314
Nemes Gábor (főszerk.): Tomka 80 - Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére
Bartha Annamária ajánlata
Az idősebb kolléga iránti tisztelet és nagyrabecsülés jele, ha munkatársai, tisztelői és tanítványai névre szóló tanulmánykötettel köszöntik. Ez még inkább igaz lehet, ha az illető már a harmadik ilyen kötetét kapja. Tomka Pétert a 65., a 75. és 2020-ban a 80. születésnapján is meglepték egy vaskos kiadvánnyal, ami nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is egyedülálló. A kötetben 43 szerző 33 tanulmánya kapott helyet, ezenkívül a gratulálók névsorában három hasábba rendezve, A-tól V-ig 99 személy szerepel. A köszöntést Takács Miklós írta, valamint három angol és egy német nyelű cikk is született hazai és külföldi tisztelői tollából.
A megjelent tanulmányok közel fele, 15 foglalkozik térségünket érintő témákkal. Aszt Ágnes a kezdetektől, az 1870-es évektől a 2012-2013 közötti időszakig ismerteti a Csornán és külterületein zajlott ásatások fontosabb eredményeit és leleteit. Bíró Szilvia az újabban előkerült régészeti megfigyelések és a nemzetközi kutatás eredményeinek fényében vizsgálta Arrabona település katonai táborának és polgári településének egymáshoz való viszonyát. Czigány Dávid és Molnár Attila tanulmányában Koroncó-Bábota késő Hallstatt-kori települését vizsgálta a korábbi és az újabb ásatások során előkerült adatok bevonásával. Csécs Teréz beszámol Rómer Flóris és a korabeli tudományosság erőfeszítéséről a magyarországi harangok és harangöntők összeírására, illetve a győri harangokat és harangöntőket is számba veszi. Ilon Gábor angol nyelvű tanulmánya a Ménfőcsanak-Széles-földek 11. sírjában talált késről ad hosszabb leírást, Léhner Zita pedig Győr középkori, keleti külvárosában feltárt rituális céllal, szájjal lefelé fordított edényeket és a benne talált maradványokat elemzi. Lővei Pál a Győr, Király utca 20. szám alatti ház építéstörténetével kapcsolatos kutatási eredményeit, Marcsik Antónia pedig a Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro áruház) 1995-ös ásatása során előkerült avar kori embertani anyag antropológiai elemzését ismerteti.
Mathédesz Lajos tanulmányában bemutatja Modrovich János rajkai földbirtokos 1872-ben Oroszváron (Gerulata) előkerült római kőemlékről készült rajzait, melyek közül két kőemlék napjainkban a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Kőtárában található. Melis Eszter a temetkezési szokásokat vizsgálja a Gáta-Wieselburg kultúra hegyeshalmi temetőjében. Molnár Attilla és Ujvári Ferenc cikkéből pedig a Káptalandombról előkerült kora vaskori leletekről és a Győr város területéről származó kelta lelőhelyekről tudhat meg többet az olvasó. Mrenka Attila a Sopron környékén fellelt kora vaskori leleteken előforduló kacskaringózott háromszög motívum eredetét és lehetséges magyarázatait vizsgálta. N. Mészáros Júlia Andreas Sedlmayr (1720k. - 1785) bajor származású, Sopronban letelepedett polgári festő és aranyozó életéről és munkásságáról szolgáltatott újabb részleteket. Perger Gyula a Győr városában az 1920-as években a bencés gyűjtemény mellett létrehozni kívánt önálló, városi múzeum történetét tárja elénk, Prohászka Péter pedig múzeumi, adattári és levéltári források segítségével próbált a Pannonhalma-Boldogasszony-kápolnánál 1865-ben előkerült 10-11. századi leletek sorsára fényt deríteni.
Mint láthatjuk, a környékről szóló cikkek témái is elég változatosak, de akinek ez még nem elég, további érdekes értekezéseket olvashat például őskori, római, avar és honfoglalás kori leletekről, Árpád-kori településekről, elemzésről, restaurálásról vagy akár pollenek elemzéséről. A témák sokszínűsége Tomka Péter széles kutatási érdeklődését is elénk tárja, s nagyon reméljük, hogy számos hasonló tartalmas ünnepi kötet készülhet még neki.
2023.09.26
