Örökbecsű karácsonyi kisregénye először 1843-ban jelent meg de azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor minden lakást a boldogság, a békesség, a szeretet érzése leng át. Mindenki izgatottan várja, hogy ajándékát elhelyezhesse a szépen feldíszített fa alatt, hogy odaülhessen az ünnepi asztalhoz. Mégis van valaki, akinek a karácsony pontosan olyan nap, mint a többi. Ebenezer Scrooge gyűlöli a Karácsonyt, és vele együtt gyűlöl mindent, ami más embereknek örömet okoz. Szánalmasnak tartja az emberek ünnepi készülődését, és mindent megtesz, hogy másoknak se legyen tökéletesen boldog a karácsonya. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtögető úriembert sem kíméli. Ráadásul kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti.

Magányosan ücsörög otthonában, amikor furcsa dolog történik. Megjelenik egy szellem, aki nem más mint Marley, a férfi régi halott üzlettársa. Marley bejelenti még további három szellem látogatását. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat a saját hajdani életén. Aztán megjelenik a második szellem, aki az új karácsonyokat idézi meg. Neki az a feladata, hogy felnyissa az öregúr szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára, vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül pedig eljön a jövő szelleme, aki bemutatja a férfi szomorú, ijesztő és magányos halálát.

S hogy ezek után megváltozik-e Scrooge? Ez biztos. Más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle.

Mindent összevetve a Karácsonyi ének csodálatos, az emberségről, a szeretetről szóló történet, ami felett nem járt el az idő, hiszen a benne megfogalmazott dolgok örök érvényűek. Csak az a kérdés, melyik kor hogyan értelmezi a szavakat.

Megtekintés az online katalógusban