Farkas Erika régóta dolgozott rádiósként, neve mégis csak 2010 körül vált fogalommá, amikor A hely című riportműsora hiányt pótolt a rádió kínálatában. Farkas Erika elment oda, ahová mi nem tudtunk, nem mertünk, vagy egész egyszerűen nem mehettünk. Farkas Erika nézett, látott és kérdezett rendületlenül. Minden érdekelte, minden iránt kíváncsi volt, vagy ha nem, akkor azt jól palástolta. Farkas Erika és kollégái járták az országot, egyszer itt, egyszer ott tűntek fel. Az elkészült beszélgetéseket hétköznapokon 11 órától a Kossuth adón hallgathatta meg a nagyközönség. Hogy ez egy képtelen időpont? Mi tagadás. Szerencsére a rádió archívuma és a YouTube segítségével tetszőleges időpontokban is meghallgathatók a riportok. És bizony, sokan megteszik ezt talán még ma is, hiszen a műsornak igazi rajongótábora alakult ki. A hallgatóság egy része azonban nem rendelkezett internet kapcsolattal, illetve nem értett a számítógéphez. Az ő kedvükért tett közzé 13 riportot nyomtatott formában is Farkas Erika és szerkesztőtársa, Vágner Mária.

A sorozat első adása 2009. május 11-én ment le, és 2013-ban, a könyv megjelenésekor már az ezredik beszélgetés körül tartott a stáb. Volt miből válogatni. Jártak razzián, hídházban, kórházban, múzeumban, iskolában, erdőben, a Márkushegyi bányában, könyvtárban, a Wekerlén, sertéshizlaldában. Vendégeskedtek az Igazgyöngy Alapítványnál, az Akli majorban, a Duna palotában, a Térerő Mérő Központban. Előbb különleges helyeket és különleges embereket kerestek, majd a műsor sikerét látva rájöttek: minden hely és minden ember érdekes lehet, csak jól kell kérdezni, hiszen a „kíváncsiság végtelen”. Az idézet Farkas Erikától származik.

A könyv olyan beszélgetéseket tartalmaz, amelyek emlékezetesek a szerkesztők számára. A kötetben olvashatnak a szászvári bányáról, egy vak aikidó mesterről, a bukovinai székelyek és a svábok kitelepítéséről. Megtudhatják, hogy miért fontos a Zakuszka-tanya léte; bunkereket járhatnak be képzeletben, hogy „képben legyenek”, mi módon készült a kicsiny Magyarország az atomháborúra… „Halálos hurokban” – baljóslatú cím; nem véletlen, hogy ez az a riport, amikor Farkas Erikát egész egyszerűen ki kellett menteni „a hely”-ről. Nehéz beszélgetés, de felemelő volt az is, ami a Baba utcában, a Légzésrehabilitációs Osztályon vettek fel. Az ember csak ámul és bámul, amikor a lovakat célzó szoláriumról és aquafitneszről olvas; s mit is tehetne mást, mint szurkol a jövő sztárjainak, akik éppen Felsőörsön táboroztak a felvétel idején. Végére hagytuk azt a fejezetet, ami különösen kedves a szívünknek: a 2010. november 30-án leadott riportot, ez ugyanis Pannonhalmán, a bencés apátságban készült.

Miért jó elolvasni ezt a kötetet? Amiért jó meghallgatni a műsort. Azt érezhetjük, hogy mindenki megtalálhatja a helyét ebben a világban, mindenki megtalálhatja azt a feladatot, ami neki van kitalálva. És jó, hogy sokan már most a helyükön vannak, számíthatunk rájuk, s hogy velük kerek a világ.

Megtekintés az Online Katalógusban