563
Sütő András: Advent a Hargitán
Galambos Krisztina ajánlata
Sütő András 1984-ben írt drámájában megelevenedik a szeretett szülőföld, a Tamási Áron és Nyírő József műveiből már jól ismert székely emberek. A cselekmény konkrét, valóságos helyszínen játszódik. Megjelenik az író környezete: Zetevár és Zetelaka környéke. Nemcsak a táj valóságos, hanem a szereplők is. A darab sokat megőrzött a vidám játékok kedélyes, humoros, sajátosan székely világából. A hargitai emberek mindennapjai, szokásai, tárgyai, szófordulatai jelennek meg egyetemes igazság hordozóiként, ugyanakkor egy nép sorsát meghatározó problémákat ábrázol érthetően. Egy közösség együttmaradásának kérdését latolgatja.
A fiatalok elmentek, elhagyták szülőföldjüket, majd nemzetiségüket, anyanyelvüket is. Az öregek – Bódi Vencel és Csudalátó Dániel – visszavárják őket a Hargitára, de várakozásuk hivatásukká lett a cselekvésképtelenség állapotában. A mű helyszíne egy magányosan álló kis ház, melyet hatalmas, félelmetes hófalak vesznek körül. Itt él egyedül Bódi Vencel. Van ugyan egy lánya, de ő már elveszett a messzeségben: máshol és másvalakiben találta meg az élete értelmét. Távozásának oka az apa kétségbeesett arcul ütése kitörölhetetlenné válik Mária lelkében. Bódi Vencel azóta is hazavárja messzeségbe szakadt egyetlen lányát, aki nem tud megbocsátani neki. Hat éve - amióta lánya az idegent, az idegen nyelvet választotta - lámpásokat készít, így számolva az elmúlt időt.
A színdarab két karácsony eseményeit mutatja be. A karácsony az év legfontosabb ünnepe, a számadás idejét is jelenti. A megváltó megszületése, az egész emberiség megváltása a bűntől a műben összefonódik a szereplők egyéni, kicsi karácsonyaival, melyek az egyéni megváltás lehetőségét hordozzák. A karácsony mindenkit elgondolkodásra, életével való szembenézésre, s az újrakezdésben való hitre serkent. Bódi Vencel és Árvai Réka, a darab két legerőteljesebb szereplője próbálja fenntartani a karácsonyi hangulatot, s a gondokat legalább néhány pillanatig elcsitítani magukban. Bódi Vencel házában találkozik hat év után újra a két szerelmes Árvai Réka és Zetelaki Gábor, de a szerelmesek egymásra találása rövid életű, hamarosan bekövetkezik a tragédia, és a csoda sem segít.
A két karácsony között húsz esztendő telik el félelemben és várakozásban. A hosszúra nyúlt adventnek azonban nincs eredménye: aki elment, vissza nem jön, a valóságos együttlét helyett az együvé tartozás emléke maradt. Réka és Gábor tragédiája lényegében Bódi Vencel és lánya kapcsolatával párhuzamos. Feloldhatatlan. Végzetszerű. A darab üzenete a tragikummal szemben is az, hogy a pusztulásba, szétszóródásba nem szabad belenyugodni, várakozással is erősíteni kell a szétesett közösség újraépülését.
Az Advent a Hargitán című színmű Nemzeti Színházban való bemutatása 1986-ban valósággal közéleti fordulatot jelentett a határokon túli magyarsággal kapcsolatos budapesti politikában. Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Kubik Anna és Bubik István emlékezetes alakításában 1997-ig szerepelt folyamatosan a színház repertoárján.
2018.12.18
