31
Laputa - Az égi palota
Szilvási-Szabó Éva ajánlata

laputa-az-egi-palota

Hayao Miyazaki 1986-os meséje két gyerek kalandjairól szól, stílusban remekül beleillik a divatos steampunk irányzatba.

A Laputa volt Hayao Miyazaki és az ő Ghibli Stúdiójának második játékfilmje, amely hozzánk ugyan csak 21 évvel később jutott el, de egy cseppet sem hat régimódinak. A film két gyerek kalandjairól szól: Sheeta légikalózok és a kormány, illetve a hadsereg emberei elől menekül, nyakában egy különös medállal, ami megmenti, mikor kizuhan egy léghajóból. Pazu, a bányászfiú talál rá, akinek minden vágya, hogy megtalálja Laputát, a legendás égi várost, amelyről még apjától hallott. Hamarosan kiderül, hogy a lány családja pontosan onnan származik – csakhogy a mitikus lebegő palota kincseiért bármire képesek azok, akik a lányt kergetik. El is jutnak mind Laputába, de ahogy Miyazaki sosem választja történeteiben a kézenfekvő, avagy klisés fordulatokat, most sem lehet előre kitalálni, mi fog történni.

A Laputa képi világa szintén mindmáig jellemző Miyazaki filmjeire, sőt, számos apróbb-nagyobb vonása van, ami később is visszaköszön. Főleg A vándorló palota tartalmaz rokon elemeket. Mindkettő beleillik a divatos steampunk irányzatba, amely sokat merít Jules Verne műveiből, és ami általában a XIX. század végén, illetve a XX. század elején játszódik, egy alternatív világban, ahol a gőzgépek és egyéb különös masinák sokkal többre képesek, mint a valós világunkban valaha is. De minden filmjében látni gyönyörű tájakat és a pusztulás képeit, repülést és fura gépeket, és amellett, hogy a főszereplők között mindig van egy-két nagyszemű és -szívű, bátor gyermek, az elsőre gonosz öregasszonyokból meg nagy bajuszú, bolondos feltaláló-szerelő figurából is szinte mindig jut. Ahogy szívet melengető humorból, reményből és szeretetből is, amit sosem tálal nyálas módon. Az is szokása Hayao mesternek, hogy utalásokkal, rejtett jelentésekkel pakolja tele műveit, melyek megfejtéséhez segítségül elsősorban a rendező hivatalos honlapját lehet ajánlani.

Néhány érdekesség:
- A Laputa név a Jonathan Swift-féle Gulliver utazásaiból származik, bár úgy fest, Swifttel ellentétben Miyazaki nem volt tisztában a szó spanyol jelentésével (ami kb. prosti...). 
- Maga Laputa, mint az égi város elképzelése állítólag Platóntól ered, és története sokban hasonlít Atlantiszéra. 
- A bányászvároskát walesi mintára alkotta Miyazaki, a palota különféle európai (középkori és XVII. századi) épületek stílusjegyeit viseli magán.
 
Érdekes lenne elemezni, hogy egy olyan kultúra gyermekei, akik ilyen filmeken nőnek fel, mire jutnak az életben. Mert Miyazaki csodás és fantasztikus meséi elsősorban nem azért mások és idegenek annyira a mi nyugati civilizációnk számára, mert a rendező japán.


Megtekintés az Online Katalógusban

2020.10.16