191
Biczó Zalán: Győri Mérnök Lexikon
Bartha Annamária ajánlata

biczo-zalan-gyori-mernoki-lexikon

Biczó Zalán helytörténész, a győri Széchenyi István Egyetem könyvtárosa több mint tízévi kutatómunkájának eredményeként látott napvilágot a Győri Mérnök Lexikon című munka közel félezer győri mérnök életrajzi adataival. A kötet a 22. Győri Könyvszalonra jelent meg 50 sorszámozott példányban, az első 5 darab kemény kötésben. A borítót Kozma Endre, a Régi Győr szerkesztője készítette, megjelenését Villányi Tibor és Családja, Kovács Balázs, a Szülőföldünk Honismereti Egyesület elnöke és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara támogatta.

A szerzőnek eddig a győri orvosokról, jogászokról, vagongyári mérnökökről jelent meg könyve, de számba vette a győri Leánygimnázium, a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola, a Szabad Királyi Győrbelvárosi Nyilvános Alreáltanoda és a Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola tanárait, valamint a győri ETO történetét is feldolgozta. Eddig közel 4000 győri értelmiségi életrajzát adta közre. A jelen kiadvány az 1945-ig munkájukat megkezdő mérnököket vette számba, a válogatásnál a győri születés nem volt feltétel, inkább az hogy az illető Győrben élt és dolgozott. Az adatokat anyakönyvekből, cím- és lakjegyzékekből, címtárakból, illetőségi törzslapokból és oklevéljegyzékekből sikerült összegyűjtenie, de a korabeli győri sajtó, a Győri Közlöny, a Hazánk, a Győri Hírlap, a Dunántúli Hírlap és a Kisalföld is értékes adatokkal szolgált. Egyes esetekben a mérnökök családtagjai, hozzátartozói is kiegészítették és pontososították az életrajzokat.

A kötetben műépítészek, a MÁV, a GYSEV, a Rábaszabályozó Társulat, a Szigetközi Ármentesítő Társulat, a Folyómérnöki Hivatal, a Földmérési Felügyelőség, a Városi Mérnöki Hivatal, a Kultúrmérnöki Hivatal, az Államépítészeti Hivatal, az Erdőigazgatóság, a Vagongyár és a kisebb gyárak mérnökei, de a városi építőmesterek is helyet kaptak. Egyszóval a mérnöktársadalom egészét igyekezett bemutatni; az építészek mellett olvashatunk az épületek stabilitásáért és kialakításáért felelős mérnökökről vagy az építőmesterekről is. Helyet kaptak a gépészmérnökök, vegyészmérnökök, üzemeltetési mérnökök, akik számos hasznos újítás mellett lehetővé tették, hogy Győr fontos ipari központ lehessen, illetve létrehozták azt a közúti, vasúti és vízi infrastruktúrát, amely lehetővé tette a város fejlődését.

A szerző a kiadványban abc-sorrendben közli az egyes személyek életrajzi adatait; születés és halálozás, a szülők, házastársak, gyermekek nevei, az életút egyes állomásai, illetve a sírhelyüket is feltüntette. (Ebben különösen nagy segítséget jelentettek Tóth Vilmos sírhelyekre vonatkozó munkái.) A szócikkek végén jelölte a levéltári- és szakirodalmi forrásokat. A kötetet lapozva feltűnik, hogy egyes személyekről bőséges információmennyiség áll rendelkezésre, míg másoknál csupán néhány sor, egyes esetekben szinte csak néhány életadat, a puszta létezés és a mérnöki végzettség megállapítható. Az aránytalanság ellenére hiánypótló munka, amely nemcsak a mérnökök iránt érdeklődőknek hasznos, hanem mindenkinek, akit Győr múltja foglalkoztat, de segítséget jelenthet családtörténetek, családi kapcsolatok feltérképezéséhez is. Bepillantást enged a hajdan volt értelmiségiek világába; sikereket, kudarcokat és érdekes életutakat ismerhetünk meg belőle.


Megtekintés az Online Katalógusban

2024.03.05