Megyei évfordulónaptár

1896. február 2. 125 éve
Sopronkeresztúron született Gergely Sándor (1911-ig Grünbaum Sándor) Kossuth-díjas (1949, 1956) író, újságíró, lapszerkesztő. A középiskola után vidéki újságíró, majd 1915-ben bevonult katonának. 1923-ban a Kékmadár című baloldali irodalmi folyóirat egyik szerkesztője, 1924-től 1925-ig a miskolci Reggeli Hírlap rovatvezetője volt, de radikális világnézete miatt mindenhonnan távoznia kellett. 1926-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Szépirodalmi művei és a 100% című folyóirat, valamint a Parasztok Lapja című kommunista orgánum szerkesztésében való részvétele sorozatos pereket zúdított a nyakába, 1929-ben a Szociáldemokrata Párt is kizárta soraiból. 1931-ben súlyos börtönbüntetés elől emigrált Moszkvába, ahonnan 1945-ben tért vissza. Emigrációja idején részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, 1937-től pedig az Új Hang szerkesztője lett. 1945 után képviselővé választották, 1945-től 1951-ig a Magyar Írószövetség elnöke volt. Írt történelmi és társadalmi regényt, elbeszélést, drámát, rádió- és televíziójátékot, filmnovellát, riportot, publicisztikát. Rögös út címmel 1955-ben megjelent befejezetlenül maradt önéletrajzi ciklusának első kötete. Budapesten hunyt el 1966. június 14-én.
1886. február 3. 135 éve
Győrben hunyt el Ortner Martin ötvös. Lajtafalun született 1807 körül. Johann Waas győri mester inasa volt. 1838-ban mutatta be remekét. 1843-ban szerepelt neve először a győri polgárok között. 1846-ban a győri iparműkiállításon bronzérmet kapott arany ékszereiért és más munkáiért. 1859-től 1871-ig a győri ötvös céh utolsó céhmestere volt. Művei a győri székesegyházban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a győri Xántus János Múzeumban, az újvárosi plébániatemplomban és magántulajdonban találhatók.
1911. február 4. 110 éve
Rábcakapin született Faludi Béla egyházi karnagy, középiskola énektanár. A kalocsai tanítóképzőben 1929-ben kántori, a budapesti zeneművészeti főiskolán egyházkarnagyi, majd 1935-ben középiskolai énektanári oklevelet szerzett. 1927-ben a kalocsai érseki székesegyház orgonistája, 1931-ben a budapesti Jézus Szent Szíve templom kántora. 1935-ben az Állami Kölcsey Reálgimnázium, az angolkisasszonyok Váci utcai iskolájának és tanárképző főiskolájának ének- és zenetanára. Budapesten hunyt el 1966. február 18-án.
1846. február 5. 175 éve
Sopronban született Winkler Lajos író, újságíró, iskolaigazgató. Szülőhelyén végezte az evangélikus líceumot és a szemináriumot. Néptanítói diplomát szerzett 1863-ban. A nagyváradi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház elemi iskolájában tanított 1871-ig. Nagyobb külföldi utat tett. Utazásáról leveleket, útirajzokat jelentetett meg a Bihar című lapban, amelynek szerkesztője is volt. A Zenészeti Lapoknak, Nagyváradi Lapoknak, a Biharmegyei Közlönynek szintén munkatársa, a Nagyvárad című politikai lap főmunkatársa volt. Az Apollo című zeneművészeti folyóiratnak egyik szövegírója volt. Többnyire pedagógiai cikkeket írt és fordított a helyi lapokba és a Néptanodába, a Tanügyi Füzetekbe, 1876-tól nagyváradi levelezője volt a Pesti Naplónak Szögi álnév alatt. A nagyváradi polgári iskolában magyar és német nyelvet tanított. A "Biharmegyei nőegylet" és a "Biharmegyei népnevelési egyesület" titkára, a Népnevelési Közlöny szerkesztője, a Szigligeti-Társaság főtitkára volt. Meghalt 1912. június 30-án Sátoraljaújhelyen.
1911. február 5. 110 éve
Csornán született Pődör László műfordító, kiadói szerkesztő. Eötvös-kollégistaként Gyergyai Albert és Sauvageot tanítványa. Tanulmányait Párizsban folytatta. Hazatérése után Miskolcon tanított. A második világháború alatt szervezője és tagja volt az egyik miskolci náciellenes partizáncsoportnak. 1945 után a külügyminisztériumban dolgozott, később római követségi tanácsos lett. Az ötvenes évek elején internálták. 1955-től a Corvina Könyvkiadó szerkesztője. A francia irodalom és nyelv kiváló ismerője. Fordításai révén a klasszikus és a 20. századi francia prózát stiláris érzékenységgel közvetítette. Franciára fordított magyar irodalomtörténetet, történelmet és népmeséket. Budapesten halt meg 1984. október 23-án.
1846. február 6. 175 éve
Sopronban hunyt el Seltenhofer Frigyes (I.) harangöntő. Zittauban született 1789-ben. A bécsi harangöntő mester 1816-ban költözött Sopronba és megvette Mahr Ferencnek a Magyar utca és Pócsi utca sarkán álló műhelyét, ahol megalapította harangöntöde vállalkozását. A soproni orsolyiták és az evangélikus templom 1862-ben avatott tornyába ők készítették a harangot. Országszerte használták műhelyének harangjait, termékeikkel sorra megnyerték az országos- és világkiállítások érmeit. Harminc évig működött a családi vállalkozás, az utolsó évtizedekben a termelésük annyira megnőtt, hogy már gyárként tartották számon az eredeti helyén maradt üzemet. 1945-ben, a háború alatt elpusztult.
1946. február 11. 75 éve
Tiszafüreden hunyt el Kadocsa Béla iskolaigazgató, tanfelügyelő. Magyarkimlén született 1881. február 26-án. Somorján (1902-1903, 1910-1913), Dicsőszentmártonban (1903-1910) tanított. 1913-tól Tiszafüreden igazgató volt. 1930-tól tanfelügyelőként működött. Jegyzője volt a Marosmenti Körnek, alelnöke a Tiszavidéki Körnek. Nyugalomba vonult 1940-ben.
1836. február 12. 185 éve
Sopronban született Kugler Pál Ferenc szobrászművész. Bécsben a Képzőművészeti Akadémián tanult 1860-tól 1862-ig, majd Olaszországban folytatta tanulmányait. Sorra mintázta meg a korabeli Magyarország jeles alakjait, soproni polgárait. Mellszobrai közül több mint harminc ismert. Ezen kívül szakrális szobrokat is készített, többek között a soproni Szent Mihály-templomnak. 1875. április 11-én, 39 éves korában hunyt el.
1886. február 12. 135 éve
Győrben született Surányi János mezőgazdász, egyetemi tanár. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban végezte. A magyaróvári Magyar Kir. Gazdasági Akadémián szerzett diplomát 1906-ban. Magyaróváron az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztense. 1916-tól 1918-ig az állomás aradi kirendeltségét vezette. 1933-tól 1937-ig az állomás igazgatója. 1936-tól a Műegyetem növénytermesztési tanszék tanára, 1945-1946-ban a mezőgazdasági kar dékánja. 1949-ben nyugdíjba vonult. 1952 és 1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozott. Az 1920-as évektől kultúrnövény-honosítással foglalkozott. Budapesten hunyt el 1965. november 8-án.
1896. február 12. 125 éve
Sajtoskálon (Sopron vármegye) született Marconnay Tibor (előző neve Rupprecht, írói álneve Beaulieu) író, költő, újságíró, műfordító. Garai Gábor költő apja. Államtudományi doktorátust szerzett, majd hírlapíróként dolgozott, 1920-tól 1940-ig különböző lapok munkatársa volt. 1923 óta használta írói névként anyja (Beaulieu–Marconnay) nevét. Verseire elsők között Kosztolányi Dezső figyelt föl, s elismeréssel méltatta A túláradó élet (1922) című verseskötetét. Az 1920-as évektől az 1930-as évek közepéig verseit a Nyugat is sűrűn közölte. Az 1940-es években jobboldali eszméket hirdetett, ezért 1945 után hosszabb ideig kiszorult az irodalomból. Kulturált verselő volt, legkedveltebb versformája volt a szonett. Műfordításokat is közreadott, elsősorban francia parnasszista költőket fordított. Budapesten hunyt el 1970. április 12-én.
1971. február 12. 50 éve
Budapesten elhunyt Gáti György (eredeti neve Goldner) színművész, rendező színigazgató. Budapesten született 1919. február 2-án. A Színművészeti Akadémián 1940-ben diplomázott. 1941 és 1943 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakció tagja volt. 1945-től a Madách Színházban működött, 1950 és 1951 között a Honvéd, majd a Néphadsereg Színházban lépett fel. A győri Kisfaludy Színház igazgatója 1952 és 1954, illetve 1955 és 1958 között. Innen ismét a Magyar Néphadsereg Színházhoz szerződött (1958-1960), majd 3 évig a Miskolci Nemzeti Színházban vezető színész, utána a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója (1963-1966), 1966-tól a Fővárosi Operettszínház tagja lett. 52 évesen hunyt el, a budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.
1986. február 12. 35 éve
Sopronban hunyt el Rosta Ferenc bányamérnök. Sopronban született 1906. október 6-án. Szülővárosában a bánya- és erdőmérnöki főiskolán bányamérnöki oklevelet szerzett. 1930-tól a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. szeizmikus kutatási csoportjának munkatársa. Eredményes fúrásokat végzett hazai gázmezők feltárásánál, ő fejlesztette ki a kitörésgátlókat és más eszközöket, amelyek a gázkitermelést segítették. Nyugdíjazása után 1975-től 1985-ig a soproni Központi Bányászati Múzeum tudományos tanácsadója volt.
1896. február 14. 125 éve
Győrben hunyt el Hidy Ernő városi tanácsos. Külsővaton született 1857. december 27-én. A gimnáziumi tanulmányait Pápán és a soproni evangélikus líceumban, a jogot a győri akadémián végezte. Győr város tanácsosa volt. Szerkesztette 1887 és 1888 között a Győri Híradót, melynek utóbb kiadó-tulajdonosa is lett. 1888-tól a Győri Közlöny főmunkatársa. Az említett lapokban 1886-tól helyi érdekű cikkeket is írt.
1746. február 15. 275 éve
Kismartonban született Szaitz Leó Antal szervita rendi szerzetes, szakíró, hitvitázó. Dunántúli német polgárcsalád sarja. 1764-ben lépett be a rendbe, ezután Bécsben tanult, majd 1769-ben pappá szentelték. Bécsben ismerkedett meg Bessenyeivel; ez és a magyar testőrök sokat hatottak szabadelvű szellemére s írói munkálkodására. 1772-ben Magyarországra jött, Egerben, Váton, majd ismét Egerben lelkészkedett. Mint a felvilágosodás és a protestantizmus ellenfele, a klérus által képviselt reakció egyik fő alakja volt, aki a jozefinizmus elleni harcában ugyanakkor a nemzeti-rendi ellenállásra igyekezett támaszkodni; az udvar politikájával szemben ezért védelmére kelt a nemzeti nyelv ügyének. Vehemens, személyeskedő vitát folytatott Trenk Frigyessel és Szacsvai Sándorral. Számos vallási tárgyú műve jelent meg. Egerben hunyt el 1792. július 30-án.
1796. február 15. 225 éve
Sopronban született Ertl Antal festőművész, rajztanár. Bécsben végezte művészeti tanulmányait, 1826-tól szülővárosában dolgozott, tájképeket, arcképeket, színházi díszleteket festett. 1819-ből jelzett Fatanulmánya (Storno-gyűjtemény), az 1820-as évekből tájképei, egy portréja (Schöll Gottlieb) ismeretesek. A Bencés Gimnázium rajztanára volt. 1847-ben fatanulmányokkal szerepelt a soproni tárlaton, növendékei ugyanott metszetekről készült tájakat mutattak be. Sopronban hunyt el 1852. augusztus 10-én, a régi Szent Mihály temetőben nyugszik. Halála után a szombathelyi kálvária-stációkban 14 festményét helyezték el (1853).
1921. február 15. 100 éve
Öttevényen született Böröczky Ferenc festő. A győri kísérleti dekorációs iskolában címfestést, templomrestaurálást, díszítőmunkákat tanult. A tanonciskolában Gallyas Frigyes volt a rajztanára. A háború után öt évig írnok Mosonmagyaróváron, majd a Győri Vagon- és Gépgyárban dekorációs festő. Szabadiskolában tanult, és munkásfestőként jelentkezett kollektív kiállításokon. 1977-ben Rákospalotán mutatta be eltérő színvonalú, útkereső, kézügyességet tanúsító munkáit. Élete nagy részét Balatonszemesen töltötte és ott alkotott. Főként külföldi megrendelésekre dolgozott (Artex stb.), olykor hetekig Bécsben festett. Nem sorolható be egyetlen stílusiskolába sem, a maga útját járta. 2004-ben hunyt el.
1991. február 18. 30 éve
Győrben hunyt el Czigány Béla tanító, muzeológus. Győrött született 1901. augusztus 17-én. A Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola négy osztálya után a Győri Kir. Kat. Tanítóképző Intézetben szerzett 1921-ben oklevelet. Csákváron és Csornán volt tanító. 1928-ban került Koroncóra, itt régészeti kutatásokat és gyűjtést végzett. 1938 novemberétől a győr-újvárosi katolikus iskolában, majd 1946-tól a győr-belvárosi katolikus fiúiskolában tanított. 1949-től a Győrszigeti Állami Általános Iskola igazgatója lett, itt dolgozott 1958 szeptemberéig. 1945 óta tagja volt a Győr Városi Múzeum mellett működő tudományos munkaközösségnek, rendszeresen végzett tárgyi és néprajzi gyűjtést. Feldolgozta és rendezte a múzeum régi történeti anyagát, gyarapította a helytörténeti gyűjteményt. Elmélyülten kutatta a győri hajósmolnárok életét. 1974-ben Móra Ferenc emlékérmet kapott.
1846. február 19. 175 éve
Sopronban hunyt el nemes Kis János ev. szuperintendens, költő, műfordító, császári és királyi tanácsos. Szentandráson (Sopron vármegye) született 1770. szeptember 22-én. 1782 novemberében került a soproni Ágostai Hitvallású Evangélikus Theológiai Akadémiára. Göttingában (1791), majd Jénában tanult teológiát. Kazinczyval való levelezése Jénában kezdődött, később Berzsenyi Dánielt ő mutatta be neki. 1793-tól a győri evangélikus iskola professzora. Lelkésszé avatását követően 1796-tól nagybaráti, 1799-től kővágóörsi, 1802-től nemesdömölki, 1808-tól soproni lelkész. 1810-ben a győri evangélikus gyülekezet meghívta lelkészének, de nem vállalta. 1812-ben szuperintendenssé választották. 1822-ben magyar nemességet nyert, ezt követően a vármegye táblabírája. 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1833-ban a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület az ő vezetésével megkötötte a Dunántúli Református Egyházkerülettel az ún. nagygeresdi egyességet, amely a két egyház egymás iránti türelmének és együttműködésének bizonyítéka volt. 1840-ben királyi tanácsos, 1842-től a Kisfaludy Társaság tagja. A Petőfi tér 1. sz. alatt emléktáblát állítottak tiszteletére.
1886. február 19. 135 éve
Egerben hunyt el Horváth Zsigmond Lajos ciszterci szerzetes, amatőr fényképész. Győrben született 1822. július 2-án. Érdeklődése főként a matematika és fizika felé vonzotta. 1845-ben pappá szentelték. Matematika, fizika és kémia tanárként 1846-tól 1848-ig Egerben tanított, ezután Pécsett dolgozott. 1854-től újból az egri ciszterci Nagygimnáziumban tanított természettant, egészen 1884-ben bekövetkezett haláláig. Eger első amatőr fényképészeként korszerű laboratóriuma és felszerelése volt.
1986. február 19. 35 éve
Budapesten hunyt el Tiszay Andor író, műfordító, művelődéstörténész, rendező. Győrben született 1900. július 5-én. Az 1920 utáni modern és baloldali irodalmi, színházi és művészeti törekvések alkotó és szervező részese. Jól ismerte Ázsia, Ausztrália és Afrika primitív népeinek művészetét, ezek lelkes propagálója. A Magyar Rádió rendezője volt, a rádióban eredeti és fordított hangjátékait is bemutatták. 1945 elején részt vett a Magyar Rádió újjászervezésében. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár színházi gyűjteményének, majd bibliográfiai osztályának vezetője. Nyugdíjazásáig, 1961-ig számos bibliográfiai mű szerzője.
1821. február 20. 200 éve
Kismartonban született id. Storno Ferenc festőművész, építész, restaurátor, műgyűjtő. 1840-től 1842-ig a müncheni képzőművészeti akadémián, majd két évig a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1845-től Sopronban élt, festészettel, építész-restaurátori munkákkal, régészettel és műgyűjtéssel foglalkozott. Az 1873. évi világkiállításon tájképeivel szerepelt. Rajongott a gótikáért, számos középkori templomot restaurált. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából számos felvételt készített magyar műemlékekről. Oltárképei, freskói szerte az országban megtalálhatók. Gazdag műgyűjteménye Sopron egyik nevezetessége. Sopronban hunyt el 1907. január 29-én.
1936. február 21. 85 éve
Győrben hunyt el Irtzing Ferenc József ének- és zenetanár. Pozsonyban született 1885-ben. Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémián tanult zeneszerzés és orgona főtanszakon. 1911-ben helyezték a Győri Kir. Katolikus Tanítóképző Intézetbe. 1919-ben tagja volt a zenei direktóriumnak. Vezetett egyházi és világi vegyes karokat. 1935-ben vonult nyugdíjba. A Kodály-módszer egyik legkorábbi vidéki honosítója.
1911. február 22. 110 éve
Sopronban született Prőhle Károly evangélikus lelkész, tanszékvezető. 1921-től 1929-ig a soproni evangélikus líceum tanulója, majd a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Soproni Evangélikus Hittudományi Karának hallgatója. 1933-1934-ben Tübingenben, 1934-1935-ben Königsbergben tanult, 1935-ben avatták lelkésszé. Segédlelkész Kétyben, Sopronban és Szentgotthárdon. 1937-1938-ban Halléban tanult. 1951-től a Teológiai Akadémián rendes tanár, dékán 1963-1964-ben, illetve 1967-től 1969-ig. 1957-től 1970-ig a Lutheránus Világszövetség Teológiai Bizottságának tagja. 1973-tól 1982-ig a Theológiai Szemle felelős szerkesztője. 1978-tól az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktora. 2005. május 10-én hunyt el Budapesten.
1691. február 23. 330 éve
Győrött született Baráth Bernát József karmelita szerzetes. 1708-ban lépett a rend tajai közé, Prágában tette le a fogadalmi esküt. Filozófia- és teológiatanár, háromszor választották meg a karmelita rend priorjának. Először Győrött kapta meg a priori tisztséget. Bécsben hunyt el 1756. augusztus 9-én.
1871. február 23. 150 éve
Csepregen (Sopron vármegye) született Boda János kanonok. A teológiát Innsbruckban végezte, ahol doktorrá avatták. 1895. július 14-én pappá szentelték Királyfalván, 1910-ben Pinkafőn káplán, 1902-ben Szombathelyen szentszéki jegyző, 1907-ben püspöki titkár. 1912-ben irodaigazgató és egyházmegyei főtanfelügyelő. 1916-ban kanonok, 1917-ben pápóci perjel, 1918-ban egeresi címzetes apát. 1922-ben püspöki helynök. 1924-ben megalapította az Institutum ancillarum B. M. V. Annuntiatae kongresszust. Szombathelyen hunyt el 1933. április 22-én.
1811. február 24. 210 éve
Tessenben született Hillebrand Vince likőrgyáros. Kereskedelmi iskolája elvégzése után, vándorútja során került Sopronba, ahol letelepedett. Kezdetben fűszer- és gyarmatáruval kereskedett, majd áttért a likőrgyártásra. 1843-ban letette a polgáresküt, 1848-ban lovas nemzetőrként szolgált. Az 1850-es évektől a soproni közélet meghatározó alakja. Elnöke volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, elnökségi tagja a Soproni Takarékpénztárnak és a Gőzmalom Társaságnak. 1861-ben választották meg a Kaszinó Egyesület igazgatójává. 1870-ben alakult meg a Kaszinó Részvénytársaság, melynek elnökeként irányította a Kaszinó épületének építkezését. Sopronban hunyt el 1872. június 9-én.
1911. február 24. 110 éve
Győrben született Némethy Bertalan László huszárszázados, lovasedző. Győrött érettségizett, majd a Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia hallgatója lett. Örkénytáborban egy nemzetközi lovasiskolában tanult. Díjugrató válogatottként olimpiai kerettag volt. A második világháború alatt az egyik huszárszázad parancsnokaként teljesített szolgálatot a keleti fronton. Hazatérése után a Ludovika Akadémia magántanára lett. 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. Az amerikai díjugrató válogatott edzője volt 25 éven keresztül. Sarasotában (USA) hunyt el 2002. január 18-án.
1921. február 24. 100 éve
Nyírmártonfalván született Mocsár Gábor író, újságíró. A debreceni Gépipari Technikumban tanult. A háború után 1949-től a debreceni Hajdú Megyei Napló munkatársa lett. Újságírói tevékenysége mellett verset és prózát írt. 1951-ben a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa, év végétől főszerkesztő. 1954-től a Szabad Nép főmunkatársa lett. 1956 után az MDP és az MSZMP központi lapjával megszakította kapcsolatát, visszatért a Hajdú Megyei Naplóhoz. 1962-től 1964-ig az Alföld irodalmi folyóirat, 1964-től Szegeden a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. 1968-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Élete végéig sokféle irodalmi alkotással jelentkezett, több kötete is megjelent. Debrecenben hunyt el 1988. december 5-én.
1861. február 25. 160 éve
Pápán született Payr Sándor evangélikus lelkész, egyetemi tanár, egyháztörténész. Szülővárosában érettségizett, majd teológiai tanulmányokat folytatott Sopronban és Bázelben. 1886-ban avatták lelkésszé. Rövid ideig Győrött, Sárváron és Ondódon volt segédlelkész. 1899-től megválasztották a soproni teológiai akadémia rendes tanárává. A Sopronba helyezett Erzsébet Tudományegyetem hittudományi karán egyetemi tanár 1923-tól 1930-ig, egyháztörténetet adott elő. 1929-ben a debreceni egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Sopronban hunyt el 1938. január 30-án.
1886. február 25. 135 éve
Tusnyán született Szöts László katonatiszt, testnevelőtanár. 1919-től 1946-ig testnevelést tanított a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskolában. 1924-től 1944-ig óraadó a Felső Kereskedelmi Iskolában is. Győr sportéletének meghatározó alakja volt, szervezője a Győri Vívó Clubnak és a Győri Torna Egyletnek. Győrben hunyt el 1956. június 12-én.
1921. február 25. 100 éve
Győrben elhunyt Bálint Mihály gyáros. Győrben született 1841. január 25-én. A Győri Szeszgyár Rt. egyik alapító tagja. 1904-ben egy új színház felépítéséhez 240 000 koronát, 1910-ben a Győri Evangélikus Szeretet Otthon építéséhez 60 000 koronát adományozott. Támogatta a városi iskolai oktatást, illetve a szegény tanulókat. Az első világháború alatt a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak segítése érdekében alapítványt hozott létre. Végrendeletében a városi irodalmi- és művészeti élet támogatására, a szegények gyámolítására és a népkonyha működtetésére, az evangélikus iskola szociálisan rászoruló tanulóinak segélyezésére és a hátrányos anyagi helyzetben lévő középiskolások javára jelentős összegeket hagyományozott. Győrre hagyta a Czuczor utca 17. sz. alatti ingatlanát. Győr díszpolgára (1904). Még életében (1913) utcát neveztek el róla. A győri köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.
1811. február 26. 210 éve
Péren született Ferenczy Jakab (Zsigmond) irodalomtörténész. 1828-ban lépett be a Benedek-rendbe. 1830-31-ben Győrben bölcseleti osztályt végzett, 1832-től 1836-ig Pannonhalmán filozófiát és teológiát tanult. 1836-ban pappá szentelték, Pannonhalmán volt hitszónok. 1840-től a pozsonyi akadémián a magyar nyelv tanára. 1850-től a győri gimnáziumban tanított, 1852-től 1873-ig esztergomi gimnáziumi igazgató és házfőnök. Esztergomban hunyt el 1884. május 22-én.
1671. február 27. 350 éve
Győrben született vásonkeöi gróf Zichy Pál, II. Rákóczi Ferenc udvari papja; választott püspök. Pozsonyban tanult. 1690-ben a Pázmáneum, 1691-ben a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke, ekkor már budavári prépost. 1695-ben papként és teológiai doktorként tért haza. 1697-ben győri kanonok és komáromi főesperes, 1702-ben locsmándi főesperes és bácsi prépost. 1709-ben II. Rákóczi Ferenc  udvari papja. 1711-ben esztergomi kanonok, 1712-ben nyitrai, 1715-ben sasvári főesperes, 1718-ban skutari választott püspök és királyi tanácsos. Nagyszombatban hunyt el 1737. december 16-án
1836. február 27. 185 éve
Sopronban született Handler Nándor építész. Soproni építész család leszármazottja. Alapos és korszerű építészeti tudás birtokában kezdte pályáját. Huszonhat éves korában készítette el a soproni Orsolya téri templom terveit, hamarosan megépíttette az iskolából, zárdából, templomból álló épületegyüttest. Tervei alapján készült el a Táncsics utcai Irgalmas Nővérek temploma is 1886-ban. A soproni belvárosban egész sor igényes lakóépületet tervezett, főképp romantikus neoreneszánsz stílusban. Sopronban hunyt el 1888. szeptember 12-én.
1871. február 28. 150 éve
Bécsben született Werner Ferenc jószágfelügyelő. Szülővárosában végezte a középiskolát, majd a Hochschule für Bodenkultur intézetben gazdatiszti oklevelet szerzett 1892-ben. Még ebben az évben Frigyes királyi herceg uradalmaiban segédtisztként megkezdte a munkát, 1901-ben a papréti kerület intézője, majd főintézője. 1923-ban a magyaróvári területen fekvő főhercegi uradalmak jószágfelügyelője. Kiemelkedően képzett, kiváló mezőgazda volt, vezetése alatt a papréti tehenészet elsőrangúvá vált. Magyaróváron a nemesített búzafajokból (24 féle) öt év kísérlet után kiválasztott kettőt, melyek a helyi talajviszonyoknak leginkább megfelelőek voltak. Tagja volt az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóságának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és a vármegyei gazdasági egyesületnek. 1925 után hunyt el, pontos idejét nem ismerjük.
1886. február 28. 135 éve
Sopronban született Papp Kálmán r. k. pap, püspök. Tanulmányait szülővárosában és Győrben végezte, a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán tanult. 1908-ban szentelték pappá. Káplán Mosonban 1908-1912-ben, közben Frigyes főherceg családjánál nevelő. 1912 és 1920 között a Győri Magyar Kir. Áll. Révai Miklós Főreáliskola hittantanára. Tábori lelkész 1914 és 1918 között. Plébános Röjtökön 1920-tól 1925-ig, városplébános Sopronban 1925-től 1946-ig. Pápai prelátus 1933-tól. 1946. május 3-án nevezték ki győri püspöknek. Győrben hunyt el 1966. július 28-án.
Frissítve: 2020.12.07