2733
Jezsuita jelenlét Győrben a 17-18. században
Antaliné Hujter Szilvia ajánlata
Győr történelmi belvárosának főterén áll a jezsuiták által épített Loyolai Szent Ignác templom, melyet a rend 1773. évi feloszlatása után (1802-től) a hozzá tartozó rendházzal együtt a bencés rend vett át. A győri Szent Mór Bencés Perjelség 2016-ban emlékév keretében ünnepelte a barokk stílusú templom használatba vételének 375. évfordulóját. Az eseménysorozatba illeszkedően, 2016 októberében konferenciát rendeztek, ahol a jezsuita-bencés templomot kutatók, a kora újkori egyháztörténettel foglalkozó szakemberek, valamint egy győri történész és művészettörténész is tartott előadást.
Számos, ez idáig nem publikált kutatási eredményről is beszámoltak, az elhangzott előadások bővített, forrásokkal ellátott változatából a Szent Mór Bencés Perjelség a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően konferenciakötetet adott ki 2017-ben.
A Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt szerkesztésében megjelent tanulmánykötet különféle tudományterületeket érintő írásokat tartalmaz. A bevezető tanulmány Fazekas István és Kádár Zsófia nevéhez fűződik, A győri jezsuita templom 17. századi jótevői, a támogatók körének rekonstrukciója címmel.
Ezután három nagy fejezet következik. Az első a jezsuita rendházzal és a gimnáziummal foglalkozik, ezen belül Fazekas István tanulmányában a jezsuiták Győrbe telepítésének szereplőit vonultatja fel, érdekeket és ellenérdekeket mutat be. Kádár Zsófia a jezsuita kollégium intézményi funkcióit vizsgálja a 17. században. Kökényesi Zsolt pedig a győri jezsuita gimnázium diákságáról ad átfogó képet.
A második fejezetben a templom művészeti kialakításáról olvashatunk Galavics Géza és Serfőző Szabolcs jóvoltából.
A harmadik fejezet a jezsuita rend lelkipásztorkodását és társadalmi kapcsolatrendszerét mutatja be. Horváth József a jezsuiták számára tett győri végrendeleti adományokat elemzi, a vallásos társulatok közül Kádár Zsófia jóvoltából a Patrona Hungariae-társulatot, Székely Zoltán jóvoltából a győri németek Győzedelmes Mária-kongregációját ismerhetjük meg. A kötetet Barkó Gábor Ágoston OSB tanulmánya zárja, Ünnepek és városi térhasználat a kora újkori Győrben a ferencesek példáján címmel.
A több mint 400 oldal terjedelmű könyvet rendkívül szép kivitelű, gazdag képanyag és névmutató teszi teljesebbé. A kötet nemcsak az épületegyüttes és a benne zajló élet megismerése szempontjából jelentős, de Győr társadalmának 17-18 századi történetét is teljesebbé teszi. A kutatók mellett számíthat a győri lokálpatrióták érdeklődésére is.
2018.01.23
