91
Sarah Baxter: A világ története 500 vasútvonal mentén
Vass György ajánlata

sarah-baxter-a-vilag-tortenete-500-vasutvonal-menten

A vasút, a vasúti utazás egyedi és különleges élménye napjainkban újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Szinte újabb virágkorát éli. Túlélte azokat a kihívásokat, amelyek sokak szerint már a létét is megkérdőjelezték. Tény, hogy sok vasútvonalat felszámoltak és az áruszállítás is egyre inkább a közutakra koncentrálódott, de ugyanakkor világváros szerte épülnek a nagy sebességű sínpályák, a föld alatti korszerű és sűrű hálózatok, és az elővárosi vonalak is tömegeket szolgálnak ki. Az igény tehát a vasút létére, működésére és szolgáltatásainak igénybevételére nagyon erős. És a vasút, úgy tűnik, minden kihívással szembenéz, s valóban sokadik reneszánszát éli. Hisz szórakoztató és romantikus időtöltés, amelyre modern világunk szívesen és előszeretettel reflektál. Mert egyszerre tud ablakot nyitni a jelenre és a múltra.

Szokták mondani, hogy a vonatok egy kicsit olyanok, mint az időgépek. Mintha képesek lennének visszarepíteni bennünket régmúlt idők világába – nem mindennapi élmények igézetében. És erre a nosztalgikus érzésre lehet is építeni. Mert noha a vasút csak éppenhogy kétszáz éves múltra tekinthet vissza, a vonatok képesek sokkal régebbi korok világába is elvinni a kíváncsi utasokat. Erre a vágyott élményre és átélhető érzésre kínál fel, inspiráló módon, elhatározási lehetőséget ez a ritka különleges kötet, mely valóban kiváló kalauznak tűnik az efféle időutazásokhoz.

A könyv kronológiai rendben (az őskortól napjainkig), hat időfejezetbe rendezve meséli el bolygónk történetét-történelmét különböző vasútvonalakon való utazásokon keresztül, miközben mindegyik vonal mond valamit arról, hogy milyen volt egykor és milyen ma az élet a földön. Például, hogy hogyan alakult ki a Föld mai formája az egyes földtörténeti korokban, hogyan formálódtak a geológiai, domborzati és vízrajzi viszonyok, hogyan születtek meg és bontakoztak ki az ősi civilizációk és az egyes vallások, hogyan robbantak ki háborúk, terjedtek szét kultúrák, s hogyan járhatunk be évszázadokat híres és kevésbé ismert történelmi alakok nyomában. Mindezt rengeteg kulturális és természeti kitekintéssel, hasznos tippekkel és praktikus tanácsokkal.

Érdemes tehát a vasútra voksolni! A vasútvonalak amúgy is sokkal jobban belesimulnak a környezetbe a többi közlekedési eszköznél. Táj és vonat (és utas) szinte együtt lélegzik ilyenkor. Könyvünk is megannyi elképesztő természeti környezetben kanyargó vasúti vonalat mutat be. Különlegesen vadregényes tájakon haladnak a sínpárok: magas hegyek, sziklák és gleccserek között, változatos vizek mentén, dzsungelben, kanyonokban és szafari parkban, szakadékok fölött hidakon és hegyek gyomrában alagutakon át, földfelszín alatti útvonalakon és bányákban, épített táj vonzásában és nyüzsgő városi forgatagban. 

Technikai és kényelmi szempontból vizsgálva a vasútvonalakat, találunk példát a kötetben szinte mindenféle megoldásra: van alig ismert, meglepő és úttörő jelentőségű, fényűzően luxus és fapados kivitelű, nagy sebességű és szuper lassú, hipermodern és gőzhajtású, veszélyes és megszűnt vonalú, normál és keskeny nyomtávú. Fontos tudnunk, hogy a könyv - egyébként teljesen logikusan - a vasútvonalakon kívül számon tartja a villamos- és fogaskerekű pályákat, a földalatti vonalakat (metrók) és a siklókat is. (A jellemzően a vasúthoz sorolt - s jogi hátterükben is odatartozó - drótkötélpályás felvonók, a libegők kivételesen nem szerepelnek a könyvben, természetesen magyarázható okokból.) A vasút világában való kalandozás során szó esik még a könyvben sajnálatos vasúti szerencsétlenségekről, a teherszállítási üzletágról, érdekes pályaudvarokról és metróállomásokról, de megismerhetjük a vasút szerepét háborús időkben is. Az adott vonalhoz kötötten gyakran kapunk irodalmi és művészeti utalásokat is (pl. Cervantes, Hamlet, Rómeó és Júlia, Vermeer, Walter Scott, Dosztojevszkij, A két Lotti, Harry Potter, Agatha Christie). Szabályos földrajzi, történelmi és művelődéstörténeti leckék ezek (akár egy vasúti kocsi kényelméből).

Az sem véletlen, hogy a vasúti utazás számtalan szépirodalmi, film- és képzőművészeti, sőt zenei alkotást ihletett, ami igen gazdag, sokszínű és értékes kínálatot és befogadói élményt jelent. (Egyébként okkal jegyezte meg némi humorral az előszót író közlekedéstörténész, hogy nagyon valószínű, hogy sosem fog megjelenni könyv a piacon ilyen címmel: A világ története 500 autóút mentén. Ezzel a megállapítással bízvást egyetérthetünk.)

A bemutatott 500 vasútvonalat három terjedelmi keretben ismerhetjük meg. Egyrészt több oldalon át, részletesen, gyönyörű fotókkal és mini térképrajzokkal, a margón a legfontosabb adatszerű tudnivalókkal (a földtörténeti vagy történelmi kor időpontja, a vasútvonal hosszúsága, utazási ideje, főbb állomásai és az érintett országok megnevezése). Másrészt rövidebb terjedelmű, illusztrálatlan, félhasábos bemutatásban, harmadrészt pedig csak egy néhány mondatos tájékoztató szöveggel a margón.

Legyen most egy kis ajánló az ajánlóban! Nehéz ebből a félezres választékból bármit is kiemelni. Kivételesen most bízzuk ezt a szerzőre és az előszó írójára, akik vallottak arról, hogy mely vasutak állnak a szívükhöz legközelebb. Utóbbinak ezek a dobogós helyezettjei: India vasútjai (a táj és az utazás kalandja okán), a Glacier Express (mint a világ leglassúbb és egyben leglátványosabb svájci vasútvonala) és a világ leghosszabb vonala: a transzszibériai vasút. A szerző saját bevezetőjében kilenc álomutat említ. Az első hármat most felébresztjük: a Canadian vonal (keresztül Kanadán Torontótól Vancouverig), a Nílus-völgyi vasút (Kairótól Asszuánig) és a dél-perui vonal ((Cuscotól Machu Picchuig). 

Egy ritka érdekes és különleges csemegére magunk is kitérnénk. Igaz, ma már csak a maradványait látni: ez a diolkosz Kr. e. 600-ból, Periandrosz korinthoszi türannosz idejéből. Ez volt a világ legelső „vasútvonala”: a görög Iszthmoszt, a Korinthoszi-földszorost (6,3 km) átszelő kötélpálya. Hogy a hajóknak ne kelljen megkerülni a Peloponnészoszi-félszigetet, megépítették ezt a kikövezett pályát, amely két, egymással párhuzamos vájatban futott. Csörlőket, valamiféle kerekes szerkezetet és rengeteg emberi és állati erőt felhasználva húzták itt át a zsírral síkosított hajókat az egyik partról a másikra, levágva a kb. 700 km-es kerülőt. Még a Kr. u. 1. században is működött. (Aztán majd 1893-ra megépül a Korinthoszi-csatorna, mely egyben szigetté tette a Peloponnészoszt.) Ez az ókori  technikai megoldás mindenképpen hasonlított a vasúthoz. Jó, hogy bekerült a könyvbe.

Érdemes kitérni a magyar vonatkozásokra is. Érintőleges utalással van jelen a világ leghíresebb - mára már megszűnt - luxusjárata, a Párizsból Isztambulba robogó Orient Expressz és a már szintén nem közlekedő, Budapestről Erdélyen és Bulgárián át Velencébe tartó Balkan Odyssey (Golden Eagle). Rövid bemutatást kap a szintén Budapestről induló és Kijevbe érkező Latorca Intercity és a legendás budapesti Gyermekvasút. Végül pedig részletes ismertetést kapunk a világ második legrégebbi földalattijáról, a budapesti Millenniumi Földalatti Vasútról (M1, 1896).

Hasznos, igazán érdekes és igényes kivitelezésű könyv. Messze kitágítja a vasút világáról gondolkodó horizontunkat. Szubjektív, de egyúttal nagyon meggyőző és az utazáshoz kedvet csináló. Igazán kreatív elképzelés és megvalósítás. Feltétlenül széles érdeklődésre tarthat számot. A szerző is nagyon profi. Újságíró, utazási szakértő; társszerkesztője volt a Wanderlust utazási magazinnak és közreműködött a Lonely Planet útikönyvsorozat készítésében. A kötetet összevont név- és tárgymutató zárja, belső borítóin pedig rajzolt világtérkép található a nagyobb és fontosabb vasútvonalak feltüntetésével.

Ajánlónkat a szerző, szelíden a vasúti utazásra hangoló, bevezető szavainak egyikével zárjuk: „Könyvünk nem mindent felölelő tudományos kalauz, sok fontos vasútvonal nem szerepel a könyvben. Igyekszünk mégis átfogó képet mutatni, felhasználva olyan nagy távolságú, ikonikus utakat és rövidebb, de kulcsfontosságú vonalakat, amelyek történelmi szempontból érdekesek, és a vasút rajongói számára nagy jelentőségűek. Egyes vonatok széles, végtelen síkságokon át visznek, mások szédítő viaduktokon száguldoznak keresztül. Egyeseket részletesen mutatok be, másokat csak megemlítek, hogy felkeltsem az Olvasó kíváncsiságát.


Megtekintés az Online Katalógusban

2021.10.26