197
Fábián Janka: Cholera-napló
Sulyok Attiláné ajánlata

fabian-janka-cholera-naplo

Magyarországon korábban is pusztítottak nagy járványok, olyanok, mint az 1831-es kolerajárvány – ez Fábián Janka 2021-es könyvének témája. A 17 éves Gruber Georgina naplójában örökítette meg e kemény hónapok eseményeit. A budai Várban található lakásukban vészelték át a karantént, a bezártságot, annak minden nehézségével.

Valószínűleg nem véletlen a regény témaválasztása. Számos hasonlóságot véltem felfedezni a közel két évszázaddal korábbi és a mostani járvány között. Például ahogyan védekezni próbáltak a továbbterjedésével szemben (korlátozó intézkedések). Sokan tagadták a járvány létét, hamis információk keltek szárnyra, tüntetések törtek ki a fővárosban. Akkoriban még hiányoztak a mai kommunikációs eszközök, csak a sajtóból, a Magyar Kurírból értesültek a legfontosabb hírekről, mi történt a nagyvilágban, milyen a járványhelyzet. Még azt sem tudták, hogy a család másik fele él-e Pesten, a Duna túloldalán. Életüket hosszú ideig meghatározta a betegségtől és a haláltól való félelem. A szörnyű kór egyre közelebb kerül Gruber Georginához, míg végül a családját is közvetlenül eléri. Mi történik apja szeretett cukrászműhelyével, és mi lesz a megélhetésükkel? Az írónő egy szerelmi szálat is beleszőtt a történetbe.

A járvány oka az ivóvizek nem megfelelő fertőtlenítése volt; rádöbbentek arra, hogy mennyire fontos a vizek tisztán tartása és a vízhálózat ellenőrzése. Szegény körülmények között nagyobb pusztítást végzett, több áldozatot szedett, elsősorban ott, ahol a táplálkozás és a tisztálkodás nem volt megfelelő. A kolera egy rejtélyes, baktérium által terjesztett betegség, legfőbb tünetei: hasmenés, hányás, melynek gyors kiszáradás a következménye. A beteg halálát általában ez okozta. Lefolyása hihetetlenül gyorsan történt, akár már az első napon is bekövetkezhetett a vég. Akiknek sikerült túlélni, azok számára is a gyógyulás hosszan elhúzódó folyamat lett, több hétig is eltartott.

Nem közvetlenül terjedt emberről emberre, mégis komoly veszélyt jelentett, csak szigorú higiéniai előírások betartásával lehetett hatásosan védekezni ellene. Hazánkban több mint félmillió ember fertőződött meg, akiknek mintegy fele (250 ezren) életét vesztette. Többek között Kazinczy Ferenc, a nyelvújító is áldozatul esett a járványnak. 1831 nyarán hazánk északkeleti részén felkelés tört ki a járvány miatt. A bizalmatlan lázadó parasztok megtámadták a földesurakat és a tisztviselőket. Úgy vélték, hogy meg akarják őket mérgezni. Jókai Mór is írt a Szomorú napok című regényében a kolerafelkelésről.

Magyarországon 1831 október elején oldották fel a kolerazárlatot a határok újbóli megnyitásával, miután a szörnyű betegség továbbvonult. A járvány a 19. század legsúlyosabb demográfiai katasztrófáját eredményezte a Kárpát-medencében, nem tudták feltartóztatni a villámgyorsan terjedő kórt. Az orvosokra hatalmas teher hárult, akik életüket kockáztatták nap mint nap. Hazánk után a betegség hamarosan megjelent Angliában és az Egyesült Államokban is. A 19. század során sajnos még több alkalommal megismétlődött. A kolera kórokozóját Robert Koch csak 1884-ben fedezte fel, ezután az ellene történő védekezés is egyre hatékonyabbá vált. Az élet pedig – mint mindig – megy tovább a járvány után...


Megtekintés az Online Katalógusban

2022.02.22