Cs. Szabó László (1905-1984) számára az utazás egyszerre külső és belső késztetés - vágy, a vándorszenvedély székely örökségéből és sorskényszer, ami egyszersmind zarándoklat is. Cs. Szabó ötvenes-hatvanas években írt, tematikus könyvekbe foglalt esszéi - Hunok Nyugaton, Téli utazás, Halfejű pásztorbot, A nyomozás (jelen kötetben Szentföldi magyar vándor) - formailag útibeszámolók. Az utazás természetesen nem csak az emberi szabad helyváltoztatás öntudatának reprezentatív cselekedete: az emigráns létezés fölöttes értelmét is magába foglalja. Végső célja - ha létezik ilyen - az európaiság morális-kulturális alapidentitásában való megerősödés s ezzel egyidejűleg az ebbe tagozódó magyar küldetés beteljesítése. Iránytűje a megismerésvágy, kalauza az egyetemes műveltség. Mint egyébként, egyébkor is.