216
Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás
Márné Tóth Krisztina ajánlata

daniel-andras-a-konyv-amibe-bement-egy-orias

A gyerekkönyvek az elmúlt években rengeteget változtak. A legfontosabb, amiben megragadható fejlődésük, hogy az életből merítik tartalmukat. A valós világot ábrázolják, és így még közelebb kerülnek a gyermekek lelkéhez. Üde színfolt a gyermekkönyvek kínálatában ez a tartalmilag és formailag egyaránt igényes, ötletes, kedves, humoros, eredeti hangú történet. Humora nem erőltetett, inkább természetes, nem gügyög, partnerként tekinti kis olvasóját.

Dániel András így vélekedik A könyv, amibe bement egy óriás című történetéről: „Ez itt egy könyv. Bár ezt talán nem kell külön mondanom. Látszik rajta. Nem majonézes tubus, nem is kávédaráló vagy gumimatrac: könyv. Ahol most vagyunk, az a legeleje.” Egy olyan helynek tekinti, ahol ki-be járkálnak a szereplők. Ide lép be az óriás, és innen sétál ki a végén, itt téblábol a többi szereplő, némelykor csak oldalról bekukucskálva vagy beintegetve. Arról nem volt szó, hogy ebben a könyvben óriások lesznek… Talán eltévedt?… Besétált valahogy, és most tanácstalanul áll ezen az üres oldalon.

Főhőse Izom Ozi, egy jóságos, féllábú óriás. A szerző a való életből vette a mintát. Ő Szabó Ozor János, Ozi, többszörös fekvenyomó- és szkandervilágbajnok, aki már kétszer elnyerte a Világ Legerősebb Fogyatékkal Élő Embere címet. Budakeszin él, egy kisfiú édesapja. Sorstársait edzi, versenyeket rendez nekik, hogy elhiggyék: mindenkiben ott lakozik egy legyőzhetetlen óriás. A legkisebbekben jelentősen nagyobb az erő és kitartás, lendület. Ami nekünk is erőt és példát adhat. A történetben Ozi Kuszakeszin él. Megismerkedhetünk szűkebb és tágabb otthonával is. Bebarangolhatjuk a furcsa kis települést, ahol semmi nem ott van, ahol logikusan lennie kellene. Remek kis hely ez, csupa kedves kis (és egy óriás) lakóval, kacskaringós, vicces nevű utcácskákkal. Betekintést enged Ozi mindennapjaiba. És persze, legelőször is abba, mit is keres egy óriás egy gyermekkönyvben.

Ha főhősünk elmegy a boltba harapnivalóért, akkor harminc zacskó kakaós tejet és kilencvenöt darab sóskiflit vásárol. Azt vallja, hogy a jó kedély alapja a bőséges reggeli. Sokat olvas, köztük a favalán költészet gyöngyszemeit, és nemcsak magát edzi, hanem a libákat is megtanítja fekvőtámaszozni. Ozit nagyon szeretik a helybeliek, még ha néha-néha neki is megy az iskola épületének. A gyerekek pedig kifejezetten rajonganak érte, hiszen olyasmikre tanítja őket, mint a kézen szökdécselés vagy a tüsszentő távolugrás. Amikor három rabló – Vadaranka, Vadadorján és Vadadalbert – megtámadja Kuszakeszit, és az emberek összes szép emlékét el akarják venni, akkor is Ozi menti meg a falut. A továbbiakban feltűnik még egy tyúksámán, és az is kiderül, hogy a faluban tizenkét Piroska néni él, s egyiküknek Ozi elviszi Pamelát, a libát társalkodónőnek. Sőt, Tudor, a fejetlen gipsztörpe is felbukkan, mielőtt még Ozi kisétálna a könyvből…

A szívről, lélekről, barátságról, segítőkészségről, az empátiáról és elfogadásról szóló, rendkívül olvasmányos, szórakoztató, különleges történetet a szerző saját humoros rajzai kísérik. Tanít és elgondolkoztat. Érdemes a 6 éven felüli gyerekek figyelmébe ajánlani!


Megtekintés az Online Katalógusban

2023.04.11