64
Perczel Olivér: A román-magyar háború és a román katonai megszállás magyar áldozatai (1919-1920)
Borbély Tamás ajánlata

perczel-oliver-a-roman-magyar-haboru-es-a-roman-katonai

Az Erőszakkutató Intézet gondozásában jelent meg Perczel Olivér főlevéltáros, történész munkája, mely az első világháborút követő román–magyar háború és a román katonai megszállás történetét dolgozza fel. A magyar történetírásban először foglalkoztak ilyen részletességgel a két ország háborús konfliktusával, illetve a megszállás áldozataival.

Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése után a történelmi Magyar Királyság fokozatosan idegen hadseregek megszállása alá került. Erdélyt 1918 novemberétől szállták meg, majd a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege és a Székely Hadosztály fegyveres harcai ellenére 1919 augusztusára a mai Magyarország területének nagy részét is elfoglalták a románok.

A harci cselekményeket követően a román egységek vöröskatonák és civilek százait végezték ki, fogolytáborokba zártak és távoli vidékekre internáltak több ezer férfit, és megkezdték Magyarország tervszerű gazdasági kifosztását. Perczel Olivér kötete részletesen bemutatja az 1919–1920-as román–magyar háború mozzanatait, különösen a bevonuláshoz kapcsolódó és a megszállás időszaka alatt elkövetett atrocitásokat. A szerző összegyűjtötte a tömegkivégzésekben, a megszállás „békeideje” alatt a román katonák által elkövetett gyilkosságokban és a különböző robbanószerkezetek által okozott balesetekben elhunytak neveit.

A kötet első részében a konfliktus részleteit ismerhetjük meg, míg a második részében adattárként a magyar áldozatok névsora olvasható, az elhalálozás helyével, idejével és okával kiegészítve.

Perczel Olivér kötetének számos helyismereti vonatkozása van. A Dunántúl megszállásához kapcsolódóan a vármegye területét érintő előrenyomulás részleteit is megismerheti az olvasó, szerepelnek továbbá a vármegyei illetőségű halálos áldozatok is. Ezenkívül a szerző hangsúlyozza, hogy Győr vesztesége kiemelkedőnek tekinthető még országos vonatkozásban is. Arányaiban ugyanis ezt a várost érte talán a legnagyobb kár, hiszen a román katonák hathetes tartózkodása alatt teljesen leszerelték a modern ágyúgyárat, és összesen 1600 vagon gépet, alkatrészt szállítottak el. Az ország egyik legnagyobb üzeme ezzel lényegében tönkrement. A kötet végén személynév- és településnév-mutató segíti az eligazodást.


Megtekintés az Online Katalógusban

2024.09.24