Megyei évfordulónaptár

1944. február 2. 75 éve
Tou Tongban (Kína) hunyt el Matkovics János szalézi szerzetes, misszionárius. Markotabödögén született 1907-ben. 1925-ben lépett a rendbe. Kirschner Károllyal és Kutasi Jenővel 1928-ban Kínába ment. A teológiát Makaóban végezte, 1935-ben Hongkongban pappá szentelték. Újmisésként hazajött, s a missziókról előadásokat tartott. Kínában maláriát és tüdőbajt kapott, Tou Tongban megölték.
1814. február 3. 205 éve
Sopronban született Simon Zsigmond Antal akadémiai tanár, tihanyi apát. Középiskoláit Sopronban végezte. 1829-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. 1833-ban, Győrben tanári képesítést szerzett. Pannonhalmán hittudományi tanulmányokat folytatott, s ezt befejezve 1837-ben pappá szentelték. Az 1838-1842-es években, Győrben gimnáziumi tanár, 1842-től 1850-ig hitszónok és hittantanár a Győri Akadémián. 1850-től ismét tanár az ottani gimnáziumban, majd 1851 és 1857 között igazgató. 1857-től 1865-ig Pannonhalmán perjel, 1865. december 26-ától haláláig tihanyi apát. A Veszprémi Egyházmegye és a főapátság szentszéki elnöke. Közreműlödésével Balatonfüreden 1866-ban elkészült a hidegfürdő épülete, 1875-ben felállították a meteorológiai állomást. Tihanyban hunyt el 1891. március 13-án.
1894. február 3. 125 éve
Győrszentmártonban született Csillag József festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán (1917-1924), ahol Révész Imre tanítványa volt, rajztanári oklevelet szerzett. Az 1920-as években tanulmányúton járt Itáliában (Firenze, Róma, Velence, Padova). Még főiskolás éveiben kapcsolódott be a kecskeméti és a pécsi művésztelep munkájába. Első gyűjteményes kiállítása 1928-ban Pécsen volt, majd ugyanebben az évben Kecskeméten is szerepelt képeivel. 1929-ben rézkarcait mutatták be Brüsszelben. 1931-ben Velencében és Brüsszelben, 1935-ben Brüsszelben volt kiállítása. 1931-ben a Tabán című képére a Nemzeti Szalonban kitüntető elismerést kapott. Elsősorban tájképeket festett, a látványhoz hű, realista felfogásban. Rézkarcain is főként a táj szépségeit örökítette meg. 1959-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1977. november 9-én.
1884. február 4. 135 éve
Győr-Újvárosban született Lóth József festőművész. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, Győr város tanulmányi ösztöndíjával Münchenben folytatta. Többször állított ki Győrben. Részt vett a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalapításában. Minden műfajban otthonos volt, különösen a tájképfestészetben. Mosonmagyaróvár részére megfestette IV. Károly arcképét. Műveit a Xántus János Múzeum, a Városháza és magángyűjtők őrzik.
1834. február 5. 185 éve
Bezenyén halt meg Laáb Gáspár mérnök. Bezenyén született 1747. január 3-án. 1758-tól 1764-ig a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult. 1770-től Moson vármegye tisztviselője. 1777-től mint vármegyei főmérnök a Duna mosoni szakaszán végzett árvízvédelmi munkálatokat. Irányította a Hanság lecsapolását és a Fertő szabályozását. 1790-ben Moson vármegye földmérőjévé választották, ettől kezdve a vizek fölmérésével, térképezésével foglalkozott. 1822-ben vonult nyugdíjba.
1934. február 5. 85 éve
Sopronban halt meg Felber Arthur jogi doktor, királyi ügyész. Sopronban született 1856. február 10-én. Gimnáziumba Győrben és Sopronban járt 1873-ig. Jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Ezután ügyvédi pályára készült és 1881-ig ügyvédi gyakorlaton volt a győri törvényszéken. 1883 februárjától a győri törvényszéken aljegyző, 1886-tól jegyzővé, ez év decemberétől kaposvári királyi alügyésszé nevezték ki. 1888-ben a győri ügyészséghez helyezték át. 1891. július 10-én zalaegerszegi királyi ügyésszé léptették elő.
1969. február 7. 50 éve
Győr Város Tanácsa az új városrészt Ady Endre Lakótelepnek nevezte el, ma Adyváros néven ismert.
1989. február 7. 30 éve
Olaszországban hunyt el Benedetti Mária Regina operaénekes. Badenben, Ausztiában született 1901.október 27-én. Háromévesen családjával költözött Győrbe. A győri Szent Orsolya-rend Polgári Leányiskolájában tanult. A városházán tisztveselő volt, majd Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult énekelni. Ezután az 1930-as évektől Milánóban folytatta tanulmányait, végül Rómában De Angelis tanítványa. Mezoszoprán énekesként nemzetközi sikereket ért el. 1954-ben Győrben az árvízkárosultak javára adott hangversenyt, 1955-ben volt az utolsó győri fellépése, de magánemberként többször visszatért.
1969. február 8. 50 éve
Budapesten elhunyt Felber Gyula római katolikus címzetes kanonok, lelkész-alezredes. Mosonban született 1890. szeptember 16-án. 1915-ben a római Szent Gergely Egyetemen a hittudomány és bölcsészet szakon doktorált. Ugyanebben az évben pappá szentelték. 1916-ban hittanár Balassagyarmaton. 1918-tól 1933-ig az esztergomi papnevelő intézetben a keresztény bölcselet tanára. 1933-tól esztergom-belvárosi plébános és tiszteletbeli kanonok, 1944-től nagytétényi, 1946-ban nógrádmarcali plébános. 1947-től alezredesi rangban gyűjtőfogházi lelkész volt. 1931-től a Szent István Akadémia rendes tagja.
1969. február 8. 50 éve
Sopronban elhunyt Király Jenő sebész főorvos. Celldömölkön született 1885. február 11-én, orvos családban. A középiskolát a pozsonyi líceumban végezte, az orvosdoktori diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg, 1908-ban. 1911-ben a műtősebészi képesítést is megszerezte. Budapesten előbb a Rókus Kórházban, majd a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórházában dolgozott. 1914-ben címzetes főorvossá nevezték ki. 1918. május 3-án nevezték ki a soproni Erzsébet Kórház élére, amelynek első igazgató főorvosa volt (1949-ig). 1928-ban a kormányzó érdemei elismeréséül magyar királyi egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. A kórházat harminc, a sebészeti osztályt negyven éven át, 76 éves koráig vezette. 1953-ban elnyerte a Kiváló Orvos címet. 1961-ben vonult nyugdíjba, de a Városi Rendelőintézet urológiai szakrendelését még nyolc éven át végezte. 1969. február 8-án, orvosi munkája közben halt meg. Halála után utcát neveztek el róla és emlékére Király Jenő-díjat alapítottak.
1819. február 9. 200 éve
Dégen elhunyt Kovács Ferenc (Kováts Ferencz) mérnök, műfordító. Győrben született 1746 körül. Győrött, Pápán és Dégen élt. Külföldön matematikai és mérnöki tanulmányokat végzett. Latin, német, francia nyelven beszélt. Hazatérve Veszprém vármegye főmérnöke, majd Festetich Antal kamarás jószágigazgatója. Legértékesebb alkotása az 1780-ból származó, a káptalani levéltárban található első veszprémi térkép. Beírásaival és beépítettségi jelzéseivel értékes tájékoztatást ad a város akkori képéről. Levelezett korának minden jelentős magyar írójával, e levelezéseket később sajtó alá rendezte. A komáromi Mindenes Gyűjteményben névtelenül több verse és írása is megjelent. Színmű fordításait sikerrel játszották magyar színpadon.
1934. február 9. 85 éve
Mosonban született Lang János építészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, 1959-től az Észak-dunántúli Tervező Vállalat tervezőépítésze. A győri ETO-stadion építészeti terveiért Ybl-díjat kapott. Több győri iskola és sportlétesítmény fűződik nevéhez. Győrben halt meg 1996. május 13-án. A Magyar Építőművészek Szövetségének tagjaként 1981-ben nívódíjat kapott.
1944. február 9. 75 éve
Győrben elhunyt Lauer Richard gépészmérnök. 1871. július 24-én született Bécsben. 1928-ban kérte honosítását, amit 1930-ban megkapott. Alap- és középfokú iskoláit és a Technische Hochschulét szülővárosában végezte, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Mérnöki gyakorlatát a pilseni E. Skoda gépgyárban kezdte meg. A Skoda Ágyúgyárba áthelyezték, ahol előbb főmérnök, majd csoportfőnök, végül igazgatóhelyettes. A győri Magyar Ágyúgyár Rt. vezérigazgatójaként lakásokat építtetett az üzem közelében. A háborús összeomlás alatt a termelés megbénult, az 1919-es román megszállás alatt a gyárat leszerelték, és Romániába szállították. Később elektromos központot épített ki az Országos Villamosművek Rt.-vel együttműködve. 1927-re nemcsak a város, de a környék áramellátását is biztosította. A Győri Ipartelepek Rt. alapítója. 1917-ben a Ferenc József-lovagrend középkeresztjével tüntették ki. A győri Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.
1969. február 9. 50 éve
New Yorkban elhunyt csallóközmegyercsi Szabadhegy István huszáralezredes. Töltéstaván született 1901. március 16-án. 1921-ben a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. A lovastisztek lovaglótanfolyamát (1923-1924), lovastiszti tanfolyamot (1930-1931), törzstiszti tanfolyamot végzett (1941). Előléptetései: hadnagy (1921), főhadnagy (1924), százados (1932), őrnagy (1942), alezredes (1943). Az akadémia elvégzése után először a 2. huszárezredhez került, 1937 és 1940 között a lovas testőrség parancsnoka. 1942-ben a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén parancsőrtiszt. 1943-ban a komáromi II. önálló huszárszázad parancsnoka, majd a 4/II. huszárszázad parancsnoka. 1944 júniusban a keleti, majd a magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. Szolgálatai elismeréséül a MÉR tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, illetve a MÉR lovagkeresztje hadiszalagon kitüntetést adományozták részére. 1944. novemberben a Ludovika Akadémia gyorsosztályának parancsnoka lett és Németországban teljesített szolgálatot. 1945 májusában angol hadifogságba esett. 1949-ben az USA-ban telepedett le. Hadinaplóját "Mindig kevesebbek leszünk…" címmel 1995-ben adták ki Nyíregyházán.
1869. február 13. 150 éve
Kunszigeten született Oszoly Kálmán polgári iskolai igazgató. Történelem-földrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett 1887-ben. Budapesten az Egressy-úti fiúiskolában tanított az 1912/1913. tanévben. 1913-tól nyugdíjazásáig a Marczibányi téri leányiskola igazgatója. 1930-tól a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. Budapesten halt meg 1940. augusztus 30-án.
1894. február 13. 125 éve
Győrben született Thamm István gépészmérnök, főiskolai tanár. Egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, ahol 1922 és 1940 között adjunktusként dolgozott a mezőgazdasági géptani tanszéken. 1929-ben műszaki doktori címet szerzett, 1932-ben magántanári képesítést kapott a gépészmérnöki műszer- és méréstechnika tárgyköréből. 1940-től 1946-ig a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT. műszaki igazgatója. Bevezette a folyami uszályhajók sorozatgyártását és szorgalmazta a dunai hajózásnak gőzüzemről diesel-üzemre való áttérését. 1947-től előbb az Állami Műszaki Főiskolán, majd a budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán adott elő. 1953-tól a Vegyipari Gépkísérleti Intézet, 1954-től 1965-ig a Géptervező és Műszaki Iroda tudományos munkatársa volt. Úttörő munkát végzett a nagy teljesítményű motorkenőolajok kifejlesztésében. Hazánkban elsők között végzett épületeken rezgéstechnikai méréseket. Budapesten hunyt el 1966. december 18-án.
1919. február 13. 100 éve
Budapesten született Fáy László (Máté László) színész. Bodnár Elek színiiskolája után 1942-ben az ungvári, majd a munkácsi színházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színház, 1948-ban a Pódium Kabaré tagja. 1960-ban került Győrbe, és 1987-es nyugdíjazásáig a Kisfaludy Színház tagja. Színpadon kívül tv- és nagyjátékfilmekben is kapott szerepeket. Győrben hunyt el 1998. szeptember 7-én.
1894. február 14. 125 éve
Győrben elhunyt Tóth Antal római katolikus esperes-plébános. Győrben született 1812. december 31-én. 1836-ban szentelték pappá, ezután Mocsán (1836-1839), majd Győrújvárosban (1839-1845) káplán, 1845 és 1848 között káptalandombi lelkész és vasárnapi hitszónok. 1848-tól 1886-ig Győr-Nádorváros plébánosa, 1867-től a székesegyházi kerület esperese, szentszéki ülnök. Győr város törvényhatósági bizottságának tagja. Aranymiséjén Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki. Írásai jelentek meg a Pázmány-füzetekben valamint a Borromaeusban.
1794. február 15. 225 éve
Sopronban született Petz Lipót evangélikus lelkész, tanár, nyelvész. A soproni evangélikus líceumban végzett 1814-ben, majd Jénában folytatta tanulmányait. Híres volt nyelvtudásáról, élete során 15 nyelven beszélt. 1821-ben harmadik lelkésznek hívták meg Győrbe, ahol az evangélikus gimnázium rektorprofesszora is lett. 1829-ben hazaköltözött Sopronba, ahol a líceumban a retorika tanára lett, később teológiát és fizikát oktatott. Sopronban hunyt el 1840. április 16-án.
1834. február 16. 185 éve
Pesten halt meg Kalchbrenner János József evangélikus lelkész. Sopronban született 1776. szeptember 1-jén, itt is járt iskolába 17 évig. 1798-ban a jenai egyetemen kezdte tanulmányait, két év múlva tért haza. 1802. január 12-én Szil-Sárkányban ordináltatott lelkésznek. 1804-ben Petőfalván, majd Ágfalván működött. 1819-ben a pesti s budai ágostai evangélikus hitközség választotta meg lelkésznek. Atyja volt Kalchbrenner Károlynak, a nagynevű botanikusnak, aki szintén lelkész volt.
1769. február 17. 250 éve
Győrben elhunyt Stehenics János római katolikus pap. 1696-ban született. 1720 és 1725 között Lövőn, 1725 és 1726 között Szanyban plébános. 1733-tól győri székesegyházi kanonok. Káptalani tisztségei: mosoni főesperes (1736-1743), olvasókanonok (1743-1746), éneklőkanonok (1746-1747), nagyprépost (1747-1769), püspöki helynök (1742-1753). A Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézet prefektusa egy ideig. Számos beszéde nyomtatásban is fennmaradt. A bakonyszombathelyi templom keresztelőkápolnájában nyugszik.
1864. február 17. 155 éve
Győrben született Kohn Ignác mérnök. A Győri Izraelita Hitközség Kossuth utcai iskolájában tanult 1874-ig. Középiskoláit Bécsben végezte, Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1893-ban átvette apjától a győri növényolajgyár vezetését. 1917-ben százezer koronát juttatott a hadiárvák és -özvegyek megsegítésére. A gyár 1911-ben a Wiener Bankvereinnel egyesült, részvénytársasággá alakult. Az angol Unilever megvásárolta 1930-ban a győri gyárat. Budapesten hunyt el 1935. szeptember 12-én.
1919. február 17. 100 éve
Vácon elhunyt gróf kőrösszeghi és adorjáni Csáky Károly Emmánuel római katolikus püspök. Sopronban született 1852. július 24-én. A teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, 1875-ben pappá szentelték. 1875-től Tardoskedden segédlelkész, 1876-tól Esztergomban érseki udvari káplán, 1880-tól esztergomi kanonok, esztergom-királyvárosi plébános, 1885-től pozsonyi kanonok, 1900-tól váci püspök. 1905-től valóságos belső titkos tanácsos. 1906-ban X. Pius feljogosította Csáky Károly Emmánuelt és utódait a pallium viselésére. Létrehozta a Borromaeumot, az egyházmegyei papi nyugdíjintézetet, melyet 1913-ban újjászervezett. 1907-től a vallás- és tanulmányi alapokat felügyelő és kezelésüket ellenőrző bizottság tagja. Tízévi püspöksége alatt több mint 1 millió koronát adományozott jótékony célokra.
1894. február 18. 125 éve
Mosontétényben született dr. Sattler János Magyaróvár rendezett tanácsú város polgármestere. A főgimnázium első négy osztályát Magyaróvárott végezte, a következő négyet Sopronban, itt érettségizett 1914-ben. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1922-ben államtudományi doktorátust szerzett. A világháborúban részt vett, mint tartalékos főhadnagy szerelt le 1920-ban. Kitüntetései: Signum Laudis (bronz és ezüst), Károly Csapatkereszt. Moson vármegye közigazgatásában a pályáját mint tiszteletbeli szolgabíró kezdte Nezsiderben, egy évvel később a megyeszékhelyen folytatta. 1923-ban Magyaróvár városi tanácsosa, 1925-től polgármesterré választották. Működésének kiemelkedő alkotásai közé sorolható Magyaróvár csatornázása, utcák és terek rendezése, a villanyvilágítás bővítése, az iskolák fejlesztése, óvodabővítés, városi autóbuszüzem létesítése és a környékbeli községekkel való buszközlekedés megteremtése. A társadalmi életben is vezető szerepet töltött be, tisztséget viselt szinte minden magyaróvári egyesületben. A nyilas rémuralom miatt önkezével vetett véget életének Mosonmagyaróváron 1944. december 5-én.
1909. február 19. 110 éve
Győrben hunyt el Horváth Endre Lajos bencés szerzetes, katolikus plébános, szerkesztő. Nagybaráton született 1827. július 17-én. Elemi iskoláit itt végezte, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanult. 1846-ban belépett a bencés rendbe, 1848-ban honvéd lett. Komárom kapitulációja után győri egyházmegyei kispap lett, 1854-ben szentelték pappá. Rábaszentmihályon, Kapuvárott, Rábatamásiban, majd Győrött a belvárosban volt plébános, 1861-től Győr-Újvárosban. 1887-ben megalapította, 1891-ig egyedül, majd társsal szerkesztette a Borromaeus című hitszónoklati folyóiratot. Itt mintegy 200 beszéde jelent meg.
1864. február 20. 155 éve
Besztercebányán halt meg Zipser Keresztély András tanár, természettudós. Győrben született 1783. november 25-én. Besztercebányán, Selmecbányán, Pozsonyban végezte tanulmányait. 1803-tól 1807-ig Brünnben tanított, hazatérve Besztercebányán leánynevelő intézetet alapított, amelyet élete végéig igazgatott. 1817-ben Sopronban jelent meg fő műve, Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn címen, amely a magyar ásvány-földtan első korszakának egyik fontos írása. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Sopronban tartott vándorgyűlésén 1847-ben a hanyatló magyar bányászat fellendítésére a Magyarhoni Földtani Társulat megalapítását kezdeményezte. Több német egyetem díszdoktorrá választotta.
1914. február 23. 105 éve
Kapuváron született Bergmann Imre cukrász. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Budapesten tanulta ki a cukrászszakmát. 1939-ben beválasztották az ipartestület elöljáróságába. Üzletet nyitott Győrben, melyet 1949-ben államosítottak. 1953-ban nyitott újra üzletet, amely hamarosan a város egyik legnépszerűbb cukrászdája lett. Itt dolgozott nyugdíjazásáig, 1982-ig. 1993-ban Aranykoszorús cukrászmester kitüntetést kapott. 1956-os emlékérem, 1956-os emléklap és a Nemzeti Ellenállásért Emléklap kitüntetésben részesült. Győrben hunyt el 1999. április 27-én.
1969. február 23. 50 éve
Győrben hunyt el Tusnády Alfréd vívóedző. Baróton (Románia) született 1884. február 17-én. A bécsújhelyi sporttanárképző intézetben, majd a nagyváradi hadapródiskolában tanult. Később a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia vívómestere. 1938-tól a Győri Vívó Club oktatója. A klub megszűnése után az Egyetértés Torna Osztály (ETO) sportiskolájában vívómester. Pályafutása során olimpikonokat és világbajnokokat nevelt. Halála után az ETO évekig megrendezte a róla elnevezett vívóversenyt. A győri köztemető XXVIII. számú parcellájában nyugszik.
1909. február 24. 110 éve
Füssön halt meg Horváth Bálint József bencés pap, főgimnáziumi tanár. Csepregen született 1854. március 13-án. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte, 1871-ben lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiai, a budapesti tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1878-ban pappá szentelték. Kőszegen, Esztergomban, 1888-89-ben Győrött gimnáziumi tanár, 1889-től 1896-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1889-től 1893-ig levéltáros is. 1901-től Füssön lelkész.
1919. február 24. 100 éve
Győrben elhunyt Pokornyi Károly főmérnök. Kismartonban (Ausztria) született 1852. október 16-án. Középiskoláit Bécsújhelyen végezte, majd Grazban tanult, de a mérnöki oklevelét már Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen szerezte. 1877-től a Rábaszabályzó Társulatnál mérnök. 1885-től Győr szabad királyi város ármentesítő munkálatainak műszaki irányítója lett. Ezt követően a Rába folyónak Rábapatona és a Kis-Rába-torok közötti szakaszán dolgozott. 1897-ben főmérnökké választották.
1944. február 24. 75 éve
Budapesten elhunyt hegyeshalmi dr. Fischer Gyula főrabbi, jogtudós. Sárkeresztúron született 1861. március 15-én. 1877-től a budapesti Országos Rabbiképző Intézet hallgatója. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészkarán doktorált. 1887-ben rabbivá avatták. 1887 áprilisától Győr főrabbija, az első, akit a városi törvényhatósági bizottságba is megválasztottak. Több nyelven kiválóan szónokolt. 1898. május 12-én elhagyta Győrt, Prága első rabbija lett. 1905. július 20-ától budapesti rabbi, 1920-tól főrabbi. A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben német nyelvet és Midras-irodalmat oktatott, majd vezérlőbizottsági tag lett. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság egyházi elnöke, a Magyar Zsidó Pro Palesztina Szövetség országos vezetője volt.
1859. február 27. 160 éve
Sopronban született Raidl Sándor festőművész, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Rajztanárként tevékenykedett Brassóban. Kiállításokon gyakran szerepelt 1922-től akvarelljeivel. Művei a Magyar Történelmi Képtárban, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében láthatók. 1934. május 21-én hunyt el.
1894. február 27. 125 éve
Sopronban született Csík Ferenc (1934-ig Tschik Ferenc) fotóművész. Régi kéményseprő család sarja, ő maga is ebben a szakmában dolgozott. A Kéményseprő Vállalat alkalmazottjaként ment nyugdíjba 1959-ben. Művészi szárnypróbálgatása akvarellfestéssel kezdődött. A fényképezéssel aránylag későn kezdett foglalkozni, az eredmények láttán végül ennél maradt. „A soproni Orsolya tér” című képéért kapta első aranyérmét. A háborús pusztítások után a kép alapján állították helyre az Orsolya téri templom kapuzatát. A Kőfejtőben című képe az 1930-as években megjelent az amerikai és angol fotográfiai évkönyvben, a világ száz legszebb képe között. Az amszterdami Focus Club tiszteletbeli tagja lett 1937-ben. Ekkor a világranglista 14. helyén állt. Tagja volt a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (1940-től), amely 1957-ben külön kitüntetést adományozott számára. Sopron 1977-ben Pro Urbe-díjban részesítette. Egyik alapítója volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1984. november 4-én hunyt el Sopronban.
1894. február 28. 125 éve
Sopronban született Erdős Aladár (1911-ig Kohn Aladár) újságíró. Középiskolai tanulmányait a soproni felsőkereskedelmi iskolában végezte. Részt vett az első világháborúban, mint főhadnagy szerelt le. 1919 és 1922 között a Sopronvármegye című lap belső munkatársa. 1935-től 1936-ig a burgenlandi A Hétfő felelős szerkesztője, illetve 1937-ig ennek felelős kiadója is. 1936 és 1937 között a Dunántúli Hétfői Újság felelős szerkesztője. A soproni Hétfő belső munkatársa. A soproni lapokban novellái is megjelentek.
1984. február 29. 35 éve
Győrben hunyt el Altdorfer Károly teológiai tanár, kanonok. Mosonszolnokon született. 1935-től a bécsi Pázmáneum növendéke volt. Hazatérve 1946-ban Mezőörsön, 1946-tól 1948-ig Lövőn, 1948-tól 1962-ig Nemeskéren lelkész, 1958-tól 1980-ig Barbacson plébános. 1954-től haláláig a győri hittudományi főiskolán az egyháztörténet, missziológia és vallástörténet tanára volt. 1960-tól szentszéki bíró, 1976-tól győri kanonok. Munkatársa volt a Magyar Katolikus Lexikon szerkesztőbizottságának.
Frissítve: 2019.01.16