Mintegy 170 éves hagyománya van, a faluban élő ügyes kezű asszonyok hosszú évek alatt fejlesztették ki, és generációról generációra hagyományozták át a hímzéstechnikát, míg létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma- és mintavilágot felmutató csipke.

Szűkebb hazánkban a höveji csipke lett az első „megyerikum”. Gecsei Edit képeskönyvének célja, hogy nemzeti örökségünket széles körben reprezentálja. Dr. Némethné István Erzsébet polgármester „Höveji csipkéért” emlékplakettel díjazta a kiadvány alkotóit (a fotókat készítették: Németh Péter, Bakody Máté és néhai Matusz Károly).

A könyv tájékoztat a Csipke Múzeum látnivalóiról (a vitrinek tartalmáról V. Szalontay Judit néprajzkutató ad áttekintést), röviden szól a höveji csipke keletkezésének történetéről, illetve egy adott terítő megalkotásának lépései is le vannak írva, képekkel illusztrálva (a megtervezésétől, rajzolásától kezdve a lyuk előkészítésén, körbevarrásán, pókos bekötésén át a munka lezárásáig). Számozott ábrákon láthatók a változatos pókozású minták. Bemutatják a különböző alkalmakra hímzett alkotásokat (ünnepi asztalterítő, kötény, női blúzok, jegykendő, menyasszonyi ruha, babakelengye, vállkendő, fejkendő, asztalterítők, templomi oltárterítő, papi öltözet stb.), a viseletekhez kötődő szokások rövid ismertetésével. A falu híres rajzoló és varróasszonyai is szerepelnek a műben. Az „Embermesék Hövejről” fejezettel zárul a könyv, melyben vicces és megható visszaemlékezések, valamint a helyi kézimunkázókról szóló újságcikkek olvashatók.

A höveji csipke fontos részét képezi kultúránknak, a magyar népművészetnek, világszerte számon tartott szépségével, hírével megyénk és országunk elismertségét növeli. Érdemes közelebbről megismerni: könyvből és személyesen is!

Megtekinthető az Online Katalógusban