A regény visszatekint a naiv lojalitással végzett pártmunka időszakára, a tüntetések, az utcai agitáció, a kommunák, az önkéntes munka világára, melyben házasságok születtek, amelyek esetenként válással és újraházasodással folytatódtak... A narráció finom iróniával pillant vissza minderre - szerzőjének ambíciója nem a barikádharcok szimbolikus nagyregényének megírása volt, mint inkább az a törekvés, hogy általános érvénnyel próbálja meg értelmezni generációjának alapvető döntéseit és életútját.
Solstad generációjában természetesnek számított, hogy valaki fiatalon egyik vagy másik marxista-leninista csoporthoz csatlakozik, és korai művein ez egyértelmű lenyomatot hagyott. Későbbi műveiben - melyek közül kiemelkedik az Regény, 1987 című - ezeket a korai döntéseket tágabb összefüggésben szemléli. Írásaiban összetett, modernista stílust üt meg, regényei gazdagon rétegzett, polifonikus alkotások - melyekben lakonikus, letisztult stílusban megírt részletek lepik meg időről időre az olvasót.
Megtekintés az Online Katalógusban