A levelek szintén a nagyon jól használható történelmi anyagok sorába tartoznak, hiszen nem az utókor számára írták őket (bár ez is előfordult, különösen, amikor kiadták őket utólag), így szerzőjük akkori gondolatait, szándékait tükrözik. Persze az is számít, kinek írták, hiszen az ember néha az ellenségével is levelezni kényszerül. Kicsit így minden levél más-más szempontok alapján kezelendő. Ugyanakkor a levelek többnyire nagyon pontosan datálhatók, így nagyon értékesek történelmileg. Ebből a szempontból a naplóhoz áll közelebb, nem a visszaemlékezésekhez.

Szent Jeromos Pannonia (pontosabban Pannonia Savia) és Dalmatia határánál született, egy pontosan egyelőre nem lokalizálható Sztridon nevű településen. Nagy műveltségű egyházfi volt, aki elsősorban vallási és teológiai kérdésekkel foglalkozott. A kétkötetes magyar nyelvű kiadásában 154 levelét olvashatjuk Jeromosnak, ami, ha belegondolunk, igazán fantasztikus, hiszen 1600 éve íródtak! Bár a legtöbben úgy tudják, hogy a késő-ókor és kora-középkor valamiféle sötét világ volt, valójában forrásokban nagyon is jól állunk. Aránylag sok levélgyűjtemény, törvénygyűjtemény, vallási írás maradt fenn, igaz, valóban jó és részletes történetírói munka alig.

Miért érdekesek egy szerzetesi életmódot folytató pap levelei? Bizonyára nem mindenkinek azok. A levelek tartalmának 90%-a kifejezetten a vallási élettel vagy krisztológiai fejtegetésekkel foglalkozik Isten mibenlétéről. Ez sokaknak a mai világban tényleg nem hangzik izgalmasnak. Ugyanakkor az akkori viszonyokat jól adja vissza. Megmutatja, hogy a késő-ókori keresztény egyházi vezetők milyen nagy műveltségű emberek voltak. Szent Jeromos egy levelében több idézet és hivatkozás van, mint némely szakdolgozatban. Megmutatja, hogy az Egyház győzelméhez egyrészt a kérlelhetetlen megkövetelés és ugyanakkor az elesettek gyámolítása és magukra nem hagyása vezetett.

Számomra mégis a korabeli történelmi megjegyzések kiszúrása a legnagyobb élvezet. Az ember néha olyan megjegyzéseket talál, amely a történésznek is fontos, ez olvasható a CXIV. levélben: „Hogy késve küldöm vissza Boldogságodnak latin nyelvre fordított könyvedet, a sok közbejött akadály miatt történt: az isaurusok váratlan kitörése, Phoenix és Galilaea feldúlása, Palaestina rémülete, különösen Jeruzsálem városáé, és semmiképpen sem a könyvek, hanem inkább a falak ledöntése. Ráadásul a kemény tél és éhség, elviselhetetlen…”

A köny kétkötetes kiadása nagyon esztétikus, semmi cafrang, ugyanakkor masszív és tartós.

Megtekintés az Online Katalógusban