Megyei évfordulónaptár

1894. december 2. 125 éve
Vitnyéden született dr. Vitnyédi Németh István római katolikus pap, költő. 1919-ben szentelték pappá. Gyarmaton, majd Csornán volt segédlelkész. 1923 és 1927 között Győrben káplán, illetve a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője (1923-1928). 1927-től Ácson, 1946-tól Hidegségen plébános. 1935-ben egyházjogi doktorátust szerzett Budapesten. Költeményei elsősorban katolikus lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Győrben hunyt el 1948. május 30-án.
1884. december 3. 135 éve
Jánosházán született Sárközi Pál Endre matematikus, tanár, pannonhalmi főapát. 1914-ben a budapesti egyetemen bölcseleti doktorátust szerzett. A pannonhalmi tanárképző főiskolán matematikát adott elő, a budapesti tudományegyetem tanára. 1929-től Pannonhalmán főmonostori perjel, 1938-tól 1951-ig bakonybéli apát, 1947-től 1951-ig pannonhalmi kormányzó apát.
1909. december 3. 110 éve
Kunmadarason született Nagy László orvos. A debreceni református kollégiumban tanult, majd a debreceni orvosi egyetemre járt. Pécsett avatták doktorrá, belgyógyászatra szakosodott. Budapesten, Parádfürdőn dolgozott, majd 1956. március 1-jén a Soproni Állami Szanatórium igazgató főorvosává nevezték ki. Az intézményhez csatolták a Gyermekszanatóriumot és a Balfi Szanatóriumot is. Itt működött főigazgató főorvosként 1984-ig, nyugdíjazásáig. Ezalatt a balfi szanatóriumot európai színvonalúvá fejlesztették. Gyógyító és szervező munkáján kívül szakmai publikációi is jelentősek. 1986-ban hunyt el Budapesten.
1944. december 4. 75 éve
Táplánypusztán halt meg Urbantsok Tibor építészmérnök. Budapesten született 1899. március 12-én. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetem Építészeti Karán diplomázott 1921-ben, utána Győrben Hlatky-Schlichter Lajos építési vállalatánál helyezkedett el. 1931-től a szovjet Szemipalatinszk városában készülő hűtőházat kivitelező céghez szerződött öt évre. Miután visszatért, a Magyar Waggon-és Gépgyár Rt. építési osztályán dolgozott, ahol rövidesen osztályvezető lett. Ő tervezte a cég új fémöntödéjét, a repülőtéri csarnokot, a Richards Gyapjúszövő Rt. kikészítő üzemét, a város Munkács Mihály utca 1-5. számú bérházát. 1944-ben megvádolták, hogy a Szovjetunióban kommunista agitációs iskolát is végzett. Letartóztatták, internálótáborba került, ahonnan a gyár vezérigazgatója, Pattantyús-Ábrahám Imre szabadította ki. A nyilasok 1944. december 4-én Táplánypusztán meggyilkolták. Hamvait Táplánypusztáról 1949. április 12-én helyezték át a Győr városi köztemető díszsírhelyére. 1951-ben utcát neveztek el róla.
1934. december 6. 85 éve
Győrben hunyt el Pálmai Lajos (Pfeiffer) evangélikus lelkész. Bőnyön született 1865. május 7-én. Iskoláit szülőfalujában és a győri evangélikus iskolában kezdte, majd a soproni evangélikus líceumban érettségizett. Utána a halle-wittenbergi egyetemen tanult. 1888-tól 1891-ig segédlelkész Győrött, majd Tárnokrétiben lett lelkész. 1903-tól 1928-ig győri lelkész. 1917-ben a győri egyházmegye esperesévé és a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzőjévé választották. Működése idején épült a Szeretetház új épülete, melynek nyugdíjazása után is igazgatója maradt.
1844. december 7. 175 éve
Pesten elhunyt dr. Fillinger Lipót nyelvész, teológus, egyetemi tanár. Győrben született 1787-ben. Fiatalon lépett az egyházi rendbe. A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, 1811-ben avatták a teológia doktorává. Visszatért egyházmegyéjébe, ahol előbb káplán, majd plébános. 1814-től 1833-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola tanára. A Királyi Magyar Tudományegyetemen a görög nyelv és a hermeneutika professzora. A Magyar Tudományos Akadémia 1834. november 8-án levelező tagjává választotta. 1843-tól 1844-ig az egyetem rektora. Halála után jelentős értékű könyvgyűjteményét az egyetem könyvtárára hagyta. Tudományos munkájának nagy része kéziratban maradt ránk.
1809. december 9. 210 éve
Péren született Écsy László ügyvéd, fürdőigazgató. A tihanyi bencés apát, akinek jurátusa volt, 1835-ben őt bízta meg a leégett balatonfüredi savanyúvizes fürdő újjáépítésével. Ettől kezdve nyugdíjazásáig, 1889-ig Balatonfüreden tartózkodott, felügyelőként, majd a fürdő igazgatójaként. 1895. május 11-én Balatonarácson hunyt el.
1859. december 9. 160 éve
Sopronban született Schiller János építőmester, építész. Ácsmesteri és kőműves mesterséggel fiatal korában Németországban dolgozott, 1890-ben tért haza Sopronba. Kezdetben csak tervezéssel foglalkozott, majd kivitelezéssel is. Nevéhez fűződik a Papréti zsinagóga és számos lakóház építése. 1903-ban Petőházán, 1904-ben Hegykőn a saját tervei alapján építette fel a templomot. Fiatalon hunyt el 1907-ben.
1894. december 13. 125 éve
Budapesten elhunyt csíktapolczai Xántus János világutazó. Csokonyán született, 1825. október 5-én. A gimnázium első évét a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogot Pécsett és a fővárosban tanult, 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban a nemzetőrség szervezője, majd tüzér a pákozdi ütközetben. Fogságba esett, besorozták az osztrák hadseregbe közlegénynek. Csapatától megszökött, 1850-ben Londonba, majd Amerikába utazott. Közben családja Csokonyáról Győrbe, a Városház utca 19. számú házba költözött. 1856 decemberétől ide küldte Amerikából írt leveleit. Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkái elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1859). 1861-ben amnesztiát kapott, visszatért Győrbe. A Győri Közlönyben rendszeresen megjelentek utazásairól készült levelei, illetve a Magyar gőzhajózás érdekében című értekezése. 1865-ben Pestre költözött, ő lett az állatkert első igazgatója. 1868-ban kelet-ázsiai gyűjtőútra ment, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagította. 1870-től a múzeum Néprajzi Osztályának őre lett. Hamvait a budapesti Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla.
1969. december 13. 50 éve
Budapesten elhunyt Rőder Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Sopronban született 1891. április 11-én. Iskoláit Pécsett és Pápán végezte, a gimnázium után a Ludovika Akadémián tanult (1895-1899). A magyar királyi soproni 18. gyalogezredhez nevezték ki századbeosztott tisztnek. Felsőtiszti tanfolyamot (1901-1902), lovagló tanfolyamot is végzett, tanított az önkéntes és az altiszti iskolán. A bécsi hadiiskolát is elvégezte (1902-1904). 1904-ben főhadnagyi kinevezéssel Kolozsvárra helyezték. 1909-ben századossá léptették elő. 1914-től vezérkari őrnagy, 1916-től vezérkari alezredes, 1923-tól tábornok, 1926-tól altábornagy, 1930. május 26-tól 1935. január 6-ig a Honvéd Vezérkar főnöke. 1936. október 12-től 1938. május 1-ig honvédelmi miniszter Darányi Kálmán (1886-1939) kormányában. Kiváló német és olasz nyelvtudása volt. Titkos tanácsosi címet kapott (1936) és kinevezték a Felsőház örökös tagjának (1938). Számos kitüntetésben részesítették (pl. Magyar Érdemrend nagykeresztje, Magyar Koronás Nagy Aranyérem, Vörös Kereszt Érdemcsillag stb.). Halálakor a Farkasréti temetőben helyezték el hamvait, de 1989-ben – a család kérésére – az urnát Sopronba szállították az Új Szent Mihály temetőbe (IX. parcella, 29. sor 288. sír).
1839. december 15. 180 éve
Szentpéterváron hunyt el Fessler Ignác Aurél evangélikus püspök, történész. Zurányban született 1756. május 8.-án. Apja 1764-ben a győri püspök szolgálatába állt, ezért középiskoláit Győrben a jezsuitáknál kezdte. 17 évesen Móron belépett a kapucínus rendbe. Szabadelvű gondolkodása miatt azonban elbocsátották a rendből, teológiai doktori fokozatot szerzett. 1784-ben a lembergi egyetemen keleti nyelveket (arab, szír) tanított. 1791-ven áttért az evangélikus vallásra. 1796-tól Berlinben élt, ahol szabadkőműves páholyt alapított. 1809-ben Pétervárra hívták tanítani a keleti nyelvek és irodalom tanszékre. 1813-ban Szaratov vidékén nevelőintézetet alapított, 1820-ban evangélikus püspökké választották ugyanitt. Több pszichológiai történelmi regényt írt. Itt írta meg fő művét, a Magyarország történetét, amely 10 kötetben jelent meg német nyelven Lipcsében.
1994. december 17. 25 éve
Budapesten elhunyt Takács György labdarúgó. Győrben született 1924. október 10-én. 1949 előtt a Nemzeti Józsefvárosi Torna Club (NJTC), az Erzsébeti Torna Club (ETC), 1949 és 1962 között a Csepeli MTK, a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC labdarúgója (balhátvéd), ahol 1958-1959-ben bajnokságot nyert a csapattal. A Csepel csapatában összesen 287 bajnoki mérkőzésen szerepelt. 1953 és 1955 között három alkalommal szerepelt a válogatottban. Kétszeres B-válogatott (1951–1958). 1962 és 1983 között a Csepel SC utánpótlás, ifjúsági, serdülő csapatának edzője és az első csapat pályaedzője volt.
1714. december 18. 305 éve
Bécsben született Esterházy Miklós herceg, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője. Részt vett az osztrák örökösödési és hétéves háborúban, aranygyapjas vitéz, a Mária Terézia Rend lovagja. 1762-től Sopron vármegye főispánja. A korábbi süttöri vadászlak helyére főúri pompájú, új rokokó kastélyt épített. A 126 szobás kastély, szomszédságában új falu született, Eszterháza amely ma Fertőd része. A kastély operaháza 1768-ban nyílt meg, a muzsikaház a következő évben, a bábszínház 1773-ban. Rendszeresen folytak itt színházi előadások hangversenyek, Joseph Haydn három évtizedig volt a herceg szolgálatában. Az "eszterházi vigasságok" európai hírnévre tettek szert.
1884. december 19. 135 éve
Hegyeshalomban született Nitsch Mátyás jogász, újságíró. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. Győrben és Pozsonyban tanult. A jogot Budapesten végezte, Budapesten állt munkába. A Pester Lloyd szerkesztője lett, az I. világháborúban súlyosan megsebesült. A háború után főleg németül írt regényeket, elbeszéléseket, verseket. Témái gyakran kötődtek szülőföldjéhez. 1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választották a zurányi választókerületben.
1984. december 19. 35 éve
Sopronban hunyt el Winkler Oszkár építész. Sopronban született 1907. január 19-én. Tanulmányait a BME Építészeti Osztályán végezte, majd Berlinben tanult építészetet. Budapesten, később Sopronban dolgozott. 1948-ban Győrben és Sopronban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodákat, a győri irodát 1948-tól 1950-ig, a soproni irodát 1956-ig vezette. 1957-től 1965-ig a Győri Tervező Vállalat főépítésze. 1948 és 1968 között Sopronba, Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Barcsra és a Dunántúl sok más településére tervezett. 1975-ig a BME Sopronban működő Bánya- és Erdőmérnöki Karán az Építéstani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 1964 és 1969 között a Faipari Kar dékánja. Nagyszámú szakcikket, tanulmányt és könyvet írt. Grafikákat és akvarelleket is készített.
1944. december 75 éve
Budapesten elhunyt Galamb Ödön tanár, író, költő. Téten született 1888. június 5-én. A budapesti egyetemen 1909-ben szerzett bölcsészdoktori diplomát, 1911-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet. 1910-től a selmecbányai evangélikus tanítóképző intézetben, 1912-től a lugosi állami gimnáziumban, 1915-től Pancsován, 1920-tól Makón gimnáziumi tanár. Elsőként ismerte fel a Makón tanuló József Attila költői tehetségét. 1934-től a budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnázium tanára. Versei, politikai cikkei, színikritikái, pedagógiai cikkei különböző időszaki kiadványokban jelentek meg. A gyorsírás témakörében több könyvet jelentetett meg. Budapest ostroma idején egy aknabecsapódás ölte meg.
1764. december 22. 255 éve
Felbáron hunyt el Amade László költő. Bősön született 1704. július 26-án. Nagyszombatban és Grazban végzett főiskolát, bölcsészeti doktorátust szerzett. Első felesége halála után katonai pályára lépett. 1734–36-ban Lombardiában katonáskodott, 1750-ben rendezetlen birtokügyei és adósságai miatt azonban otthagyta e pályát, s ettől kezdve a pozsonyi kamaránál tanácsos. Népszerű, változatos ritmusú verseket írt. Katonaéneke, melyre Kodály Zoltán írt dallamot, népi változatban is elterjedt (A szép fényes katonának…). Verseinek egy része idegen, olasz, német dallamokra készült. Közülük többet énekelve adtak elő.
1944. december 22. 75 éve
Cegléden hunyt el Czeglédi Sándor református teológus. Nádasdladányon született 1883. március 28-án. A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főgimnáziumában érettségizett, ott végezte a Református Teológiai Akadémiát is. 1906-ban kapott lelkészi oklevelet. Tanulmányai mellett 1904-től a Bars megyei Oroszkán nevelői, Garamvezekényben lelkészi feladatokat látott el. 1906 és 1909 között a pápai főiskola szeniora, Velika Pisanicán (Horvátország) missziói rendes lelkész. 1908-tól a pápai Református Teológiai Akadémián az ó- és újszövetségi tudományok magántanára, 1914-től rendes tanári kinevezést kapott. 1917-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja. A Dunántúli Protestáns Lapnak 1916–tól 1918-ig belső munkatársa, 1919-ben felelős szerkesztője lett. 1918 szeptemberétől a Theológiai Szaklap szerkesztésében is részt vett. 1920–tól 1928-ig Győr város református lelkipásztora. 1924-ben Győrött megjelent Újszövetség fordítása. Költeményeit Hit és haza címmel jelentette meg. 1928. augusztus 24-én búcsúztatták a püspökhelyettes lelkészt. Ez idő alatt a tatai egyházközség esperessé választotta, amiről 1923-ban lemondott. A Dunántúli Református Egyházkerület 1917-ben aljegyzővé, 1924-ben főjegyzővé, 1927-ben a pápai kollégium gondnokává és zsinati rendes taggá választotta.
1809. december 23. 210 éve
Győrben hunyt el Fabchich József katolikus pap, nyelvész. Kőszegen született 1753. március 13-án. 1764-től 1769-ig Kőszegen, majd Győrött folytatott bölcseleti tanulmányokat. 1775-ben szentelték pappá. A győri Jezsuita Kollégiumban, 1798-tól a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben tanított. A magyar nyelvű költészet művelője, a nyelvújítás híve. 1789-től Magyar Kalepinus című könyvén dolgozott, ami, ha kiadásra kerül, az első nyelvtörténet szótárunk lett volna. Nyelvi vitái voltak Kazinczyval. Barátaival, Révai Miklóssal és Rájnis Józseffel is sokat vitáztak a nyelvújításról. Jó viszonyban volt Kovács Pál Ruperttel is. Görög műveket fordított, és a csillagászatban is érdemeket szerzett.
1844. december 24. 175 éve
Győrszigetben született Bánfi Alajos (1877-ig Brucker Alajos) igazgató-tanító. A tanítóképzőt Győrben végezte, 1866-ban ugyanitt főelemi tanítói, 1874-ben gyorsíró-tanári oklevelet szerzett. Mint segédtanító Lébényben, Sövényházán és Kiscellben működött. 1870-ben Tekenyén (Zala megye) önálló tanító lett, innen október 1-től Sümegre került, ahol 1886-tól igazgató-tanító volt. A Zalamegyei Általános Tanítótestület Sümeg Járási Tanítói Körének elnöke volt. Cikkei, melyek a társadalom, nevelés és tanügy témakörével foglalkoztak, zalai lapokban jelentek meg. Sümegen hunyt el 1938. december 26-án.
1884. december 24. 135 éve
Győrben hunyt el Lumnitzer Károly orvos. Lőcsén született 1811. augusztus 11-én. Orvosi diplomáját Pesten a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Gyakorló orvosként néhány évig a Bókay-féle Szegénygyermek Kórházban dolgozott. Győrött 1848-ban telepedett le. 1856-tól 1884-ig városi tiszti főorvos és kórházigazgató főorvos. Az 1866. évi kolerajárvány idején tanúsított helytállását az Egészségügyi Minisztérium köszönő leirattal méltányolta.
1969. december 28. 50 éve
Győrben felavatták az újjáépített, nagy múltú Hungária éttermet, és az ún. Hungária-tömböt: irodaház, lakóépület, sport- és játékáruház.
1919. december 30. 100 éve
Győrben született nemes dr. jur. Ballay Géza jogász, városi főtanácsadó. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1937-ben. Jogi tanulmányait 1942-ben fejezte be a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1942-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban volt fogalmazó. Bevonult katonának, a francia fogságból 1946-ban tért haza. Miniszteri titkár, később minisztertanácsi előadó. 1953-ban visszatért Győrbe, 1958-ban a városi tanács alkalmazásába került. 1965-ben a jogi osztály helyettes vezetője, majd tanácselnöki referens. Az 1970-es évek elején főtanácsosi címet kapott. 1981-ben nyugdíjazását kérte. Tagja volt az önkormányzat jogi bizottságának, elnöke a Győri Magyar–Finn Baráti Körnek. 1994-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Választási Bizottság elnöke. A Győriek Győrért Szövetség alapító tagja. 1994-ben megkapta a Pro Urbe Győr Díjat. 1995. május 29-én hunyt el Győrben.
Frissítve: 2019.01.16