Első regénye 2000-ben látott napvilágot, eddigi legismertebb műve azonban a 2006-os A csíkos pizsamás fiú, amelyből teljes egészében Magyarországon forgatott filmváltozat is készült. A könyvből világszerte 5 millió példányon felül adtak el, több mint 80 hétig vezette az írországi eladási listákat, a New York Times bestseller listájának csúcsán is járt, valamint több nemzetközi díjra jelölték, és jó néhányat el is nyert. Immár 12 felnőtteknek és 6 fiatalabbaknak szóló regénynél jár. A gyáva 2011-ben jelent meg hazájában, és ismét szakmai elismeréseket hozott szerzőjének (az amerikai Stonewall Honor Award nyertese, felkerült a szintén USA-beli Lambda Irodalmi Díj listájára, valamint a 2013-es dublini nemzetközi Impac Irodalmi Díj jelöltjei közé); Boyne honfitársa, az esszé- és színdarabíró, kritikus, költő, újságíró és regényszerző Colm Tóibín „csodálatosan szomorú és gyengéd könyvnek” nevezi.

Míg A csíkos pizsamás fiú története a második világháború ideje alatt játszódik, A gyáva cselekménye az első világégés után kezdődik. 1919 szeptemberében a húszéves Tristan Sadler Londonból Norwichba vonatozik, hogy Marian Bancroftnak átadjon egy kötegnyi levelet. Tristan Marian bátyja, Will oldalán harcolt a nagy háborúban. Ám a fiú 1917-ben a harctéren egyszer csak letette a fegyvert, és kijelentette, hogy lelkiismereti okokból megtagadja a katonai szolgálatot. Árulóként főbelövés lett a jutalma, amellyel egyúttal szégyent és gyalázatot hozott a Bancroft családra. Tristan látogatásának igazi oka azonban nem a levelek kézbesítése. Lelke mélyén egy titkot rejteget, amelytől Marian előtt kétségbeesetten meg akar szabadulni, ha egyáltalán lesz hozzá bátorsága. Akármi történjék is, ez a találkozás meg fogja változtatni az életét - méghozzá örökre.

John Boyne regényének mélyén egy rendkívül intenzív barátság jelenik meg az olvasó előtt, amely a boldogság és az önmagunk felfedezésének csodájából a tragédia miatt egy végeláthatatlanul elnyúló, kétségbeesett fájdalommá alakul át. A Gyáva egyrészt szembesít a háború borzalmaival, ahogyan azt a The Irish Times is kiemeli: „A regény nemcsak azt firtatja szenvedélyesen, mit jelent férfinak lenni, hanem azt is, hogy mit jelent embernek lenni a háború szélsőséges körülményei között”. Másrészt azonban a főhős és a bajtársa közötti, talán a barátság határain túlnyúló kapcsolat érzelmi megrázkódtatása. „Egy másfajta út a háború sötétségében” (Book Page), ahol „az elbeszélés kiegyenlítetten hol meglepő, hol tragikus” (Carlo Gébler); „a mérhetetlen szomorúság regénye, a fájdalmas titkok pusztító erejének remekül ábrázolt portréja” (John Irving). Colm Tóibín pedig még hozzáteszi: „A könyv óriási hatással van mindenkire, aki olvassa”. Bátran lapozzunk bele!

Megtekintés az Online Katalógusban