146
Füzi Foki András: A herceg Esterházy hitbizományi birtok agrártörténete
Antaliné Hujter Szilvia ajánlata

fuzi-foki-andras-a-herceg-esterhazy-hitbizomanyi-birtok-agrartortenete

Füzi Foki András (1969-2019) még középiskolás korában járta végig az egykori majorokat és beszélt az 1945 előtti cselédekkel. 1990 óta várta sorsát a kézirat, végül posztumusz jelent meg a 165 oldalas kötet dr. Pintér Gábor szerkesztésében, a Gartáért Alapítvány és a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának közös gondozásában. Alcíme: Szülőhelyem közelében volt majorok és ezekben élt cselédek mindennapjainak bemutatása. A könyvborítón a „Kapuváros 50” felirat jelzi, hogy a könyvkiadás annak ötvenedik évfordulójához kapcsolódik, hogy Kapuvár 1969. október 1-jén város lett.

Az Esterházy hitbizomány, uradalom a fertői, hansági, rábaközi tájegységeken működött évszázadokig. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette az Esterházy családtól, és sikeres mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat, korszerű agrotechnikát honosított meg. Az 1870-es évek végétől építették ki a gazdsági vasutat, amely elérte a birtok addig nehezen megközelíthető majorjait is. A hercegi uradalom meghatározta az egész Rábaköz fejlődését, a témával kapcsolatban már több szakavatott publikáció is megjelent, például 2014-ben Pavlóczki Béla Berg Gusztávról írt könyve.

Jelen kötet elején részletet olvashatunk Kövér Fidél József A Hanság földrajza című könyvéből, „A milliőbe illeszkedő településforma: a major” címmel. A könyv legfőbb értéke személyes gyűjtőmunkára épülő tartalom és fotósorozat. A szerző „kismotorral, kerékpárral, személygépkocsival végigjárta az egykori Kapuvár, Csorna, Fertőd, Fertőszentmiklós környéki majorokat, beszélt az akkor még élő cselédekkel, rokonokkal, majorosgazdákkal” – tudjuk meg a szerkesztői előszóból. A mekszikói, öntési, tőzeggyári, csapodi, földszigeti, csatári intézőségekhez tartozó számos majorsági épületről láthatunk fotókat, melyek közül több azóta már lebontásra ítéltetett. A felvételeken szerepelnek a még élő cselédek, a mezőgazdasági munkagépek, eszközök, bepillantást kapunk a cselédek munkájába, életkörülményeibe.

A könyv végén két részlet található az egykori kapuvári plébános Zsebedics József témához kapcsolódó írásiból „A Kapuvár környéki pusztai iskolákról”, illetve a „Kapuvár környékén élő majori-pusztai emberek lelkipásztori ellátásáról” címmel.


Megtekintés az Online Katalógusban

2021.08.10