November 21-én az Életünk utcái, terei… című előadás-sorozat 15. részére került sor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. Ezúttal Szalai Attila tanár, történész volt a meghívott vendég, aki Győr-Szabadhegy – A szőlőskerttől a fejlődő városrészig címmel tartott beszámolót az érdeklődő közönségnek.

Személyes tapasztalatom Szabadhegyről már gyermekkorom óta van. Nagymamámmal vagy szüleimmel a Győr-Veszprém vasútvonalon (akkor még Alsóőrsig ment a gőzös) utaztunk Balatonalmádiba. Amikor a Győr-Gyárváros vasútállomáson kitekintettem a szerelvény ablakából, a szabadhegyi templomig üres területet láttam. Két évtized múltán a Gyárváros és Győr-Szabadhegy állomások közti terület teljesen beépült, szinte új város nőtt ki a pusztából.

Szabadhegy is azon települések sorát gyarapítja, melyek később csatlakoztak Győrhöz. Szalai Attila logikai-történeti alapon igyekezett megválaszolni az egyesülés feltételezett időpontját, szűkítve az időintervallumot. Közvetett adatokra támaszkodva az 1710-es évek első felére tehető a Győrhöz való csatlakozás. Vázolta a városrész lakosságának gyarapodását egészen a 20. századig, fejtegette a Szabadhegy elnevezés lehetséges okait.

Szóba került a városrész kapcsán gróf Zichy Ottó szerepe, valamint a Széchenyi családdal történő kapcsolata. A két reformer egymáshoz való viszonya hullámzó: ellen-, illetve rokonszenv, elhidegülés. A kapcsolat alakulásának személyes félreértés, rokonlélekre találás a reformok igenlése kapcsán szabott irányt, hogy aztán újra ellentétbe kerüljenek Kossuth miatt, de azért Zichy ott volt Széchenyi temetésén. Majd a neoabszolutizmus korában visszavonult a politikától. Szabadhegyen gazdálkodott, de a Belvárosban is volt ingatlana.

Az előadó bemutatta a vasútépítés helyi vonatkozásait a buktatókkal egyetemben: a Győr-Pápa-Keszthely, illetve a Győr-Graz vasútvonal helyett lett Győr-Veszprém-Balaton, illetve Győr-Szombathely vonal, ahol utóbbi két város egymással rivalizált. Volt szó a mozgássérültek részére építendő objektumokról, a román megszállásban Szabadhegy „szerencséjéről, az Erfurti lakótelep felépítéséről, iskoláról.

Kozma Endre fényképekkel demonstrálta az egykori és a mai Szabadhegy utcáit, egyes épületeit, bemutatva a változásokat, melynek során a közönség soraiban helyet foglaló lakosok is ráismertek az egykori Szabadhegyre.

Csiszár Antal