354
Bárány Krisztián (szerk.): Szülőfalunk, Gönyű története a kezdetektől 1945-ig
Vargáné Blága Borbála ajánlata

barany-krisztian-szulofalunk-gonyu-tortenete-a-kezdetektol-1945-ig

Egy tudományos igénnyel készült, mégis olvasmányos helyismereti kiadvány: Gönyű története a római kortól a második világháborúig, több mint százötven illusztrációval.

A könyv megjelenésének apropója, hogy a település neve – ahogy akkor írták: Gueneu – a II. András által 1222-ben kiadott oklevélben szerepelt először, és ennek 800. évfordulóját a tavalyi évben ünnepelték. A község múltját feltérképező krónika tizenöt szerző alkotása, a szakemberek között található régész, történész, szerkesztő, főlevéltáros, néprajzos múzeumigazgató, főszerkesztő, újságíró és sportdiplomáciai kutató. A legtöbb tanulmányt a kötet szerkesztője, dr. Bárány Krisztián írta, aki történelem-kommunikáció szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg a Filmever Stúdió ügyvezetője, dokumentumfilm-rendező. A mű kiadásáról a település önkormányzata gondoskodott.

Gönyű a 17. század óta Esterházy-birtok volt, ezért iratanyaga a grófi család levéltárában javarészt fennmaradt. A szerzők elsődleges forrásokat dolgoztak fel, szakértőik latin és német nyelvből számos értékes anyagot fordítottak le, így sok újdonságot, érdekességet sikerült publikálni.

Milyen témák olvashatók a könyvben? Régészeti emlékek, adatok, napvilágra került kincsek, a helység okleveles említései 1358-ig, információ a legkorábbi térképről, amelyet az MNL Országos Levéltár megőrzött a faluról. Sőt, miután itt a középkorban – ki hinné? – vár állt, ennek elfeledett históriája is megelevenedik a lapokon. Szó kerül természetesen a kikötőjéről, a gőzhajók hőskoráról, a hajózás történetéről, a Duna „koronázatlan királya”, a viza itteni halászatáról is. Nem sok község mondhatja el magáról, hogy náluk járt a Szent Korona, de Gönyű igen! Mivel a koronát Budára vagy éppen Pozsonyba szállító menet rendszeresen áthaladt a településen, erről a nevezetes eseményről is lehet olvasni. A Magyar Királyság egyik legforgalmasabb útja mentén elhelyezkedő Gönyűn a 17. században üzemelt postaház és postakocsi-fogadó; ennek az érdekes időszaknak a színes történései is helyet kaptak. Látható a műben az itt épült Eszterházy kastélyról képeslap, alaprajz és egy leltár, amely segít elképzelni, milyen lehetett. Bemutatják a 18. századi legbefolyásosabb helyi család, a Reitermajer, később Rostaházy família történetét, szerepelnek a kötetben jeles személyek (író, politikus, edzőcsillag) portréi és az 1920-1930-as évek meghatározó alakjai, ezen kívül a molnárcéh emlékei, iskolatörténet, a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi hadműveletének és az 1848/49-es szabadságharcnak a lokális epizódjai, a második világháború eseményei, utóbbi az itt élők emlékei, nézőpontjai alapján.
Mivel Gönyű közel esik városunkhoz, és a vízen az elővárosának, rakodóhelyének számított, így nem meglepő, hogy több tanulmányban felfedezhetőek Győrre vonatkozó helyismereti adalékok, információk, képek is.


Megtekintés az Online Katalógusban

2023.04.04