A napló – sajátos szemszögből és egy sajátos szenvedély tükrében – szinte a századfordulótól számol be a kisebbségi kisváros mindennapjairól, történelem alatti történelméről. A hősnek gyermeke is születik, Miso, akinek cseperedése szintén érdekes fejezetekkel gyarapítja a naplót. Osztatní András és Jadviga viszonya azonban nem hogy tisztulni látszana, egyre homályosabb és rejtélyesebb lesz. Olyannyira, hogy az olvasó szinte egy házasságtörési és "vérfertőzési" történetként kezdi olvasni, kivált akkortól, amikor a napló Jadviga kezébe kerül, aki nemcsak végigolvassa férje titkos irományait, benne a róla szóló különböző passzusokkal, de társszerzővé válik: beleír a naplóba, kiigazít bizonyos dolgokat, új információkkal szolgál. Még később, az immár felcseperedett kisebbik fiú, Miso is kezébe kaparintja szüleinek közös feljegyzésgyűjteményét, és ő sem állhatja meg kommentárok, bejegyzések nélkül. Az olvasónak ekkor már hármas nézőpontból előadott történetet kell rekonstruálnia, felderítenie, milyen viszonyban állt Jadviga a nevelőapjával (aki férjének igazi apja), mi köti őt egy bizonyos ügyvédbojtárhoz, akinek gyermeke végül is Miso.