21
Mészáros Urbán Szabó Gábor: A győri regény
Szilvási Krisztián ajánlata

meszaros-urban-szabo-gabor-a-gyori-regeny

Mészáros Urbán Szabó Gábor két novelláskötettel a háta mögött (Nemmozgó – 2009 és Bábelgép – 2012) vágott bele egy nagylélegzetű munkába. A győri regény – címéből adódóan – Győrben játszódik, súlyos lapjain a misztikum, a szerelem, a filozófia egyaránt megjelenik egy drámai atmoszféra hálója alatt, miközben mélyen elmereng az emberi létezés morális alapvetésein, lehetőségein.

Közel 10 évig készült a vaskos kötet, a szerző saját bevallása szerint sem időben, sem terjedelemben nem számított arra, hogy végül ide fog kifutni a regény, amelynek fizikai hosszához képest meglehetősen rövid történetének időbeli terjedelme. Mészáros Urbán Szabó Gábor általában inkább rövid prózában alkot (és olvas), ám ez a történet, ezek a karakterek nem működnének elbeszélésekben, novellákban.

A győri keret indoka egyrészt, hogy ismerős hátteret adjon a történetnek, másrészt valamelyest a városhoz való viszonyát igyekezett rendezni benne. Így egyfajta emlékezeti prózává is vált számára az egész, ugyanakkor tartja magát ahhoz, hogy Győr szerepe (szinte) csak a háttér, a kulissza – a lényeg, a hangsúly mindenképpen a cselekményen van, amely folyamatosan utaztatja az olvasót, a sztori során végül aztán bejárhatjuk az egész várost. A regényben tetten érhetőek időbeli és térbeli anomáliák: valamennyire a modern, mai korban játszódik, ugyanakkor szerepelnek benne olyan helyek, amelyek már régen nincsenek meg a városban.

A kötet elbeszélői stílusa meglehetősen „barokkos”, a szó nemes és nem pejoratív értelmében, tisztán „olvasható” benne a túldíszítettség, mindez azonban nem szándékos. Ugyanakkor ez a stílus kitűnő eszköz ahhoz, hogy emocionális mélységeket adjon a történet textúrájának, miközben a szerző ügyelt arra, hogy egyúttal ne legyen túlírt vagy modoros, hogy az olvashatóságot egy egészséges szinten belül tartsa.

A regény főszereplője egy pályakezdő író, aki egyben a narrátor is: a történet folyamán szerelmi és egzisztenciális válságába egyaránt betekintést nyerünk, csakúgy, mint az alkotói krízisébe, melynek során, a hullámhegyek megélése közben annak ártó oldalát kidomborítva jócskán boncolgatja a témát a szerző.


Megtekintés az Online Katalógusban

2021.11.23