A történészek, levéltárosok, geográfusok, szociológusok munkái arra hívják fel a figyelmet, hogy az erőszakos téeszesítés és kuláküldözés éveit követően nem zárult le a vidéki térségek, elsősorban a falvak kiüresítése, „leépítése”. A fejlesztési források elosztásában ezeket a területeket továbbra is hátrányosan különböztették meg, míg egyes városok kiemelt támogatást kaptak. Ezt a politikát hivatalos szintre is emelték 1971-ben, amikor elfogadták az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (OTK). A határozat csupán a településállomány felső egyharmadáról nyilatkozott, kizárólag ezeknek szánt valamilyen funkciót. Így viszont, a mintegy kétezer falu „szerepkör nélküli” státuszba került, „ami egyet jelentett lassú elsorvasztásukkal”.

A közelmúlt történetét feldolgozó tanulmányok az ország valamennyi területéről hoznak példákat a diktatúra településpolitikájának konkrétumait illetően, ezek mellett pedig átfogó, az egész korszakra vonatkozó általános tanulmány is olvasható. A kötetben található írások három fő fejezetbe illeszkednek. Az első fejezetben négy tanulmány foglalkozik a vidéki térségek kiüresítésével. Ezt követően Esztergom mint „a büntetett város” kerül a vizsgálat középpontjába, szintén négy tanulmány révén. Az utolsó nagy fejezetben „Nyertesek?” Címmel hat írás értekezik a korábban tárgyalt településeknél kedvezőbb pozícióba kerülő városok, megyeszékhelyek helyzetével.

A tanulmánykötet helyismereti szempontból elsősorban módszertani jelentőséggel bír. Az itt közölt írások segítenek a szocialista diktatúra településpolitikájának megértésében, fontos információkat nyújtanak a falvak és városok elmúlt több mint fél évszázados fejlődésének kutatásához. A tanulmányok továbbá a Vasfüggönyhöz közel fekvő területeket külön is vizsgálják, melyek konkrét adatokkal, forrásokkal is hozzájárulhatnak megyénk történetének kutatásához. A kötet végén helynévmutató segíti az eligazodást.

Megtekintés az Online Katalógusban