Az album 2015-ben jelent meg a Deutsche Grammophon kiadásában, a zenei anyagot 2014 júliusában rögzítették a baden-badeni Festspielhausban. 2011-ben indult a karmester Yannick Nézet-Séguin, a világhírű mexikói tenor Rolando Villazón, a baden-badeni Festspielhaus és a Deutsche Grammophon együttműködése, amelynek révén az osztrák mester legjelentősebb operáit jelentetik meg CD-n. Ennek a Mozart ciklusnak a harmadik kiadványa a Szöktetés a szerájból. A sorozat készítői azt is fontosnak tartják, hogy valamennyi operát a legjelentősebb kortárs operaénekesek szereplésével vegyék fel. Ennek megfelelően Belmonte-t Rolando Villazón, Konstanze-t napjaink egyik vezető német koloratúrszopránja, Diana Damrau, Blonde-t a fiatal, számos neves operaház állandó fellépője, az osztrák szoprán Anna Prohaska, Pedrillo-t a szintén osztrák tenor Paul Schweinester, Ozmint pedig napjaink egyik legkeresettebb német basszistája, Franz-Josef Selig kelti életre. Selim prózai szerepét a korábban basszbariton szerepeket éneklő Thomas Quasthoff alakítja. A felvételen közreműködik a Vocalensemble Rastatt és a Chamber Orchestra of Europe, vezényel Yannick Nézet-Séguin.

Mozart 1781 júniusában kapott II. József (1741-1790) osztrák császártól megbízatást egy Singspiel elkészítésére, mivel az uralkodó „az új műfajban lehetőséget látott arra, hogy a színjátszás népszerűsége révén a soknemzetiségű Bécsben megszilárdítsa a helyes német nyelvhasználatot”, továbbá úgy vélte, hogy „a daljátékban a bimbózó nemzeti érzület ölthet testet”. Ebben az időszakban nagy népszerűségnek örvendett a keleti környezetből történtő szöktetés vagy kiszabadítás, ezáltal Mozart Singspielje megfelelt a közönség elvárásainak is. A librettista és a zeneszerző is hangsúlyt helyezett arra, hogy az eredeti színdarabhoz képest a Szöktetés a szerájból szereplői ne legyenek sablonosak, hanem inkább valóságos, élő alakoknak tűnjenek, a további bővítések és módosítások pedig „közös célt szolgáltak: a drámai igazságot, a jellemformálás elmélyítését, az érzelmi intenzitás fokozását s a dráma zenében való megtestesítését”. Mozart muzsikája hol drámai, hol szellemes és humoros, sok esetben a karakter tulajdonságainak, jellemzőinek kiemelésére szolgál. Tudatosan az egzotikum is megjelenik zenéjében, a nyitány, a janicsár kórus és a záró kórus török zene, nem autentikus, hanem Mozart képzeletéből fakadó, azonban a „törökös-keleties vonások hangsúlyozása céljából speciális hangszerekkel, síppal, fafúvósokkal, kürtökkel, ütőhangszerekkel” bővítette a zenekari szólamot.

A Singspiel műfajára jellemző, hogy a zárt számokból álló zenei anyagot recitativók helyett rövid prózai dialógusok kötik össze. Nincs ez másképp a Szöktetés a szerájból esetében sem. Ezek szolgálnak általában a cselekmény bonyolítására, és ezt „kommentálják az áriák és a duettek”.

Megtekintés az Online Katalógusban