Meséivel, verseivel, író-olvasó találkozókon elhangzó tanúságtételeivel Fésűs Éva arra törekedett, hogy szebbé, szerethetőbbé, harmonikusabbá, emberibbé tegye a világot. Mesehősei játékosságuk mellett humánumot és hitet közvetítettek. 2001-ben jelent meg Toportyán Tódor a mezei könyvnapon című meseregénye. Könyvében bemutatja a tavaszi rétet, annak minden csodáját és természetesen a benne lakó állatok, nyuszik, kismalacok vidám életét. Azonban hamarosan egy nem mindennapi esemény, a mezei könyvnap megrendezése bolygatja fel az erdőlakók mindennapjait. Könyvnapot, ünnepi könyvhetet nem csak az erdőben szerveznek, de Fésűs Éva állatai még csak ez első mezei könyvnapokat tartják, a mezei művelődés fáradhatatlan harcosa, a Százéves Holló kezdeményezésére. Csupafül és pajtásai izgatottan várják a sok vidámságot ígérő rendezvényt.

Százéves Holló, a Saláta Könyvesbolt vezetője azzal szeretné érdekesebbé tenni a rendezvényt, hogy azokat a híres állatokat hívta meg erre a nevezetes eseményre, akikről mesekönyvet írtak. Azt reméli, hogy ezek a vendégek megjelenésükkel újjáéleszthetik a Jószagú Rét lakóinak az utóbbi időben megcsappant olvasási kedvét. Csak arról feledkezett meg nemes buzgalmában, hogy a mesehősök között farkas is akadhat. Toportyán Tódor bújkálni kényszerül az ingoványosban, mert feltűnő ismertetőjele – egy fekete szőrcsík a feje tetején – miatt minden remény megvan arra, hogy rövidesen elfogják a karámfosztogatót. Számára éppen a legjobbkor jött a mezei könyvnapok híre, hiszen így két legyet üthet egy csapásra. Feleségével, Ordas Borbálával egy furfangos tervet eszelnek ki: ha leborotválják Tódor fejét, egyrészt eltűnik az ismertetőjele, nem bukkannak a nyomára, másrészt jelentkezhet a rendezvényre, mintha ő lenne a leforrázott kopasz farkas, és a Jószagú Rét tálcán kínálja majd számukra a finom nyúlpecsenyéket.

De amikor Százéves Holló bácsi megkapja táviratban az ordas jelentkezését, aggódni kezd. Veszélybe kerülhet az egész ünnep! Bár a farkas azt írta a levélben, hogy vegetáriánus, mégis attól tart, ha meglátják a könyvsátorban, a könyvnap minden látogatója megriad és elszalad majd. Csak egyetlen dolog segíthetne, ha az a mesebeli kismalac, aki a farkast leforrázta, vele együtt megjelenne a könyvnapon. Ha egymás mellett ülnének a könyvsátorban, mindenki elhinné, hogy valóban nem bánt a farkas. De honnan kerítsék őt elő?

Bármily hihetetlen, egy kismalac mégiscsak megjelenik a könyvnapon a kopasz farkas oldalán. Ki lehet ő? Egyedül Csupafül tudja az igazságot: újdonsült barátja, Töfiröfi adja ki magát kismalacnak, hogy megmentse a rendezvényt. A könyvnap délutánján Töfiröfi is és Toportyán Tódor is rájön, hogy a másikuk nem lehet az igazi mesehős: a malacnak öregebbnek kéne lennie, hiszen a mese megjelenése óta már hosszú évek teltek el, a kismalac pedig észreveszi, hogy Tódor borotválja a fejét, a leforrázott bőrön pedig nem nőhetne szőr. De ki a csaló valójában? Mackó bácsi, vagyis Bozontos Barna Brúnó, méz-, málna- és igazságszakértő bölcsen döntött, a mese végén mindenki azt kapja, amit megérdemelt.

A történetet Fábián Zita illusztrációi teszik teljessé. Ajánlom minden mesét, izgalmas kalandot kedvelő óvodás és kisiskolás gyermeknek.

Megtekintés az Online Katalógusban