Megyei évfordulónaptár

1939. november 1. 80 éve
Budapesten hunyt el Darányi Kálmán főispán, miniszterelnök. Budapesten született 1886. március 22-én. Államtudományi doktorátust szerzett a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen 1909-ben. 1920-tól Győr város és Győr vármegye kormánybiztosa, 1920. szeptemberétől főispánja. 1923-ban Moson vármegye főispánja. 1924-től Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye és Győr város főispánja. 1927-ben Magyaróvárott lett országgyűlési képviselő. 1936. október 10-étől 1938 májusáig miniszterelnök. 1938. márciusában Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Nevéhez fűződik az úgynevezett első zsidótörvény bevezetése.
1814. november 2. 205 éve
Pozsonyban hunyt el Gubernáth Antal író, pedagógus Rajkán született 1757-ben. Győrben a jezsuitáknál tanult, majd Bécsben jogot hallgatott. 1780-tól Bécsben volt házitanító. Tanított Besztercebányán, jegyző volt Korponán. 1792-ben került a pozsonyi akadémiára, ahol 1812-ig a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1808-1809-ben pszichológiát, ontológiát, erkölcstörténetet és történelmet is tanított. Drámát, alkalmi költeményeket írt, történelmi munkákat fordított. Latin nyelvű magyar nyelvtankönyvet szerkesztett.
1994. november 2. 25 éve
Győrben hunyt el dr. Povázsán József orvos. Temerinben született (Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) 1925. március 18-án. Újvidéken érettségizett. A középiskolában és az egyetemen rövidtávfutóként versenyzett. A Szegedi Egyetemi Atlétika Club labdarúgócsapatában futballozott. A Szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzése után a sárvári kórház sebészeti osztályán kezdett dolgozni. 1954-től a győri megyei kórházban volt alkalmazásban. 1959-től a Magyar Vagon- és Gépgyár rendelőintézetében a sebészeti szakrendelést is ellátta, 1960-tól a sebészeti szakrendelés vezetője. 1954-től a Rába Vasas ETO, később a Rába ETO sportorvosa. 1985-ben vonult nyugdíjba, utána orvosi magánrendelést folytatott. 1983-ban sportorvosi munkájának elismeréseként Pro Urbe Győr kitüntetésben részesült. A győri köztemetőben nyugszik.
1984. november 4. 35 éve
Sopronban hunyt el Csik Ferenc fotóművész. Sopronban született 1894. február 27-én. Eredeti foglalkozása kéményseprőmester. Amatőrként kezdett fényképezni, 1930 óta részt vett a Soproni Fotóklub munkájában. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja. Legtermékenyebb alkotói korszaka az 1930-as évek közepén kezdődött. Hazai és külföldi kiállításoknak, pályázatoknak gyakori résztvevője volt, több mint 50 tárlaton szerepelt sikerrel. Művészi munkáját a Nemzetközi Fotóművész Szövetség EFIAP-kitüntetéssel ismerte el. A holland Focus Fotóklub tagja volt. Önálló kiállítását 1977-ben, Sopron várossá alakulásának 700. jubileumi ünnepségsorozata keretében mutatta be. Pro Urbe Sopron díjat kapott 1977-ben.
1869. november 7. 150 éve
Sopronban született kányai Kánya Kálmán (Kania/Cania) diplomata, külügyminiszter. Pályafutását Konstantinápolyban kezdte mint alkonzul. 1904-ben konzul, 1905-től a közös külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1913-ban a Monarchia mexikói követe, meghatalmazott miniszter. 1920-tól 1925-ig a külügyminiszter állandó helyettese. 1925-ben berlini követ lett, majd 1933 és 1938 között külügyminiszter a Gömbös-, Darányi- és Imrédy-kormányokban. 1935. október 4-én Horthy örökös felsőházi taggá nevezte ki. Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika egyik legfontosabb szereplője, 1933 és 1938 között pedig hivatalos irányítója volt, elképzeléseit nem ritkán miniszterelnökeivel szemben is érvényre juttatta. Miután az 1938. november 21-i német olasz demars miatt Kárpát-Ukrajna tervezett megrohanásától az Imrédy-kormánynak el kellett állnia, lemondott. A II. világháború idején a Bethlen–Kállay vezette politikai csoporthoz tartozott. Budapesten hunyt el 1945. február 28-án. A soproni Régi Szent Mihály temető VI. fal 19-20. helyén található védett sírban helyezték el.
1944. november 7. 75 éve
Budapesten elhunyt Győri-Juhász Jenő (1909-ig Pollák Jenő) tanár, költő, műfordító. Győrszigetben született 1892. április 30-án. Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1910-től a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem magyar–francia szakos hallgatója. 1913-ban a dijoni egyetem külföldiek számára létesített fakultásán tanult. 1914-ben a Kárpátokban harcolt. 1915-ben megsebesült, orosz fogságba esett, 1918-ban hazaszökött. 1919-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Disszertációját nyelvészetből, a legrégibb magyar bibliafordítások nyelvi egybevetéséről írta. Középiskolai tanárként tanítványa volt Radnóti Miklós, Illyés Gyula és Fenyő László. Angol, francia, olasz, német és orosz költők verseit fordította. 1944-ben Weöres Sándorral együtt elismerésben részesült a Diárium című folyóirat által meghirdetett Lefordíthatatlan versek című irodalmi pályázaton. 1944 áprilisában kényszernyugdíjazták, majd munkatáborba hurcolták. Az elszenvedett bántalmazások következtében elhunyt.
1894. november 8. 125 éve
Sopronban született Ullein-Reviczky Antal diplomata, nagykövet, miniszter. A bencés gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a bécsi konzuli akadémián folytatta, majd Debrecenben jogi diplomát szerzett. Öt nyelven beszélt, diplomáciai pályája hét évig Párizsba, majd Ankarába és Zágrábba vezette. 1938-ban kinevezték a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjévé, 1942 májusától rendkívüli nagykövet és meghatalmazott miniszter. 1942 nyarán rádió-adóvevő készüléket hozatott Budapestre, amelynek segítségével a kormány szűkebb köre 1944 márciusáig összeköttetésben volt a brit főparancsnoksággal. Kállay – Horthy jóváhagyásával – 1943 szeptemberében nagykövetté nevezte ki Stocholmba. Ullein-Reviczky elsőnek értesítette a magyar kormányt arról, hogy a szövetségesek nem a Balkánon nyitnak második frontot. 1944. március 21-én tiltakozásul Magyarország német megszállása ellen, lemondott követi tisztségéről. A háború után családjával Isztambulba, majd Genfbe költözött, ahol 1947-ben „Német háború – orosz béke” címen, francia nyelven kiadta emlékiratait. 1950-ben Londonban telepedett le, itt hunyt el 1955. június 13-án.
1944. november 9. 75 éve
A munkaszolgálatos, végsőkig kimerült Radnóti Miklós (1909-1944) költőt 21 társával együtt a Győrhöz közeli Abda község határában lelőtték.
1909. november 10. 110 éve
Nagyváradon született Halmos László zeneszerző, pedagógus. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A budapesti Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1931-ben karnagyi és zenetanári diplomát szerzett. 1931-től a győri székesegyház karnagya, tanított a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán és a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában is. Megalakította a Palestrina Kórust, a Szent Gergely férfikórust, később az Iparos Dalkört és más kórusokat. Egyházzenei műveket írt, oratóriumai és népdalfeldolgozásai korán hírnevet szereztek neki. 1953-tól 1955-ig Komlón bányamunkára ítélték, szabadulása után Mosonmagyaróváron tanított, az agráregyetem énekkarát is ő szervezte és irányította. 1972-ben Mosonmagyaróvár város kitüntette. Szakmai elismerései mellett 1994-ben Győr városa is díszpolgárrá avatta.
1909. november 12. 110 éve
Budapesten hunyt el Reinhard Károly. Győr-Szigetben született 1872. június 24-én. Tanulmányait Budapesten és Münchenben Hollósy Simonnál végezte. Dolgozott Benczúr mellett, és segédkezett Lotz Károlynak a ferencesek templomának festésénél. Kiállításokon vett részt figurális képeivel, foglalkozott litográfiával, rajzolt plakátokat.
1809. november 13. 210 éve
Pesten halt meg Hirsch Mihály jogász, egyetemi tanár. Pordányban született 1750. szeptember 3-án. 1769-ben lépett be a Jézus Társaságba. Jogi doktor lett. A rend 1773-as feloszlatása után Nagyszombatban, Pécsett, a győri akadémián, végül a pesti egyetemen a természet- és közjog tanára volt.
1914. november 13. 105 éve
Sopronban hunyt el Bünker János Rajnárd etnográfus, tanító. Seebachban, Karintiában született 1863. április 25-én. Elemi iskoláit Ausztriában végezte, 1876-1881-ig a felsőlövői evangélikus tanítóképző növendéke volt, itt tanult meg magyarul. Magántanár lett, majd 1890-től Sopronban, az evangélikus iskola tanítója, emellett a tiszti leánynevelő intézetben is tanított rajzot. Etnográfiai kutatásai során az összehasonlító mesekutatás művelője volt. A Sopron környéki hienc néprajzzal és folklórral foglalkozott, de a magyar néprajz is érdekelte. Nyugat-Magyarország népi építkezését és lakáskultúráját is feldolgozta. Sokat tett a Soproni Múzeum kiállításainak megújításáért, 1913-ban a múzeum főőrének nevezték ki.
1864. november 14. 155 éve
Győrben született Adler Károly kereskedő. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában illetve a Bécsi Kereskedelmi Akadémián végezte tanulmányait. 1886-ban nyugat-európai tanulmányútra ment. Győrben, Adler Sándor és fia nagykereskedelmi cégénél dolgozott. A győri Kereskedelmi és Iparkamarának 1896-tól volt tagja. A győri Lloyd Testületnek is tagja volt, és 1922 októberétől majdnem két évtizeden át elnöke is. 1923 elejétől Győr város törvényhatóságának tagja lett. Királyi kereskedelmi tanácsosi címet kapott. A Győri Neológ Izraelita Hitközség elnöke 1924 és 1928 között. Auschwitzba deportálták, 1944 júniusában hunyt el.
1994. november 14. 25 éve
Megnyílt Győr tematikus múzeuma, a Városi Művészeti Múzeum a Király utca 17. szám alatti barokk Esterházy-palotában.
1944. november 15. 75 éve
Luzernban (Svájc) hunyt el Flesch Károly magyar hegedűművész, zenetörténész, hegedűtanár. Mosonban született 1873. október 9-én. A párizsi konzervatóriumon M. P. J. Marsick tanítványa (1890-1894). Bécsi bemutatkozása (1895) után a bukaresti konzervatórium (1897-1902), majd az amszterdami konzervatórium tanára volt (1903-1908). 1908-tól 1926-ig Berlinben, majd Baden-Badenben élt. 1934-ben elhagyta Németországot, Londonba, Amszterdamba, a háború alatt Luzernba költözött. H. Beckerrel és A. Schnabellel (később C. Friedberggel) triót alapított.
1894. november 17. 125 éve
Győrben született Stadler Aurél gyógyszerész, költő, műfordító. A budapesti egyetemen gyógyszerészdiplomát szerzett 1918-ban. 1912-től élt Palicson, ahol 1957-ig, nyugdíjazásáig gyógyszerészként tevékenykedett. Fiatal korától jelentek meg vallásos szellemű versei a vajdasági, erdélyi és budapesti lapokban. Szakmai cikkeit, tanulmányait szaklapokban publikálta. Megírta a szabadkai patikák és Palicsfürdő történetét. A Kalászok című antológiában szerepelt verseivel 1951-ben. Palicson (Jugoszlávia) hunyt el 1973. december 18-án.
1909. november 17. 110 éve
Győrben hunyt el Wottitz Károly jogász, gyár- és bankigazgató. Győrszigetben született 1842-ben. A gimnáziumot Győrött végezte, Pesten és Bécsben hallgatott jogot. 1869-ben szerzett köz- és váltóügyvédi oklevelet. A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. egyik alapítója. 1884-ben városi képviselő. A magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1896-os létrehozásában is részt vett. Tagja volt a Győri Ügyvédi Kamara, a Lloyd Társaság, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Kereskedelmi és Ipari Kamara vezetőségének.
1909. november 19. 110 éve
Bonyhádon született Merész Károly festő- és szobrászművész. Szülővárosában érettségizett, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1931-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1934-ben Sopronban az evangélikus líceumban kezdett tanítani. Harcolt a második világháborúban. Hazatérve ábrázoló geometriából szerzett oklevelet, a Széchenyi Gimnáziumban tanított, majd 1959-ben a soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanárává nevezték ki, itt nyugdíjba vonulásáig a rajz tanszéket vezette. Tankönyveket, módszertani jegyzeteket írt. Közben mint festő és szobrász is maradandó értékeket alkotott. Sopronban hunyt el 1973. augusztus 30-án.
1914. november 20. 105 éve
Bécsben hunyt el Pruzsinszky Ferenc festőművész. Sopronban született 1852. augusztus 24-én. Szülővárosában a Steinacker nevű rajztanár tanította. Sopronból középiskolái után Bécsbe ment, ahol előbb 1869-ben a Kunstgewerbeschulenak, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémiának lett ösztöndíjas növendéke. Egész fiatalon került a Jobst testvérek műtermébe, akiknek a soproni kaszinó és a bécsi fogadalmi templom kifestésénél segédkezett. Pruzsinszky számos rajzot, tervet készített alsóausztriai, morvaországi, karintiai templomok és kastélyok számára, s két nyáron át az esztergomi katedrális restaurálásánál, személyesen vett részt a templom falainak kifestésénél. Később Bécsben telepedett le, és kisméretű életképeket festett. Művei a soproni múzeumban láthatók.
1864. november 21. 155 éve
Győrben hunyt el Beöthy Károly ügyvéd és Győr megye alügyésze, publicista. Komáromban született, 1820. november 21-én. Középiskoláit is itt a református kollégiumban végezte, majd jogot tanult a pesti Magyar Királyi Tudományegyetemen. Gyakorló ügyvédként a fővárosban telepedett le. 1848-49-es szabadságharcban a Délvidéken harcolt a szerbek ellen. Komáromban a várvédőkkel kapitulált. Menlevelével Győrben kezdett ügyvédi praxist. 1859-től a Győrvidéki Gazdasági Egylet jegyzője. 1861-ben a megyei hatóság alügyésze. Kezdetben a szépirodalmi írásai jelentek meg, majd gazdászati, ipari, kereskedelmi s társadalmi cikkeket irt a Győri Közlönybe, melynek főmunkatársa volt.
1909. november 21. 110 éve
Újkéren született Németh József lelkész ezredes. 1933-ban Győrött szentelték pappá, a Középiskolai Katolikus Fiúinternátus prefektusa lett. 1935-ben Magyaróváron hitoktató, 1938-ban tábori lelkész. 1948-ban a Katolikus Lelkészi Osztály vezetője. 1950-ben izgatás miatt jogerősen 4 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. 1953-ban szabadult. 1990-ben rehabilitálták, előléptették lelkészezredessé. Budapesten hunyt el 1991. május 1-jén. Sírja az újkéri temetőben van.
1864. november 23. 155 éve
Szentkirályszabadján született Árvay Géza tanár. 1893-tól a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben képesített tornatanárként dolgozott. Az első világháborúban számos kitüntetést kapott. 1920-tól 1927-ig Csongrádon tanított, majd visszahelyezték Győrbe. 1928-ban nyugdíjazták. A helyi tűzoltóság szervezője. Aktív muzsikus volt, zeneiskolai cimbalomtanárként ismerték. Győrben halt meg 1942. július 2-án.
1884. november 23. 135 éve
Lukácsházán hunyt el Bubics Ede vízépítő mérnök. Süttörön született 1818. december 23-án. 1842-ben a bécsi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Az 1848-49-es szabadságharcot hadmérnökként harcolta végig, a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült. 1850-ben hazatért, Somogy vármegyében telepedett le. 1854-ben a Balaton felmérésében, mint mérnök vett részt. Az Esterházy család Vas megyei lukácsházai birtokán élt, birtoktérképeket készített. Folyóiratokban történelmi tárgyú cikkeket publikált.
1944. november 23. 75 éve
Győrben született Szűcs Jenő sebész, sportorvos. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte orvosi diplomáját. 1960-ban az Egyetértés Torna Osztályban (ETO) kézilabdázott, aztán kosárlabdázott. Orvos diplomája megszerzése után a győri kórház baleseti sebészetén dolgozott, de a sport életének fontos része maradt. 24 évig működött az ETO-nál, több győri klubot is segített, tudását, tapasztalatait a győri női kosarasoknál és a korábban NB II-es Dunántúli Atlétikai Clubnál (DAC) is kamatoztatta. Utoljára a Rába ETO futsalcsapat és a Gyirmót FC együttesének szolgálatában állt mint sportorvos. A sportegészségügy területén végzett önzetlen, elhivatott munkásságát Győr önkormányzata 2013-ban Szent László Éremmel jutalmazta, illetve ebben az évben a bajnok győri futsalcsapat sportorvosaként Pro Urbe kitüntetést is átvehetett. Győrben hunyt el 2014. március 11-én.
1894. november 25. 125 éve
Nagylégen (Szlovákia) elhunyt Sárváry Béla piarista pap, római katolikus plébános, gimnáziumi tanár. Győrben született 1816. március 21-én. A gimnáziumot szülővárosában végezte, azután a kegyestanító-rendbe lépett. A bölcseletet Vácon, a teológiát Nyitrán végezte. 1843. július 26-án pappá szentelték. Gimnáziumi tanár volt Szegeden, Kanizsán, Léván, Pesten, Sátoraljaújhelyen, 1853–tól 1954-ig Veszprémben, 1856-ban ismét Pesten, végül Kolozsvárott. 1865-ben az esztergomi főegyházmegyébe vették föl, Esztergomban káplán, majd nagylégi plébános volt haláláig.
1884. november 26. 135 éve
Győrben született Orbán Dezső festő. A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1905-1906-ban szerepelt először a budapesti műcsarnok, majd a Nemzeti Szalon kiállításain. 1906-ban Párizsban megismerkedett a kor jelentős művészeivel. 1907-ben visszatért Budapestre, 1909-ben műtermében alakult meg a Keresők Társasága, mely 1911-től Nyolcak néven vált ismertté. A Balkán-háborúk és az I. világháború idején katonatisztként szolgált. Első önálló tárlata 1917-ben volt, melyet több követett. Nyugat-európai tanulmányutakat tett, 1939-ben családjával Ausztráliába emigrált. 1943-ban állított ki először itt, 1964-ben látogatott először haza Magyarországra. 100. születésnapján a Magyar Nemzeti Galériában állított ki. Képeit jórészt a Szombathelyi Képtár őrzi, de a győri Xántus János Múzeumban is találhatók munkái. 1986. október 8-án hunyt el Sydney-ben.
1844. november 27. 175 éve
Sopronban született ikvai Pfeiffer László sertéskereskedő. Iskoláit szülővárosában végezte. Győrben telepedett le, lakásuk a Városház tér 10. szám alatt volt. A városban az ipari hizlalás, feldolgozás és export megszervezésével foglalkozott. A győri gőzhajótársaság elnöke volt. Győrben halt meg 1897. január 25-én. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.
Frissítve: 2019.01.16