag tönkrejutott Manninger János öngyilkos lett.

1971. április 2. 55 éve

New Yorkban hunyt el Reichentál Ferenc festő. Lég községben született 1885. március 9-én. Gyermekként került szüleivel Győrbe. A Révai Főreálgimnáziumban tanult, Pálos Ede (1870-1922) rajztanár ismerte fel a tehetségét. A Képzőművészeti Főiskolán kezdett festészetet tanulni, közben a háború alatt fogságba esett (1916), és a szentpétervári akadémián folytatta művészi tanulmányait. 1922-ben Rév-Komáromban telepedett le, majd Európában utazgatott (Bécs, Berlin). Az 1930-as években Pozsonyban magániskolát nyitott, majd az Iparművészeti Iskolában tanított. Egyik közvetítője az európai avantgárdnak, így meghatározó szerepe volt a szlovákiai modern festészet kialakulásában. 1948-ban kivándorolt Amerikába és New Yorkban telepedett le. Művei számos múzeumban (cseh és szlovák, magyar, angol, francia, izraeli, kanadai, amerikai) megtalálhatóak. 1963-ban elnyerte a Heckscher Művészeti Múzeum díját. 1973-ban kiállítást rendeztek az emlékére.

1916. április 3. 110 éve

Nagyszebenben született Mithay Sándor régész, tanár. (1941-ig Heppner.) 1934-ben a Győri Magyar Királyi Álami Révai Milkós Reálgimnáziumban érettségizett. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Ezzel együtt régészeti tanulmányokat is folytatott. Győr városának megbízásával ásatásokat folytatott. Tanított a Győri Állami Apponyi Albert Leánygimnáziumban és a Győri Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolában. 1947-től a győri múzeumban tudományos kutató, 1952 és 1956 között igazgató. 1956 őszétől koholt vádakkal nyolc hónapig vizsgálati fogságban tartották. Szabadulása után évekig nem dolgozhatott muzeológusként. 1963-tól 1980-ig a Pápai Múzeum igazgatója, az 1980-1986-os években nyugdíjas munkatársa. Régészeti témakörben rendszeresen publikált. Győrött hunyt el 1995. december 24-én.

1921. április 4. 105 éve

Győrben született Szemenov Viktor (Major-Szemenov Viktor) edző. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Az 1940-es években Skultéty Miklós evezőssel párban rekordidő alatt leevezték a "Szigetközi-túrát". A második világháború után fontos szerepe volt a győri evezős élet újraindításában. Versenyzőként és edzőként is komoly eredményeket ért el a Vasas ETO színeiben. Évtizedeken keresztül edzőként és intézőként munkálkodott a győri evezősport sikereiért. Győrben hunyt el 1995. március 25-én.

1846. április 5. 180 éve

Szobráncon (Ung vm.) született Malomhegyi István költő, vasúti főfelügyelő. Középiskoláit Vácon és Egerben, a jogi tanulmányokat a pesti egyetemen végezte. Először titkár a volt magyar udvari főkancellárnál, gróf Forgách Antalnál, később a kassa-oderbergi vasút szolgálatába lépett. Ő volt a poprádfelkai állomás első állomásfőnöke. Mühlberger családi nevét 1862-ben változtatta Malomhegyire. 1890-ben osztályfőnök volt, majd felügyelő, végül főfelügyelő a vasút igazgatóságánál Budapesten. Sokáig szerkesztette a Vasúti Hírlapot, majd később a Szárnyas Kerék című szakfolyóiratot. Költeményei az 1870-es évek kezdetétől jelentek meg a különböző sajtóorgánumokban (pl. Magyarország, Nagyvilág, Ország-Világ, Magyar Szalon, Vasárnapi Újság, Budapesti Hírlap stb.). Gáspár Imre: Új Nemzedék (Nagyvárad, 1877.) című antológiája is közölt tőle egy költeményt, illetve önálló verseskötete jelent meg Poémák címmel (Bp., 1908). Győrben hunyt el 1932. július 9-én.

1886. április 6. 140 éve

Magyaróváron született Chalupetzky Ferenc sakkozó, szakíró. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1904-ben, majd Budapesten és Kolozsvárott hallgatott jogot. 1920-ig a győri rendőrségen dolgozott, ekkor Győr városához került városbírónak. A magyar sakkjáték és szakirodalom terén jelentősek érdemei. Levelezési sakkban 1905-től 1914-ig a legeredményesebb magyar versenyző, 1935-től nemzetközi mester. Számos magyar és nemzetközi versenyt szervezett. A Győri Sakk-kör titkára, majd főtitkára 1904-től 1944-ig, a Magyar Sakkszövetség titkára 1911-től 1913-ig. 1922-től 1950-ig a Magyar Sakkvilág című folyóirat főmunkatársa, 1911-től 1913-ig a Magyar Sakkújság szerkesztője.

1946. április 6. 80 éve

Győrben hunyt el Pokorny Miklós kanonok, apát. Győrben született 1892. december 6-án. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte. 1915. június 29-én szentelte pappá Győrött Fetser Antal megyés püspök. A soproni Szent Mihály-plébánián, majd 1918 decemberétől a győr-belvárosi plébánián segédlelkész. 1924 augusztusában püspöki titkár és szentszéki jegyző, 1928-ban pápai kamarás, 1930 májusától püspöki irodaigazgató. 1936. október 31-étől a Győr-Belvárosi Plébánia Hivatal plébánosa és a Székesegyházi Espereskerület esperese. Káptalani helynökként 1945 áprilisától haláláig a Győri Egyházmegye vezetője volt. A győri székesegyház kriptájában nyugszik.

1786. április 7. 240 éve

Jánosfán született Guzmics Izidor író, bencés szerzetes. 1805-ben lépett be a bencés rendbe, Pannonhalmán és Győrben tanult teológiát. 1809-től a győri bencés gimnázium tanára, 1815-től 1832-ig a pannonhalmi főiskolán a dogmatika tanára. Részt vett a Magyar Tudós Társaság alapításának előkészületeiben. 1832-től bakonybéli apát. Kazinczy Ferenc jóbarátja, a nyelvújító törekvések támogatója. Pannonhalma egyik névadója. Több ókori görög szerző műveiből fordított magyarra. Bakonybélben halt meg 1839. szeptember 1-jén.

1941. április 7. 85 éve

Sopronban hunyt el Finkey József bányamérnök, műegyetemi tanár. Sárospatakon született 1889.november 27-én. Tanulmányait a selmecbányai főiskolán végezte 1914-ben. 1926-tól a soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola érc- és szénelőkészítéstani tanszékének és intézetének ny. r. tanára volt. Alapvető munkát végzett az érc- és szénelőkészítés elméletének kidolgozása terén. Gyakorlati eredményei közül kiemelkedő jelentőségű a recski ércelőkészítő terve, a hazai barnaszenek megjavítását szolgáló Finkey-féle légszér, valamint a szénbrikettek hazai kötőanyagok felhasználásával történő előállítására vonatkozó szabadalma. 1934-től az MTA tagja.

1796. április 9. 230 éve

Darnón született dr. Karácsony Mihály pedagógus. A magyaróvári Piarista Gimnáziumban tanult, innen nyert felvételt a győri papi intézetbe. 1814. október 9-én lépett a piarista rendbe. Több városban tanított, 1818 végén kilépett a szerzetesrendből és Pestre költözött. 1819-ben beiratkozott a Pesti Jogtudományi Egyetemre, 1824-ben ügyvéddé avatták. 1825-től 1836-ig gróf Szécheny Miklós házánál lett házitanító. Ebben az időszakban több történelmi tárgyú munkája látott napvilágot. A Magyar Tudóstársaság levelező tagja (1832). 1836-ban a Pest megyei Táblabírósághoz került. A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tagja (1839). Gróf Széchenyi Istvánnal több levelet is váltottak, ezekben leírta a technikai képzéssel kapcsolatos elképzeléseit. Az 1846. november 1-jén királyi akadémiaként létrehozott Magyar Ipartanoda első igazgatójának a király a "nemzetes és vitézlő" Karácsony Mihályt nevezte ki. 1847-ben a királyi tanácsosi címmel tüntették ki. 1850-ben a forradalomban és a szabadságharcban való részvétele miatt leváltották. Dr. Karácsony Mihályt az Országos Műszaki Könyvtár megalapítójának is tartják. Vörösmarty Mihály közvetlen barátja volt, 1828-tól 1832-ig a "Tudományos Gyűjtemény" szerkesztőségében együtt dolgoztak. 1850 után Pest-megyei táblabíró lett. Az 1860-as években egyre többet foglalkozott történettudományi munkákkal, Budapest történetével. 1867-ben beválasztották a Magyar Történelmi Társulat Országos Választmányába is. Pesten 1869 augusztusában szívszélhűdésben váratlanul meghalt.

1931. április 9. 95 éve

Győrben hunyt el dr. Angyal Armand ügyvéd, rendőrfőkapitány, zeneszerző. Eszterházán született 1853. november 3-án. A győri bencés gimnázium után tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta. 1878-ban a Rábaszabályozó Társaság jegyzője volt, 1879-ben pedig tóközi segédszolgabíró lett. 1888-tól 31 éven át Győr város rendőrfőkapitánya volt. 1919 után ügyvéd lett. Már joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya volt. Zeneszerzést Konti Józseftől tanult. 1874-től több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt, színműveket, verseket zenésített meg. 1888-tól a Győri Ének- és Zeneegylet igazgatója, 1891-1912 között elnöke volt. A Dunántúli Dalos Szövetség megalapítója és elnöke, a Magyar Zenészek Országos Egyesületének társelnöke volt. Alapító tagja, 1921-ben alelnöke, majd tiszteletbeli tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek, munkatársa és zenekritikusa a Győri Hírlapnak, alapítója és Vajda Emillel szerkesztője 1901-1905 között a Magyar Lant című folyóiratnak, mely Bartók-feldolgozásokat és a Kossuth-szimfónia részletét is közölte. Népdalegyvelege 1899-ben Király-díjat nyert, egyházzenei tevékenységéért Szent Gergely lovagkereszttel tüntették ki. Irodalmi működéséért a Szent István Akadémia rendes tagjává választotta. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

1836. április 10. 190 éve

Kapuváron született Mohl Antal r. k. főpap, író. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. Pappá szentelése után Csornán, majd Mosonszentjánoson volt káplán. 1858-tól Győrben szemináriumi tanfelügyelő, 1869-től a teológia tanára, 1877-től 1883-ig a kisebb szeminárium igazgatója. 1883-tól kanonok, 1886-tól 1906-ig győr-belvárosi plébános. 1901-től káptalani-, 1902-től püspöki helynök, 1905-től nagyprépost. Hittudományi és történeti tárgykörben önálló munkái, kötetei, tanulmányai jelentek meg. Győrben hunyt el 1916. december 28-án.

1836. április 13. 190 éve

Baltaváron született Magvassy Mihály tanár, sportszervező. Pesten a piarista gimnáziumban érettségizett. Győr első tornatanítója volt, 1856-ban magán tornaiskolát nyitott a városban. 1858-ban kérvényezte a helytartótanácsnál, hogy a győri bencés gimnáziumban engedélyezzék a tornának, mint rendkívüli tárgynak az oktatását. 1860-ban tornatanítói oklevelet szerzett. 1870-ben Győr városa főtanítóvá nevezte ki. Testnevelést tanított Győrben a bencés gimnáziumban, a főreáliskolában és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben is. Győrben hunyt el 1897. augusztus 22-én.

1761. április 15. 265 éve

Szombathelyen hunyt el Komáromi János Péter orvos, szőlész, borász. Sopronban született 1692. január 19-én. Strassburgban és Baselben tanult, 1715-ben a baseli orvostudományi egyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1715-től Sopron vármegye főorvosa, 1718-tól 1727-ig Győr vármegye főorvosa. 1727-től Kőszegen folytatott orvosi gyakorlatot, haláláig Szombathelyen Vas vármegye főorvosa volt. Doktori disszertációjában vizsgálta a magyar borok gyógyszeres hasznát és ártalmait.

1836. április 15. 190 éve

Sopronban hunyt el Dukai Takách Judit költő. 1795-ben született Dukán. 1808-ban Sopronba küldték német nyelvet, zenét és háztartási ismereteket tanulni. A gyermekkorától verselő lányra Kis János költő-püspök is felfigyelt, megismertette őt a líceumi Magyar Társaság tagjaival. Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós, Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor is meglátogatta, Kazinczytól is biztató levelet kapott. Költészetére hatottak Berzsenyi Dániel episztolái. Ő maga klasszikus mértékű ódákat, elégiákat is írt. 1817-ben Festetics György meghívta a keszthelyi helikoni ünnepségekre. Két házasságából öt gyermeke született, később felhagyott a költészettel.

1896. április 15. 130 éve

Győrben elhunyt Holdházy János címzetes apát, római katolikus püspök. Vácon született 1840. február 18-án. A középiskolát a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, a teológiát a Felső Papnevelő Intézetben végezte. 1862-ben szentelték pappá, kinevezték belvárosi káplánnak. A következő évben püspöki ceremoniárius. Szentszéki jegyző, majd püspöki titkár. 1872-től 1877-ig a Győri Püspöki Kisebb Papnevelő Intézet rektora. 1875-től a Győri Királyi Jogakadémia művelődéstörténet-tanára. 1877 novemberében József főherceg fiainak nevelője Alcsúton. 1879-től dégi címzetes apát. 1892 augusztusáig volt a főhercegi családnál alkalmazásban. Harmadosztályú Vaskoronarenddel tüntették ki. 1892-ben visszatért Győrbe. A városi törvényhatósági bizottság tagja lett. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban őrzik a mintegy 4000 kötetből álló hagyatékát, melyek között 26 ősnyomtatvány is szerepel.

1811. április 16. 215 éve

Győrben született és Szekrényessy József ügyvéd. Tanulmányait Győrben Budapesten végezte, ezután Andrássy György, majd Széchenyi István mellett jurátuskodott. Széchenyi István révén a Nemzeti Casino és a Pesti Lovasegylet első titkára, később mint ügyvéd működött Pesten. A szabadságharc leverése után közbenjárásával több elítéltet sikerült megmenteni. Az 50-es években az ügyvédi pályával felhagyott, a budai Császárfürdőt bérelte ki a Margit-szigettel együtt a 70-es években a Rudas-fürdőt működtette. Közreműködött a győri Csónakázó és Úszó Egylet megalakításában. Felesége a soproni Slachta Etelka volt, akinek naplóját a közelmúltban adták ki Győrben. 1877. augusztus 9-én hunyt el Budapesten.

1916. április 16. 110 éve

Mosonszentandráson született Timaffy László tanár, néprajzkutató. A mosonmagyaróvári Piarista Gimnáziumban érettségizett 1934-ben. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett 1939-ben, itt tanársegédi állást kapott. 1943-tól a mosonmagyaróvári Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskola docense agrárföldrajz és agropedagógia tárgyakban. Alapítója az Óvári Széchenyi Népfőiskolának.1949-ben elbocsátották, ezért falusi kántor, favágó, segédmunkás Cikolaszigeten. 1951-től Győrben bolti eladó, a győrszigeti templom kántora. 1956-ban börtönbe zárják, szabadulása után 1959-től furulyatanárként dolgozott. 1965-től nyugdíjazásáig 1976-ig a győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző tanára volt. Nyugdíjazása után is aktívan kutatta a Szigetköz, a Rábaköz és a Hanság néphagyományának vallási, szellemi, tárgyi kincseit. 21 önálló kötete és mintegy 300 tanulmánya jelent meg. Győrben hunyt el 2002. december 4-én.

1846. április 17. 180 éve

Győrben született bükki Goda Béla főispán, országgyűlési képviselő. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1867-ben. Zichy-Ferraris Bódog főispán tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki. 1869-ben rendes aljegyző, 1872-ben főjegyző. A téti választókerületben Deák híveként országgyűlési képviselővé választották. Az 1875. évi választáskor a szabadelvű párt jelöltjével szemben alulmaradt. 1884 és 1892 között ismét a téti kerület képviselője. 1895-től alispán. A kismegyeri emlékmű felállításának kezdeményezője. Ennek elismeréseként 1897-ben az uralkodó Vaskoronarenddel tüntette ki, egy évvel később a francia köztársasági elnök a Becsületrend tiszti keresztjét adományozta neki. 1910-ben Győr város és Győr vármegye főispánja. A Győrvármegyei Tűzoltó Szövetség és a Szigetközi Árvízmentesítő Társulat elnöke. 1912-ben vonult nyugalomba, 1924 decemberében hunyt el.

1891. április 17. 135 éve

Mosonban hunyt el Ostermayer Károly gabonakereskedő. Mosonban született 1825. február 5-én. Az iskoláit Mosonban, a középiskoláit a magyaróvári piaristáknál végezte. A kereskedelem révén hatalmas vagyonra tett szert. Alapítványával kisdedóvodát létesített, amelyre ráhagyta a Fő utcai házát, 16 holdnyi szántót és 77 000 forint készpénzvagyont. Emlékét ma egy mosoni óvoda, és egy utca őrzi nevében.

1771. április 18. 255 éve

Győrben hunyt el Istvánffy József zenetanár, zenész, zeneszerző. 1703-ban született. Istvánffy Benedek zeneszerző, karnagy, orgonista édesapja. 1726-ban a győrszentmártoni bencés főapátság orgonistája és a figurális zene tanítója. 1752-ben a veszprémi székesegyház zenésze, 1757-ben a bakonybéli apátság orgonistája. Utolsó éveit a győri Magyar Ispitában töltötte.

1916. április 18. 110 éve

Győrben született Tűz Tamás római katolikus pap, költő. (Eredeti nevén Makkó Lajos.) Tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte, majd a Hittudományi Főiskolát is Győrben végezte. Segédlelkész, és hitoktató, 1943-tól tábori lelkész. 1944-től három évet hadifogságban töltött. Utána több községben volt plébános. 21 évesen kezdett el verseket írni. Verseit közölte a Vigília, a Magyar Csillag, az Élet, a Híd, a Győri Szemle. Első verseskötete 1941-ben jelent meg Tiszta arannyal címmel. Az 1956-os forradalom után Nyugatra távozott, ahol a magyarság érdekében tevékenykedett papként, költőként, irodalomszervezőként. Magyarországon az 1970-es évektől közölték verseit különböző folyóiratok. 1992. április 7-én a kanadai Hamiltonban hunyt el, hamvait hazahozták, Győrben helyezték örök nyugalomra.

1946. április 20. 80 éve

Győrben hunyt el Varga Dénes szerzetes, intézeti igazgató. Nyúlfaluban született 1890. március 12-én. 1902-ben háziszolga a pannonhalmi monostorban. 1907-ben a cavagliai (Olaszország) szalézi intézet növendéke. 1911-ben felvételét kérte a Szalézi Társaságba, 1912-ben Foglizzóban tett fogadalmat. A filozófiát Ivreában végezte, a teológiát Torino-Valsaliceben kezdte, de a világháború kitörése után Szardinia szigetre internálták a lanusei szalézi intézetbe, itt fejezte be tanulmányait. 1919-ben Tortoliban szentelték pappá. Hazatérve Magyarországra előbb Nyergesújfaluban, 1920-ban Péliföldszentkereszten, 1924-ben Esztergomtáborban nevelő, 1925-ben Óbudán, 1931-ben Újpesten intézeti igazgató, gyóntató. 1936-ban Péliföldszentkereszten gondnok. 1938-tól Óbudán, Magyaróvárott, Mezőnyárádon betegeskedett.

1821. április 21. 205 éve

Somorján született Ivanfi Ede tanár, történetíró. Tanár volt Debrecenben, Máramarosszigeten, Temesváron, Veszprémben, Sátoraljaújhelyen; ez utóbbi településen és Magyaróváron igazgató. Veszprémi tanársága idején ő vetette fel a veszprémvármegyei múzeum tervét. Több monográfiát készített, megírta Mosonvármegye történetét. Magyaróváron hunyt el 1900. január 28-án.

1911. április 22. 115 éve

Aradon született Mátyás Vilmos erdőmérnök, tudományos kutató. Szülővárosában végezte a katolikus gimnáziumot, majd Sopronban szerzett erdőmérnöki diplomát. Pályáját Marosvécsen kezdte. 1944-ben tért vissza Sopronba. Itt megbízták az Erdészeti Kutatóintézet vezetésével. A Sopron környéki bükkösökben végzett mikroklíma vizsgálatai és eredményei egyedülállóak. A "Bihar hegység. Turista kalauz" című munkája halála után jelent meg. 1986. július 2-án hunyt el Sopronban.

1961. április 22. 65 éve

Sopronban hunyt el Soproni Horváth József festőművész. Kemenesszentpéteren született 1891. március 2-án. Középiskoláit Keszthelyen végezte. A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre, Edvi Illés Aladár és Bosznay István voltak a mesterei, majd Réti István segítette művészi pályáját. Oklevelének megszerzése után Nagybányára került. A katonai szolgálat és zombori rajztanárkodása után 1920-ban hazaköltözött. 1922-ben került Sopronba, ahol 1950-ig tanított az Állami Főreáliskolában. Akvarelljeivel sorra sikeresen szerepelt kiállításokon, így több díjat nyert el Győrben is. Műfajteremtő mestere lett választott festési módszerének, az akvarellnek. Sopron 1939-ben neki ítélte a hűség díjat. 1954-ben Munkácsy-díjat kapott. Hírét és szakmai sikerét páratlan akt- és zsánerképeinek köszönhette. Hagyatékát a soproni Ceasar-házban őrzik.

1946. április 24. 80 éve

Sopronban született Nagy István (névvariáns: Keresztesi Nagy István) újságíró, lapszerkesztő. A székesfehérvári József Attila Gimnáziumban érettségizett (1964). 1970-ig az Autóközlekedési Vállalat (AKÖV) forgalmi előadója, 1976-ig a Videoton Gyár műszerésze, 1991-ig a Videoton Híradó újságírója, 1992-ben Székesfehérváron a Fejér Megyei Kurír szerkesztője. Veszprémben az Új Híreknél újságíró, a Gyerkőc és Lurkó magazinok szerkesztője. 1997-től a Veszprémi 7 nap újságírója. 1982 óta rendszeresen jelentek meg fotói a Videoton Híradóban. Képei 18 hazai és 2 külföldi kiállításon szerepeltek. Szépirodalmi írásai antológiákban jelentek meg (pl. Az ember énekei - Fejér megyei írók, költők antológiája). A Magyar Újságíró Szövetség tagja (1984-től). Márkó községben hunyt el 2009. január 6-án.

1896. április 25. 130 éve

Rábcakapi községben született Takács Gyula főjegyző. Érettségi után jegyzői oklevelet szerzett. Félévi segédjegyzői gyakorlat után 1922-ben Rajkán vezetőjegyzővé nevezték ki. 1915 és 1919 között részt vett a világháborúban, az olasz harctéren teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, háborús emlékérem és a Károly csapatkereszt. 1938-ban Albrecht királyi herceg jelenlétében a rajkai Országzászló avatási ünnepségén a bevezető szavakat ő mondta el. Halálának adatait nem ismerjük.

1911. április 27. 115 éve

Nádudvaron született Várady Lajos tanár, festő- és szobrászművész. Középiskoláit Budapesten és Kisújszálláson végezte. Szőnyi István magántanítványa, majd a Képzőművészeti Főiskolára járt. 1938-tól 1950-ig a mezőtúri gimnáziumban tanított. 1950-ben vállalt Győrben munkát. Nyugdíjazásáig a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikumban tanított, de emellett oktatott a Révai Gimnáziumban, a Kazinczy Gimnáziumban, a Pattantyús Szakközépiskolában és a Műszaki Főiskolán is. Tájképeket és portrékat festett, készített domborműveket és pasztellrajzokat, valamint plaketteket népi írókról. Győrben hunyt el 1999. január 29-én.

1936. április 27. 90 éve

Sopronban hunyt el Raffensberger Ferenc kertész. Sopronban született 1851. május 12-én. Szakismereteit a családi kertészetben, valamint ausztriai és németországi kertészetekben szerezte. 1886-ban átvette apjától az 1803-ban Sopronban alapított családi kertészetet. (Magyarországon ez volt a legrégebbi családi kertészet.) Eleinte zöldségtermesztéssel foglalkozott és faiskolát tartott fenn, majd éttért a cserepes dísznövénytermesztésre. Eredményeket ért el a chrysanthenum- és orhideatenyésztésben.

1946. április 27. 80 éve

Ménfőcsanakon született Salakta Tibor vendéglős, bortermelő, mezőgazda. 1960-tól cukrásznak tanult, majd a Rába Hotelben dolgozott. 1967-ben a győri közgazdasági technikumban érettségizett. 1967 és 1968 között Drezdában szerzett szakmai tapasztalatokat, majd üzletvezetői képesítést szerzett. Három évig az ÁFÉSZ ménfőcsanaki vendéglőjét, 1976-tól 1982-ig a Dunakapu ételbárt, 1991-ig az Arrabona Áruház éttermét vezette. Közben felsőfokú szakvizsgát tett (1985). 1991. június 13-án megnyitotta saját éttermét, a Komédiást. Az Iparkamara Szakképzési Bizottságának, a Vendégvárók Egyesületének, valamint a Győri Dózsa elnökségének volt tagja. Elismert vendéglátóipari szakember, neves bortermelő, a Pannonhalma- Sokoróaljai Borvidék többszörös aranyérmes borásza volt. Győrben hunyt el 1998. szeptember 19-én. Győr-Ménfőcsanakon, a Koroncói úti temetőben nyugszik. Emlékére Salakta Tibor-emlékdíjat alapítottak.

1986. április 28. 40 éve

Győrben hunyt el Alexovics László szobrász. Erzsébetfalván született 1913. november 9-én. Iskoláit Pesterzsébeten végezte. Rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de meghatározó mestere Körmendi Frimm Jenő volt, akinek művei faragásában segítkezett. 1944-től élt Győrött. Jelentős érdemei voltak a művészeti élet szervezésében. Megalakítója a Győri Képzőművészeti Körnek 1950-ben. 1955-től a megyei munkacsoport vezetője, melynek irányítását a 60-as évek elejétől átadta Horváth Istvánnak. Irányította a Képzőművészeti Kört, számos növendéke került művészpályára. Tíz évig a győri színház díszletfestőműhelyének vezetője volt. Részt vett néhány országos (Vidéki művészek kiállítása, 1954., Tavaszi Tárlat, 1957.), és számos megyei, városi csoportos tárlaton. Portréi, kisplasztikái jelentősek. Háromszor nyert díjat megyei képzőművészeti pályázaton. 1958-ban Alba Regia emlékérmet kapott. Fontosabb önálló kiállítása Kaposvárott, Szombathelyen és Győrött volt. Tizenhét köztéri munkáját állították fel. 1980-ban a Győri Műcsarnokban rendezett retrospektív tárlatot. Néhány műve a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona.

1886. április 29. 140 éve

Répcesarudon született Blazovich Jákó Fülöp bencés tanár. Középiskoláit Kőszegen, Sopronban és Győrött, a tanárképzőt és teológiát Pannonhalmán végezte. Pappá szentelése után 1916-tól 1918-ig tábori lelkész, 1919-től 1924-ig Pápán gimnáziumi tanár, 1921-től 1924-ig házfőnök és igazgató. 1924-től 1930-ig nevelő, illetve a nevelés felügyelője Lequeitioban, IV. Károly gyermekei mellett. 1930-tól gimnáziumi tanár és házfőnök Győrött, 1938-tól 1944-ig Pannonhalmán élt és dolgozott. 1933-tól a győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja, 1930-tól 1939-ig előadó a Győri Szabadegyetemen. Pannonhalmán hunyt el 1952. december 26-án.

1936. április 30. 90 éve

Bécsben hunyt el Lederer Ágoston vállalkozó, gyáralapító. Böhmisch-Leipa nevű csehországi helységben született 1857. május 3-án. Bécsi főiskolákon tanult közgazdaságtant és vegyészetet. Nevéhez kapcsolható az Osztrák Vasúti Forgalmi Rt. és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. megalakítása. 1895-ben döntő befolyást szerzett a Győri Szeszgyár és Finomító Rt.-re. 1911-ben átvette annak irányítását. Győrben legjelentősebb vállalkozása a vagongyár megalapítása 1896 decemberében. Részt vett a győri áruraktár és az akkumulátorgyár létrehozásában is.