Pénzéhes kutyatenyésztő gazdáitól való szerencsés megmenekülése és a királyi udvarba történő befogadása során rájön, hogy a királynő a külső ítélkezés helyett mindig a lényegre, a belső tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt, amely nagyon szerethető jellemvonás egy „kishibás” kutya számára. Megtudjuk a könyvből, hogy Erzsébet királynő is szeret filozofikus beszélgetéseket folytatni, ugyanakkor hétköznapi emberként kedveli a szókirakós játékot, a parodizálást, a csínyeket is, például álruhába bújva sétálni a közparkban.

A kiskutya elbeszéléséből kiderül, milyen hőstettel érdemelte ki a Nelson nevet, de önkritikusan bevallja balul elsült, bár jószándékú tetteit is. A protokolláris szertartások merevségével szemben a királyi család tagjai mellett a családtagként kezelt kutyák is nagyon szenzitívek, és az állatokra jellemző szokásos kedvteléseken túl a regényben a corgikat is mélyenszántó gondolatok foglalkoztatják.

A regény szerzője, David Michie maga is a külső és belső harmóniára, a természet szeretetére törekvő, meditációs foglalkozásokat vezető szakember. Az Őfelsége ölebe című, az angol királyi udvar hétköznapjait bemutató könyvében az elbeszélő, kajla fülű kiskutya szájába ad részben humoros, részben komoly gondolatokat.

Megtekintés az Online Katalógusban