Lebó Ferenc Munkácsy-díjas magyar érem- és szobrászművész, érdemes művész 1960. november 9-én született egy alföldi kisvárosban, Szarvason. Művészeti tanulmányait 1975-ben kezdte meg a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, majd 1980-tól a szintén szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folytatta. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Muhr Andreát, akivel Győrben alapítottak családot.
Tanulmányai befejeztével köztéri szobrok, emlékművek, kisplasztikák, érmek, emlékpénzek, domborművek, díjak egész sora került ki kezei közül, melyekkel jelentős belföldi és nemzetközi sikereket ért el. Műveit számos külföldi és hazai múzeum és magángyűjtemény őrzi. Az országban több helyen felállításra kerültek köztéri munkái, többek között a Somogyvári Történelmi Emlékhelyen az egész alakos Szent-László szobor, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékhelyen Széchenyi István mellszobra. Mosonmagyaróváron két szent királyunk, Szent István és Szent László szobrát is láthatjuk tőle. A győri Mátyás király szobrot szintén ő készítette.
Pályája kezdete óta jelentős a restaurálási tevékenysége is: egyebek mellett a győri Szent Ignác Bencés- és a Karmelita templom homlokzati szobordíszeit, a győri Eszterházy- és Zichy-palota kőrészleteit, a Pannonhalmi Főapátság kerengőjének és főkönyvtárának kőemlékeit is ő restaurálta. Külföldön is számos műalkotás dicséri keze munkáját: Brazíliában, Sao Paulóban, a Magyar Nép terén az Árpád fejedelem-emlékmű, Rómában, a Szent Péter-székesegyház magyar kápolnájában pedig az Apor Vilmos dombormű. Bukarestben magyar katonai emlékműve, a felvidéki Udvardon a Kitelepítettek és meghurcoltak emlékszobra került köztérre.
Lebó Ferenc több díjat is nyert nemzetközi kiállításokon. 1990-ben az Amerikai Egyesült Államokban rendezett pénzszépségversenyen a Szent István-emlékpénzével lett első helyezett. 1994-ben a budapesti Nemzetközi Éremkiállításon övé lett a legszebb magyar vert érem. Saját kitüntetései mellett ő maga is készít díjakat: a zeneművészek számára átadott Erkel Ferenc-, az óvodapedagógusok Brunszvik Teréz-díját, a Presztízs-díjat. Emlékpénzeit a Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki. 2020-ban kimagasló képzőművészeti tevékenységéért Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. 2023-ban kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Lebó Ferenc első önéletrajzi könyvét Ab Ovo címmel adták ki, jelen kötet pedig 2020-ban jelent meg. A könyv bevezetőjeként Szakolczay Lajos irodalomtörténész, művészetkritikus méltatását olvashatjuk Lebó Ferenc mesterségéről, munkásságáról. Ezt követően egy életút interjú következik, Simon Erika kérdéseire válaszol a szobrászművész. Majd egy életrajz után a kötet sorra veszi a díjait, kitüntetéseit. A kiadvány következő nagy fejezete egy képes összeállítás a művész köztéri alkotásairól, plasztikáiról és érmeiről.
Lebó Ferenc folyamatosan frissülő állandó kiállítása a győri Múzeumházban látogatható, a soron következő részben ezt a kiállítóhelyet mutatja be az olvasónak. A Múzeumház elsődleges célja a kortárs, elsősorban a győri és térségbeli képzőművészet bemutatása, népszerűsítése, valamint az ifjúság érdeklődésének felkeltése a művészetek és kultúra iránt. További cél, hogy a falain belül megrendezésre kerülő előadások, koncertek, könyvbemutatók és egyéb kulturális események révén hozzájáruljon Győr történelmének, művészetének megismertetéséhez. A kötet lezárásaként részletes felsorolásra kerülnek közösségi megbízásra vagy magánrendelésre készült művei, restaurálási munkái, válogatott, önálló kiállításai, hazai és külföldi közgyűjteményben található alkotásai.
A kiadványt ajánljuk minden művészetet kedvelő olvasónak, aki szeretné jobban megismerni Lebó Ferenc életpályáját és munkásságát.