Az örökzöld Mozart melódiákat hallgatva felmerülhet a kérdés: milyen különleges ember volt képes ezeket a dallamokat meghallani és papírra vetni? Honnan merítette az Éj királynője éteri hangjait? Milyen belső folyamatok vezettek a Don Giovanni megírásához? Ugyanakkor milyen forrásból táplálkozott a műveiből áradó mélységes derű? Első zeneműveit hatévesen improvizálta, melyeket édesapja, Leopold Mozart jegyzett le. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját. Mi lehetett a titka? Igaz, hogy különleges képességeit segített kibontakoztatni Leopold Mozart, aki a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt. Mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát.

Olyan művész volt ő, aki sokak számára a tökéletesség meghódításának lehetőségét testesíti meg. Több művészeti ágban megihlette az alkotókat. Filmek, könyvek készültek róla, melyek igyekeznek megfejteni a lángelme rejtélyét, aki 35 éves pályafutása alatt annyi zeneművet írt, mint mások 60-70 év alatt. De a tudósokat is foglalkoztatja az ún. Mozart-hatás. Don Campbell 1997-es könyvének is ez a témája. A szerző így határozza meg a jelenséget: „egy mindent önmagába foglaló dolog, ami jelentőséget tulajdonít a zene átalakító erejének az egészség, az oktatás és a jólét terén. A zene átlagos használatát reprezentálja a stressz, a depresszió, vagy az aggódás csökkentésének terén, hogy relaxációt vagy alvást eredményezzen, hogy serkentse a testet, vagy hogy segítse a memóriát vagy az éberséget. Innovatív és kísérleti használata a zenének és hangoknak javíthat a hallási rendellenességeken, a diszlexián, az autizmuson, a figyelemhiányos hiperaktivitáson és egyéb mentális, fizikai rendellenességeken, sérüléseken.”

A lemez értékét fokozza, hogy a felvételeken szereplő előadók méltó közvetítői a mozarti zenebirodalomnak. Csak néhány név a nagyszerű művészek közül, a teljesség igénye nélkül: 
- Nikolaus Harnoncourt világhírű osztrák karmester, aki 1972-től 1993-ig a salzburgi Mozarteumban tanított, miközben többnyire Bécsben, Zürichben és Amszterdamban dolgozott operakarmesterként, és különböző nagy zenekarokkal adott rendszeresen koncerteket;
- Edita Gruberova, az utóbbi évtizedek világszerte legsikeresebb szlovák származású koloratúrszopránja;
- Matti Salminen, a finn származású basszista, aki rendhagyó módon tangót és dzsesszt is énekel saját zenekarával;
- és a világhírű amerikai bariton, Thomas Hampson.

A 2010-ben megjelent albumon részletek hallhatók A varázsfuvola, Pásztorkirály, Szöktetés a szerájból, Lucio Silla, A színigazgató, Idomeneo, Cosi fan tutte, Don Giovanni és a Figaro házassága című operákból Edita Gruberova, Barbara Bonney, Charlotte Margiono, Ann Murray, Peter Schreier, Werner Hollweg, Hans-Peter Blochwitz, Thomas Hampson, Matti Salminen éneklésével, vezényel Nikolaus Harnoncourt.

Megtekintés az Online Katalógusban