Megyei évfordulónaptár

1920. november 1. 100 éve
Megnyílt a Magyar Távirati Iroda győri fiókja az Andrássy u. 25. sz. alatt.
1945. november 1. 75 éve
Győrben elhunyt Barilich Lőrinc kanonok. Darázsfaluban született 1865. augusztus 7-én. 1902-ben a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola lelki igazgatója, 1909. szeptember 5-étől győr-újvárosi plébános. 1939-ben kanonok. Giesswein Sándor környezetéhez tartozva behatóan foglalkozott az egyház szociális tanításával, bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalmakba, 1905-ben a Katolikus Tanoncegylet elnöke. 1917-ben tagja a Választójogi Blokk győri intézőbizottságának. 1907-ben pápai kamarás, 1935-ben kormányfőtanácsos. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Lefordította Mohl Antal Hervatska nedilja lovretanska című művét (1900). Hírlapi cikkei az Összetartásban, a Nase Novinéban, szentbeszédei a Borromaeusban és az Evangéliumban jelentek meg.
1820. november 2. 200 éve
Komáromban született Beöthy Károly ügyvéd, Győr vármegye alügyésze, publicista. Középiskoláit is itt a református kollégiumban végezte, majd jogot tanult a pesti Magyar Királyi Tudományegyetemen. Gyakorló ügyvédként a fővárosban telepedett le. Az 1848-1849-es szabadságharcban a Délvidéken harcolt a szerbek ellen. Komáromban a várvédőkkel kapitulált. Menlevelével Győrben kezdett ügyvédi praxist. 1859-től a Győrvidéki Gazdasági Egylet jegyzője. 1861-ben a megyei hatóság alügyésze. Kezdetben szépirodalmi írásai jelentek meg, majd gazdászati, ipari, kereskedelmi és társadalmi cikkeket írt a Győri Közlönybe, amelynek főmunkatársa volt. Győrben hunyt el 1864. november 21-én.
1845. november 2. 175 éve
Pesten elhunyt Bakodi József [névváltozat Bakody] orvos, homeopata. Mosonban született 1791. február 21-én. Bakody Tivadar orvos apja. 1820-ban a pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Győrben működött orvosként. 1835-ben Pestre költözött. Ebben nagy szerepet játszott az a polémia, amelyet a homeopátiás kezelésekben való sikereiről írott könyve okozott. Miután a Frankfurter Allgemeine Anzeigerben is dicsérő cikk jelent meg róla, a győri orvosok nevében Balogh József vármegyei főorvos cáfolatot küldött be a lapnak, amelyben kétségbe vonták eredményeit. A nevéhez fűződik a Hahnemann által kezdeményezett homeopátiás gyógymód magyarországi alkalmazása. Halálát a kinin-ópiummal magán végrehajtott kísérlet okozta.
1895. november 2. 125 éve
Győrben született Langmár Lipót kanonok. Itt is érettségizett 1914-ben. A teológiát Veszprémben és Budapesten tanulta. 1919. november 16-án szentelték pappá Veszprémben. Először káplán Somogyvárott, Tapsonyban, majd püspöki levéltáros, szentszéki jegyző Veszprémben. 1921-től pápai titkos káplán. 1923-ban teológiai doktorrá avatták. 1927-től püspöki titkár és egyúttal a Károly kápolna igazgatója. 1938-tól tiszteletbeli kanonok, veszprémi kanonok, 1943-tól püspöki igazgató, majd címzetes apát. 1946-ban plébános Somogyvámoson, püspöki irodaigazgató Szegeden. 1957-től a plébános helyettese Siófokon, 1958-tól pedig ismét Veszprémben püspöki irodaigazgató. 1959-től apostoli kormányzói általános helynök. Őrkanonok 1968-tól, olvasókanonok 1970-től. Siófokon hunyt el 1979. december 26-án, a Kele utcai temetőben helyezték örök nyugalomra.
1920. november 2. 100 éve
Babót községben született Molnár Imre pedagógus, helytörténész, Szigetvár múltjának egyik legismertebb kutatója. A polgári iskolát Kapuváron, a gimnáziumot Kőszegen, a bencéseknél végezte el. A második világháborúban katona. 1949-ben Pécsett dolgozik tanítóként, 1950 és 1954 között a Szakérettségi Tanfolyam igazgatóhelyettese. Folyamatosan képzi magát, így tanítói oklevele mellé orosz, majd magyar-latin szakos tanári diplomát szerez. 1952-ben került Szigetvárra, ahol előbb a diákotthont vezeti, majd nyugdíjazásáig a helyi gimnázium tanára és igazgatóhelyettese volt. Összegyűjtötte, gondozta a nagy várvédő Zrínyi Miklóshoz köthető helyi és népi hagyományokat, kutatta a településrészek és lakosságának múltját. Alapítója és 1984-ig elnöke volt a Várbaráti Körnek. Számtalan díjjal és elismeréssel jutalmazták. Pécsen hunyt el 1989. március 6-án.
1845. november 3. 175 éve
Révfaluban született Holeczky Sándor iskolaigazgató, tanító, kántor. A győri elemi iskola után a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanult. 1867-ben tanítói képesítő bizonyítványt szerzett. 1865-ben Darnón tanító gyakornok, 1867-től Csanakon, 1868-tól 1869-ig Öttevényen, 1870–től 1871-ig Héderváron, 1871-től 1872-ig Bácsán tanító, 1873-ig kántortanító. 1877-ig Babóton, majd Révfaluban kántortanító. 1886-ban főtanítói címet kapott, 1900-tól igazgatótanító, 1906-tól Révfalu Győr város által átvett iskolájának igazgatója. 1907-ben vonult vissza a tanítástól. 1919-ig kántorként még aktívan tevékenykedett. A Győr-vidéki Általános Tanítóegylet alapító tagja volt. Győrben hunyt el 1929. november 23-án.
1890. november 3. 130 éve
Sopronban született Füredi Oszkár építész. A budapesti Műegyetemen, majd a müncheni építészeti akadémián tanult. 1914-ben hazatért, besorozták, 1918-ban szerelt le. 1921-ben nyitotta meg építészeti irodáját Sopronban. Magyarország német megszállása alatt zsidó származása miatt bujkálni kényszerült, de 1945-ben elfogták. A II. világháború után a soproni építészeti igazgatóság vezetője, majd a győri Tervező Vállalat helyi irodájának kiemelt tervezőmérnöke volt. Többek között ő tervezte a brennbergbányai római katolikus templomot és haranglábat. Sopronban az 1930-as években számos villa és lakóház tervezése fűződik nevéhez. Részt vett a II. világháború utáni helyreállítási munkálatokban, az Orsolya téri Lábasház rekonstrukcióját ő végezte. 1978. január 21-én hunyt el Sopronban.
1890. november 5. 130 éve
Darnón született Érsek Imre kántortanító. Magyaróváron járt kis gimnázumba, majd a győri tanítóképzőben tanult, 1942-ben végzett kántortanítóként. Novákpusztán lett tanító. 1914-ben behívták katonának egy bécsi hadgyakorlatra, a háborús szolgálatból négy év múlva jutott haza. 1919-ben kántortanítóként Kisbodakra került, itt szolgált 1956-os nyugdíjba vonulásáig. 1935-ben megalakította a Szigetközi Termelő-és Értékesítő Szövetkezetet. 1924-ben jelent meg helytörténeti műve, Szigetköz története:községeinek eredete címmel.
1870. november 7. 150 éve
Ruszt városban született Konrád Lajos városi gazdasági felügyelő. Sopronban végezte az evangélikus gimnáziumot, 1890-ben érettségizett. A keszthelyi Gazdasági Akadémiára járt. 1897. február 10-étől Sopron város gazdasági felügyelője. A város házi gazdálkodását fejlesztette a modern kor követelményeinek megfelelő színvonalra. Tájékoztató szakcikkei jelentek meg a soproni lapokban. A soproni evangélikus konvent gazdasági bizottságában és számos helyi társadalmi egyesületben aktívan részt vett. Halálozási adatait nem ismerjük.
1920. november 7. 100 éve
Győrben született dr. Bulkai Lajos okleveles gépészmérnök, egyetemi doktor. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főmunkatársa, illetve osztályvezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság tagja. A felszíni és felszín alatti vizek ivóvíz célú kezelésével, a lebegő anyagok és oldott szerves anyagok eltávolítási technológiájával foglalkozott. A vízellátás-csatornázás országos tervpályázatain az általa irányított munkacsoport több első helyet szerzett. Néhány víz- és szennyvízkezelő szabadalom társszerzője. A vízellátás-csatornázás területén szaktechnikusi, valamint gépészeti és irányítástechnikai szakmérnöki oktatást is végzett. Több tanulmányt írt, előadást tartott, részben külföldön (NDK, Csehszlovákia). Szakmérnöki jegyzetek szerzője. Kitüntetései: Vízgazdálkodás többszörös Kiváló Dolgozója, Bogdánfy Ödön emlékérem (1980), Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (1981). Budapesten hunyt el 2005. július 8-án.
1935. november 7. 85 éve
Budapesten hunyt el Molnár Vid Bertalan bencés pap, gimnáziumi tanár. Győrszentivánon született 1878. június 11-én. 1897-ben lépett be a rendbe. Pannonhalmán teológiai tanulmányokat folytatott, felszentelése után Sopronban latin és görög szakos gimnáziumi tanár, ugyanitt házgondnok 1917-1918-ban. 1918-tól 1922-ig Pannonhalmán házgondnok. Tanított még Kőszegen, 1922-től 1930-ig újoncmester Pannonhalmán és 1928-tól prefektus is.
1760. november 8. 260 éve
Péren született Budai Ferenc történetíró. Debrecenben tanult, majd református lelkész a Debrecen környéki Szováton. Jártas volt a görög, latin, francia és német irodalomban, az asztronómiában, fizikában. Történeti lexikont írt. Másik nevezetes műve a Kantot és magyar követőjét, Márton Istvánt támadó konzervatív írása.
1965. november 8. 55 éve
Budapesten hunyt el Surányi János mezőgazdász, egyetemi tanár. Győrben született 1886. február 12-én. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban végezte. A magyaróvári Magyar Kir. Gazdasági Akadémián szerzett diplomát 1906-ban. Magyaróváron az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztense. 1916-tól 1918-ig az állomás aradi kirendeltségét vezette. 1933-tól 1937-ig az állomás igazgatója. 1936-tól a Műegyetem növénytermesztési tanszék tanára, 1945-1946-ban a mezőgazdasági kar dékánja. 1949-ben nyugdíjba vonult. 1952 és 1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozott. Az 1920-as évektől kultúrnövény-honosítással foglalkozott.
1735. november 10. 285 éve
Sopronban született Asbóth Gottfried László evangélikus lelkész, tanár, szakíró. Sopronban tanult, majd 1758-tól 1760-ig ugyanabban az iskolában szubrektor. 1760-ban Tübingenbe ment az egyetemre, két évi teológia tanulás után visszatért szülőföldjére. 1764-től 1766-ig retorikát tanított. Innen Nemescsóra hívták lelkésznek, ahol 1783-ig működött. Később lelkész volt még Kőszegen, végül újra Sopronban. Itt hunyt el 1784. május 1-jén.
1920. november 11. 100 éve
Richards Richard Ágost (1867-1942) gyáros engedélyt és támogatást kért Győrben a mai Tihanyi Árpád úton 14 munkáslakás építéséhez.
1995. november 13. 25 éve
Budapesten hunyt el Varga Béla római katolikus kanonok, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, országgyűlési elnök. Börcsön született 1903. február 18-án. Győrött érettségizett 1922-ben. A teológiát Veszprémben végezte. 1926-ban szentelték pappá. 1937-ben részt vett a Független Kisgazdapárt (FKgP) megalakításában, a nagyválasztmány a FKgP egyik országos alelnökévé választotta. 1939-ben a párt Somogy vármegyei listáján országgyűlési képviselő. Segítette a német fogságból Magyarországra szökött francia hadifoglyokat, számos zsidót bújtatott. Többször járt Krakkóban, s közvetve része volt abban, hogy megtalálták a kivégzett lengyel katonatisztek katyni tömegsírját. A szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) 1945-ben letartóztatta, halálos ítélet várt rá, de tolmácsa s egyben „ügyvédje” megmentette. A náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság elnöke, nemzetgyűlési képviselő, az újjászervezett FKgP alelnöke, a központi bizottság tagja, a budapesti központ elnöke volt. 1946. februárban az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Főtanács tagja, 1947-ben a nemzetgyűlés elnöke. Újabb szovjet letartóztatás elől 1947 júniusában külföldre menekült, New Yorkban telepedett le. Részt vett az emigráció politikai testülete, a Magyar Nemzeti Bizottmány megalakításában, melynek mindvégig elnöke volt. 1977-ben támogatta a Szentkorona hazahozatalát. 1991. július 2-án végleg hazatért, Balatonbogláron telepedett le.
1910. november 14. 110 éve
Sopronban született Ákos Ernő festőművész. Már középiskolás korában felfigyeltek tehetségére. 1930-tól 1936-ig végezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Csepregen, majd Verbászon rajztanár. Később visszatért Sopronba. 1940-ben a Nemzeti Szalon kiállításán szerepelt. Többnyire tájképeket festett, akvarell- és olajfestményeket.
1945. november 14. 75 éve
Győrben született Szemenov Judit (Major-Szemenov Judit, Ney Tamásné) testnevelő tanár. Általános- és középiskoláit szülővárosában végezte. Diákkorától úszott, tornázott, lovagolt, gimnazistaként kezdte el a néptáncot. A Testnevelési Főiskolán középiskolai testnevelői tanári oklevelet szerzett. Győrben a Móra Ferenc Sporttagozatos Általános Iskolában helyezkedett el, ahol már első évben megalakította az iskola néptánccsoportját. Rendszeresen felléptek hazai és nemzetközi fesztiválokon. Az iskola úszócsapatának edzője is volt. Tanítványaival számos országos helyezést értek el. Budapesten hunyt el 1987. január 1-jén. A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.
1895. november 15. 125 éve
Győrben elhunyt Ruby Miroszlav tanár. Eperjesen született 1856. július 4-én. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában 1888-tól a szabadkézi rajz tanára. 1892-től a Győri Ifjúsági Csónakázó Kör elnöke. Megszerkesztette a csónakázási szabályzatot, összeállította a vezényszavakat, és megírta a hajószerkezettant. A főreáliskolai diákok tornaversenyeinek szervezésében ő is részt vett, Magvassy Mihály tornatanítóval közösen evezőstúrákra vitte tanítványait. Az iskola 1923-ban felavatott csónakháza a második világháborús megsemmisüléséig az ő nevét viselte. A Győri Nemzeti Rajziskola története című szakirodalom (Győr, 1894) a nevéhez fűződik.
1895. november 15. 125 éve
Csornán született Szabó Árpád Károly plébános, lapszerkesztő. 1920. július 5-én győri egyházmegyeis pappá szentelték, Tatabányán, Rajkán, 1921-ben Fertőszentmiklóson és Rajkán, 1922-ben Lébényben káplán. 1924-ben Győrött hittanár és a Pálffyanum prefektusa, 1929-ben Oroszváron főhercegi kastélylelkész. 1934-ben Budapesten egyházjogból doktorált. 1935-ben Belgiumban a magyar keresztényszocialista bizottság vezetője, a belgiumi magyarok lelkésze. 1941-ben Győrött a Szent Imre Konviktus igazgatója, 1941 és 1945 között a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője. 1946 és 1958 között Ács plébánosa. Budapesten hunyt el 1966. december 25-én.
1990. november 15. 30 éve
Szombathelyen hunyt el Bertalan Lajos László újságíró. Fehértón született 1926. szeptember 23-án. A győri I. sz. Polgári Fiúiskola és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézet elvégzése után a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa. 1956. november 4-étől december 10-éig a Hazánk című újság munkatársa. A forradalom leverése után a Révfalui Állami Általános Iskolában tanított. 1957. március 1-jén letartóztatták, a Hazánkban megjelent Ne bántsd a magyart című cikkéért izgatás vádjával három év börtönre ítélték. 1959 áprilisában szabadult. Szabadulása után segédmunkásként helyezkedett el. 1959 decemberétől 1962 végéig a kunszigeti termelőszövetkezetben könyvelő. 1963-tól nyugdíjazásáig a Vas Népe című napilapnál dolgozott.
1910. november 17. 110 éve
Budapesten hunyt el Cserháti Jenő gépészmérnök. Győrben született 1855. március 5-én. 1876-ban a zürichi műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, melyet 1887-ben honosítottak. 1880-tól a győri fűtőház főnöke, 1885-től 1890-ig a budapesti fűtőház helyettes főnöke, majd főnöke. 1890-től Budapesten a vasút és hajózási felügyelőségnél miniszteri biztos, 1891-től főfelügyelő, 1893-1895-ben a Fegyver és Gépgyár Rt. igazgatója. 1895-től a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. villamos gyárának cégvezetője, majd igazgatója. 1905-től tanított a budapesti műegyetemen. Támogatta Kandó Kálmán vasút-villamosítási kísérleteit.
1945. november 18. 75 éve
Miskolcon született Nagy István újságíró. Szülővárosában a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1967-től a Magyar Rádió miskolci stúdiójában riporter, majd szerkesztő. 1970-ben beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Miskolci rádiósként két ízben (1984, 1986) nívódíjat kapott. 1986-tól a Magyar Televízió Győri Stúdiójának munkatársa. 1987-től a Magyar Rádió Győri Stúdiójában szerkesztő, majd 1992-től két évig a Győri Városi Televízió igazgató-főszerkesztője. 1997-től a Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának vezetője volt. Miskolcon hunyt el 1997. október 25-én.
1810. november 20. 210 éve
Oroszváron született Zichy-Ferráris Bódog főispán. 1845-től 1848-ig Vas vármegye főispáni helytartója. Windischgrätz 1848. december 29-én kinevezte Győr megye és Moson megyék politikai biztosává. Vésztörvényszéket állított fel Győrött. Az 1860-as Októberi Diploma után kinevezték Győrbe főispánnak. 1861-ben lemondott, 1867. április 5-én az uralkodó ismét kinevezte Győr megyei főispánnak. A hivatalt 1868 márciusáig látta el. Oroszváron hunyt el 1885. szeptember 8-án.
1715. november 22. 305 éve
Zurányban született Nunkovich András tisztviselő. 1740-ben Moson vármegyében volt szolgabíró. 1744-ben vitézi kapitány lett, majd 1749-ben adószedő. 1752-ben helyettes Moson megyei alispánná választották. 1766-ban másodalispán lett, 1777-ben főadószedőként említették. 1792-ben kelt végrendeletében 10 000 Ft-ot hagyományozott a magyaróvári piarista gimnáziumi növendékek megsegítésére. Ennek kamataiból évente öt ifjú tanulhatott. Ezen kívül Nunkovich 60 000 Ft-ot osztott ki jótékony célokra, tanulmányi segélyekre, megyebeli községeknek és beteg utazók gyógykezelésére. Magyaróváron halt meg 1798. augusztus 22-én
1785. november 22. 235 éve
elhunyt Skollanics József Ferenc orvos. Oszlopon (Sopron megye) született 1720. január 26-án. Az elmebajok lázkezelésének első művelője Magyarországon. Pozsony vármegye főorvosa volt. Összeállította az orvosok, sebészek, gyógyszerészek és bábák jogait és kötelességeit.
1895. november 24. 125 éve
Hütteldorfban (Bécs, Ausztria) született báró kisteleki Lévay Tibor nagybirtokos. A bécsi Teréziánumba járt, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. A világháborúban a császári és királyi huszárezred hadnagya. A háború után visszavonult táplánypusztai birtokára. A proletárdiktatúra idején a kommunisták elrendelték a letartóztatását, így menekülni volt kénytelen. A győri direktórium elkobozta birtokait, és táplánypusztai kastélyát teljesen kifosztották. A diktatúra bukása után visszatért otthonába és átvette birtokai vezetését. Aktívan bekapcsolódott a vármegye közéletébe. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a Győrvidéki Földmívelők Egyesületének, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának, az OMGE-nek és számos más társadalmi, kulturális és karitatív egyesületnek és intézménynek. Halálozási adatait nem ismerjük.
1890. november 27. 130 éve
Tekepusztán született Fehér Dániel botanikus, erdőmérnök, mikrobiológus, egyetemi tanár. A selmecbányai erdészeti főiskola elvégzése után 1913-1914-ben a berlini egyetemen tanult tovább, majd a bécsi tudományegyetemen 1920-ban bölcsészdoktori szigorlatot tett. Működését a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskolán kezdte. 1926-tól tanulmányutat tett a skandináv országokban, majd a norvég kormány meghívására részt vett egy lappföldi expedícióban. 1951-től az MTA soproni talajbiológiai osztályának vezetője volt. Behatóan vizsgálta az erdei talajjal és biológiájával, valamint az erdei fák élettartamával kapcsolatos kérdéseket. A modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert szaktekintélye. Sopronban hunyt el 1955. febr. 17-én.
1920. november 27. 100 éve
Győrben született Lakat Károly labdarúgó, edző, tanár. Elemi iskoláit Győrött végezte, 1935-től 1941-ig a győri tanítóképző intézet növendéke. 1939-ben a Győri Atlétikai Club (GYAC) játékosaként beválogatták a Nyugati kerület labdarúgó-válogatottjába. Tanulmányait Szegeden folytatta, ahol magyar–történelem, majd testnevelés szakos diplomát szerzett. A Szegedi Atlétikai Klub csapatában NB I-es labdarúgó. Tíz évet töltött a Ferencváros csapatánál, 13-szor volt tagja a válogatottnak. Labdarúgóként 1944-ben Magyar Kupát, 1948/49-ben magyar bajnokságot nyert. Edző a Fradi ifjúsági csapatánál, majd Gödöllőn, Tatabányán. 1959 és 1960 között a magyar olimpiai válogatott pályaedzője, 1963 és 1972, illetve 1979 és 1980 között vezetőedzője. Vezetésével 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban olimpiai bajnokságot nyert a magyar csapat. 1967 és 1968-ban a bajnok Ferencvárosi Torna Club (FTC) edzője, 1967-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját. Az FTC örökös bajnoka. Budapesten hunyt el 1988. december 3-án. Emlékét a Győri Dózsa pályáján elhelyezett márványtábla örökíti meg.
1970. november 27. 50 éve
Egerben elhunyt Kovács Vendel, a neveléstudományok kandidátusa, főiskolai docens, tanítóképző-intézeti tanár, pedagógiai szakíró. Ásványon született 1913. február 27-én. A szegedi Polgári Iskola Tanárképzőben magyar–történelem, az Apponyi Kollégiumban pedagógia–filozófia szakon végzett 1941-ben. 1939-től a kiskunmajsai polgári iskolában, az Egri Tanítóképző Intézetben tanított (1942). Az intézet megszűnése után a Gárdonyi Géza Gimnázium tanára, egyidejűleg szakfelügyelő volt. 1961-től az egri Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1962-től docense. Az általános iskolai oktatás módszereinek problémáival foglalkozott.
1915. november 28. 105 éve
Győrben hunyt el Wottitz Gusztáv jogász,közgazdász Győrszigetben született 1856. április 19-én. 1877-ben Bécsben szerzett jogi és közgazdasági diplomát. 1890-ben a Győri Szeszgyár és finomító Rt. munkatársa lett. 1895-ben a városi közgyűlés tagja. 1897-ben a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. elnök-igazgatójává választottá. 1901-ben megalakította a győri Munkáslakásépítő Részvénytársaságot.
1845. november 30. 175 éve
Sopronban született németkeresztúri báró Dóczy Lajos (Dux Baruch 1872-ig, Dóczi 1900-ig) író, költő, műfordító, újságíró, politikus. Bécsben jogot hallgatott, s egyúttal belépett a Presse szerkesztőségébe. 1865-ben a lap Pestre küldte tudósítónak. A magyar lapokban Deák politikáját támogató cikkeket írt. 1868-tól miniszterelnökségi fogalmazó, majd 1871-től titkár. 1873-tól udvari és címzetes miniszteri tanácsos. Hosszú ideig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyi sajtófőnöke (1895-1902), 1896-tól mint címzetes osztályfőnök működik. 1887-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1900-ban bárói rangra emelték. Nyugdíjazása után Budapesten élt. A korabeli magyar és német nyelvű lapokban számos verse és tanulmánya jelent meg. Színművei közül különösen a Csók c. vígjáték (1874) aratott nagy sikert. Goethe és Schiller számos művét magyarra, magyar költők több alkotását, köztük Madách Az ember tragédiája c. művét németre fordította (Bp., 1891). Budapesten halt meg 1919. augusztus 28-án.
Frissítve: 2020.01.14