Most azonban egészen más műfajjal jelentkezik: A cinkotai rém nem csupán egy megtörtént eseményeken alapuló, felkavaró bűnügyi történet, hanem egy történelmi dokumentum is, amely a Monarchia utolsó éveinek sötét oldalát tárja fel. A „cinkotai rém” a hírhedt első magyar sorozatgyilkos, a bádogosként dolgozó Kiss Béla volt, aki a 20. század elején szedte áldozatait. A kegyetlen gyilkosságokra csak 1916-ban derült fény, a férfi állítólagos halála után. Azért állítólagos, mert Kiss Béla az első világháború kitörésekor bevonult katonának, és egyes források szerint 1915-ben egy szerbiai fogolytáborban meghalt tífuszban. Más források szerint a háború után hamis papírokkal New Yorkba menekült, ahol még az 1930-as években is látták. Igazából egyik tény sem kapott sosem bizonyítást. Az eset annyira lázba hozta az Osztrák–Magyar Monarchia újságíróit, hogy még Karinthy Frigyest is elküldték Cinkotára riportot írni. A nyomozást Cinkota rendőrfőnöke, Trauber Adolf vezette.

Ez a megtörtént esemény adta a regény alapját, melynek két főszereplője közül az egyik természetesen a gyilkos, Kiss Béla, akinek a figurája egyszerre valósághű és mitikus. A másik központi szereplő maga Trauber Adolf. A borzalmas bűntettek bemutatása mellett Szigeti Kovács Viktor fontosnak tartotta a száz évvel ezelőtti történelmi helyzet ismertetését is: az volt a célja, hogy egy allegóriát írjon az első világháborúról, ehhez pedig tökéletesen passzolt Kiss Béla alakja, akiben egy háborús metaforát látott az író. A szorongás, amelyet a bűntények keltenek, szorosan összefonódik a háborús fenyegetettséggel: az ártatlanság kollektív elvesztésének szimbóluma lett a „cinkotai rém”.

A regény mindvégig finoman egyensúlyoz a tényszerűség és a fikció határán. Mivel sosem derült ki, hogy igazából mi történt Kiss Bélával, az író a saját értelmezésében fejezi be a történetet. A könyv 2025-ben jelent meg a Gabo Könyvkiadó gondozásában, felelős szerkesztője Földes Tamás, a borítótervet Szabó Vince készítette.

Megtekintés az Online Katalógusban