49
Veronika kettős élete
Szilvási-Szabó Éva ajánlata

veronika-kettos-elete

Krzysztof Kieslowski alkotása roppant elgondolkodtató film, amelynek gondolati mondanivalója mellett a hangulata is nagyon érdekes és megkapó. Az Amélie csodálatos életéhez hasonlóan itt is egy nem hétköznapi nőről szól a történet. Pontosabban kettőről.

A film első felében megismerhetjük Veronikát, aki Varsóban él, kissé különc és rettentően érzékeny lány. Beteg nénikéjéhez utazik Krakkóba, ahol csodálatos énekhangjának köszönhetően fontos fellépési lehetőséget kap, a koncerten azonban váratlanul összeesik és meghal. Innentől Veronique életébe nyerhetünk bepillantást, aki Párizsban él, zenetanárként dolgozik, és életében éppen egy furcsa szerelmi szál van kibontakozóban.

Mindkét szerepet a bájosan kedves Iréne Jacob (A titkok kertje) játssza nagyon meggyőzően és rendkívüli átéléssel. A filmben nem sok beszéd van, de talán ő az, aki az üzenetet tolmácsolja; persze ezt sem direkt módon, sokkal inkább csak utalásokkal és játékával. Rajta és a rendezőn kívül érdemes kiemelni még a fényképészt (Slavomir Idziak) is, aki a mű képi világával nagyban hozzájárult a különleges atmoszféra megteremtéséhez: a színek és árnyalatok lenyűgözően szépek. Ezt még a csodálatos zene (Zbigniew Preisner) fokozza határtalanul drámaivá.

Az extra lemezen található interjúban a folyton dohányzó Kieslowski úgy magyarázza a film üzenetét, hogy az embereknek óvatosan és környezetükre figyelmesen kell élniük, mert még azon tetteinknek is vannak következményei, melyekről nem is gondolnánk. Utólag ez sok mindent megmagyaráz, és valóban, még a film elején elhangzik az üzenet: nem vagyunk egyedül. Ami azt is jelenti, hogy figyelnünk kell másokra, magunkra. A következmények pedig élesen kirajzolódnak előttünk: a két szereplő között csak egy apró különbség van, mégpedig az, hogy Veronique olvas a jelekből, nem csak a szívére hallgat, sorsa talán pont óvatossága miatt nem olyan végzetes, mint alteregójáé, még ha ő meg is élheti az álmát.

A Veronika kettős élete csodálatos film, mindazok figyelmébe ajánlható, akik szeretnek egy-egy műalkotás láttán mélyebben is belegondolni az üzenetbe, a tartalom mögé tekinteni. Érdekes és önigazoló lehet azok számára is, akik hisznek a véletlenekben, vagy éppen az élet sorsszerű elrendeltetésében.

Díjak:
Cannes (1993) - FIPRESCI-díj: Krzysztof Kieslowski
Cannes (1991) - Legjobb női alakítás: Irene Jacob
Cannes (1991) - Ökumenikus Zsűri díja: Krzysztof Kieslowski


Megtekintés az Online Katalógusban

2021.09.03