Vármegyei évfordulónaptár

1946. december 1. 80 éve

Budapesten született Vági Miklós testnevelőtanár, edző, sportoló. A Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelő-orosz szakon végzett 1969-ben, a budapesti Testnevelési Főiskolán judo edzői képesítést szerzett 1986-ban, versenybírói tanfolyamot végzett 1990-ben. Testnevelő tanárként kezdett működni a győri Gyárvárosi Általános Iskolában (1969-1973), 1973-tól a Győri Dózsában judo edző, 1990-től a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőrfőkapitányságon közelharc kiképző, 1998-tól a Bercsényi Gimnáziumban a belügyi tagozatos osztályok testnevelő tanára. 1981 és 1982 között főhivatású edző. Az 1981-es Junior EB-n a csapata több helyezést ért el. Judo bíróként vett részt az 1992. évi Barcelónai Olimpián, 1991-ben a judo világbajnokságon. Az Európai Judo Szövetség bíróbizottsági tagja, a Győri Dózsa SR Judo szakosztályának vezetője volt. A Magyar Judo Magazinban és más szakmai lapokban rendszeresen jelentek meg szakcikkei. A „Judo kyu vizsgák” című könyv egyik szerzője. Győrben hunyt el 2011. április 21-én.

1821. december 2. 205 éve

Győrben született Petz Gyula evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár. Édesapja Petz Lipót a protestáns gimnázium igazgatója volt. 1829-ben szüleivel Sopronba költözött, ahol a gimnáziumot és a teológiai tanfolyamokat végezte (1829-1840). Szegénységük miatt 14 éves korától magánórákat adott. Kis János szuperintendens gimnazista unokáit nevelte (1840-1841), így gyűjtött pénzt külföldi tanulmányútjára. 1841-ben letette a kandidátusi vizsgát. A halléi egyetemen tanult (1841-1843). Halléban Lónyay Gábor országgyűlési követ Ödön fiának nevelője volt (1843-1844). A Lónyay családdal a telet Pesten töltötte (1844-1845), ez idő alatt Lang Mihályt helyettesítve szónokolt a pesti templomban. Ezután Szarvason gimnáziumi tanár és ifjúsági hitszónok 1853-ig, majd Mezőberényen lelkész 1854-től 1882. február 11-én bekövetkezett haláláig. Egyházi és tanügyi témában számos cikket írt, illetve könyvei jelentek meg. Ő fordította 1867-től az egyetemes gyűlés jegyzőkönyveit németre. A marburgi énekeskönyvet, amelyet a bányakerület hat német egyházában használtak, 1879-ben átdolgozta, javításokkal, bővítésekkel és az énekszerzők neveivel egészítette ki.

1891. december 2. 135 éve

Magyaróváron hunyt el Drobilich Mátyás fordító, könyvkiadó. Bezenyén született 1808. szeptember 18-án Magyaróváron városi őr volt, később Moson megye írnoka. Horvát anyanyelvén kívül a magyar, német és cseh nyelvet ismerte, ezért cseh és német nyelvről fordított könyveket, amelyeket a magyaróvári Czéh nyomdában adott ki, munkáit maga terjesztette. A Moson megyei horvátok nyelvjárására fordított 1854 és 1876 között, a horvát szavakra a magyar helyesírást alkalmazta, kiejtés után írta le a szavakat. A kiadott könyvek meséket, történeteket tartalmaztak, népszerűek voltak a horvát iparosok, kereskedők és parasztok körében.

1986. december 3. 40 éve

Budapesten hunyt el Nagy László orvos. Kunmadarason született 1909. december 3-án. A debreceni református kollégiumban tanult, majd a debreceni orvosi egyetemre járt. Pécsett avatták doktorrá, belgyógyászatra szakosodott. Budapesten, Parádfürdőn dolgozott, majd 1956. március 1-jén a Soproni Állami Szanatórium igazgató főorvosává nevezték ki. Az intézményhez csatolták a Gyermekszanatóriumot és a Balfi Szanatóriumot is. Itt működött főigazgató főorvosként 1984-ig, nyugdíjazásáig. Ezalatt a balfi szanatóriumot európai színvonalúvá fejlesztették. Gyógyító és szervező munkáján kívül szakmai publikációi is jelentősek.

1916. december 5. 110 éve

Bayreuthban hunyt Richter János karmester. Győrött született 1843. április 4-én. Zenei tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott. Tanulmányait édesapja irányítása alatt végezte. Bécsben az udvari kápolna konviktusában nevelkedett. 1860-65-ben a konzervatóriumban kürtölni tanult. Karmesterként működött Pesten és Bécsben. 1871-től 1875-ig a pesti Nemzeti Színház karnagya volt. 1875-1900 közötti időszakban a bécsi udvari opera karnagya, a Bécsi Filharmonikusok vezetője, az udvari zenekar dirigense. 1876-tól a bayreuthi Wagner-előadások ünnepelt vezetője. 1900-tól 1910-ig, nyugalomba vonulásáig a machesteri Hallé Szimfonikus Zenekar és a londoni Covent Garden Színház német előadásainak dirigeense. 1912-ben Bayreuthba költözött, ott élt haláláig.

1846. december 15. 180 éve

Bécsben hunyt el Blahag József karnagy, zeneszerző, zenetanár. 1779-ben Rajkán született. Kántortanítói oklevéllel kezdte zenei pályafutását. 1802-től a bécsi Leopoldstädter Theater énekeseként tűnt fel. 1824-től a Peterskirche karnagya. Termékeny egyházi zeneszerző, nagyobb művei közül 14 misét, 25 gregorián éneket, 29 offertoriumot (felajánlás) és számos kisebb művet tartanak nyilván. Kompozícióit a magyar templomokban is gyakran előadták. Műveiből a győri, az egri és az esztergomi székesegyházak őriznek kottákat.

1921. december 15. 105 éve

Győrben született Birkmayer János szobrász, kőfaragó. Az Iparművészeti Főiskola kisplasztikai szakán végzett, mestere Lux Elek volt. A családi műhelyben kezdett el dolgozni, később a műemlék-felügyelőség alkalmazottja volt. Szobrokkal szerepelt 1947-ben és 1948-ban a győri kiállításokon. 1946-ban emléktáblát készített a nádorvárosi kamillánus templomnak. Részt vett az Apátúrház helyreállításában. 1960-ban adták át a Zrínyi Ilonáról készített mellszobrát. Győrben hunyt el 1987. február 9-én. A győri köztemető IX. parcellájában nyugszik.

1971. december 15. 55 éve

Szegeden hunyt el Nagy László címzetes egyetemi docens, tüdőgyógyász. Mosonban született 1903. november 11-én. A budapesti egyetemen tanult 1928-tól, orvosi diplomát szerzett 1934-ben, kandidátusi doktori fokozatot 1964-ben. A szegedi Tüdőgondozó Intézet igazgatója volt. A tbc korai felkutatásának és megelőzésének kérdéseivel foglalkozott. Tagja volt a Tüdőgyógyász Szakcsoportnak. Kitüntetései: Az egészségügy kiváló dolgozója (1953), Kiváló orvos (1957), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Korányi Sándor Emlékérem (1969).

1896. december 17. 130 éve

Sopronban született Bíró Lajos kereskedő, politikus. Az I. világháború idején, 1916-ban orosz hadifogságba került. 1921-ben tért haza. 1927 és 1930 között részt vett a 100 % című legális kommunista lap tevékenységében, irodalmi esteket szervezett, amelyeken maga is fellépett. Mint a Hermes Bank alkalmazottja, majd a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének vezetőségi tagja külföldi utazásai során kapcsolatot tartott fenn az emigrációval, részt vett a szakszervezeti munkában. 1944-ben büntetőszázadba hurcolták, ahonnan nem tért vissza.

1971. december 18. 55 éve

Győrben hunyt el Gárdonyi László színész. Perbete (Szlovákia) községben született 1908. december 13-án. Színészi tehetségét egy ceglédi műkedvelő előadáson Rózsahelyi Kálmán fedezte fel (1935). A színiiskola elvégzése után Hódmezővásárhelyen, majd Pozsonyban működött, később játszott Debrecenben, Szegeden, Kassán és Miskolcon. 1949-ben telepedett le Győrben. A győri Kisfaludy Színházban leginkább drámai színészként aratta sikereit, de játszott operettekben és zenés vígjátékokban is. 22 éven át volt a győri társulat vezető színésze. Érdemes művész (1962).

1961. december 20. 65 éve

Sopronban hunyt el Boleman Géza gépészmérnök, műegyetemi tanár. Selmecbányán született 1876. szeptember15-én. Taulmányait a budapesti műszaki egyetemen végezte. 1904-től a selmecbányai, utóbb a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola elektrotechnikai tanszékének tanára, később a főiskola rektora, 1922-1923-ban és 1928-tól 1930-ig. 1934-től a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar fizika és elektrotechnikai tanszékének tanára. Fő műve, az Elektotechnika 1917-ben jelent meg először. Tudományos munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el.

1996. december 20. 30 éve

Budapesten elhunyt Náray-Szabó Andor katonatiszt, vezérkari alezredes (huszár). Győrben született 1904. május 24-én. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1926-ban főhadnaggyá avatták, ezután 1930-ig szakaszparancsnok a 2/II. huszárosztály 2. lovasszázadánál. A Hadiakadémiát elvégezve 1933-tól az I. huszárezredhez vezényelték. 1934 és 1937 között Keszthelyen a III. csendőrlovas alosztály szakaszparancsnoka. 1937-ben századossá léptették elő. Ezután a 4. vegyesdandári parancsnokság I.a. hadműveleti osztályához, 1938-tól a Vezérkarfőnökség (VKF) különleges szolgálati csoportjához került, majd a Honvédelmi Minisztérium 7/m. vkf. osztályára, 1939. februártól pedig a 2. önálló gyalogdandár parancsnokságára osztották be. 1939 áprilisában a vezérkari szolgálatot teljesítő tisztek csoportjába került. 1940 decemberében a II. lovasdandár parancsnokságára helyezték, részt vett az 1941-es délvidéki hadműveletben. 1942-ben Budapestre a Vonat Felügyelőségre került. 1943-ban mint a 18. tartalék hadosztály vezérkari főnöke Ukrajnában teljesített frontszolgálatot. 1944. november 5-től a VKF 6. osztályán, október 16-tól az Elhelyezési Kormánybiztosságon tevékenykedett. 1945 februárjában a Szlovákiában élő, illetve onnan német területre kitelepülő magyarok ügyeinek intézésére a pozsonyi magyar követ mellé osztották be. 1949-ben kivándorolt az USA-ba. 1951. februárig családjával egy farmon dolgozott, majd nyugdíjazásáig Chicagóban postai alkalmazott.

1796. december 21. 230 éve

Győrben elhunyt Apffalter József győri kanonok, kácsi apát, igazgató. 1740 körül született. 1758-tól 1761-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola tanulója. 1770-ben komáromi, majd székesegyházi főesperes. A győri akadémia hittudományi karának felügyelője (1773-1776), a győri szeminárium (papnevelőintézet) igazgatója (1773-1774), a Győri Királyi Tudomány-Akadémia igazgatója (1776-1783). 1770-től 1796-ig győri kanonok.

1921. december 21. 105 éve

Győrben született dr. Éliás Egon építőmérnök. A Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián végzett (1942), Olaszországban volt tanulmányúton (1943), a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) építészmérnöki diplomát szerzett (1951), az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen műszaki doktori oklevelet szerzett (1966). A II. világháborúban a szentendrei vasútépítő ezrednél szolgált, majd hadműveleti területre vezényelték (1943-1945), a Szovjetunióban hadifogságban volt (1945-1948). A Mélyépítési Tervező Vállalat, az Út- és Vasúttervező Vállalat (Uvaterv), a Lakásépítő- és Tervező Szövetkezet Hídtervező Iroda (1959-1961), a Gheorghiu Dej Hajógyár (1961-1962) tervezőmérnöke. A Vízügyi Tervező Vállalat szakági főmérnöke, szaktanácsadója (1962-1986). A BME Vasbetonszerkezetek Tanszék címzetes egyetemi docense (1990-től). Az 1950-es években izgatás bűntette miatt koncepciós perben két év börtönre ítélték, néhány hónap múlva azonban közkegyelemben részesült. A Fővárosi Bíróság az ítéletet 1993-ban megsemmisítette. Részt vett számos acélhíd, pl. az egyiptomi helwhani Nílus-híd, forgóhidak, kisebb vasbetonhidak, vízépítési műtárgyak, szivattyútelepek, ivóvíz- és szennyvízmedencék, víztornyok tervezésében. 2002-ben hunyt el.

1896. december 22. 130 éve

Győrszigetben született Kelen Imre (névvariánsai: Klein Imre, Kelen, Emery) festőművész, grafikus. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában tett 1915-ben hadi érettségit. Első rajzai a Szamár című lapban jelentek meg 1917-ben. A Tanácsköztársaság idején portrékat készített a direktórium budapesti és győri vezetőiről. Rajzai a Győri Életben jelentek meg. Münchenben festészeti tanulmányokat folytatott. Karikatúrái igen népszerűek voltak a nyugati sajtóban. A Jugend, a Mögendorfer Blätter, a Lustige Blätter munkatársa. Svájcban a zürichi Sport rajzolója. Dezső Alajossal államférfiakat, politikusokat, hírességeket örökítettek meg. A közel-keleti konferencia szereplőiről Lausanne-ban (1922) készült albumukat világsikert arató kötetek követték. Közben kiállítást rendezett Győrben (1922). Pályafutása további állomásai Párizs, akkor a Matin, a kairói AlKaslur, a Le Soir, a Paris Midi, a Petit Parisien és a berlini Ullsteinház szerződéses rajzolója. Genfben a Népszövetségben dolgozott. A háború elől New Yorkba költözött. Rajzaikat a Life, Washington Post közölte. New Yorkban az ENSZ Rádió és Televízió vezetője 1957-ig. Nyolc közös albumuk mellett elkészítették a Genfi Testamentumot, 800 népszövetségi személyiség panteonját. Nyugdíjas korában megírta önéletrajzát. 1969-től szoros kapcsolatba került szülővárosával, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban is őriznek munkáiból. Bécsben hunyt el 1978. október 9-én.

1921. december 22. 105 éve

Szanyban született Varga József népművész, táncos. Feleségével, Varga Józsefné Gasztonyi Ilonával együtt a szanyi hagyományőrző együttes tagja, a szanyi hagyományok terjesztője, bemutatója volt. A néptáncmozgalom jelentős része tőlük tanulta a vidék táncait. Filmen rögzített táncfolyamatai (1951-1980) a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének archívumában őrződnek. A Népművészet Mestere (1988, feleségével közösen). Szanyban hunyt el 2001. augusztus 2-án.

1966. december 23. 60 éve

Sopronban hunyt el Faller Jenő bányamérnök, szakíró, múzeumalapító. Selmecbányán született 1894. szeptember 25-én. Oklevelét a selmecbányai bányászati és erdészeti főiskolán szerezte. 1919-től Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nél, 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatánál működött. Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és dudari szénmedencék ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1940-től Bánfalván igazgató, ahol az észak-magyarországi bányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést. 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője, 1948-49-ben az ottani szénipari központ vezérigazgatója, 1950-től a nehézipari műszaki egyetem docense Sopronban. 1957-ben élete fő művének eredményeképpen nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözése után az általa nemzetközi jelentőségűvé fejlesztett múzeum igazgatója. Helytörténeti monográfiái is jelentősek.

1966. december 25. 60 éve

Győrben hunyt el Békéssy Leo rajztanár, festőművész. Nagyváradon született 1890. február 17-én. Szülővárosában érettségizett a premontrei főgimnáziumban. 1908-ban került az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. Rajztanári oklevéllel érkezett Győrbe 1913-ban. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben helyettesítő volt, majd 1922-től rendes tanár. Budapesten 1914-ben szerepelt először kiállításon. 1919-ben a Győri Képző-és Iparművészeti Társulat első kiállításán debütált, s ez időtől állandó szereplője lett a társulati tárlatoknak. A kezdetektől tag és tisztségviselő volt a társulatban. 1925-ben rajz- és festőiskolát nyitott. Tanítványai közé tartozott Borsos Miklós, Illés Árpád. A harmincas évektől a rajz tantárgy dunántúli szakfelügyelője volt. Szüntelenül festett, de a rajztanítástól nem szakadt el. 1945 utáni szabadiskolájából is számos növendék választotta a művészpályát.

1896. december 27. 130 éve

Tényőn született Német János bőripari munkás, politikus. 1914-től tagja a bőripari szakszervezetnek. A Tanácsköztársaság alatt vöröskatona. A tanácshatalom bukása után internálták. 1926-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. Több ízben bebörtönözték. 1930-ban a bőrmunkás szakszervezeti ellenzék egyik vezetője. 1938-től 1944-ig a Vörös Segélyben dolgozott. 1945 után a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) központi vezetőségébe választották, később a cipészipartestület elnöke lett. 1949-ben a Földművelésügyi Minisztériumban személyzeti osztályvezető. 1951-ben a minisztertanács titkárságára került. 1950-től fővárosi tanácstag volt. Budapesten hunyt el 1961. december 14-én.

1951. december 27. 75 éve

hunyt el Polgárdiban Batthyány Lajos főispán. Egyeden született 1860. július 27-én. A középiskoláit Győrben a bencés gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, Berlinben és Párizsban. 1882-ben Ikervárra vonult vissza gazdálkodni. 1884-től 1892-ig Győr vármegye és Győr város főispánja. Zechmeister Károly városfejlesztő terveit támogatta. 1892-től 1896-ig Fiume kormányzója, és a fiumei tengerészeti hatóság elnöke. 1896-tól Győr, 1901-től Fiume, 1905-10-ben a bodajki választókerület országgyűlési képviselője. 1951-ben kitelepítették Budapestről.

1971. december 27. 55 éve

Budapesten elhunyt dr. Jenei Ferenc irodalomtörténész, muzeológus, levéltáros, tanár. Győrben született 1905. szeptember 18-án. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában érettségizett (1925). A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett francia-magyar szakos tanári diplomát, és irodalomtörténetből doktorált. Állástalan diplomásként várostudományi kutatómunkával foglalkozott. A Győri Szemle felelős szerkesztője volt (1941-1944). Tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek, előadóként szerepelt a Győri Szabadegyetemen. A közművelődési ügyosztály munkatársaként, és az 1935-ben megnyílt városi kultúrházban az itt összegyűlt múzeumi anyag gondozásával bízták meg. 1937-től mint alkönyvtárnok a győri városházán összegyűlt muzeális értékű iratokat rendezte. A háború után internálták, majd népbíróság elé állították, ahol felmentették. 1946-tól 1953-ig a Püspöki és Káptalani Levéltárat rendezte. Ezekben az években lett a magyar irodalomtörténet sikeres és becsült kutatója. 1954-től 1956-ig a Tatai Városi Múzeum igazgatója volt, majd Budapestre került, az MTA Irodalomtörténeti Intézetébe. Ezt követően a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott. Számtalan várostörténeti tanulmány és kötet szerzője. 1998. június 20-án Győrött, a Szentlélektemplom kriptájában, újratemetéssel került végső nyughelyére. 1996-ban díjat neveztek el róla.

1916. december 28. 110 éve

Győrben hunyt el Mohl Antal r. k. főpap, író. Kapuváron született 1836. április 10-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. Pappá szentelése után Csornán, majd Mosonszentjánoson volt káplán. 1858-tól Győrben szemináriumi tanfelügyelő, 1869-től a teológia tanára, 1877-től 1883-ig a kisebb szeminárium igazgatója. 1883-tól kanonok, 1886-tól 1906-ig győr-belvárosi plébános. 1901-től káptalani-, 1902-től püspöki helynök, 1905-től nagyprépost. Hittudományi és történeti tárgykörben önálló munkái, kötetei, tanulmányai jelentek meg.

1746. december 30. 280 éve

Győrben hunyt el gróf Esterházy Ferenc főispán. Győrben született 1670. szeptember 30-án. Gróf Esterházy János (1625-1690) győri h. főkapitány és Ocskay Magdolna fia. Ifjúságát Esterházy Pál nádor udvarában töltötte. Korán, 21 éves korában (1691) nevezte ki a király Fejér vármegye főispánjává, gróf Esterházy Gábor helyébe és ezt a méltóságot egész haláláig, több mint félszázadon át viselte. 1696-ban királyi tanácsos és cseszneki főkapitány, végül 1723-ban a helytartótanács tagjává nevezték ki. Cseszneki várában és győri házában élt. Elhunytakor a győri székesegyházba, édesapja mellé temették el.

1946. december 31. 80 éve

Sopronban született Bősze Balázs költő, író, hitoktató tanár. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégiumban tanított. Több évtizeden keresztül vezető egyénisége és irányítója volt a soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumának (sFMK). a Soproni Füzetek antológiának 1982-től egyik szerkesztője, majd 1998-tól a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének elnöke, ekkortól felelős kiadója is a Soproni Füzetek-nek. Versei országos és megyei irodalmi folyóiratban is szerepeltek. Meghatározó egyénisége, szervezője volt a város kulturális életének. Sopron Kultúrájáért-díjjal tüntették ki 2006-ban. 2015. február 13-án, életének 69. évében elhunyt Sopronban. Naplórészletek - Megcsalt örökkévalóság címmel posztumusz kötete jelent meg az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány gondozásában 2018-ban.