Mikszáth Kálmán a legkevésbé sem ítéli el kissé fura, néha nevetséges hősét, Pongráczot, csupán különc alaknak nevezi. Ha jól olvassuk a művet, világossá válik azonban, hogy ebben a regényben mégis Pongrácz az egyetlen, akinek értékrendje ugyan a 17. századi lovagi világot idézi, mégis a legstabilabb a szereplők közül, elveihez haláláig hű marad. A cselekmény: (Pongrácz) nedeci várában udvart (élősködő léhűtőkkel) és magánhadsereget (Rákóczi-korabeli vitézeknek öltöztetett parasztokkal) tart fenn, és várúrnőt is szerez (egy cirkuszigazgatótól megvásárolja Esztella műlovarnőt), akit – amikor megszöktetik – visszakövetel Beszterce városától, ám az elrabolt Esztella helyett a kegyelemkenyéren tengődő világszép Apollkát kínálják fel.

Pongrácz gróf elfogadja a cserét. A lány apjaként szereti a félnótás grófot, a gróf lányává adoptálja. Az így kialakult család boldogságát azonban feldúlja Apolka ügyvéddé cseperedett egykori játszópajtásának és titkolt szerelmének a feltűnése. Amikor Tarnóczy ügyvéd úr arra vetemedik, hogy megkérje Apolka kezét, Pongrácz gróf a vár börtönébe záratja és – élve ősi pallosjogával – le akarja nyakaztatni. Az ügyvédet a megyei uraknak sikerül kimenteni, és a főrendi ház mentelmi bizottsága elhatározza az elmebeteg gróf kiadását. Ennél is súlyosabban sújtja azonban, hogy ellenségei Apollkát vissza akarják cserélni az időközben lezüllött és megöregedett Esztellára. A "hadiregula" a csere megtagadását nem teszi lehetővé, sőt Apolka is szeretné követni szerelmét. A gróf összeomlik: egy utolsó nagy mulatozás után befekszik a külön erre a célra készített óriás koporsóba (megölt kedvenc lova mellé), és kileheli a lelkét.

Előadja: Mészáros Zoltán
Teljes játékidő: 6 óra 34 perc
Formátum: MP3

Megtekintés az Online Katalógusban