Megyei évfordulónaptár

1860. február 2. 160 éve
Csornán hunyt el Szenczy Imre premontrei tanár, klasszika-filológus, műfordító. Szombathelyen született 1798. július 8-án. Filozófiai és teológiai tanulmányait Csornán és Budapesten végezte. 1821-től Keszthelyen volt tanár, majd Szombathelyen. Közben 1823-tól két évig a csornai rendház gazdasági felügyelője. 1825-től foglalkozott flórakutatással. 1828-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1840-től 1844-ig Pesten a Religio és Nevelés és a Fasciculi Ecclesiastico-literarii latin nyelvű egyházi folyóirat segédszerkesztője. 1845-től 1847-ig Keszthelyen gimnáziumi igazgató. 1847-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1858-tól csornai prépost.
1885. február 2. 135 éve
Győrben született Koller Jenő polgármester. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1903-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. 1906-ban jog- és államtudományi vizsgát tett. Egy ideig Győr szabad királyi város tiszti főügyésze mellett ügyvédjelölt. 1908-tól árvaszéki jegyző. 1928-tól városi tanácsos. A győri Felső Kereskedelmi Iskolában tanított. A Győri Csónakázó Egylet háznagya, a Győri Vívó Club főtitkára, a Győr-révfalui Atlétikai Club díszelnöke, az Iparos Dalkör elnöke. 1944. január 15-től Győr polgármestere, 1944. október 15-ei nyilas államcsíny távolította el hivatalából, 1944. decemberétől nyugállományba vonult. Győrben hunyt el 1956. november 9-én.
1945. február 3. 75 éve
Budapesten elhunyt Möller Károly építész, szakíró. Héderváron született 1894. október 27-én. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, 1922-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. Külföldi tanulmányút után apja műtermében dolgozott s részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Önállóan bérházakat tervezett, utóbb építőanyagok és szerkezetek kutatásával és ismertetésével foglalkozott. Az Építési Zsebkönyv szerkesztője volt.
1970. február 4. 50 éve
Budapesten elhunyt Manninger Rezső állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Sopronban született 1890. július 7-én. A középiskolát az Evangélikus Líceumban végezte (1900-1908). A budapesti Állatorvosi Főiskolán 1912-ben diplomázott, 1914-ben doktorált. 1916-ban tanársegéd, 1917-ben adjunktus, 1918-ban magántanár. 1927-től a járványtan nyilvános rendes tanára. Ezt a tanszéket 1963-ig, nyugalomba vonulásáig vezette. 1928-től 1943-ig igazgatója az Országos Állategészségügyi Intézetnek. A MTA-nak 1927-ben levelező, 1939-ben rendes tagja lett. A MTA Agrártudományok Osztályának elnöke (1953-1956), az Akadémia egyik alelnöke (1960-1967). Az állatjárványtan világhírű tudósa volt, a mikrobiológia és az immunitástan hazai és nemzetközi viszonylatban elismert alakja. Kimagasló tevékenységéért elnyerte kétszer a Kossuth-díj első fokozatát (1950, 1961), a Munka Vörös Zászló érdemrendet, az Akadémiai Aranyérmet (1965), a Hutyra-emlékérmet. Sopronban egykori szülőháza falán emléktáblát helyeztek el (1982).
1515. február 5. 505 éve
Bilina várában (Horvátország) született Draskovich György bíboros, győri püspök. Krakkó, Bécs, majd Bologna és Róma egyetemein tanult. 1539-ben misés pappá szentelték. Nagyváradi kanonok, aradi, majd jászói, illetve pozsonyi prépost. 1557 és 1560 között alkancellár, I. Ferdinánd király titkára, gyóntatója. 1558-ban pécsi püspök lett, 1563-ban zágrábi püspök, négy évvel később horvát és dalmát bán. 1551-ben vitairata jelent meg Kálvin János ellen. 1573-ban kalocsai érsek, e mellett 1578 és 1587 között főkancellár is, 1585-től haláláig királyi helytartó. 1585-ben bíborossá nevezte ki a pápa. Győri püspök lett 1578 áprilisától, ezzel egyben haláláig Győr vármegye főispánja is volt. 1587. január 31-én Bécsben hunyt el. A győri székesegyházban temették el.
1795. február 5. 225 éve
Győrben született Johannes Stadler ötvös. 1807-től 1812-ig Fidelius Mayer inasa Pozsonyban. 1814-től a bécsi képzőművészeti akadémia tanulója. 1818. július 24-én remekelt mint ötvös, és a győri céh tagja lett. 1829-től 1840-ig, majd 1845-től 1846-ig alcéhmester, később kocsmát nyitott. Összesen nyolc inast nevelt, utolsó inasa a fia volt, aki később szivargyáros, boltos, kocsmáros és fürdőtulajdonos lett. Művei között puttóalakos sótartót, fogadalmi tárgyakat és feszületet (Győr, Székesegyház, 1823), kelyhet (Dudar, Református templom, 1831), valamint evőkanalakat találunk (1823). Győrben hunyt el 1850 után.
1810. február 5. 210 éve
Győrben hunyt el Rát Mátyás evangélikus lelkész, újságíró és szerkesztő. Győrben született 1749. április 13-án. A győri evangélikus iskolában, majd Pozsonyban tanult. 1773-tól 1779-ig a göttingeni egyetemen járt, 1779-ben tért haza. 1780-ban negkezdte az első magyar nyelvű újság, a Pozsonyi Magyar Hírmondó kiadását, melyet 1782-ig szerkesztett. 1783-ban meghívták az újjászerveződő győri gyülekezet magyar lelkészének, közreműködésével felépült a Rába-parton az evangélikus templom, melyet 1785-ben szenteltek fel. 1786-ban azonban viszament Pozsonyba. 1789-től újra győri lelkész. Magyar, német, latin nyelvű beszédei, imakönyve és alkalmi versei jelentek meg.
1885. február 5. 135 éve
Győrben született Birkmayer László kőfaragó, szobrász. Atyja műhelyében tanult, majd St. Pöltenben tette le a mestervizsgát 1903-ban. Díjat kapott az 1903-as kiefeldeni kiállításon bemutatott épületdíszeiért. 1909-ben a kereskedelmi kamara ösztöndíjával Nürnbergben tanult. 1912-ben átvette a cég vezetését. Épületdíszítői munkák mellett temetői síremlékeket is készített. Győrben hunyt el 1970. december 26-án.
1895. február 5. 125 éve
Győrben hunyt el Neubauer Károly gyáros. Tatán született 1835-ben. 1860-ban sikertelenül kért engedélyt gyúszergyár alapítására a győri városi tanácstól. Tatán indította be vállalkozását. 1867-ben ismét Győrött próbálkozott. Győr Város Tanácsa 1867. március 22-én engedélyezte „Gyufakészítő Gyár” felállítását. A Győrvidéki Gazdasági Egyesület 1870-­ben dicséretesnek ítélte termékeit. 1873-ban a bécsi kiállításon érdem­érmet, Szegeden 1876-ban ezüstérmet kapott. 1895. január 23-án a teljes fafeldolgozó gépműhely leégett.
1920. február 5. 100 éve
Győrben elhunyt kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos építész, országgyűlési képviselő. Győrben született 1853. szeptember 12-én. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen tanult, majd a müncheni egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Hazatérése után átvette a családi kisüzem irányítását. Ő építette a városházát, a főreáliskolát, az első takarékpénztár, a Királyi Ítélőtábla, valamint a Gráb- és az Ágyúgyár épületét. Győr törvényhatósági bizottságának negyven évig tagja. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara iparosztályának elnöke 1890. október 2. és 1913. november 25. között, majd Jerfy Antal halálát követően a kamara elnöke. Hilbert Károly halálával 1908-ban a Függetlenségi 48-as párt egyik városi vezetőjeként képviselte Győrt a parlamentben. 1910-ben újra megválasztották, mandátumát a háború végéig megtartotta. A Tanácsköztársaság idején a Győri Állami Elemi Tanítónőképző Intézet épületében túszként tartották fogva. A győri köztemető V. parcellájában, családi kriptában nyugszik.
1995. február 5. 25 éve
Veszprémben hunyt el Pethő Lajos újságíró, faipari mérnök. Sopronban született 1951. január 4-én. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Karán diplomázott 1975-ben. Tehetségkutató pályázaton első díjat nyert, 1973-ban külsősként került a Kisalföld című napilaphoz, ahol 1975-től a gazdaságpolitikai rovat munkatársa. Az újságíróiskolát 1977-ben végezte el. 1978 szeptemberétől 1979 májusáig a Nyugat-magyarországi Vendéglátás, 1979 júniusától több éven keresztül a Graboplast című vállalati lap felelős szerkesztője. Tudósította a Világgazdaság című hetilapot is. 1980-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. 1986-tól két évig a Kisalföld olvasószerkesztője. 1988 decemberében egyik alapítója az ország első magántulajdonú hetilapjának, a Tér-Képnek, egyúttal a lapot kiadó kft. ügyvezető igazgatója és a győri szerkesztőség vezetője. 1990-ben részt vett a Mai Reggel című országos napilap alapításában, ahol 1991 januárjáig a nyugat-magyarországi szerkesztőséget vezette. Ezt követően négy évig a Mai Nap munkatársa, majd a Népszava olvasószerkesztője. 1994-től a veszprémi Pannónia Napló főszerkesztője volt.
1690. február 6. 330 éve
Nagyszombatban hunyt el Landovics István jezsuita egyházi író, tanár, ellenreformátor. Győrben született 1635. augusztus 24-én. 1652-ben lépett a rendbe. 1672-től Győrött, Sopronban és Nagyszombatban volt hitszónok, majd az erdélyi, moldvai és a morva fejedelemségben misszióban dolgozott. Nyomtatásban két halotti beszéde, majd Novus Succursus című prédikáció kötete jelent meg.
1910. február 8. 110 éve
Kapuváron született Pesthy Károly kardvívó. A győri bencés gimnáziumban tanult. Budapesten a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. Győrben a bencés gimnáziumban, majd a Magyar Királyi Tanítóképzőben tanított, innen hívták a budapesti Vasashoz. Többször nyert kardvívóversenyt és országos bajnokságot. 1935-ben válogatott kerettag volt. 1951-ben csapatban világbajnoki aranyérmet szerzett. 1956-ban előbb Kolumbiába, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött. New Yorkban edzőként dolgozott. Itt halt meg 1970. március 20-án.
1910. február 8. 110 éve
Alszoporon született Kovács-Katona Jenő költő, író, kritikus. 1921-től Nagykárolyban, 1926-tól Zilahon, 1928-tól a brnói német nyelvű műegyetemen, 1929-30-ban a Sorbonne orvosi fakultásán tanult. 1931-től 1933-ig a kolozsvári egyetemen filozófiát tanult. Mint költő és prózaíró tűnt fel. Verseit, elbeszéléseit az Erdélyi Helikon és napilapok közölték. A harmincas évek második felében a Korunk főmunkatársa, illetve felelős kiadója volt. Elsősorban szociográfia tárgyú cikkeket publikált. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, a Gestapo kivégezte. Kolozsváron halt meg 1944. október 9-én.
1920. február 9. 100 éve
Rábacsécsényben született Sólymos Szilveszter László főiskolai tanár. 1937. augusztus 6-án lépett a bencés rendbe. 1938 és 1942 között a római Szent Anzelm Egyetemen tanult. Pannonhalmán 1943. június 20-án pappá szentelték. 1946-tól Kőszegen általános iskolai és gimnáziumi hittanár, 1950-től káplán. Két diákjának sikertelen határátlépési kísérlete után 1951-ben letartóztatták, életfogytiglani börtönre, 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A budapesti Gyűjtőfogházban több mint 3 évig a könyvkötő műhelyben dolgozott, 1956-ban Vácra vitték, ahonnan az október 27-i börtönlázadáskor szabadult. 1957 őszén mint szökött rabot letartóztatták, de hamarosan szabadon engedték. 1957 és 1959 között a budapesti Hittudományi Főiskolán tanult, egyháztörténetből doktorált. 1959-től Pannonhalmán, 1967-től Budapesten a Hittudományi Akadémia levelező tagozatán a liturgia tanára és a kispapok elöljárója, 1969-től Pannonhalmán főiskolai tanár, 1972-től helyettes házgondnok, 1973-tól házgondnok, 1974-től a gyűjtemények őre is, 1984-től Budapesten a Tanulmányi Ház elöljárója, házgondnok, és a Szent Szabina-kápolna lelkésze. 1988-tól a gyűjtemények gondozója Pannonhalmán, itt hunyt el 2006. március 27-én.
1895. február 11. 125 éve
Gyirmóton hunyt el zombori Lippay Gáspár orvos. Keszthelyen született 1809. január 4-én. A győri jogakadémián tanult, majd Pesten és Bécsben volt orvostanhallgató. 1836-ban itt szerzett sebészdoktori diplomát. 1838-tól Győr vármegye tiszti főorvosa. 1839-től országos szemorvos volt, ebben a minőségben több vármegyében is dolgozott. 1848-ban udvarhű magatartása miatt eltávolították a pesti egyetem tanszékéről, 1849-ben visszahelyezték. Az oktatás mellett a pesti nőegylet által fenntartott szürkehályogosok kórházának vezetője volt. 1874-ben, nyugdíjba vonulásakor visszavonult családi birtokára, itt élt haláláig.
1920. február 12. 100 éve
Győrben született Karsai Károly tanító, a neveléstudományok kandidátusa. Szülővárosában végezte a tanítóképzőt, 1940-ben kapta meg a tanítói oklevelet. Ösztöndíjasként a Szovjetunióban tanult, 1960-ban végzett a moszkvai könyvtáros és népművelői főiskolán, kandidátusi fokozattal. 1940-től 1946-ig tanító, 1947 és 1949 között szabadművelődési felügyelő, 1950-től 1951-ig tanácsi, illetve minisztériumi beosztásban dolgozott. A Népművelési Intézet tudományos főmunkatársaként dolgozott haláláig. Kiemelkedő eredményeket ért el a művelődési élet szervezésében. Budapesten hunyt el 1984. november 29-én.
1670. február 13. 350 éve
Nezsiderben elhunyt nemes muzsaji Vittnyédi István ügyvéd, jegyző, országgyűlési követ. Sárvárott született 1612. december 20-án. Apja, Vittnyédi János a Nádasdy grófok udvarbírája, aki 1613-ban kapott nemesi rangot II. Mátyás királytól. Tanulmányait Sárvárott és Csepregen végezte. 1637-ben került Sopronba. 1638-ban a fiatal jogtudóst megválasztották a város magyar jegyzőjének. Még ebben az évben ő lett Sopron egyik követe az 1637-1638-as pozsonyi országgyűlésen. Gróf Zrínyi Miklós jogtanácsosa. Az egyik legbőkezűbb támogatója volt a szegény tanulóknak, az üldözött protestáns lelkészeknek és tanítóknak. A soproni magyar iskola felállításával, fejlesztésével messzemenő tervei voltak. 1663-ban ő vezette Zrínyi hadiirodáját. Zrínyi halála után a Wesselényi-féle összeesküvésnek Vittnyédi lett az egyik fő mozgatója. Sopronban 1927-ben utcát neveztek el róla. A soproniak a 17. század neves magyar politikusát, az egykori iskolaalapítót, az evangélikus egyház támaszát, a nemzeti függetlenség bátor harcosát tisztelik személyében.
1865. február 15. 155 éve
Sopronban hunyt el Kurzweil Ferenc karnagy, zeneszerző. 1792. december 21-én születet Sopronban. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet. Két évig Szombathelyen tanított, majd a soproni külvárosi elemi iskolában kapott segédtanítói állást. 1921-ben elnyerte a Szent Mihály-templom karnagyi tisztét. 1829-ben megalapította a Soproni Zeneegyesületet. A kamarazene ápolására új egyesületet hozott létre 1844-ben a Musikalische Gesellschaft Zene-Társaság néven. 1850-1865-ig a bencés főgimnáziumban világi tanárként énekművészetet tanított.
1920. február 15. 100 éve
Győrben dr. Kuncz Jenő (1864-1940) jogászt, aki a Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja, első főtitkára, majd alelnöke volt, megválasztották elnöknek.
1920. február 15. 100 éve
Bőnyrétalap községben született Babos Zoltán vállalatvezető, miniszterhelyettes. A mosonmagyaróvári Grüneberg fogkefegyárban dolgozott, majd a gyár államosítása után, 1949-ben annak igazgatója lett. 1952 és 1977 között az Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Időközben, 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1967-től nyugalomba vonulásáig, 1974-ig az Élelmezésipari Tervező Vállalat vezérigazgatója. 1958 és 1981 között a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. A legmagasabb rangú szakmai elismerésben, MTESZ-díjban részesült 1968-ban. Budapesten halt meg 1984. szeptember 20-án.
1895. február 16. 125 éve
Sopronban született Jausz Béla neveléstörténész, egyetemi tanár, a neveléstudományok kandidátusa. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán Eötvös-kollégistaként végzett tanulmányok után a debreceni tudományegyetemen középiskolai tanári (1920) és bölcsészdoktori oklevelet (1925) szerzett. Középiskolai tanár Kisújszálláson (1919-1935), gyakorlógimnázium igazgató Debrecenben (1936), emellett lektor a debreceni egyetemen, majd a tanárképző intézet tanára, ezt követően Budapesten 1945-től, a debreceni egyetemen 1950-től a pedagógia tanszékvezető docense. 1957-től 1967-ig Debrecenben egyetemi tanár, 1957 és 1959 között az egyetem rektora. 1967-ben nyugdíjazták. 1950 után jelentős szerepe volt a középiskolai oktatás átszervezésében. Neveléselmélettel, neveléstörténettel és a nyelvoktatás módszertani kérdéseivel foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága neveléstörténeti albizottságának elnöke (1952-1968). 1962-től a Tudományos Minősítő Bizottság Pedagógiai Szakbizottságának (1962–1970), a Magyar Pedagógiai Társaságnak elnöke volt (1967–1974). Budapesten hunyt el 1974. november 7-én.
1920. február 16. 100 éve
Veszprémben született Veszprémi György technikus, helytörténeti kutató. Az elemi iskoláit szülővárosában kezdte, a polgárit a Győri II. számú Magyar Királyi Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolában fejezte be. A Fa- és Fémipari Szakiskolában érettségizett 1939-ben. A vasesztergályos szakmát is kitanulta. A háború után a Gráb-gyárban lett lakatos. 1949-től a Hajtóműgyárban segédmunkás, majd szakmunkás, technikus. 1956 októberében megbízták a Hajtóműgyár Híradójának szerkesztésével. 1957-ben letartóztatták, egy év börtön után a Kisalföldi Gépgyár Jókai utcai telepén kezdett dolgozni segédmunkásként, majd technikus volt. 1980-ban nyugdíjba ment. A Kisalföldi Gépgyárban megalakította az üzem-történeti szakkört és állandó kiállítást hoztak létre, melyet élete végéig gondozott. Megírta a gyár és a Rába-vashíd történetét. A Felnőtt Honismereti Klub és a Baross-emlékbizottság tagja volt. A győri Erdélyi Kör vezetőségi tagja, a Győrszigeti Baráti Kör titkára volt. Munkásságát díjakkal jutalmazták: Győr-Sopron megyei Tanács közművelődési díja (1981), Notitia Hungariae Emlékérem (1997), Bél Mátyás-díj (1998). Győrben hunyt el 2000. január 11-én.
1945. február 16. 75 éve
Sopronkőhidán elhunyt Stelczer Lajos tolmács. Levél községben született 1914. március 7-én. A győri Felső Kereskedelmi Iskolában tanult, majd a Richards-gyárban betanított munkás. 1937-ban a Városházán, a Népmozgalmi Hivatalban dolgozott, 1938-tól a Keffel Ede Viaszosvászon-, Bőrvászon-, Műbőr- és Linoleumgyárban német-magyar tolmács. Érdekelte az irodalom, 1942-ben csatlakozott a Babits-körhöz, 1943-1944 fordulóján részvételével alakították meg a József Attila Kört. A németek bevonulása után a kör tagjai illegalitásba vonultak, katonai felmentéseket, igazolványokat készítettek, s a nyilas hatalom ellen agitáltak. A Nemzeti Számonkérő Szék a csoport tagjait letartóztatta, s a vallatások után a sopronkőhidai fegyházba szállította. Stelczer Lajost 1945. február 8-án a Dominich-féle nyilas bíróság kötél általi halálra ítélte, s 16-án az ítéletet végre is hajtották. Nevét a városban két helyen emléktábla őrzi (Munkácsy utca 1-5. ; Stelczer Lajos utca 2.).
1945. február 16. 75 éve
Sopronkőhidán elhunyt Németh László János költő. Zalaegerszegen született 1923. május 28-án. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban az önképzőkör tagja, majd titkára. Megalapította és szerkesztette az Iránytű című diáklapot, 1941. januártól októberig. 1941-ben érettségizett, a vagongyárban tisztviselő volt, és közben a pécsi egyetemen „mezei jogász”. Kezdeményezte a Babits Kört, a későbbi József Attila Kört. A kör agitációval, röpcédulák tervezésével és készítésével vett részt az ellenállási mozgalomban. 1943-ban jelent meg Lázs Sándorral és Vörös Jenővel közös verseskötete Senki földjén címmel. 1944 novemberében behívták katonának, itt tartóztatták le, halálra ítélték és kivégezték. Válogatott verseiből két posztumusz kötete jelent meg. 1959 és 1991 között általános iskola viselte nevét. A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.
1695. február 325 éve
Győrben született Sartorius Szabó János evangélikus lelkész. Tanulmányait Győrött, Besztercebányán (1712), Pozsonyban (1714) és Jéna egyetemén (1719-1723) végezte. Győrött a Lutherena Eclesia Oskolája konrektora 1723 és 1729 között. 1724. június 24-25-én ordinálta a Trencsén megyei Miaván Krman (Kraman) Dániel szuperintendens. Ettől kezdve másodpapi tisztet is betöltött a győri evangélikus gyülekezetben. 1729-ben a kőszegi magyar gyülekezet választotta papjának. Nemescsó községben hunyt el 1756. november 20-án.
1890. február 17. 130 éve
Nagyváradon született Békéssy Leo rajztanár, festőművész. Nagyváradon érettségizett a premontrei főgimnáziumban. 1908-ban került az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. Rajztanári oklevéllel érkezett Győrbe 1913-ban. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben helyettesítő volt, majd 1922-től rendes tanár. Budapesten 1914-ben szerepelt először kiállításon. 1919-ben a Győri Képző-és Iparművészeti Társulat első kiállításán debütált, s ez időtől állandó szereplője lett a társulati tárlatoknak. A kezdetektől tag és tisztségviselő volt a társulatban. 1925-ben rajz- és festőiskolát nyitott. Tanítványai közé tartozott Borsos Miklós, Illés Árpád. A harmincas évektől a rajz tantárgy dunántúli szakfelügyelője volt. Szüntelenül festett, de a rajztanítástól nem szakadt el. 1945 utáni szabadiskolájából is számos növendék választotta a művészpályát.Győrben hunyt el 1966. december 25-én.
1695. február 18. 325 éve
Pozsonyban hunyt el Széchényi György római katolikus püspök. Kisszécsényben (Románia) született 1592-ben. Teológiai tanulmányait Bécsben a Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. 1658. január 24-től győri püspök. Főbb alapítványai a győri, budai, kőszegi, egri és pécsi jezsuita kollégiumok. Vimpácon ferenceseket, Kismartonban Ágoston-rendi nővéreket telepített. Helyreállíttatta a fertőrákosi püspöki rezidenciát és templomot. Adakozott árvák, özvegyek, rokkant katonák számára. A győri vár kiépítéséhez pénzt adományozott. Nevéhez fűződik a káptalandomi szeminárium és a Magyar Ispita létesítése, a Jezsuita Kollégium, valamint a székesegyház kőtornyának felépítése. Gazdag adományainak köszönhetően több középület létesült, pl. a róla elnevezett Széchényi-patika, amely Győr egyik legszebb belsőépítészeti emléke. 1667-től kalocsai érsek, 1685. március 21-től esztergomi érsek és főkancellár. I. Lipót király bizalmasa volt, aki Bécsben tartott aranymiséjén személyesen is megjelent.
1840. február 18. 180 éve
Vácon született Holdházy János címzetes püspök. A középiskolát a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, a teológiát a Felső Papnevelő Intézetben végezte. 1862-ben felszentelték, kinevezték belvárosi káplánnak. A következő évben püspöki ceremoniárius. Szentszéki jegyző, majd püspöki titkár. 1872-től 1877-ig a Győri Püspöki Kisebb Papnevelő Intézet rektora. 1875-től a Győri Kir. Jogakadémia művelődéstörténet tanára. 1877 novemberétől József főherceg fiainak nevelője Alcsúton. 1892-ben visszatért Győrbe. Itt kanonok, a püspöki tanítóképző felügyelője, a katolikus kör elnöke. Győrben hunyt el 1896. április 15-én. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban őrzik hagyatékát, amely mintegy 4000 kötetből áll, melyek között 26 ősnyomtatvány is szerepel.
1860. február 18. 160 éve
Kiskölkeden született Karcsay Lajos festőművész. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban kezdte, Pápán érettségizett. 1878-ban került a Müncheni Akadémiára, három évi tartózkodás után tért haza. A Képzőművészeti Társulat őszi tárlatán mutatkozott be 1884-ben. Neve Sopronban is ismertté vált, az 1887-es év újabb hazai és külföldi sikereket hozott számára, ennek ellenére 1890-ben felhagyott a festészettel, visszavonult nagygeresdi birtokára. Itt hunyt el 1932. február 11-én.
1890. február 24. 130 éve
Győrben hunyt el Farkas Miska híres cigányprímás zeneszerző. Bőnyben lakott. 1829. március 8-án született Győrben, édesanyja révén a híres Bihari zenész család leszármazottja. Zenét autodidakta módon tanult, tizennégy évesen már cigányprímás volt. Az 1840-es években az egész Dunántúlon ismerték, Klapka seregében tábori zenekarvezető volt. Az 1850-es, 1860-as években fellépett többek között Párizsban, Varsóban, Szentpéterváron, Hannoverben. 1875-ben Amerikában is koncertezett. Hazatérte után megbetegedett, a zenekara vezetését átadta Farkas Lajosnak. Több mint száz szerzemény fűződik nevéhez, de nótáit mások jegyezték le.
1870. február 25. 150 éve
Sokoropátkán született dr. Pátkay Dániel földbirtokos, jogász, lapszerkesztő, újságíró. A budapesti Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, később ügyvédi oklevelet nyert. Jogi gyakornokság után 1896-ban önálló ügyvédi irodát nyitott, ahol tíz évig dolgozott. Közben szerkesztője volt az Általános Pénzügyi Szemle című szaklapnak. Kitüntetéssel elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát, és 1906-tól 1914-ig bérelte gróf Wimpffen Simon érdi uradalmát, majd elhunyt apósa, dr. Farkas Emil bélahalmi és zagyvaszentjakabi birtokán gazdálkodott. Mintagazdaságával fővárosi és vidéki kiállításokon több állami és egyéb díjat nyert. Élénk társadalmi életet élt, alapító tagja volt a Fészek Klubnak, tagja volt a Földrajzi Társaságnak, a Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesületének, a Magyar Közgazdasági Társaságnak stb. Jótékony célú adományaival minden társadalmi mozgalomban kivette a részét. Németül és franciául is beszélt. Hosszabb tanulmányutakat tett külföldön, gazdasági tapasztalatairól beszámolt a magyar napilapokban. Részt vett a világháborúban, ahonnan mint tartalékos hadnagy szerelt le. Pontos halálozási adatait nem ismerjük.
1910. február 25. 110 éve
Sopronban született Szabó Jenő író, műfordító. 1947-ben szerzett jogi doktorátust a pécsi egyetemen. 1929-től 1951-ig soproni városi tisztviselő, utána könyvelő, majd főkönyvelő. Színdarabjait Budapesten és Sopronban is bemutatták. Német szépirodalmi műveket fordított. A soproni helytörténetírás jeles alakja volt. 1993. december 2-án hunyt el Sopronban.
1920. február 25. 100 éve
Keszthelyen hunyt el Zanathy Bódog Lajos gimnáziumi tanár, alperjel. Győrben született 1848. november 26-án. 1867. szeptember 8-án lépett a bencés rendbe, 1874. július 30-án pappá szentelték. A budapesti tudományegyetemen latin–görög szakot végzett. Esztergomban, majd 1875-től Győrött, 1881-től Kőszegen gimnáziumi tanár. 1885 és 1887 között házgondnok is. 1889-től Győrött, 1890-től Kőszegen gimnáziumi tanár, 1896-tól Zalaváron, 1905-től Zalaapátiban lelkész, 1910-től Celldömölkön alperjel és hitoktoktató, 1910–től 1911-ig házgondnok is. 1917-ben nyugdíjba ment.
1910. február 27. 110 éve
Visegrádon született Ikotics Anna (Horváth Imréné) divatszalon tulajdonos. Győrben tanítóképzőt végzett, majd 1938-1939-ben az Iparművészeti Főiskola tanfolyamán tanult. 1940-ben tett mestervizsgát, majd Győrben a Bisinger sétányon nyitotta meg szalonját, ahol saját tervezésű ruháit árulta. A KIOSZ jegyzője, a női szabók szakosztályának elnöke. A győri nőiszabó-iparosok szövetkezetének alapító tagja és igazgatója. Győrben hunyt el 1967. április 24-én.
1920. február 27. 100 éve
Győrben született ifj. Lakatos Flóris cigányprímás, zeneszerző. Neves muzsikus dinasztia leszármazottja. Zenei tanulmányait édesapjánál kezdte hatéves korában, Végh Sándor hegedűművésznél, Rados Dezső és Egerland István zenetanároknál folytatta. Tizennyolc évesen zenekart alapított, a vendéglátásban játszott. A Magyar Rádió Népi Zenekarának tercprímása, 1950-től 1955-ig az együttes helyettes vezetője. 1980-ban nyugdíjazták. Fellépett Európa számos országában és Amerikában. A HUNGAROTON-nál jelentek meg hangfelvételei. Győrben hunyt el 1987. január 8-án.
1995. február 27. 25 éve
Győrben elhunyt Gőcze Sándor labdarúgó. Tapolcán született 1921. november 29-én. Iskoláit szülőhelyén végezte. Középiskolás korában tagja volt az iskola válogatott labdarúgócsapatának, majd Tapolca első csapatában futballozott. A második világháború után Hajmáskérről igazolt át a Vasas ETO-hoz. 1945. szeptember 23-án játszotta első NB I-es mérkőzését. 1948-ban tagja a magyar labdarúgó-válogatottnak, és két alkalommal ölthette fel a válogatott címeres mezt. Az aktív labdarúgást befejezve Győr-Sopron megyében folytatott edzői tevékenységet. Edző volt Kapuváron és a Mosonmagyaróvári Timföldgyári Torna Egylet (MOTIM TE) csapatánál. A Magyar Vagon- és Gépgyár főosztályvezetőjeként ment nyugdíjba.
1945. február 28. 75 éve
Sopronban elhunyt Friedbauer Béla festőművész, szobrász. Beleden született 1896. január 19-én. Az első világháborúban az olasz harctéren szolgált. Kernstok Károly képzőművészeti iskolájának szobrász szakán tanult Vedres Márktól. Itt került barátságba Derkovits Gyulával. Ezután a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, ahonnan baloldali tevékenysége miatt eltanácsolták. A nyergesújfalui művésztelepet a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta. Olaszországba emigrált, ahol börtönbe zárták, majd kitoloncolták tevékenysége miatt. Ezután Bécsbe, Párizsba, majd Berlinbe költözött. A kommunista mozgalom számára festett és rajzolt. Expresszionista műveivel kifejezte együttérzését a társadalmi és anyagi gondokkal küszködő emberek iránt. Hitler hatalomra jutása után hazaköltözött és Pápán telepedett le. A pápai utcák, a családtagjai, illetve közvetlen környezete jelentek meg képein. Művei hazai és külföldi tárlatokon voltak láthatóak. 1938 után rendszeresen jelentkezett műveivel az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) kiállításain. 1944-ben munkaszolgálatosként Nagytéténybe került, majd gyalogmenetben Sopronba vitték, ahol végelgyengülésben halt meg.
1945. február 28. 75 éve
Budapesten hunyt el kányai Kánya Kálmán (Kania/Cania) diplomata, külügyminiszter. Sopronban született 1869. november 7-én. Pályafutását Konstantinápolyban kezdte mint alkonzul. 1904-ben konzul, 1905-től a közös külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1913-ban a Monarchia mexikói követe, meghatalmazott miniszter. 1920-tól 1925-ig a külügyminiszter állandó helyettese. 1925-ben berlini követ lett, majd 1933 és 1938 között külügyminiszter a Gömbös-, Darányi- és Imrédy-kormányokban. 1935. október 4-én Horthy örökös felsőházi taggá nevezte ki. Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika egyik legfontosabb szereplője, 1933 és 1938 között pedig hivatalos irányítója volt, elképzeléseit nem ritkán miniszterelnökeivel szemben is érvényre juttatta. Amikor Kárpát-Ukrajna tervezett megrohanásától az Imrédy-kormánynak el kellett állnia, lemondott. A II. világháború idején a Bethlen–Kállay vezette politikai csoporthoz tartozott. 1944 végén a nyilasok rövid ideig Sopronkőhidán tartották fogságban. Halálakor a soproni Régi Szent Mihály temető VI. fal 19-20. helyén található védett sírban helyezték el.
1960. február 28. 60 éve
Budapesten hunyt el Pogány Imre ügyvéd. Győrben született 1881. július 9-én. A győri bencés gimnáziumban tanult, majd Budapesten jogi oklevelet szerzett. Győrben apja ügyvédi irodájában kezdett, majd a városi önkormányzatnál dolgozott. Az őszirózsás forradalom győzelmét Győrben, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében ő jelentette be. Megválasztották a Nemzeti Tanács elnökévé. A Tanácsköztársaság bukása után 34 hónapos börtönbüntetést kapott, 1921-ben szabadult. Ezután Bécsben élt családjával, Ausztria megszállása után koncentrációs táborba vitték. A második világháború után Budapesten a Ganz Villamossági Gyár jogügyi osztályának vezetője lett. 1953-ban vonult nyugdíjba.
Frissítve: 2020.01.14