Könyvtárunk azon közönsége, akiket bevonz a klub által felkínált programok gazdag választéka, a húsvétot megelőzően abban a szerencsében részesült, hogy a 2017-ben forgatott Kincsem című történelmi kalandfilmet megtekinthette.

Az eseménysor a filmíró fantáziájának terméke, melynek megírásához a csodalovat, illetve a szabadságharc leverésének következményeit használta fel. Ármány és lelki nemesség, eltökéltség, gonoszság, hideg számítás, forró és akadályozott szerelem- mindez együtt van ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést. A pergő cselekmény, és az éles fordulatok ébren tartják a figyelmet, mindezt tetézi a hiteles színészi játék.
Bár javarészt kitalált sztoriról van szó az emberi jellemek, a szituációk akár meg is történhettek volna. Az egykori barátokat a szabadságharc ellentétes táborba sodorta, ez nagyon életszerű. Gondoljunk csak a reáltörténelemből ismert olyan tényekre, miszerint császári tisztek álltak át a honvédségbe, esküdtek fel a király által később megszegett alkotmányra.

E kitekintés után visszatérve a film cselekményére: az egykori barátok halálos ellenségekké válnak s a hazafiúi érzéseket tápláló grófot volt barátja letartóztatással fenyegeti, majd megöli. A cselekmény - huszonöt év átugrásával folytatódik: az apja halálát gyermekként megélt úrfi csinos fiatalemberré serdül.
Eztán találkozunk a csodalóval, melynek betörése Nagy Sándor Bukhephalosz nevű lováéra emlékeztet, de a mi " Alexandroszunk" az ifjú Blaskovich. Tanúi leszünk a ló látszólag fékezhetetlen természetének, végig szurkoljuk a paripa sorsát: hogyan vásárolja meg a bárónő, hogy később miképp menekül meg végzetesnek tűnő balesetéből, s hogyan kerül e nemes ló a fiatal gróf birtokába. E férfi mérhetetlen optimizmusa és hite hozza ki Kincsemből ami benne rejlik: így válik egy ízületi gyulladástól szenvedő, reménytelennek tűnő lényből sportlegenda, a versenyek koronázatlan " királya", a legyőzhetetlen. E sikerek felfoghatók az ellenállás sajátos válfajának is: egy-egy magyar sportgyőzelem mint megannyi diadal az elnyomó Osztrák Császársággal szemben. Az udvarhű Oettingen báró fejébe veszi, hogy versenybe száll, legyőzi Kincsemet: egy méregdrága versenylovat vásárol, és rá akarja venni a Kincsem gazdáját, hogy engedje át a győzelmet a derbyn. A fiatal grófnak a sors tálcán kínálja az elégtételt, hogy nemes küzdelemben legyőzze ősi ellenségét, von Oettingen bárót.
Azonban a báró lánya és a fiatal gróf között szerelem szövődött, ami természetesen nem találkozott az apa helyeslésével. A gróf úr a lánya kezét kérné viszonzásképpen a megállapodásért, de az apa hajthatatlan. A verseny végül mégis Kincsem diadalával végződik - a szilaj ló nem tűri a korlátozást, mintegy " felülírja" az alkut. Von Ottingen anyagi csődbe jut: elvész a kastély és a birtok: ezek szolgáltak ugyanis fedezetül a ló megvásárlásához szolgáló hitelnek. A báró öngyilkosságba menekül.

A film a romantika teljes kelléktárával felvértezett: történelmi közegbe helyezett, szélsőségesen ellentétes jellemek összecsapása, ahol a végtelenül jó, avagy a mélységesen gonosz velejéig áthatja hordozóját.

A kathartikus hatású végkifejlet a jó diadalát hozza. Az emberben önkéntelenül a klasszikus római közmondás idéződik fel: "Omnia vincit amor" azaz "Mindent legyőz a szerelem." (Vergilius).

Csiszár Antal