A bombázás idején Sebalda nővér és a kórház plébánosa épp egy újszülött csecsemőt keresztelt meg, mikor megszólaltak a szirénák. A kápolnából siettek az óvóhelyre az udvaron keresztül, és már elérték a pince bejáratát, amikor megtörtént a becsapódás. A csecsemőt és a keresztanyát Sebalda nővér még be tudta lökni az ajtón, akiket így a saját élete feláldozásával mentett meg a biztos haláltól. Őt megsebesítette a bomba szilánkja az óvóhely ajtajából kiszakított résszel együtt, és néhány óra múlva belehalt sérüléseibe.

Sebalda nővér története valószínűleg a feledés homályába merül, ha rendtársai nem állítanak neki emlékoszlopot a Szentháromság közkórház udvarán (ma a Petz Aladár Megyei Kórház Zrínyi utcai telephelye). Az emlékművön az alábbi felirat olvasható: „1945. márc. 20.-iki légi támadásnál e helyre hullott légi akna által megölt Szebalda kedves nővérünk emlékére.”

Pozsgai Kitti újságíró, szerkesztő már kamaszkorában felfigyelt az emlékoszlopra, és Sebalda nővér üzenetére. 2022-ben elhatározta, hogy feldolgozza a légitámadás történetét és a nővér életútját. Azonban a régi újságcikkeket fellapozva meglepve tapasztalta, hogy semmi információt nem talál a hős apácáról a szokásos éves megemlékezéseken kívül. Így vette kezdetét a kutatás, mely során kiderült, hogy a nővér a Nógrád megyei Érsekvadkerten született. Pozsgai Kitti nyomozását ezután a helyi plébános, Máthé György is segítette. Nem volt könnyű dolguk, mert a győri temetői nyilvántartásban Sebalda világi nevét és születési idejét is elírták. A nyomozás végül eredményre vezetett, kiderült, hogy Sebalda nővér Macska Ágnes néven született 1895. május 12-én. Szívmelengető gondolat, hogy május 12-e világszerte az ápolók nemzetközi napja és az ápolónők világnapja.

Az újságíró nyomozását az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje is segítette, akik kivételesen értékes fotókat bocsátottak Pozsgai Kitti rendelkezésére. Máthé György pedig rábukkant Sebalda rokonaira, akik ma is Érsekvadkerten élnek, és csak annyit tudtak a nővérről, hogy Győrben halt meg a II. világháborúban. Így 77 év után egymásra talált a család és az emlékezet.

A könyvből kiderül, hogy Sebalda nővért Apor Vilmos püspök temette el 1945. március 22-én, a mai nádorvárosi köztemetőben, aki mélyen tisztelte és becsülte a nővérek szolgálatát. Az apáca sírhelyét a győri Petz kórház kollégái rendszeresen gondozzák. 2016-ban megalapították a Sebalda Nővér Díjat. A rangos elismerést évente ítélik oda azoknak a kiemelkedő ápolói munkát végző egészségügyi szakdolgozóknak, akik hivatásnak tekintik munkájukat, és kiemelkedő színvonalon végzik azt. 2024. augusztus 25-én pedig bronzból készült életnagyságú szobrot állítottak Érsekvadkerten Sebalda nővér tiszteletére.

Pozsgai Kitti célja az volt, hogy könyvével emléket állítson Sebalda nővérnek, és tisztelegjen mindazok előtt, akik szolgálatukkal, hivatásukkal szebbé teszik a világot. A kötet lapjai nemcsak a hős apáca utáni kutatómunka történetét rejtik. Az írónő bemutatja a háború sújtotta Győr városát, a Szentháromság közkórház körülményeit a háborús évek alatt, olvashatunk a Sebalda Nővér Díjról, a Megváltós Nővérek történetéről, Apor Vilmos püspökről, Máthé György plébánosról, és nem utolsósorban Sebalda nővér fellelt családjáról, a tiszteletére készített szobor felavatásáról is, melyet Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott meg.

A fotókkal gazdagon illusztrált kötet 2025-ben jelent meg az írónő saját kiadásában, a Palatia Nyomda és Kiadó Kft. gondozásában.

 Megtekintés az Online Katalógusban