Az első kötet 2021-ben, a város 750 éves jubileuma kapcsán a levéltár gondozásában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a győri önkormányzat támogatásával látott napvilágot. Bagi Zoltán Péter bevezető tanulmányában vázolta győri kézműipar kutatásának másfél évszázados történetét, röviden bemutatva a céhrendszer kialakulását a középkori és kora-újkori Magyar Királyságban és Győrött. Részletesebben ismerteti a kiválasztott négy céh: a német vargák, a fazekasok, a süveggyártók és a takácsok privilégiumait, majd a szövegben előforduló néhány fogalmat is tisztáz, és segítséget ad a szövegekben szereplő pénz-, súly- és hosszmértékek értelmezéséhez is. A kiváltságleveleket kétnyelvű kiadásban adták közre az egyik oldalon eredeti nyelven, a másik oldalon a magyar fordítás olvasható a jegyzetapparátussal együtt. A privilégiumok átírását, fordítását és a jegyzeteket Kiss Borbála és Bagi Zoltán Péter készítette el, a kötet végén szereplő hely- és személynév mutatók szintén az ő munkájukat dicsérik. A mutatók további segítséget jelentenek az iratok megértésében és feldolgozásában, ahogy a felhasznált irodalom jegyzéke a céhekről írt régebbi és újabb irodalom megismerésében. A kötetben a céhlevelek hasonmásai is helyet kaptak, a felvételeket Nagy Ferenc készítette.

A második kötet 2022-ben jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a győri önkormányzat támogatásával. Ezúttal a győri had mészárosainak, a győri gombkötőknek, a győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiumait, valamint a győri had lakatos és puskaműves legényeinek és inasainak rendtartását tanulmányozhatjuk a hódoltság korából. Kiss Borbála és Bagi Zoltán Péter bevezető tanulmányban a céhek belső felépítésével ismerkedhetünk meg; megtudhatjuk, melyek voltak a céhmester és az atyamester feladatai, hogyan teltek az inas- és legényévek, és hogyan zajlott az ehhez kötődő vándorlás, valamint a mesterré válás folyamata. A céhek feladata elsődlegesen az érdekvédelem volt, de emellett vallásos tevékenységet is folytattak, büntették az erkölcstelen viselkedést, de gondoskodtak is a céhtagokról. A tanulmány és a szövegek segítségével ebbe az érdekes világba pillanthatunk be. Az iratokat kétnyelvű kiadásban, lábjegyzetekkel ellátva olvashatjuk, valamint megcsodálhatjuk a céhlevelek hasonmásait. A privilégiumok átírását, fordítását és a jegyzeteket Kiss Borbála és Bagi Zoltán Péter készítette el. Az olvasót glosszárium, hely- és személynév mutató segíti, ami szintén a szerzőpáros munkája.

A forráskiadványok egyaránt jól használhatók mind a kutatók, mind a szélesebb közönség számára, a város múltjának egy érdekes részét tárva fel az olvasó előtt. Olvashatunk a különböző céhek belső életéről, munkaidőről, a munkabérről, a létszámról, misehallgatási kötelezettségről és katonai feladatokról. A mesterré válás folyamatáról, inasból hogyan lehetett legénnyé válni, mennyit kellett dolgozniuk naponta az inasoknak és legényeknek, mennyi időre kellett vándorútra menni, hogyan lehetett más városból érkező inasokat, legényeket befogadni, milyen mesterremeket kellett készíteni, mesterré válást közvetlen megelőzően milyen és mennyi étellel, itallal kellett megvendégelni a céhmestereket, vagy arról, hogyan gondoskodtak a szükséget szenvedőkről, illetve hogy a céhprivilégiumban szereplő szabályok be nem tartása esetén milyen büntetéssel sújtották a szabályszegőket.

Megtekintés az Online Katalógusban