1100
Váray László: Baksa Veron vetett ágya

varay-laszlo-baksa-veron-vetett-agya

Baksa Veron vetett ágya egy népzenei monográfia, mely egyedülálló a maga nemében, hiszen a népzenei kutatás inkább egy-egy falura, tájegységre irányul, a személyre irányított monográfia nagyon ritka. A szóban forgó alannyal, Veronnal véletlenül találkozott a szerző, Váray László: biciklizés közben felfigyelt egy nőre, aki kapálás közben énekelt.

Megállt... s aztán kiderült, hogy Veron mindig énekel, sokszor még a kérdésekre is dalban válaszolt. Külön érdekessége a gyűjtött anyagnak, hogy bár itt, a Kisalföldön történt az adatrögzítés, nyírségi népzenei dallamok és szövegek kerültek a magnószalagokra, hiszen Veron onnan származott. Úgy tűnik, a Kisalföldi hatások nem érintették meg Baksa Veront, akinek – a szerző szavaival élve – „dalból volt a lelke”.

229 dalt tartalmaz a kiadvány, meg egy dalcsokrot, amit a dohánysimítóban a többi lánnyal együtt rakott össze, hogy megkönnyítse a munkát (munkadalok). A szövegek kerültek a monográfia elejére – ahogy ez a népdalgyűjtésben szokás –, a dallamtár pedig a második részbe. A kötetet tanulmányozva lassan kirajzolódik az olvasó előtt Baksa Veron alakja, aki örömét, bánatát, boldogságát, keserűségét, csalódását, munkakedvét, szeretetét... mindenét dalban mondta el. S mindez a kincs – mely a magyar népi kultúra része – most már biztosan megőrződik, erről gondoskodott Váray László, a győri könyvtár és a Nemzeti Kulturális Alap, melynek támogatása nélkül ez a szép és értékes kiadvány nem készülhetett volna el.

2018.02.26