„A hatalmas szerelemnek / Megemésztő tüze bánt. / Te lehetsz írja sebemnek, / Gyönyörű kis tulipánt!” (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem részlet) A 19. század elején egy vándorszínész társulat Balatonfüredre érkezik, hogy előadja a Rómeó és Júlia című tragédiát. A társulat fiatal színésze, Liliomfi (Darvas Iván) első látásra szerelmes lesz Mariskába (Krencsey Marianne), aki a nevelőnőjével nézte meg az előadást. Liliomfi, az ünnepelt színész, valójában Szilvay professzor unokaöccse. A professzor látogatást tesz Camillánál (Dajka Margit), hogy magával vigye Mariskát, a gyámleányát, hogy férjhez adja egyetlen örököséhez, Szilvai Gyulához.
Mindeközben Badacsonyban, Kányai úr (Tompa Sándor) vendégfogadójában nagy a sürgés-forgás, rengeteg a vendég. Erzsi (Ruttkai Éva) és Gyuri (Soós Imre) pincér szerelmesek egymásba, Erzsi apja, a fogadós viszont nem nézi jó szemmel a kibontakozó szerelmet a két fiatal között. Ő az ifjabbik Schnapsot (Garas Dezső) szeretné lánya jövendőbelijeként látni. Az ide hajóval érkező Liliomfi és Szellemfi (Pécsi Sándor) menti meg a szerelmespárt, jól lejáratva – az itt még sosem látott – bécsi fiatalembert. Közben Szilvai professzorék (Samu Balázs) is ide érkeznek a postakocsival, Liliomfi pedig pincérnek öltözve (átmaszkírozva) próbál szerelme közelébe férkőzni.
Szellemfi Camillának írat levelet Liliomfival, hogy eltávolítsa a szerelmesek közeléből, és végre kettesben lehessenek, a professzort pedig Zengőbércziné (Szemere Vera) közelébe csalják. Félreértés következtében Mariska hűtlennek hiszi kedvesét, ezért nem megy el a találkozóra. Camilla kisasszony és Zengőbércziné is panasszal fordul Pejachevich grófhoz (Rajnai Gábor), miszerint egy szatír garázdálkodik a környéken.
Szilvai Tódor összefut az unokaöccsével, és a fogadó egyik szobájába zárja, rábízza a kulcsot Kányai Zsigmondra. Liliomfi (Szilvai Gyula) azonban az ablakon keresztül megszökik, a fogadós reggel Gyurival fut össze a szobában. A gazdag filiszter unokaöccsének véli az egri pincért, és most már ő sürgeti a lánya házasságát a vagyonosnak gondolt fiatalemberrel. A professzort elfogják a pandúrok, vasra verve viszik a fogadóshoz, hogy az igazolja a kilétét. Eközben Liliomfi, Mariska, Szellemfi szekéren utaznak tovább a szabad életet választva az anyagi jólét helyett.
Az 1954-es, Makk Károly rendezte Liliomfi című film Szigligeti Ede 1849-ben íródott színművéből készült. A cannes-i fesztiválon Arany Pálma-díjra jelölték 1955-ben. 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.
Érdekesség a filmmel kapcsolatban, hogy eredetileg Erdélyben játszódik, de egy könnyebben elérhető helyszínt kellett keresni, így esett a választás a Balaton-felvidékre. Nekem régóta kedvencem, csak ajánlani tudom: csodás helyszínek, komikus fordulatok, humoros szerelmi történet, parádés színészi alakítások.